Az Amazon már nemcsak általános könyvbeszállítóként, hanem kifejezetten könyvtárak számára fejlesztett szolgáltatóként is meg akar jelenni az amerikai könyvtári piacon. A Books for Libraries platform könyvrendelési, katalogizálási és integrációs szolgáltatásokat kínál különböző méretű könyvtáraknak.
A szolgáltatás az amerikai könyvtári környezet igényeire épül:
- kedvezményes áron kínál könyveket
- integrálható a könyvtári rendszerekkel (ILS)
- MARC rekordokat biztosít
- gyors szállítást és ügyféltámogatást nyújt.

A fejlesztések alapját a könyvtárosokkal folytatott egyeztetések adták meg. Az Amazon hangsúlyozza, hogy nemcsak nagy intézményekre, hanem kisebb könyvtárakra is célzottan figyelnek.
Kiemelt fejlesztések:
- 30-45%-os kedvezmények előrendelésekre és újdonságokra;
- branchek közötti rendeléskezelést segítő MARC-mezők;
- készülő EDI-integráció különböző ILS-rendszerekhez;
- polcokra optimalizált feldolgozás, például könyvborítás és katalogizálás;
- ajánlórendszer és professzionális könyvkritikák.

A cikk szponzorált tartalom, ezért állításait érdemes ennek tudatában kezelni. Az amerikai könyvbeszerzési piac sajátosságai - például a Baker & Taylor visszaszorulása vagy az ILS-integrációk jelentősége - jelentősen eltérnek a magyar könyvtári környezettől. Ennek ellenére mégis érdekes irány lehet, hogy egy globális technológiai szereplő egyre komplexebb, könyvtárspecifikus szolgáltatásokat próbál kialakítani. (ref.: ChatGPT, HL)

Amit leginkább változtatnék a hazai könyvtárügyben... - sorozat megy a KIT Hírlevélben. Szerkesztőkként azt szeretnénk tudni, hogy az eddig önkényesen felkérteken túl kiket kérdezzünk meg még? Itt link írhatod meg. Eddig
- Horváth Sándor Domonkos link
- Istók Anna link
- Koreny Ágnes link
- Monok István link és link
nyilatkozott.

Szerződés a holland könyvtárak társadalmi szerepvállalásáról link
1. feladat: Művelt társadalom - Az írás-olvasás-készségek és az olvasás örömének előmozdítása. 2. feladat: Részvétel az (információs) társadalomban. 3. Élethosszig tartó tanulás.
Nézzük most a harmadikat... (MG)

- Folyamatosan fejlődni, új ismereteket szerezni, felfedezni és megélni szenvedélyeinket és tehetségünket. Ezt értjük az egész életen át tartó fejlődés alatt. A fejlődésnek számos módja lehet: könyv, nyelvi önkéntessel való találkozás, vagy egy online tanfolyam, előadás révén. Fontos, hogy mindenki a saját módján és a saját tempójában fejlődhessen tovább.

Nem mindenkinek van azonos lehetősége a fejlődésre. Számít, hol születtél, a szüleid végzettsége és a jövedelmed. Kutatások szerint a folyamatosan fejlődő emberek boldogabbak, önállóbbak és magabiztosabbak. Jobban be tudnak kapcsolódni a társadalomba. A közös tanulás révén rugalmas és összetartó közösséget alkotunk. A könyvtárak aktívan hozzájárulnak ehhez. Gondoskodunk arról, hogy a közösségek és a szervezetek találkozhassanak egymással és párbeszédet folytathassanak.
Az "Egész életen át tartó fejlődés" feladat keretében a könyvtárak az emberek fejlődési lehetőségeire, a helyi közösségek összekapcsolására és fejlődésére összpontosítanak.

A könyvtárak máris aktív tevékenysége az egész életen át tartó tanulásban: tapasztalatainkra, tudásunkra és helyi gyökereinkre építve továbbfejlesztjük a meglévőt. Az elkövetkező években a következőkre összpontosítunk:
1. Helyi, összetartó hálózatok kiépítése
2. Egész életen át tartó tanulás mindenki számára és mindenki által. (folyt. köv.) (ref.: MG)

A Hollandia Nemzeti Könyvtárának honlapján a "rólunk" aloldalon elérhető angol nyelvű háromperces videó animációval meséli el szakszerűen, pontosan, de egyszerű mondatokkal az intézmény történetét és jelenét az alapítástól kezdve a könyvtáraknak nyújtott szolgáltatásokig, a gyűjtéstől az emberek közötti kapcsolatok építéséig. A MI által 1-2 óra alatt összeállítható animációban még az is szerepel, hogy külső raktárat építenek éppen (ismerős?), és főépületük felújítását is tervezik (nem ismerős?).

A fiatalok nyelvén készült, könnyen befogadható animáció közel hozza a feladatok átalakulását a könyvek gyűjtésétől a digitális repozitórium (2002, bővítése: 2024) kialakításáig (2 milliárd fájl, 2500 terabájt). Persze nekik könnyebb a dolguk, hiszen csak egy db (így is leírom: 1 darab!) kötelespéldánnyal kell bajlódniuk. Csak 2015-től van koordináló szerepük a holland könyvtárak között.
A holland kurrens nemzeti stratégiájának fő csomópontjai:
- művelt társadalom
- részvétel az információs társadalomban és
- élethosszig tartó tanulás.
(Ezeket korábban itt taglaltuk: link )

Logikus tény, de érdemes újragondolva tudatosítani azt, hogyan lett uralkodói magánkönyvtárból az idők során nyilvános királyi szakkönyvtár, illetve mára olyan nemzeti könyvtár, amely mindenkié és amely mindenki számára elérhető. (ref.: MG)

A fejlett könyvtári rendszerekkel rendelkező országok - különösen a skandináv és a Benelux államok - jogszabályi szinten (értsd könyvtári törvényekben) rögzítik a közkönyvtárak által kötelezően nyújtandó minimumszolgáltatásokat. A könyvtárak ezekkel biztosítják azt, hogy az állampolgárok lakóhelytől függetlenül azonos eséllyel férjenek hozzá a legfontosabb szolgáltatásokhoz.

Finnországban a világ egyik legfejlettebb könyvtári rendszere működik. A 2016-os finn könyvtári törvény (Public Libraries Act 1492/2016) tételesen előírja, hogy az önkormányzatok által fenntartott közkönyvtáraknak minimálisan milyen feladatokat kell ellátniuk.

A törvény szerinti kötelező minimumszolgáltatások (2. fejezet, 6. §):
- Hozzáférés biztosítása anyagokhoz, információkhoz és kulturális tartalmakhoz.
- Korszerű és folyamatosan frissített gyűjtemény fenntartása.
- Az olvasás és az irodalom népszerűsítése.
- Információszolgáltatás, útmutatás és támogatás az információkeresésben, valamint a sokoldalú olvasástudás (információs írástudás) elsajátításában.
- Helyszín biztosítása a tanuláshoz, a hobbitevékenységekhez, a munkavégzéshez és a civil társadalmi részvételhez (közösségi tér funkció).

A törvény (1492/2016, kiegészítés: 616/2025 link ) kiköti azt is, hogy az alapszolgálatások minden formájának mindenkor ingyenesnek kell maradnia, úgymint a gyűjteményhasználat, kölcsönzés, foglalás, valamint a könyvtár nyújtotta tanácsadás . (összeáll.: Gemini, MG)

Az Én könyvtáram program (2017-2020) szakmai vezetőjeként nagyon színes és átfogó, személyes képet kaptam a könyvtári rendszer akkori helyzetéről, állapotáról. Rendszeresen jártunk munkatársaimmal minden megyében. Az infrastrukturális körülmények, személyzeti feltételek, szolgáltatási paletta, innovációk, szakmai módszertanok, együttműködési gyakorlatok, kommunikációs lehetőségek mind nagyon eltérőnek tűntek. Ez azóta sem sokat változott, nagyon jó kezdeményezések indulnak sok helyen, de gyakran ezek zárványként.

1. A könyvtár társadalmi szerepének, feladatainak újradefiniálása (3-5-7 éves) stratégia keretében.
Benne az "élethosszig tartó olvasói életpálya" egymásra épülő, párhuzamos szakaszaiban annak megjelenítésével, hogy mikor, kinek, mit és hogyan szolgáltat a könyvtár, sokkal jobban figyelve a használói igényekre, monitorozva azokat és bevonva a közösségeket az irányok meghatározásába, fejlesztésekbe. Mindezt olyan társadalmi igények kiszolgálásával kapcsolatban is, melyek határterületekhez - kulturális, szociális, oktatási stb. - illeszkednek és amelyek gyakran ellátatlanok.
A könyvtárak sok helyen ténylegesen az utolsó "demokratikus" hozzáférési lehetőséget kínálják, kapaszkodókat társadalmi kérdésekben, ám országos szinten kiegyenlítetlenül. Az "ellátási olló" zárása szükséges - de nem a fejlettebbek rovására - az azonos minőségben elérhető szolgáltatások érdekében.

2. Szolgáltatás-sztenderdek.
- Ma gyakran az adott vezetők, munkatársak az innovációkra, témákra való nyitottsága és a költségvetés döntik el az alapszolgáltatásokon túli helyi szolgáltatások fókuszát. A sokszínűség támogatása mellett szükség van bizonyos sztenderdek kialakítására is az esetlegességek mérséklésére. Az esetleges és eseti szakmai együttműködések helyett a projektalapú, intézményközi, módszertani kooperációk erősítése indokolt a hazai, a határon túli magyar és nemzetközi szinten is.

3. Könyvtári terek újragondolása.
- Bár sok szó esik a "harmadik helyről", a "család második nappalijáról", a fizikai terek újragondolása is esetleges; nincs országos program megújításukra, s annak pénzügyi és szakmai támogatására. Használói igény a flexibilis funkcionális tér, rugalmasabb nyitva tartás, és az automatizált terek. Ezek további lehetőségeket kínálnának.

4. Adatalapú, adatvezérelt, döntéshozatali illetve a (táv)használói élményt támogató eszközök
- Adminisztráció-csökkentés; a szolgáltatói oldalon a párhuzamosan használt integrált könyvtári rendszerek kiváltása, a könyvtárak közötti átjárhatóság támogatása, illetve egy országos e-dokumentum, e-kölcsönzési rendszer fejlesztése a kapcsolódó jogi kérdések rendezésével. Jóformán minden értékesebb online (tartalom)szolgáltatás fizetős. Ez meghaladva a könyvtárak anyagi lehetőségeit, illetve kirekeszti a társadalom jelentős hányadát.

5. Továbbképzési programok a fentebbi pontokhoz
- nem feltétlenül csak könyvtárszakmai terület vonatkozásában; szakmai és személyiségfejlőd terén is a kiégést mérsékelni.

6. A versenyképes szakmai tudást díjazó bérek, fizikai és online munkakörülmények
- E ráfordítások kimutathatóan megtérülnek a társadalmi jólét / jóllét vonatkozásában. A könyvtári rendszer hatékonyságát célzó átvilágítással (az esetleges párhuzamosságok kiváltása, energetikai korszerűsítés stb.) a forrásfelhasználás is javítható.

7. A könyvtárak "láthatóságának" növelése
- Nélkülözhetetlen az elérhető társadalmi szolgáltatások, használói előnyök kommunikációs, marketing támogatása.

A Gerald M. Kline Családi Alapítvány (Gerald M. Kline Family Foundation) és a Library Journal (LJ) együttműködve alapította a Díjat (Jerry Kline Community Impact Prize) 2019-ben. A Díjjal elismerik, hogy a közkönyvtárak létfontosságú érték a közösség számára. A Díj 250 000 dollár szabadon felhasználható támogatást jelent, amit a nyertes könyvtár kap a Gerald M. Kline Családi Alapítványtól. A pénzt a könyvtár javát szolgáló programokra és szolgáltatásokra ítélik oda. A nyertes könyvtárat a közösségre gyakorolt hatásának mértéke alapján választják ki az alábbi szempontok alapján:
- Együttműködés a helyi önkormányzattal a szolgáltatási terület meghatározott céljainak támogatása érdekében
- Együttműködés a közösséggel a könyvtári szolgáltatások fejlesztése céljából
- A közösség elismerése
- Befogadó (inkluzív) szolgáltatás, amely a közösség széles körű érdekeit támogatja
- Vezetői képzés a könyvtár szervezeti erejének és dinamizmusának fenntartása érdekében
- Környezeti fenntarthatóság és vezető szerep a fenntartható gondolkodásmódban
- Találékonyság, amelyet a könyvtár egy stratégiailag és taktikailag egyaránt különösen eredeti szolgáltatása példáz

A díjra minden USA-beli közkönyvtár jelentkezhet. A Library Journal rendszeresen közzéteszi a nyertesek listáját (a KIT is szinte mindegyikről hírt adott: az LJ cikkei után ezeket is közli a Szerk.).
- Harris County Public Library (Texas) link , link .
- St. Louis County Library link , link , link .
- Kent District Library link , link .
- Central Arkansas Library District link .
- Cranston Public Library (Rhode Island) link .
- Sacramento Public Library link , link . (Ref.: Szabó Eszter)

Az Ithaka S+R háromévente végzett országos felmérése azt vizsgálja, hogyan látják szerepüket és mozgásterüket az amerikai egyetemi könyvtárak vezetői. Kiderült, hogy a könyvtárvezetők (a 2025-ös adatok szerint) tartós pénzügyi és személyzeti szűkösségben kénytelenek dolgozni. Miért vannak nyomás alatt? 81%-uk a pénzügyi források hiányát jelölte meg első számú akadályként. A pénzügyi kényszer hatására várhatóan a folyóiratcsomagokat is le kell mondaniuk. 57% a személyzeti kapacitás hiányát emelte ki. A könyvtáraknak ugyanakkor működtetniük kell az ún. alapszolgáltatásokat. Ezek fenntartását is veszélyezteti a csökkenő személyzeti létszám. Az AI-alapú elvárások gyors növekedése újabb nyomást jelent: a vezetők 83%-a számít az AI-műveltség iránti igény ugrásszerű növekedésére.

Mit tehetnek a vezetők ebben a helyzetben? Szerintük az együttműködés (48%); a változásmenedzsment (47%); a befogadói szervezeti kultúra erősítése (43%) a legfontosabb vezetői készségek. A többség (93%) mégis úgy érzi, hogy képes végigvezetni a könyvtárat a szervezeti változásokon, még ha ehhez kevés intézményi támogatást is kap. (Mindössze 42% érzi megfelelőnek a felsőbb vezetői útmutatást.)

A vezetők szilárdan kitartanak a könyvtár alapértékei mellett: 97% szerint ezek az értékek akkor is változatlanok, ha külső nyomás éri őket. A stratégiák ugyanakkor folyamatosan változnak: a vezetők mindössze egyharmada érzi úgy, hogy a könyvtár stratégiája stabil maradt az elmúlt három évben. A prioritások között továbbra is kiemelt helyen szerepel a hallgatói tanulás és információs műveltség támogatása (98%) és a dezinformáció elleni fellépés (86%).

A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy bár az egyetemi könyvtárak vezetői komoly nyomás alatt dolgoznak, továbbra is magas szakmai elkötelezettséggel és értékalapú stratégiával vezetik a könyvtárakat. (Ref.: Copilot röv.; Szabó Eszter összefogl.)

A könyvtári hatásmérésnek nem egy eseti, projektek végén elvégzett feladatnak kell lennie, hanem a szervezeti kultúra szerves részévé kell válnia. A könyvtárosok alapvetően elhivatottak a közösségük támogatásában, de a mindennapi értékelést gyakran az időhiány vagy az önbizalom hiánya akadályozza. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, a hatásmérést be kell építeni a napi rutinba, és az egész csapatot - az önkéntesektől a vezetőségig - be kell vonni. Sokan bizonytalanok abban, hogy mi számít értékelhető "hatásnak", mert túlzottan hozzászoktak a pusztán mennyiségi (statisztikai) mutatókhoz. A vezetőség feladata, hogy képzésekkel, egyértelmű útmutatással és mentorálással támogassa a munkatársakat a minőségi, kvalitatív adatok (például felhasználói történetek) felismerésében és rögzítésében.

A napi szintű, akár csak 10 perces odafigyelés sokkal hatékonyabb a kiértékelésben, mint az alkalomszerű rohammunka. A jelenlegi mesterséges intelligenciával kapcsolatos mindennapi olvasói edukáció például pontosan egy olyan terület, amelynek a hatása elveszhet, ha nincs egy következetes értékelési rendszer. Nem szükségesek bonyolult eszközök; egy egyszerű, sablonos kérdéssor vagy egy jól időzített emlékeztető is sokat segíthet a dolgozóknak a történetek feljegyzésében. A cél, hogy a munkatársak megtanulják megkülönböztetni a közösségi médiába illő kedves anekdotákat a valódi, értékelhető felhasználói hatásoktól.

A következetes adatgyűjtés olyan portfóliót hoz létre, amely a későbbiekben az érdekérvényesítés (advocacy) alapjául szolgál. A legkisebb, erőforrás-hiányos könyvtárakban is megvalósítható ez a szemléletmód, hiszen nem kapacitást, hanem következetességet igényel. Végezetül a sikereket meg kell ünnepelni: a csapatmegbeszéléseken vagy látható felületeken megosztott pozitív történetek motiválják a munkatársakat, és megerősítik a hatásmérés új, mindennapi kultúráját. (ref.: Gemini, MG)

A szervezeti kultúraváltás, átalakítás a legtöbb esetben nem kifejezett folyamat. Egy erőskezű - vagy éppenhogy gyenge - vezető megjelenése, egy erőteljes külső hatás, technológiai változás lassan, gyakran észrevétlenül alakítja a szervezeti kultúrát. Persze, olyan is előfordul, hogy egy erőteljes stílusváltási kísérlet - mondjuk egy nem egyeztetett stratégiaváltás - az ellenkezőjét váltja ki. Peter Drucker híres mondása szerint: "A kultúra reggelire megeszi a stratégiát." Lássunk egy egyetemi könyvtári esetet... (MG)

A járvány után a Connecticuti Egyetem Könyvtára link a fluktuáció miatt 60%-ban új munkaerővel találta szembe magát, a vezetők tudták, hogy közös kultúra kialakításán kell dolgozniuk. - Tehetséges, elkötelezett emberekkel és világos stratégiai jövőképpel rendelkeztünk - szól a személyes beszámoló. - Az elmúlt években kidolgoztunk egy kulturális viselkedési programot - kezdeményezést, amelynek célja egy sor olyan viselkedés és norma kidolgozása, amelyek meghatározzák és működőképessé teszik azt a fajta kultúrát, amely segít nekünk a sikerben és a boldogulásban. Ennek most a harmadik ciklusa fut. A stratégia azonban önmagában kudarcot vallhat megfelelő kulturális támogatás nélkül, míg egy erős közös kultúra a problémák csökkentése és az öröm növelése mellett felturbózhatja a stratégiát.

- A kultúra számos definíciója vezérelt minket, beleértve David J. Friedman definícióját, a "Culture by Design" c. művéből: "A kultúra az emberek mindennapi viselkedésében megjelenő, általánosan vallott értékek és elvek összessége". A "Szeretet mint üzleti stratégia" című könyv szerzőjét: "A kultúra az általad teremtett érzelmi környezetről és az azt építő viselkedésről szól". A tudatos kultúra segíti a csapatműködést, a legjobb eredmények elérését, egészséges, egyén és közösség számára hatékony folyamatokat támogatását. Számos kritikus építőelem állt már rendelkezésre, amelyek alapot nyújtanak a kultúra megteremtéséhez, beleértve:
- küldetés
- vízió
- értékek
- stratégiai keretrendszer
- szervezetfejlesztési alapprogramok (pl. erősségek azonosítása, együttműködés, munkatársak elismerése)
- kommunikációra és más területekre vonatkozó normák és szabványok az intraneten, valamint számos, előnyben részesített minta és gyakorlat egyértelmű leírása. (folyt. köv.) (ref.: MG)

Lannert Judit, a Tisza-kormány gyermek- és oktatásügyi minisztere bejelentette, hogy Naderi Zsuzsanna vezeti a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárságot. A kinevezéssel a kabinet újabb kulcspozícióját töltötte be, erősítve a szakértői irányt a szakképzés és az élethosszig tartó tanulás területén.

Naderi közgazdász, közgazdász-tanár és okleveles könyvvizsgáló; közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés világában. Felkérésekor a KÉSZ Csoport kötelékébe tartozó Edupark Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. ügyvezetője volt.
A miniszter Facebook-bejegyzésben így jellemezte az új államtitkárt: "Intézményfejlesztési és vezetői munkáját mindig az együttműködésre, a gyakorlati megoldásokra és a hosszú távú gondolkodásra építette... Különösen fontosnak tartom, hogy jól ismeri az iskolák és a vállalkozások világát is... Három felnőtt gyermek édesanyjaként személyesen is érti azokat a kihívásokat, amelyekkel a fiatalok és a családok szembesülnek az életpálya tervezés és a munka világába való belépés során" A bemutatás a vállalati és iskolai szféra között hídépítő tapasztalatot, valamint a gyakorlati megközelítést emelte ki."

Lannert Judit a Facebook-oldalán az államtitkár céljait is idézte: "A megszólalás a bevonó, adatalapú működést és az oktatók módszertani támogatását helyezi előtérbe. A szakképzésben stabil jogszabályi és intézményi alapokra építhetünk, miközben fontosnak tartom a diákok nagyobb bevonását és az adatalapú döntéshozatal erősítését. Az oktatókat pedagógiai és módszertani eszköztáruk fejlesztésében és bővítésében szeretnénk támogatni. Szeretném továbbá, ha erősödne a felnőttkori tanulás kultúrája"

Naderi szerint ehhez a gazdasági élet szereplőivel való szoros együttműködésre is szükség lesz. A miniszter jelezte: az államtitkári csapat tovább bővül, miután tegnap Kereki Juditot kérte fel a kora gyermekkori jóllétért felelős szakállamtitkárnak, és hamarosan bejelentik a köz- és a felsőoktatásért felelős vezetőket is.

Hogyan lehet azokat az óvodásokat becsábítani a könyvtárba, akiknek a szülei sem jártak még sosem? El lehet-e magyarázni a gyerekeknek, miért érdemes jönni, és hogyan találnak el a könyvtárba? Esztergomban a Helischer József Városi Könyvtár link csapata erre tett kísérletet. A Plüssítő könyvtár akció keretében óriás plüssöt lehetett nyerni. (Fotókat ld.: link )

Azok a 0-14 éves korú gyerekek vettek részt a sorsoláson, akik az adott hónapban beiratkoztak, kölcsönöztek, könyvtári programot látogattak. De a programnak volt egy extra eleme, amely nem várt sikert hozott: Az adott hónapban éppen megnyerhető aktuális plüssel (óriás medve, bálna, liba) ellátogattunk valamennyi esztergomi óvoda minden(!) csoportjába, összesen 11-be. Az óriásfigura bábként szerepelt és egy könyvtárosnénivel beszélgetett. Könyveket ajánlottak, elmesélték, mi is az a könyvtár, hogyan lehet kölcsönözni, merre található a könyvtár, és milyen olvasmányokat találnak nálunk. A találkozók végén pedig minden egyes gyerek kezet (mancsot, szárnyat, uszonyt) foghatott a plüssállattal. "Várlak a könyvtárban! Találkozzunk a könyvtárban!" - mondta a figura és a gyerekek alig tudtak megválni tőle.

A programban 891 gyerek vett rész. Hatására meg kellett erősíteni a délutáni, gyermekkönyvtári olvasószolgálatot. 1177-szel látogattak a gyerekek a könyvtárba. Májusban is tart az akció, most egy elefánt várja a gyerekeket. (Schmöltz Margit)

A múlt heti kérdésünkre kapott válaszok megoszlása:
1 - semmi köze a szakmaisághoz
4 - teljes egészében
10 - van, mikor igen.
Sajnos meglehetősen kevés válasz érkezett, de a most kapott adatok gyakorlatilag megegyeznek a korábbi 4 adatfelvétel eredményeivel. Íme a diagram: link Azaz: tartósan 70%-ban vagy megérdemeltnek tekintjük a kitüntetéseket, vagy nem. Ami azért annyira nagy bizalmat nem jelent a szakmai döntéshozók irányában. Ezért talán felmerülhet egy olyan elismerés lehetősége is, amely tényleg a tiszta teljesítményt jelzi. (MG)

(Egy éve írtuk.) Tavaly májusban vált ingyenessé a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár használata. Az elmúlt egy évben több, mint 14 ezren iratkoztak be, a kölcsönzött kötetek száma pedig 40 százalékkal növekedett. A város és az intézmény nagyszabású fejlesztést és bővítést tervez, amely nyomán a debreceni könyvtárak az ország legmodernebbjei közé tartozhatnak majd.

A Méliusz Juhász Péter Könyvtár további ötven településnek szolgáltat könyveket Hajdú-Bihar vármegyében. Az olvasók a regisztrációt követően ezeket az intézményeket is ingyenesen látogathatják, valamint a kikölcsönzött könyveket is bármelyikbe visszavihetik.

Széles Diána alpolgármester elmondta, a könyvtárhoz hasonló kulturális központok létrehozása rendkívül fontos szerepet játszik a város életében.
- Nagy örömünkre szolgált meghozni azt a döntést, hogy legyen ingyenes és mindenki számára elérhető ez a kulturális lehetőség, hiszen azt gondoljuk, hogy ez egy olyan nyitás, egy híd a debreceniek számára, ahol közösségben is tudnak lenni, illetve nyilván azokat a szolgáltatásokat is igénybe tudják venni, amit egy könyvtár tud nyújtani - emelte ki az alpolgármester.

Különleges irodalmi és könyvtörténeti eseménynek ad otthont szombaton a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár: a 2026-os év szegedi díszpolgára, Krasznahorkai László Nobel-díjas író két különleges kötetet fogad örökbe a bibliotéka gyűjteményéből. Az ünnepséget május 23-án, szombaton 10.30-kor rendezték meg.

Az örökbefogadásra kiválasztott művek különleges módon kapcsolják össze a világirodalmat, a történelmet és Szeged kulturális örökségét. Az egyik kötet Thomas Pynchon monumentális regénye, az Ellenfényben, amely az amerikai posztmodern irodalom egyik legnagyobb alakjának legismertebb művei közé tartozik. Az ezeroldalas regény az 1893-as chicagói világkiállítástól az első világháború utáni évekig követi szereplőit, ráadásul szegedi helyszínek is felbukkannak benne. A könyv nemcsak szellemi, hanem fizikai értelemben is súlyos darab: több mint 1,2 kilogrammot nyom.

Ki ne szeretne az erdő közepén rábukkanni egy rejtélyes és meghitt kis kuckóra, ahová belépve egy komplett könyvtár fogadja? Lehet, hogy velem van a baj, de ez a megtestesült tökéletességnek hangzik: természet és könyvek egy helyen. Az elképzelés nemcsak az én szívemet dobogtatta meg, hanem sok túrázó és könyvszerető emberét is, így a világ több pontján is megvalósítottak hasonló projekteket - többek között itthon is. Aki szeret olvasni, attól valószínűleg nem idegen az a berögzült szokás, hogy bárhová is indul, mindig van nála egy könyv - még ha csak egy zsebkönyv is. Ha van nálunk könyv, nem vagyunk egyedül. Ezen alapgondolatból kiindulva nálam is mindig lapul valami olvasnivaló, akkor is, ha kirándulni megyek, de még az uszodába sem ugrom le könyv nélkül.

Viszont sokszor túrázás közben nincs időm arra, hogy tényleg leüljek egy sziklára olvasni pár oldalt, vagy éppen annyira magával ragad a baktatás üteme és a nyugodt szemlélődés, hogy eszembe sem jut elővenni egy történetet - inkább megélem az éppen zajlót. De ha menet közben az a szerencse érne, hogy egy hobbitházra hajazó aprócska könyvtárba botlom a rengetegben, akkor nem tudnék ellenállni - még az is lehet, hogy beköltöznék.

Magyarország történelmi épületei számos olyan gyűjteményt őriznek, amelyek építészeti szempontból is lenyűgözőek, olyanok, mintha egy csodás film díszletei lennének. A belföldi kulturális turizmus kiemelkedő célpontjai a legszebb könyvtárak is, amelyek muzeális környezetben várják a látogatókat. Összegyűjtöttük a legszebbeket, amelyeket érdemes felkeresned.

A hazai kulturális, turisztikai célpontok sorában kiemelt figyelmet érdemelnek a legszebb könyvtárak is, amelyek a tudomány évszázados távlatait nyitják meg az érdeklődők előtt. Ezek az intézmények a könyvkölcsönzésen túlmutatva művészettörténeti korszakokat is felidéznek. A látogatók számára a díszes polcrendszerek, a mennyezeti freskók és az antik kötetek illata olyan egységet alkot, amely meghatározza az adott település kulturális karakterét. Néhányuk... [Rövid kifejtés a forráslinken.]

- A Ciszterci Műemlékkönyvtár Zircen, a Bakony szívében található apátsági épület kiemelkedő része.
- Helikon Könyvtár, Keszthely, amely épségben vészelte át a huszadik század történelmi viharait.
- Főapátsági Könyvtár, Pannonhalma klasszicista nagyterme a tágas belső terek és a monumentális építészet ötvözete.
- ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár dísztermének üvegkupolája és Lotz Károly allegorikus freskói a tizenkilencedik századi akadémiai légkört idézik meg.
- Országos Széchényi Könyvtár budavári székhelye a nemzeti írott örökség legfőbb őrzője.

Magyarország könyvtári hálózata így nemcsak a kutatást szolgálja, hanem a turizmus egyik legfontosabb pillére is. A fentebb említett helyszínek mindegyike hiteles módon őrzi a múltat, miközben a jelen generációi számára is látogatható és értelmezhető marad. A belföldi kirándulások tervezésekor érdemes ezeket a kulturális pontokat is felvenni az úti célok közé, hiszen a látvány és a tartalom itt szoros egységben jelenik meg.

"Április 12-én először érezte magát a többséghez tartozónak, és először vett magyar zászlót a Duna-parton. 'Először éreztem át megrendülten a hazaszeretetet is. Álltunk a rakparton, mellettünk egy kisebb társaság, harminc körüli fiatalok. Amikor Magyar Péter mondott egy mondatot arról, hogy mindenki azt szeret és úgy szeret, ahogy neki jó, a társaságból az egyik fiú elkezdett zokogni, és nem tudta abbahagyni, míg ott álltunk, az egész beszéd alatt. Elementáris volt ebben a formában is megérteni, milyen károkat okozott ez a rettenetes rendszer - nem kell, hogy bebörtönözzenek, az is elég, ha olyan közeget teremtenek, amiben az állampolgárok kirekesztettnek érzik magukat. Katartikus volt az az este, de az öröm azzal a tudattal is keveredik most, hogy mennyi feldolgozatlan trauma van mindannyiunkban.'" (HVG, 18. sz.)

Ehhez hasonló történetek adták az ötletet Váradi Luca és Kohut Tamás szociológusoknak, hogy kutatóként kellene foglalkozniuk azzal, hogyan hatott az Orbán-rezsim az emberek személyes, mindennapi életére. Elindították az Így éltünk itt - közösségi archívum Magyarország 2010-2026 Politika a hétköznapokban című tudományos projektet, amelynek keretében személyes emlékeket és történeteket gyűjtenek a NER 16 évéről. A módszerük egyszerű: ha valaki úgy érzi, hogy megosztaná a történetét, akkor ki kell töltenie a jelentkezési lapot a projekt Facebook-oldalán, majd a kutatók megkeresik, és személyesen felvesznek vele egy interjút. Váradi elmondása szerint rövid idő alatt már közel százan jelentkeztek, így nem lesz kis feladat minden történetet rögzíteni. Angolra is le szeretnék fordítani a beszámolókat, mert úgy látják, nemzetközi szinten nagy az érdeklődés a magyar közélet iránt.

"Megrázó volt a nagypapa története, aki külföldön született unokái után költözött ki, de kint szinte semmit nem ér a magyar nyugdíja. Kevés pénzből tengődik, önkéntes alapon szerel bicikliket nehéz helyzetben lévő embereknek" - idézi fel a kutató. (HVG, 20. sz.)

Kedden tartotta a Google az éves I/O fejlesztői konferenciáját, amelyen számos újdonságról rántották le a leplet. Ezek érintik a cég legfontosabb termékét, a keresőt is, mely jelentősen átalakul a következő időszakban. A cég nem fukarkodott a nagy szavakkal, állítja ugyanis, hogy az elmúlt 25 év legnagyobb változását hozza az újragondolt "intelligens keresőmező". Az újdonság ahelyett, hogy listaszerűen mutatná a találatokat, mint eddig, olykor AI-alapú "interaktív élményeket" is a felhasználó elé tár. Sőt, jönnek azok az ügynökök is, amelyek az ember kérésére indulnak információszerző digitális portyázásra.

Az új felhasználói élmény ezek által már eléggé más lesz. A találati oldal megszokott, listaszerű elrendezésének vége, az új felületen kibővül a keresőmező, hogy helyet adjon a hosszabb, beszélgetésszerű lekérdezéseknek. Videós ismertető: link .

Nem is kell beállítani semmit: az AI tudni fogja, hogy mikor melyik keresési módra van szüksége. Ha észleli, hogy inkább beszélni szeretne - hasonlóan egy chatbothoz -, ahhoz igazodik. A rendszer még abban is segít, hogy megfogalmazza a lekérdezését, és az AI-alapú áttekintéssel kapcsolatban is feltehet további kérdéseket.

Jönnek az ügynökök... A Google ügynöki és AI-alapú interaktív képességekkel is felvértezi a keresőjét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akár több ügynököt is létrehozhat, amelyek a háttérben, akár a nap 24 órájában figyelhetik önnek a webet - és ha valamilyen új információ áll rendelkezésre egy témában, értesítést küldhetnek, például egy részvény árfolyamával kapcsolatban. A Gemini és a Google ügynökalapú fejlesztési platformja, az Antigravity összegyúrásának köszönhetően a találati oldal is sokkal interaktívabb lesz, és igazodik ahhoz, amire rákeres. Ez a gyakorlatban egyedi vizualizációkat jelent majd - ha mondjuk a fekete lyukak felől érdeklődik a keresőben, a Google illusztrálhatja is azt.

Soha nem látott ütemben fejlődik a technológia, és az élet számos területe kerül át virtuális térbe, a Z generáció viszont ezzel egyidőben egyre tudatosabban keresi az offline élményeket. Egyre népszerűbbek számukra a harmadik helyek. Ilyen lehet akár egy kávézó, egy könyvtár vagy egy bevásárlóközpont is - a lényeg az együtt töltött idő. A fogalom Ray Oldenburg amerikai szociológustól származik, aki 1989-ben írt először az ilyen helyekről, mint a társas létezés fontos színtereiről. A harmadik helyek iránti igény az utóbbi időben a Z generáció viszonylagos elszigeteltsége kapcsán kerül elő, amire a magányos digitális tevékenységek mellett a pandémia csak jobban ráerősített.

Az Instagramon csak a tavalyi évben nagyjából 11,7 milliószor használták a nosztalgia hashtaget, újra népszerűek a bakelitlemezek, a digitális vagy polaroid kamerák, de az olyan időtöltések is, mint a kötés, horgolás vagy a barkácsolás. A közösségi médiában nemrég kifejezetten népszerűvé vált az analóg táska (analog bag) trend, amely egy 31 éves amerikai influenszer, Sierra Campbell nevéhez kötődik. Campbell a táskájába kifejezetten olyan tárgyakat gyűjtött össze, amelyek kiváltják az okostelefont olyan helyzetekben, amikor a legtöbben ösztönösen a telefonjukhoz nyúlnak, például várakozás közben és tömegközlekedési eszközökön. Az eredeti analóg táskában helyet kapott többek között nyomtatott újság, vázlatfüzet, napló, polaroid kamera és pasztellszínű tollak, valamint kötőtűk és fonal, amiből pulcsi készül.

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy mennyire lehet komolyan venni egy olyan offline trendet, ami mégiscsak a közösségi médiában terjed, és Guld Ádám is óva int attól, hogy fenntartások nélkül kezeljük azt, amit a TikTokon vagy az Instagramon látunk. Példának a közösségi médiában az elmúlt években kifejezetten népszerűvé váló könyves (BookTok) tartalmakat hozza fel, amelyek sokszor inkább szólnak arról, hogy esztétikus, szépen elrendezett könyveket videóz le a tulajdonos, mint arról, hogy azokat el is olvassa. Az analóg táska esetén is viszonylag kevés az esély arra, hogy egy a városban töltött nap alatt marad idő újságolvasásra, pasztellszínű tollal naplót írni és még néhány polaroid képet is készíteni. Az ilyen esetek a szakértő szerint elsősorban az imázsépítésről szólnak, viszont a népszerűségük egyértelműen mutatja, hogy a téma foglalkoztatja a fiatalokat. Az analóg trendek online képviselői mindig hangsúlyozzák, hogy nem a technológiát vagy a közösségi médiát üldözik, hanem inkább a tudatosabb használatra törekszenek.

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte.

Pukli István: - Dániában ma egy tankönyv gyakran nem könyv, hanem digitális platform. Feladatbank, videós tananyag, AI-alapú gyakorlórendszer, tanári dashboard és folyamatosan frissülő tanulási ökoszisztéma egyszerre. Magyarországon ezzel szemben még mindig hajlamosak vagyunk úgy beszélni a tankönyvekről, mintha 1998-at írnánk, pedig a világ közben radikálisan megváltozott. A vita ma már nem arról szól, hogy kemény- vagy puhafedelű legyen a történelemkönyv, hanem arról, hogy ki fejleszti a jövő tanulási rendszereit.

... a tankönyvek minőségéért felelős Oktatási Hivatal átvette a tankönyvek kiadását is, így önmagát ellenőrizte, amikor szakmai lektorálásról volt szó. A rendszer logikája tehát alapvetően megváltozott. Korábban a valódi megrendelő a tanár, az iskola és a szakmai közösség volt. A centralizáció után a valódi megrendelő maga az állam lett. És ezzel a tankönyvpiac logikája is megváltozott. Mert ahol nem a tanár dönt, ott a kiadók sem a tanárért versenyeznek.

Dániában az egyik legérdekesebb tapasztalat az volt számomra, hogy a legfontosabb szereplők valójában már nem klasszikus tankönyvkiadóként működnek. Az olyan cégek, mint az Alinea, a Systime vagy a Gyldendal inkább EdTech-platformcégek. A termékeik folyamatosan frissülnek, digitálisak, interaktívak, AI-elemeket integrálnak, és nem egyszerűen "tankönyvek". A dán rendszerben ráadásul a tanár valódi döntéshozó. A kiadók kénytelenek fejleszteni, UX-et javítani, pedagógiai támogatást adni, workshopokat szervezni és figyelni a felhasználói visszajelzésekre. Mert a tanár customer.

Vizsgálatot rendelt el Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter az állami tankönyvellátás egyik legfontosabb szereplője, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) 45 milliárd forintos nyomdai keretmegállapodása ügyében, amelyet április végén írt alá az Alföldi Nyomda Zrt.-vel - jelentette be a politikus péntek este a Facebook-oldalán.
A miniszter azt írta: a közpénzek felhasználásával kapcsolatban nincs helye automatizmusoknak és nincs helye megválaszolatlan kérdéseknek sem. Hozzátette: egy ekkora értékű, 48 hónapra szóló szerződés esetében tisztázni kell, hogy miért érkezett csak egy ajánlat, mi indokolta a gyorsított eljárást, hogyan épülhet egy "egy szállítóra" hivatkozó konstrukció több alvállalkozóra és milyen szakmai, pénzügyi és vezetői döntések alapozták meg a kötelezettségvállalást.

Mint írta, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az ügylethez kapcsolódóan a közbeszerzés és a döntéselőkészítés teljes dokumentációját, valamint a teljes szerződési dokumentumcsomagot bekérte és tételesen vizsgálja.

Lannert Judit leszögezte, hogy világos állásponton van az ügyben: a tankönyvellátás biztonságát garantálni kell, de a közpénzeket átláthatóan, indokoltan és felelősen kell felhasználni. Közölte, hogy amennyiben a vizsgálat jogi, pénzügyi vagy közbeszerzési problémát tár fel, meg fogják tenni a szükséges lépéseket. A közbizalom alapja az átláthatóság és a felelős döntéshozatal - írta bejegyzésében.

A képregényről még mindig sokan úgy beszélnek, mintha legfeljebb gyerekkori szórakozás, könnyű műfaj vagy nosztalgikus mellékág lenne. Ehhez képest ma már nemcsak fesztiválok, könyvtári programok és egyre sokszínűbb kiadványok épülnek köré, hanem önálló kutatóközpontja is van. Dr. Maksa Gyulával, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének egyetemi docensével, a Képregénytudományi Kutatóközpont vezetőjével beszélgettünk arról, hol tart ma a magyar képregény, mitől több puszta gyerekműfajnál és hogyan válhat a könyvtárak, olvasók és alkotók közös ügyévé.

- Annak, aki gyerekműfajnak gondolja a képregényt, talán meglepő, hogy Magyarországon már 2017 óta létezik a Képregénytudományi Kutatóközpont. Milyen igény hívta életre?
M.Gy: Az volt a célunk, hogy összefogjuk azokat, akik magyar nyelven művelik vagy szeretnék művelni a képregénytudományt. A tevékenységünk sokrétű. Egyrészt tudományos kutatás és publikációs munka kapcsolódik hozzá nemzetközi szinten: angol, francia, német, román és portugál nyelvű megjelenések is kötődnek a központhoz. Másrészt fontos számunkra, hogy magyar nyelven is műveljük a képregénytudományt, és hozzájáruljunk a magyar médiakultúra, illetve a magyar képregénykultúra önértéséhez.

- Milyen tudományos tekintettel érdemes közelíteni a képregényhez? És mit látunk, ha ezzel a tekintettel a magyar képregényre nézünk?
M.Gy: A képregényről többféleképpen lehet gondolkodni: tekinthetjük művészetnek, irodalomnak és médiumnak is. Én elsősorban médiaként tekintek rá, és innen nézve különösen izgalmas a magyar képregény története.

- Azt írod egy helyütt, hogy a magyar képregény jelentős részben a mangának köszönhetően újul meg. Miért számít a műfaj térhódítása fontos fordulatnak?
M.Gy: A manga egyik jelentősége az, hogy sokkal inkább bevonta a nőket a képregénykultúrába. Ez Európában több helyen is megfigyelhető: ahol a képregényt elsősorban gyerekek időtöltésének tartották, ott a manga ahhoz is hozzájárult, hogy a felnőtteket, különösen a felnőtt nőket bevonzza, aztán ne veszítse el a képregény műfaja.

A Fidesz-korszak propagandagépezetének másik kiemelt szereplője a pénzbőség időszaka után néhány hét alatt elkezdett készülni a szűkebb esztendőkre. A HVG legalábbis úgy értesült, hogy a Mediaworks május végéig minden külsős munkatársától megválik. Kérdéseinkre a vállalat nem válaszolt, de több forrásból is úgy értesültünk, hogy a lépés érinti a Magyar Nemzetet és a megyei lapokat is, amelyek a NER-korszakban elvesztették a megyei közéletben sokáig betöltött fajsúlyos szerepüket.

Közel tíz külsős munkatárstól válnak meg a Győr-Moson-Sopron megyében megjelenő Kisalföldnél május végéig. A jelenleg 23 újságírót - köztük a főszerkesztőt és három vezető szerkesztőt - foglalkoztató megyei lap jövőjéről a dolgozók nem sokat tudnak, információink szerint "eddig gyakorlatilag minden úgy ment tovább, ahogyan korábban, dolgozunk a helyi témákon". Ezzel együtt nagy a bizonytalanság a szerkesztőségben, szeretnék tudni, mire számíthatnak. Bár arról a szerkesztőség tagjainak nincs információja, hogy mihez kezd hosszú távon a Mediaworks a lappal, azt látják, hogy a korábban teljesen elfogult - a vidéki lapoknak a budapesti központól egységesen kiküldött - politikai tartalmak szofisztikáltabbak lettek április 12-e óta. (...)

Megszűnt ugyanakkor a szintén a Mediaworkshöz tartozó Szegedma.hu, a független Szegeder értesülése szerint a kiadó emberei múlt csütörtökön utaztak le a csongrádi városba, hogy felmondjanak a lap nyolc munkatársának. Az újság 2008-ban alakult a "nemzeti, polgári és konzervatív értékek tudatos megőrzésére és ápolására", lényegében az akkor még nem Fidesz-barát és kifejezetten népszerű Délmagyarország ellensúlyozására.

Egy neve elhallgatását kérő, szintén - az állami hirdetéseknek teljesen kiszolgáltatott - megyei lap munkatársa pedig úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy a munkájukban nagy változás nincs, apró gesztusokat kezdtek el gyakorolni az új rezsim felé, például vármegye helyett sokan már (újra) megyét írnak a cikkeikben.

Kapcsolódó: Felfüggesztette a Metropol kiadását a Mediaworks link