A JBN (Jong Bibliotheek Netwerk - Fiatal Könyvtárosok Hálózata link ) a holland könyvtári szektorban dolgozó 35 év alatti szakemberek szervezete, amely tevékenységekeivel elősegíti a tudásmegosztást, és egyben képviseli a szektor fiatal szakembereinek érdekeit. A JBN eddig főként a partnerek jóindulatára támaszkodott, illetve a Probiblio könyvtárellátó és a KB pénzügyi eseti támogatásaira.

A JBN egy most aláírt megállapodással olyan új finanszírozási formát kapott, mely biztosítja a tevékenységeinek hosszú távú fennmaradását. Hálózati partnerektől - a VOB (Holland Közkönyvtári Szövetség), az SPN (a tartományi könyvtári támogató szervezetek hálózata) és a KB (Királyi [nemzeti] Könyvtár) - strukturális finanszírozást, azaz az elkövetkező évekre összesen 11 000 eurós éves költségvetést kap. Ezzel a JBN még rendezvényeket is szervezhet és megerősítheti pozícióját az ágazatban.

Nora Achterbosch, a JBN igazgatótanácsának tagja elégedett: "Az SPN, a KB és a VOB hozzájárulásukkal azt mutatják, hogy határozottan kiállnak a JBN céljai mellett. Ráadásul ezzel hozzájárulnak a fiatal munkatársak fenntartható foglalkoztatásához az ágazatban, biztosítva a JBN fennmaradását. Azt is mutatja, hogy ha megszervezed magad és jó ötleteid vannak, bármi lehetséges. Ez teszi a könyvtári szektort olyan csodálatossá!"
Erna Winters hálózati menedzser megerősíti ezt: "Fontos, hogy a fiatalok otthon érezzék magukat az elöregedő szektorunkban. Ráadásul a fiatalok friss perspektívát és új ötleteket hoznak, amelyekből az ágazat inspirációt meríthet. A tapasztalt veteránok és a fiatal tehetségek keveréke sokszínűbbé és erősebbé teszi a csapatokat. Hálózatként természetesen már tudtuk ezt. Csodálatos, hogy most ezt a megbecsülést mutatjuk ki ezzel a strukturális finanszírozással. Sok sikert kívánok a JBN-nek!"

A JBN célja, hogy 35 éves korig minden fiatal alkalmazott érezze magát otthon a szektorban, lehessen elégedett a munkájával, és kapjon teret a személyes fejlődésre. Fejlődhessen szakmailag, és legyen örömére a könyvtári szektorban végzett munka. (ref.: MG)

Kisebb településeken, ahol a hagyományos, önálló postahivatalok fenntartása gazdaságtalanná vált, a postai és könyvtári szolgáltatások összevonása egy világszerte egyre gyakrabban és sikeresebben alkalmazott modell lett. Ez a szinergia mindkét fél számára előnyös: a posta fizikai jelenlétet tarthat fenn, a könyvtár pedig növelheti a látogatottságát és a közösségben betöltött szolgáltatói, központi szerepét.

A könyvtár által átvehető alapszintű postai szolgáltatásokat általában a leggyakrabban használt, de viszonylag kis helyigényű és könnyen betanulható feladatok:
- Levél- és csomagfeladás: egyszerűbb belföldi levelek, hivatalos iratok, valamint kisebb csomagok átvétele, mérlegelése és bérmentesítése.
- Értesített küldemények átadása: a helyiek átvehetik az e-kereskedelmi csomagjaikat vagy az ajánlott leveleiket a könyvtár nyitvatartási idejében.
- Értékesítés: borítékok, bélyegek, képeslapok, csomagolódobozok árusítása.
- Közüzemi csekkek befizetése: hazai viszonylatban kiemelten fontos (mindez a könyvtárban is elhelyezhető POS-terminálokon keresztül biztonságosan működik).
- Postafiókok üzemeltetése: az épület adottságai függvényében, pl. a könyvtár előterében kialakított postafiókok (PO Box) biztosítása.

Magyarországon a Magyar Posta Zrt. az utóbbi időben intenzíven alakítja át vidéki hálózatát a Posta Partner Program keretében. Bár itthon jelenleg leggyakrabban a helyi élelmiszerboltok (pl. Coop hálózat) veszik át a kisposták szerepét, ez a működési modell tökéletesen adaptálható önkormányzati fenntartású könyvtárak, illetve Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (IKSZT-k) esetében is. A Magyar Posta biztosítja az informatikai hátteret (szoftverek, hálózati kapcsolat, POS-terminál), az alkalmazottak ingyenes oktatását és az arculati elemeket. Az üzemeltető (jelen esetben a könyvtár vagy az önkormányzat) pedig a biztonságos helyiséget és a munkaerőt adja. A szolgáltatásért a Posta jutalékos rendszerben fizet.
Egy kistelepülésen (pl. Kővágószőlősön, ahol a helyi üzlet vette át a funkciót), a gyakorlat azt mutatja, hogy egy külön dedikált sarok vagy asztal kialakításával a feladatkör organikusan integrálható a már meglévő napi szolgáltatások mellé. (Gemini Pro, MG)

A holland Képviselőház azt szeretné, hogy minden általános és középiskolában legyen jó minőségű könyvtár. A képviselőházi diskurzus... (Első rész: link )

Több legyen, mint egy könyvespolc... Az Olvasási Alapítvány a könyvtár iskolai pozíciójának erősítése mellett érvel. "Természetesen könnyen mondhatjuk: Most már van egy könyvespolcom. De csak akkor fog működni, ha valóban az iskola része." Az alapítvány szerint a könyvtárnak "minden iskola szívében" kellene lennie. "Az olvasás látványa ösztönzi az olvasást." De pontosan ez a hely van nyomás alatt. Az Olvasási Alapítvány szerint az iskolai könyvtár gyakran az első helyiség, amelyet feláldoznak helyhiány esetén.

Judith Tielen oktatási államtitkár korábban már figyelmeztetett az olvasásoktatásra. Szerinte az Alapkészségek Főterve dokumentumban foglaltak eddig nem érte el a kívánt hatást. "Négy év után az eredményeknek valóban jobbaknak kellett volna lenniük". A kabinet ezért prioritásként kívánja kezelni a nyelvoktatást, és több pénzt kíván biztosítani az iskolai könyvtáraknak. Rooderkerk szerint az elkövetkező években 50 millió eurót fektetnek be strukturálisan az "Iskolai könyvtárba". Szerinte ez nem oldja meg a problémát egyszerre. "De hosszú távon folytatni fogjuk ezt annak érdekében, hogy minden iskolában legyen könyvtár."

Ez azonban nem vet véget a pénzről és a térről szóló vitának. A VVD (Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért) támogatja a javaslatot, de úgy véli, hogy az iskoláknak képesnek kell lenniük arra, hogy a meglévő erőforrásokon belül megszervezzék a könyvtárat.
Az Olvasási Alapítvány viszont rámutat, hogy az iskolaépületek már most is nyomás alatt vannak. Amikor szűkös a hely, az iskolai könyvtár gyakran az első hely, ahová fordulni kell - állítja az alapítvány. "Ahogyan szükség van egy tornateremre, úgy szükség van egy könyvtárra is."

Dr. Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban, közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkára a kecskeméti vándorgyűlés záró plenáris ülésen kifejezte, hogy várja a könyvtáros szakma stratégiai elképzeléseit. (mg)

... Az államtitkárral már sor is került egy átfogó szakmai egyeztetésre a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által szervezett szokásos vándorgyűlésen. (A megbeszélésen részt vett az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma, az Egyházi Könyvtárak Egyesülése, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Könyvtárostanárok Egyesülete, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete is.) Kérdésünkre elmondta, optimistán tekintenek a következő hónapok elé, többek között azért is, mert az államtitkárral egyetértettek abban, hogy a könyvtári hálózat az egyik leglátogatottabb kulturális hálózat Magyarországon, így a problémák feltérképezése és megoldása kulcskérdés. Az államtitkár a szakmai szervezetektől várja a javaslatokat arra, hogy a jövőben milyen stratégia alapján haladjanak a fejlesztésekkel. (Népszava)

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség tavaly év elején készített egy közkönyvtárakra fókuszáló "Stratégiai terv - Ajánlás, 2026-2030" dokumentumot link . A Magyar Könyvtárosok Egyesülete a közelmúltban jelent meg link saját működésére vonatkozó stratégiával.

A könyvtárügy egészére vonatkozó stratégiáról pedig a vándorgyűlésen is esett szó, A könyvtárügy megerősítése és társadalmi szerepvállalásának stratégiája, 2026. (első lépcső; "Indulás") c. 85%-os készültségű dokumentum kapcsán, melyet az államtitkár is kezébe kapott. Ebbe az anyagba eddig 26 szakember adta bele a tudását, köz-, szak-, felsőoktatási, iskolai, intézeti könyvtárakból, de informatikusok és archiválási illetve vidékfejlesztési szakember is alakította. Ez utóbbi dokumentum a kifejezett és ki nem fejezett használói igényekből indul ki, és azokat támogatja információval, oktatással és központi szolgáltatásokkal, akik az ő szolgálatukban a frontvonalon állnak, azaz a könyvtárosokat. Emellett más szakterületek, így az oktatás, egészségügy, vidékfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés stb. szakmai igényeire is alapoz - ahogyan az a vándorgyűlésen az Új könyvtári stratégia lehetőségei c. előadásban is elhangzott. (MG)

Baranya kistelepülésein sok helyen nincs már sem iskola, sem bolt, sem kocsma - de havonta egyszer-kétszer begördül a könyvtárbusz. A mozgó könyvtár könyveket, dvd-ket és folyóiratokat visz az aprófalvakba, de a helyiek számára gyakran ennél sokkal többet jelent: közösségi teret, beszélgetőpartnert, olykor pedig az utolsó működő szociális hálót. Eltöltöttünk egy napot a 15 éve működő pécsi könyvtárbusz stábjával.

A pécsi Csorba Győző Könyvtár 2010-ben kapta meg - közel százmillió forintos uniós támogatásból - az első könyvtárbuszát [A szolgáltatás történetét ld.: link ]. Ez az 1-es számú busz, amely menetrendszerűen járja a baranyai aprófalvakat - az idén új menetrenddel -, összesen 40 településre jutnak el egy hónapban egyszer vagy kétszer, mindenhol alkalmanként 1-2 órát töltenek. Korábban nagy vonzerőt jelentett a buszon az ingyenes internet- és számítógép-használat, ám ez az igény az okostelefonok elterjedése óta jócskán visszaszorult. Hogy mi került előtérbe ehelyett? - A személyes kapcsolat. A temus rendelésekhez és tiktokozáshoz ugyan ott a telefon, de a valódi kapcsolódásokat a helybéliek sokszor egy könyvtárbusz belsejében élhetik át.

Magyarországon törvény mondja ki: mindenki jogosult a nyilvános könyvtári ellátás igénybevételére, és könyvtári rendszert a törvény az információk szabad hozzáférésének egyik alapintézményének tartja, amely a demokratikus jogállam működésének feltétele. Sok kistelepülés azonban nem tud gazdaságosan fenntartani egy saját könyvtárat, így a könyvtárbuszok lényegében "házhoz viszik" a könyvtári és információs szolgáltatásokat.

Akad olyan település, ahol, amint megjelenik a könyvtárbusz, felbukkan ez a személy, és végighívja az összes olvasót. Pillanatok alatt megjelenik tíz-tizenöt ember, jönnek, kölcsönöznek - meséli Molnár Ferenc. Elárulta: az adott település lakóinak anyagi helyzete nagyban befolyásolja az olvasókedvet. "Minél elmaradottabb, szegényebb egy település, annál inkább nem olvasnak az emberek" - mondja Cseresznyés Ferenc. (folyt. köv.)

A KIT-ben közel 100 találat van mozgókönyvtárra link , Kentuctytól Nigériáig, Kolozsvártól Egerig. A Csorby Győző könyvtár szolgáltatása 20-szor szerepel közöttük. Érdemes áttekinteni a 2010-es indulástól:

- Közép-Európa legkorszerűbb könyvtárbuszát adták át Pécsen link
- Könyvtárbusz Pécsen (videó) -- a lakosság 80%-a nem járt még könyvtárban link
- Könyvtárbuszok ingyen, pályázatból link
- Újabb könyvtárbusza lesz a pécsi Csorba Győző Könyvtárnak link
- Újabb könyvtárbusz áll szolgálatba Baranya 28 településén link
- Új bibliobusz Pécsett -- 130 millióból, EU-s pénzből link
- 3-5%-kal növelnék a könyvtárhasználók számát Baranya megyében - külső ösztönzőkkel link
- Könyvtárbusz-találkozó lesz Pécsen link
- Baranyai mozgókönyvtár - ott, ahol még a kocsma is bezárt link
- Könyvtárbusz - emlék a vándorgyűlésről (fotókkal) link
- Könyveket adományoznak hátrányos helyzetűeknek a pécsi könyvtárbuszból link
- Könyvtárbuszon almás pite és túrós palacsinta a fizetség link
- Mozgókönyvtár mellett mozgóbolt is jár Baranya pusztuló falvaiban link
- Pécsudvardon járunk. Menetrend szerint jön a könyvtárbusz link
- Könyvtárbusz - kéthetente másfél órán át egy faluban (fotók) link
- Tenni kell az iskolai könyvtári látogatásokért, pl. vetélkedőkkel link
- Elmenni sem lehet Magyarország legszegényebb falujából - bibiobusz azért segít link
- Csobán Laci - mozgókönyvtáros Ormánságban link
- Ami pezsgést hoz: a beszélgetések - 10 éves a Csorba Győző Könyvtár 1-es könyvtárbusza link

Egy friss tanulmány szerint a tizenéves fiúk "ragaszkodnak" az olyan általános iskolai könyvek olvasásához, mint az Egy ropi naplója, míg a velük egykorú lányok már sokkal szélesebb választékból válogatnak. A szakértők szerint a tizenéves fiúk a leginkább támogatásra szoruló csoport, ha olvasásról van szó. A megkérdezett 11-14 éves fiúk körében a 10 leggyakrabban olvasott könyv közül nyolc Jeff Kinney Egy ropi naplója sorozatából származott. A lányok olvasmányai szélesebb körű szerzői és műfaji skálát öleltek fel, beleértve Alice Oseman Szívdobbanás című regényét, Holly Jackson Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz című művét és Suzanne Collins Éhezők viadala című sorozatát - írja a The Guardian.

Bernadetta Brzyska, a Renaissance kutatási vezetője így nyilatkozott: "A gyerekek akkor olvasnak a leginkább, ha azt olvassák, amit szeretnek... Ez nem érv a népszerű sorozatok ellen. Az ismerős szerzők és a sorozatban megjelenő regények vonzzák a vonakodó olvasókat is. A kérdés az, hogy mi jön ezután? Azok a diákok, akiket új szerzők és nehezebb könyvek felé terelnek, továbbra is olvasnak, míg azok, akik ugyanannál a sorozatnál maradnak, hajlamosak megrekedni."

A jelentés azt is megállapította, hogy a diákok jobb szövegértést mutattak, amikor saját maguk által választott könyveket olvastak: kedvenc könyveikről szóló kvízeken átlagosan kilencvenkét százalékos eredményt értek el, szemben az összes könyvre vonatkozó hetvenhat százalékkal.

A középiskolákban tapasztalható, egyre növekvő szakadék - különösen a tizenéves fiúk esetében - egyértelmű cselekvésre szólít fel. Túl sok fiatal megreked, vagy teljesen elfordul az olvasástól gyakran azért, mert még nem találtak olyan könyveket, amelyek relevánsnak, hozzáférhetőnek vagy inspirálónak tűnnek számukra - mondta Martin Galway, a National Literacy Trust szakmai képzésekért és partnerségért felelős vezetője.

A közös olvasás módszerét az Egyesült Királyságban, Liverpoolban fogalmazták meg az 1990-es évek végén. Gyakran nyolc-tíz főből álló csoport biztonságos környezetben találkozik egy rövid, inspiráló szöveg körül, amelyet korábban még nem olvastak. A hangos olvasásra, a beszélgetésre és a közös, egyszerű reflexióra szánt szünetek, az olvasásvezető és a csoport együtt lehetővé teszik azt, hogy a szöveg felmelegedjen, fejlődjön és új gondolatokat ébresszen a résztvevőkben.

A kezdeményezés célja annak vizsgálata, hogy a közkönyvtárak, közintézmények és a civil társadalom hogyan működhetnek együtt annak érdekében, hogy több embernek biztosítsanak lehetőséget az irodalomban, az olvasásban, a beszélgetésben és a közösségben való részvételre a közös (vagy máshogyan fogalmazva: megosztott) olvasás módszerén keresztül.

Közel 80 ember vett részt a Skone-szerte működő közkönyvtárakban és más szervezetekben. Amióta februárban megnyílt a projektfinanszírozási lehetőség, számos együttműködésen alapuló projekt kapott támogatást. Skone valószínűleg Svédország azon régiója, ahol a legnagyobb arányban foglalkoznak e módszerrel, köszönhetően az elmúlt évek munkájának.
Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők érzelmileg elkötelezettek, és új perspektívákkal találkoznak az irodalom és a csoporton belüli beszélgetések révén. A közös olvasási csoportban társas kapcsolatok is fejlődnek, mert a résztvevők együttműködnek a szövegek megértéséért. 2026-ban további projektfinanszírozásra lehet majd pályázni a Skone Könyvtárfejlesztési Régiótól azoknak a Skone-i közkönyvtáraknak. (Ref.: Aux Eliza)

A kecskeméti vándorgyűlés szervezőit dicséret illeti. Az előzetes kommunikáció, a fogadtatás, a gondoskodás, a szakmai programok, a helyszínek, az ételek mind-mind gondos munkát, előkészítést tükröznek. A meleggel nem tudtak mit kezdeni, de ez nem az ő hibájuk - kibírtuk. Hogy még ennek ellenére is pozitív élményekkel mentünk haza, ugyancsak a szervezőgárda érdeme.

A KIT kocsmában a Plüssítő könyvtár megvalósításáról, eredményeiről beszéltem, és arról, mi mindent tanulunk azokból a könyvtári ötletekből, amelyek végül nem aratnak sikert. Szerencsére a Plüssítő könyvtárnál éppen az ellenkezője történt - váratlanul sok olvasót vonzott az óvodás korosztályból. Felmerült az igény arra, hogy továbbadjuk más könyvtáraknak is, hogyan vezényelhetnének le ők is hasonló rendezvényt.
A Könyvtári Intézet Jó gyakorlatok felületére felkerült a lényeg: link , de talán más típusú tartalmaknál is jól jönne, ha a kitaláló könyvtár továbbadná. Mi most egy könyvtári térben játszható (bárhol bevethető) játékon törjük a fejünket, amely pusztán egy kinyomtatandó pdf és a használti utasítás birtokában működőképes lehet, és csak a nyomtatási költségbe kerül.

Magkönyvtár, dokumentumállomány kertészkedésről, cuki rovarhotelkészítési foglalkozások... Igen, ezek mind hasznos zöldkönyvtári tevékenységek. Ám hitelességedet, és a könyvtár küldetéséből adódó többszempontú látásmód átadását (netán költségvetési szempontok érdekében) is jobb a SEXI-modellt is átgondolnod, azaz:
1. érzékenyítés - informálás (Sensitize),
2. példaadás (Exemplary) a könyvtár saját működésével hitelesíti az ügyet,
3. információ gyűjtése az ügy képviselői számára (Information gathering).
Nehezíti a helyzetet, hogy a legutóbbi időkig kimaradt az építészmérnök-képzésből az energiahatékonysági stúdium. De mint a megrendelő egyik képviselője, beruházás esetén megfontolandó szempontokkal állhatsz elő!

Munkácsy Béla (tanszékvezető egyetemi docens, ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet):
- Elgondolkodtató, hogy az alig 25 éves egyetemi épületünk könyvtárjában napernyővel és műanyag csirkehálós utólagos árnyékolással kell védekezni a hőség ellen. Az elmúlt 25-30 évben átadott könyvtáraink és más középületeink példája is rávilágít arra, hogy az építészeti szakma a legújabb - 2024-ben elfogadott - európai szabályozást megelőzően gyakran megakadt az esztétikai tényezők érvényesítésénél, miközben az épületenergetikai szempontok súlyosan sérültek a tervezésnél. A nagyméretű üvegfelületek - különösen a tetőbe integrált üvegezések - látványosak ugyan, de fizikai törvényszerűség, hogy nyáron jelentős túlmelegedést, télen pedig súlyos hőveszteséget és felesleges energiapazarlást, ezért tartósan magas üzemeltetési költséget okoznak.

Munkácsy Béla és Csoknyai Tamás (tanszékvezető, egyetemi docens, BME, kutatási területe: épületenergetika, épületfizika, épületállomány modellezés) pontokba szedték a KIT olvasói számára a legfontosabb szempontokat ahhoz, hogy könyvtárépületed tényleges zöld referencia legyen az épületenergetikai területen is. Elsőként a meglévő, de energetikai szempontból nem hatékony könyvtárépületek tulajdonosai számára vázolnak fontos szempontokat.

1. Hőszigetelés optimalizálása - A homlokzati és tetőszerkezetek korszerű, nagy vastagságú hőszigetelése jelentősen csökkenti a téli hőveszteséget. Középületeknél különösen fontos a hőhidak megszüntetése és a tetőszerkezetek hőtechnikai javítása. Nyáron a hőszigetelés csillapítja a külső hatásokat: az épület lassabban melegszik fel és hűl le. Árnyékolással és átszellőztetéssel hűvösebben tartható az épület. Gépi hűtéssel az energiafogyasztás alacsonyabb lesz. Ha hagyjuk az épületet felmelegedni (nincs se gépi hűtés, se éjszakai szellőztetés, se árnyékolás), akkor a hőszigetelés mellett jobban túlmelegszik az épület.

2. Nagy üvegfelületek energetikai korrekciója - A nagyobb kihívás a meglévő nagy üvegfelületek - különösen a tetőbe integrált üvegezések - okozta jelentős téli hőveszteség és nyári túlmelegedés csökkentése. A függőleges üvegezés cseréje is szóba kerülhet minél alacsonyabb U-értékű, háromrétegű üvegezésre. A tetőbe integrált üvegek esetében a korszerű megoldások között megjelentek a vákuumüvegek és a fázisváltó anyaggal kombinált rendszerek is, amelyek csökkentik a téli hőveszteséget. A legfontosabb azonban az árnyékolás.

3. Passzív eszközök alkalmazása - Elsődleges az árnyékolás: legjobb a külső oldalon elhelyezett mobil árnyékoló. Ezzel egyenértékű, sőt jobb megoldás a lombhullató növényzet, pergola. Szintén ajánlott a természetes szellőzés, különösen a jelentős légcserével bíró éjszakai átszellőztetés. A belső hőtároló tömeg növelése hasonló hatású nyáron, mint a külső hőszigetelés. Lapostető esetében a reflektív tető (cool roof) koncepciójának alkalmazásával a tető hőterhelésének csökkentése oldható meg link .

4. Gépészet korszerűsítése - Kisebb, de alapvető intézkedés a szabályozás javítása, ajánlott a zónázott és intelligens hőmérséklet-szabályozás. A hőtermelő kiváltható hőszivattyúval (legjobb és egyben legköltségesebb a talajhő vagy sekély geotermia alapú hőszivattyúzás, de a levegő hőforrású rendszerek is egyre hatékonyabbak), sokat segít a hővisszanyerős szellőzés. Napelemek alkalmazása elsősorban a hűtési, világítási, melegvíz ellátási és irodai villamos energia igények fedezésére ajánlott, fűtésre nem érdemes méretezni.

Aradon újabb lépést tesznek a kultúra és a közösségi élmény közelebb hozásáért: az önkormányzat és a téka elindították a "Szkennelj. Olvass. Fedezd fel a várost" elnevezésű projektet. Mintegy 150 tömegközlekedési eszközön egy kattintással elérhető a megyei könyvtár digitális változata, így több ezer olvasmány közül válogathat az utazóközönség.

A helyi kulturális örökség és az olvasásösztönző projektet pénteken ismertette rendhagyó sajtótájékoztatón Călin Bibart polgármester: egy villamoson mutatta be a digitális könyvtár használatát. A kezdeményezés az A. D. Xenopol Megyei Könyvtáré és a helyi tömegközlekedési vállalaté (CTP), a városvezetés pedig támogatja az ötletet.
A program lényege, hogy az aradiak és a városba látogatók ingyenesen és azonnal hozzáférhetnek a téka több, mint 52 ezer dokumentumot tartalmazó digitalizált gyűjteményéhez, méghozzá közvetlenül a tömegközlekedési eszközökről. A könyvtár digitális felülete itt érhető el: link 150 járművön QR-kódok várják az olvasókat.
A projekt keretében mintegy 150 autóbuszra és villamosra kerülnek ki olyan tájékoztató matricák, amelyek QR-kódot tartalmaznak. Ezeket okostelefonnal beolvasva a felhasználók azonnal elérhetik a digitális könyvtár teljes állományát:
- történelmi kiadványokat
- levéltári dokumentumokat
- könyveket, monográfiákat, tanulmányokat
- valamint számos kulturális és oktatási anyagot.
A kezdeményezés célja, hogy a közlekedéssel töltött idő ne vesszen kárba: minden utazás lehetőséggé válik a tanulásra, a felfedezésre és az olvasásra.

A legutóbbi KIT-kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
26 - Természetesen, mint minden szakmában
26 - Igen, olyan mentálhigiénés szakemberekkel, akik ismerik a mi világunkat
1 - Az általános mentálhigiénés szolgáltatások elegendőek
1 - Maga a kérdés is felháborító
1 - Nincs olyan probléma, amely ezt indokolná.
Ha mindezt összevetjük az 5 évvel ezelőtti azonos kérdésre kapott válaszokkel, ezt kapjuk: link . Azaz: kevés a változás, de erősödött az igény a nevezett szolgáltatásra, amely nagyobb mentális igényre, egyúttal igényességre is utal.

Mindazonáltal nem ismert, hogy a szakmában lenne ilyen szolgáltatás, ami a hazai pszichológiai, pszichiátriai szolgáltatás mennyiségi gyengeségét tekintve aligha meglepő. Mindenesetre egy készülő stratégiába beleillik egy ilyen fejlesztési cél. (MG)

Az IFLA a Bill Gates Alapítvány támogatásával indított Hatás és Innováció Alap (Impact and Innovation Fund) keretében olyan projekteket támogat, amelyek bizonyítják a könyvtári szektor társadalmi változást előidéző erejét. Egyúttal a potenciális finanszírozók figyelmét a könyvtárakban rejlő partnerségi lehetőségekre irányítják. A felhívásra világszerte 51 pályázat érkezett. Ezekből egy öttagú szakmai zsűri választotta ki a leginkább hatásos, nemzetközi szinten is mintaként szolgáló, innovatív kezdeményezéseket.
A nyertes könyvtári projektek:

1. Litván Nemzeti Könyvtár (Európa) - A program a többi balti országgal együttműködésben valósul meg. A fogyatékkal élő fiatalok számára könnyen hozzáférhető formátumú művek elérhetőségét hivatott növelni a helyi nyelveken. [Megjegyzés: Mivel a díjat nemrég jelentették be, a Litván Nemzeti Könyvtár link ezen konkrét balti projektjéről önálló, külső internetes közlemény vagy részletes projektleírás még nem jelent meg a weben, így annak egyedüli hivatalos forrása maga a jelenleg ismertetett IFLA-közlemény - állítja a Gemini AI, és én sem találtam semmit - Szerk.]
2. Library Aid Africa (Fekete-Afrika) - A projekt a digitális inklúziós stratégiák közös megalkotására összpontosít a régió hat nyilvános könyvtárában, szorosan kapcsolódva az IFLA szubszaharai regionális bizottságának munkájához. A szervezet: Library Aid Africa link .
3. Katari Nemzeti Könyvtár (Közel-Kelet és Észak-Afrika) - A kezdeményezés szorosan kapcsolódik az IFLA RSCVD programjához, és a könyvtárak kapacitásépítésére fókuszál a kutatás és a tanulás támogatása érdekében, különösen a konfliktusövezetekben élők megsegítésére. Lásd még: RSCVD Community - Önkéntes Könyvtárak Közössége link és Quatar National Library link .

A zsűri tagjai folyamatosan nyomon követik és segítik a nyertes konzorciumok munkáját. A Gates Alapítvány által biztosított pénzösszegeket a kifejezetten erre a célra létrehozott Stichting IFLA Global Libraries jótékonysági alapítvány kezeli. (Ref.: Gemini, Szabó Eszter)

A Könyvtárszakmai Kerekasztal és annak hat könyvtári szakmai szervezete is támogatta azt a június végén tett szakmai javaslatot, amelyben a Pulszky Társaság kezdeményezésére több szakmai szervezet (a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, az ICOM Magyarország, az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, a Magyar Levéltárosok Egyesülete) a közgyűjteményi területen dolgozók mielőbbi bérrendezését követeli.

Most ráadásul a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium számára a dolgozók összeállítottak egy átfogó dokumentumot a belső problémákról is. Ebben többek között azt írják, "az Országos Széchényi Könyvtár több mint húsz éve politikai zsákmány, elbirtoklása presztízskérdés, a kinevezett inkompetens igazgatók vezetése miatt már régóta nem képes könyvtári vezető szerepének betöltésére. A vezetők inkompetenciája veszélyezteti a jogszabályban előírt feladatok ellátását" - áll a 444-hez is eljutott link belső dokumentumokban, amelyben többek között a munkatársak politikai függetlenséget, a belső cenzúra megszüntetését, a "szabad rablás megállítását" követelik.

Lapunknak Tőzsér Istvánné Andrea, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke - az egri Bródy Sándor Könyvtár igazgatója - úgy nyilatkozott, hogy az államtitkárral már sor is került egy átfogó szakmai egyeztetésre a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által szervezett szokásos vándorgyűlésen. (A megbeszélésen részt vett az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma, az Egyházi Könyvtárak Egyesülése, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Könyvtárostanárok Egyesülete, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete is.) Kérdésünkre elmondta, optimistán tekintenek a következő hónapok elé, többek között azért is, mert az államtitkárral egyetértettek abban, hogy a könyvtári hálózat az egyik leglátogatottabb kulturális hálózat Magyarországon, így a problémák feltérképezése és megoldása kulcskérdés. Az államtitkár a szakmai szervezetektől várja a javaslatokat arra, hogy a jövőben milyen stratégia alapján haladjanak a fejlesztésekkel.

Az IFLA Bibliográfiai Szakosztálya közzétette a 2025 tavaszán végzett, az akadálymentességi metaadatokra vonatkozó felmérés eredményeit. A jelentés link a nemzeti bibliográfiai ügynökségek (NBA-k) akadálymentességi gyakorlatát vizsgálja, és tárgyalja az akadálymentességi metaadatok bevezetése során felmerülő kihívásokat. A felmérésben 32, különböző régióból származó ügynökség vett részt. A válaszok megmutatták: bár sokan tisztában vannak az akadálymentesség fontosságával, a politikák és gyakorlatok formalizálása terén még mindig sok a tennivaló.

Főbb megállapítások:
- Hivatalos, az akadálymentességre vonatkozó metaadat-irányelv: az NBA-k mindössze 19%-a jelentette, hogy rendelkezik vele (sokan még dolgoznak az ilyen irányelv kidolgozásán).
- Akadálymentes formátumok a bibliográfiákban: 81% szerepelteti, de csupán 53% rögzíti ezeknek az a konkrét akadálymentességi jellemzőit.
- A válaszadók 37%-a megerősítette, hogy nemzeti bibliográfiai katalógusuk akadálymentes, míg 63% jelezte, hogy nem végeztek értékelést, vagy hogy továbbra is vannak akadálymentességi hiányosságok.

Főbb akadályok a korlátozott tudatosság, a képzés és az erőforrások hiánya: 78%, a rendszerbeli vagy munkafolyamatbeli korlátok: 47%. Automatizált és manuális munkafolyamatok kombinációját alkalmazza a metaadatok kezeléséhez a válaszadók 46%-a. Mesterséges intelligenciával kísérletezik: 23%. A szabványosított szókincsek, mint amilyen a Schema.org és az ONIX, még nem terjedtek el széles körben.

A jelentés szorgalmazza:
- az akadálymentességi szókincsek nemzetközi szabványosítását
- a metaadatok bevezetéséhez szükséges egyértelműbb iránymutatásokat (RDA/MARC-leképezések, Linked Data-szókincsek)
- a kiadókkal való szorosabb együttműködést az akadálymentességi metaadatok forráskódba való beágyazása érdekében
- a kötelespéldány-rendszerek modernizálását (pl. sok országban még mindig kizárólag a nyomtatott dokumentumokra fókuszálnak a kötelespéldány-rendeletek stb.)
- a praktikus átmeneti intézkedéseket a jelenlegi működési hiányosságok áthidalására. (Ref. Copilot; DeepL; Szabó Eszter)

2026. június 17-én elhunyt Hegyközi Ilona, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének hosszú évtizedeken át meghatározó személyisége, korábbi ügyvezető titkára, a Társadalomtudományi Szekció titkára, pályázataink hű gondozója, a hazai és nemzetközi könyvtárügy elkötelezett és kiváló szakembere.

Hegyközi Ilona neve összeforrt az Országos Széchényi Könyvtárral és a Magyar Könyvtárosok Egyesületével. Negyven éven át szolgálta a nemzeti könyvtárat, ahol szakmai pályafutása során számos területen bizonyította kivételes tudását és elhivatottságát. Munkássága a könyvtár- és információtudomány számos területére kiterjedt: a tájékoztatószolgálat, a különgyűjtemények kezelése, a bibliográfiai feltárás, az adatbázis-építés, a dokumentációs tevékenység és a szakmai kiadványszerkesztés egyaránt meghatározó részét képezték pályájának. Ismereteit a Kalauz a könyvtár- és tájékoztatástudományi szakirodalomhoz című munkában foglalta össze, amely a Könyvtárosok kézikönyve ötödik, Segédletek című kötetének egyik meghatározó fejezeteként jelent meg.

A Könyvtári Intézet Könyvtártörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárában különböző dokumentációs munkakörökben dolgozott, 2006 és 2016 között az osztály vezetője volt. Vezetőként nemcsak szakmai tudásával, hanem emberségével, segítőkészségével és példamutató hozzáállásával is kivívta munkatársai tiszteletét. Nyugdíjba vonulását követően, 2016 után is még éveken át támogatta a szakkönyvtár munkáját, bizonyítva, hogy számára a könyvtárosság nem csupán hivatás, hanem életforma volt.

Játékkölcsönzés - nem újdonság (gyerek)könyvtárakban. De pl. a tárgykölcsönzés azonban nem terjedt el Magyarországon. Egyik visszatartó erő, hogy nincs tárgy - pl. fúrógép, sátor, vagy egyéb -, amit kölcsönözni lehet. München Gasteig könyvtárának példája (itt írtunk róla: link ) nyomán talán sikerülhet...

Ha nem is tárgyakra, de játékokat említve írják: "Játékcsere polc - A polcon található társasjátékok önkéntes adományok. A következőket teheted:
- itt játszhatod a játékokat
- hazaviheted őket
- hozzáadhatod a saját adományaidat a polchoz."
Azaz: nem kell feltétlenül megvásárolnia a könyvtának a kölcsönzendő tárgyakat.

Előnyök:
- gyorsabb indulás tetsz lehetőség a kisebb ráfordítás
- az adományozók képletesen "részvényessé válnak", ami az átlag feletti elkötelezettséget jelent a könyvtár iránt
- hely szabadul fel az adományozóknál a többnyire felesleges tárgyaktól való megszabadulással
- ökológia: kevesebb tárgyra, termékre van szükség.
Hátrány:
- többnyire esetleges, hogy ki mit tud adományozni (bár a könyvtár meg is hirdetheti, mit is keres a készletbe)
- a tárgyak döntően nem újak lesznek, nem is feltétlenül a legjobb állapotúak. (MG)

A ByWater Solutions és a Novare Library Services hatrészes, ingyenes webinár-sorozatot indít a könyvtári MI gyakorlati alkalmazásáról. Az online előadások 2026 júliusától 2027 januárjáig havonta jelentkeznek, és a felvételek később is elérhetők lesznek link .

Tematika:
- Július 8.: bevezetés az MI használatába, gyakorlati bemutatókkal (Gemini, NotebookLM), promptírási tippekkel és alapvető munkafolyamatokkal.
- Augusztus 12.: könyvtári MI-szabályzat kialakítása, adatvédelem, átláthatóság és a "Human-AI-Human" munkafolyamat, vagyis az emberi ellenőrzéssel kiegészített MI-használat.
- Szeptember 9.: "vibe coding", vagyis egyszerű alkalmazások készítése programozási tudás nélkül, könyvtári feladatokra szabva.
- Október 14.: mikor érdemes és mikor nem érdemes MI-t használni; adatelemzés, döntéstámogatás és napi munkafolyamatok segítése.
- November 11.: könyvtári statisztikák automatizálása Google Sheets és MI segítségével, ismétlődő adminisztratív feladatok gyorsításával.
- December 9.: helyben futó, nyílt forráskódú nagy nyelvi modellek használata a felhasználói adatok védelmében és a helyi adatkezelés támogatására.
- 2027. január 13.: marketinganyagok, képek, címek és szövegek készítése MI-eszközökkel, kommunikációs és promóciós célokra.

A sorozat jól mutatja, hogy a könyvtári MI-használat egyre inkább a gyakorlati alkalmazások, a szabályozás, az adatbiztonság és a munkafolyamatok támogatása felé mozdul el. A hangsúly nem az MI öncélú használatán, hanem azon van, hogyan lehet azt felelősen, ellenőrzötten és hatékonyan beépíteni a könyvtári szolgáltatásokba és az adminisztrációba. (ref.: ChatGPT, HL)

Folytatva Koreny Ágnes jegyzetének szemlézését Masud Khokhar: stratégiai vezetés egy VUCA-világban előadásáról... (Előző rész: link )

Khokhar a University of Leeds AI-stratégiájának példáján keresztül bemutatta, hogy a könyvtáraknak nem pusztán az AI használatát kell támogatniuk, hanem szerepet kell vállalniuk az AI-ról szóló intézményi gondolkodás alakításában is. Kulcsfogalmai a knowledge equity, a knowledge security és a digital ethics voltak, vagyis a tudásméltányosság, a tudásbiztonság és a digitális etika. Az AI így nem technológiai kérdésként jelenik meg, hanem tudás- és társadalompolitikai kérdésként.

A hibák és kudarcok kérdéséről is beszélt. Szerinte nem minden kudarc egyforma. Meg kell különböztetni az elkerülhető hibákat, a komplex rendszerekből fakadó hibákat és az úgynevezett intelligens hibákat, amelyek tanuláshoz és innovációhoz vezetnek. A jövő szervezeteinek nem hibamentességre kell törekedniük, hanem olyan környezetet kell teremteniük, ahol lehet kísérletezni, tanulni és biztonságosan levonni a tanulságokat. Khokhar szerint nem elég a változásokat menedzselni: átmeneteket kell vezetni. Minden változás veszteségekkel is járhat: rutinok, identitások, státuszok, kompetenciák és biztonságérzetek veszhetnek el. A vezető feladata ezért nem pusztán új rendszerek bevezetése, hanem annak segítése is, hogy az emberek képesek legyenek átlépni egy új működési állapotba.

Ehhez kapcsolódott az előadás egyik legerősebb metaforája: a "basement of despair" és a "balcony of hope" képe, vagyis az út a reményvesztettség és kifáradás állapotából a remény és a perspektíva felé. Khokhar szerint a vezetők feladata nem a bizonytalanság eltüntetése, hanem az, hogy segítsék munkatársaikat a kilátástalanság, a kifáradás és a veszteségérzés állapotából eljutni egy olyan helyzetbe, ahol ismét láthatóvá válik a közös cél, a perspektíva és a cselekvés lehetősége. Ez nem egyetlen vezető személyes teljesítménye, hanem a szervezeti kultúra és a közös vezetői munka eredménye.

Több száz óvodás és kisiskolás vett részt 2026. június 10-én a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár Lovak az irodalomban, lovak a könyvtár udvarán című rendezvényén, amely a könyvek világát kapcsolta össze a közvetlen élményszerzéssel. A gyerekek az olvasóteremben lovakról szóló könyvekkel ismerkedhettek, az udvaron pedig három lovarda segítségével testközelből találkozhattak az állatokkal.

Vincze Csilla könyvtárigazgató szerint a program a könyvtár egyik legnépszerűbb eseménye, amelynek hatására évről évre megnő az érdeklődés a lovas témájú kötetek iránt, és sok gyermek később visszatér ezek kikölcsönzésére. A résztvevők a lovaglás és lótartás alapjaival, valamint a lovas felszerelések használatával ismerkedhettek meg, miközben a szervezők a természetközeliség és az állatokkal való kapcsolat fontosságára is felhívták a figyelmet. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Az Országos Könyvtári Platform (OKP) 2017-ben indult, használható eredménye azonban azóta sincs, és várhatóan már nem is lesz soha. Azt, hogy mi ment félre ezzel a magyar könyvtári mércével óriásinak számító projekten, majd a Tarr-féle minisztériumi vizsgálat és utána esetleg egy módszeresebb átvilágítás derítheti ki. A pénz egy része valószínűleg már meg sem érkezett az OSZK-ba, ami pedig igen, annak nagy részéből NER-közeli cégek (az egyik fő megvalósító a főleg közmédiás referenciákkal rendelkező Hermész-Soft Kft. volt) próbálták megvalósítani az országossá tenni kívánt új rendszert - kevés sikerrel.

Az OSZK még úgy csinál, mintha ez a most éppen Libmate-nek nevezett rendszer [a KIT-ben, korábban: link ] működőképes lenne, könyvtári forrásaink szerint azonban annak valójában csak kisebb részmoduljai valósultak meg, és a gyakorlatban azokkal is annyi a gond, hogy mellette párhuzamosan inkább a szintén sok sebből vérző régi informatikai rendszert használják.

Más könyvtári rendszerekkel is alapvető problémák vannak. A kereshető könyvtárközi adatbázis, a MOKKA-R 2024 óta nem működik, és súlyos problémák vannak az MKDNY-nyel, vagyis a Muzeális Könyvtári Dokumentumok országos adatbázisával, pedig azt törvény szerint szintén az OSZK-nak kellene üzemeltetnie.

A könyvek digitalizálása - erre, eszközbeszerzésre is több százmillió ment el a tízmilliárdos projektből - most többnyire úgy zajlik az OSZK-ban, hogy a digitalizálásra szánt köteteket szétszedik, mert a gépekbe csak lapokat lehet betenni - majd a könyveket megsemmisítik. A saját állomány digitalizálásával ettől függetlenül sem nagyon haladnak, sokszor inkább a külső intézményeknek tett szolgáltatások élveznek elsőbbséget.

A digitális tartalomszolgáltatás javításában azonban csak egyes, elsősorban kutatási szempontból releváns területeken van előrelépés. Így például a digitális corvináknál és a kéziratoknál - a "sima" könyveknél ez nem látszik, pedig az Országos Széchényi Könyvtár potenciálisan a magyar kulturális örökség digitális központja is lehetne.

A National Library Board (Nemzeti Könyvtári Tanács, Szingapúr) és Sentosa sziget együttműködésében létrejött a Palawan Beach környékén (Sentosa szigetén) a nap 24 órájában elérhető, szabadon használható könyvválogatást kínáló strandkönyvtár.

A kezdeményezés része a "Sit-n-Read" (Ülj le és olvass!) csomópontok hálózatának, amely különböző tematikus pop-up könyvtári pontokkal ösztönzi az olvasást a városi terekben. A szolgáltatás rugalmas, mobil jellegű, mivel a könyvtár egy autóra szerelt utazókönyvtár is egyben. A könyvek kölcsönözhetők. A fiatalokhoz szóló sajtóközleményben visszahozásra ösztönöznek. A közösségi olvasás élményét viszik ki a strandra. Gyermekeknek és felnőtteknek szóló könyveket egyaránt találnak a látogatók. A projekt a strandolók nagylelkűségére támaszkodik, hogy a polcok változatos történetekkel legyenek feltöltve link ) A közösségi olvasás élményét viszik ki a strandra. (Copilot; Szabó Eszter)

A falusi kocsmák száma drasztikusan csökkent az utóbbi években: több ezer vendéglátóhely szűnt meg az országban. Ezzel pedig nem az alkoholfogyasztás szorult vissza, hanem a közösségi terek tűntek el egyes vidéki közösségek számára. A folyamat a Covid idején indult, és egyelőre nem látni a megoldást, hiába a kormányzati programok. Három zalai kisfaluban jártunk: Kustánszegen, Csonkahegyháton és Becsvölgyén, ahol mára szinte teljesen eltűntek ezek a falusi kiskocsmák. Az itteniek beszámolói szerint az internet és a dohányboltok elterjedése is hatással volt erre a folyamatra. Az Európa 5000 kocsmájában járt Kocsmaturistával is kielemeztük a helyzetet, akitől javaslatot is kaptunk arra, hogyan menekülhetnénk meg a kocsmák.

Ijesztő, de megéri - miért nem jó, ha egyből a lakosságot sokkolják a kórházi fertőzési adatokkal? Alig két hónapja maradt az Egészségügyi Minisztériumnak arra, hogy nyilvánosságra hozza az eddig részben elrejtett kórházi fertőzések adatait. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakember a fokozatos bevezetés híve, azt is elmondta, miért kellene időt adni az intézményeknek a szó szerint értendő megtisztulásra. Miért nem jó, ha egyből a lakosságot sokkolják az adatokkal?

Orvosként ő éppen akkor, a kilencvenes években dolgozott Angliában, amikor bevezették, hogy nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait. Ahogy mondta, ez fokozatosan történt, nem egyszerre borítottak rá mindent a betegekre, először a szakmának volt dolga a számokkal: minden intézmény, kórházi osztály kapott egy kódot, és fontos volt, hogy a vezetők csak a saját osztályuk kódját tudták, a többiekét viszont nem - így tehát csak azt lehetett látni, hányadik helyen állnak az adatok alapján felállított rangsorban a hasonló profilú és súlycsoportú osztályok között.

A szakember szerint az osztályvezetőket arra ösztönözték ezek a rangsorok, hogy minél magasabbra jussanak rajta, senki nem akart rosszabb lenni az átlagnál. Amennyiben ez mégis így volt, lehetett szakmai segítséget kérni: régiónként volt egy infektológus csapat, amelynek tagjait bármelyik kórház felhívhatta tanácsért, útmutatásért, és ezután
a tanulási, fejlődési szakasz után következett csak az, hogy a nagyközönség előtt is publikussá váltak a fertőzési adatok.

Az egyik kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott: nem pánikkeltés céljából akarják nyilvánosságra hozni a fertőzési adatokat, hanem azért, hogy segítsék a rendszer megtisztulását, és a rendelkezésre álló információk alapján jobb betegjogi keretrendszert tudjanak kidolgozni. Hozzátették: semmiképpen sem az a cél, hogy megbüntessék az egészségügyi intézményeket, inkább arra törekednek, hogy feltárják az okait például annak, egyes kórházakban miért nem garantált a higiéniai minimum.

A KIT portálján régóta olvashatók javaslatok, hogyan készüljünk fel egy konferenciára előadóként, szervezőként illetve hallgatóként link . Most Ned Potter angol könyvtári stratégiai menedzsment, közösségi média, és prezentációsképesség-szakértő javaslatait nézzük meg:

1. Először írd le az ötleteidet; a vizuális elemeket majd később rendezd el. Gondolj rá úgy, mintha házat építenél - lefekteted az alapokat és megnézed, hogyan alakulnak a falak, mielőtt kiválasztanád a bútorokat és a színeket...
2. Készíts egy változatot, amelyben minden benne van, amit el akarsz mondani. Ebben a szakaszban ne aggódj az időzítés vagy a hossz miatt.
3. Gyakorold hangosan! Nem lehet fejben gyakorolni egy előadást - öntudatlanul rövidítéseket fogsz használni, és a nagy napon ott állsz majd egy diával szemben, és nem fogod tudni, hogyan is fejezd ki magad.
4. Mérd meg a beszéd időtartamát. Valószínű, hogy hosszú lesz; ez nem baj. Könnyebb hosszúra készíteni, és később kitalálni, mit kell kihagyni.
5. Mindenképp vágj le 10%-ot az előadás hosszából! A konferenciákon a dolgok mindig hajlamosak hosszabbnak bizonyulni, mint gondolnád. Vagy talán technikai probléma adódik, vagy a moderátor bevezetője túl sokáig tart. Jobb, ha túl rövid, mint túl hosszú, mert ez utóbbi elveszi más előadók idejét. Tehát ha 40 perces időkereted van, készülj fel 36 percre.
6. Próbáld el még egyszer, és jegyezd meg az egyes szakaszoknál várható kulcsfontosságú időpontokat.
7. Ne helyezz kérdéseket közvetlenül a végére. Jobb, ha a kérdéseket 5 perccel a vége előtt teszed fel, majd megválaszolod őket, és elvégzed a záró összefoglalást.
8. Add hozzá az alternatív szöveget (feltételezve, hogy a diáidat később megosztják).
9. Készíts egy megosztásra szánt változatot!
10. Mentsd el egy pendrive-ra, mentsd el a laptopodra, ÉS töltsd fel a felhőbe is... Ezzel szinte minden eshetőségre felkészülsz! (Ref.: Aux Eliza)

A szelektív magyar oktatási rendszer nem az elmúlt 16 évben, hanem évtizedek óta feladta azt a küldetését, hogy mobilitási lehetőséget adjon a gyerekeknek. Az elmúlt 16 évben az iskola még inkább bebetonozta a gyerekek származási helyzetét, és egyre nehezebbé tette a kitörést. A probléma rendszerszintű, ezért rendszerszinten kell változtatni rajta, ehhez viszont megkerülhetetlen, hogy arról is beszéljünk, hogy mi az iskola célja és feladata: átadni a kötelező tananyagot, vagy segíteni a gyerekeket abban, hogy kíváncsivá váljanak és megértsék a helyüket a világban, illetve saját helyzetüket a társadalomban?

A podcastban szó esik arról is, hogy hogyan lehet a János vitézt vagy a Toldit úgy tanítani, hogy a gyerekek ne kívülállóként, hanem saját élményeiken keresztül kapcsolódjanak hozzá, és arról is beszélünk, hogy mit kezdhet az iskola a tananyagban megjelenő kanonizált kultúrával: elég csak arról tanulniuk a gyerekeknek, vagy helyet kell adni saját lokális és populáris kulturális tapasztalataiknak is? (Qubit)

- A beszélgetés talán legelgondolkodtatóbb megjegyzése, hogy a tömegkultúra terjedésének egyik legerősebb mozgatója, hogy a magaskultúra képviselői gyakran nem képesek a befogadók befogadási képessége, módja, stílusa szerint prezentálni a tartalmat. Így a befogadás helyett eséllyel elidegenítés lesz az eredmény. Mert bár az oktató fél számára lehet, hogy jók voltak a 10-20-50 évvel ezelőtti módszerek, s nem alaptalanul érezheti ezt, hiszen saját esetében is eredményesek voltak. Ám azóta sokat változott a világ. Ha az alapösztönzők nem is feltétlenül, de az eredményes közvetítő eszközök és módok már rég nem azok. Legyen az iskolai katedra vagy könyvtári módszertan. (MG)

Magányosabbá válnak az emberek, ha eltünedeznek az újságírók, és kevesebb a helyi hír. Ezt mutatták ki Danny Hayes és Anusha Trivedi politológusok, a kaliforniai George Washington Egyetem munkatársai. Számításukat úgy végezték, hogy összehasonlítottak olyan, egyébként hasonló szövetségi államokat, amelyekben nagyon eltérő a helyi újságírók aránya. Erről külön felmérés létezik (Local Journalist Index), a magányosság mértékét pedig az USA statisztikai hivatalának egy 2024-es, a háztartások helyzetét feltérképező adatgyűjtéséből vették. Mivel a városoktól távol amúgy is jobban fenyeget az egyedüllét, a kutatók a vidéki lakosság arányát is figyelembe vették az összehasonlításban.

A lehetséges okok közé tartozik, hogy
- akik kevésbé jutnak megbízható helyi hírekhez, azok több időt töltenek a közösségi hálókon és a mobiljukkal, azt pedig már korábbi kutatások kimutatták, hogy az ilyesmi fokozza a magányosságot.
- Sokat számít az is, hogy akik nem értesülnek helyi eseményekről, azok otthon maradnak, kevesebbet vannak társaságban.
- A helyi konfliktusokról szóló hírek hiánya a közéleti aktivitást is csökkenti, például az emberek nem mennek tüntetni, nem találkoznak hasonlóan gondolkodó ismeretlenekkel.
- Van lélektani háttér is: a helyi híreknek hatásuk van arra is, hogy az emberek a helyi közösség részének érezzék magukat.
Ebből a szempontból fontosak a nem közéleti, hanem a szomszédság mindennapjairól, ünnepeiről szóló beszámolók is. Ugyanakkor az említett index szerint az USA-ban az utóbbi 25 évben folyamatosan és erősen csökkent a helyi újságírók száma, és akik maradtak, azok is inkább bűnügyekről és sportról írnak.

Független Helyi Lapok Közössége (Fülke): Tizenhat év után először nyílik lehetőségünk arra, hogy ne csupán az államilag fenntartott közmédia működéséről, hanem a teljes magyar nyilvánosság állapotáról beszéljünk, melynek kulcsfontosságú része a vidéki Magyarország sajtója.

Az újságírás a vidéki Magyarországon több szempontból válságban van. Alig találni olyan közösséget, ahol a lakosok nem korlátozottan férnek hozzá azokhoz a hiteles és átfogó hírekhez, valamint információkhoz, amelyek a helyi demokráciát táplálják. Más szóval a magyar társadalom döntő többsége hírsivatagos területeken él. Ez a válság több tényező együttes következménye. Ide tartozik: a hagyományos hírmédia válsága és a helyi hírcsatornák eltűnése (piaci sokszínűség felszámolása), ami összefügg a hírgyártásba történt brutális politikai beavatkozással, szisztematikus állami dezinformáció terjesztésével, valamint a helyi médiafinanszírozási források szélsőséges centralizálásával, és azok pártpolitikai alapon történő kontrolljával, az önkormányzati média propagandaszolgálatába állításával, ahogyan azt a NER elmúlt 16 évében megtapasztaltuk.

Az újságírás válsága különösen súlyos, mert - alig 8-10 megyei jogú várostól eltekintve, ahol a Független Helyi Lapok Közösségének (Fülke) tagjai jelen vannak - az újságírói kutatómunka és tájékoztatás eltűnése a helyi intézmények, valamint a lokális politikák (önkormányzatok, közintézmények, helyi gazdasági szereplők, pártok) feletti ellenőrzés teljes elvesztéséhez vezetett. Ha nincs, aki kérdezzen, nincs, aki utánajárjon a közpénzek sorsának, nincs, aki bemutassa az eltérő véleményeket, akkor a helyi közélet fokozatosan átláthatatlanná válik. Ahogyan az meg is történt az elmúlt tizenhat évben. Mindez mélyebb társadalmi következményekkel is jár: Magyarországon a médiába vetett bizalom az Európai Unióban a legalacsonyabb szintre süllyedt, ami közvetlen következménye a központilag irányított információs zűrzavarnak.

Egy étrendi ajánlásnak nem kell ­hamisnak lennie ahhoz, hogy veszélyes legyen. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a tények kontextusból kiragadott szelektív közlése, egyes kockázatok elhallgatása ugyan­olyan káros lehet, mint a nyílt hazugság, akár közegészségügyi léptékben is. Ezért is döntöttek úgy a University College London kutatói, hogy rendet teremtenek a zavaros helyzetben, ahol az online egészségügyi tanácsok ellenőrzésére használt rendszerek nem tudják jelezni a veszélyt; gyakran átcsúsznak az algoritmusok szűrőin olyan tartalmak, amelyek a részletek elhallgatása miatt félrevezetőek.

Tudományos szakirodalomra, esettanulmányokra, szabályozási nyilvántartásokra és meglévő félretájékoztatási kutatásokra támaszkodva egy olyan eszközt fejlesztettek, amelyik megmutatja, mennyire veszélyes egy étrenddel, illetve táplálkozással kapcsolatos tartalom, még akkor is, ha az alapvető közlendője igaz. A Diet-MisRAT link nevű rendszerük egy ötlépcsős skálán értékeli a tartalmat, ugyanazt a kockázatbesorolási logikát alkalmazva, mint amit a kémiai és biológiai fenyegetésekre használnak. A rendszer egyértelműen súlyoz, egy súlyos gyógyszerkölcsönhatást nem említő bejegyzés magasabb veszélyességi pontszámot kap, mint egy apróbb ténybeli hiba.

A kutatók alapos tesztelésnek vetették alá eszközüket akadémiai szakértőkkel, dietetikusokkal és táplálkozástudományi egyetemi hallgatókkal, végül pedig a ChatGPT-t is bevonták a vizsgálatokba. Meglepetésre az általános felhasználás mellett gyakran képzelgésen kapott - így egészségügyileg veszélyes - mesterséges intelligencia is ugyanolyan jól teljesített, mint az emberi szakértők. A kutatók szerint ez azt jelzi, hogy az AI igenis használható ilyesfajta célú tartalomszűrésre akár a nagy online platformok háttérrendszerében is, ám ehhez egy, az azokéhoz hasonló szakértői keretrendszerbe érdemes helyezni.