Magyarország több régiójában gyakorlatilag ellátatlanok a szegregátumok lakói. A többnyire alapkészség-hiányos, nem ritkán analfabéta, funkcionálisan analfabéta, halmozottan hátrányos helyzetű emberek támogatásában az Igazgyöngy Alapítvány sokéves tapasztalattal rendelkezik.

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője, valamint az Igazgyöngy Alapfokú Művészet Iskola igazgatója a vele való beszélgetés során bemutatta eddigi tapasztalataikat, hangsúlyozva azokat a pontokat, amelyeken keresztül az érintettek megszólíthatóak. És az eredményeket is, például amikor a gyerekek az interneten és könyvekben kerestek olyan verseket, amelyeket anyák napján elmondhattak édesanyjuknak. Az ilyen teljesítmények - mint mondta - büszkeséggel töltik el a szereplőt, egyben elismerést hoznak számára a közösségben.

A fentiek okán az Igazgyöngy Alapítvány munkatársai készek arra, hogy egyeztetést követően szegregátumokban szerzett fejlesztő tapasztalataikat átadják könyvtárosképző és továbbképző intézményekben, valamint módszertani képzéseken.

Az interjú videója megtekinthető: link (MG)

"A könyvtárügy megerősítése és társadalmi szerepvállalásának stratégiája, 2026. (első lépcső; 'Indulás')" (új, 2026. okt. 22-es frissítés) link dokumentum L. Ritók Nóra javaslatait is tartalmazza.

Legalább százan gyűltek össze hétfőn a pécsi Tudásközpont északi bejáratánál, hogy a kulturális ágazat dolgozóinak bérrendezéséért álljanak ki. A Csorba Győző Könyvtár KKDSZ-alapszervezete és a könyvtár munkatársai által szervezett demonstráción könyvtárosok mellett múzeumi és levéltári dolgozók, sőt más városokból érkezett szakemberek és a helyi irodalmi élet képviselői is részt vettek.

A követeléseket Simonfalvi Anita, a könyvtár kulturális szervezője, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) helyi alapszervezetének titkára ismertette. A demonstrálók azonnali bérfelzárkóztatást, országosan garantált, átlátható bérminimumokat, az állam által biztosított finanszírozást, valamint kiszámítható előmeneteli rendszert és jobb munkakörülményeket követelnek. A bérezésnek szerintük a végzettséget, a szakmai tapasztalatot és a felelősség mértékét is tükröznie kellene, függetlenül az intézmény fenntartójától. A könyvtárosok, illetve a levéltárak, múzeumok és közművelődési intézményekben dolgozók bére ugyanis továbbra is elmarad más ágazatokétól.

A "zöld / fenntartható könyvtár" kifejezés önmagában nem jogvédett márkanév vagy levédett védjegy. A könyvtárszakmai gyakorlatban azonban éles különbség van a szimbolikus önelnevezés és a hivatalosan elismert/tanúsított zöld könyvtári minősítés között.
Mi tekinthető zöld könyvtárnak? Az IFLA és a nemzetközi szakirodalom alapján zöld könyvtárnak az az intézmény minősül, amely stratégiájában és mindennapi működésében legalább az alábbi területeken aktív:
1. Zöld épület és infrastruktúra: energiahatékony üzemeltetés, szelektív hulladékgyűjtés, megújuló energiaforrások, zöldfelületek gondozása, fenntartható beszerzés.
2. Gyűjtemény és szolgáltatások: ökológiai, klímavédelmi és fenntarthatósági állományrész tartása; magbörzék, "Dolgok Könyvtára" (tárgykölcsönzés), javítóműhelyek (Repair Café).
3. Közösségi szemléletformálás: zöld programok, öko-foglalkozások, karbonlábnyom-csökkentést segítő előadások a helyi lakosságnak.
4. Belső működés: papírmentes vagy papírtakarékos adminisztráció, vegyszermentes takarítás.

Bárki mondhatja a szolgáltatásaira, hogy "zöld", de a rangos elismeréseket és hivatalos logókat csak minősítési folyamat után lehet használni:
- Az IFLA Green Library Award-ot az IFLA ENSULIB (Environment, Sustainability and Libraries Section) munkacsoportja évente ítéli oda az a világ legjobb fenntartható könyvtári projektjeinek és zöld könyvtárainak. Az IFLA Zöld Könyvtár Díjat elnyerők hivatalosan is használhatják mint nemzetközi referenciát.
- Hazai szabályozás: Zöld Könyvtár díj / Könyvtári Minőségi Díj zöld szempontjai: a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Zöld Könyvtári Munkacsoportja, valamint az ágazati minősítési rendszerek rendszeresen díjazzák a példamutató öko-gyakorlatokat folytató hazai intézményeket.
- Ökoiskola / Zöld Óvoda hálózat könyvtárai: Iskolai könyvtárak esetében a cím gyakran az intézményi öko-minősítés szerves részeként jelenik meg.
- Nemzetközi zöldépület-minősítési rendszerek (LEED, BREEAM) céljai: az épületek környezeti terhelésének csökkentése, energia- és víztakarékosság, egészségesebb beltéri környezet megteremtése. Egy új / felújított könyvtárépületet hiteles "zöld" mivoltát nemzetközi környezettudatos épületminősítési rendszerek tanúsítványa adja (pl. LEED Gold/Platinum fokozat).

"Greenwashing" (zöldre festés) esete: nem etikus "zöld könyvtár" címet használni, amikor az intézmény csupán alkalmi programokat, projekteket teljesít pl. papírgyűjtést vagy Föld napja kézműveskedést szervez, miközben az épület működése energiapazarló, és hiányzik az átfogó környezeti stratégia.
A hitelesség feltétele, hogy a könyvtár mérhető mutatókkal (pl. csökkenő papírfelhasználás, szelektált hulladék aránya, zöld rendezvények száma) és közzétett fenntarthatósági szabályzattal támassza alá az elnevezést. (Gemini, MG)

Előző rész: link

3. Államigazgatás és kormányablak-ügyfélfogadás: a francia kormány a vidéki kistelepülések elnéptelenedése és az állami hivatalok centralizációja ellen indította el a France Services link programot, amely keretszerződésekkel integrálódik a meglévő közösségi terekbe, többek között a falusi könyvtárakba és a médiaték-központokba. Eszerint heti meghatározott óraszámban köztisztviselők vagy képzett ügyintézők jelennek meg a könyvtárban. Az állampolgárok itt intézhetik a nyugdíjügyeket, családtámogatást, adóbevallást, járműátírást vagy egészségbiztosítási kártyát anélkül, hogy 40-50 kilométert kelljen utazniuk a legközelebbi járási székhelyre.

4. Digitális közigazgatási tanácsadás: Digitális Kormányzati Információs Pontok (Informatiepunten Digitale Overheid - IDO): A holland kormány és a Közkönyvtári Szövetség (VOB) szerződése alapján a közkönyvtárak hivatalos államigazgatási pontokká váltak. Különösen a kisebb településeken heti 2-4 órás dedikált ügyfélfogadást tartanak. Ebben az idősávban a lakosok segítséget kapnak az adóhatóság, a nyugdíjfolyósító, a lakhatási támogatások vagy a digitális személyazonosító ügyintézésében. A könyvtárosok vagy a meghívott szakértők nem döntenek a különböző ügyekben, hanem segítik az állampolgárt az állami bürokrácia digitális felületein eligazodni.

Ha a kistelepülési könyvtárak közösségi csomóponttá alakításának jogi, fenntartási és működési kérdéseiről keresel forrásanyagot, a 2017-es kiadású Libraries as community hubs elméleti és gyakorlati összefoglalót kínál: Case studies and learning link . Az esettanulmány-gyűjtemény bemutatja az egészségügyi, szociális és postai szolgáltatások könyvtári befogadásának feltételeit és kihívásait. (Gemini, MG)

"A könyvtárügy megerősítése és társadalmi szerepvállalásának stratégiája, 2026. (első lépcső; 'Indulás')" (új, 2026. okt. 22-es frissítés) link dokumentum a kistelepülési népességmegtartás és életminőség gyakorlati javaslatait is tartalmazza.

A samlesing.no link a norvég könyvtári szektor által támogatott, a közös felolvasásra és az irodalom közösségi befogadására épülő módszer bemutatóoldala. Nem csupán online olvasóklub, hanem egy könyvtárakban és más közösségi helyszíneken is alkalmazható kulturális és társas szolgáltatási típus.

A norvég "samlesing" = "közös olvasás"; a módszer az angol Shared Reading gyakorlatának felel meg.
- A résztvevőknek nem kell előre olvasniuk. A foglalkozásvezető a helyszínen felolvas egy szépirodalmi szöveget, gyakran egy novellát és egy verset.
- A felolvasást közös beszélgetés követi. A résztvevők elmondhatják, milyen gondolatokat, emlékeket, érzéseket vagy értelmezéseket indított el bennük a szöveg.
- Nem irodalmi elemzés a cél. Nincs szükség irodalmi előismeretekre vagy felkészülésre; a résztvevő akár csak hallgathat is.
- Képzett foglalkozásvezető segíti a folyamatot. A módszerhez képzések és országos, illetve regionális szakmai hálózatok kapcsolódnak.

A közös olvasás a könyvtárnak nemcsak irodalomközvetítő, hanem egyben közösségépítő és jóllétet támogató is lehet. Különösen hasznos lehet olyan emberek bevonására, akik nem járnak hagyományos olvasókörbe, vagy nem szeretnének előzetesen könyvet elolvasni. A norvég szakmai hálózat a fiatalokkal és a demenciával élőkkel végzett közös olvasást is a módszer alkalmazási területei között említi.

Lehetséges tehát az olvasás révén rendszeres, alacsony belépési küszöbű közösségi találkozásokat szervezni a könyvtárban úgy, hogy résztvevőktől előzetes felkészülést vagy irodalmi jártasságot nem várnak el. (ChatGPT, MG)

"A könyvtárügy megerősítése és társadalmi szerepvállalásának stratégiája, 2026. (első lépcső; 'Indulás')" (új, 2026. okt. 22-es frissítés) link dokumentum magába foglalja a felolvasóképzés szorgalmazását is.

A norvég samlesing - vagyis a közös felolvasás és az arra épülő beszélgetés - vezetőit leseleder-nek nevezik, akik nem mindig könyvtárosok, irodalomtanárok vagy irodalmi szakértők. A közös felolvasás módszerének elsajátítására egy rövid, gyakorlatorientált képzés szolgál, amelyre a résztvevők a könyvtáron kívül az egészségügyből, az oktatásból és az önkéntes szférából is érkezhetnek.

A betanulási kurzus 18 órás, rendszerint három napra elosztva, és jellemzően legfeljebb 12 résztvevővel zajlik, amit a megyei könyvtárak és magán- vagy civil képzésszervezők szerveznek személyes és online formában.
A képzés részei:
- elmélet,
- gyakorlati feladatok és
- a módszer kipróbálása.

Fő témák:
- a shared reading módszerének és hátterének megismerése,
- szépirodalmi szövegek kiválasztása és előkészítése,
- a hangos felolvasás funkciói és technikái,
- a foglalkozásvezető és csoportvezető szerepének tudatosítása,
- saját olvasócsoport elindítása és vezetése.

A cél tehát nem a szép, kifejező felolvasás megtanítása.
A vezetőnek azt is meg kell tanulnia, hogyan álljon meg olvasás közben, miként tegyen fel nyitott kérdéseket, hogyan teremtsen biztonságos légkört, és miként engedje érvényesülni a résztvevők eltérő reakcióit anélkül, hogy ő maga magyarázná meg a szöveget.

Felolvasó- és csoportvezetőnek olyan embereket várnak, akik szeretik az irodalmat, és nyitottak más emberek felé. A lehetséges résztvevők: könyvtárosok és más könyvtári munkatársak, egészségügyi dolgozók és terapeuták, pedagógusok, gyermekvédelmi területen dolgozók, önkéntesek és más, irodalommal és az emberek fejlődésével foglalkozó érdeklődők.

A olvasásvezető nem tanárként vagy kritikusként magyarázza a szöveget a hallgatóságának, hanem a közös olvasás és a beszélgetés feltételeit teremti meg. Tehát nem az irodalmi végzettség a fő feltétel, hanem a módszer megfelelő alkalmazása. (ChatGPT, MG)

Az utrechti Bibliotheek Neude földszintjén, a bejárat közelében kialakított térben fekete fémállványokon egyforma, fehér papír-tasakok sorakoznak. Mindegyikben egy-egy könyv, amelyet valaki megírt, de eddig nem volt lehetősége eljutni a szélesebb olvasóközönséghez. A Het Boekenspektakel link , azaz A könyvek látványossága, az utrechti könyvtár 2026 januárjában 500 ismeretlen szerző művével indult különleges kezdeményezése, amely lehetőséget ad arra, hogy a szerzők olyan könyveket is eljuttassanak az olvasókhoz. A projekt alcíme: Ontdek ongekend schrijftalent, vagyis: Fedezd fel az ismeretlen írói tehetségeket!

A kezdeményezés Deirdre Carasso, az utrechti könyvtár igazgatójának ötlete volt. A történet néhány évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy podcastban hallott Richard Brautigan, amerikai író, The Abortion: An Historical Romance című regényéről. Az 1966-ban írt, 1971-ben megjelent regény egy különös könyvtárban játszódik, amely kiadatlan kéziratokat fogad be. Olyan műveket, amelyek szerzői szeretnék, ha valaki megismerné az írásukat, függetlenül attól, hogy egy kiadó valaha megjelenteti-e őket.

Brautigan elképzelésének a valóságban is született megfelelője. Az Egyesült Államokban 1990-ben létrehozták a Brautigan Library nevű gyűjteményt, amely a hagyományos kiadói rendszeren kívül született kéziratokat fogadja be. A kezdeményezés hátterében egy adat is szerepet játszott: Hollandiában mintegy 1,5 millió ember foglalkozik írással, közülük azonban csak kevesen jutnak el a hagyományos könyvkiadásig. Sokan nem is feltétlenül kiadói szerződést szeretnének; egyszerűen fontos számukra, hogy munkájukat mások is elolvassák: lehet ez egy regény, egy verseskötet, egy családtörténet, egy visszaemlékezés vagy egy saját készítésű mesekönyv. A Het Boekenspektakel ezeknek az alkotásoknak biztosít helyet.

A Het Boekenspektakel a Bibliotheek Utrecht része, de nem a hagyományos könyvtári kölcsönzési rendszer szerint működik. Nincs róla hagyományos online katalógus; a könyvek nyilvántartásához kártyákat és bélyegzőket használnak. Deirdre Carasso szerint ez tudatos döntés volt: a kezdeményezésben a személyes találkozásnak és a közvetlen kapcsolatnak szeretnének nagyobb szerepet adni.

"Ellátogattam a Tajvani Nemzeti Egyetem Könyvtárába (link ahol nagy hatással volt rám a központi könyvtárépület első és negyedik emeletén kialakított, újonnan megújított tér és a berendezés. A hagyományos tanulóhelyek mellett létrehozott tágasabb, nyitott terek lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy az általuk preferált módon tanulhassanak." - olvasható az IFLA könyvtártervezési hírfolyamában link Az egyik fotó különösen elgondolkodtató: egy (feltehetően érintő)képernyőn egy MI-könyvtáros kínálja szolgáltatását.

Funkciói:
- Elsővonalbeli referensz és FAQ-kezelés: megválaszolja a leggyakrabban ismétlődő kérdéseket: nyitva tartás, kölcsönzési és hosszabbítási szabályok, késedelmi díjak, elektronikus adatbázisok távoli elérése.
- Épületen belüli navigáció: az interaktív térkép segít eligazodni a monumentális, többszintes épületben; megmutatja a kutatófülkék, csoportos tanulószobák, szkennerek, különgyűjtemények pontos helyét.
- Katalóguskeresés és ajánlás: segít a forráskeresésben; a felhasználó kutatási témája alapján releváns kulcsszavakat, könyveket vagy adatbázisokat javasol.
- Szolgáltatás- és teremfoglalási útmutatás: tájékoztatást ad az egyéni és csoportos tanulóterek, multimédiás stúdiók vagy makerspace eszközök elérhetőségéről és foglalási protokolljáról. (Gemini, MG)

Egy nemzeti könyvtár digitális gyűjteményének aktív használatát és felfedezését új típusú digitális élménytervezéssel, konkrétan egy alternatívvalóság-játékkal (Alternate Reality Game - ARG) ösztönzik. A projekt célja a használók tudatos navigációja a könyvtár különféle digitális platformjai között. A megvalósítók rámutattak arra, hogy a gyűjtemények elérésének akadálya nem az érdekes anyagok hiánya, hanem a felfedezésre hívó interaktív impulzusok elmaradása.

A játékfejlesztési folyamat könyvtári szempontból legfontosabb módszertani tanulságai a következők:
- A gyűjteményi feltárást belső szakértői tanácsadó testület (olvasószolgálat, kiállításrendezés, kommunikáció, videójáték-kutatók) irányítja a rejtett vagy elfeledett dokumentumok azonosítására.
- A könyvtári hitelesség és a játék fiktív elemek egyensúlya kulcskérdés: a valótlan információk (pl. nem létező fizikai kiállítások) elkerülése végett a játékkeretet egyértelműen kell tisztázni.
- A belépési pont átláthatósága mellett a valódi és fiktív elemek keverése a digitális felületeken növeli a felhasználói elköteleződést anélkül, hogy sérülne az intézményi megbízhatóság.
- A módszer az utasításszerű oktatás helyett a felhasználó saját kíváncsiságára és a játékszerű felfedezésre épít.

A kezdeményezés a hazai szakkönyvtárak és egyetemi gyűjtemények számára a digitális közgyűjteményi tartalmak bevonó erejű újjászervezésére nyújt szikár szakmai modellt.
A projekt azt igazolja, hogy a feldolgozott adatbázisok láthatósága és használata a digitális élménytervezés (UX) és a játékkultúra eszközeivel jelentősen növelhető. (ref.: Gemini, HL)

Green Library Hubs (Zöld Könyvtári Központok) néven indította el a Nemzeti Lottó Klíma-cselekvési Alap hároméves projektjét link a CILIP vezetésével. Cél: 2028-ig 10 nyilvános könyvtár átalakítása úgy, hogy ezek a közösségeik klíma-cselekvési központjaivá váljanak. Együttműködő partnerek: a British Library, a csatlakozó könyvtári szolgálatok, valamint nonprofit klímavédelmi szervezetek: Julie's Bicycle (JB), CAG Consultants).

A központok célja: környezetvédelmi műveltséggel (pl. képzéssel) és közösségi elkötelezettségi eszközökkel segíteni a könyvtárosokat. Az első évben 68 könyvtári alkalmazott és önkéntes vett részt. A visszajelzések túlnyomórészt pozitívak voltak, és további fejlesztésekhez is vezettek (a cikkben nem részletezik ezeket - Szerk.) Legnagyobb javulás a résztvevők magabiztosságában volt abban, amikor a könyvtári közösségekkel környezeti kérdésekről és a cselekvés különböző módjairól beszélnek. Könyvtári kezdeményezések:

1. Blackburn with Darwen könyvtári szolgálat - Első klímarendezvény: színdarab bemutatása egy kampányról. A kampány a földtulajdonosok tevékenységei és az olyan törvények ellen irányult, amelyek a magántulajdon érdekeit mások jóléte elé helyezték. Üzenete: a kollektív cselekvés erőt ad, és a természethez való hozzáférés fontos. A darabhoz kapcsolódó programok: pl. a bemutató előtt egy tőzegláp-pop-up (a mocsári sphagnum moha védelmét célzó előadás, kiállítás). A résztvevők megosztották a mocsarakkal kapcsolatos történeteiket. Az arra fizikailag feltehetően képes embereket a helyi csoportos túrákról is tájékoztatták. Kiállítottak egy könyvet a tőzeglápokon történő gyűjtögetésről és megosztották a vadon gyűjtött élelmiszerekből készült ételrecepteket.
2. A Camden Libraries "zöld központ" kezdeményezései
- Varróklub a StitchbyStitch önkéntesek vezetésével: több mint 80 ember vett részt a programon, akik közül sokan korábban nem tudtak varrógépet használni.
- A Waythrough (mentális egészségügyi jótékonysági szervezet) által szervezett műhelysorozat: mentális egészségügyi, kábítószer- vagy alkoholproblémákkal, illetve ezekhez kapcsolódó kihívásokkal küzdőket segít. Azt vizsgálják: hogyan segítheti a gyógyulást a természettel való kapcsolat?
3. Guildford-i Könyvtár: otthont ad a Zero Carbon Guildford "Library of Things" kezdeményezésének. 2026 júniusában a Science Owl "Broken Umbrella Challenge" (Törött esernyő kihívás) című műhelyt szervezett a könyvtárban. A gyerekekkel együtt szétszedték a törött játékokat, és valami újat fabrikáltak belőlük. A gyerekek így megismerhették a hulladék és az anyagok újrahasznosításának témáját. Közben új készségeket sajátítottak el. (Ref.: Szabó Eszter)

A múlt heti KIT-kérdésre érkezett nem reprezentatív válaszok megoszlása:
9 - fontos
5 - kevéssé fontos
6 - közepesen fontos
4 - nagyon fontos
4 - nem könyvtári feladat.
A 10 és 5 évvel ezelőtti hasonló kérdésre kapott válaszokat együtt mutatjuk úgy, hogy a válaszlehetőségeket iskolai osztályzatokhoz hasonlóan pontoztuk (nagyon fontos: 5, nem könyvtári feladat: 1) és számoltunk átlagot:
link . Eszerint a közepesnél kicsit fontosabbnak tartjuk a témát.

Emlékeztetőül: 2014-ben mind a svéd, mind a norvég könyvtári törvényt módosították, olyan új kiegészítéseket illesztettek be, amelyek szerint a közkönyvtárak legyenek különböző viták és eszmecserék helyszínei. Vö.: link . "A könyvtárügy megerősítése és társadalmi szerepvállalásának stratégiája, 2026. (első lépcső; 'Indulás')" (új, 2026. okt. 22-es frissítés) link dokumentum tartalmazza az említett svéd és norvég gyakorlat ajánlását. (MG)

A börtönkönyvtárak működtetésére számos szervezési lehetőség adott.
A szervezeti struktúra és az intézményi elhelyezés befolyásolja a börtönkönyvtár általános helyzetét, a finanszírozást és a személyi állományát. Egyes börtönkönyvtárak a börtön oktatási részlegéhez közel, vagy ebben a részlegben találhatóak, néhány börtönkönyvtár pszichoszociális kezelési részleghez tartozik, emellett találunk önálló börtönkönyvtárakat is. Egy másik fontos különbség a különböző külső szervezetekkel szemben, nevezetesen a közkönyvtárakkal való együttműködés eltérő mértéke.

Ismerjünk meg 5 modellt a világból az intézményes felépítés és a nyilvános könyvtárakkal való együttműködés alapján:
1. Importmodell: a börtönkönyvtár a helyi nyilvános könyvtár egy fióktelepének tekinthető és az importált szolgáltatásokat a börtönökben a külső közösségben nyújtott szolgáltatásokért felelős hatóságok, állami szervek nyújtják. Ez a modell tipikusan Norvégiában figyelhető meg, ahol a börtönkönyvtárak a nemzeti könyvtári hálózat részét képezik. A törvény értelmében mindenki jogosult a könyvtári szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, ez a jog a fogvatartottakat is megilleti. A szolgáltatásokat a kormány finanszírozza a Norvég Nemzeti Könyvtár és a feladatok ellátásáért felelős önkormányzatok közötti megállapodások alapján.
A felelősségi körök a könyvtár és a büntetés-végrehajtási intézet könyvtára között oszlanak meg a két fél között megkötött megállapodás alapján. Minden börtönkönyvtárt hivatásos könyvtárosok vezetnek, és a fizetésüket és a börtönkönyvtári könyvállományt a Norvég Nemzeti Könyvtár finanszírozza.

2. Együttműködik a börtönkönyvtár és a helyi nyilvános könyvtár. Az Egyesült Királyságban a börtönhatóságok fizettek a közkönyvtáraknak a könyvekért.

3. Korlátozott együttműködés; pl. Dél-Afrikában. Nem következetes és fenntartható modell, és csak néhány helyen, bizonyos körülmények között működik.
- Kolumbiában a kerületi Bogotai Közkönyvtári Hálózat (BiblioRed) a börtönök számára biztosítja állományuk egy részét a könyvtárközi kölcsönzésre irányuló kezdeményezésen keresztül, az úgynevezett "Utazó bőrönd" program, amelynek keretében egy-egy változó könyvkészletet szállítanak egy bőröndben.
- Bulgáriában a 13 börtönkönyvtárból csak kettőnek volt valamilyen kapcsolata a helyi könyvtárral, mely nem része egy nemzeti stratégiának.
- Horvátországban a 23 börtönből 11-ben volt alkalmi, főként könyvtárközi kölcsönzési kapcsolat a helyi nyilvános könyvtárral; egy másik börtönkönyvtárat rendszeresen látogatott a könyvtári könyvszállító kocsi; ötben pedig nem volt együttműködés. A fennmaradó börtönkönyvtárak könyvtárközi kölcsönzési rendszerben vesznek részt a helyi nyilvános könyvtárakkal.

4. Semmilyen együttműködés. A börtönkönyvtárak itt különösen függenek a börtönvezetés jóindulatától. Gyakran támaszkodnak külső szervezetekre; civil, vallási szervezetek, adományozókra.

+1. Mobilkönyvtári szolgáltatás: Nicaraguában egy német civil szervezet által finanszírozott Bibliobús Bertolt Brecht különböző vidéki falvakba, iskolákba, gyárakba és intézményekbe jár, sőt számos börtönben is megfordul.
A ljubljanai Mobil Könyvtár a szlovéniai Ljubljana Városi Könyvtár önálló egysége 1974 óta. Mivel nem kell tagdíjat fizetni, a fogvatartottak mentesülnek a késedelmi díjak, bírságok alól és lehetőség kínálkozik hosszabbított kölcsönzésre is, 75 napos kölcsönzési idővel.

Bár a MI-nak továbbra is vannak lelkes támogatói, de a technológia-ellenesség egyre növekszik. A Stanford Egyetem diplomaosztóján Sundar Pichai, a Google vezérigazgató beszédét több mint 200 hallgató előre megtervezett távozással fogadta. Hivatkozva a Google és az USA Bevándorlási és Vámügyi Hatósága (ICE) közötti együttműködésre, valamint a "Project Nimbus" nevű felhőalapú számítástechnikai és MI-szerződésre az izraeli kormánnyal - amely az ország gázai háborúja alatt is folytatódott -, a tiltakozás egyik szervezője, Amanda Campos júliusban a WIRED-nek azt nyilatkozta, hogy a MI sok, munkásosztályt érintő munkahelyet szüntet meg, ami aggodalmas a diplomások számára.
Áprilisban Molotov-koktélt dobtak Sam Altman, az OpenAI / ChatGPT vezérigazgatójának házára.
Nyáron széles körű és egyre növekvő, pártok felett álló felháborodás alakult ki a MI-adatközpontok építése miatt. Széleskörű az aggodalom az energiafaló létesítmények a környezetre, a vízellátásra, az elektromos hálózatra - és a számlákra gyakorolt lehetséges hatásai miatt.

A Library Freedom Project c. könyvtári dolgozói felmérés a legkülönbözőbb aggályokat tárta fel 2025-ben. Az 554 válaszadó 91%-a aggódik a téves információk és a dezinformáció miatt, 86% a MI-pontatlanságok és "hallucinációk" miatt, 84,7% az adatvédelem miatt, 83,2% az elfogultságok miatt, és közel 82% a MI körüli túlzott lelkesedés és a kritika nélküli alkalmazás miatt. Több mint 70%-uk tart a szerzői jogsértések, a környezeti hatások, a szabályozás hiánya, a kognitív terhelés áthelyeződése és a lehetséges mentális egészségügyi hatások, a munkaerő-kizsákmányolás, valamint a minőség-ellenőrzés kapcsán.
A válaszadók mindössze 1,08%-a (hat fő) jelezte, hogy nincs aggodalma ezek miatt.
Míg a válaszadók közel egynegyede aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a MI felváltja a könyvtári dolgozókat és létszámcsökkentéshez vezet. Mások megjegyezték, hogy a MI megnehezíti a munkájukat, mivel több időt kell fordítaniuk az általa generált téves információk kijavítására, a látogatók zavarának eloszlatására, olyan eszközök bemutatására, amelyeket nem feltétlenül támogatnak az oktatás átdolgozására, az adminisztratív bizonytalanságok kezelésére, valamint a már használt platformokba és rendszerekbe beágyazott MI-termékek kezelésére.

Sok, a frontvonalban dolgozó könyvtáros úgy érzi, hogy vezetőik arra kényszerítik őket, hogy egyre többet használják a MI-t. Az eszköz jövőjét nehéz megjósolni, különösen, ha figyelembe vesszük a jelenleg ezt biztosító vállalatok lehetséges felemelkedését és bukását. De ahogy Macrina mondja: "Amit igazán fontos szem előtt tartanunk az az, hogy az emberek döntik el a jövőt. A technológia nem dönti el helyettünk a jövőt. Az emberek hozzák létre a technológiát; ők tehetik tönkre azt. Ha ezt a szemléletet követjük, sokkal nagyobb befolyással bírhatunk arra, hogy mi elkerülhetetlen és mi nem, valamint arra, hogy milyen a valóságunk." (Ref.: Aux Eliza)

Egy német könyvesboltban feltűnően sok ismeretterjesztő sorozatba botlottam: C.H. Beck Wissen, Wissen der Welt in 30 Sekunden (A világ tudása 30 percben), Spektrum der Wissenschaft... (A tudomány spektruma) Rákérdezve kiderült: nem véletlen és nem torz a mintavétel: a könyvpiacon és a szakkiadásban évtizedek óta tartó, az utóbbi években pedig kifejezetten felgyorsult strukturális trendet figyelhetünk meg. A német nyelvterületen ennek külön neve is van: ez a "Wissen to go" vagy "Snackable Content / Microlearning" jelenség a könyvpiacon. (Fotók: link .)

A kiadók tudatosan építik ezt a szegmenst, amelynek hátterében több gazdasági, pszichológiai és piaci tényező áll:
1. A figyelemgazdaság és az olvasási szokások változása: a digitális platformok radikálisan átalakították a befogadók fókuszképességét és időgazdálkodását. A felnőtt olvasók körében nem a tanulási vágy szűnt meg, hanem a mentális kapacitás s az egybefüggő szabadidő csökkent. A kiadók felismerték azt, hogy egy 600 oldalas monográfiába kevesen kezdenek bele esténként, de egy 100-120 oldalas, zsebben elférő, szigorúan szerkesztett kötet (mint a C.H. Beck Wissen) vagy a 1-2 perces blokkokra bontott infografikás formátum (30 Sekunden) még belefér az ingázásba vagy az elalvás előtti félórába.
2. Felértékelődik a "kapuőr" hitelessége: a Google és a MI korában alapvető tényekhez bárki másodpercek alatt hozzájut, ám a hitelesség a szűk keresztmetszetű. Ezért a C.H. Beck Wissen (amely a brit Oxford Very Short Introductions német megfelelője), ezért a legnevesebb professzorokat, szakterületi kutatókat kéri fel. Így "egy csomagban" lesz a gyors áttekintés, kedvező ára (10-12 euró), valamint a szűrést és tudományos garancia.

Az idézett kínálatban szereplő sorozatok stratégiái:
- A C.H. Beck Wissen magas szintű, lektorált összefoglalók egyetemistáknak, szakembereknek és igényes értelmiségieknek.
- A kompakt tudományos újságírás (Spektrum Kompakt) friss kutatási eredmények, orvosi, pszichológiai és csillagászati témák feldolgozása érdeklődő laikusoknak.
- Vizuális pop-tudomány (30 Sekunden sorozat, Dorling Kindersley Big Ideas Simply Explained): infografikák, címszavak, vizuális falatnyi, "bite-sized" ismeretek azoknak, akik vizuálisan tanulnak és azonnali aha-élményt keresnek.
Ez tehát nem esetleges könyvesbolti anomália, hanem a kiadói piac egyik legstabilabban növekvő és legnyereségesebb szegmense Nyugat-Európában. (Gemini, MG)

Legutóbbi lapszámunkban taglaltuk link az európai (nyugati) és kínai mintájú fejlesztési szempontok közötti hangsúlyeltolódásokat. A gondolatmenetet folytatva...

1. Tér- és funkciófelfogás: súrlódásmentes tranzakció vs. közösségi együttlét
- Kelet-Ázsia: a tér célja a súrlódások kiiktatása. Az olvasó nem szocializálódni megy a könyvtárba, hanem hogy elmélyülten tanuljon, s minél leggyorsabban hozzájusson a szükséges forráshoz. A könyvtár az állami technológiai fejlettség és a modernitás demonstrációs terepe (kirakat-funkció), ahol a digitális infrastruktúra a hatékonyságot szolgálja.
- Európa: a könyvtár az otthon (első hely) és a munkahely/iskola (második hely) közötti semleges, nem-fogyasztáselvű közeg. A látogatók nemcsak könyvet kölcsönöznek, hanem varrnak, 3D-nyomtatnak, nyelvet tanulnak (pl. holland Taalhuis), államigazgatási segítséget kérnek (pl. IDO vagy France Services - vö.: link ), vagy egyszerűen a magány elől menekülnek.

2. Technológia: önmagáért való cél vs. láthatatlan eszköz
- Kelet-Ázsia: A technológia front-end attrakció. Humanoid robotok köszöntik a belépőt, MI ajánl, drónok vagy önvezető kocsik mozgatják a dobozokat a csarnokokban. A könyvtári élmény maga a high-tech interakció.
- Európa: A technológia elsősorban back-end támogató eszköz. Bár az északi könyvtárak is a legmodernebb logisztikát használják (pl. a Lyngsoe IMMS-t a lebegő állományhoz és automata szortírozókhoz, vö. pl.: link ), a látogatói térben mindez láthatatlan. A technológia nem váltja ki az emberi munkát, hanem felszabadítja a személyzet az adminisztratív terhek alól, hogy közvetlenül a közösséggel foglalkozhassanak.

3. A szakma jövőképe és dilemmái
- A kínai modellben az embertelenítés: a teljes automatizálással megszűnik a könyvtár szociális védőháló szerepe (pl. a hátrányos helyzetűek, idősek, hajléktalanok kiszorulnak az arcfelismerős, applikáció-köteles terekből). Adatvédelemben a biometrikus adatok és a digitális iker rendszerek az állami megfigyelés kiterjesztéseként is értelmezhetők.
- Az európai modell kihívásai: háttérbe szorulnak a klasszikus funkciók: holland statisztikák szerint az aktív közösségi élet és a látogatószám növekedése mellett a fizikai kölcsönzések száma stagnál vagy csökken. A szociális és mentori feladatok jóval költségesebb humánerőforrást és speciális (nem csupán könyvtárosi) kompetenciákat kíván, amit az önkormányzatok nehezen finanszíroznak.

Az európai és kelet-ázsiai modellek nem zárják ki egymást: a jövő ideális közkönyvtára valószínűleg a kettő szintézise lesz - a háttérben a távol-keleti logisztikai robotika precizitásával, a közönségforgalmi terekben pedig az európai harmadik hely humánus melegségével. (Gemini, MG)

A Nagyszombat Megyei Önkormányzat építési engedélyt kapott az új Galántai Könyvtár épületének megépítésére. A projekt, amelynek célja, hogy modern tereket biztosítson az olvasás, az oktatás és a közösségi tevékenységek számára, ezzel a következő szakaszába lép. A megye jelenleg a kiviteli terv véglegesítésén dolgozik. A kivitelező kiválasztására 2027-ben írná ki a közbeszerzést, és ugyancsak jövőre tervezi az építkezés megkezdését.

Az építészeti terv új kapcsolatot teremt a városi park és az SNP Park között, és kellemes közösségi teret kínál, zöld udvarral kiegészítve. "A könyvtár már nem csupán egy hely, ahol könyveket kölcsönözünk. Azt szeretnénk, hogy nyitott tér legyen a találkozók, az oktatás és a kulturális élet számára minden generáció számára. Az építési engedély megszerzése fontos mérföldkő. Most fejezzük be az előkészületeket, hogy jövőre kiválaszthassuk a kivitelezőt, és elkezdhessük az építkezést. Galánta és tágabb régiója megérdemel egy modern könyvtárat" - mondta Jozef Viskupič, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat elnöke.

A projekt figyelembe veszi a helyszín történelmi adottságait, érzékenyen hasznosítja az eredeti épület megmaradt falait, és kortárs építészeti megoldásokat alkalmaz a városi parkok közvetlen közelében. "A tervezés során fontos volt számomra, hogy a könyvtár ne egy zárt épület legyen, hanem a környezet és a város természetes része. A parkok összekapcsolása, a zöld udvar és a köztér nyitottsága egy olyan helyet hivatott teremteni, ahová az emberek szívesen járnak, a könyvkölcsönzésen kívül is" - nyilatkozta Michal Kontšek építész.

Az 1956-os forradalom napjaiban készült amatőr fotókból nyílt kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban szerdán. Az '56 jelentései: amatőr fényképek, visszaemlékezések című tárlat a könyvtár Kápolnaterében január 29-ig tekinthető meg.

A tematikus csoportokba rendezett fényképeket interjúrészletek egészítik ki, amelyeket a kiállítótérben elhelyezett monitorokon lehet megtekinteni. Az elhangzott rövid történetek és a forradalom képi dokumentációja együttesen fest képet arról, hogyan élték meg ezt a két hetet a hétköznapi emberek és az események alakítói. A képek és az interjúk személyes emlékeken keresztül mutatják be a forradalom napjait. Ez a személyes hangvétel az újabb nemzedékek tagjainak is segíthet abban, hogy feltehessék a történelmi időszakhoz kapcsolódó saját kérdéseiket.

Ezt Bokodi-Oláh Gergely, a könyvtár kutatási és különgyűjteményi főosztályvezetője emelte ki a tárlat megnyitóján. A kurátorok a forradalom emlékezetéhez kapcsolt fogalmak köré rendezték a fényképeket és az interjúrészleteket, amelyek kronologikusan is elkülönülnek egymástól, követve ezzel az események menetét. A kiállítás a forradalom eseményeit és a hétköznapi emberek megéléseit dolgozza fel, ezzel lehetőséget adnak a látogatóknak a történelmi időszak mélyebb megismerésére.

"Ebben a könyvszekrényben egy levegőminőség-mérő szenzor is üzemel" - olvasható Budapest 13. kerületének egyik köztéri közösségi könyvszekrényén. Magyarán: az utcabútor két, egymástól jelentősen eltérő funkciót egyesít. S hogy miért lehet ez érdekes? Mert ha pl. használt könyv és használt újság lenne benne és kommunikálná, akkor az túl nagy meglepetést - esélyt az elgondolkodásra - nem okozna. Viszont e kombináció észlelése esetén eséllyel fennakad a szemöldök: mi is a két funkció kapcsolata...?! - Pl.: jó levegőn könyvet olvasni? Jó levegő jár az olvasónak/adományozónak? Egyáltalán: könyvekkel foglalatoskodni - jó? Akármi is a kérdésre a válasz, az emberek eséllyel elgondolkodnak, jár az agyuk, többek lesznek gondolkodás által, késleltetik Alzheimert stb., stb. A gondolkodás pedig ráfordítás. S ha valamibe már invesztált az ember, valamivel jobban fog hozzá ragaszkodni - kacsint a marketinges.

Tanulság lehet: a nulla gondolkodtatás nem hoz kognitív változást. A túl nagy sem, hiszen azt nem értik meg az emberek. Az optimális szintű azonban serkent. S a módszer a könyvtárban is alkalmazható. (MG)

Mikor mondhatjuk egy könyvtárról joggal, hogy "zöld"?

Az Európai Unió 2024 elején elfogadott irányelvét a fogyasztók szerepvállalásának növeléséről a zöldátállásban (Empowering Consumers for the Green Transition - Empco). Az irányelv az összes olyan céget érinti, amely a fogyasztóknak szánt környezeti állításokat kommunikál, legyen szó reklámról, termékleírásról, csomagolásról vagy online felületről.

A Gazdasági Versenyhivatal már az irányelv elfogadása idején közzétett, zöldállításokról szóló piacelemzésében arra jutott, hogy a hazai vállalkozások meglehetősen kreatív értelmezéssel és rendszertelenül kommunikálnak a fenntarthatóságról. Az ilyen üzeneteket tartalmazó reklámok 40 százaléka például kizárólag a környezettudatos márkakép építésére, közvetítésére irányult, miközben ezt rengeteg esetben nem tudták alátámasztani. Számszerűleg azonos eredményre jutott egy 2020-as felmérés, amit az OECD idézett egy tavalyi tanulmányában, miszerint az ellenőrzött weboldalak legalább 40 százalékán találtak potenciálisan megtévesztő módszereket. Ezek közé tartozik például a "zöld", "fenntartható", "természetes" vagy "energiahatékony" jelző bármiféle bizonyíték nélkül, a saját gyártású ökológiai címkék, illetve az olyan kommunikáció, amely elhallgat lényeges környezeti hatásokat.

Harminc évvel az 1996-os Igazságosabb és testvériesebb világot! után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia újra körlevélben szólt a magyar társadalomhoz. Az új szöveg (146 bekezdés, 24 lábjegyzet) gondosan szerkesztett és dokumentált. Elismerendő a törekvés, hogy a magyar püspökök újra megszólalnak a társadalom legégetőbb kérdéseiről és újra megfogalmazzák az egyház társadalmi tanításából következő szempontokat. Ha azonban a társadalomtudományi adatok, az egyházi önreflexió igénye, a politikai beszédmódtól való távolság, az 1996-os elődszöveg és az Egyház társadalmi tanítása mérlegére tesszük, akkor egy feltűnő aránytalanság rajzolódik ki: a körlevél ott pontos és bátor, ahol a teremtett világról beszél, saját belső sebeiről inkább általánosan szól, és ott a legóvatosabb, ahol az egyház hatalomhoz fűződő viszonya kerülne szóba.

A körlevél egyik rokonszenves vonása, hogy nemcsak tanítani, hanem tanulni is akar: a II. Vatikáni Zsinat "idők jelei" szemléletében (101), "alázattal, esendőségünk tudatában" szólal meg. Ha azonban végigkövetjük, hol és hogyan beszél önmagáról, jellegzetes mintázat rajzolódik ki: az önreflexió szinte mindig általános, normatív vagy harmadik személyű, és többször rögtön ellensúlyozza önmagát.

"Fájó tapasztalat, hogy távol kerültünk ettől az eszménytől" - az ősegyház szeretetközösségétől -, és vannak, akik "a mi hibáink miatt" nem tudják fölismerni az Evangélium igazságát; a bűnbánatban "elsősorban nekünk, egyházi vezetőknek" kell példát mutatni. Hogy melyek ezek a hibák, azt a szöveg nem mondja meg. A 110. bekezdés szerint az egyháznak "a bűn-bánat, az önvizsgálat és a megújulás útját" kell járnia - ez feladatkijelölés, nem számvetés.

Bennragadunk az elsorvasztó hagyományban - pl. a mezőgazdaságban... Berezvai Zombor közgazdász "A magyar mezőgazdaság nem tud lépést tartani a klímaváltozással" podcastban: "- A klimatikus viszonyok változása más növénykultúrák termelését teszi lehetővé az országban. Vannak olyan gabonák, például a cirok, melynek vízigénye sokkal kevesebb, tehát potenciálisan sokkal jobb lenne ezt termelni Magyarországon. A kérdés igazából inkább az, hogy a magyar mezőgazdaság mennyire indult el azona az úton, hogy ez a kultúraváltás megvalósuljon.

... az az érdekesség, hogy nem csak most hiányzik [megújulási képesség]. (...) Történelmileg a magyar mezőgazdaságban az első megújulási ciklus az 1850-es években volt. Ekkor történt Magyarországon a mocsarak lecsapolása, ami nagyon expanzív tevékenység. Ennek a következménye, hogy Magyarország felén valamilyen mezőgazdasági tevékenységet folytatunk. A probléma itt is az lett, hogy annak ellenére, hogy nagyon értékes területeket csapoltunk le, ezeken nagyon kevésbé innovatív és nem túl jó profittal értékesíthető gabonákat, például kukoricát kezdtünk el termelni. Amiket mindenki más is termeszt, és amiknek az árát a világpiaci folyamatok határozzák meg. (...) Az a réteg, amelyik döntéshozó lett volna ebben a körben, ahelyett, hogy nézte volna, a piacon mit lehetett volna jól eladni, mindig a protekcionizmus, a verseny leépítése irányába hatott. Elérték, hogy a Monarchia piacán hozzanak protekcionista intézkedéseket, és Magyarország legyen a Monarchia éléskamrája. Akkor is, ha e terményeket olcsóbban be lehetett volna szerezni külföldről.

Ez volt visszamenőlegesen is, például a napóleoni háború idején a nemesség azért állt be a Habsburgok mögé, mert megvették a búzát a nemességtől a hadsereg ellátására. Az volt a köszönés a nemesek között, hogy csendes esőt és hosszú háborút. Ha elolvassuk Jókai Mórtól az Aranyembert, akkor teljesen egyértelmű, hogy a katonaságnál minőségi elvárások nem voltak a gabonával kapcsolatban, csak legyen, mert azt ették a katonák, amit kaptak. ... Ezt láttuk a monarchiában, utána a szocialista időszakban, és igazából ezt látjuk most is. Gondoljunk arra, hogy az ukrán gabona behozatalát megtiltotta Nagy István, a korábbi agrárminiszter. Nyilván az EU-val kapcsolatban nehezebb ilyen, szabadkereskedelmet korlátozó szabályokat hozni, de ahol lehet, ott mindent bevetnek. ... Kudarcba fulladtak a megújulási kísérletek.

... A másik [ok], hogy Magyarországon nagyon erős az, hogy majd az állam úgyis megoldja. Munkahelyvédelmi terv, rezsicsökkentés... (...) És ebbe nagyon belefér, hogy nem az a probléma, hogy én rossz gyümölcsöt, zöldséget vagy gabonát termesztek és azon kéne gondolkodnom, hogy mit vessek ehelyett, hogy több legyen a jövedelmem, vagy hogy adaptálódjak a klímaváltozáshoz. Hanem: majd az állam megoldja. Ad jövedelemtámogatást, és kihúz a bajból. ... [Kishantos kapcsán pedig]... Aki megpróbál innoválni, azt sokszor maga a mezőgazdasági közege nyomja el."

Részlet Migell Acosta, a San Diego County Library igazgatója praktikus MI-előadásából... - A második példa egy egyszerű, de sokféleképpen hasznosítható módszer. Lényege, hogy az intézményről szóló alapvető információkat nem minden új feladathoz külön gyűjtik össze, hanem egyetlen, rendszeresen karbantartott forrásdokumentumban tárolják. Az előadó ezt a megközelítést úgy nevezi: "egyszer írjuk meg, és sokféle felületen használjuk fel". A központi dokumentum például egy library_profile.md nevű Markdown-fájl lehet, amelyben szerepelhetnek a könyvtár szolgáltatásai, gyűjteményei, erőforrásai, nyitvatartása, munkatársi létszáma, költségvetése és más fontos intézményi adatok. A dokumentumot a munkatársak, az érintettek és az MI-ügynök közösen alakíthatják ki. Ebből az egységes információforrásból az MI különböző célcsoportok számára készíthet anyagokat:
- fenntartói vagy kuratóriumi tájékoztatót;
- prezentációt;
- hírlevelet;
- közösségimédia-bejegyzést;
- spanyol nyelvű, iskoláknak szóló szórólapot;
- új munkatársaknak szóló tájékoztatót;
- pályázati anyagot.
Az egyes szövegek nyelvezete és összetettsége a célcsoporthoz igazítható.

Acosta szerint a különbség a hagyományos, alkalmi MI-használathoz képest jelentős. Ha minden alkalommal külön kérünk egy Word-dokumentumot vagy Facebook-bejegyzést, akkor egy egyszer használatos eredményt kapunk. Ha viszont létrehozunk és naprakészen tartunk egy megbízható forrásdokumentumot, abból újra és újra előállíthatók a különböző kommunikációs anyagok. A módszer nemcsak időt takaríthat meg, hanem a kommunikáció következetességét is javíthatja, hiszen a különböző felületeken ugyanazokból az ellenőrzött alapinformációkból dolgoznak.

A könyvtáros számára - aki ritkán szakembere az általa beszerzett dokumentumok témájának - érdekes meghallgatnia az adott terület szakemberének minősítését, szempontjait az érintett dokumentumokról...

HVG: Nem maradt adós az [1956-os...] intézet a Kádár-korszak nagymonográfiájával?
Rainer M. János történész: Egy ilyen mű megalkotása manapság egyre inkább egy-egy "kalandor" történész vállalkozó kedvén múlik. Ilyen volt Gyarmati György elhatározása, aki a Rákosi-korszakról írt könyvet, de a legutóbbi két Magyarország-történet is így született: Romsics Ignác vagy legújabban Gyurgyák János szellemi kalandvágyából. Nagy kollektívák nem képesek ilyen egységes, ennyire fogyasztható és ennyire érdekes monográfiákat írni. Ezt bizonyította az MTA által 1976-tól megjelentetett Magyarország története sorozat, amelyet tízkötetesre terveztek, húszkötetesre duzzadt volna, ám soha nem készült el teljesen, és ami mégis, az sem feltétlenül fogyasztható. Ilyen szellemi kalandvágy a Kádár-korszak monográfiájának megírására most bennem nincs.

HVG: Legutóbbi, idén megjelent kötete, a Magyar "hatvannyolc", az ELTE bölcsészkarán 1969-ben lezajlott diákmozgalom feldolgozása is egy intézeti "elvarratlan szál" befejezése volt?
RMJ: Igen. Az intézetben sokáig folyt a Kádár-kori és a rendszerváltáskori elitekkel kapcsolatos közös gondolkodás, amiben eredetileg csak távolról, a szocializmus újratervezéséről szóló könyvvel akartam részt venni, de végül úgy éreztem, nekem is hozzá kell tennem valami szorosabban a témáról szólót. A bölcsészkari mozgalom története egy gyors tanulmánynak indult, de a kollégáim biztattak, hogy ebben sokkal több is van, ennek lett az eredménye ez a kötet.

Szeptember 26-án nyitotta meg kapuit Budapesten a Kitekintő Könyvtár, amely egy pályázati forrásból megvalósult, önkéntesek által üzemeltetett új közösségi kezdeményezés a Szendvicsbár Közösségi Térben (1078 Budapest, István utca 27.). A könyvtár elsődleges célja az ingyenes és közvetlen tudásmegosztás, valamint kísérlet arra, hogy elérhetővé tegyék a hazánkban rendszerszintűen elhallgatott, marginalizált hangokat és témákat, így az interszekcionális és fekete feminizmust, a queer és transznemű emlékezetet és elméletet, a disability justice-t, valamint az antirasszista irodalmat. A gyűjtemény folyamatos bővítése érdekében a szervezők szívesen fogadnak a gyűjtőkörükbe illő könyvadományokat az érdeklődőktől elsősorban magyar és angol nyelven.

A kölcsönzés teljesen ingyenes, és a látogatókat angolul beszélő könyvtáros is segíti a helyszínen. A Kitekintő Könyvtár nem rendelkezik állandó nyitva tartással, hanem heti rendszerességgel teszik közzé az aktuális nyitvatartási napokat és idősávokat a Facebook-oldalukon link . Az érdeklődők számára a könyvtár online katalógusa is elérhető a link címen, biztosítva a digitális átjárhatóságot és a gyűjtemény folyamatos követhetőségét.

Az Alsóőri Média- és Információs Központ (UMIZ) egy különleges archívummal őrzi a magyarországi 1956-os forradalom és szabadságharc nemzetközi visszhangját. A gyűjteményben több mint 100 nemzetközi újság, magazin és fotó található - a Life Magazine-tól a Le Monde-on át a Wiener Zeitungig. Az anyagot akkoriban Galambos Iréneusz atya rokonai segítségével gyűjtötték össze az események alatt és után.

"Ez a gyűjtemény máshol nem is létezik" - mondja Kelemen László, az UMIZ intézményvezetője, és lapozni kezdi az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szóló újságokat. A gyűjtemény megléte Galambos Iréneuszig nyúlik vissza, az egykori plébános testvérei, rokonai ugyanis többek között Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban éltek, és ők voltak azok, akik segítségével az események után heteken, hónapokon át gyűjtötték a világ sajtójának reakcióit. Ez a gyűjtemény persze kiegészült sok más kiadvánnyal is, és jelenleg az UMIZ őrzi ezeket. A dokumentumok között példaként német, francia és angol nyelvű kiadványok is szerepelnek, amelyekből kiderül, hogyan látták a világ újságjai és magazinjai a magyarországi forradalmat.

"Aki ezzel foglalkozik, akár több tanulmányt is írhatna belőle: hogyan látták az eseményeket az egyes országokban, milyen politikai és emberi reakciókat váltott ki a forradalom" - magyarázza Kelemen László. Az anyagok között továbbá német nyelvű burgenlandi kiadványok is szerepelnek, amelyek a menekültek fogadásáról és segítéséről szólnak, de akadnak magyarországi emigránsok tollából született könyvek is. A gyűjtemény helyben kutatható, kölcsönzésre nem adható ki, de szükség esetén szkennelési lehetőség is van.