Vannak olyan innovációk, amelyek bár jól beváltak a világ számos közkönyvtárában, azonban Magyarországon sajnos képtelenek elterjedni. (Új berendezésű könyvtárak esetén is tömött, magas polcokat látunk, amelyek önmagukban is elbizonytalanítják a használókat (vö.: választási túlterhelés link ), elsősorban a kistermetűeket, netán a mozgássérülteket.
Magyarországon nem alkalmazott könyvtári marketingeljárás a KIT-ben 2010-től mutatott: Shop-koncepció franchise-ban -- 35%-kal növelik a használószámot link vagy link és shop-koncepció. Most visszatérünk rá, friss fotókkal Deventer közkönyvtárából (Hollandia), illetve a Deichman Brörvikából (Norvégia): link .

Növelni akarod a kölcsönzésszámot?
- Csak a jó könyveket tartsd meg, s azokat is úgy mutasd be, mintha könyvesbolt vagy kiállítóhely lennél!
- A könyveket láttasd, ne a polcokat!
- A könyvek címoldala nézzen az olvasó felé, ne a gerincük!
- Azokat a könyveket rakd előre, melyeken arcok vannak (ha a témában van ilyen).
- Azonos témán belül lehetnek csoportosítva az azonos színű(!) könyvek!
- Azonos témában legyenek egy helyen a folyóiratok és a könyvek!
- Bátran kupacold a könyveket!
Ezek az intelmek olvashatók a holland könyvtárosoknak szervezett kétnapos 'könyvek prezentálása' tréning javaslatai közt.

A fotókon láthatjuk: sok könyv "néz arccal" felénk. A legtöbbjük könnyen elérhető magasságban van. Laza az elhelyezés, mert tudatosan kerülték zsúfoltságot (MG)

Amit leginkább változtatnék a hazai könyvtárügyben... - sorozat megy a KIT Hírlevélben. Szerkesztőkként azt szeretnénk tudni, hogy az eddig önkényesen felkérteken túl kiket kérdezzünk meg még? Itt link írhatod meg. Eddig
- Horváth Sándor Domonkos link
- Istók Anna link
- Koreny Ágnes link
- Monok István link és link .
nyilatkozott.

Sorozatunkat folytatva a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ igazgatóhelyettesének 3 pontját közöljük:

1. Imázsváltás - Vegyük már komolyan ezt az egészet! Valaha a könyvtárosszakma volt az értelmiségi lét csúcsa, ők voltak a tudás őrzői, polihisztorként gondozták az írásbeliség emlékeit, az emberiség legfontosabb kulturális nyomait.
Amíg ki nem találjuk, hogyan tudjuk a 21. század emberének fejében megváltoztatni a rólunk élő sztereotip képet, amíg ki nem találjuk, hogyan jelenítsük meg magunkat, mint könyvszakértők, digitális zsonglőrök, kulturális nagykövetek, addig nem változik semmi. És mint tudjuk, az arculathoz elsősorban egy jó név és jó szlogen kell. Szóval, kik vagyunk mi, és mi az üzenetünk a mai társadalomnak?

2. Pénz - Ezen nincs mit magyarázni, mindennek ez az alapja. Amíg nincs szakmai bérrendezés, addig nincs szakmai utánpótlás, nincs szakmai munka, szép lassan kihal a könyvtáros társadalom. Ugyanilyen fontos az infrastrukturális megújulás, épületek, eszközpark, technológia folyamatos megújulása, fejlesztése.

3. Képzés - Régen ültem már az iskolapadban. Elsősorban a saját mindennapos tapasztalataimból tudok kiindulni. Az biztos, hogy a könyvtárosszakma ma sok olyan készséget feltételez, amit nem tanítanak, vagy nem kellő hangsúllyal, hiszen nincsen mindenre idő, ugyanakkor sok olyasmit kell elsajátítani, melyektől nem feltétlenül leszünk jók a gyakorlatban.
Ma egy közkönyvtáros egyszerre coach, pszichológus, konfliktuskezelő, szociális munkás, facilitátor, információbróker, programszervező, tartalomgyártó, sajtós, marketinges, grafikus, influenszer és még sorolhatnám.
Amíg ezek nem jelennek meg hangsúlyosabb formában a képzésben, addig nehéz lesz lépést tartani az új igényekkel.


És ami az én kérdésem: vajon meg tudjuk mindezt valósítani úgy, ha a könyvtárakról általánosságban beszélünk, és nem választjuk szét a különböző típusokat?

Oslo közkönyvtári hálózata, a Deichman Könyvtárak link februárban mutatta be nemrég "Deichmanplakaten" (Deichman plakát) nyilatkozatot. Mint Ragnar Audunson, az Oslo Metropolitan University könyvtár- és információtudományi professzora a KIT-nek elmondta, hogy a minta a sajtóból származik: a szerkesztői nyilatkozatban leírják pontosan azt, hogy mi biztosítja a szerkesztők függetlenségét.
A Deichman-nyilatkozat célja ugyanez. (MG)

Ennek szövege:

A Deichman előmozdítja a demokráciát és erősíti a szólásszabadságot. Ezt az irodalom, a tudás és a kultúra elérhetővé tételével és aktív közvetítésével éri el. A könyvtár független találkozóhely lesz Oslo lakossága számára, valamint a nyilvános párbeszéd és vita színtere. A poszteren olvasható, hogyan fogja a Deichman megvalósítani ezt a küldetést.

Befogadó - A könyvtár széles körben kínál ingyenes tartalmakat és tevékenységeket, hogy mindenkit bevonjon és mindenki megtapasztalhassa a sokféle kifejezésmódot. A Deichman a tudást, a megbízható információkat és a tájékozottság növelését segítő nézőpontokat erősíti. A kínálata pedig a minőséget, a sokoldalúságot és az aktualitást hangsúlyozza.

Nyitott - A Deichman nyilvánosan közli a szakmai irányelveit és a könyvtár finanszírozásának módját. Ha egy adott tartalom részben vagy egészben külső forrásból származik, a Deichman ezt egyértelműen közli. Külső finanszírozók nem befolyásolhatják a könyvtár szakmai döntéseit. A Deichman különbséget tesz saját tartalmai és tevékenységei, valamint a külsősök tevékenysége között.

Független - A könyvtárigazgató szakmai és adminisztratív felelősséggel tartozik. Önállóan vezeti a könyvtárat, és szabadon tervez és dönt annak kínálatáról és tevékenységeiről. Sem a fenntartó, sem a hatóságok, sem kereskedelmi szereplők, vagy más érdekcsoportok nem avatkozhatnak bele a Deichman-alkalmazottak vagy a könyvtárigazgató szakmai irányelveibe. (ford.: MG)

(Előző rész: link )
Az öröm, kedvtelés és akadálymentesség érdekében a következőkre helyezzük a hangsúlyt:
- Többnyelvűség: a holland nyelven kívül más nyelveknek is teret adunk. A többnyelvűség keretében gondolhatunk a fríz, az angol, az arab nyelvű, valamint a dialektusban írt könyvekre és tevékenységekre. A kutatásokból kiderült, hogy aki örömét leli az anyanyelvében, az könnyebben fedezi fel a holland nyelvet is.
- Sokféle formátum: a nyelvet különböző formákban kínáljuk. Nem csak regényeket és szakkönyveket, hanem a beszélt nyelvet, hangoskönyveket, Braille-könyveket, képregényeket és dalszövegeket is. A nyelv ugyanis sokféle módon ér el hozzánk.
- Befogadás: figyelünk a sokszínűségre, mert azt szeretnénk, hogy mindenki otthon érezze magát és biztonságban legyen nálunk. Senkit sem zárunk ki. Nem teszünk tartalmi különbséget elképzelések, vélemények, példaképek és főszereplők tekintetében.

Látni olvasni, olvasni - A gyerekek gyakrabban olvasnak, ha látják, hogy mások - szülők, gondviselők, nagyszülők, tanárok, kortársak vagy influenszerek - is ezt teszik. Aki olvas, annak jó történetei vannak. Ezért bővítjük a saját tudásunkat is: mindig adunk megfelelő olvasási tippet fiataloknak és időseknek egyaránt. Szórakoztató nyelvi programokat is szervezünk, például felolvasóórákat, költők vagy előadóművészek fellépéseit, valamint nyelvi játékokat. Így gyerekek és felnőttek is különböző módon élvezhetik a nyelvet.

Mindenki kapcsolatba kerül a könyvekkel - Gondoskodunk egy kellemes, hozzáférhető helyről a környéken. Olvashatsz, részt vehetsz a programokon, segítséget kaphatsz digitális ügyekben, és találkozhatsz másokkal. És mi is elmegyünk az emberekhez: a közösségi házba, az iskolába, fesztiválokra, akár könyvkerékpárral; attól függően, mi illik a környezetbe. Online is könnyen elérhetőek vagyunk. Alkalmazásaink és weboldalaink felhasználóbarátak és a nap 24 órájában elérhetőek.

Könnyített nyelven írunk - hivatásunkból adódóan szeretjük a nyelvet. Ez azonban elidegeníthet másokat, hiszen ért mindenki minden szöveget. Ezért használjuk a B1-szintű írást, hogy a legtöbb ember el tudja olvasni és meg tudja érteni a szövegeinket. (ford.: MG)

A "Könyvtár a könyvtáron túl: a könyvtár értékajánlatának átalakítása a láthatóság és a hatás érdekében" c. OCLC-jelentés nemzetközi kutatókönyvtári vezetőkkel készített mélyinterjúk, kutatások és elemzések alapján készült. Mint írják, az egyetemi könyvtárak egyre gyakrabban szembesülnek a szakadékkal, mely szolgáltatásaik fejlődése és az intézményen belüli imázsuk között tátong. Bár az intézmény kutatási igényeihez és prioritásaihoz igazodó értékes kapacitásokat és szakértelmet kínálnak, imázsuk alapvetően a gyűjteménykezelésre összpontosul. Ez megnehezíti, hogy a könyvtár kapacitásainak és szakértelmének valódi mértéke eljusson az intézményi érdekelt felekhez. Ezért a könyvtár nehezen kap helyet az intézményi döntéshozatalban olyan témákban, mint adatkezelés, kutatási mutatók vagy nyílt kutatási gyakorlatok. A csökkenő befolyás a finanszírozás csökkenéséhez is vezethet.

A "The Library Beyond the Library" kiadvány olyan keretrendszert és ismereteket nyújt, amelyek támogatják a stratégiai tervezést. Céljuk a könyvtár láthatóságának és hatásának növelése. Bár a jelentés az akadémiai könyvtárak kutatástámogató szolgáltatásai kapcsán született, ugyanúgy alkalmazható a stratégia számos más területén is, például a hallgatói sikerre irányuló intézményi prioritásokra, valamint a nyilvános és más típusú könyvtárakra is. A szélesebb intézményi környezettel való "könyvtáron túli" együttműködést hangsúlyozza, az intézményi kutatási és tanulási küldetés támogatására.

A "könyvtár a könyvtáron túl" elv 3 csatornán összpontosít az együttműködésre:
- A könyvtár prioritásainak összehangolása az intézményi célokkal
- Partneri együttműködés más intézményi egységekkel a közös prioritások mentén
- Történetmesélés, azaz a könyvtár fejlődő értékajánlatának kommunikálása az érdekelt felek felé.

A "könyvtár a könyvtáron túl" nem szlogen, hanem gyakorlati válasz a kockázatok csökkentésére, a változó könyvtári értékajánlat frissítésének és kommunikálásának részeként. A 3 csatorna célzott stratégiai intézkedéseivel a könyvtár bizonyíthatja, hogy dinamikus partner a szülőintézmény tudományos és kutatási jövőjének alakításában. (Ref.: Aux Eliza)

Csótányok, leszakadt mennyezet, hiányzó ablakok - a Karmelita mintájára a Széchényi könyvtár is készített egy videós épületbejárást. Miközben a minisztériumok luxusszínvonalon épültek a budai Várban, a a szomszédságban lévő nemzeti könyvtárban elborzasztó állapotok uralkodnak, amiről egy segélykiáltással felérő film készült.

A felvételből kiderül, hogy a közönséget fogadó helyiségeket még úgy-ahogy rendbe tették, bár ma is a nyolcvanas évekbeli berendezés látható, és a könyvtár használói tudják, hogy az informatikai rendszer hiányosságainak köszönhetően a működés igencsak akadozik.

De az igazi "horror" a backstage-ben kezdődik, amelyről eddig nemigen szivárogtak ki képek. Kiderül a filmből, hogy alig van működő vécé, ami pedig működik, ott mállik a vakolat, hiányoznak csempék éppúgy, mint a legtöbb magyar kórházban. Kiderül, hogy a liftek hetente elromlanak, ahova rendszeresen beszorulnak a kollégák. A tönkrement, itt-ott hiányzó ablakoknak köszönhetően nyáron 30 fokban dolgoznak, télen pedig kabátban ülnek a dolgozók. A pénzhiány miatt nincs folyamatos bogármentesítés; a felvételen kényelmesen sétáló csótányok is láthatók.

Csak rontott a helyzeten az, hogy a NER döntéshozói folyamatosan lebegtették az OSZK költözését, amire végül nem lett pénz, ezért aztán még a legalapvetőbb állagmegóvási munkálatok is elmaradtak.

Az E-kirjasto (E-könyvtár) link Finnország 2024 áprilisában elindult közös, országos e-könyvtári szolgáltatása, amely e-könyveket, hangoskönyveket és digitális magazinokat kínál egyetlen platformon. A projekt a korábbi, széttagolt és településenként eltérő minőségű szolgáltatásokat váltotta fel. A rendszert a Finn Nemzeti Könyvtár (Kansalliskirjasto link ) üzemelteti a közkönyvtárakkal szorosan együttműködve.

1. Finanszírozás és hozzáférés (Esélyegyenlőség) - A szolgáltatást az önkormányzatok finanszírozzák közösen, lakosonként fix 0,70 eurós (kb. 270 Ft) éves díj megfizetésével. A tartalomra fordítható költségvetés a csatlakozó települések számától függ. 220 finn önkormányzat (mintegy 4,6 millió lakos) csatlakozott, így a lakosság döntő többsége azonos eséllyel és teljesen ingyenesen fér hozzá a minőségi tartalmakhoz. A belépéshez nincs szükség külön könyvtári olvasójegyre: Regisztrálni a "finn kormányablakon" - Suomi.fi - lehet, erős digitális hitelesítéssel (pl. netbanki adatokkal), majd a felhasználók egy egyszerű "passkey" (hozzáférési kulcs) segítségével léphetnek be a készülékükön.
2. Állományépítés, tartalomgondozás és szakmai függetlenség - Az állományépítés hat munkacsoport - pl. felnőtt szépirodalom, gyerekirodalom, magazinok stb. felelősei - feladata. Tagjaikat a finn közkönyvtárak munkatársai adják. Legalább havi rendszerességgel döntenek a beszerzésekről. A központosított rendszer lehetővé teszi, hogy a könyvtárak egységesen, erősebb alkupozícióból tárgyaljanak a kiadókkal a licencfeltételekről (pl. 1, 5, 10, 30 vagy 50 egyidejű olvasási jogot biztosító modellek).
3. Technológiai háttér és folyamatos fejlődés - Az applikáció nem egy profitorientált cég zárt rendszere, hanem nyílt forráskódon (Lyrasis, The Palace Project) nyugszik, amelyet a finn igényekre szabtak (pl. e-magazinok integrálása). Bár a szolgáltatás iOS és Android applikációként indult, 2026 tavaszától pedig a böngészős béta verzió is, így a nagyobb képernyőn sokkal kényelmesebb például a magazinok olvasása. A böngészős platform és a mobilapp szinkronizálja a kölcsönzéseket és az előjegyzéseket.
Kiemelt figyelmet fordítanak a hozzáférhetőségre. Az alkalmazás megfelel a WCAG A/AA szintű akadálymentesítési szabványoknak.

Az E-kirjasto tanulsága, hogy a széttagolt, sokszor drága lokális e-kölcsönzési modellek helyett konzorciális, államilag támogatott, szakmailag a közkönyvtárak irányította nemzeti platform a jövő útja. Esélyegyenlő (a legkisebb faluban is ugyanaz az óriási állomány érhető el), kényelmes, és tiszteletben tartja a szerzői és kiadói jogokat. (Gemino Pro, GM)

Különleges természetvédelmi előadásra várja az érdeklődőket a FSZEK Budafoki Könyvtára május 18-án: A "Tétényi BioBlitz-pillanatkép - Egy terület biológiai sokféleségéről" című programon Kecskés Ferenc biológus mutatja be a hazánkban is egyre népszerűbb BioBlitz kutatási módszert.

Az előadás célja, hogy játékos és közérthető formában hívja fel a figyelmet a természetvédelem fontosságára, valamint arra, hogy a városi környezet is számos értékes élőhelyet rejt. A résztvevők betekintést kaphatnak, miként lehet közösségi összefogással feltérképezni egy adott terület élővilágát.

A rendezvény egyben felkészítő program is a júniusban megrendezendő nagy tétényi BioBlitzre, amelynek során a Nagytétény-Diósd vasútállomás környékének első fajleltárát készítik majd el a szervezők és az önkéntesek.

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka kűzd depresszióra utaló tünetekkel - egyebek mellett erre figyelmeztet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézetének (MTMI) legújabb tanulmánykötete.

Nyakas Levente intézetvezető szerkesztésében jelent meg a Médiatudományi Könyvtár 61. kötete. ... A szakember arra is rámutatott, hogy a Z és az alfageneráció tagjai a digitális világ legveszélyeztetettebb csoportjai közé tartoznak, mivel személyiségfejlődésüket a közösségimédia-használat már egészen korai életszakaszban befolyásolja. (Pénzcentrum)

Tari Annamária: Az igazi probléma - nem meglepően - világszerte a fiatalok AI használatával van. Szinte hihetetlen, de például az amerikai tinédzserek 65-70%-a napi szintű használó. Számukra ugyanis a mesterséges intelligencia jóval több: a nyelvi modellek és a chatbotok érzelmi támaszként működnek. Ebben az a veszély, hogy egy operációs rendszert emberi jellemzőkkel, érzelmekkel ruháznak fel. Közhely, hogy ők beleszülettek a digitális világba, a mindennapjaikat átszövi a technológia. ... Azt hiszem, a legnagyobb hibát akkor követjük el, amikor az AI használata során pozitív érzelmi kapcsolatot építünk ki egy algoritmussal, ahelyett, hogy megtartva a kritikai gondolkodást, eszközként kezelnénk.

Újra meg kellene tanulnunk kis közösségekben létezni, visszahozni a múlt századi képességeinket, hogy tudjuk, hogy merre van észak, mit tegyünk, ha elmegy az áram, hogy tudunk tüzet gyújtani. A digitális világ ennek pont az ellenkezőjét táplálja belénk, az érzést, hogy mindent megold helyettünk. ... Azt szoktam javasolni, hogy kicsit vissza kellene lépni a 20. századba! Mesélni a gyereknek, beszélgetni vele, kimenni a természetbe, minőségi időt tölteni együtt. Hiszen ezt tesszük ezer éve, az okoseszközök pedig csupán 20 éve vannak jelent az életünkben. ... Elfelejtjük, hogy társas lények vagyunk. Pedig az igazi emberi érzelmeket csak az off-line világban tudjuk megélni. Vigyáznunk kellene az emberi kapcsolatokra és mindezt megtanítani a gyerekeinknek is. Bízom benne, hogy a néhány ezer éve ránk jellemző kíváncsiság, kapcsolódási vágy továbbra is megmarad bennünk.

A múlt heti kérdésünkre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
2 - Finomhangolnia kell az eddigi irányvonalat
9 - Alapvető szerkezeti változásokat kell hoznia
13 - Számos társadalmi csoport, szempont bevonása szükséges
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
6 - A könyvtári szereplők szempontjai erősítendők

Eddig 16x volt a könyvtári stratégia a KIT-kérdések tárgya. Összegzésük kb.:
- nem vagyunk megelégedve az eddigiekkel
- új megközelítésekre van szükség
- mindezt széleskörű bevonással.
A mostani kérdésünkre kapott válaszok szerint az eddigi könyvtárszakmai irányvonal támogatása nem éri el a 10%-ot. Azaz lényegében nincs vita, hogy mélyreható változásokra van szükség. Több mint 2x annyian vannak, akik a társadalom széles körének igényei szerint fogalmaznák meg az új irányt, mint azok, akik a könyvtárosok (saját maguk) szempontjait helyeznék előtérbe. Mindez diagramon: link (MG)

Az előző részben link a könyvtárosok tartózkodásáról esett szó.
Most viszont felsoroljuk, amikben viszont nagyon sokat segíthetnek:

3. Céltudatos használat - Bár a szkepszis erős, a MI céltudatos használata nagyon is hasznos lehet. David Lankes a Texasi Egyetem példáját hozta fel, ahol több ezer, korábban katalogizálatlan zenei felvételt tettek hozzáférhetővé úgy, hogy MI-t használtak az alapvető rekordok létrehozására. A rendszer megjelölte a bizonytalan találatokat, amelyeket később emberi vizsgáltak felül. Az igazi kérdés tehát: képes-e az MI segíteni a könyvtárosokat, a tényleges küldetésükben támogatni őket? (pl. az akadálymentesítésben)

4. Összeomlik a "szakértői értékelés" (peer review) - Az emberi tudástermelés eddig lépést tartott az ellenőrzéssel. Az MI ezt teljesen felborítja: skálázhatatlan, hogy a percek alatt generált elképesztő mennyiségű tartalmat emberek ellenőrizzék. A MI nem használható a MI generálta tartalmak hitelességének ellenőrzésére, mert hiányzik a bizalom.

5. A könyvtárak mint a "valóság döntőbírái" - Ahogy a társadalmat elárasztja az MI által generált, sokszor kétes hitelességű információ, a könyvtárak új szerepbe kerülhetnek.
Lankes szerint a könyvtárosok lesznek a "megbízható emberek" a láncolatban. Ha egy diák az MI-től kap választ, már megtanulja (vagy meg kell tanulnia), hogy szkeptikus legyen. De ha ugyanaz az információ a könyvtártól származik, akkor már elhiszi azt. Az a társadalmi bizalom, amit a könyvtárak évtizedek alatt felépítettek - miközben más intézmények iránti bizalom globálisan csökken -, azzá teszi őket, amivel az MI sosem fog rendelkezni: hitelességgel.
Lankes szerint a könyvtárak feladata ma már nem csupán az "információs műveltség" oktatása (hiszen az emberek kognitív kapacitása véges a folyamatos gyanakváshoz), hanem az, hogy "episztemikus menedéket" nyújtsanak egy bizonytalan információs világban.

Hat országos könyvtárszakmai szervezet együttműködésében elkészült a Könyvtárszakmai Kerekasztal közös állásfoglalása a könyvtárak jövőjéről.
A pontok tömören:

1. A dedikált könyvtárszakmai ágazatirányítás megerősítése; konszenzuson és hálózati együttműködésen alapuló országos könyvtári stratégia megalkotása.
2. Egy korszerű közgyűjteményi életpályamodell kialakítása.
3. Infrastrukturális megújulás és célzott fejlesztési programok megvalósítása.
4. Élethosszig tartó tanulás, a kulturális és tudományos javakhoz, kulturális örökséghez való hozzáférés, kreatív tudásmegosztás, a "nyílt tudomány" keretei között megvalósítható 21. századi kutatás- és tudománytámogatási modellek kialakításáig.
5. Az országos könyvtári hálózatban rejlő együttműködési potenciál tudatos kibontakoztatása.
6. Segítő szakma, szakmai képzés, a kompetenciafejlesztés és az utánpótlás rendszerének újragondolását.
7. Stratégiai célként szükséges kezelni a szakmai és országhatáron túli szervezeteket.
8. A teljes könyvtárszakmai ellátórendszer és szakmai közösség szervezeti szintű, mélyreható önreflexiójára és önvizsgálatára van szükség.

Aláírók: Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma, Egyházi Könyvtárak Egyesülése, Informatikai és Könyvtári Szövetség, Könyvtárostanárok Egyesülete, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége.

2 hete kérdeztük: polgár-e a könyvtáros? link . Nos akármit is válaszolunk (Magyarország lakosságának 4-5%-a polgár, 24-25%-uk dinamikusan elindult a polgárosodás irányába, 35%-uk távol van a polgárosodás lehetőségétől).
Abban aligha kételkedhetünk, hogy a könyvtár a polgárosodás irányát szolgáló intézmény.

Európai tapasztalatok szerint a polgárosodás motorja nem felülről indul, hanem az alul lévők tanulják meg megszervezni magukat link . Így a könyvtár tanulás mellett (mely a felemelkedés nélkülözhetetlen eszköze) olyan eszközök is szóba jöhetnek, mint a kapcsolat- és közösségépítés, vagy éppen érdekharmonizáció, melynek hatékony eszközei lehetnek a beszélgetőkörök link is. (MG)

(Első rész: link )
A MI új dimenziót adott ennek a kérdésnek, mivel a főbb modellek közül sokat szerzői jogi védelem alatt álló anyagok felhasználásával képeztek ki, ellenszolgáltatás vagy hozzájárulás nélkül. Amit ezek a modellek most előállítanak, az az őket üzemeltető vállalatok kereskedelmi érdekeit szolgálja. Az érdemi kérdésekre ritkán létezik egyértelmű, egyetlen helyes válasz. A hatékony kutatáshoz az is hozzátartozik, hogy kitartunk a kérdés mellett, miközben az egyre pontosabbá válik ahelyett, hogy túl korán, elhamarkodott következtetésre jutnánk. A jó információk megtalálásához több keresésre van szükség. Az AI-alapú csevegés sok felhasználó számára leegyszerűsítette ezt a munkát, mert a csevegőrobot már az első próbálkozáskor felületes választ ad.

A gyerekek információs környezete folyamatosan változik, és ennek a változásoknak még nem látszik a vége.
A keretrendszer legfontosabb pontjai:
1. Fogadjuk el, hogy mindenben nem lehet szakértő egy ember.
2. Az információ keletkezésének módja határozza meg, hogy mit árulhat el nekünk.
3. Minden információ mögött valakinek valamilyen szándéka van.
4. A jó kérdés akkor formálódik, miközben felteszed.
5. Egy komoly gondolat sem áll önmagában.
6. Jó információkat találni többszöri kereséssel lehet.

Azok a gyerekek, akik tudatos szokásokkal nőnek fel, olyan felnőttekké válnak, akik képesek szembesülni az új információkkal, és valóban látni azt, ami előttük van. Ez a fajta reziliencia az, amit a szülők és a tanárok adhatnak a most felnövő gyerekeknek, és ez akkor is működni fog, amikor már régóta kicserélték az adott eszközt vagy platformot. (ref.: Aux Eliza)

A közelmúltban több KIT-hír is buzdított a politikai-világnézeti-közéleti árkok áthidalását célzó beszélgetőkörök hazai létrehozására. Utalva a norvég példára is, mely szerint "A könyvtáraknak független találkozóhelyként és a nyilvános beszélgetések és viták színtereként kell funkcionálniuk." (vö.: link . Úgy tűnik, Magyarországon is megvan a kormányzati igény a társadalmi megértés és tudatosság szintjének fokozására. (MG)

Tanácskozni csak azok tudnak
- akik nem ellenségként tekintenek egymásra, továbbá
- rendelkeznek közös nyelvvel, valamint a megértéshez szükséges fogalomkészlettel.
- Nélkülözhetetlen továbbá a "kommunikatív kompetencia", vagyis a vitakészségek minimális készlete. Ebbe egyaránt beletartozik az empátia, az önuralom, az érvelésre és a másik érveire való nyitottság, kíváncsiság, tisztelet, elfogadás, a változtatás és változás képessége.
- Ha mindezek adottak, szükség van továbbá időre is. A tanácskozás magába foglalja az érvek és ellenérvek megértését, mérlegelését és több körben történő megvitatását - ez pedig olykor hosszadalmas folyamat.

A fentieknél talán kevésbé nyilvánvaló, pedig legalább olyan fontos, hogy a tanácskozásnak kell, hogy legyen kézzelfogható tétje és célja. ... legalább annyira fontos az is, hogy mindazok számára nyitott legyen a tanácskozási folyamat, akik az annak során születő döntés következményeit magukon viselik, és szeretnének abban részt venni [vö.: szubszidiaritás - szerk.]. Ellenkező esetben, ha egyesek kizárva érzik magukat a tanácskozásból, nem tud olyan döntés születni, ami minden érintett számára elismerésre méltó. (...) Ezek a kritériumok egyidejűleg spontán csak ritkán adottak. Biztosításuk tervszerű erőfeszítést igényel.

(Előző rész: link ) A protokollépítés könnyen félreérthető. Négy tévút különösen veszélyes.

1. Személycsere mítosza: az elképzelés, hogy elég a rossz embereket jó emberekre cserélni, és a rendszer megjavul. Ez rövid távon csábító, hosszú távon veszélyes gondolat. A jó protokollra éppen azért van szükség, mert még a jó emberekben sem bízhatunk tartósan.

2. A jogszabály-fetisizmus: mintha egy eléggé részletes törvény önmagában létrehozná a megfelelő gyakorlatot. De a protokoll nem a paragrafusban él, hanem a végrehajtásban, a képzésben, a visszacsatolásban, az ellenőrzésben és a következményekben.

3. Az átláthatóság mítosza. Az átláthatóság szükséges, de nem elégséges. Egy rendszer lehet teljesen átlátható és mégis korrupt, ha a nyilvánosságra hozott adatokhoz nem kapcsolódik felelősségi mechanizmus. Az adat önmagában nem protokoll; csak akkor válik azzá, ha cselekvést indít el.

4. A rendkívüli helyzet csapdája. Rendszerváltások idején mindig erős a kísértés: most nincs idő eljárásokra, most gyorsan kell cselekedni, majd később visszatérünk a rendes működéshez. A baj az, hogy a "majd később" ritkán jön el. A kivétel gyorsan szokássá változik.

"A könyvtár tudományos műhely. Minden dokumentum, ami a könyvtárakban, levéltárakban és múzeumokban van, közvagyon. A közvagyont őrző intézmények között megvalósuló együttműködést pedig nemzetközi szintre is kell emelni" - mondta Monok István, az MTA KIK főigazgatója A tudomány szolgálatában - 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ című kiállítás megnyitóján 2026. május 6-án, amely az MTA KIK májusi rendezvénysorozatának nyitánya is volt egyben.

Milyen szerepük volt a könyvtáraknak és a könyvkiadásnak az európai tudós társaságok létrejöttében? Mire ösztönözheti az európai akadémiák és könyvtáraik sokféle története napjaink értelmiségét? Milyen kihívások elé állítják a könyvtárakat az információs technológiák változásai? És hogyan szolgálják a kutató- és szakkönyvtárak napjainkban a tudományt? Az MTA Könyvtár és Információs Központ "Az Akadémia könyvtára vagy a könyvtár Akadémiája?", valamint "A 21. század modern kutató- és szakkönyvtárai" című nemzetközi konferenciái ezeket a kérdéseket járták körül az Akadémia 200 éves Könyvtárának ünnepi hónapja alkalmából.

A könyvtárak akkor működnek jól, ha az új lehetőségekkel úgy élnek, hogy az őket körülvevő társadalom mindig fontosnak és hasznosnak tekintse létüket.

Ugyan a könyvtár nem múzeum, nem képtár, a SEXI modell link alkalmazásával - érzékenyítés, példamutatás, informálás - a lassabb öregedésben is segítheti használóit. Pl.:
S - könyvtárépületben elhelyezett művészeti alkotások, kiállítások; művészetet is magába foglaló alkotó foglalkozások tartása
Ex - a könyvtárosok maguk is - cselekedettel és kimondott és írott szóval - kommunikálják művészet iránti érzékenységüket
I - e cikk közzététele, (képző)művészettel kapcsolatos dokumentumok, rendezvények tartása. (MG)

Egy múzeum vagy galéria meglátogatása, illetve a kreatív alkotás olyan tevékenységek, amelyek lassítják az öregedést, állítják a University College London (UCL) kutatói. Először sikerült összefüggést találni a művészeti tevékenységben való részvétel, a művészeti befogadás élménye és a jobb egészségi állapot, a biológiai fiatalság megőrzése között - írja a kutatásról beszámoló Guardian. A brit kutatás három és félezer felnőtt adatai alapján készült és eredményeit az Innovation in Aging című folyóiratban publikálták.

"A művészetek biológiai szinten is hatással vannak az egészségre" - kommentált a lapnak Daisy Fancourt, a UCL társas-biológiai viselkedéskutató csoportjának vezetője. Szerinte a művészeti és kulturális aktivitást is az egészségmegőrzés részeként kellene elismerni, hasonlóan a testmozgáshoz. Fontos ugyanakkor, hogy a lassabb öregedés nem jelenti azt, hogy valaki hosszabb ideig is él.

Azoknál, akik a leggyakrabban vettek részt művészeti tevékenységekben, a biológiai öregedés lassulása a legerősebb volt. Azoknál, akik legalább hetente részt vettek ilyenfajta tevékenységekben, körülbelül 4 százalékkal lassult az öregedés folyamata, míg a havi rendszerességű részvétel 3 százalékos lassulással járt. A művészetek nyújtotta előny olyan mértékű, hogy a kutatók szerint összehasonlítható a dohányosok és a leszokott dohányosok közötti különbséggel.

A könyvtár nem növénytermesztő. Ugyanakkor mikrozöldeket termeszteni könyvtáron belül több előnnyel is járhat. Mondjuk...
- mivel a könyvtár hagyományos imázsába nem fér bele, ezért az emberek felkapják fejüket és kérdeznek; s ez már önmagában is jó kiindulás
- zöld/táplálkozási/egészségügyi rendezvényt lehet rá
építeni
- dekoratív
- és szerinted még...? (MG)

Ott virít menő éttermek fogásainak tetején, megtalálhatjuk szendvicsekben is. Nem véletlenül: a mikrozöldek rendkívül mutatós alapanyagok. A mikrozöld ugyanakkor talán a legjobb étkezési divat, ami elérhetett minket, hiszen nem csak az íze koncentrált, de a zöldekben rejlő tápanyagok is. Cserébe az áruk is borsos tud lenni, de kis ügyességgel mi is termeszthetünk otthon ilyen szépségeket.

A mikropalánták igazi szuperélelmiszerek, koncentráltan található meg bennük mindaz a vitamin és ásványi anyag, amely a magról termesztett növényt is jellemzi. Egy 2014-ben publikált tanulmány azt állapította meg, hogy a mikrozöldek nagyjából ötször annyi vitamint és béta-karotint tartalmaznak, mint a fejlett növények.

Közvetlen fogyasztásuk mégis új dolog: először a nyolcvanas években San Franciscóban jelentek meg az éttermekben, majd a kilencvenes évektől Kaliforniában tettek szert egyre nagyobb népszerűségre. Elsőként fűszernövényeket és salátanövényeket (például bazsalikomot vagy rukkolát) fogyasztottak mikrováltozatokban, később egyre több gyökér- és egyéb zöldség, káposztaféle vagy hüvelyes magjából termesztettek mikrozöldet.

A közösségi média ma már sok könyvtár számára alapvető kommunikációs csatorna - különösen a fiatalabb használók elérésében. Lássuk egy korábban kommunikációs és PR-területen dolgozó, Instagramfiók-kezelő könyvtáros tapasztalatait. A legfontosabb - így első lépés - a közös célok tisztázása:
- milyen hangvételű legyen a könyvtár közösségi médiája
- informatív, humoros vagy közösségépítő szerepet kapjon-e
- kik vesznek részt a tartalomkészítésben.

Jól működő tartalomtípusok lehetnek:
- nyitvatartási változások vizuális bejelentése
- új könyvek ajánlása
- országos könyvtári kampányokhoz kapcsolódó posztok
- rövid videók könyvtárosokkal vagy használókkal.

A tartalomnaptárban érdemes hetekkel előre tervezni és időzíteni a posztokat; így könnyebb összehangolni a közösségi médiát a napi könyvtári munkával. A közösségimédia-kezelés azonban nem merül ki a posztolásban: válaszolni kell az üzenetekre; figyelni kell más könyvtárak aktivitását; fontos az interakció és a kommentelés; rendszeresen elemezni kell a statisztikákat. A szerző hangsúlyozza az akadálymentesítés szerepét is: képleírások (alt text) használatát és videós feliratok készítését.

A könyvtáraknak ott kell jelen lenniük, ahol a használók vannak, a közösségi média pedig fontos eszköz lehet események, szolgáltatások és segítségnyújtási lehetőségek láthatóvá tételében. (ref.: ChatGPT, HL)

A HarperCollins friss jelentése szerint a teljesítménymérésre épülő iskolai fókusz háttérbe szorítja az örömolvasást. A brit 5-17 évesek körében a napi örömolvasás aránya 39%-ról 25%-ra esett vissza 2012 és 2025 között. A "soha vagy ritkán olvasók" aránya ugyanakkor 5%-ról 15%-ra nőtt. Javult viszont a 11-17 éveseknél: pl. a 14-17 éves fiúknál a soha nem olvasók aránya kisebb, 36%-ról 30%-ra csökkent. A közösségi média segít a tiniknek (11-17 évesek) felfedezni a nekik tetsző könyveket: a BookTokon talált könyvek aránya a 2024-es 23%-ról 2025-ben 27%-ra emelkedett. A YouTube-on keresztüli felfedezés aránya ezen időszakban 25%-ról 30%-ra nőtt.

A kisebbeknél kedvezőtlenebb a kép: az 5-10 évesek napi olvasási aránya 32%. Ez jóval elmarad a 2012-es 55%-tól. A legtöbb szülő szeretné, ha a gyerek többet olvasna (71%), ám sokan továbbra is főleg készségfejlesztési céllal olvasnak fel, nem az élmény miatt (azaz 58% nem jelölte meg az örömöt okként). A fókuszcsoportok "fatalista" hozzáállást tártak fel azon szülők közt, akik szerint egyes gyermekek élvezni fogják az olvasást, mások pedig egyszerűen nem. Egyes szülők azt is hiszik, hogy ha felolvasnak a gyermeküknek, az lustává teszi őket, és kevésbé lesz kedvük önállóan olvasni.

A gyermekek szórakozásból való olvasásának akadályai:
- nehezen találnak olyan könyveket, amelyek tetszenek nekik
- a képernyők elterelik a figyelmüket az olvasástól (de rá is irányíthatják, ld. fent - a Szerk.)
- a szülők nem (vagy nem napi rendszerességgel) olvasnak fel a gyereknek.
A jelentés szerint az örömolvasást leginkább a teljesítménykényszer (a gyerekekre nehezedő nyomás) csökkentése és az olvasás közös, játékos, szabad élmény megélése segíti.

A gyerekeknek továbbra is szükségük van felolvasásra, még akkor is, amikor már tudnak önállóan olvasni! Azok a gyerekek, akiknek naponta olvasnak fel, háromszor nagyobb eséllyel olvasnak maguktól is minden nap. Szakértők javaslata: a szülők "bárhol és bármikor" olvassanak fel a gyereknek - buszon, parkban, ebéd közben stb. Tegyék az olvasást izgalmassá, közösségivé, játékossá! (Ref.: Copilot bev., DeepL, Szabó Eszter)

Rogán Antal tárcájának engedélye nélkül a minisztériumok nem válaszolhattak közérdekű adatigénylésekre, még az is előfordult, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának a jóváhagyására kellett várni - derült ki a HVG-hez került dokumentumokból.

A dokumentumokból kiderül, hogy kiküldés előtt szinte kivétel nélkül el kellett juttatni a válaszokat a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának. Az ő engedélyük nélkül egy válasz sem mehetett ki - még akkor sem, ha emiatt az adatkezelő kifutott a törvényben megszabott határ­időből.

Bár ez a nyilvánosság számára talán kevésbé ismert, a közérdekű adatigénylésekre adott válaszok elengedhetetlenek az újságírói munkához. Ez különösen igaz volt az Orbán-kormány elmúlt 16 évére, amikor politikusi válaszok vagy sajtótájékoztatók hiányában ez volt az egyetlen módszer, amivel érdemi információkhoz lehetett jutni. Ha máshogy nem, akkor a bíróságok közreműködésével, melyek gyakran adtak igazat az újságíróknak.

A titok- és propagandaminiszter tárcája gyakran azt is megmondta, egész pontosan mikor adjanak ki egy választ, hogy megnehezítsék az újságíró vagy más kérelmező dolgát. "Kérjük, a választ a munkaidő végén küldjék el az adatigénylőnek" - áll feketén-fehéren az egyik hozzánk eljutott levélben.

(...) nem mindig a rossz­indulat, a sajtóval való kiszúrás szándéka állt a háttérben. Úgy tudjuk, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda munkatársainak néha olyan mennyiségű közadatkérést kellett kezelniük, hogy egész egyszerűen az időhiány miatt csúsztak meg a válaszadással.

A könyvtárba vetett bizalom összefügg a hitelesség imázsával - a mesterséges intelligencia által generált tartalmak áradatában is. Ám érdemes tisztában lennünk az alábbiakkal. (MG)

A mesterséges intelligenciával előállított vizuális tartalom elárasztja a netet, ráadásul az AI-képek egyre életszerűbb hatást keltenek. Egy magyarországi felmérés alapján már a ráhibázás szintjéhez közelít, mennyire tudjuk, hogy a valóságot látjuk-e.

A generált tartalmak kiszűrésében a legfiatalabb korcsoportok teljesítettek a legjobban. A 10-17 évesek 60 százalékos találati arányával szemben a nyugdíjaskorúak az esetek felében sem ismerték fel az AI által létrehozott tartalmakat. A magasabban iskolázottak meglepő módon nem teljesítenek trendszerűen jobban a kevésbé képzetteknél, az aktívan tanulók azonban - a hibahatáron mozgó 1-2 százalékkal - mintha sikeresebben tudnának különbséget tenni. A legszkeptikusabbnak - akik a legtöbb generált képet szűrik ki, de sok igazi fotó valódiságában sem bíznak meg - a tovább nem tanuló érettségizettek bizonyultak.

Kijózanító adat, hogy a legszemfülesebb kitöltők is csak 70-80 százalékos arányban találták el a tartalmak eredetiségét, és a mesterséges intelligenciát használók is csak átlagosan pár százalékponttal ismerték fel biztosabban (54,0) a generált képeket, mint akik maguk nem élnek ilyen eszközzel (49,6). A hétköznapokon ráadásul bizonyára még gyengébb szűrési képességgel kell számolni, mivel a kvíz kérdésfeltevése eleve tudatos vizsgálódásra ösztönöz, míg böngészés közben az ember inkább csak a benyomásai alapján értékeli a látottak megbízhatóságát.

Öröm az ürömben, hogy a megtévesztő tartalmakkal szembeni kiszolgáltatottságukkal a magyar felhasználók nagyrészt tisztában is vannak.

Január vége óta a Telexen jelentkezik a Buksó, Magyarország legrégebbi és legnagyobb elérésű könyves podcastja. A műsor középpontjában a könyvekről szóló beszélgetések állnak, de a nézők nem csak mélyinterjúkkal találkozhatnak: Nyáry Krisztián, író, könyvkiadó, a sorozat szerkesztő-műsorvezetője minden részben ajánl tíz-tíz könyvet különböző témák mentén.

A Buksó legutóbbi adásában link Nyáry Krisztián arra a kérdésre kereste a választ olvasáskutató vendégeivel, Vass Dorottea és Farkas Ferenc olvasáskutatókkal, hogy mi történik ma az olvasással. A mostani tízes lista ehhez a témához kapcsolódó könyveket tartalmaz.
- Béres Judit: Élet a sorok között - Irodalomterápiás gyakorlatok mindenkinek
- Ella Berthoud: A tudatos olvasás művészete
- Csépány Nikoletta: Az olvasási stratégiák a szövegértő olvasás szolgálatában
- Gereben Ferenc: Boldogult olvasókoromban - Írások a magyar olvasáskultúráról
- Jakobovits Kitti: Irodalomterápia - A könyvespolcod pszichológusszemmel
- Luzsi Margó - Komló-Szabó Ágnes: Élménykönyvtár
- Nicholas Mazza: Irodalomterápia - Elmélet és gyakorlat
- Németh Luca Anna (szerk.): Szöveglelő - Találd meg magad az irodalomban!
- Bijal Shah: Gyógyító olvasás - Irodalomterápia mindenkinek
- Vass Dorottea: Olvasásmotiváció