A linzi Városi Könyvtár link és a helyi Népfőiskola (VHS) kapcsolata Európa egyik legpéldamutatóbb intézményi fúziója. A KIT látogatást tett a helyszínen. A két intézmény 2007 óta működik együtt a 15 emeletes Wissensturm (Tudás Tornya) épületében. Ez több, mint "társbérlet": szervezeti és funkcionális integrációra, valamint az élethosszig tartó tanulás filozófiájára épül, azaz:

1. Szervezeti és infrastrukturális integrációban közös a fenntartó és a menedzsment: Linz város önkormányzatának kulturális és oktatási igazgatósága alá tartoznak. Bár a szakmai vezetés elkülönül, a stratégiai tervezés, a költségvetés és a marketingtervezés mindig közös ernyő alatt zajlik.
- Egyablakos ügyfélszolgálat: a látogatók a földszinti pultnál válthatnak olvasójegyet, vagy a népfőiskolai (például nyelvi vagy informatikai) tanfolyamokra jelentkezhetnek.
- Közös háttér: az épületüzemeltetés, az informatikai hálózat, a recepció és a biztonsági szolgálat összevonása költséghatékony a város számára.

2. Funkcionális szinergiák és tartalmi kapcsolat. Egymásra épülő terek: az alsóbb szinteken a könyvtár nyitott, alacsony küszöbű közösségi terei (gyerekkönyvtár, folyóirat-olvasó, médiatár) kaptak helyet. A felsőbb szinteken a népfőiskola termei, nyelvstúdiói, tankonyhái és műhelyei találhatók. A kávézó, a kiállítótér és a nagy rendezvényterem már közös használatú terek várják a látogatóikat.
- Oktatást támogató gyűjtemény: A könyvtár állományépítése közvetlenül reagál a népfőiskola kurzuskínálatára. Ha indul egy új fotós, programozói vagy spanyol nyelvtanfolyam, a könyvtár célzottan ahhoz kapcsolódó szakkönyveket, szótárakat és gyakorlóanyagokat szerez be.
- Közvetlen hozzáférés: A tanfolyamok hallgatói a szünetekben vagy az órák után azonnal, akadálytalanul tudják kikölcsönözni az oktatók által ajánlott irodalmat.

3. Integrált közösségi programok (harmadik hely). Közös programfejlesztés: a két intézmény szorosan együttműködik a hátrányos helyzetűek és a bevándorlók integrációjában. A népfőiskolai német nyelvtanfolyamokat a könyvtár nyelvi kávézókkal (kötetlen beszélgetős alkalmakkal) és könnyített olvasmányok biztosításával támogatja.
- Digitális felzárkóztatás: az idősek alapfokú számítógépes vagy okostelefon-kurzusait a VHS tartja, de gyakorlati segítséget és a szabad géphasználatot a könyvtár biztosítja.
- A linzi modell lényege tehát a formális, strukturált oktatás (népfőiskola) és az informális, önálló ismeretszerzés (könyvtár) közötti intézményi falak lebontása, ami a Wissensturmot egyedülálló, organikus tudásközponttá teszi. (Gemini, MG)

"... A könyvtárak értékét egyre kevésbé az határozza meg, hány könyvet kölcsönöznek, hanem az, milyen tudást, kapcsolatokat és lehetőségeket teremtenek az emberek számára" - hívja fel a figyelmet Koreny Ágnes az Európai Unió szakértői csoportja által július 17-én közzétett Strengthening Europe through Public Libraries című jelentés link kiemelt üzenetére. A dokumentum a könyvtárakat a demokratikus részvétel, a közösségi tanulás, a társadalmi kohézió és a helyi közösségek ellenálló képességének fontos intézményeiként mutatja be. Példának az aarhusi DOKK1 könyvtár IRIS Lab médiapedagógiai laborját veszi...

Első olvasásra azt gondoltam [írja a szerző], hogy csak egy újabb jól felszerelt digitális alkotóműhelyről van szó, hiszen Európa-szerte egyre több könyvtár hoz létre makerspace-eket, podcaststúdiókat vagy médiaműhelyeket. Hamar kiderült azonban, hogy az IRIS egy átfogó könyvtári szemlélet része, melyen belül a 0-3 évesek korai fejlesztést szolgáló programja, általános iskolásoknak szóló foglalkozásai, a középiskolai együttműködések, az egyetemistákat támogató szolgáltatások, a tanuló- és házi feladatcafék, valamint az IRIS Lab ugyanannak a gondolkodásnak a különböző megnyilvánulásai.

Az általános iskolásokat tantervhez kapcsolódó foglalkozások várják. A középiskolások számára külön programkínálat készült, a nagyobbakat pedig a Study Universe nyújt tanulótereket, adatbázisokat, könyvtárosi konzultációt és csoportos munkára alkalmas helyiségeket. Aki tanulási nehézséggel küzd, rendszeres tanuló- és házi feladatcafékban kérhet segítséget. A könyvtár tehát minden életkorban más módon kapcsolódik a tanuláshoz; beleértve az élethosszig tartó tanulás támogatását, ami a szolgáltatások szervezőelve.
A könyvtár nem egyszerűen fogadja az iskolai csoportokat, nem csupán alkalomszerűen kapcsolódik az oktatáshoz, hanem a tanulás egyik szereplőjeként határozza meg saját magát. És ez alapvetően más szemléletet jelent.

Ha a könyvtár elsősorban kulturális intézményként tekint önmagára, akkor az iskolai foglalkozások könnyen kiegészítő szolgáltatásokká válnak. Ilyenkor megmutatjuk a könyvtárat, beszélünk a katalógusról, könyveket ajánlunk, tartunk egy kreatív foglalkozást - ezek fontos és értékes programok.
Ha azonban abból indulunk ki, hogy a könyvtár a város tanulási infrastruktúrájának része, akkor más kérdések kerülnek előtérbe:
- Milyen készségekre lesz szüksége egy mai diáknak öt vagy tíz év múlva?
- Hogyan segíthetjük a kritikai gondolkodás fejlődését?
- Miként készíthetjük fel a gyerekeket arra, hogy eligazodjanak a mesterséges intelligencia, a közösségi média és az algoritmusok által formált világban?
- Milyen tanulási helyzeteket tudunk teremteni, amelyek kiegészítik azt, amit az iskola nyújt?

A könyvtári hálózat teleegészségügyi szerepvállalásának célja, hogy mérsékelje az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a hiteles egészségügyi információkhoz való hozzáférés területi, társadalmi és digitális egyenlőtlenségeit.

Különösen a kistelepüléseken, az ellátóhelyektől távol élők, az idősek, a mozgásukban korlátozottak és a digitálisan kevésbé jártas emberek számára biztosíthatnak könnyen elérhető, akadálymentes és bizalmas környezetet az egészségügyi szolgáltató által nyújtott távkonzultációhoz, valamint támogatást az egészségügyi digitális felületek használatához, a betegedukációhoz és a megbízható információforrások értelmezéséhez. A könyvtár ebben a modellben hozzáférési és digitális támogató pontként kapcsolódik az ellátáshoz. A szolgáltatás az egészségügyi és kulturális ágazat, az önkormányzatok, az egészségügyi szolgáltatók, valamint a könyvtári és betegképviseleti szervezetek együttműködésére épül.

A könyvtáros feladata:
- hozzáférés, a megfelelő környezet és a digitális eszközhasználat támogatása
- hiteles forrásokban való eligazítás.
Diagnosztikai, terápiás vagy más egészségügyi tevékenységet természetesen nem végez. A klinikai döntésért, az egészségügyi dokumentációért és az ellátás szakmai minőségéért az egészségügyi szolgáltató, a könyvtári helyszín és a támogató folyamatok szabályszerű működéséért a könyvtár felel, a közöttük létrejövő megállapodásban rögzített feladat- és felelősségi határok szerint.

Célszerű a szolgáltatást fokozatosan, eltérő településtípusokat és használói csoportokat reprezentáló pilotprogramokkal indítani, az országos kiterjesztést pedig szükséglet- és hatásvizsgálat eredményeire építeni. Az egységes szolgáltatási standard térjen ki legalább a helyiség és a technikai infrastruktúra követelményeire, az akadálymentességre, az azonosítás és a hozzájárulás rendjére, az adatvédelemre, a titoktartásra, a kiberbiztonságra, a higiénés és betegbiztonsági feltételekre, a könyvtárosok képzésére és kompetenciahatáraira, az incidenskezelésre, a finanszírozásra, valamint a minőség mérésére. Az értékelés mutatói között jelenjen meg az elérés, a sikeresen megvalósult távellátási alkalmak aránya, a használói elégedettség, a hozzáférési akadályok változása, a technikai és adatvédelmi incidensek, továbbá a szolgáltatás költséghatékonysága. (Hadi Péter, vezérigazgató, PSO Group Zrt.)

"Válaszd ki a nyelvet, és azonnal mesélek neked a nemzeti könyvtár (Koninklijke Bibliotheek van België / Bibliotheque royale de Belgique - KBR) kiállításáról"; olvasható link a belga nemzeti könyvtár kiállításának bejárata előtt. A nyelvet kiválasztva Bart van Loo kurátor olyan lelkesen beszél a "Bart Van Loo és a burgundiak nyomdokaiban a KBR múzeumban" kiállítás könyv- és iratanyagáról, hogy a műkedvelőket is felbátorítja a belépésre. A KBR múzeuma a burgundi hercegek illuminált kézirataiból álló gyűjteménynek ad otthont.

"A kurátor a KBR gazdag gyűjteményéből válogatott néhányat a legmeghatóbb kéziratok közül, még közelebb hozva Önt a 15. és 16. századi burgundi udvarhoz. Rendkívüli szépségű miniatúrák felelevenítik a városban hallott történeteket, pergamenben és miniatúrákkal illusztrálja a történelmet. Látogassa meg a KBR múzeumot, és merüljön el ezeknek az évszázados kéziratok varázslatos világában, amelyeket pontosan azon a helyen őriznek, ahol az értékes hercegi könyvtárat generációk óta őrizték."

A KBR persze halad a korral, a kiállítással párhuzamosan "Bart Van Loo és a burgundiak nyomában - Múzeumi ösvény és podwalk Brüsszelben" szolgáltatást kínál. A podwalk szóösszetétel utal arra a qr-kódon által is elérhető hangfájlra, amely hangos-zenei aláfestést kínál egy történelmi sétára Brüsszel belvárosában. A GPS-lokációnak köszönhetően a hangszegmensek automatikusan, a megfelelő pillanatban indulnak el az útvonala során. "A burgundiak nyomában, Bart Van Looval Brüsszelben" program történelmi sétára visz a főváros szívében. "A Place des Palais-ról indulva fedezzen fel olyan helyszíneket, ahol a burgundi korszak öröksége ma is érezhető! A 130 perces, 4,5 km-es séta során Bart Van Loo elmerít egy magával ragadó történetben a politikai hatalomról, az udvari intrikákról és lakomákról, a vallásról, a művészetről és a mindennapi életről a burgundi Brüsszelben. Jó Fülöp, Merész Károly és V. Károly császár nyomában egy teljes történet bontakozik ki a becsvágyról, a pompáról és az intrikákról." (ref.: MG)

Az új holland könyvtári törvény kapcsán írtuk link nemrégiben: A törvény új 6a. cikkelye szerint minden településnek rendelkeznie kell egy teljes körű szolgáltatást kínáló könyvtári szolgáltatóhellyel, amely legalább heti 15 órán át nyitva tart. A településeknek hosszú távú tervet kell készíteniük a helyi könyvtárakkal együtt úgy, hogy egyúttal figyelembe kell venniük a helyi igényeket és lehetőségeket. A törvény módosítása pénzügyi támogatást is biztosít a települések számára, beleértve a lakosonkénti alapösszeget.

E szemléletre hivatkozik a Librarian day by Day blog, dán példával:
- A könyvtár szerepéről alkotott kép nemcsak a szolgáltatásokban, hanem a városi stratégiai dokumentumokban is megjelenik. Aarhus önkormányzatának 2024-2032-es könyvtári és ügyfélszolgálati politikája link a könyvtárakat olyan intézményekként írja le, amelyek hidat építenek az emberek és a technológia között, erősítik a demokratikus részvételt, támogatják az olvasást és a közösségeket, valamint mindenki számára biztosítják a tudáshoz és a kultúrához való szabad hozzáférést.
A stratégia külön kitér arra is, hogy a könyvtáraknak támogatniuk kell a gyermekek és fiatalok digitális eligazodását és médiaműveltségét. Ez a mondat különösen fontos, mégpedig azért, mert a mesterséges intelligenciát nem technológiai újdonságként, hanem tanulási kihívásként kezeli.

Előző rész: link .

3. Az önkéntesség mint a rendszer gerince - Míg a skandináv vagy angolszász könyvtárügy a professzionalizációra épít, az osztrák plébániai könyvtárak motorját a civil elköteleződés, a tiszteletbeli / önkéntes munkatársak adják. Több ezer (többségében női) önkéntes vezeti ezeket a tékákat a szabadidejükben. Ők azok, akik hétvégén (akár a vasárnapi mise utáni csúcsidőben) és hétköznap délutánokon nyitva tartják az intézményt. (Bad Ischlben konkrétan misék után csak kivételesen van nyitva - mondták a helyszínen a KIT-nek.)

4. Profi szakmai háttérország: az ÖBW - Bár önkéntesek dolgoznak a pult mögött, a szakmai háttér egyáltalán nem amatőr. A katolikus könyvtárakat az Österreichisches Bibliothekswerk (ÖBW) fogja össze, amely a legnagyobb könyvtári ernyőszervezet Ausztriában (több mint 1000 tagkönyvtárral).
Az ÖBW profi könyvtári szoftvereket, központi katalógusadatokat, marketinganyagokat és folyamatos továbbképzéseket biztosít a helyi csapatoknak. Ráadásul az állam (az Osztrák Könyvtári Szövetségen, a BVÖ-n keresztül) ugyanolyan normatív támogatásban részesíti ezeket a helyeket, mint a tisztán önkormányzati fenntartásúakat - feltéve, hogy teljesítik a nyilvánosságra és a nyitvatartásra vonatkozó minőségi sztenderdeket.

5. A vidék megtartóereje (A harmadik hely) - Ahogy egyre több osztrák alpesi faluban bezár a helyi posta, a takarékpénztár és a kocsma (Wirtshaus), a plébániai könyvtár marad az egyetlen fűtött, ingyenes közösségi tér. Itt nemcsak könyvet cserélnek az emberek, hanem kávéznak, pletykálnak, a gyerekek játszanak. Különösen fontos szerepet játszanak az újonnan beköltözők (vagy a külföldi munkavállalók) helyi közösségbe való integrálásában. (Gemini, MG)

Ausztriában a plébániai könyvtárakban dolgozó önkéntes (és részmunkaidős) könyvtárosok rendszere azért nem csap át amatőrizmusba, mert az állam és az egyház közösen egy rendkívül strukturált, országosan elismert felnőttképzési hálózatot és egy ehhez kötött motivációs/finanszírozási rendszert épített ki köréjük. Ez a modell Európa-szerte egyedülálló, és a sikerének három fő pillére van.

1. Az intézményesített képzési rendszer - Az önkéntes könyvtárosokat nem csupán "betanítják" a helyszínen, hanem formális, államilag elismert oktatásban részesítik, amelyet az Osztrák Könyvtári Szövetség (BVÖ) és a Katolikus Könyvtárak Szervezete (ÖBW) közösen koordinál. A bifeb központja: A képzések emblematikus helyszíne a szövetségi felnőttképzési intézet (bifeb) a festői Wolfgangsee partján (Strobl). Ide utaznak el az önkéntesek az ország minden pontjáról intenzív, bentlakásos kurzusokra. Ez már önmagában egyfajta jutalom és csapatépítő élmény. - A KIT által megkérdezett Bad Isch-i önkéntes könyvtárosok szemmel láthatóan élménynek írták le a továbbképzéseket.

Az oktatás moduláris: a képzés (Ausbildung für ehren- und nebenamtliche BibliothekarInnen) általában három modulból áll, amelyek lefedik a modern könyvtárügy minden elemét: állományépítés, pr és marketing, rendezvényszervezés, médiajog és digitális kompetenciák. A kurzusok díját, a szállást és az utazást a legtöbb esetben a fenntartó (a plébánia, az önkormányzat vagy az egyházmegye) állja, így az önkéntes egy magas színvonalú, a civil életben is hasznosítható felnőttképzést kap ingyen a munkájáért cserébe. (Gemini, MG)

Az amigurumi japán technika. A szó horgolt, illetve kötött játékot jelent. A 2003-ban kezdődött népszerűsége azóta is töretlen. Leginkább állatokat készítenek ezzel a technikával, de különféle antropomorf jellegű bábuk, tárgyak megalkotásához is kedvelt ez a módszer. Az eredeti japán figurák aránytalanul nagy fejjel és bájos arccal rendelkeznek, de az egyre szélesebb körű terjedésnek köszönhetően ez már nem számít alapkövetelménynek. (ChatGPT)

A Könyvtárosok Facebook-csoportban pedig olvasható volt: Könyvtári kabalafigura-verseny Berkeley közkönyvtárától link . A szavazásban amigurumi figurák közül lehet válogatni. A könyvtár tehát e textiljószágokhoz köti arculatát. Persze, nemcsak könyvtár, hanem pl. múzeum is kihasználja ezeket, a főleg gyerekek figyelmét megragadó eszközöket.
A belgiumi Gaasbeek kastélymúzeuma például olyan, az adott terem tematikájának megfelelő figurákat mutat be, melyek székeken vagy ablakreteszen ülnek, lógnak. A középkori konyhában pl. szakácsnak öltözve, a szalonban pedig elegáns ruhában. Így könnyebb a gyerekek fantáziáját megragadni, nyitottabbask lehetnek az új információ befogadására. (MG)

- A hazai intézmények közül terápiás kutyákkal segíti a hallgatók vizsgaidőszakát az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár link .
- Továbbá kutyabarát intézmény a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár link .
- Az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és a debreceni KutyaKöztársaság-Munkakutya Egyesület megrendezték az Olvass a kutyának! című programot. A rendezvényen a részt vevő gyerekek megismerkedhettek a terápiás kutyákkal, és mesefoglalkozások részesei is lehettek, ahol a könyvtárosokkal együtt olvastak történeteket a kutyáknak link .
- Sőt a Drávaszögben található Pélmonostori Városi Könyvtár is kutyabarát minősítést kapott link .
- A zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtári részlegén kutyaugatás színesített pár délelőttöt, amikor a gyerekek terápiás kutyákkal barátkozhattak link .
- A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárba is hívtak terápiás kutyát ifjúsági foglalkozások tartásának céljából link .
- Megjelent a Kutyával Egy Mosolyért Alapítvány könyve, melynek bemutatójára az Országos Könyvtári Napok rendezvény keretében került sor 2016-ban link .
- A Népszava szerint a kutyáknak olvasás hazánkban még kevésbé ismert gyermekfoglalkozás a könyvtárakban. A Book Buddies amerikai programba örömmel kapcsolódtak be a gyerekek, akiknek nemcsak olvasási, de szociális készségeit fejlesztették ezáltal link .

Ugyanakkor továbbra is fennáll, hogy a legtöbb hazai könyvtár legfeljebb a segítőkutyákat engedi be (azt is csak azért, mert törvényi kötelezettség) link .

Előző rész: link .

B) Egy épület, amely maga is tanít - fontold meg a walesi WISE konferencia- és oktatási épület példáját! - A walesi Centre for Alternative Technology (CAT) néhány éve átadott épülete, a WISE Building energetikai és gyakorlati szempontból példaszerű mintaprojekt. Nagyon alacsony beépített energia, kiemelkedő hőtechnika, passzív szoláris működés, helyi és természetes anyagok alkalmazása, valamint az eddigiekből következő alacsony építési és üzemeltetési energiaigény.
A területen az 1960-as években még külszíni bányaművelés folyt. 1973-ban egy környezetvédelmi aktivistákból és mérnökökből álló csoport felismerte, hogy a meredek hegyoldal, a meglévő ipari infrastruktúra és a távoli fekvés ideális terep lehet egy alternatív technológiákat bemutató oktatóközpont számára. Így jött létre a Centre for Alternative Technology, amely a régi bányaterületet fokozatosan alakította át fenntarthatósági demonstrációs helyszínné.

A WISE energetikai és gyakorlati szempontból azért is kiemelkedő, mert nem önmagában, hanem egy teljesen megújuló alapú technológiai környezetbe ágyazva működik. Szerkezeti kialakítása főként fa, a vályog és a kender alapú, amelyek előállítása lényegesen kisebb energiaigényű, mint a betoné vagy az acélé. A vályogfalak nagy hőtároló tömege, a magas légtömörség és az optimális méretezésű déli tájolású üvegfelületek együttese stabil belső hőmérsékletet biztosít, így az épület passzívan hasznosítja a napsugárzást, és a fűtési-hűtési igény minimálisra csökken. A működéshez szükséges hő nagy része a CAT saját, helyi biomasszára épülő faaprítékos távfűtési rendszeréből érkezik, a használati melegvizet napkollektorok biztosítják, az áramot a létesítmény törpe vízerőműve és napelemes rendszerei adják.

Érdekes és látványos a CAT vízüzemű siklójárata, amely a hegyoldal meredek szakaszán szállítja a látogatókat. A történet előzménye, hogy a helyszín korábban palakőbányaként üzemelt, ahol a lefelé haladó, megrakott csillék súlya húzta fel az üreseket - ez a gravitációs elv szolgált mintául a mai vízballasztos funikulár számára. A CAT mérnökei ezt az ipari előzményt alakították át egy fenntartható, látogatókat szállító rendszerré: a felső kocsi vízzel töltött tartálya nehezebbé válik, így a gravitáció húzza lefelé, miközben a kötél a másik kocsit feljuttatja a hegytetőre. A víz a felső állomás tárolójából érkezik, a menet végén leeresztik, így a ciklus külső energia nélkül ismételhető. A funikulár ma a CAT egyik legfontosabb demonstrációs eleme, amely működés közben mutatja be, hogyan lehet egy régi ipari technológiát fenntartható, oktatási célú megoldássá alakítani.

A bányarekultiváció eredményeként létrehozott konferenciaközpont valójában egy szélesebb megújuló-technológiai ökoszisztéma: a telephelyen szélturbinák, fotovoltaikus rendszerek, napkollektorok, vízenergiát hasznosító kis léptékű megoldások, valamint komplex esővíz- és szürkevíz-kezelési rendszerek működnek. Ezek nem demonstrációs célú, elszigetelt elemek, hanem a mindennapi üzem részei, így a WISE épület energiaellátása és vízgazdálkodása is egy olyan infrastruktúrába kapcsolódik, amely teljes egészében a megújulókra és a körkörös erőforrás-használatra épül. A konferenciaépület tehát nem csupán saját hőtechnikai és anyaghasználati megoldásai miatt példaértékű, hanem azért is, mert egy olyan integrált rendszer részeként működik, ahol a megújuló energiaforrások széles skálája összehangoltan biztosítja az alacsony üzemeltetési energiaigényt és a fenntartható működést. Nem meglepő, hogy a létesítmény 2011-ben elnyerte az EUmies Awards rangos elismerését. (Munkácsy Béla, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet)
- A vonatkozó fotókat ld.: link .

Egyes hollandiai keresztény általános iskolák rendszeresen visszaküldték az NBD Bibliontól (holland könyvtárellátó központ) vásárolt általános könyvcsomagokból azokat a címeket, amelyeket nem találtak megfelelőnek az értékrendjük szempontjából. Mindez extra munka- és időveszteséget jelentett a szolgáltatónak: a visszaküldött könyvek miatt a újra alternatív, helyettesítő köteteket kellett keresniük az érintett iskolák számára. Az NBD Biblion ezért speciális, keresztény iskoláknak szánt csomaggal állt elő, hogy tehermentesítse a könyvtárakat a felesleges adminisztráció és a helyettesítő kötetek állandó felkutatása alól.

A társadalmi nyomás - amelyet a Stichting Lezen (Olvasás Alapítvány) tiltakozása, egy ismert gyerekkönyvíró felháborodása, valamint a szakmai viták generáltak - rávilágított ennek az eljárásnak a veszélyére. A kritikusok logikája szerint az iskolai könyvtárak állományépítése nem redukálható puszta "praktikus végrehajthatósági" vagy logisztikai kérdéssé. A könyvkínálatnak sokszínűnek kell lennie. Ha egy központi ellátó intézmény gombnyomásra elérhetővé teszi a "kirekesztést" (még ha csak kényelmi okokból is), azzal megsérti az esélyegyenlőség és a sokszínűség alapelveit, és megfosztja a gyerekeket a sokrétű világ megismerésének lehetőségétől.

Az NBD Biblion elismeri, hogy a két logikát (a gyakorlati kivitelezhetőséget és az elvi kiindulópontokat) nem tudják egyedül egyensúlyba hozni. Rájöttek, hogy ez a probléma túlmutat egy logisztikai cég hatáskörén. Nem dönthetnek önállóan arról, hogyan kezeljék a keresztény iskolák saját vízióit úgy, hogy közben a könyvtári alapelvek ne sérüljenek. Ezért függesztették fel a keresztény csomagot. A következő időszakban társadalmi párbeszédet kezdenek az olvasásösztönző szervezetekkel (Leescoalitie), hogy tisztázzák a különböző szereplők feladatait és felelősségét ebben az etikai kérdésben. (Összeáll.: Gemini, Aux Eliza, MG)

Kányádi Sándor Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár néven működik tovább a város könyvtára, miután a helyi önkormányzati képviselő-testület soron kívüli ülésén egyhangúlag megszavazta a névváltoztatást. A testület emellett a városi tömegközlekedés korszerűsítését célzó beruházás megvalósíthatósági tanulmányát is elfogadta.

Az ülés legnagyobb visszhangot kiváltó döntése a városi könyvtár átnevezése volt. A határozattervezetet Arros Orsolya Blanka RMDSZ-es önkormányzati képviselő terjesztette elő. Indoklásában kiemelte, hogy személyes kötődése is van a Nagygalambfalván született költőhöz, akinek munkássága generációk számára meghatározó. A kezdeményező arra is rámutatott, hogy a könyvtár olvasóinak mintegy fele gyermek, ezért különösen találó, hogy az intézmény a gyermekek egyik legkedveltebb erdélyi költőjének nevét veszi fel. A képviselő-testület mindhárom előterjesztést egyhangúlag elfogadta.

Új szolgáltatással bővült a Petőfi Sándor Városi Könyvtár kínálata Kiskunfélegyházán: a beiratkozott könyvtártagoknak lehetőségük van elektromos zongora használatára is. A kezdeményezéssel elsősorban a művészeti iskolában zongorát tanuló növendékeket szeretnénk segíteni a nyári szünetben, mert sok családnak sincs zongora. A könyvtár nyugodt környezetben biztosít lehetőséget arra, hogy a növendékek ne maradjanak gyakorlás nélkül a vakáció alatt sem, és így továbbra is kapcsolatban maradhatnak a zenével.

A szolgáltatás nemcsak a művészeti iskola növendékeinek szól. Bárki igénybe veheti, aki tud zongorázni, és szívesen leülne egy kicsit játszani, gyakorolni vagy egyszerűen kikapcsolódna a zene segítségével. Legyen szó néhány gyakorló skáláról, egy kedvenc darabról vagy csak egy kis örömzenélésről, a könyvtár most ehhez is helyet biztosít.

Az orvosi könyvtárosok ma már a mesterséges intelligencia egyszerű használatán túlmutató kérdésekkel foglalkoznak, előtérbe helyezve a vezetés, az adatkezelés és a kutatási támogatás emberi oldalát. A Medical Library Association (MLA) 2026-os éves konferenciáján a résztvevők a szisztematikus irodalmi áttekintések fejlesztése mellett az MI felelős használatát és a könyvtári munkafolyamatok hatékonyságát vizsgálták.
A szisztematikus áttekintések készítésében egyre nagyobb szerepet kap az MI, amely jelentősen lerövidíti a kutatási folyamatot. Bár egyes vizsgálatok szerint a generatív modellek hatékonyak a kritikai elemzésben, az összefoglalók mindig emberi ellenőrzést igényelnek a téves információk kiszűrése miatt. A módszertan ráadásul már túllépett az orvostudomány határain, és más akadémiai területeken, például az üzleti képzésekben is terjed.

Az MI gyakorlati alkalmazása és a szakmai kihívások több kulcsterületet érintenek:
- Az orvosi oktatásban MI által generált virtuális pácienseken keresztül gyakorolhatják a hallgatók a kommunikációt.
- Gyűjteményelemzésre is használják: a "Prompt-a-thon" elnevezésű versenyen például folyóiratlisták elemzésére és szisztematikus keresési tervekre írtak promptokat a könyvtárosok.
- A szaknyelvi és idegen nyelvű szakirodalom hozzáférhetővé tételét gépi fordítással gyorsítják, mint a Thieme állatorvosi szakkönyveinél.
- A nyílt hozzáférésű adatforrásokra építő célszoftvereknél (pl. Sysrev) az MI-t úgy használják, hogy a kereső maga választhatja ki a használni kívánt nyelvi modellt.
- A könyvtári munkafolyamatok és a gyűjteményépítés automatizálása egyre hangsúlyosabbá válik.

A konferencia tapasztalatai a magyar könyvtárosok számára is fontos tanulsággal szolgálnak. A technológiai eszközök gyors terjedése ellenére a könyvtárak valódi értékét továbbra is a személyes szakértelem, a kritikus megközelítés és az emberi kapcsolatok adják, amelyeket az MI nem helyettesíteni, hanem támogatni képes. (ref.: Gemini, HL)

Felirat-javaslat könyvtári lift mellé: - Ha lift helyett lépcsőzöl, javítod vérkeringésedet, erősíted az izmaidat, és ingyen van.
Persze, ne értsük félre: a lift használatra való, ahogyan a testmozgás eszköze is egészségesebben tartja a testet. A feliratban tehát nem a tiltás, hanem a lehetséges előny leírása a célravezető. És persze használóknak és könyvtári munkatársaknak egyaránt szól. (MG)

Lépcsőzni talán nem a legjobb mulatság, de ingyen van, és úgy tűnik, megéri a lift helyett ezt választani, ha megteheti az ember: egy 480 ezer főből álló minta tanulmányozása után a Kelet-Angliai Egyetem és a Norfolk és Norwich Egyetemi Kórház kutatói arra jutottak, hogy a lépcsőjárók 39 százalékkal kisebb valószínűséggel hunynak el kardiovaszkuláris megbetegedésekben, mint azok, akik nem lépcsőznek.

És ha ez még nem lenne elég: a lépcsőzők esetében csökkent a szívroham, a sztrók és a szívelégtelenség kockázata is. A kutatók erre csaknem 1900 tanulmány és 450 ezer ember egészségügyi adatainak áttekintése után jöttek rá. A 35 és 84 év közötti résztvevők adatait átlagosan 14 éven át követték figyelemmel.

Sophie Paddock kardiológus szerint ezek alapján egyértelmű volt az összefüggés a jobb egészségi állapot és a lépcsőmászás között. Paddock szerint ez azért is jó hír, mert lépcsőzni jóval egyszerűbb, mint elmenni edzeni vagy futni, és könnyebben is beilleszthető az ember napirendjébe: ha otthon nincs is lépcső, az ember munkahelyén csak van, ezért azt javasolja, hogy ha dönteni kell, az ember inkább válassza a lépcsőt.

Hírek, podcastok, sajtó, étkezés, filmek, életmód és ételek - ezen kategóriákat kínálja az utazónak a Deutsche Bahn (Német Vasutak) az ingyenes wi-fi mellé (a fotókat ld.: link ), hogy ne unatkozzanak az utasok. Ha az ételekben egy online könyvtári szolgáltatás nem is tud vetekedni, a többiben viszont igen. Német, osztrák, holland, norvég stb. közkönyvtárak jellemzően kínálnak ilyen, olvasójeggyel elérhető virtuális könyvtári szolgáltatáscsomagot, melyet természetesen nem az egyes könyvtárak, hanem a nemzeti könyvtár vagy könyvtárak igényeire szabott konzorciális szolgáltatók állítanak össze. Azaz: B2B2C üzleti modell szerint.

Ilyenkor - szemünket becsukva - elképzelhetünk hasonló hazai kínálatot is. Azonosat, könyvtárakban és vonatokon egyaránt kínálva, ami a használókat a vonatos megismerkedés után a helyi könyvtár olvasójegyének kiváltására ösztönzi. Partner tehát a MÁV. No, álmodjunk még, vagy tegyük bele a készülő könyvtári stratégiába...? Ki van találva. Buktatók kezelve. Megcsinálható... (MG)

Buga László, az Egészségügyi Minisztérium fekvő- és járóbeteg-szakellátásért felelős államtitkára: ... nehéz pontosan megállapítani, hogy mikortól számít nem működőnek egy osztály. Ha egy adott osztályon a műszakokat csak úgy lehet kiállítani, hogy a fél gárdát külső közreműködő cégek biztosítják, akkor ez az osztály működik vagy sem? És minek számít az az osztály, ahol egyetlen orvos dolgozik, és készenlétes rendszerben oldják meg az ügyeletet? És az, ahol többségében nyugdíjas, de nem 65, hanem 75-80 éves orvosok dolgoznak, az teljes értékűnek, működőnek számít? Ezek az osztályok papíron nem szünetelnek, de nyilvánvalóan sokkal nagyobb a baj, mint ami a lemondásokból látszik. (HVG)

A könyvtári szolgáltatásnak sincsen "alsó határa". Nincsenek minimumszolgáltatások. ("A könyvtárügy megerősítése és társadalmi szerepvállalásának stratégiája, 2026. első lépcső; Indulás" c., továbbra is fejlesztés alatt álló dokumentum tartalmaz ilyeneket.) Kinyitott a könyvtár, nem? Vannak benne könyvek, ott a munkatárs. Használói elégedettség növekedése...? Beszerzési keret...? Új használók...? - Ezek más kérdések, s mivel nem feltétlenül mérjük ezeket, a működés határának mibenléte egyelőre szolgáltató és fenntartó részéről is kérdés, továbbra is. (MG)

Ki ne érezte volna magát a (folyton változó) technológia miatt frusztráltnak? Steve Alcalde (a Rogers Memorial Library számítógép- és technológiai szolgáltatásainak vezetője) előadásában - "Hogyan tanítsunk technológiát olyan felnőtteknek, akik esküsznek rá, hogy 'rosszak a technológiában'?" - gyakorlati módszereket sorol, melyekkel a felhasználók technológiai önbizalmát erősítheti. A tippek hozzájárulhatnak ahhoz - akár öt percig segítünk a nyilvános számítógépeknél, akár technológiai tanfolyamot vezetünk - hogy a felhasználók kényelmesebben érezzék magukat. Úgy érezzék, hogy képesek a problémáik megoldására, ill. hajlandóak legyenek a további tanulásra. Lássuk, mit tehetünk!

- Normalizáld a félelmet! A felhasználó félhet, hogy elront valamit, hülyének tűnik, vagy csak túlterhelt. Nyugtatás: 'Ez tényleg zavaros', vagy 'Nekem is ugyanaz volt a problémám, amikor...'
- A látogató mellé ülj, ne vele szemben! Ez együttműködőbb és támogatóbb érzést kelt.
- Ne vedd ki a készüléket a kezéből! Hagyd, hogy ő kezelje azt, de irányítsd!
- Utasítás és zsargon helyett ilyesmit mondj: 'Próbáld ki; segítek', 'Nem tudod tönkretenni' vagy 'Ne siess' Ez megnyugtatóbb, mint a parancsok ("Csináld ezt..., nyomj X-et stb.).
- Bontsd a munkafolyamatot részekre! Mondhatod pl.: 'Csináljuk ezt lépésenként.' Ismételd a lépéseket támogató hangnemben, amennyiszer csak szükséges.
- Lassíts! Steve pl. az iPhone-os fényképezés oktatásakor látta, hogy a felhasználó, bár követte az utasításokat, mégis bizonytalan. Így hát nem használt többé olyan szavakat, mint "ikon", "navigációs sáv" stb. Minden lépés után megkérdezte: "Szeretnéd a következőt egyedül kipróbálni, vagy mutassam előbb?" Nagy siker volt, hogy a látogató nemcsak megértette, hanem otthon is ki akarta próbálni a technikát.
- Kezdj az egyszerűvel! Jusson sikerhez a felhasználó, pl. a szövegméret növelésével vagy egy fotó elküldésével. Ünnepeld a sikert dicsérettel: 'Ezt teljesen egyedül csinálta!'
- Gyakran kérj visszajelzést, és használd fel azt az oktatás finomítására! Pl. a felhasználóról kiderült: azt hitte, hogy ha rákattint a "Nyomtatás" gombra, akkor a dokumentum azonnal kijön a nyomtatóból! Steve ekkor részletesen elmagyarázta neki a munkafolyamatot.

E módszerekkel tanulási és fejlődési lehetőségekké alakíthatjuk a rutin technikai kérdéseket. Az önbizalom ugyanis minden egyes interakcióval növekszik. (Ref.: Szabó Eszter)

A kritikus adatmesélés során működhetnek az "adatok" (a tények) és a "történetek" (a fikció) együtt is. Könyvtárosként sokat tehetünk azért, hogy könyvtári bizonyítékaink érzelmileg összekapcsolódjanak, olyan adattörténeteket építve, amelyek önmagukban is terjednek. Augusta Baker, a New York-i Public Library első történetmesélő szakértője is a történetet hangsúlyozta a mesélő helyett. Az életeket és közösségeket megváltoztató emberek (pl. könyvtárosok) igaz történetei tartják fenn és gazdagítják a szakterületünket.

A Data Storytelling Toolkit for Librarians (DSTL - adattörténet-mesélés eszközkészlet könyvtárosoknak) 100 könyvtárossal és információs szakemberrel készült interjúban elmondják, hogyan mesélik el történeteiket. A DSTL segít a narratív stratégiák alkalmazásában, hogy az adatokat "újramesélhetővé" tegye a döntéshozók számára. Az eszköztárral az adatmesélés minden méretű és minden közösségben működő könyvtár számára hozzáférhetővé válhat. A DSTL két útvonala:

1. Alkotás. - A narratív struktúrákat, a közönséget, valamint a motivációk és célok mélyebb feltárását vizsgálja. Öt közönségtípus - pozitív, negatív, vegyes, közömbös és polarizált megszólításában segít. Utóbbiak pl. cenzúrapártiak lehetnek, és dezinformációkat terjeszthetnek a könyvtárról. Ők más taktikát igényelnek: a velük való vita elkerülése és az általunk ismert igazmondás folyamatos állítása a leghatékonyabb kommunikáció. Motivációink egyértelmű meghatározása segíti az informatív és lebilincselő történet felépítését. Pl. egy költségvetési kérelem indoklásakor elmesélhetünk egy sikertörténetet arról, hogyan segített a könyvtár egy diáknak befejezni a diplomáját. Mesélhetünk egy növekvő keresletű nyelvi gyűjteményről is stb. A DSTL négyféle célt azonosít: 1. valós igények megértése; 2. valós igények kiszolgálása; 3. erősségekre építés; 4. hiányosság-kezelés.

2. Felfedezés. - Adatokat gyűjt a közkönyvtárak számára egy benchmark-eszköz által, hogy a konkrét használati trendek vizualizációit láthassák az országos és a szakmai összehasonlítások alátámasztására. A DSTL útvonal elemei: folytonosság, felfedezés, átalakulás.

A történetmegosztás (adattörténet-mesélés) a tényszerű bizonyítékok mozgósításának egyik módja a bizalom kiépítésére. (Ref.: Szabó Eszter)

A tárcavezető közölte, hogy a minősítést megkapott tankönyvekből és kiegészítő kiadványokból augusztus utolsó hetétől már rendelni is lehet.

A nyár elején benyújtott több mint kétszáz kérelemből már 145 kiegészítő kiadvány kapta meg a tankönyvi minősítést - ezt közölte Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a közösségi oldalán. Mint írta, az iskolák a jövő héten induló pótrendelési időszakban már igényelhetik is az újonnan jóváhagyott oktatási anyagokat.

Lannert Judit tájékoztatása szerint a júniusi felhívásra összesen 209 engedélyeztetési kérelem érkezett. Az Oktatási Hivatal hivatalos tankönyvjegyzéke a sikeres eljárások nyomán folyamatosan frissül, így egyre szélesebb kínálatot biztosít a pedagógusoknak.

Az iskolafenntartók és az intézményvezetők augusztus 24. és szeptember 15. között rendelhetik meg azokat a kiegészítő kiadványokat, amelyek engedélyeztetése addig lezárul. Ez a lehetőség nem érinti a még áprilisban leadott alaprendeléseket, az intézmények a hamarosan megnyíló pótrendelés keretében csupán kibővíthetik korábbi csomagjaikat az időközben jóváhagyott és elérhetővé vált eszközökkel.

A Time Out 2026-os válogatása ismét megmutatja, hogy az építészet önmagában is lehet úti cél. A világ legszebb épületei közé idén klasszikus csodák, modern múzeumok, vallási emlékek és meglepő brutalista alkotások is bekerültek - a lista élén pedig a Taj Mahal áll.

Az olyan nemzetközi listák, mint a Time Out friss válogatása, ma már komoly turisztikai erővel bírnak. Egy-egy jól eltalált ajánló nemcsak inspirációt ad, hanem konkrét úti célokat is kijelöl: sokan ezek alapján döntenek arról, hová utazzanak legközelebb. Ráadásul az utazás ma már jóval kevésbé számít kiváltságnak, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A fapados járatok, az online szállásfoglalás, a rugalmasabb munkavégzés és a közösségi média által felerősített vizuális élménykeresés mind hozzájárultak ahhoz, hogy egyre többen tervezzenek célzott városlátogatásokat, kulturális hétvégéket vagy építészeti tematikájú utakat.

... A könyvtár, amely önmagában látványosság - A tizedik helyen a dublini Trinity College Library áll, azon belül is a híres Long Room. Az 1712 és 1732 között épült könyvtár Írország egyik legismertebb belső tere. A hosszú, boltíves csarnok, a sötét fa, a könyvekkel teli polcok és a történelmi atmoszféra miatt a hely nemcsak a könyvrajongók, hanem az építészet és a fotózás szerelmeseinek is zarándokhelye.

Kitart a magyarok könyvvásárlási kedve a nyáron, de a drágulás már óvatosabb költésre készteti az olvasókat. A nyári eredmények ugyanakkor önmagukban nem mondanak sokat az egész éves könyvpiacról. A Líra szerint a valódi főszezon októbertől decemberig tart, ebben a három hónapban keletkezik az éves forgalom mintegy harmada. A nyár elsősorban az utazáshoz kapcsolódó könyveknek kedvez, de ezek súlya az éves piacon nem meghatározó.

Abban mindkét [Libri és Líra] könyvkereskedő egyetért, hogy nyáron valamelyest erősödik a könnyedebb műfajok piaca. A Libri szerint ilyenkor különösen keresettek a szórakoztató könyvek, a romantikus regények és a krimik, miközben a nyári szünet alatt az iskolai kötelező olvasmányok iránt is megélénkül az érdeklődés. A Líra szintén növekedést érzékel a krimiknél, a könnyebb olvasmányoknál és az útikönyveknél. Nagy átrendeződésről azonban nem beszélnek: tapasztalataik szerint a vásárlók nyáron is alapvetően ugyanazokat a könyveket keresik, mint az év többi részében. A Libri adatai szerint a 2026 első felében megjelent új könyvek átlagára mintegy 8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A száz legkeresettebb könyv átlagára még ennél is magasabb, vagyis a friss megjelenések és a legnagyobb sikercímek magasabb áron is vevőre találnak.

A Libri szerint júliusban Homérosz Odüsszeia című művének különböző kiadásaiból a júniusi mennyiség többszöröse fogyott. Az érdeklődés a görög mitológia modernebb feldolgozásaira is átterjedt: Stephen Fry Odüsszeia - Egy hős hazatalál, Madeline Miller Kirké és Akhilleusz dala, valamint az Odüsszeia - Képregény is keresettebb lett. A növekedés a Libri szerint persze nem jelent sikerlistás eladásokat, de már érzékelhető, hogy egy nagyszabású filmes adaptáció új olvasókat terelhet egy klasszikus mű és annak kortárs feldolgozásai felé. A Líra ezzel szemben csak nagyon kis növekedést tapasztalt, és nem számít arra, hogy Homérosz eposza bestseller lesz. A kereskedő szerint az Egyesült Államokban a film mellett egy merész, modern nyelvezetű fordítás is segítette a könyv népszerűségét. Magyarországon ugyanakkor továbbra is Devecseri Gábor fordítása a meghatározó. A Líra ezt mesteri átültetésnek nevezte, amelyen generációk nőttek fel, a fiatalabb olvasók azonban már gyakran nehéznek és régiesnek tartják.

Michael Walden sci-fi író (polgári neve: Waldmann Szabolcs): A könyvpiac hosszú távú túlélése nemcsak a külföldi támogatásokon, hanem az új olvasói generáció kinevelésén is múlik. Sokan mondják, hogy szinte bármit olvas az ember, az jobb, mintha semmit nem olvasna. Ugyanakkor a hazai kötelező olvasmányok nem sokat tesznek az olvasás megszerettetéséért.

Ennek fényében arról érdeklődtünk (reménykedve egy nem elfogult válaszban): vajon a sci-fi irodalomnak lehetne helye a kötelezők között? Szerintünk legalábbis fura, hogy még senkinek nem jutott eszébe ez a lehetőség, hiszen egy fiatal számára az olvasás megszerettetéséhez eléggé adja magát, mint eszköz.

"Ha az a cél, hogy megszerettessük az olvasást, akkor kétségtelenül az ő idegrendszerüknek és érdeklődésüknek megfelelő olvasmányokkal kell próbálkozni. De nyilván nem fog normaként beépülni, ha a szülő sem olvas" - állítja Waldmann Szabolcs.

Az író szerint rendkívüli értékek bújnak meg a zsánerirodalom mélyén. Elárulta, hogy ha rajta múlna, kötelezővé tenné Rejtő Jenőtől a Csontbrigádot, a saját alkotói műfaján belül pedig Heinleintől a Csillagközi Inváziót vagy a Diaspórát. "Persze ez nem jelenti azt, hogy nem tenném kötelezővé József Attilát" - szögezte le.

Mondjuk én József Attilát úgy tenném kötelezővé, hogy fél évig csak ő lenne a tananyag, de ez tudom, hogy túlzás. Esetleg osztozhatna Weöres Sándorral. De ha rajtam múlna, a Kincskereső Kisködmönt csak egyetemen adnám le, nem pedig első könyvnek, amit velem tettek meg. Közel kerültek ahhoz, hogy keresztbe törjék minden érdeklődésemet az olvasás iránt.