Angliában a felnőttek kétharmada az elmúlt évben nem használt könyvtárat. Az Ipsos UK átfogó, kvalitatív jelentése a könyvtárhasználat akadályait és a könyvtár iránti, újbóli elköteleződés lehetséges stratégiáit vizsgálja. 4243 főt (17 éveset vagy annál idősebb, könyvtárat nem használó személyt) kérdeztek meg online.

0-tól 100-ig pontozhatták a könyvtárhasználat akadályait, mely három fő csoportba oszthatók:
- Képesség: A könyvtárat nemhasználók 58%-a nem ismer a fizikai könyvek kölcsönzésén túli könyvtári szolgáltatásokat. A könyvtárak tehát jobban kommunikálhatnák a sokféle szolgáltatásukat, a kínálatukról kezdve a digitális forrásoktól kezdve a közösségi programokig.
- Lehetőség: A kényelmetlen nyitvatartási idő. Akadálymentesítési problémák, pl. a parkolási nehézségek és a közlekedési kihívások miatt is távol maradnak az emberek. A könyvtárak tehát elérhetőbbé tehetnék a szolgáltatásaikat azok számára, akiknek zsúfolt a napirendjük vagy korlátozottak a közlekedési lehetőségeik.
- Motiváció: Hozzáférés hasonló forrásokhoz máshol (pl. online vagy könyvesboltokban) volt a legfőbb akadály 70,7 ponttal. Sok nemhasználó irrelevánsnak tartja a könyvtárakat a digitális korban. A férfiak és az internetet magabiztosan használók gyakran gondolták úgy, hogy a könyvtár nem fontos. Kihívás, hogy a könyvtárak megmutassák egyedi értéküket.

Az alábbi szolgáltatások potenciálisan visszacsábíthatják a nemhasználókat a könyvtár falai közé:
1. Kényelmes és hívogató terek (a nemhasználók 38%-a említette)
2. Hosszabb nyitvatartási idő, pl. este és hétvégén (35%)
3. Naprakész könyvek és kiadványok, széles választék (34%)
4. Hozzáférés ingyenes Wi-Fi-hez és digitális eszközökhöz (33%)
5. Kényelmes és dedikált terek munkavégzéshez vagy tanuláshoz (26%). Ezt a 17-24 évesek valamivel több mint fele (53%) jelölte ösztönző tényezőként. A könyvtárak vonzóak lehetnek a fiatalok számára, ha alternatív munkaterületet kínálnak. (Ref.: Szabó Eszter) (Folytatjuk.)

A Democracy Initiative (2020-2022) keretében az aarhusi könyvtárak azt vizsgálták, hogyan lehet a demokráciát a mindennapi könyvtári tevékenységek szerves részévé tenni. A kezdeményezés deliberatív és részvételi demokráciaelméleti alapokra épült, amely szerint a polgárok közötti párbeszéd és vita önmagában is demokratikus érték, amely erősíti a társadalmi kohéziót és a helyi közösségeket.

A program négy alapvető kihívásra keresett választ:
1. Hogyan vonjuk be azokat, akik eddig ritkán vagy soha nem kapcsolódtak demokratikus tevékenységekhez?
2. Miként alakíthatók ki olyan könyvtári programok, amelyek aktív részvételt és elköteleződést inspirálnak?
3. Hogyan integrálhatók demokratikus elemek a könyvtár hétköznapi eseményeibe (pl. irodalmi estekbe, közösségi programokba)?
4. Hogyan teremthető kapcsolat a helyi politika és a könyvtár közösségi tevékenységei között?
Ennek során különböző formátumokat próbáltak ki: demokrácia tréninget középiskolások számára, városfejlesztési témájú vitákat, együttműködést a hajléktalan közösséggel, vagy éppen a könyvtári események demokratikus újratervezését. Ezek a kísérletek megerősítették, hogy a könyvtár valódi katalizátora lehet a demokratikus részvételnek.

A Dokk1 működésének egyik kulcseleme a felhasználói bevonás és a közös tervezés (co-creation). A szolgáltatásfejlesztést és a téralakítást is a közösséggel együtt végzik, a design thinking módszertanának alkalmazásával. A szemlélet nem hierarchikus: a könyvtárosok maguk is "demokráciafejlesztőként", "facilitátorként" vagy "tértervezőként" dolgoznak, nem csupán a hagyományos könyvtárosi szerepkörben. Ostergaard ezt úgy fogalmazza meg: "a könyvtár nem a gyűjteményről, hanem az emberek találkozásáról szól". Ezzel a megközelítéssel a könyvtár a gyűjteményi terek felől a közösségi terek irányába mozdult el, ahol az információ mellett az együttlét, a párbeszéd és a közös élmények kapnak központi szerepet. A demokratikus funkció a Dokk1 térépítészetében is tetten érhető. Az épületben számos olyan helyszín található - projektlaborok, műhelyek, közösségi nappali, olvasókörök, vitakörök, Citizens Services vagy éppen az SDG Lab, amelyek mind a részvételt, a találkozást és a közös alkotást szolgálják.

Ulla Leinikka (kommunikációs vezető, Helsinki Central Library Oodi): - Talán beszélhetnék a részvételi szemléletről is, amellyel a szolgáltatásainkat fejlesztjük. Fontos, hogy figyelembe vegyük a látogatóink igényeit, reményeit és a visszajelzéseket, amelyeket tőlük kapunk. Ha például szeretnének kipróbálni egy új gépet vagy szolgáltatást, akkor megpróbáljuk elérhetővé tenni a számukra, igyekszünk teljesíteni a kérést. Viszont ha azt látjuk, hogy nincs rá igény a részünkről, vagy nem szolgálja jól a látogatóink érdekeit, akkor attól sem félünk, hogy elengedjük.

(...) A könyvtárak természetük szerint a fenntarthatóságot és a környezeti szempontokat támogató helyek. Szerintem ez arra is példa, hogy egy könyvtár több mint épület. A társadalom részei vagyunk, és nekünk is együtt kell fejlődnünk, képesnek kell lennünk arra, hogy fontos ügyeket képviseljünk, hogy tanítsunk és tájékoztassunk, és a társadalommal együtt fejlődjünk. Ezért szerintem mindenképp fontos, hogy nyitva tartsanak minket, az összes könyvtárat, az emberek számára, hogy részt vehessenek benne, és velük együtt fejlődhessünk.

A kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
4 - nem/szinte soha nem
5 - évente
6 - néhány évente
5 - folyamatosan, automatizálva.
Ha a mostani adatokat összevetjük a 10 évvel ezelőttiekkel, a következő pókháló-diagramot kapjuk: link .
Eszerint növekedett a mérések száma, az "évente" válaszé több mint kétszeresére. Érdemes azonban tudatosítani, hogy a hitelesebb, automatizált adatszolgáltatás lényegében nem növekedett. (MG)

Az oslói Furuset Könyvtár és Tevékenységi Ház meglehetősen messze van a városközponttól, mégis több látogatót vonz, mint néhány központi könyvtár. Ez azért van, mert ez a ház - amelyben könyvtár, ifjúsági központ és önkéntes központ is található - mélyen gyökerezik a helyi közösségben.

Néhány éve problémás helynek számított Furuset környéke, mert sok banda volt, és emiatt magas volt a bűnözési ráta is, ezért az önkormányzati és állami szervezetek úgy döntöttek, hogy speciális ifjúsági központot hoznak létre, ahol a fiatalok tartalmasan eltölthetik szabadidejüket, szocializálódhatnak, részt vehetnek oktatási és szórakoztató rendezvényeken stb. E központ tehát a fiatalkori bűnözés megelőzését szolgálta úgy, hogy felújítottak és modernizáltak a régi könyvtárat. A felújítás előtt napi körülbelül 600 ember fordult meg a könyvtárban, utána pedig akár 1700 látogatót is fogadott.

Ma ez a könyvtár és ifjúsági központ egy olyan hangulatos, modern, terjedelmes multifunkcionális tér, amely gyermekek és idősebbek számára egyaránt kényelmes.
Egy zenei stúdió van benne, ahol helyi rapperek dolgoznak és tanítják a fiatalokat, a táncklubban pedig esteket tartanak, vagy kreatív munkával is foglalkoznak, esetleg csak játszanak, a kerékpárkölcsönzés pedig a körülöttük lévő természet felfedezésére ösztönzi az embereket.
Összességében a fiataloknak számos szabadidős tevékenységi lehetőség nyílik a könyvtárban. Létezik egy önkéntes központ is, ahol a fiatalok segítséget kaphatnak vagy azt gyakorolhatják, hogyan segíthetnek másokon.

"Valaki tanulni, házi feladatot csinálni jön. Valaki bejön a kávézóba ebédelni. Valaki filmet néz, táncórákra jár, norvégul tanul. De a legtöbben csak azért jönnek ide, hogy legyen hol lenni. Egyedül vagy barátokkal, vagy új emberekkel találkozni. Tehát a társadalmi funkció a lényeg, ami nagyon fontos a környékünk számára" - mondta a könyvtárvezető. (Library Planet)

(E hír forrása, a Library Planet Russia az Orosz Állami Könyvtár projektje fiatal felnőttek részére. Egy munkatárssal meglátogatják a világ legkülönlegesebb könyvtárait a fiatalokra szabva, és róluk rövid videók készülnek. A cél az, hogy a könyvtárosoknak és az olvasóknak bemutassák a legjobb kezdeményezéseket a különböző országokban, a legmodernebb könyvtárak hogyan szervezik a közösségeiket, és ad lehetőségeket az oktatáshoz, kommunikáláshoz, önfejlesztéshez és az önkifejezéshez.)

Sok ember porlepte, unalmas helynek gondolja a könyvtárakat, de a Könyvtárbolyó-projekt ezt a nézetet hivatott megváltoztatni úgy, hogy fiatal önkénteseket, olvasókat motivál, és a kreatív fiatalokat a könyvtárakkal kapcsolja össze. (MG) - A fotókat ld.: link .

Az Egyesült Államokban egyre több együttműködés születik a könyvtárak és a helyi hírszerkesztőségek között a félretájékoztatás és a csökkenő közbizalom ellensúlyozására.
- Közös küldetés: mind a könyvtárosok, mind az újságírók célja az, hogy a közösség megbízható információkhoz jusson, és aktív, tájékozott állampolgárokká váljanak.
- Bizalom kérdése: míg az amerikai felnőttek 40%-a bízik a könyvtárakban, a helyi hírekben csupán 18% - ezért a könyvtárak fontos hidat jelenthetnek az újságírás felé.
- Médiaműveltség: a fogalom az információkhoz való hozzáférés, elemzés, értékelés, tartalomkészítés és cselekvés képességét foglalja magában.
- Könyvtárosok + újságírók = szuperhős potenciál - mindkét szakma kérdez, kutat és forrásokat biztosít a látókör szélesítéséhez.

Gyakorlati formák az együttműködésre:
- Shared space: például a Boston Public Library rádióstúdiót ad helyi adónak, Clevelandben pedig újságírók dolgoznak a könyvtár tereiben.
- Pop-up: a Dallas Morning News könyvtári standokon kérdezte az embereket a választásokról és más helyi ügyekről.
- Programok: a Dallas Public Library és újságírók közösen tanították a fiatalokat újságírásra a Storytellers Without Borders programban (2018?2020).
- Tartalomkészítés: a Kansas City Star és a Kansas City Public Library közösen válaszolnak a lakosok helytörténeti kérdéseire, újságcikk formájában.

Kihívások:
- érdekellentétek (közintézmény vs. profitorientált sajtó)
- finanszírozási kérdések (többnyire nem részei a megállapodásnak)
- bizalmatlanság (félelem a negatív sajtómegjelenéstől).

A résztvevők szerint a haszon nagyobb, mint a kockázat:
- a közösség közvetlen kapcsolatba kerülhet az újságírókkal
- a könyvtárak segítenek láthatóvá tenni a sajtó munkáját
- közösen erősítik a tények tiszteletét és a kritikus gondolkodást

Az amerikai példák azt mutatják, hogy a helyi médiával való együttműködés nemcsak a közösség médiaműveltségét növeli, hanem a könyvtár közéleti szerepét is erősíti - akár közös tartalom, akár személyes találkozások révén. (ref.: Habók Lilla)

"Szeretnénk a tisztelt Lakosság véleményét kérni. Tudjuk, hogy megosztó a kezdeményezésünk: egyesek csodás élettérnek, mások gázos, gondozatlan polleninváziónak látják...
Kérjük, mondják el vagy jelezzék like-kal véleményüket a poszt alatt! Ha a többség úgy akarja, meghagyjuk, ha többeknek nem tetszik, levágatjuk...
Köszönjük szépen!"

Szakkönyvtárnál többé-kevésbé egyértelmű, közkönyvtárnál pedig már választás kérdése, melyik társadalmi ügy mellett áll ki az intézmény nagyobb erőbedobással. Több hazai közkönyvtár a zöld ügy mellett (is) döntött, de vannak további lehetőségek is. A választásban egyik támpont lehet az emberek félelmeinek azonosítása, pontosabban: hogyan járulhat hozzá a könyvtár ezek csökkentéséhez. (MG)

A terrorizmustól kevésbé, a klímaváltozástól és az online álhírektől annál inkább tartanak a magyarok. Eléggé összesűrűsödtek a fenyegetések a fejünk fölött: járványt követett háború, közben a globális gazdasági rendszer is éppen átalakulóban van, és akkor még a klímaváltozásról nem is beszéltünk. Alighanem ezért is kezdték el pár éve polikrízisként, azaz egymást erősítő-kísérő válságok összességeként leírni a világunkat.

De vajon a különféle fenyegetések közül mi az, ami leginkább aggasztja az embereket? Ezt vizsgálta öt kontinens 25 országában végzett közvélemény-kutatásában a világ egyik legismertebb kutatóintézete, a Pew Research Center. Idén tavasszal több mint 30 ezer embert megkérdezve készítettek reprezentatív kutatásokat, többek között Magyarországon is.

A felmérés során a Pew megbízásából dolgozó helyi kutatók öt fenyegetés megítélését vizsgálták, mindegyik esetében arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek mennyire tartják azokat a hazájukra nézve jelentősnek. A 25 ország válaszainak átlagát tekintve végül az online terjedő álhírek bizonyultak a leginkább jelentősnek ítélt fenyegetéstípusnak, de mint hamarosan látni fogjuk, mindegyik típusnál voltak jelentős regionális- vagy országok közötti eltérések.

Előző rész; Diagnózis: link .

Ertugrul Çimen lehetőségeket vázolt fel a többcélú együttműködési modellek felé:
- Dél-dél együttműködés ösztönzése
- Közös kormányzás vagy nyílt infrastruktúrák
- Decentralizált vezetés globális hálózatokban
- Ágazatokon átívelő szövetségek (könyvtárak + polgári technológia + őslakos közösségek).

Rejtett erősségeket és kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek globális szinten is a figyelmen kívül hagyott közreműködők a könyvtári ökoszisztémákban:
- Diaszpóra könyvtárosai mint összekötők
- Memóriaintézmények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok) a konfliktusövezetekben
- Könyvtári tevékenység menekült és hontalan közösségekben
- Diákok által vezetett könyvtári diplomácia.

Tehát hasznos lenne a következőkre irányítani a figyelmet: diaszpórák könyvtárosai, memóriaintézmények, hontalan és menekült közösségek. (ref.: MG)

A fehérgalléros alkalmazottak többsége simán tudná otthonról is végezni a munkáját. A munkahelyre bejárás mára idejétmúlt paradigma lett, ha valahol nem lehet hatékonyan munkát végezni, az pont a munkahely. Szóval, menjen aki csak lehet távmunkára, sokkal nagyobb szabadság lenne a munka világában, kevesebb elnyomó munkahely, megszűnnének a dugók a városban, csökkenne a környezeti terhelés. Szerencsémre van is egy ilyen cég, amelyik már átállt erre, a Deutsche Telekom IT Solutions, nem kevesebb, mint 5500 munkatárssal, sikeresen. Az ő igazgatójukkal, Kónya Lászlóval beszélget Pogi arról, hogy hogyan csinálják, és hogy miért érné ez meg minél több további vállalatnak is. (Pogi Podcast)

A munkavállalók túlnyomó többsége távmunka-párti, és egyre többen is végeznék otthonról a feladataik jelentős részét, ha módjuk nyílna rá. A lehetőség azonban továbbra is korlátozott: tízből hat dolgozónak nincs hozzáférése a home office-hoz, miközben azokon a munkahelyeken, ahol van mód a távmunkára, két és félszeresére nőtt azok aránya, akik felmondanának, ha a munkáltató szigorítana ezen a téren.

A home office-t előnyösnek tartók elsősorban az utazással töltött idő csökkenését (58%) és a rugalmas időbeosztást (56%) emelték ki e munkavégzési forma pozitívumaiként, de sokan említették a jobb munka-magánélet egyensúlyt (41%) és az alacsonyabb stressz-szintet (30%) is. A válaszadók közel negyede (24%) jobban tud koncentrálni otthon, illetve hozzájárul ez a munkavégzési forma a jó mentális és/vagy testi egészségükhöz (23%).

A hátrányok között leggyakrabban az elszigeteltség (36%), a távmunkára alkalmas pozíciók hiánya (35%), a kollégákhoz fűződő gyengébb személyes kapcsolatok (33%) és a magánélet határainak elmosódása (32%) szerepelt.
További negatívumként emelték ki, hogy nem áll rendelkezésre otthon a munkavégzéshez szükséges összes technikai eszköz (nyomtató, számítógép, vezetékes telefon stb.) (18%), kevesebb munkahelyi információ áramlik így (17%), de lassabb szakmai fejlődést is tapasztalnak (14%). (Pénzcentrum)

1. rész: link .
Az okoskönyvtárak piacának főbb szereplői típus szerint: rendszerkezelő rendszerek, lopásgátló rendszerek, olvasószolgálati és egyéb rendszerek.
A rendszer a típusszegmens vezető része.
Alkalmazás alapján: oktatási, orvosi, kormányzati, kutatóintézeti, vállalati és egyéb rendszerek. Az oktatás az alkalmazásszegmens vezető része.

A piac fejlődését segítő tényezők:
- Digitális eszközök elterjedése: okostelefonok, tabletek, e-könyv olvasók stb.
- Automatizált rendszerek és IoT (Internet of Things = A dolgok internetje): RFID, önkiszolgáló kioszkok, automatikus könyv-visszavételi rendszerek, okos beléptető rendszerek, okospolcok, foglalási rendszerek és térkihasználás optimalizálása
- Mesterséges intelligencia és big data: AI-alapú ajánlórendszerek és valós idejű adatfeldolgozás
- Smart city (okosvárosok) és oktatási fejlesztések
- Covid19 hatása: nőtt a távoli hozzáférés és az automatizált szolgáltatások igénye, több a fejlesztés
A piac fejlődését korlátozó tényezők:
- Magas kezdeti beruházási költségek: költséges rendszer- és szoftvertelepítés, főleg a kisebb intézmények számára
- Technikai komplexitás és hibák: A rendszerek háttere bonyolult. Előfordulhatnak hibák, lassú működés vagy a tartalmak megjelenítésének nem megfelelő időzítése.
- Infrastruktúra hiányosságai: sok könyvtárban nincs megfelelő technikai háttér, szakértelem
- Felhasználói ellenállás: ragaszkodás a hagyományos könyvtári élményhez, idegenkedés az automatizált, digitális megoldásoktól

A főbb iparági (itt: az okoskönyvtárak piacára ható) szereplők: az elmúlt években alkalmazott technikák (pl. a kiterjesztett valóság stb.) dominánsan hatnak a piacra. A jelentés részletesen ismerteti a cégeket és azok piaci interakcióit. Az USA, Európa és Ázsia vezető szerepet töltenek be a piacon. A feltörekvő piacok, mint India és Kína, különösen gyors fejlődést mutatnak. A globális intelligens könyvtári piac várhatóan folyamatosan bővül: 2024-ben kb. 5,17 milliárd USD-ről indul, 2025-ben eléri a 6,31 milliárd USD-t, majd 2033-ra 31,18 milliárd USD-re emelkedik. Az éves növekedési ráta 2025 és 2033 között stabil 22,1%-os lesz. (Ref.: Szabó Eszter)

Annak, aki ma kutatással foglalkozik, a szakterülete mellett óhatatlanul foglalkoznia kell az olyan, a tudományos teljesítmény mérésére hivatott metrikai eszközökkel is, mint a kívülállóknak meglehetősen kriptikusan hangzó Q1, Q2, Q3, Q4, a H-index vagy az impaktfaktor. Pedig nincs itt semmi varázslat: a Q1-Q4 kategóriák a tudományos folyóiratok quartilis (negyedek) szerinti besorolásai, amelyeket az adott szakterületen mért impaktfaktor alapján rangsorolnak.

A Q1 a szakterület legfelső 25 százalékába tartozó folyóiratokat jelöli, az impaktfaktor pedig az idézettséget.
A H-index a tanulmányokat publikáló szerzők minőségi fokjelzője, legalábbis elvben: H mennyiségű tanulmány, amelyet H alkalommal idéztek. Ha tíz tanulmányomat legalább tízszer idézték, akkor a H-indexem 10-es.
Minél magasabb az idézettsége egy folyóiratnak, annál magasabb impaktfaktorral rendelkezik, bár az is igaz, hogy a folyóiratok gyakran negyedévente veszítik el Q1-es státuszukat, tehát kevés neves folyóirat tud huzamosabb ideig, éveken át Q1-es státuszban maradni. (Qubit)

- A cikk bemutatja a könyvtárostanulmányokból ismert neveket - Humboldt, Bradford, Garfield... -, elmagyarázza a H-index fogalmát, bemutatja az értelmezési csapdákat tudománymetriában, MTMT-ben, neoliberális és hazai politikai diskurzusokban. Konkrét példát hoz a tudományos teljesítmény mérésének anomáliájára. (MG)

A tinkering fogalmával Aarhusban a Next Library fesztiválon találkoztam 2025 májusában - írja blogjában Koreny Ágnes.
- A játékos, kísérletezős, iteratív alkotói folyamat azonnal magával ragadott, így az elmúlt időszakban utána néztem, hogyan is lehet ezt a módszert a könyvtári programok szerves elemévé tenni.

A tinkering (kísérletező barkácsolás) egy játékos, kísérletezős és interatív alkotói folyamat, amely során valamilyen probléma vagy projekt kapcsán a résztvevő szabadon próbálkozik, alakít, újra kísérletezik, kreatív módon közelít a feladathoz.
Lényege, hogy a résztvevők rövid instrukciók mellett, rugalmas keretek között próbálkoznak, variálnak, majd a tapasztalatok alapján újrapróbálják - így születik meg a megértés és a kreatív megoldás.
Jellemzője tehát az önálló felfedezés, a hibázásból tanulás, és a rugalmas, interaktív hozzáállás a tanuláshoz vagy alkotáshoz.

A tinkering és a makerspace szorosan összefüggenek, de nem ugyanazt jelentik - inkább egymásra épülő, de különböző szintű fogalmak:
- A makerspace a fizikai tér és eszközkészlet, ahol különféle technológiákkal, anyagokkal és szerszámokkal lehet dolgozni.
- A tinkering inkább alkotási módszer vagy megközelítés: kísérletező, játékos, iteratív folyamat, amelyben a résztvevők önállóan fedeznek fel, építenek, javítanak vagy alakítanak át dolgokat.
A tinkering tehát gyakran makerspace-ben történik, de előfordulhat máshol is (pl. osztályteremben, múzeumban, otthon, de akár közterületen is).

Floridában újabb könyvtiltási hullám indult. Az iskolai könyvtárak és tantermek polcairól százával tűnnek el a kötetek a tanév kezdetére. Az állam, amely már eddig is a legtöbb könyvtiltással szerepelt az amerikai listákon, tovább folytatja az olvasmányok cenzúrázását, hogy elejét vegye a politikai konfliktusoknak és a kormányzati retorzióknak.

William Johnson, a PEN America floridai irodájának igazgatója szerint "ez egy ideológiai kampány, amely az LMBTQ+ életek és a szexualitásról szóló őszinte beszélgetések eltörlésére irányul, miközben kiüríti a könyvtárakat történetekből és forrásokból". Johnson arra figyelmeztetett: ha a cenzúra tovább terjed, a hallgatás nem nyújt védelmet, a floridaiaknak most kell felszólalniuk.

A könyvtiltások üteme 2021 óta nő az Egyesült Államokban, de Florida most új szintre emelte a folyamatot. Az oktatási tanács májusban szigorú figyelmeztetést küldött a Hillsborough megyei iskolakerületnek: ha nem távolítanak el "pornográf" műveket, jogi eljárás következik. Ennek nyomán több mint 600 könyv került le a polcokról, a folyamat 350 ezer dollárjába kerül a kerületnek. Az eltávolított kötetek között szerepelt Anne Frank naplója és Elana K. Arnold What Girls Are Made of című regénye is - egyik sem volt hivatalos felülvizsgálat alatt, és a szülők sem tettek panaszt rájuk. Korábban lehetőség volt arra, hogy egy szülő a saját gyermekét mentesítse egy adott olvasmánytól, anélkül, hogy az mindenki számára elérhetetlenné vált volna.

A PEN America "államilag vezérelt cenzúrának" nevezte a Hillsborough-i intézkedést, amely szerintük félelemmel próbálja megszilárdítani a hatalmat, megkerülve a jogi precedenseket és elhallgattatva a sokszínű hangokat.

Több mint háromszáz könyvtár csatlakozott a könyvtári kihívás programhoz, aminek köszönhetően 53 ezerrel nőtt a könyvtárba látogatók száma - mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton Szerencsen, ahol Könyvkelengye csomagokat adott át.

A kezdeményezésnek köszönhetően 88 százalékkal nőtt a könyvtárlátogatók és a beiratkozottak száma, a fiatalok esetében pedig ez a szám megháromszorozódott - ismertette a miniszter. Hankó Balázs hozzátette, a Könyvkelengye program keretében könyveket kaphatnak a fiatalok, a gyermekek és a családok, azért, hogy így szerettessék meg velük a könyvolvasást. Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője hangsúlyozta, a Hankó Balázs miniszter által kezdeményezett Könyvkelengye egy pilot program, amely az olvasást szeretné országszerte népszerűsíteni. Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója az eseményen elmondta, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében könyvkelengyének elnevezett próbaprojektet hat településen ezer könyvcsomaggal indítják el, a szombati, szerencsi rendezvényen 275 könyvcsomagot osztanak szét a kisgyermekes családok között. A főigazgató hozzátette, minden csomagban hat könyv található, van közülük, amelyik a legkisebbeknek szól, van amelyik a kicsivel idősebbeknek, és van olyan könyv is ebben a csomagban, amelyik kifejezetten a kisgyermekes szülőket szólítja meg.

Vicces táblájával hívja fel a figyelmet a környék gyíkpopulációjára a Somogyi-könyvtár. A sárkányok néven emlegetett hüllők itt élnek köztünk. - Az emberek arcára mosolyt csaló táblát helyeztek ki a Somogyi-könyvtár Rókusi Fiókkönyvtáránál, Szegeden, amely "Könyvtári sárkánylak" felirattal hívja fel a figyelmet a környéken élő apró hüllőkre, a sárkányokra. Bár a tábla humora magáért beszél, a téma tökéletes apropót ad arra, hogy megismerkedjünk a különleges, védett élőlényekkel, amelyekkel nap mint nap találkozhatunk - írja a Délmagyar.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatai szerint Magyarországon 18 különböző hüllőfaj él, köztük három gyíkfaj, amelyek a legtöbb helyen előfordulnak. Bár a zöld gyík és a fürge gyík gyakori fajnak számítanak, élőhelyeik folyamatosan csökkennek az emberi terjeszkedés és a mezőgazdasági területek növekedése miatt. A homoki gyík pedig különösen veszélyeztetett, mivel a nyílt homokpusztagyepek, ahol otthonosan érzi magát, egyre ritkábbak. Fontos tudni, hogy Magyarországon minden hüllő és kétéltű védett. Ez azt jelenti, hogy tilos bántani, elpusztítani vagy elvinni őket természetes élőhelyükről. A szegedi könyvtár kreatív ötlete nagyszerűen felhívja a figyelmet ezekre a különleges szomszédokra, és emlékeztet minket arra, hogy a városi környezetben is megtalálhatóak és megőrzésre érdemesek a természeti kincsek.

Négy Máramaros megyei könyvtárat újítanak fel a helyreállítási alapból. A beruházás értéke több mint 4,5 millió lej - tájékoztatott Pintér Zsolt, a Máramaros megyei önkormányzat tagja.

A kedvezményezett intézmények közé tartozik a nagybányai Petre Dulfu Megyei Könyvtár, a máramarosszigeti Laurentiu Ulici Városi Könyvtár, a dragomirfalvi Városi Könyvtár, valamint a tőkésbányai Községi Könyvtár. A projekt keretében digitális eszközökkel is felszerelik az intézményeket. A munkálatokra vonatkozó közbeszerzési eljárást már elindította a Máramaros Megyei Tanács. "A cél az, hogy ezek az épületek megteljenek élettel. Arra ösztönözzük a könyvtárak vezetőit, hogy programokat találjanak ki és kommunikáljanak a közösséggel" - nyilatkozta a Kolozsvári Rádiónak a megyei tanácsos.

"Születésétől fogva olvastam 14 hónapos kisbabánknak, aki most órákat tölt el azzal, hogy olvasson saját nyelvén" - olvasható a kis videó felirataként. Valóban, a gyerekek alapvetően utánzással tanulnak, így nem meglepő, hogy a "mindenható" felnőtt szokásait másolják. Eközben megtanulják, hogy a könyv jó és érdekes dolog, az olvasás nem ördögtől való, és hogy figyeljenek az így elhangzó szövegre. (MG)

Idén nyáron aztán új trend lépett a hasonmásversenyek helyébe: az Egyesült Államok parkjait és nyilvános tereit ellepték a matcha lattét szorongató, vászontáskás, könyvekkel és bakelitekkel a hónuk alatt pózerkedő fiúk, az internet új kedvenc - vagy épp csúfolt - férfitípusa pedig az úgynevezett "performative male", vagyis a performatív férfi lett. A jelenség letarolta a TikTokot, az online mémoldalakat és a GQ, a Washington Post, illetve a New York Times hasábjait. Most már nem az számít, ki mennyire hasonlít Timothée Chalamet-re, hanem az, hogy ki tudja leghitelesebben eljátszani a kulturált, érzékeny, de mégis stílusos és edgy férfit.

A performative male trendhez egyfajta élő-mozgó esztétika társul, nemcsak arról van szó, hogy ki mit hord, hanem arról is, hogy a toxikus férfi antitéziseként megjelenő performatív férfi hogyan pozicionálja magát a nyilvános térben.
A tökéletes performative male
- vászontáskát hord, amin olykor még Labubu-figura is lóg;
- matcha lattét iszik, jó esetben jéggel, növényi tejjel, elviteles műanyag pohárban;
- jortsot, vagyis térd alá érő farmer rövidnadrágot visel hosszú fehér zoknival;
- analóg fényképezőgéppel fotózik;
- tekeri a cigit;
- vezetékes fülhallgatóval hallgat zenét;
- Carhartt ruhákban kel és fekszik, azon belül is ilyen kantáros nadrágokat vagy ezt a dzsekit húzza magára;
- elengedhetetlen elem a kezéből a könyv: lehet az a Zabhegyező, a feminista irodalom valamelyik alapműve, Christiane Northrup, Maisie Hill, Sylvia Plath és/vagy Sally Rooney valamelyik munkája, vagy épp Rick Rubin önfejlesztő kötete;
- aktív Letterboxdon, ahol művészfilmeket értékel;
- Clairo, Mitski, Phoebe Bridgers, a Magdalena Bay és Lana Del Rey a kedvenc előadója, egyszerűen él-hal a női zenészekért
és mindeközben Jeremy Allen White-ot, Timothée Chalamet-t, Matty Mathesont és Nathan Fieldert tekinti a tökéletes férfi mintaképének. A mémek szerint legalábbis biztosan.

A puhafiú csöpögősen romantikus, sztoikus, olykor rámenős figura volt, akiben nem igazán volt önkritika, a performatív férfi viszont sokszor mintha önmaga paródiája lenne, igaz, a lányok meghódítása továbbra sem titkolt végcél. A fent említett versenyeken részt vevők is egyértelműen egy komikus performanszot visznek véghez, amikor kivonulnak a parkba, és egy Z generációs zsűri előtt versengenek azon, hogy ki a nagyobb pózer.

Az elmúlt év során több felmérés is született a rendkívüli tempóban sokasodó számú, növekvő képességű és javuló használhatóságú nagy nyelvi modellek társadalmi adaptációjával kapcsolatos kulcskérdésről: hogy mire használják a civil felhasználók a széles körben (ráadásul sok esetben ingyen) rendelkezésre álló LLM-eket?
Az amerikai Common Sense Media egyik friss felmérése azért is lehet különösen érdekes, mert bár a fókusza specifikus volt (amerikai fiatal felhasználók célcsoportja), de az eredmények nagymértékben egybe vágnak a más mérésekből, kutatásokból származó, vagy sokszor csak "anekdotisztikus" (egyéni elbeszélésen, tapasztaláson alapuló) adatokkal.

A mostani kutatás szerint a tizenévesek több, mint kétharmada használja a nagy nyelvi modelleket - a használók fele ráadásul rendszeresen - és számukra az egyik legfontosabb alkalmazási terület a "digitális társ" funkció. A már egy ideje elhíresült, specializált Character.AI platform mellett - amelyet kifejezetten az egyéni igényekhez szabható "perszonák"-kal való interakcióra fejlesztettek ki - a közismert, általános célú MI-chatbotok, mint pl. a ChatGPT, vagy a Claude különböző verziói is a digitális "lelki társ", MI-alapú "barát" szerepkörében kedveltek az amerikai fiatalok tömegei számára.

A felmérésből az is kitetszik, hogy a megkérdezettek meglepően nagy száma, közel harmada szívesebben beszélget magánéleti kérdéseiről, lelki problémáiról a mesterséges intelligenciával, mint valódi hús-vér barátokkal.
A statisztikák két fontos mozzanatra irányítják rá újfent a figyelmet:
- egyrészt az MI lelki terápiás célra való alkalmazhatóságának etikai kérdéskörére - nem véletlen, hogy az OpenAI napokkal legújabb ChatGPT-5-ös modelljében ezzel kapcsolatos vadonatúj rendszerkorlátokat, guardraileket építettek be.
- A másik probléma a fiatal korosztályok lelki egészségének szembeötlő hanyatlása - ami ráadásul nem az MI-technológia szűken vett gondja.

Mivel az adatok azt mutatják, hogy minden negyedik 15 éves gyerek nehezen ért meg egy egyszerű szöveget, Dánia eltörli a könyvekre kivetett 25%-os áfát, a világ legmagasabb adóját, és ezzel igyekszik kezelni a növekvő írástudási válságot. (Euronews)

Egy tavalyi cikk a témában: Európa harca a könyvolvasókért: nincs minden veszve. Egyre több könyvet vesznek Európában és uniószerte nő a rendszeresen olvasók száma annak ellenére, hogy Dél- és Kelet-Európában kevesebb a közkönyvtár, Északon- és Nyugaton pedig magasabbak a könyvárak. Ki neveli ki az európai olvasók új generációját?

A nőké és a fiataloké a könyvjövő. Az európai trendekhez hasonlóan az olvasó nők aránya a magasabb Spanyolországban, ők teszik ki a tábor majdnem 70 százalékát. A rendszeresen olvasók 74 százaléka 14 és 24 év közötti: csaknem felük nyomtatott könyveket vásárol. E két csoport körében felülreprezentáltak a városi lakosok, a magasan képzettek - és hasonló kép rajzolódott ki az EU tagállamainak többségében is.

Magyarországon az Eurostat adatai szerint a lakosság 10 százaléka olvas rendszeresen könyvet. Ehhez hasonló az arány Németországban és Nagy-Britanniában is. A statisztikák szerint több magyar vesz rendszeresen könyvet, mint olasz, holland vagy belga, viszont kevesebb mint luxemburgi és görög. A szlovákiaiak költenek a legtöbbet könyvekre a friss adatok szerint. 2021-ben a háztatások költségvetésének majdnem 2 százalékát költötték északi szomszédaink könyvekre és nyomtatott kiadványokra. Szlovákiát Horvátország (1,8 százalék), Norvégia (1,6 százalék) és Németország (1,5 százalék) követi; míg Spanyolország, Görögország és Románia jelentősen lemarad az ilyen irányú kiadásokban (0,5 százalék). Egy átlagos európai háztartás bevételeinek 1,1 százalékát fordítja könyvre. (HVG)

A semmiből építettek milliós, globális közösséget, és ma is formálják, hogyan érdemes gondolkozni az építészetről. Milyen lesz a jövő városa, hogyan nyernek teret a természetes anyagok és honnan érdemes várni az innovációt? Exkluzív interjú az ArchDaily társalapítójával, David Basulto-val.

"... Egy idő után rájöttem, hogy építészként nagyon fontos a tudáshoz és információhoz való hozzáférés, hogy lássuk, mi történik a világban. Az egyetemi könyvtár volt az a hely, ahol a legtöbb időt töltöttem. Ott olvastam modern és kortárs építészekről, elméletekről, szkenneltem a könyveket, gyűjtöttem az oldalakat. Aztán észrevettem, hogy az új magazinok Olaszországból vagy az Egyesült Államokból érkeznek, és amikor megnéztem a kiadási dátumot, azt láttam, hogy már egy éve megjelentek. Nehéz volt időben hozzájuk jutni, és mivel drágák voltak, maximum évente egy könyvet tudtam volna megvenni.

Szerencsém volt viszont, hogy mindig érdekelt a számítástechnika és az internet. Felfedeztem a blogokat, és elkezdtem írni technológiai blogokra. Az egyik ilyen bloghálózat később a legnagyobb spanyol nyelvű lett. Egyik nap a későbbi alapítótársam, David Assael - aki épp várostervezést tanult - odajött hozzám, és azt mondta: 'Látom, hogy érdekelnek a blogok és a technológia. Szerintem az információ segítségével javítani lehetne a városok életminőségén.' Ez elsőre elég elvontnak és merésznek tűnt. Hogyan lehetne információval városokat jobbá tenni? De később megértettem, mit értett ezalatt.

Ha az építészek jobban hozzáférnek az információhoz, jobb projekteket hozhatnak létre, jobb építészetet, ez mindenkinek jó. Ugyanez igaz a döntéshozókra: politikusokra, fejlesztőkre, akik ha jó példákat látnak, jobb döntéseket hozhatnak. A gondolat tehát az volt: ha sok információt szabadon elérhetővé teszünk online, az hatással lehet a világra."

Egyre több magyar gyerek küzd tanulási zavarokkal, tíz év alatt 50 százalékkal nőtt a számuk. És miközben általában az SNI-s gyerekek száma rohamosan emelkedik, a velük foglalkozó szakemberekből nem lett sokkal több. Számuk 49 558 fő volt a 2024/2025-ös tanévben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. A 2014/2015-ös tanévben még 32 928 fő volt a súlyos tanulási zavarral diagnosztizált gyerekek száma, ami azóta több mint 16,6 ezer fővel emelkedett. A statisztikákból az is látszik, hogy a legnagyobb számú növekedés (a 16,6 ezer főből mintegy 10 ezer fő) az elmúlt öt évben következett be.

A súlyos figyelemzavarral rendelkező gyerekek száma alacsonyabb, 7875 fő volt az elmúlt tanévben, ám az arányokat tekintve a tíz év alatt bekövetkezett változás szintén jelentős, számuk több mint a duplájára emelkedett a 2014/2015-ös tanév óta. A súlyos magatartás-szabályozási zavarral diagnosztizált gyerekek száma pedig tíz év alatt 2214 főről 3455 főre nőtt. A tanulási, figyelem- és magatartási zavarokkal küzdő gyerekek a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek csoportjába tartoznak más zavarokkal (mint az autizmus spektrumzavar) és fogyatékosságokkal küzdő gyerekekkel együtt. A KSH adatai szerint az SNI-s gyerekek összlétszáma (a súlyos és halmozottan fogyatékos gyerekekkel együtt) 112 060 főre emelkedett a 2024/2025-ös tanévben, ami egy év alatt több mint 4600 fős, tíz év alatt pedig mintegy 28 ezer fős növekedés.

Az SNI-s gyerekek számbeli növekedésének több oka is lehet, egyebek mellett az, hogy a korábbinál jobb diagnosztikai módszerek állnak a szakemberek rendelkezésére. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy az SNI-vel diagnosztizált gyerekek száma a 2020/2021-es tanévet követően emelkedett nagyobb mértékben: míg korábban évente átlagosan mintegy 1000-1500 fővel emelkedett a számuk, 2020-tól ennek a dupláját is eléri vagy meghaladja az éves növekedés. Mindez összefügghet azzal, hogy a kormány 2020-tól szigorított a hatéves kortól kötelező iskolakezdés és az iskolaérettségi vizsgálatok szabályozásán. Szakértők már ekkor arra figyelmeztettek, sok hatéves éretlenül kerülhet be az iskolába, ami beilleszkedési, magatartási, figyelem és tanulási zavarok kialakulásához vezethet.

Jól ismert a nagy nyelvi modellek viselkedésének azon sajátossága, hogy hajlamosak téves állításokat megfogalmazni (hallucinálni), sőt, amikor szembesítik őket ezzel a ténnyel, akkor részletes igazolási kísérletekbe bonyolódnak. Nemcsak hazudnak, hanem a rendszer eredeti céljaitól eltérő viselkedésre is rábírhatók, működésük leállítását elkerülendő mindenre képesek lennének, zsarolásra és egyenesen gyilkosságra is. Azonban a nagy nyelvi rendszerek működését antropomorf kifejezéseket használva nem lehet megmagyarázni, mert valószínűtlen, hogy ezek a modellek bármilyen emberi hiedelmekkel, vágyakkal, szándékokkal, érzelmekkel, vagy akár az "én" névmás használatával sugallt éntudattal rendelkeznének. A szerző szerint a viselkedésbeli furcsaságaikra sokkal egyszerűbb a magyarázat. Valószínűleg két tényező okozza őket:
- a mesterséges intelligencia modellek előképzése, amely "szerepjátékra" készteti őket, és a
- speciális utóképzés, amelyek során ezek a modellek emberi visszajelzéseket kapnak.

A szerepjáték azt jelenti, hogy a hatalmas mennyiségű ember által létrehozott szövegen alapuló képzésük során a szövegösszefüggések egy szemantikai térben jelennek meg, amely egy adott szöveg kontextusát rögzítik. A felhasználóval való kommunikációban aztán ezt a kontextust a felhasználó utasításai (promptjai) alakítják ki. Ezért van az, hogy ha pénzügyi adatokat elemeztetünk a rendszerrel, akkor drámaian javul a teljesítménye, ha közöljük vele, hogy ő egy nagyvállalat pénzügyi igazgatója.
A másik tényező a speciális utóképzés, azaz az úgynevezett emberi visszajelzésen alapuló megerősítéses tanulás (reinforcement learning from human feedback, RLHF), amelynek során az emberek visszajelzést adnak a modell különböző kérdésekre adott válaszairól. A vélekedés szerint ennek az eljárásnak lesz az a nem kívánt hatása, hogy a rendszerek "hízelgőkké" válnak. Az elismerés elnyeréséért hazudnak, kitalálnak dolgokat, ahelyett, hogy beismernék, hogy nem tudják elvégezni a feladatot. Jelenleg nincs technikai válasz ezekre a problémákra, pedig az ágens alapú rendszerek várható elterjedése fokozhatja is az ilyen hibák megjelenését.

... Mindezek alapján a szakemberek egy része (köztük a szerző is) azt mondja, hogy "teljesen autonóm MI-ágenseket nem szabad fejleszteni", azaz ezeknek a rendszereknek az emberi ellenőrzését és felügyeletét mindig meg kell követelni. A szerző jelzi, hogy ennek a jelenlegi politikai klímában, amikor a versenyképesség szempontjai felülírják a szabályozás igényeit, nem sok esélye van. (via MI Újság)

Olyan élethelyzet bármikor adódhat, amikor hirtelen nehézséget okoz a rezsiszámlák kifizetése átmenetileg vagy akár hosszabb ideig. Nem is olyan ritka eset, hogy valakinek hirtelen sokat és tartósan romlik az anyagi helyzete: a nyugdíjazás, vagy idősebbek esetén a házastárs halála gyakran teremt olyan pénzügyi körülményeket, amelyre nem feltétlenül lehetett felkészülni előre. Ilyenkor érdemes lehet gondolni - több más egyéb támogatási lehetőség, például a települési támogatás mellett - a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekre. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) honlapján található tájékoztatás szerint védendő fogyasztó státuszt a villamosenergia-, földgáz- és a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók kaphatnak, amennyiben szociálisan rászorulók, illetve fogyatékkal élők. A védendő fogyasztókat különleges bánásmód illeti meg, melynek számos előnye lehet.

A védendő fogyasztó státusz lényege összefoglalva, hogy jogosulttá tesz fizetési haladék, részletfizetés kérésére, igényelhetővé válik az előre fizetős mérő felszerelése, vagy akár kikapcsolás alóli mentesség is kérhető. Azt tudni kell ugyanakkor, hogy fizetési nehézség esetén bármely fogyasztó kérhet fizetési haladékot vagy részletfizetési lehetőséget, nem csak a védendő fogyasztó státuszban lévők! A szolgáltató ugyanakkor minden fogyasztónak nem köteles ezt biztosítani, mérlegelheti döntését például annak függvényében, hogy milyen előzményei voltak a fogyasztó fizetési készségének és lehetőségeinek.

Ki lehet védendő fogyasztó? - ... (ld. a forráslinken)