Egy könyvtár évente több, mint 1 milliárd forint értéket juttat vissza a társadalomba!
- Együttműködő partnerekkel a könyvtári szolgáltatások társadalomba juttatott értékét vizsgáltuk. A Bródy Sándor Könyvtár a digitális szolgáltatásokat, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat, a Verseghy Ferenc Könyvtár a közösségi szolgáltatásokat vizsgálta részletesen - mondta Gacov Katalin összefoglaló előadásában az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Könyvtár- és Információtudományi Doktori Program által szervezett Valóságos Könyvtár - Könyvtári Valóság VII. konferencián link .

- Elemeztük a könyvtári szolgáltatásokba fektetett anyagi eszközök megtérülését kvantitatív elemzési módszerrel, melynek során összegyűjtöttük a releváns pénzügyi adatokat, és ezek alapján kiszámítottuk a befektetésarányos megtérülési mutatót (Return on Investment, ROI). A különböző szolgáltatások használatához rendelhető pénzügyi érték jelenti a befektetésből származó bevételt, illetve a könyvtár éves kiadása jelenti a befektetés költségét. A kutatásban résztvevő könyvtárak meghatározták a különböző szolgáltatások használatához rendelhető pénzügyi értékeket, melyek a számítások alapjául szolgáltak. A piaci helyettesítés módszerével dolgoztunk, amely annak meghatározása, hogy mennyibe kerülne máshol megvásárolni a könyvtári szolgáltatásokat. Ahol nem állt rendelkezésre hasonló a piacon, ott megbecsültük az értéket, annak alapján, hogy a szolgáltatás előállításának milyen költségei vannak.

A kutatás legfontosabb következtetései:
- Az egyes könyvtárak ROI-eredményeit befolyásolja a szolgáltatásainak típusa, illetve azok mennyisége is.
- A legmagasabb társadalomba juttatott értéke a hagyományos könyvtári szolgáltatásoknak van; a legnagyobb értéket a könyvek kölcsönzése adja.
- A költségvetés magasabb összege nem feltétlenül jelent magasabb társadalomba juttatott értéket.
- A vizsgált könyvtárakra fordított minden egyes forint többszörös hasznot juttat vissza a társadalomba.

Kutatásunkat a NKA támogatta, a résztvevő könyvtárak eredményeikről az IKSZ éves közgyűlésén számoltak be részletesen. Prezentációk: link .

Az ELTE KITI Valóságos könyvtár - könyvtári valóság című konferenciáján az első nap témája "A könyvtárosok mentális egészsége" volt. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy nincsen a témában hazai felmérés. A KIT Hírlevélben sincs, amellett, hogy jelenleg 44 db hír utal e területre: link

A mentális egészség kérdése feltehetően 3 szinten érinti a könyvtárakat:
1. A könyvtáros mentális egészsége (ld. fentebb, munkahelyi praktikák: link , vagy hazai könyvtári stresszforrások link , munkaegészségügy link )
2. Könyvtári hozzájárulás a célcsoport mentális egészségének javításához, vö. pl.:
traumatudatos könyvtárosság link az egészségügyi tájékoztatás hírei között: link , biblioterápia link
3. A rendszerszintű, mentálhigiénét érintő társadalmi hatások kezelése (a társadalmi ügyek kezelésének link részeként), mely szorosan összefügg a könyvtár küldetésével, a könyvtáros identitásával. Ide tartozhat pl. a küldetés azon eleme, hogy a közkönyvtár célcsoportja a lakosság 100%-a. Akkor is, ha mondjuk a társadalmi szolidaritás nem terjed ki a középosztály alatti emberekre, vagy közvetett módon gátolja az átlagtól valamilyen szempontból eltérő emberek kiszolgálását, információhoz jutását. A témáról ld. még cenzúra: link , befogadás kultúra: link , esélyegyenlőség: link , fizikai akadálymentesítés: link , informatikai akadálymentesítés: link , netán strukturális erőszak: link .
A nevezett konferencia az első ponttal foglalkozott.

A biblioterápia egyesek számára a havi könyvklub, ahol egy közösen olvasott szövegről beszélgetnek, másoknak a csendes könyvklub élményét, ahol mindenki az általa választott könyvet olvassa, és esetleg utána másokkal beszélgetésbe elegyedik. Van, akinek a könyvtárlátogatás vagy a könyvesboltban való vásárlás jelenti a "terápiát".

Judit H. Ward és Nicholas A. Allred a 'The Librarian's Guide to Bibliotherapy' (kb. Biblioterápia útikalauz könyvtárosoknak) link című könyvében (kiadta: ALA Editions) szerint a biblioterápia: olyan tevékenységek összessége, amelyek az olvasást használják mentális, érzelmi, sőt fizikai egészség támogatására. Gyógyszer nélküli kiegészítő módszer, amely általában szakértő által összeállított olvasmánylistákat használ, terápiás céllal. (Az USA-ban a könyvtáros nem végezhet terápiát, helyette biblioterápia-ihlette programokat tervezhet és valósíthat meg. A szerzők célja, hogy ötletekkel és kipróbált stratégiákkal segítsék a könyvtárosokat ebben. A könyv négy részre és tizenegy fejezetre tagolódik, tartalmaz mutatót és hasznos mellékleteket, például sablonokat programtervezéshez és marketinghez. Minden fejezet elején "At a Glance" (Röviden) beharangozó, a végén pedig "In a Nutshell" (Dióhéjban) összefoglaló található.)

Mindazoknak hasznos a könyv, akik szeretnének "tudatosan biblioterápiás szemléletű könyvtárosokká" válni. A kötet inspirációt nyújt innovatív könyvtári programok létrehozásához, amelyek valódi értéket jelenthetnek a közösség számára. A recenzens kiemeli, hogy a szerzők szakmai háttere hitelességet biztosít: Judit H. Ward a Rutgers Egyetem tudományos könyvtárosa, korábban az Alkoholkutató Központ információs szolgáltatásait vezette, ahol 2015-ben létrehozta a "Reading for Recovery" (Olvasás a felépülésért) programot. Nicholas Allred PhD-hallgatóként szintén részt vett a biblioterápiás projektekben, jelenleg a Connecticut állambeli Fairfield Egyetem angol irodalomtudományi intézetnek oktatója.

- A meglepően nagy forgalmat elért könyv magyar szerzője, Hajnal Ward Judit a témát magyarul az Újranyitott könyvtár c. e-könyvben link mutatja be. Ebben a mondandó a magyar olvasókkal megosztott tapasztalatokra és példákra épül. (Folyt. köv.)

A könyvtár közösségi tér, menedék, találkozási pont egyaránt lehet. A társadalom kiszolgáltatott rétegeinek nyújt támogatást. A közkönyvtárak iránt nagy a bizalom, alacsonyak a (belépési) küszöbök, nincsenek visszatérési követelmények. A társadalom minden szegletéből jött emberek által kért segítség sokféle, sőt, néha messze túlmutat a könyvtári személyzet kompetenciáján. Minél nagyobb a segítség iránti igény, annál frusztráltabbak a szükséget szenvedő látogatók. Az érzelmi stressz is annál nagyobb a személyzet számára, akik egyszerre érzik magukat nélkülözhetetlennek és alkalmatlannak. Hogyan tudjuk tehát támogatni a rászorulókat? És hogyan növelhetjük kompetenciánkat, hogy jobban kielégítsük az igényeiket? Ezekből a kérdésekből indultak ki a Malmöi Könyvtárak link , Malmö város közkönyvtárai link , amelyek 2024-ben felvettek egy szociális munkást. Elindították a Library Social Worker BiM (Library Social Worker in Malmö) projektet, amelynek célja a városi könyvtárak társadalmi hozzáférhetőségének növelése volt. Összegyűjtötték tapasztalataikat is. Tippek és tanácsok:

1. Ajánlólisták készítése: igények szerint rendezett listák, pl. kormányzati kérdések, hajléktalanság, mentális egészség, pénzügyek/lakhatás stb.
2. Kutassuk fel a környékünkön elérhető támogatásokat, és töltsük ki a listát. Adjunk hozzá linket, ha van, rövid leírást, valamint a címet és a telefonszámot.
3. Készítsünk tartalomjegyzéket, hogy könnyen eligazodhassunk a listában.
- Helyezzük el a dokumentumot minden számítógép asztalán.
- Folyamatosan frissítsük a listát, hogy az információk helyesek legyenek.
- Alacsony affektivitású bánásmód: ne a közös szenvedésben (pl. a tehetetlenség érzésében) legyünk társak, hanem próbáljunk meg harmóniát teremteni. Pl. módszertani anyagokat és workshopokat készítettek, hogy fokozzák az önrendelkezés érzését a kihívásokkal teli megbeszéléseken. A könyvtári dolgozók számára készült módszertani film: link .
- Sárga padok, magány ellen: Malmöben, akárcsak Svédország és a világ többi részén, speciális sárga, ún. barátságpadokat helyeznek el, amelyek ösztönzi az emberek közötti beszélgetéseket. A könyvtári pad felkerült a város által nyilvántartott sárga padok jegyzékére. Így a könyvtárak használhatják a mentális betegségekre szakosodott szervezetek oldalára vivő a QR-kódot is. Malmö könyvtárai együttműködnek Skone városi missziójával is. Ők hetente kétszer látogatják a padot, így akkor garantáltan van beszélgetőpartner.
- A Malmöi Könyvtárak szociális munkás alkalmaznak. Feladata a szociális ügyek vitele, koordinálása, kapcsolatépítés.
- Munkacsoportokat hoztak létre a kihívások feltérképezésére és kezelésére. Ezek ún. szociális fórumot is szerveznek ügyeik megbeszélésére. A közös munka, feladatmegoldás eredményesebb.

A tippek mentén aprókat lépve sok dolog elérhető. Hozzájárulva ahhoz, hogy a könyvtár valódi menedék legyen. (Ref.: Szabó Eszter)

- Információhiány: az adott információnak helye lenne egy adott gyűjteményben, adatbázisban, szükség van rá, de nem férhető hozzá az adott nyelvi közegben.
- Információs vákuum: az információhiány mesterséges eszközökkel van blokkolva.
- Információ-deficit: akkor keletkezik, ha az információ létrejöttének akadályozva van.
Mindezek GDP-ben mérhető veszteséget okoznak (vö.: link ).

A hajléktalanok helyzetét példának véve... Valószínűsíthető, hogy nem kaptak információt a kellő időben, a szükséges mélységben, vagy a már beépített téves információkat, viselkedési sémákat nem írták felül új adatok/klisék. Traumájuk súlya gátolja információszerzési törekvéseiket. A hajléktalanság az érintettek számára is nehéz élethelyzet, és a társadalom számára is terhet ró. Az információ hiánya tehát GDP-ben mérhető.

A Szolnokon szervezett 2005. évi öngyilkosság-prevenciós kampány pilotként szolgálhat erre, miután a projekt keretében a helyi kórház dolgozói, a helyi média online felülete, a SE Magatartástudományi Intézet munkatársai a szociális szférával, lekészekkel, pedagógusokkal, a rendőrséggel és a város mérvadó személyiségeivel fogtak össze. Így hároméves időtartamra sikerült felére csökkenteniük a szuicid rátát Szolnok térségében. Ilyen együttműködéshez könyvtár is csatlakozhat. (SN)
- A közösségi kampány során a lakosságnak a téma iránti érzékenységét és ismereteit poszterekkel, rövidfilmekkel, információs brosúrákkal, tájékoztatókkal, különösen a helyi médiumok bevonásával és internetes honlaphoz (link való hozzáféréssel erősítették. A cél, hogy az információnyújtás volt a depresszió megfelelő kezeléséről, valamint a betegség és az érintett személyek destigmatizációja. Az érintett betegeknek és hozzátartozóiknak nyújtott szolgáltatások keretében életmentő "segély-kártyát" adtak az öngyilkosságot már megkísérelt betegek kezébe, amelyen elsősorban olyan telefonszámok szerepeltek, amelyek öngyilkossági krízis esetén gyors professzionális segítséget biztosítanak. Támogatták a már működő önsegítő csoportokat, és elősegítették új csoportok szerveződését. (EAAD)

Westminster városi könyvtárai és archívumai link elkötelezettek abban, hogy teret és támogatást nyújtsanak minden típusú gondolkodónak.

A neurodiverzitás a népesség egészére vonatkozik, és számol az agyak sokféleségével. Attól függően, hogy agyunk hogyan van bekötve, különböző módon gondolkodunk, mozgunk, dolgozzuk fel az információkat és kommunikálunk. Sokan a neurodiverzitást átfogó kifejezésként használják az alternatív gondolkodási stílusok, mint például az autizmus, ADHD, diszlexia és diszkalkulia és még sok más leírására. Bár a neurodivergenciát fogyatékosságnak minősítik, sok neurodivergens ember nem tartja magát fogyatékosnak. A neurodiverzitás hete általában minden év márciusában van. A sokszínűség hangsúlyozása érdekében számos kiállítást, tevékenységet és rendezvényt szerveznek az angol könyvtárakban.

Foglalkozásokat tartanak 11 éves kor alatti gyermekek számára, beleértve a speciális igényű és fogyatékkal élő gyermekeket is. Nyugodt, csendes környezetet biztosítanak, több érzékszervet bevonó játékokkal, és minden képességű gyermeket szívesen fogadnak szüleikkel és gondozóikkal együtt. A csendes órák alatt kerülik a felesleges zajkeltést, hogy a könyvtár csendesebb és nyugodtabb legyen. Ez idő alatt nem rendeznek eseményeket, és a személyzet igyekszik a zajszintet a lehető legkisebbre csökkenteni.
A csendes órák célja, hogy segítsenek az érzékszervi érzékenységgel élő olvasóknak és családtagjaiknak nyugodtan, kényelmesen használni a könyvtárat.

A tanulás támogatáshoz széles körű online és személyes forrásokhoz biztosítanak hozzáférést. Online gyűjteményük több nyelven elérhető e-könyveket, hangoskönyveket és folyóiratokat tartalmaz, így biztosítva, hogy a források mindenki számára hozzáférhetők legyenek. (Ref.: Aux Eliza)

"Az MNMKK továbbra is egyetlen jogi személy, így a szükséges változásokat is csak ebben a keretrendszerben vagyunk képesek megtenni. De ezeken a kereteken belül is lehet dezintegrációs folyamatokat végrehajtani" - mondta az Indexnek adott interjújában Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ frissen kinevezett elnöke.

ZsG.: Azzal vállaltam el a feladatot, hogy a túlságosan is centralizált struktúra szükséges változásait végigvisszük. Abban állapodtunk meg Hankó Balázs miniszter úrral, hogy a meglévő struktúrán belül enyhe decentralizációt, más szóval dezintegrációt hajtunk végre. Ennek vannak korlátai, amelyek a meglévő jogszabályokból és törvényekből következnek. Az MNMKK továbbra is egyetlen jogi személy, így a szükséges változásokat is csak ebben a keretrendszerben vagyunk képesek megtenni. De ezeken a kereteken belül is lehet dezintegrációs folyamatokat végrehajtani.

Meggyőződésem, hogy lehet nagyobb szabadságot adni a főigazgatóknak, lehet nagyobb szabadságot adni a szakmánknak. Az MNMKK létrehozásának napjával lettem a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, tehát a saját bőrömön tapasztaltam meg a rendszer előnyeit és hátrányait. Ezért is gondolom, hogy mi, akiknek közvetlen tapasztalataik vannak, látjuk azokat a pontokat, ahol lehet, kell, vagy ahol jól lehet paraméterezni azokat a változásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jobban működjön az intézményi rendszer. És ebben a rendszerben picivel több mint negyven múzeum működik. Ez a szám nyilvánvalóan nagy ahhoz, hogy egyetlen jogi személyként tekintsünk rá.

Az MNMKK ugyanis egyetlen jogi személyként jött létre, ezzel pedig túlságosan nagy bürokráciát ró az intézményi rendszerre, ráadásul az integráció hirtelen túl sok szabadságot vont el az egyes partnerintézményektől. Üzenetértékű az is, hogy partnerintézménynek, nem pedig tagintézménynek nevezzük őket.

Nagyméretű lapokra könnyen olvasható idézeteket helyeztek el olyan szabadpolcokra kihelyezett könyvek mögé, melyekből az idézetek származnak link . A Brüsszel központjában lévő Muntpunt könyvtárban többéves szokás ez. Részben tehermentesíti a könyvtárost az ajánlásban, és segít a böngésző olvasónak olvasmányt ajánlani.

A feliratok kiválasztásánál ügyelni kell arra, hogy a kiragadott idézet figyelemfelhívó legyen, ingert ébresszen arra, hogy a lehetséges olvasó utána akarjon nézni a teljesebb szövegnek. Ezért a feliratok nem A4, A3 formátumban készülnek - ami persze meg is nehezíti előállításukat. A feliratokat több nyelven szólnak, igazodva egyrészt a használók anyanyelvéhez, másrészt az olvasni kínált forrás nyelvéhez. A feliratokat továbbá cserélni is szükséges; ne olyat kínáljanak, amit már kikölcsönöztek. Vagy ha mégis, akkor legyen mód "read alike"-kínálatra, azaz: akik ezt olvasták azt is...
A táblát több helyiségben és többedmagukkal fordulnak elő, tehát az olvasónak megéri lassan sétálnia, és sorra elolvasgatnia az idézeteket. Ez egyfajta kellemes, tapintatos átmenet a hírfolyam-görgetéshez szokott fiatalok számára, akik - szemben a telefonos pörgetéssel - megállva ténylegesen is kezükbe vehetik a teljes művet. - A fotókat ld.: link (MG)

A közkönyvtárak sokrétű szerepe (The multifaceted role of public libraries) dokumentum 3., Könyvtár és gazdaság c. fejezete szerint a 21. században a könyvtárak - ha megfelelő támogatást kapnak - közösségi, kulturális, gazdasági és innovációs motorokká válhatnak. Nemcsak a tudás terjesztését szolgálják, hanem:
- hozzájárulnak a munkaerő-fejlesztéshez,
- támogatják a helyi gazdasági és közösségi életet,
- elősegítik a digitális átállást és tudásalapú gazdaság kialakulását,
- demokratikus hozzáférést biztosítanak információhoz és kultúrához, erősítve a társadalmi kohéziót.

A kiadvány hangsúlyozza: ha a könyvtárak megkapják a megfelelő forrásokat - struktúrát, technológiát, szakértőket -, akkor valóban hosszú távú, fenntartható pozitív hatásuk lehet mind az egyének, mind a közösségek, mind a gazdaság számára.

Karácsony alkalmából bárki készíthet egy ünnepi szelfit vagy épp családi fotót a gyönyörű Wenckheim-palota neobarokk épületében, mivel egy különleges fotópontot alakítottak ki a Szabó Ervin Könyvtár egyik legszebb olvasótermében.
A Wenckheim-palota arisztokrata báljai helyén ma a tanulni vágyó ifjúságot találjuk, hiszen itt található a Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára. A gyönyörű belső tér azonban megmaradt, most a Bölcseleti olvasóterem ünnepi díszben várja azokat, akik különleges helyszínt keresnek fotóik elkészítéséhez.

A könyvtár minden látogatót örömmel lát, aki szeretne egy szelfit vagy hangulatos fotót készíteni, ugyanakkor arra kérnek mindenkit, hogy figyeljenek a tanulókra és a dolgozókra, hiszen a csodás terek nemcsak díszletként, hanem mindennapi munkatérként is szolgálnak.

A fotózkodás ezért lehetőleg csendben történjen, hogy senkit ne zavarjon!

A Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtár munkatársainak javaslatára ebben az évben Huszovszky Mária, angol, német és spanyol szakos tanár és fordító, az intézmény spanyol nyelvi klubjának vezetője érdemelte ki A Könyvtár Önkéntese díjat. A könyvtárban működő önkéntes program részeként jelenleg szerződéssel kilencen dolgoznak ebben a formában. A hosszú ideig magas színvonalú munkát végző önkéntesek díjazására alapította 2023-ban a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár A Könyvtár Önkéntese díjat.

Az elismerést az önkéntesek nemzetközi világnapjához kapcsolódóan adta át Varga Gábor, az intézmény igazgatója Huszovszky Máriának, aki 6 éve koordinálja önkéntesként a spanyol nyelvi klub működését - tájékoztatott pénteki közleményében az intézmény.

Mint méltatásukban írták, a díjazott munkáját nagy lelkiismerettel végzi, az energiaválság alatt is rendszeresek voltak a foglalkozások, melyek mellett rendszeresen bekapcsolódik a könyvtár más projektjeibe is, példaként említhető a Nyelvek Európai Napja.

A díjazott a heti eseményekre változatos tevékenységekkel készül, alkalmazkodik a résztvevők érdeklődéséhez és tudásszintjéhez. Csendes és barátságos természetével sokat segít a nyelvet tanulni szándékozóknak és a spanyol nyelvterületre utazóknak egyaránt. A hat év alatt több közösség is formálódott a klubtagokból. A spanyol klub sajátossága, hogy gyakran jönnek a foglalkozásokra spanyol anyanyelvű résztvevők is. Huszovszky Mária több éves lelkiismeretes és magas színvonalú önkéntes munkája eredményeként vehette át a Könyvtár Önkéntese díjat.

A múlt heti kérdésünkre kapott nem reprezentatív válaszok:
11 - Csak ha szakmai üzenetet is átad, vagy személyes
9 - Jó, mert fokozza a hangulatot
1 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
12 - Üzenet nélkül csak levélszemét
A most és az 5 illetve 10 évvel ezelőtt kapott hasonló adatok alapján úgy tűnik, hogy megerősödött a szakmai üzenet iránti érdeklődés, ami feltehetően háttérbe szorítja majd a sablonos, kreativitást nélkülöző üdvözleteket. Mindez diagramon: link . (MG)

A svéd televízió filmet készített Krasznahorkai Lászlóról a Nobel-portrék sorozatában. A film kezdő perceiben arról van szó, hogy az író egykori lakóhelyére, Szentendrére látogat, ahol a könyvtárat meglátogatja, és a városban töltött 18 évre emlékezve 18 db ajándékkönyvet adományoz művei fordításaiból. Az írót a könyvtár igazgatója, Tóth Máté és munkatársai fogadják. (A film többnyire magyar nyelvű, feliratos.) (MG)

A Renzo Piano által tervezett kulturális komplexum, amely a Stavros Niarchos Alapítványnak ad otthont, és amelyben a Görög Nemzeti Könyvtár link és a Görög Nemzeti Opera is található, 2016-ban nyílt meg. Az athéni új komplexumban park, könyvtár és színház is található. A Stavros Niarchos Alapítvány Kulturális Központja link (a multimilliárdos görög hajózási mágnásról elnevezve) Görögország legsűrűbben lakott településén, Kallithea kerületben található, 1,8 millió négyzetméteres tér ad majd otthont a Görög Nemzeti Könyvtárnak és a Görög Nemzeti Operának.
A projektet 2008-ban indították el a Stavros Niarchos Alapítvány 660 millió dolláros adományával - ez a történelem egyik legnagyobb összege egy kulturális központ számára.
Most, hogy elkészült, az alapítvány Görögországnak ajándékozta a hatalmas komplexumot, bár továbbra is hozzájárul a rendszeres karbantartáshoz.

Renzo Piano figyelmét a város többi részével és a tengerrel való természetes kapcsolat helyreállítására összpontosította a nagy, szinte elhagyatott területen. Az építészeti projekt megvalósítása előtt a helyszín közelsége ellenére a tengerrel való vizuális és környezeti kapcsolat elhomályosult. Természetes állapotának visszaállítása érdekében az RPBW projekt egy mesterséges dombot hozott létre a terület déli részén, egy parkot, amelynek lejtős felülete a Kulturális Központtal végződik, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a nyílt tengerre. Az iGuzzini szállította a kert belső világítását és külső elemeit. Néhány standard gyártási tétel volt, mások pedig kifejezetten a projekthez készültek. A könyvtárat a tudás nyílt és megosztott élvezetének terévé tervezték. Az épület tetején található a teljesen üveggel borított olvasóterem. Ez egy átlátszó, négyzet alakú szekrény, 360 fokos kilátással Athénra és a tengerre. Az opera és a könyvtár egy épületben található, az Agora néven ismert nyilvános tér pedig összeköttetést biztosít a két fő létesítmény között. Az opera szárnya két előadóteremből áll, az egyik (450 férőhelyes) a hagyományos operáknak és baletteknek, a másik (1400 férőhelyes) pedig a kísérletibb előadásoknak van szentelve. A könyvtár nemcsak a kultúra megismerésének és megőrzésének helyszíneként szolgál, hanem közösségi erőforrásként is, ahol a kultúra valóban elérhető, megosztható és élvezhető.

A Kéré Architecture átadta a 37.000 m2-es Biblioteca dos Saberes-t, mely közkönyvtár és kulturális központ egyben, Rio de Janeiro központjában. Építési stílusát a bennszülött és kívülről hozott afro-brazil hagyományok táplálták. Formája pedig egy hengeres "tudás fájára" utal.

A Rio de Janeiro-i Városháza megbízásából megvalósult projekt egy szélesebb körű városrehabilitációs erőfeszítés középpontjában áll.

A központi szerkezet három szinten helyezkedik el: olvasótermek, gyűjtemények, műhelyek, kiállítóterek, előadóterem és kávézó, amelyek a csendes és az aktívabb programterületek közötti átmenetet biztosítják.

A külső részen parkosított teraszok, árnyékos udvarok, szabadtéri légáramlás és tetőkert található. Gyalogoshíd köti majd össze az épületet Zumbi dos Palmares emlékművével. A passzív szellőztetési stratégiák, beleértve a perforált homlokzatot és a növényekkel borított tetőket, hozzájárulnak a környezeti temperálásához.

"Szeretem a ritmusát, a hangjait, a szellemét, amely az utcákon és az Atlanti-óceán hullámain áramlik. Ez a könyvtár a város történelméből és bölcsességéből, a testet megmozgató szambától a szívet megmozgató költészetig növekszik. A tudás otthona, amely mindenkié, egy hely, ahol a múlt és a jövő egy fedél alatt találkozik, nyitott a városra és a tengerre, amely történeteit a világnak viszi" - mondja a létesítmény tervezője. (ref.: MG)

Mit tegyünk, hogy agyunknak legyen ideje, lehetősége tudássá feldolgoznia a bejövő információkat? Nem így hangzik el a riporteri kérdés, de lényegében erről beszél Szász Máté neurobiológus a Mi történik az agyunkkal, ha nem csinálunk semmit? podcast zárásaként. (Legutóbbi rész: Papírról olvasás - hatékonyabb, és nem okoz neurózist link ). Tehát:

1. Napi rutin kialakítása: a telefonodról vedd le a hangot, ne engedj push notifikációt, azaz kényszert egy-egy üzenet azonnali fogadására.
2. Jelezd környezetednek, mikor vagy zavarható és mikor nem. És ragaszkodj ehhez.
3. Legyenek olyan kikapcsolódásaid, amelyekben egyedül tudsz lenni. Amikor tudsz bambulni, semmit tenni, de úgy, hogy közben élvezed is. Lehet ez valamilyen agyat nem terhelő manuális vagy fizikai tevékenység is.
4. Szűrd a digitális információt. Az előadó pl. Netflix helyett könyvet olvas, ami megjavította alvásminőségét, életét. A könyv súlyának, a papír lapjának az érzékelése, a szövegben való tájékozódási képesség által másképpen - mélyebben - tudjuk feldolgozni az információt.
5. A sürgetettségérzés kikapcsolása, pl. a sürgős telefonhívással rendelkezők megkérése, hogy írják le közlendőjüket.

Mindezek lehetőségét (pl. könyvtár-)vezetőként érdemes munkatársaink számára is biztosítanunk. (ref.: MG)

December 8-tól néhány napig ismét sztrájkolnak a brit nemzeti könyvtár, a British Library dolgozói. Októberben és novemberben már lezajlott egy kéthetes sztrájk az intézményben. Mint a könyvtár dolgozóit képviselő Közszolgálati és Kereskedelmi Szakszervezet (PCS) jelezte, a több mint háromszáz dolgozót a vezérigazgató távozása miatt kialakult bizonytalanság, valamint az "inflációálló bérek" változatlan követelése késztette ismételt sztrájkra. A könyvtár dolgozóinak béremelése már második éve az infláció alatt maradt - az ősz folyamán ez vezetett a munkabeszüntetéshez.

Az őszi munkabeszüntetés egybeesett a könyvtár ellen 2023-ban elkövetett jelentős kibertámadás évfordulójával is. A könyvtár online rendszereit ért támadást a Rhysida hackercsoport követte el, komoly károkat okozva az intézménynek, és a támadás során munkavállalók adatai is kiszivárogtak.

A londoni British Library az Egyesült Királyság vezető könyvtári intézménye, amelyet 1973-ban alapítottak. A világ legnagyobb könyvtára, amelynek gyűjteménye összesen legalább 200 millió könyvet, folyóiratot, kéziratot, dokumentumot, térképet, hangfelvételt őriz. Jelentős kutatókönyvtárról van szó, amelyet évente közel kétmillió látogató keres fel.

Nyitvatartási időben lopott el Matisse-metszeteket két fegyveres férfi egy Sao Paulo-i könyvtárból - írta meg a BBC. A brazil hatóságok szerint a tolvajok helyi idő szerint vasárnap délelőtt 10 órakor léptek be a könyvtár főbejáratán. Feltartóztattak egy biztonsági őrt és egy, a könyvtárt látogató idős házaspárt, majd ugyanazon az úton, gyalog távoztak a műalkotásokkal. Az előzetes jelentések alapján nyolc Matisse-metszet, és az egyik legjelentősebb brazil festő, Cândido Portinari öt alkotása is az ellopott művek között volt. A kiszemelt metszetek a könyvtár egyik, vasárnap zárult kiállításának részét képezték, azt, hogy pontosan melyik alkotásokról van szó, egyelőre nem közölték.

A Biblioteca Mário de Andrade link Brazília második legnagyobb könyvtára. A hatóságok szerint az épületben korábban arcfelismerő technológiával ellátott kamerákat szereltek fel, amelyek segítségével a rendőrségnek már sikerült is azonosítania az egyik gyanúsítottat. Közlésük szerint a meneküléshez használt autót is megtalálták.

Henri Matisse-t a 20. század egyik legnagyobb hatású művészének tartják - művészettörténészek szerint az ellopott művek értéke "felbecsülhetetlen". A Sao Paulo-i rablás kevesebb mint két hónappal a párizsi Louvre-ban történt, világszerte nagy visszhangot kiváltó műkincsrablás után történt, amit szintén fényes nappal követtek el - az eset körülményeiről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Több száz szakkönyv sérült meg egy múlt havi vízszivárgás következtében a párizsi Louvre Egyiptomi Régiségek Osztályának könyvtárában. Az eset tovább erősíti azokat az aggodalmakat, amelyek a múzeum infrastruktúrájának romló állapotára és súlyos biztonsági problémáira mutatnak rá, nem sokkal az után, hogy egy vakmerő ékszerrablás és szerkezeti gyengeségek is kikezdték az intézmény tekintélyét.

A La Tribune de l'Art szakportál számolt be elsőként arról, hogy mintegy 400 ritka szakkönyv sérült meg az egyiptomi gyűjtemény könyvtárában, miután egy elhasználódott vízvezetékből nagy mennyiségű víz szivárgott a polcokra. A beszámoló szerint az osztály évek óta próbált forrásokat szerezni a veszélyeztetett dokumentumok védelmére, ám a szükséges felújítások rendszeresen elmaradtak.

Francis Steinbock, a Louvre helyettes igazgatója a BFM TV-nek vasárnap azt mondta, hogy a szivárgás a könyvtár három termének egyikét érintette. Hangsúlyozta, hogy jelenleg is tart a kárfelmérés, és eddig 300-400 érintett kötetet azonosítottak. Mint fogalmazott, a megrongálódott művek olyan szakkönyvek voltak, amelyeket egyiptológusok rendszeresen használtak, de "nem tartoznak a legértékesebb, pótolhatatlan kötetek közé". Steinbock ugyanakkor elismerte: a problémát hosszú ideje ismerték, és a felújítást csak 2026 szeptemberére ütemezték, ami sokak szerint megkérdőjelezi a múzeum karbantartási prioritásait.

A borfogyasztás is, akár a könyvtálátogatás, lassan csökkenőben van. Éppen ezért érdekes olvasni egy boros "kollégát", milyen gondolatmenetet, eljárást alkalmaz. Vajon ki lehet cserélni szövegeiben a boros szavakat könyv, könyvtár, olvasás kifejezésekre? (MG)

A borászatoknak a saját túlélésük érdekében is a fiatalokat kell a bornak leginkább megnyerniük - állítja Frittmann János. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnökét a spritzek és gyöngyözőborok mellett az amerikaikabóca-fertőzésekről is kérdeztük.
HVG: Mi ma a jó magyar bor ismérve?
FJ: Reflexből azt mondanám, hogy az, ami az adott illetőnek ízlik. Kicsit cizelláltabb formában ez úgy hangzik, hogy a jó bor az, amit a fogyasztók a mai életritmusuk és a megváltozott étkezési szokások mellett szívesen fogyasztanak.

HVG: Ehhez képest milyen valójában a magyar bor ma?
FJ: Egy-egy borról gondol valamit a borász, a sommelier és a vásárló. Ideális esetben ezek egymáshoz közel álló gondolatok. A fogyasztói ízlést csak akkor lehet befolyásolni, ha jó borokat kínálunk, de a gyakorlatban ez mégsem törvényszerű. Azt biztosan tudom, hogy aki ma borból él, annál a számoknak a végén találkozniuk kell a piaccal. A lehetőség megvan arra Magyarországon, hogy a borászatok és a borvidékek eladható, kedvelhető, gyümölcsös borokat készítsenek, belföldre és külföldre is. A sikeres exporthoz kell a brand építése és a sok marketingköltés is. (...) Ha a borászatok, azok a családok, cégek, akik ebből a tevékenységből élnek, fenn akarnak maradni, akkor ma a fiatalokat kell megnyerniük. Az a fő feladatuk, hogy meggyőzzék őket: inkább bort fogyasszanak, ne más alkoholtartalmú italt. Nehéz helyzetben vagyunk, mert a bor jó stresszoldó, emellett egy kvaterkázós termék, amihez le kell ülni beszélgetni. És éppen az ilyen beszélgetések tűnnek el. Most is ezért forszírozom az egyetemi borklubok fontosságát, a fiatalok közt végzett edukációt és marketinget.

A múlt héten írtunk a Dementheekről, azaz a demenciakönyvtárról link , ahol demenciával kapcsolatos könyvek, eszközök voltak elérhetők a témában személyesen vagy hozzátartozójuk által érintettek számára. A DW friss híre szerint egy német példában máshonnan közelítik meg a témát és az érintett embereket: egy idősek otthonában rendszeresen működtetett kocsmát mutatnak be, ahol az emberek régi emlékeket felidézve nyílhatnak meg. - Tűnődésre: lehet-e azonos céllal könyvtárban is rendezni hasonlót...? (MG)

"Akik amúgy alig beszélnek, elkezdenek régi dalokat énekelni" - magyarázta lelkendezve Tina, hogy segédápolóként miért boldog, amikor a demens betegek kocsmájába osztják be dolgozni az egyik duisburgi ápolási otthonban. A kocsmában azok az idősek, akik már sokszor a saját családtagjaikat sem ismerik fel, felélénkülnek, dalolnak, és egy kis időre fiatalnak érezhetik magukat.

Vannak-e elavult, idejétmúlt vagy helytelen információk, tudás a rendszereidben, amelyeket egyszerűen lehetetlen eltüntetni?

Halloween után illendőnek tűnik rávilágítani a vámpírtudás alattomos problémájára. A néphagyományban szereplő névrokonához hasonlóan a vámpírtudás is az árnyékokból bújik elő, elszívja a termelékenységet, és zavart kelt a szervezet egészében.

A halhatatlanság problémája - Miért maradnak fenn az elavult ismeretek ilyen kitartóan? Gyakran egyszerűen azért, mert még senki sem szüntette meg őket véglegesen, mert a szervezetnek nincs egyértelmű eljárása bizonyos tartalmak elavultnak nyilvánítására és szisztematikus eltávolítására. A tudásmenedzserek kiválóan értik a tudás létrehozását és tárolását, de sokkal kevésbé annak visszavonását. Ez a vonakodás részben a bizonytalanságból és a félelemből fakad ? mi van, ha valakinek még szüksége van rá, vagy mi van, ha tévedünk az elavultságát illetően?

Ezt a kihívást tovább nehezíti, hogy a vámpírtudás ritkán található meg egyetlen helyen. Ha a dokumentumkezelő rendszerben eltávolítjuk, akkor az e-mailekben bukkan fel újra. Ha az intranetről eltávolítjuk, akkor a megosztott meghajtókon szétszórt PowerPoint prezentációkban marad meg, és minden egyes másolat potenciális feltámadási pontot jelent.

Egyes szervezetekben a származás is megalapozhatja a meg nem érdemelt halhatatlanságot, amikor a vezető beosztású vezetők vagy elismert szakértők által létrehozott információk és ismeretek olyan védőaurát kapnak, hogy azok megkérdőjelezése vagy eltávolítása eretnekségnek tűnik, még akkor is, ha a körülmények egyértelműen megváltoztak. (További szükséges tevékenységek: a forráslinken.) (via KSZK hírlevél)

Az MI olyan mindennapi eszközzé válik a könyvtárakban, amely segíti a keresést, a katalogizálást, a tájékoztatást és a felhasználók támogatását. A könyvtárosok számára ezért kulcsfontosságú az alapvető MI-műveltség, hogy továbbra is hatékony és megbízható szakmai támaszai legyenek a közösségnek.

Mire használható az MI a könyvtárakban?
- Gépi tanulás (Machine Learning): A számítógép nagy mennyiségű adatból mintákat tanul meg. Pl.: kölcsönzési adatok elemzése, amely alapján javaslatot ad a rendszer népszerű könyvekre vagy témákra.
- Természetes nyelv feldolgozás (NLP - Natural Language Processing): Lehetővé teszi, hogy az MI megértse és előállítsa az emberi nyelvet. Pl.: chatbotok, intelligens keresők, automatikus témakivonatok.
- Algoritmus: Lépések vagy szabályok sorozata, amelyet az MI követ, hogy döntést hozzon. Pl.: ajánlórendszer, amely rangsorolja a találatokat.
- Tanítóadat (Training Data): Az adathalmaz, amelyből az MI megtanulja, hogyan működjön. Pl.: sok ezer bibliográfiai rekord, amely alapján megtanulja, milyen kulcsszavakat javasoljon.
- Neurális hálózat (Neural Network): Agyhoz hasonlóan működő számítógépes modell, amely összetett mintákat ismer fel. Pl.: képfelismerés digitalizált állományokban, hanganyagok automatikus átirata.
- Torzítás (Bias): Akkor jelentkezik, ha az MI a tanítóadat hibái vagy hiányosságai miatt igazságtalan vagy pontatlan eredményt ad. Pl.: ha egy témáról kevés adat áll rendelkezésre, a javasolt kulcsszavak félrevezetők lehetnek.
- Automatikus címkézés (Automated Tagging: Az MI felismeri a dokumentum fő témáit, és javaslatot tesz kulcsszavakra. Pl.: gyors katalogizálási előkészítés.
- Tudásgráf (Knowledge Graph): Összekapcsolt adatszerkezet, amely megmutatja, mely dokumentumok kapcsolódnak egymáshoz. Pl.: összefüggés megjelenítése könyvek, cikkek, szerzők között.

A felhasználókat segíthetjük többek közt jó keresőkérdések és jó MI-promptok megfogalmazásában. Az MI-vel történő kommunikáció önmagában egy készség. Minél pontosabb a kérdés, annál jobb a válasz. Többféle promptot megkülönböztethetünk:
1.Kutatási prompt. Célja: háttérkutatás, gyors irodalomfeltárás, kutatók támogatása.
2. Oktatási prompt. Célja: foglalkozások, tréningek, tanulást segítő anyagok készítése.
3. Összefoglaló prompt. Célja: hosszabb szövegek áttekintése, gyors tájékozódás.

Mindeközben az etikai alapelveket is figyelembe kell venni. Úgy mint a személyes adatok minimalizálása, az átlátható adatkezelés. Továbbá az MI válaszait ellenőrizni kell, és az esetleges torzításokat (bias), pontatlanságokat felismerni és korrigálni. Az MI által adott válaszokat forráskritikusan kell értelmezni. Ezen ismeretek átadása a felhasználók számára kiemelt fontossággal bír. (ref.: Habók Lilla)

Az agyukat extrém módon tornáztatókon kevésbé fog az Alzheimer kór. Pl. olyan taxisofőrökön, akik fejben tartják egy nagyobb város térképét.

A kognitív pszichológusok a "kívánatos nehézség" kifejezést olyan taktikák leírására használják, amelyek megnehezítik a tanulást vagy a gyakorlást, mert rövid távon gyakran frusztrálók, ám hosszú távon hatékonyabbá teszik. Egy településen való navigáció lehet példa a kívánatos foglalkozási nehézségre - kihívást jelent a sofőrök számára - oly módon, hogy az javítja a tanulásukat, sőt: úgy tűnik, hogy fontos egészségügyi előnnyel járhat, ugyanis csökkenti az Alzheimer betegség kockázatát.

Egy MIT-tanulmány szerint a diákok jobban jártak, ha a ChatGPT használata előtt saját agyukat használták, nem pedig fordítva. Feltételezhető azonban - tűnődik David Epstein, a Sokoldalúság c. könyv írója -, hogy azok a taxisofőrök, akik a saját navigációs készségeik előtt a GPS-re kezdenek támaszkodni, elveszítik az Alzheimer-kór elkerülésének előnyeit. Ahogy az MIT-tanulmány esszéíróinál is, ez a kívánatos nehézség ellentétét jelentheti - nemkívánatos könnyedséget.

Az MIT-tanulmány legreményteljesebb megállapítása az volt, hogy az "agy-első" diákok produktívan és tanulási csökkenés nélkül tudták használni a mesterséges intelligenciát, miután elvégeztek néhány saját gondolkodási feladatot. A ChatGPT-t arra használták, hogy finomítsák és fejlesszék a már megküzdött munkájukat, nem pedig a gondolkodás helyettesítésére. Agyi aktivitásuk mérései erős kapcsolatot mutattak a régiók között, de ami még fontosabb, emlékeztek arra, amit írtak. Talán ez egy jó modell: Először gondolkodj, csak utána az eszköz. Biztosan nem tervezem, hogy elhagyom a GPS-t, de évek óta próbálok navigálni, mielőtt rá támaszkodnék - nem azért, mert az agy egészségére gondolok, hanem azért, mert meg akarom tanulni a használatát.

Arról kezdtünk beszélgetni Schiller Mariannal, az ismert magyartanárral, hogyan kell és lehet az iskolában bemutatni a gyerekeknek a friss Nobel-díjasunkat, de az oktató gyorsan eljutott odáig, hogy a magyartanítás mai rendszere végtelenül álságos: abban a diák, a tanár és az oktatásvezetés is hazudik.

- Azt gondolom, hogy az irodalomtanításban mindenki hazudik. A tanárok azt hazudják, hogy megtanítják, a gyerekek azt hazudják, hogy elolvasták, az oktatásirányítás pedig azt hazudja, hogy ez a nemzetnevelés. Én meg azt gondolom, hogy ez hazaárulás.

Egyrészt azért, mert hazudunk, másrészt pedig attól, hogy rengeteg adatot, esetleg egyes történetek szereplőinek a nevét belenyomjuk a gyerekek fejébe, attól ő még nem kerül közelebb semmihez. Az alaptantervben szereplő művek döntő többsége ráadásuk nagyon régi, olyan nyelven írták, hogy az külön nehézséget okoz a diákoknak a megértésben. Ebből természetesen nem az következik, hogy akkor ne olvassunk, hanem az, hogy keveset, de elmélyülten olvassunk. És inkább próbáljuk megérteni, hogyan működött a nyelv, mit jelentett egy szó, milyen környezetben használják azt.

Annak nincs értelme, hogy kilószámra hordjuk a diákoknak a régi szövegeket. A mai gyerekek számára már a 20. század elején írtak is régi szövegek. Kosztolányit se értik. Örkény egyperceseit sem értik meg, ha nem segíti őket ebben valaki. Az egypercesek akkor születtek, amikor a mostani gyerekek nagyszülei. Azért az egy történelmi távolság. Krasznahorkai ugyan ma van, de nem mindenkinek való. A magas művészet eleve sosem mindenkit érint. Sosem jár és járt mindenki múzeumba, operába. Irtó jó lenne, ha így lenne. De nincs így. És nincs is ennek megágyazva. Ritka az olyan iskolai környezet, amiből utána a gyerekek szívesen mennének koncertre, múzeumba.

Az NGram Viewer link (a 2010-től szabadon elérhető eszköz) keresőmotor a múlt szövegeihez. Előző rész: link .

Minden világháború, forradalom, felfedezés nyomot hagy a nyelvben. Az 1939-es évszám említési gyakorisága 1940-ben hirtelen megugrott, majd évről évre csökkent, de a második világháború kitörésének éve még ma is gyakrabban szerepel a szövegekben, mint mondjuk 1937 vagy 1941.

A kutatók ezzel a módszerrel térképezték fel, hogy mely történelmi események maradtak legerősebben a kollektív emlékezetben, és melyek tűntek el gyorsan. A francia forradalom száz év múlva még mindig erősen jelen volt a könyvekben, míg egyes kisebb XIX. századi háborúk már néhány évtized múlva alig hagytak nyomot.

Különösen tanulságos a tudományos fogalmak karrierjének követése. A DNS kifejezés 1953 után robbanásszerűen terjedt, de az átütő sikerhez így is évtizedek kellettek. A kvantummechanika lassabban tört utat magának, mint például a relativitáselmélet, pedig mindkettő körülbelül ugyanabban az időben született meg.

A kutatók azt is mérték, mennyi időbe telik, amíg egy új tudományos koncepció átkerül a szakirodalomból a szélesebb közönség számára írt művekbe. Ez az átlagos átterjedési idő folyamatosan csökken, ami arra utal, hogy a tudományos ismeretek demokratizálódása felgyorsult.

Egy meglepő eredmény, hogy a nyelv evolúciója meglepően hasonlít a biológiai evolúcióhoz. A rendhagyó igék szabályosodása olyan, mint a genetikai sodródás: a ritka variánsok gyorsabban tűnnek el, mint a gyakoriak. Bizonyos szócsaládok is generációkon át megmaradnak, mások gyorsan kihalnak. Mark Pagel evolúcióbiológus a digitális korpuszok alapján kimutatta, hogy a legstabilabb szavak (amelyek lassabban változnak) éppen a leggyakoribbak: a számnevek, névmások, kötőszók. Ezek a nyelv evolúciós magja, amelyek körül a többi elem gyorsabban cserélődik.

Az NGram Viewer és a culturomics nyitánya a digitális bölcsészettudományoknak. Kérdés persze, hogy a kvantifikálás nem takar-e el lényeges minőségi különbségeket. Egy szó gyakorisága nem azonos a jelentőségével, egy gondolat terjedése nem feltétlenül egyenlő értékével. Mégis, ez az új eszköz lehetővé teszi, hogy olyan kérdéseket vizsgáljunk, amelyeket korábban lehetetlen volt adatokkal alátámasztani. Hogyan változik a társadalom hangulata? Milyen gyorsan terjednek az ideológiák? Mikor kezdtek el többet beszélni az emberek a szabadságról, és mikor a biztonságról?