A társadalmi ügy nem meglepő téma a könyvtárak számára, de általában nem nevezzük e néven. A könyvtáraknak közösségi-szociális-oktatási küldetése van, de a társadalomban megjelennek olyan ügyek, amelyek e területeket akár időlegesen is, konkretizálják. Magyarországon mondjuk, a fogszuvasodás aránya elég magas a népességben, tehát ennek csökkentése lehet társadalmi ügy. Ez persze csak példa, vehetnénk a zöldítést, a víztisztaságot vagy az olvasási képességek növelését is. Lényeg, hogy az ügyet a társadalomban az emberek fontosnak tartják, és előbbre lépnének benne. Ilyen ügyekbe kapcsolódhat a könyvtár is, saját fizikai, emberi és kapcsolati erőforrásaival. Kérdésünk tehát, hogy egy adott társadalmi ügyben mit tud a könyvtár előremozdítani. Jó esetben a könyvtár nem egyedül kapcsolódik be ilyen ügybe, illetve amikor bekapcsolódik, akkor azt partnerek bevonásával teszi - mely persze ez eredményességet és a hatékonyságot egyaránt növelheti. Nem beszélve a könyvtár társadalmi elismertségéről.

Jó esetben a könyvtár erőfeszítésének hatására mérhető javulás érhető el. Persze, a mérés nem mindig egyszerű vagy számszerűsíthető, az gyakran csak hosszú távon, áttételesen csapódik le. Jó esetben, ha a könyvtár a célra erőforrást biztosít, akkor annak mértékében eredményt is elszámolhat. Akkor is, ha a költség és haszon nem lineáris összefüggés mentén jelentkezik. (Esélyes, hogy eleinte kisebb a nyereség, majd növekszik, és egy szint felett ismét csökken.)

A társadalmi megtérülés vizsgálata irányában további kérdés a mérés és annak kultúrája; a teljesítmény-tényezők, -mérés, -mutatók, -értékelés meghatározása (vö.: A teljesítménymérés alapjai: tényezők, mérés, mutatók, értékelés 1. link ). Legjobb, ha az eredményeket a célcsoport céljainak teljesüléséből vezetjük vissza (vö.: A használók sikerében mérik a könyvtári oktatás eredményességét link ). Így elkerülhetjük a bemeneti tényezőket kiemelő "termelőszövetkezetünk mindent megtesz a krumpliellátás zavartalanságának biztosításáért", vagy hogy "mennyire megizzadtam közben..." attitűdtől. S persze kérdés, hogy a könyvtárakat ösztönözni és elismerni szándékozó minőségügy, kihívás mennyiben felel meg e használói céloknak. A KIT tájékoztató jellegű felmérései szerint részben akarunk reagálni a társadalmi ügyekre (kb. 40%), részben inkább punnyadunk (kb. 55%) link . (MG)

A Nemzeti Múzeum több száz munkatársa demonstráción üzent Demeter Szilárdnak. Az általa összeolvasztott hét közgyűjteményből több száz dolgozó gyűlt össze hétfőn délelőtt a Múzeumkertben, hogy tiltakozzanak a megalázóan alacsony fizetések, a pénzhiány, az intézményben uralkodó káosz és működésképtelenség miatt.

A múzeumok sanyarú jelenéről hívott össze gyűlést a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Üzemi Tanácsa, miközben Demeter Szilárd elnök egy elegáns visegrádi szállodában a "múzeumok jövőjéről" elmélkedett egy konferenciáján. A gyűlés végén tiltakozásul fekete ruhában vonultak fel a dolgozók a Nemzeti Múzeum főlépcsőjére, mintegy gyászolva anyaintézményüket.

"A Nemzeti Múzeum mára eljutott a működésképtelenség határára. Az összevonások nem olcsóbbá, hanem bonyolultabbá tették a rendszert, mindenhez a központ engedélye kell, illetve közbeszerzést kell kiírni" - mondja egy múzeumi dolgozó, hozzátéve: "Most ott tartunk, hogy a páratartalom-szabályozó és -mérő műszerekben nem tudunk ceruzaelemet cserélni, mert erre sincs pénz, de ha lenne is, a beszerzés hónapokig tart."

Hasonló esetről számolt be link nemrég lapunk a szintén Demeter birodalmához tartozó Országos Széchényi Könyvtárban is: a bürokratizált rendszer miatt a digitalizációhoz szükséges szoftverek licencének megújítása késett, sőt a fénymásolópapírból is kifogytak.

Nem csoda tehát, hogy az intézménytől a rossz fizetések, a hozzá nem értő vezetés miatt egyre többen távoznak. A pénztelenség nyilván nem tesz jót a kibervédelemnek sem, amiről szintén írtunk, link , sőt nemrég súlyos támadás érte a Nemzeti Múzeum Régészeti Intézetét.

Kapcsolódó:
- A múzeumi dolgozók fizetéséről - Demeter Szilárd posztja link
- Múzeumi dolgozók demonstráltak Pécsett is az alacsony fizetések és a méltatlan munkakörülmények miatt link

L. Ritók Nóra sok éve azt nyilatkozta a KIT-nek, hogy a könyvtárakkal nem lehet semmit sem kezdeni. Ahhoz, hogy e tapasztalaton változtatni lehessen, radikálisan emelni kell a könyvtár stratégiai szociális, közösségi funkcióit - beleértve a megfelelő szakértelem rendszerbe vonását; képzéssel illetve a területen jártas szakemberek alkalmazásával. (MG)

L. Ritók Nóra:
- ... Persze mi is emeltettünk ki gyereket, hiszen ha a gyereket fizikailag bántalmazzák, szexuális abúzus éri, egyértelmű, hogy nem maradhat a családban. De hogy kísérlet sincs arra, hogy ezeket a családokat képessé tegyük arra, hogy felneveljék a gyereküket, az tragikus. Csak a fenyegetést használják velük szemben eszközként, de nem nézik meg az okokat, vajon miért nem működnek ezek a családok.

Azt szokták mondani, hogy a szegénység miatt emelik ki a gyerekeket, de én ezt máshogy látom. Mert ez csak egy következmény. A szegénységhez kötődik egy életvezetési tudáshiány, ami sokkal komplexebb annál, mint hogy mondjuk szükség lenne egy babaágyra.

Ez a kompetenciahiány pedig azért létezhet, mert semmi, az iskola sem tud ebben a társadalmi csoportban eleget adni ahhoz, hogy be tudjon következni egy életstratégia-váltás. A szegregált iskolákból alapkészségek hiányával kerülnek ki a gyerekek, és nem kapják meg azt a világlátást, amire szükségük lenne. Marad tehát a család szocializációs mintájának az átörökítése, abból pedig a fogyasztói világ, az online tér hatásai miatt együtt egyre mélyebbre kerülnek.

Élményekre éhesek az emberek, ezért növekszik a közönsége a digitalizáció és az e-bookok korában az olyan rendezvényeknek is, mint egy irodalmi fesztivál. Az idén jubileumát ünneplő PécsLIT is immár a város különböző helyszínein több, mint félszáz programmal várja az érdeklődőket. Februárban Miszler Tamás, a pécsi Csorba Győző Könyvtár igazgatója, az esemény egyik társszervezője úgy nyilatkozott, az irodalmi programok népszerűsége nincs egyenes arányosságban a könyvtárhasználók számával. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a lakosság körülbelül húsz százaléka jár Magyarországon könyvtárba, és ez a szám az elmúlt öt évtizedben stagnált - a könyvtári, az olvasást népszerűsítő programokra járók aránya ugyanakkor mára megháromszorozódott.

Az okokról a PécsLIT fesztivál fényében kérdeztük az intézmény igazgatóját:
- A jelenség a kultúrában általánosságban jellemző. Élményekért látogatnak az emberek, az olvasás terén ez pedig részben az író-olvasó találkozót jelenti, amelyre máshol ritkán vagy egyáltalán nincs lehetősége a rajongóknak. Hozzánk például Kaposvárról, Szekszárdról és Budapestről is érkeznek látogatók, akár több napra is, hogy találkozhassanak kedvenc íróikkal - mesélte a tízéves vezetői pozícióban látottak alapján Miszler. Az igazgató kérdésünkre kiemelte: az olvasói kedvet az elmúlt időszak nehézségei sem vetették vissza, pedig a járvány alatti ideiglenes bezárások, majd az utána következő gazdasági nehézségeket, inflációt az erősen véges anyagi forrással működő könyvtárak is megszenvedték.

A PécsLIT irodalmi fesztivál idén a könyvtárban, a Tudásközpontban, szórakozóhelyeken, középiskolákban és a pécsi zsinagógában is szervez programokat. Az esemény a szervezők szándékai szerint minden korosztályt megszólít, különös tekintettel a fiatalokra.
Miszler Tamás tapasztalatai ezzel kapcsolatban optimisták:
- Nem kevesebbet olvasnak az emberek, csak másképp. Igaz, hogy volt egy felfutása az e-bookoknak még pár évvel ezelőtt, de aztán most úgy tűnik, a kereslet nem növekedett tovább. A fiatalok közül is sokan aktívan a papíralapú könyveket keresik.

KIT: Miután meghatározták a fontossági sorrendet, (...) hogyan határozzák meg mérik ez ezekhez kapcsolódó szolgáltatásainak hatását?

Jofn F. Szabo, főigazgató, Los Angeles Public library:
- Ez rendkívül nagy kihívás, ha belegondolunk a közkönyvtár átfogó küldetésébe. Mi vagyunk az az intézmény, amelynek a küldetése átfogóbb, mint az iskoláké, az egyetemeké vagy a kórházaké. A közösség minden tagját szolgáljuk: azokat is, akik hajléktalanként az utcán élnek, és azokat is, akik tehetősebbek, és rendszeresen használják a könyvtárakat. Kiszolgáljuk a bevándorló közösségeket is - ez a széles küldetés azt jelenti, hogy sokféle dolgot csinálunk, és ezek hatékony mérése rendkívül nehéz feladat. Minden területet másképp kell értékelnünk.

- Időről időre végzünk értékelést, adatokat gyűjtünk, és megkérdezzük az embereket, mik az elképzeléseik a közkönyvtárról a következő évekre nézve. Feladatunk azonban nemcsak a kérdésfeltevés, hanem az is, hogy segítsünk elképzelni, mi minden lehetséges, és így kideríthessük, milyen irányba szeretnének haladni.

- Karrier Online Középiskola teljesítményének mérése - és annak kommunikálása
Egyéni programokra is lebontva, például a Career Online High School program, amely felnőtteknek nyújt lehetőséget arra, hogy megszerezzék középiskolai bizonyítványukat, ha azt tizenéves korukban nem tették meg. Közvetlenül is visszajelzést kérünk. Megkérdezzük a végzett hallgatókat: Sikerült jobb állást találniuk? Előléptették őket? Több pénzt keresnek? Jelentkeztek szakképző iskolába, vagy tanultak valamilyen szakmát? Egyetemre járnak? Tudni akarjuk, hogyan változott meg az életük a könyvtár által nyújtott lehetőség hatására.

- Ezekre a válaszokra nemcsak azért vagyunk kíváncsiak, hogy mérni tudjuk a program sikerességét, hanem azért is, mert ezek az adatok és személyes történetek segítenek abban, hogy hatékonyan kommunikálhassuk a könyvtár szerepét a közösség életére és megmutassuk, milyen hatással vagyunk az emberek életére.

Ulla Leinikka (kommunikációs vezető, Helsinki Central Library Oodi):
- Finnországban a Nemzeti Könyvtár felelős a digitalizálásért, a tudományok világában pedig természetesen az egyetemi könyvtárak. Amiről viszont szívesen beszélnék, az a hozzáférhetőség kérdése, főleg a digitális tartalmak tekintetében, mert Finnországban ezt nemrég elkezdtük komolyan venni. Mostanában indítottunk el egy országos digitális könyvtárat, amelyen keresztül Finnország összes állampolgára, minden község és város ugyanahhoz a digitális tartalomhoz fér hozzá. Ez az egyenlőségről és a hozzáférésről szól. Tehát a messze északon élő emberek ma már ugyanazokhoz az anyagokhoz férhetnek hozzá, mint azok, akik az ország déli részén élnek. Régebben egyenlőtlenség volt az ország különböző részei közt ilyen szempontból. Ezért gondolom úgy, hogy ez hozzáférés és esélyegyenlőség kérdése.

A Betiltott Könyvek Hete egy nemzetközi figyelemfelhívó kampány, amely a szólásszabadság és az olvasáshoz való jog fontosságát hangsúlyozza azzal, hogy bemutatja a különböző korszakokban és országokban alkalmazott cenzúrázási gyakorlatokat.

Mint a meghívóban olvasható:
- Idén szeptemberben először Magyarországon is megemlékezünk a Banned Books Weekről és a napjainkat egyre inkább befolyásoló cenzúráról. A héten kiállítással, valamint zárásul a Kutatók Éjszakáján filmvetítéssel és előadással is készülünk, amelyeken a részvétel ingyenes, a kiállításhoz kapcsolódóan pedig kvízt és nyereményjátékot is hirdetünk, amelyek részleteit a kiállítást böngészve találjátok meg.
- További információk, csoportos látogatás: itt, a Facebookon vagy konyvtar@ajk.elte.hu

A svédek jelenleg az EU-ban a hetedik legtöbbet olvasó nemzet (lásd az Eurostat és a Svéd Statisztikai Hivatal által készített ábrát a forráslinken - a sötétkék szakasz az évente több, mint 10 könyvet fogyasztók aránya, a világoskék az évente 1-9 könyvet fogyasztóké).

Az adatok link szerint a heti rendszerességgel olvasók aránya az elmúlt négy évtizedben folyamatosan csökkent: míg 1982-ben a lakosság 40 százaléka olvasott hetente, addig 2021-re ez az arány 31 százalékra esett vissza. A nők hagyományosan többet olvasnak, de náluk is hasonló visszaesés figyelhető meg: a nyolcvanas évek elején még közel minden második nő olvasott rendszeresen, 2024-ben viszont már csak tízből alig három. A férfiaknál még alacsonyabbak az értékek: jelenleg mindössze minden ötödik férfi számít rendszeres olvasónak.

Ezzel párhuzamosan a hangoskönyvek egyre népszerűbbé váltak, különösen a fiatalabb korosztályoknál. A 16-29 évesek körében például 2014 óta közel megduplázódott azok aránya, akik hetente hallgatnak hangoskönyvet. Összességében ma a nők 40 százaléka, a férfiaknak pedig 26 százaléka fogyaszt könyvet valamilyen formában, tehát a nemek között továbbra is jelentős a különbség. A könyvek mellőzésének leggyakoribb oka az érdeklődés hiánya, de sokan az időhiányt is említik.

A finn felmérések adataival összecseng, hogy a férfiak egyre kevésbé érzik sajátjuknak az olvasást, és a szépirodalom fogyasztása egyre inkább női tevékenységgé válik. Az olvasás visszaesése azonban nem egyszerűen a digitális tartalmak térnyerésének következménye, hanem önálló folyamat: az érdeklődés és az irodalom társadalmi presztízse is csökkent.

A Metroteka - a Varsói Közkönyvtárak link fiókja a Kondratowicza metróállomáson. Gyors hozzáférést biztosít az olvasóknak a könyvekhez utazás közben. Grzegorz Kłoda, a könyvtártervezés specialistája tervezte és alkotta az ún. parametrikus technológiával organikus, futurisztikus formákat (a gyakorlatban ld. még: a bilbaoi Guggenheim Múzeum, Zaha Hadid alkotásai stb.). E természet ihlette hullámok adják a polcok, bútorok és szerelvények idomait. Ezt egészítik ki a polcok a talajmentesen nevelt ún. hidropónikus növényei, élénkítve a belső teret és a felhasználók érzékeit. A targóweki Metroteka a hagyományos olvasást ötvözi az innovatív dizájnnal és az új technológiákkal, újradefiniálva a könyvtár szerepét a köztérben.

A falak feketék. De ettől nem sötét a belső tér sötét, azt határozott fehér uralja, zölddel kiegészítve. A fehér színt főként a bútorok adják, amelyek minden szabad teret kitöltenek elsősorban polcok formájában, szorosan a falakhoz tapadva, a padlótól a mennyezetig kúszva. Organikus formáik kavarognak és hullámzanak mindkét könyvtári helyiségekben, a polcok fesztávolságai, átjárók, oszlopok és saroktöredékek a szoba közepe felé hajlanak, mintha mindenáron el akarnák titkolni, hogy geometriájuk egy egyenes vonalú rendhez tartozik. A berendezési tárgyak - puffok, kanapék, íróasztalok és fotelek - hasonló formájúak.

Évek óta az olvasás csökkenéséről beszélnek. Ugyanakkor a modern életstílus fontos része a kommunikáció, a mobilitás, a helyváltoztatás. Erre reagálva a varsói Targówek Közkönyvtár azzal az ötlettel állt elő, hogy terében két átszállás között könyvekkel lehet feltöltődni. A metróállomáson két földalatti helyiséget alakítottak át erre a célra.

Grzegorz Kłoda a könyvtári belső terek szakértője. Az általa tervezett lublini Bioteka trendek teremtett a környezeti nevelésben, a kraśniki könyvtárat pedig SARP 2024 Év Díjra jelölték. Az építész a közelmúltban parametrikus technológiákat alkalmaz projektjeiben, amelyek lehetővé teszik számára, hogy még távolabb kerüljön a könyvtárakkal kapcsolatos sztereotípiáktól. (ref.: MG)

Frissítés: videó a könyvtárról: link .

Magyarországon egyelőre egy könyvtári példa ismert Repair Caféra - könyvtári szerelőműhelyre. Koreny Ágnes (főig., FSZEK) az aarhusi Next Library 2025 konferencia kapcsán szól a témáról... - A Repair Café mozgalom 2009-ben indult útjára Amszterdamban Martine Postma kezdeményezésére, és azóta világszerte több ezer közösséget hódított meg. A lényege egyszerű, mégis forradalmi: ne dobjuk ki, ami elromlott, hanem tanuljuk meg megjavítani - közösen. Az első Repair Café után rövid időn belül megalakult a Repair Café International Foundation, amely segíti a helyi közösségeket hasonló rendezvények elindításában. Az évek során a mozgalom túlmutatott a "javítóműhely" szerepen: mára a körforgásos gazdaság egyik legfontosabb, alulról jövő példája lett, amely egyszerre csökkenti a hulladékot, új készségeket ad az embereknek, és közösséget épít. 2017 óta minden év októberében megrendezik az International Repair Day eseményt is.

A könyvtárak hamar természetes színterei lettek ennek a kezdeményezésnek, hiszen olyan nyitott, biztonságos, közösségi terek, ahol az emberek nemcsak tudást, hanem gyakorlati segítséget is kaphatnak. Az Egyesült Államokban például a Gardiner Library már 2014 óta működtet rendszeres Repair Café-t, ahol önkéntesek segítenek megjavítani a hozott tárgyakat. A szakmai szervezetek is felismerték a mozgalom jelentőségét: az American Library Association 2024-ben külön webináriumot indított "How to host a Repair Café in your library" címmel, ezzel is támogatva a könyvtárakat abban, hogy a fenntarthatóság gyakorlati tereivé váljanak.

A mozgalom hazai ébredése a 2023 decemberében nyílt, Teleki téren működő Repair Café Budapesthez köthető. A Parafitt Sportegyesület által elindított józsefvárosi szerelőműhelyt - amely helyet ad háztartási gép, ruha, kerékpár és kerekesszék közös javításának - a fővárosi közösségi költségvetésből biztosított 48,6 millió forintos támogatással indították el. A helyszín nem csupán műhely, hanem befogadó közösségi tér is: hajléktalanokat és értelmi sérülteket is bevonnak, ezzel erősítve a társadalmi inklúziót. A kezdeményezés a fenntarthatóság és közösségépítés jegyében kívánja visszahozni a tárgyak megbecsülését és a javítás kultúráját.
A Repair Café koncepciója már 2024-ben is megjelent könyvtári tereken - például a Békés Megyei Könyvtárban szerveztek egy könyvkötészeti foglalkozást, ahol bárki behozhatta sérült könyvét, és szakértő segítségével megtanulhatta a kötés alapjait. A közös munka nem csupán javításról szólt, hanem készségmegosztásról és közösségépítésről is.

Kapcsolódás az SDG-khez:
SDG 12. - Felelős fogyasztás és termelés: a hulladék csökkentése, a javítás és újra-használat előtérbe helyezése.
SDG 11. - Fenntartható városok és közösségek: könyvtárak mint közösségi terek, ahol a fenntarthatóság gyakorlattá válik.
SDG 4. - Minőségi oktatás: új készségek átadása, élethosszig tartó tanulás támogatása.
SDG 17. - Partnerség a célokért: önkéntesek, helyi szervezetek, könyvtárak és közösségek együttműködése.

Nem kell hozzá igazolvány, lakcímkártya, és nincs késedelmi díj sem - a portlandi Street Books mozgókönyvtárban elég egy keresztnév ahhoz, hogy valaki könyvet kölcsönözhessen. Az utcai könyvtár azért jött létre, hogy a hajléktalan emberek számára is elérhetővé tegye az olvasást, de a kezdeményezés ennél sokkal többet jelent: közösséget teremt, visszaadja a méltóságot, és olykor szó szerint is életeket ment - Bánhegyesi-Tóth Balázs írása.

Egy szerdai délelőtt, Portland belvárosában. A Trinity katedrális elé lassan gördül be egy háromkerekű bicikli. A csomagtartóján láda, benne nem zöldségek vagy szerszámok sorakoznak, hanem könyvek: többek közt Octavia Butler, Colson Whitehead és Bruce Springsteen művei közül lehet válogatni. A bicikli köré hamar kisebb társaság gyűlik. Van, aki a templom melletti közösségi étkeztetés miatt van itt, más csak ismerősökkel vált pár szót - és persze többen könyvet is kölcsönöznek. Nincs igazolvány, nincs lakcímkártya, nincs késedelmi díj: csak egy keresztnév kerül fel a listára, és egy kötet a hátizsákba, derül ki a Portland Monthly riportjából.

A Street Books, egy nonprofit kezdeményezés, amely 2011 óta működtet mozgó könyvtárakat a hajléktalan vagy állandó lakcím nélkül élő emberek számára, akik így más könyvtárakból kiszorulnak. Heti tizenkét alkalommal gurulnak ki a város különböző pontjaira, hogy könyveket adjanak kölcsön, olvasószemüveget osszanak, vagy egyszerűen beszélgessenek azokkal, akik megállnak mellettük.

A számok is évről évre emelkednek: amíg 2023-ban kb. 7500 könyvet és 786 szemüveget adtak ki, egy évvel később már 8419 kötet és több, mint 1000 szemüveg talált gazdára.
Diana Rempe, a szervezet egyik legrégebbi munkatársa szerint a Street Books lényege azonban nem a számokban mérhető: "Ez az egész arról szól, hogy másfajta kapcsolat alakulhasson ki olyan emberek között, akik egészen eltérően élik meg a világot - vagy épp a benne lévő szenvedést."

A könyvtár belső terében működő mozgólépcsők keskenyek, emiatt az emberek csak egymás után férnek el rajtuk, és előzni sem lehet az előttünk állót. Ez meglepő lehet, ugyanis így csökkentik a társas kapcsolatok lehetőségét. Viszont - és ez a cél, mondja Olav Kapperud - az embert önmagába vagy szétnézésre, elgondolkodásra készteti.

Az, hogy a helyiségek kártyával nyithatóak, így csak az arra illetékesek juthatnak be, nem jelent újdonságot. Az azonban kevesebb helyen látható, hogy az ajtók önműködően nyílnak-csukódnak. Ez nemcsak a mozgássérülteknek hasznos, hanem a kezükben terhet cipelőknek is.
SDG (fenntartható fejlődési cél): "10. Egyenlőtlenségek csökkentése"

A helyiségek világítása mozgásérzékelésen alapul. Amely szintén könnyebbség a látogatónak, takarékosság az üzemeltetőnek.
SDG: "11. Fenntartható városok és közösségek".

Az épület hőháztartása igazodik a "7. Megfizethető és tiszta energia" SDG-hez: azaz, energiafogyasztása nulla. Passzívházként nem kell hűtésre-fűtésre költeni. A rendszerhez hozzátartoznak a hőmérséklet függvényében mozgó okosredőnyök is. Vö.: link

Bár nem tartozott a szakmai vezetéshez, az épület tetejére is volt lehetőség kimenni. Itt a technikai újítás helyspecifikus volt: speciális technikai megoldással tartják távol a sirályokat a tetőzetről. (MG)

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
6 - Általában
6 - Általában nem
12 - Hol így, hol úgy
2 - Szinte sohasem
2 - Teljesen; a tehetségesekből lesznek a vezetők.
A most kapott adatokat összevetve a két korábbi hasonló kérdésre kapottakkal, a következő diagramot kapjuk: link .

Eszerint elmozdulás nem történt, a válaszadóknak kb. fele kétesélyesnek látja a szakmai előmenetel minőségét: vagy megérdemelt, vagy nem megérdemelt az előmenetel. Ami meglehetősen alacsony szintű bizalmat feltételez a szakmai igazságosságba és a lehetséges innováció, minőségügy kapcsán. Az is elgondolkodtató, hogy az utóbbi 10 éveben semmi változás nem tapasztalható. Igaz, nem is romlott a helyzet. (MG)

A svéd Mediemyndigheten 2025 őszén indítja el új webes képzését, mediemedveten.se címmel. Célja, hogy segítse az állampolgárokat eligazodni a mai összetett médiavilágban. A képzés filmekkel, interaktív feladatokkal és gyakorlatokkal támogatja a résztvevőket abban, hogy tudatosabb médiafelhasználókká váljanak.

A képzés két szinten érhető el:
1. Alapképzés - bárki számára nyitott, kb. 35 perc alatt elvégezhető, 13 éves kortól ajánlott, bejelentkezés nélkül.
2. Felsőfokú képzés - mélyebb tudást ad a média szerepéről a demokráciában, az AI fejlődéséről és a dezinformáció hatásairól; ez a könyvtári, oktatási és közszolgálati szakembereknek szól.

Az alapképzés svédül, angolul és arabul is elérhető lesz.
A képzés közösségi programként is használható, például könyvtárakban, iskolákban, felnőttoktatásban.
A felsőfokú modulhoz eszköztár is kapcsolódik, amely tippeket ad arra, hogyan lehet a képzést különböző intézményekben - így könyvtárakban - beépíteni a mindennapi munkába.
További kiegészítő anyagok készülnek a gyerekekkel, fiatalokkal és a fogyatékossággal élőkkel foglalkozó szakemberek számára.

A Mediemyndigheten kormányzati megbízás alapján dolgozik, és célja, hogy országos, hosszú távú és széles körű médiatudatossági programot valósítson meg.

A képzés és a hozzá tartozó eszköztár fontos támogatást nyújthat a könyvtárak mindennapi munkájában, hiszen gyakran a könyvtárosok az első pontok, ahol az állampolgárok segítséget kapnak a tudatos és biztonságos médiahasználathoz. (ref.: Habók Lilla)

Ertugrul Çimen vándorgyűlési előadásában kitért a radikális befogadás és "tudásdiplomácia" témájára is. A következőket szorgalmazta: befogadó metaadat-szókincsek építése, nem nyugati ismeretelméletek beágyazása, diplomaták képzése a könyvtári etikában és az információs jogokban, nyelvközi hidak a könyvtári politikában.
- De hogyan kerül ide a politika és a diplomácia? Az előadó a KIT-kérdésére részletezve is az elhangzottakat:

Diplomaták, kulturális attasék, nemzetközi tárgyalók és politikai tanácsadók képzése a könyvtári etikáról és az információs jogokról felkészítését jelenti a könyvtári etika és az információs jogok alapvető ismereteivel. Olyan korban, amikor az információhoz való hozzáférés egyre inkább politizálódik, a diplomatáknak tisztában kell lenniük a következőkkel:
- A könyvtárakat irányító etikai elvek (pl. semlegesség, magánélet, szellemi szabadság),
- Az információhoz való hozzáférést és a digitális jogokat övező globális keretek,
- A könyvtárak szerepe az episztemikus, tudáson alapuló igazságosság és a kultúra megőrzésének előmozdításában.
A diplomaták ezen területeken történő képzésével a könyvtárak befolyásolhatják a nemzetközi politikát, elősegíthetik az inkluzív tudásökoszisztémákat, és biztosíthatják az információs jogok határokon átnyúló tiszteletben tartását.

A "nyelvközi hidak a könyvtári politikában" koncepció a többnyelvűség integrálását szorgalmazza a könyvtári irányításba és a politikaalkotásba, és hangsúlyozza a következők szükségességét:
- Metaadat-szabványok kidolgozása, amelyek támogatják a különböző nyelveket,
- Kulcsfontosságú politikai dokumentumok és szolgáltatások lefordítása az alulreprezentált nyelvekre,
- Az őshonos és helyi tudásrendszerek elismerése és beépítése.
A nyelvek közötti hidak építése biztosítja, hogy a könyvtári szabályzatok befogadóak, kulturálisan érzékenyek és minden közösség számára hozzáférhetőek legyenek - nyelvtől függetlenül. Emellett erősíti a könyvtárak közvetítői szerepét a globális tudásdiplomáciában. (ref.: MG)

A Szöuli Szabadtéri Könyvtárakat 2025-ben az első időszakban, három hónap alatt több mint 1 millióan látogatták. A könyvtárak a város különböző pontjain kaptak helyet, pl. a Szöul Plázán, a Gwanghwamun téren és a Cheonggye patak mentén. Céljuk az olvasásösztönzés és a közösségi kulturális élmények megteremtése. A projekt főbb eredményei és visszajelzései:
- A látogatói elégedettség rekordmagas, 96,6%-os. Ez 5,3 százalékpontos növekedés az előző évhez képest.
- A résztvevők 97%-a másoknak is ajánlaná másoknak a programot, és 97,5%-uk szeretné, ha folytatódna.

2025-ben a városvezetés már 14 kerületben támogatja a szabadtéri könyvtárak működését. Új helyszín pl. a Szöuli Gyermekpark (Gwangjin kerület) és a Gyeongchun Line Erdei Ösvény (Nowon kerület).

A város egy különleges kölcsönző programot is elindított, hogy bárhol ki lehessen alakítani egy ideiglenes olvasósarkot. A csomag tartalma:
- könyvek válogatása különböző korosztályoknak,
- összecsukható székek, pokrócok,
- egyéb kényelmi eszközök (pl. napernyő, olvasólámpa).
Ezeket az eszközöket eddig 53 intézmény - köztük egyetemek és általános iskolák - használta ideiglenes szabadtéri könyvtárak létrehozására.

Kulturális jelentőség: A könyvtárak nem csupán olvasóhelyek, hanem a városi élet minőségét javító kulturális terek is. A Szöuli Nemzetközi Könyvvásáron pl. több mint 4000 látogató vett részt az élményzónában öt nap alatt. A program a nyári szünet után szeptember 5-én folytatódik. A város pedig további fejlesztéseket ígér a szolgáltatások és tartalmak terén. (Ref.: Szabó Eszter)

A svédországi Gävleborgi Régió egy ún. "digitális alapszintet" dolgozott ki azért, hogy a megye minden könyvtárhasználója egyenlő segítséget kapjon digitális problémáira. A projekt meghatározza, hogy mely digitális szolgáltatásokat és milyen segítő szolgáltatást kell kínálni minden közkönyvtárban, továbbá milyen tudást várnak el a személyzettől.

A projekt lépései:
1. Tervezés: a régió könyvtárfejlesztői a megye közkönyvtáraival (a HelGe könyvtárakkal) közösen. Célkitűzés: az információkhoz való egyenlő hozzáférés, digitális alapszint és útmutató.
2. Vizsgálat: mit tartalmazzon az alapszint? Partnerség: a Hello Future innovációs ügynökség két workshopot tartott a vezetőkkel. Végül az alábbiakat különítették el és írták le: a) Digitális szolgáltatások (Digitala tjänster): Technikai rendszereken, azaz szoftvereken és hardvereken keresztül nyújtott szolgáltatások. b) Digitális szolgálat (Digital Service): Digitális (személyes) segítségnyújtás. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy használják a könyvtárak és mások digitális szolgáltatásait és hardvereit.
3. Az alapszint tartalmának részletezése, a szolgáltatások és a kínálat feltérképezése a HelGe könyvtárakkal együtt: Mely szolgáltatásokat és milyen szolgálatot kínálnak az egyes könyvtáraik? Workshopot tartottak a HelGe könyvtárak vezetőivel. Ott részletesen kidolgozták az alapszint tartalmát.
4. Az alkalmazottak tudásszintjének meghatározása: mennyit kell tudniuk az egyes szolgáltatásokról? Útmutatót dolgoztak ki. Tartalma: mit várnak el a felhasználókkal való találkozáson, pl. tájékoztatni kell egy szolgáltatás funkcióiról, és meg kell mutatni, hogyan találhatnak anyagokat.
5. További képzések a kézikönyv alapján: a Digitális Óra keretében is meghívott előadók és a HelGe alkalmazottai is bemutatták a digitális szolgáltatásokat.
6. Bevezetés: ALL DIGITAL Weeks rendezvénysorozat, 2025. (link .) A marketinganyagokat a Gävleborg régió és a HelGe könyvtárak partnerségben fejlesztették.
7. Folyamatos fejlesztések, frissítés: mind a vezetők, mind az alkalmazottak részt vesznek. Rendszeresen frissíteni kell az útmutatót. Az útmutatás az új alkalmazottak bevezetésének is fontos része. (A 2. részben a digitális szolgáltatásokat és a segítségnyújtást részletezzük. Ref.: Szabó Eszter)

Donald Trump elnök új vámrendeletei hatással vannak az eszperantó nyelvű könyvterjesztésre az Egyesült Államokban, különösen az Európából érkező könyvcsomagokra. Az USA egyoldalúan hatályon kívül helyezte a bizonyos értékhatárig terjedő csomagok vámmentes szállítására vonatkozó szabályokat.

Ez a döntés közvetetten érinti az amerikai könyvtárakat és olvasókat, akik eszperantó nyelvű műveket keresnek.
A vámrendeletek hatásai a következők lehetnek:
- Importlehetőségek korlátozása: Az USA vámmentességi szabályainak eltörlése miatt az UEA (Universala Esperanto-Asocio - Nemzetközi Eszperantó Szövetség) könyvszolgálata link nem tud csomagokat küldeni az Egyesült Államokba. Ez megnehezíti az új eszperantó könyvek beszerzését.
- Költségnövekedés: Ha a vámmentesség nem vonatkozik az eszperantó könyvekre, akkor az importált művek ára nőhet, ami csökkentheti a könyvtárak beszerzési hajlandóságát.
- Kínálat szűkülése: A főként Európában elérhető klasszikusok, mint pl. a "La Infana Raso" vagy a "Lingvo kaj Vivo" stb. nehezebben jutnak el az amerikai olvasókhoz. U.így szótárakra, nyelvkönyvekre is szükség lehet (az egyik kommentelő Baghy Gyula nyelvkönyvét is említette - A Szerk.)

A döntés a könyvtári szolgáltatásokra is hatással lehet, éspedig:
- Korlátozott hozzáférés: kevesebb új kiadvány érhető el fizikai formában, különösen kisebb könyvtárakban, amelyek nem rendelkeznek alternatív beszerzési csatornákkal.
- Digitális alternatívák előtérbe kerülése: Néhány mű elérhető e-könyvként is, de ez nem pótolja a fizikai példányokat, különösen azok számára, akik hagyományos olvasást részesítik előnyben.
- Helyi és nemzetközi kezdeményezések: Az Esperanto-USA (az UEA amerikai nonprofit szervezete, kiadó és terjesztő) link bővíti saját készleteit és alternatív forrásokból igyekszik beszerezni könyveket, pl. Kanadából vagy az Amazonon keresztül. (Ref.: Szabó Eszter; Copilot)

A "Kurdirektion Verlagsbuchhandlung GmbH." Bad Ischl-i könyvesboltja link nyerte el a "2025. Év Könyvesboltja" díjat Ausztriában. Talán nem véletlenül. A kiválasztás kritériumai pl.: kiváló minőségű termékkínálat (irodalmi és kulturális sokszínűség, beleértve az osztrák kötődést is), a lehető legszélesebb válogatási lehetőség - korábbi címek és független kiadók esetében is -, innovatív üzleti modellek, e-kereskedelem (webshop) és ügyfélbarát weboldal, olvasás és irodalom népszerűsítés, célzott együttműködések, beleértve a független, kisebb kiadókkal való együttműködéseket, felolvasások és rendezvények, minőségi tanácsadás, kirakatok, üzletdizájn.

A bolt helyzete speciális. Bad Ischl - patinás császári üdülőhely, azaz idényhez igazodik a forgalom. Ennek ellenére nemcsak nyáron kínál rendezvényeket a betérőknek. Igazából művelődési házként és szinte könyvtárként is működik. Működési költségeit ki kell termelnie, amelyet a könyvértékesítés mellett szabadidő-eltöltéssel kapcsolatos tárgyak értékesítése, rendezvények és kávéház jellegű vendéglátás is segít. (Érdekesség: a belső térelrendezés akusztikai koncepción alapul. A hosszan elnyúló üvegfelülettel rendelkező helyiségek ugyanis általában nem kedveznek a jó hangzásnak a koncertek alkalmával. Így fizika törvényeit belsőépítészeti trükkökkel - polcok kialakítása, beleértve a könyvek elrendezését - kellett "kijátszani".)

Személyzete így többféle fogyasztást gerjeszt, mely a város patinás cukrászdáihoz képest ugyan szerény, azok viszont nem dicsekednek ekkora kulturális kínálattal. A polcokon a könyvek szellős kihelyezése böngészésre, olvasgatásra buzdít (vö.: könyvtári vonatkozás: shop-koncepció link ). Az adott tematikát tárgyak is erősítik, pl. feliratos sapkák, üveggolyó és egyéb játékszerek, ruhadarabok. Mindez reflektál arra a könyvtárak által is megszívlelendő tényre, hogy az emberek jellemzően nem önmagában fogyasztják az olvasnivalót, hanem esztétikai, kényelmi és kulináris "eszközökkel" teszik kerekké az élményt. Amihez persze nagyban hozzájárul a kiszolgálás és tájékoztatás emberi minősége is. Külön figyelnek a sokszínűségre, a széles kínálatban és magában a sokszínűség témájában is. Sőt, a munkatársak készségei is sokrétűek. Maguk készítik az ételt, vagy a zsemlékre pástétomot, lekvárt. És van házi készítésű szörp is, főleg levendula, citromfű, bodza. Mindezt a KIT nevében is teszteltük. (MG)

Évekkel ezelőtt félhomályos könyvtári folyosókon merült fel az adatvesztés témaköre. A nyilatkozó több ilyen példát is hozott a magyar könyvtári valóságból, melyek azonban nem kaptak nyilvánosságot. Merev, nagy hatalmi távolságú szakmakultúrában nem meglepő, hogy az aktorok joggal tarthatnak megtorlástól, és persze az is, aki szakmai becsületből fordul a nyilvánossághoz - közintézményeknél elharapózott tiltás ellenére.
A jelenség természetesen a jövőbeni versenyképesség negatív előrejelzője, nemcsak azért, mert a lelkileg is elnyomó szakmakultúra indikátora, hanem mert erősen gátolja a szervezeti és társadalmi tanulást - pl. a hasonló kellemetlen esetek megelőzésének lehetőségét. (MG)

25 éve, 2000 augusztusában robbant fel az orosz atom-tengeralattjáró. Putyin még csak pár hónapja volt elnök, nagyot hibázott, amikor nem mutatott együttérzést az áldozatok hozzátartozóival. A hibát erővel kompenzálta. Hogyan vetett véget az orosz sajtószabadságnak a Kurszk katasztrófája?

A tévéfelvételen látni lehet, ahogy a kétségbeesett nőt tisztek veszik körbe, hogy elcsendesítsék. Az anya azonban nem hagyja abba a kiabálást. Ekkor egy civil ruhás ápolónő jelenik meg mögötte, a kezében egy fecskendő van, és beadja neki a nyugtatóinjekciót. Pár pillanat múlva az anya elhallgat és összeroskad. Ezt a képsort ekkor nem közölte az orosz média, de a külföldi igen. Az alábbi videó rossz minőségű, de egyértelmű, mi történik a felvételen: (ld. a forráslinken.)

Mostantól a ChatGPT ingyenes változatát használók számára is adott a lehetőség, hogy projektek mentén beszélgessenek a mesterséges intelligenciával. Egy - eddig csak az előfizetők számára elérhető funkcióval bővül az ingyenes ChatGPT - jelentette be az OpenAI. A vállalat a Projektek nevű megoldással bővíti az ingyenes szolgáltatását, amely lehetővé teszi a mesterséges intelligenciával folytatott csevegések rendszerezését egy adott téma körül.

A Projektek lényege, hogy a felhasználók rendszerezhetik az MI-val való beszélgetésüket egy adott téma körül. Első lépésként létre kell hozni egy projektet, majd tetszőleges módon elnevezni azt. A lényeg azonban csak ezután jön: a felhasználók megmondhatják a ChatGPT-nek, hogy milyen adatokkal dolgozzon, ehhez pedig fájlokat tölthetnek fel. Emellett meghatározhatják azt is, hogy az adott válaszok milyenek legyenek - például beállíthatják, hogy adja meg azt angol, spanyol vagy más nyelven.

Az ingyenes ChatGPT-t használók öt, a Plus előfizetéssel rendelkezők 25, a Pro előfizetők pedig 40 fájlt tölthetnek fel a ChatGPT-nek. A funkció már az asztali böngészős és az androidos alkalmazásban is elérhető, az iOS-en futó alkalmazásba pedig a következő napokban kerül majd be.

Fodor Ákos egyik Axióma c. haikuja juthat eszünkbe a témáról:
"morális örök-
mozgó: amit nem emelsz
- szüntelen süllyed."

- A mesterséges intelligencia ígéretes módszer lehet a munkahelyi termelékenység növelésére, de a technológia elkoptatja a készségeket, azaz megakadályozhatja a szakembereket abban, hogy saját tudásukat frissen tartsák.

A Lancet Gastroenterology & Hepatology folyóiratban megjelent tanulmány szerint azok a belgyógyászok, akik kolonoszkópia eljárások során MI-támogató eszközöket használtak, alacsonyabb arányban észlelték a rendellenességeket, miután ezeket az eszközöket elvették tőlük. A tanulmányt végző Dr. Marcin Romanczyk (...) azt feltételezi, hogy a belgyógyászok annyira megszokták a zöld négyzet keresését, hogy amikor a technológia már nem volt ott, a szakembereknek nem volt okuk bizonyos területekre figyeljenek. Ezt "Google Maps-hatásnak" nevezte, és a kutatási eredményében a papír térképek korszakából a GPS korszakába való átmenet során a járművezetőkben lezajlott változásokhoz hasonlította: sokan ma már annyira az automatizálásra támaszkodnak a leghatékonyabb útvonal megtervezéséhez, hogy míg 20 évvel ezelőtt könnyedén kitalálták azt maguk, ma már erre képtelenek lennének.

A Microsoft és a Carnegie Mellon Egyetem egy idei tanulmánya megállapította, hogy a megkérdezett tudásmunkások körében az MI növelte ugyan a hatékonyságot, de csökkentette a tartalommal való kritikus foglalkozást, és gyengítette az ítélőképességet.

Az "Olvasás Emlékművét" hat év alatt (2003 és 2008 között), kétnapos workshopokon alkották meg az JOANNEUM szakiskola gyártástechnológiai és szervezési szakának hallgatói, Johannes Haas programigazgató irányításával. Az ausztiai Vorau ágostonrendi kolostor, a könyvtár és a udvar hangulatos és inspiráló környezetében a fiatal technikusok erőteljes, kőből készült könyvszobrokat alkottak. Alapanyagul Ausztria sok tájáról származó követ használtak fel, melyeket magukkal hoztak.

A kő olyan anyag, amely több millió évre visszanyúló információt hordoz, különösen alkalmasnak tűnik a képzelet szüleményeként megalkotott könyvekhez. Az elektronikus média okozta felfordulás idején hoztak létre egy "olvasás emlékművet", amelyet - stílusosan - a Könyv Világnapján, április 23-án állítottak fel, 2009-ben. Az ötlet és a koncepció Anne és Peter Knoll művészek és oktatóktól származik. Ők vezették a workshopot és az emlékmű megépítését. (ford.:MG)

Egy könyvtárban történt apró átrendezés árulta el a Kreml színjátékát. Putyin előre felvett videókkal titkolja, amikor eltűnik a nyilvánosság szeme elől.

Újságírók és Oroszország-szakértők már régóta gyanítják, hogy Vlagyimir Putyin időnként eltűnik a nyilvánosság elől, ám ezt előre felvett videókkal leplezi, amelyeket később aktuális felvételekként tálal a Kreml. Nemrég azonban a stáb hibázott, ami fényt derített a gyakorlatra.

A nyomra a Moszkvai Kremlben berendezett elnöki dolgozószoba könyvtára vezette a Szabad Európa Rádió oknyomozó újságíróit. Kiderült, hogy idén februárban átrendezték a könyvek sorrendjét - például az Orosz Föderáció alkotmánya egyik polcról a másikra került. A későbbi felvételeken azonban újra a régi helyén látszott - írja a Blesk. Ez arra utal, hogy több videó valójában korábban készült, de hónapokkal később tették közzé, miközben Putyin nem mutatkozott nyilvánosan. Így volt ez például április elején, illetve május 12-én is - azon a napon, amikor Alina Kabajeva, a 2004-es olimpiai bajnok tornász és a sajtó szerint Putyin partnere a 42. születésnapját ünnepelte.

Miután az orosz hadsereg több ízben felhasználta az írót és műveit az oroszság jelképeiként, az ukránok nem kérnek Puskin műveiből. Az irodalmi világot sem kíméli Ukrajna 2022 óta tartó orosz megszállása: Alekszandrj Szergejevics Puskin költő és író pedig kifejezetten kulturális fegyverré vált a háború hevében - írja a The Guardian. A 19. századi írót és műveit a háború kezdete óta az oroszság jelképeként használják fel: Herszon megszállását követően például a művészt ábrázoló plakátokkal ragasztgatták tele a várost az orosz hadsereg katonái.

Az ilyesfajta események fényében sok ukrán véli úgy, hogy Puskin az orosz megszállók kulturális fegyverévé vált. Néhányan azonban ennél tovább mennek - szerintük az író művei egyenesen megalapozták Oroszország imperialista ideológiáját. Ez Ukrajnán belül nemcsak Puskin szobrainak megrongálását, hanem a róla elnevezett közterületek átkeresztelését is eredményezte.

A Guardiannek nyilatkozó művész, Sztaniszlav Turina elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben már megszabadulni sem egyszerű Puskin, és a vele egy lapon említett orosz irodalmi figurák műveitől, hiszen senki nem akarja őket a tulajdonába venni. Sem elajándékozni, sem eladni nem tudja, így jobb híján - bár minden porcikája tiltakozott ellene - elégette a saját példányait.
- Félek bármilyen könyvet elégetni vagy elpusztítani. Nekem ez a barbársággal egyenlő - nyilatkozta Turina, hozzátéve, hogy meglepő, de semmit nem érzett, miután végignézte, ahogy a művek hamuvá égnek a tűzrakáson.

Azonban nem Puskin az egyetlen író, akit már nem látnak szívesen a polcokon Ukrajnában. Többek közt Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij és Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij művei sincsenek biztonságban, miután sok ukrán az ő műveiket is inkább kisöpörte az otthoni könyvtárából.