A közösségi költségvetés olyan részvételi intézkedés, melyben az adott szervezet, intézmény pénzügyi erőforrásainak meghatározott részéről ez ellátandó közösség vagy annak képviselői döntenek. Az elmúlt években Budapest önkormányzata kísérletezett ennek bevezetésével. Az eljárás ugyanakkor alkalmazható egyes intézmények, például könyvtárak esetében is. E szemlélet egyik, szerényebb változata a PDA (patron driven acquisition), melynek során a használók döntenek valamilyen arányban arról, hogy a könyvtár milyen dokumentumokat szerezzen be. De annak is csak szemléletbeli akadálya lehet, hogy a használók döntsenek egy könyvtár nevében, bővítésének, vagy szolgáltatás-alakításának ügyében. Szintén e gondolatkörbe tartozik Arnstein létrája link , mely a részvétel szintjeit mutatja be az álságostól a ténylegesig. A részvétel persze értelmezhető munkatársak, illetve a használók bevonásának szintjén is. (MG)

Szeptemberben hirdette ki a 2021/2022-es közösségi költségvetés nyertes pályázatait a főváros. Összesen egymilliárd forintos keretből valósulhat meg 18 lakossági ötlet a Zöld Budapest, az Esélyteremtő Budapest és a Nyitott Budapest munkacsoportok segítségével.
[A projektet több kritika érte.] Kerpel-Fronius szerint a ki­sebb-nagyobb hibák oka egyszerűen az, hogy a program még gyerekcipőben jár, de minden ötlet meg fog valósulni a tervezett összegből. Az első év hibáiból tanulni kell. ... A 2022/2023-as év közösségi költségvetése ennek ellenére, az előző két évhez hasonlóan, egymilliárd forintos kerettel kalkulál. Az év végéig várják az ötleteket, s ezek alapján jövő tavasszal dolgozzák ki azokat a változatokat, amelyekről majd a nyáron szavazni lehet. Az idei ötletbörzén befutott kezdeményezések megvalósítása így leghamarabb jövő ősszel kezdődhet. (HVG)