A könyvtár nem képes egyedül hatékonyan kiszolgálni pl. az olvasási nehézségekkel küzdő embereket. Ez nem szégyen, hanem tény. Aki ezt hamarabb belátja, előnyre tehet szert. Egyszerre szükséges ugyanis robusztus (nagy tételszám, összetett és nagyobb erőforrást igénylő rendszer), illetve testreszabott (végfelhasználót ismerő, neki minél pontosabban ajánlatot tevő) rendszert építeni. Így hatékonyak lehetnek az egy helyről szolgáltató és sok helyen elérhető online szolgáltatások, mint pl. a hangoskönyvek és -folyóiratok.

A közelmúltban szóltunk a flamand Luisterpunt Bibliotekről link és a norvég Tibi-ről link .
Most pedig a holland Passend Lezen link (magyarul: megfelelő olvasmány) szolgáltatást mutatjuk be. Tartalma: több, mint 110 000 hangoskönyv, több, mint 10 000 e-könyv, szinte az összes országos és regionális újság, magazinok széles választéka a digitális hallgatáshoz vagy olvasáshoz, rádiójátékok és előadások. Mindezek könnyen olvashatók és hallgathatók a Passend Lezen weboldalán, alkalmazásán vagy más olvasási segédeszközön keresztül.

A Passend Lezen az olvasási nehézségekkel élők könyvtára. Olvasóink hatalmas könyv-, újság- és folyóiratgyűjteményhez férhetnek hozzá. A szolgáltatást a nemzeti Királyi Könyvtár koordinálja, és főként könyvtáraknak, egészségügyi és oktatási intézményeknek kínálja. Tehát a könyvtárak az egyik szolgáltatók a szegmensben.

Könyvtárak számára link így ajánlják:
- A könyvtárosoknak nehézséget okozhat az olvasás, például diszlexia, gyengénlátás vagy más olvasási fogyatékosság. A Passend Lezen a könyvtárral együttműködve különleges szolgáltatást kínál. Fedezze fel, hogyan segíthet ügyfeleinek! (ref.: MG)

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

Örvendetes, hogy a kulturális politikában most legalább asztalra került néhány anyag és koncepció. A 2010 óta eltelt időszakban elszoktunk attól, hogy jövőképekről beszéljünk, hogy különféle elképzeléseket meg lehessen vitatni. És közben szép lassan elsorvadt az a fajta politikai képzelet is, amellyel elgondolható lett volna egy másfajta politikai valóság.
Most leginkább az egyes kulturális területek saját elképzeléseire volna szükség, állításokra saját magukról, olyan koncepciókra, amelyek nyomán bármi fel- vagy újjáépíthető. Ha esetleg hevernek még elgondolások az asztalfiókokban, talán elő kellene venni ezeket, és megbeszélni, érvényesek-e még. Villámgyorsan meg kellene teremteni a vita és a kritikai tereit, ha van egyáltalán még közös nyelvünk és közös platformunk ehhez.

Két dolog biztos:
- Hosszú idő óta most adódott először olyan helyzet, hogy a parlamenti választások végeredménye már nem tudható előre, azaz nem eleve lefutott a verseny.
- Másrészt az is látszik, hogy ha társadalmi alrendszerek újjáépítésén gondolkodunk, nem találunk olyan kiinduló állapotot, amelyhez vissza lehetne térni. Nem mondhatjuk, hogy semmi gond, ugorjunk vissza 2010 elé és folytassuk onnan. Muszáj lesz tehát valamit kitalálni.

Előző rész: link .

Múlt heti lapszámunkban tévesen korábban más felkínált referálandó hírcímeket tettünk közzé. Tehát tévedtünk, amiért elnézést kérünk. A következő lapszámban természetesen a megszokott rend fog érvényesülni. Hogy ezen a héten se maradjunk referált anyagok nélkül, e speciális helyzetben az alábbi, e heti referátumainkat kínáljuk:

- Holisztikus vezetés? Három tipp iskolai könyvtárak vezetőinek is link
- Képzeletbeli Minisztérium - könyvtárakat újít meg link
- Mérnökök Nemzetközi hete és a Fekete Történelem Hónapja - együtt?! link
- Könyvtárszövetség: A jó könyvtár 21 pontja - 20-21. link
- Diszkrimináció a gyerekirodalomban link
- Könyvtárat minden otthonba, Dél-Indiában link
- Egyetemi könyvtárak adatbázis-hozzáférése, avagy mit árul el a benchmarking? link

Az iskolai könyvtárosok intézményük természetes vezetői lehetnek - különösen a technológiai újítások terén.
A könyvtár az a pont, ahonnan az egész iskola támogatása átlátható, így a kezdeményezés és a tudásmegosztás kulcsszereppé válhat.

1. Az iskola igényeinek feltérképezése és technológiai hiányok azonosítása:
- Figyelni kell, miben kérnek segítséget a pedagógusok és a diákok (pl. MI-írástudás, forráskritika, álhírek felismerése).
- Felmerülhet igény robotika szakkörre, digitális történetmesélésre, podcast- vagy videókészítés támogatására.
- Fontos terület lehet az akadálymentes technológia, a digitális állampolgárság vagy új oktatási alkalmazások bevezetése.
2. A megfelelő vezetési forma kiválasztása:
- Egyéni konzultáció, közös tanítás vagy tantestületi műhelymunka.
- Rövid útmutatók, oktatóvideók, rendszeres hírlevél új eszközökről.
- Szakmai tanulóközösségek szervezése, jó gyakorlatok bemutatása.
- Bizottsági részvétel a pedagógiai tervezésben.
3. Folyamatos tanulás és kíváncsiság:
- Konferenciák, webináriumok, szakmai hálózatok követése.
- Kapcsolattartás más iskolai könyvtárosokkal.
- Új módszerek kipróbálása és tapasztalatmegosztás.

A "belső vezetés" célja nem önmagában a technológiai innováció, hanem az intézményben zajló tanulás erősítése. Az iskolai könyvtár - az egész intézményt támogató pozíciója miatt - kiemelt stratégiai helyzetben van. Fontos, hogy ne csak szolgáltató egységként, hanem pedagógiai és digitális fejlesztési központként is definiálja önmagát. (ref.: ChatGPT, HL)

Olvasói adományoknak köszönhetően bővült a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár link állománya, miután a tavaly év végi megszorítások miatt nem tudott új olvasmányokat beszerezni az intézmény. Gyűjteményük számos magyar és román nyelvű kiadvánnyal gazdagodott.

Új gyermekkönyvek és regények kerültek fel a megyei tanács fenntartásában működő könyvtár polcaira az idei év elején. A kiadványok beszerzéséhez az olvasóközönség segítségét kérték, ugyanis az önkormányzat biztosította volna ugyan a szükséges anyagiakat, a kormány megszorító intézkedései miatt a könyvtár 2025 utolsó negyedévében nem költhetett állománybővítésre.

A gyűjtést még tavaly decemberben hirdette meg a könyvtár a Facebookon. Húsz magyar és húsz román könyvcímet tettek közzé a kiadványok árával együtt, és az olvasók ezekről a listákról választhatták ki azokat, amelyek számukra szimpatikusak. Az intézmény kérése az volt, hogy a választott könyv árát utalják át a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület bankszámlájára, ezzel segítve az állománybővítést. Cserébe az intézmény felajánlotta, hogy az új kiadvány első kölcsönzője az a személy lehessen, aki elősegítette annak megvásárlását.
A kezdeményezés várakozáson felüli sikert hozott: alig két hét alatt minden könyv gazdára talált, és az év elejére a polcokra is kerülhettek.

Az életnek vannak begyakorolt sémái, melyek azonban tudatosan is megtörhetők, pláne, ha figyeljük is sématörés lehetőségeit. Két, egymástól távolabb elhelyezkedő dolog, esemény, diszciplína között kapcsot találva nemcsak egyedülálló, addig sosem volt gondolat, rendezvény kerekedhet ki, hanem ezzel önmagában is serkentjük a kreativitást és innovációt.
Lássunk ismét egy példát Brooklyn Közkönyvtárából, ahol egy szakmai eseményt kereszteztek egy nemzetiségivel. Korábbi hasonló innovációk ugyanonnan: link (MG).

Mint írják Facebook-oldalukon: "Micsoda hihetetlen módja ez a Nemzeti Mérnökök Hete és a Fekete Történelem Hónapja megünneplésének!
Ezen a héten Brooklyn Közkönyvtára link és a National Grid energetikai vállalattal közösen rendezte meg az Energy in Engineering (Energia a Mérnöki Tudományokban) elnevezésű, tinédzserek számára szervezett tervezési versenyt, ahol gyakorlatias, innovációs intenzív programban vehetnek részt, amely az energiafelhasználást és -megtakarítást vizsgálja csodálatos tech oktatóink támogatásával.

Köszönet mindenkinek, aki lehetővé tette ezt az első eseményt, különösen a National Gridnek, a BPL régi partnerének, amely hatékony STEM és írástudási kezdeményezéseket támogat. Külön köszönet önkénteseinknek, résztvevőinknek és szervezőinknek, és külön köszönet Aubrey-nek és Asiyah-nak, hogy segítettek életre kelteni ezt a programot.
Megtiszteltetés számunkra, hogy a mérnöki tudományokat, az innovációt és a fekete kiválóságot ünnepelhetjük, miközben a következő generációba fektetünk be."

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár link posztjában közzé tette 2025. évi használati adatait, korosztályi bontásban. A számokból kiderül, hogy a legtöbb könyvet a 65 év feletti olvasóink emelték le a polcokról, de "minden korcsoport jelentős szerepet vállalt abban, hogy a könyvtáraink megteljenek élettel".
Az adatokból kirajzolódnak az átlagos kölcsönzésszámok:
0-6 - 33
7-15 - 20
16-25 - 11
26-40 - 20
41-64 - 26
65-től - 36.

A témával kapcsolatban Fartek Patrícia válaszolt a KIT részletekre irányuló kérdésére:
- A FSZEK hivatalos Facebook-oldalán február közepén sikerhetet tartottunk. Az Egy sikeres fejezet - 2025 számokban címmel zajlott kampány során kommunikáltuk a tavalyi évben elért kiemelkedő eredményeinket. A témaválasztás és az adatvizualizáció a FSZEK új kommunikációs csoportjának munkája, az anonimizált adatok forrása a Corvina integrált könyvtári rendszer. A kampány során nemcsak az intézmény által egyébként is gyűjtött, főbb adatokat (pl. új dokumentumok, vagy új beiratkozott olvasók, rendezvények, az egész év során kikölcsönzött dokumentumok száma) kommunikáltuk, hanem olyan érdekességeket is megosztottunk, amelyek az olvasási szokásokról szólnak. Például kikerestük, hogy mely korosztály a legaktívabb a kölcsönzési adatok alapján, de megtaláltuk a legfiatalabb és legidősebb olvasónkat is. Azt is kikerestük, hogy a kölcsönzési adatok szerint kik voltak a legnépszerűbb szerzők, vagy éppen mely témacsoportokba tartozó művekhez nyúltak a legtöbben 2025-ben.

A Ministerie van Verbeelding (Képzeletbeli Minisztérium / A Képzelet Minisztériuma) link holland szakmai kollektíva és tanácsadó műhely, amely az újszerű könyvtári koncepciók, a jövő könyvtárai és a kulturális terek fejlesztésére szakosodott. A szervezet nem egy valódi állami minisztérium, hanem egy kreatív összefogás, amelynek célja a könyvtári munka és a közösségi terek radikális újragondolása.

A kollektívát három, különböző szakterületről érkező szakember alapította, akiknek tudása kiegészítik egymást:
- Rob Bruijnzeels: Könyvtáros szakember, aki évtizedek óta a könyvtári innováció egyik vezető alakja Hollandiában.
- Jan David Hanrath: Építész, aki kifejezetten könyvtárak tervezésére és a terek funkcionális megújítására specializálódott.
- Florian de Visser: Designer és történetmesélő (storyteller), aki a helyszínspecifikus élményekért és a vizuális koncepciókért felel.

Tevékenységeik:
- A könyvtár újradefiniálása: Azt vallják, hogy a könyvtár már nem csupán könyvek tárolóhelye (passzív gyűjtemény), hanem a tudásmegosztás, a kreativitás és a részvétel műhelye.
- Tervezés és tanácsadás: Új vagy megújuló könyvtárak koncepcióit dolgozzák ki. Olyan tereket hoznak létre, amelyek inspirálnak, és ahol a látogatók nemcsak fogyasztják, hanem alakítják is a tartalmat.
- Publikációk: Több könyvet is megjelentettek a témában, például az Imagination and Participation (Képzelet és részvétel) címűt, amely a jövő könyvtári építészetének alapelveit foglalja össze.
- Nemzetközi jelenlét: Nemcsak Hollandiában, hanem Európa-szerte (például a müncheni városi könyvtár fejlesztésében) is részt vesznek projektekben.

A nevükben szereplő "verbeelding" (képzelet) arra utal, hogy a hagyományos intézményi keretekből való kilépéshez elengedhetetlen a kreativitás.
Szerintük a könyvtárnak a város "nappalijává" és "műhelyévé" kell válnia, ahol a közösség tehetsége és fantáziája áll a középpontban.

Teljesen megújult weboldallal, modern dizájnnal, és egy játékos új kabalával ünnepli 25 éves fennállását az általános iskolás gyermekek számára fenntartott Jeugdbieb link (Ifjúsági Könyvtár) keresőoldal. Zoevi - egy kíváncsi MI-gondolatfelhő, amely segít a gyermekeknek a keresésben és a megtalálásban.

A Jeugdbieb 2001-ban indult el Hennie Borstlap ifjúsági könyvtáros kezdeményezésére. [Fenntartója ma az OCLC Rt., az OCLC európai leányvállalata. A stratégiát és a finanszírozást a Holland Nemzeti Könyvtár (KB) biztosítja. - szerk.]
Az alapító ötlete az volt, hogy a gyerekeket biztonságos módon kell megismertetni az internettel, az aktuális és érthető információkkal. A projekt hamar nagy népszerűségre tett szert. Ma a Jeugdbieb már elengedhetetlen eszköz a holland könyvtárak, iskolák számára. A webhelyet integrálták a schoolWise és a juniorWise oktatási programokba, így a tartalom közvetlenül is elérhető a meglévő oktatási és könyvtári funkciókból.

A megújult Jeugdbieb modern és gyermekbarát kialakítású, amely illeszkedik a gyermekek élményvilágához. A szerkesztőség továbbra is gondosan értékeli az összes forrást megbízhatóság, érthetőség és alkalmasság szempontjából.
Fontosabb újítások:
- Mobilbarát kialakítás: tableten és okostelefonon is jól használható
- Átláthatóbb a navigáció
- Új kabalafigura, Zoevi. A kíváncsi, keresésben segítő MI-gondolatfelhő hasznos információkat, érdekes tényeket és olvasási tippeket oszt meg.

A weboldal emellett értékes alapot nyújt az információs készségek gyakorlásához. A gyerekek megtanulják, hogyan találjanak megbízható forrásokat és hogyan értékeljék azokat. (Ref.: Aux Eliza)

2026 februárjában a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtára és a gödöllői Damjanich János Általános Iskola könyvtára közösen valami igazán izgalmas dologba vágtak bele. A program neve: "Utazik a kedvenc könyvem!". Mindez mégsem egy hétköznapi könyvcsere!

Hogyan működik? Egy diák vagy osztály kiválasztja a kedvenc könyvét, aztán kreatív csomagot készít hozzá - rajzokkal, levéllel arról, miért szeretik annyira azt az olvasmányt, és kérdésekkel bővítve mindezt a másik iskola diákjainak számára. A könyvcsomagok Gödöllő és Székelyudvarhely között utaznak, összekapcsolva a gyerekeket az olvasás szeretetén keresztül.

Az alábbiakban két olyan példát mutatunk be, amelyek nem könyvtári környezetből érkeznek, mégis jól szemléltetik, hogyan lehet tudatos storytellinggel közösséget építeni és elköteleződést erősíteni.

1. Gyerünk, anyukám! - közösségi történetek jutalmazással
- A Gyerünk, anyukám! online edzésprogram kismamáknak és anyukáknak.
- Felhívásukban személyes történetek beküldésére kérték a tagokat: mit adott számukra a program. (Néhány történet blogon elérhető: [link
- Minden pályázó 200 hűségpontot kap.
- A kiválasztott írásokat fotóval együtt megosztják Facebookon és Instagramon.
- A személyes beszámolók hiteles, érzelmileg kapcsolódó tartalmat jelentenek, miközben a résztvevők motivációt is kapnak.

2. ÉnTervező - közösségi bemutatkozás a hírlevélben
- Az ÉnTervező klub egy önismerettel foglalkozó online közösség.
- A klub hírlevelének végén a mentorok a Shoutout rovatban mutatnak be egy-egy klubtagot, aki kitöltött egy rövid kérdőívet.
- Profilkép és rövid, vezetett kérdésekre adott válaszok jelennek meg (pl. lakóhely, foglalkozás, aktuális cél). A forma egyszerű, mégis személyessé teszi a kommunikációt. Arcot és történetet ad a közösségnek, inspirálja a többieket a megszólalásra.

Az analógia könyvtári környezetben is működhet: a használói történetek és rövid bemutatkozások erősítik a közösségi identitást, miközben folyamatos, hiteles kommunikációs alapot teremtenek. (Habók Lilla)

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

A múlt heti kérdésünkre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
22 - mindenkit higiéniai és viselkedési szabályok mentén várunk
0 - saját munkatársak képzésével segítünk rajtuk is
4 - külső szakemberek bevonásával segítünk rajtuk is
6 - jobb, ha nem riasztják el a többi olvasót
7 - olvasójegy birtokában jöhet bárki a könyvtárba.
A válaszok szerint 90%-ban úgy látjuk: nincs felelősségünk a hajléktalan emberek könyvtárba jutásának támogatásában. Az adatok diagramon: link .

Az eredmény köszönőviszonyban van a szolidaritás szintjének alacsony magyarországi mivoltával. Azt is magyarázhatja, hogy a szegény emberek könyvtári ellátása nagyon kevés képzési, továbbképzési program részét képezi. Illetve azt sem szabad elfeledni, hogy maguk a könyvtárosok is a szegénységi küszöb környékén élnek. A probléma tehát strukturális.

A témával kapcsolatban érdemes tudatosítani, hogy a hajléktalan emberek könyvtári ellátása társadalmi szinten megtérülő befektetés. A könyvtáraknak tehát van lehetőségük arra, hogy pénzt takarítsanak meg az államháztartásnak. - Ha akarnak. (Amellett, hogy szociális-közösségi küldetésüket is erősíthetik.) (MG)

A "könyvtár több, mint könyvek tára" sablonos szöveg után jöhet a kérdés: OK, akkor mi még? Oslo Björvika Könyvtárában link több művészeti projekt ösztönöz a megszokott gondolkodási sémákból való kilépésre, szokatlan képzettérsításokra. Ha az ember belép, kapásból feltűnik például a Brainstorm (Ötletroham) műalkotás (Lars Ö. Ramberg neves norvég képzőművész alkotása), mely egy több száz méter hosszú, belső térbe applikált neoncső. (Hogy "neontsunk" mindent olvasóink elé e hírben, itt nem szólunk a Jövőprojektről, ld.: link ). A fotókat ld.: link .

A "@makingapencil" című ceruzának kinéző tárgyhoz Thomas Iversen művész kézzel gyűjtötte össze az anyagokat, dolgozta fel őket, hogy ceruzává alakítsa őket. A távolabbi norvég lelőhelyről hozott grafit kivételével mindent megtalált hozzá Oslo térségében. A másfél éves folyamat eredménye egyetlen ceruza. Elgondolkodtató mennyiségű idő és energia egy olyan mindennapi tárgy létrehozása, amely általában tömeggyártott, könnyen beszerezhető és olcsó. Ez alkotás aláássa az emberi élet hatékonyságának és optimalizálásának dicsőítését a kapitalizmusban.

Textilekből és kerámiából készült "hús" lóg kampókon, láncokon és köteleken. "A hús mindenre emlékszik, amit el akarok felejteni" című művön szakadt és megfoltozott textíliák lógnak húskampókon. Sofie Alm Nordsveen művész a textíliák segítségével tűnődik arról, hogyan tárolódnak az emlékek és a traumák a testünkben. A "Már semmi sem tartozik hozzám" kézzel készített kerámiákból áll, amelyek különböző testrészekre emlékeztetnek. Nordsveen itt azt a kérdést teszi fel, hogyan tekintünk a testre az én (self) viszonylatában. Mi történik, ha a tested már nem a tiéd?

Ezek mellett még több műalkotás található itt-ott a könyvtárban, így kidekorált oszlop a makerspace-ban (itt írtunk róla: link ), nagyméretű ülő bábu, fellógatott, függönyszerű installáció. (MG)

A Müncheni Városi Könyvtár weboldalán link a nyitva tartási időpontok alatt kis piktogramokat látunk, melyek a könyvtár kényelmi szolgáltatásaira utalnak.
Konkrétan:
- büfé (megnevezve a szolgáltató hálózatot)
- wifi (nyílt és ingyenes W-LAN)
- akadálymentesítés (kerekesszékesek számára elérhető, illetve itt link visz a téma kifejtésére, további lehetőségek taglalására)
- informatikai szolgáltatások (nyomtatás, szkennelés, másolás olvasójegy birtokában)
- nyelvi fogadókészség (ügyfélfogadás angolul, franciául és spanyolul is).

Más hálózati tagok oldalain természetesen az ott releváns piktogramok jelennek meg, nagy átfedésben a fentiekkel.

A könyvtár közvetetten ezzel is jelzi, hogy ők egyben közösségi- és munkahelyként is működnek. Mindezt egy könnyen áttekinthető formában jeleníti meg a könyvtár. (MG)

A ProQuest (Clarivate) 171 amerikai egyetemi könyvtárról készült elemzése szerint az R1 szintű egyetemek átlagosan 498 különböző adatbázishoz biztosítanak hozzáférést. Az eredményeket egy új jelentésben tették közzé: Benchmarking Database Access in U.S. Academic Libraries link . Eszerint a források nem egyenletesen oszlanak el. Ezek a különbségek befolyásolhatják a diáksikert, az oktatók toborzását és az intézményi versenyképességet.

Az R1 intézmények szinte minden vizsgált tudományterületen előnyük van (kutatás-intenzív küldetés, szélesebb finanszírozási bázis). Más intézménytípusok, pl. a mesterképzéses és R2 intézmények figyelemre méltó sokszínűséget mutatnak, különösen az interdiszciplináris gyűjtemények és az egészségtudományok terén - olyan területeken, ahol a széles körű hozzáférés kritikus fontosságú a nagy, változatos hallgatói populációk számára. Eközben a társult és a speciális fókuszú intézmények gyakran megtartják a célzott mélységet, bár szűkebb általános lefedettséggel.

Finanszírozás: az évi legalább 10 millió dollárt költő könyvtárak kínálják a legtöbb adatbázist minden tudományterületen. A költségvetési korlátokkal már most is küzdő könyvtárosok számára ez megerősíti azt, amit sokan első kézből tudnak: még akkor is, ha a digitális források nélkülözhetetlenebbé válnak, a finanszírozás továbbra is kihívást jelent. Az összehasonlításokban kiemelik, hogy az egyes csoportok hová fektetnek be. Ezek segíthetnek a könyvtárosoknak abban, hogy összevessék saját gyűjteményeiket a hozzájuk hasonló csoportokban - ez elengedhetetlen lépés a stratégiai tervezésben és az erőforrás-érdekvédelemben.

Az egyenlőtlenségek azonosításán túl a tanulmány gyakorlati stratégiákat vázol fel a hozzáférés megerősítésére, a költségvetéstől stb. függetlenül. Keretet is ad az adatvezérelt döntések meghozatalához, a hatékony érdekvédelemhez és a rugalmasabb, még inkább használóközpontú gyűjtemények építéséhez. Ez a benchmarking elemzés egyúttal hasznos forrás minden könyvtári vezető számára, aki szeretné megérteni, hogyan viszonyulnak egymáshoz az állományai - és hol módosíthatna a stratégián. (Ref.: Szabó Eszter)

Arad megye vidéki kultúrája az elmúlt évtizedekben mélyen megváltozott. Egyre kevesebb könyvtár működik falun, a községekben, pedig ezek korábban a helyi közösségek fontos információforrásai voltak. Ha az 1990-es években a megyében több, mint 70 könyvtár működött, ma már csak nagyjából 20 van nyitva, további 10 pedig felújítás vagy áthelyezés alatt áll. Ionel Bulbuc, az Arad Megyei Könyvtár vezetője az Agerpresnek nyilatkozva elmondta, hogy vannak programok a könyvtárak megmentésére. "1994-ben 74 könyvtár szolgáltatta az éves statisztikákat, ma már csak 30 könyvtár adja le az adatait. Közülük körülbelül 20 működik ténylegesen, a többi felújítás vagy áthelyezés alatt áll" - mondta Bulbuc.

A megyei könyvtár kreatív megoldásokkal próbálja vonzóvá tenni a könyvtárakat. Ilyen például a "Meséket szövünk" projekt, amelyben írók, színészek és mesemondók olvasnak fel a gyerekeknek. A program 2002-ben indult, és kezdetben a könyvtárban, iskolákban és óvodákban tartották az előadásokat. Ma már a megye több könyvtárában is működik, nagy sikert aratva ezzel a fiatalok körében. A könyvkölcsönzők számának folyamatos csökkenése miatt sok község polgármestere elgondolkodott: mennyire fenntartható a könyvtári tevékenység? Bár mindenki felismeri a könyvtárak közösségi értékét, a költségvetési megszorítások miatt nehéz fenntartani ezeket. Sok helyen nincs teljes munkaidős könyvtáros. Ilyenkor más önkormányzati dolgozók látják el a feladatokat.

Világoson található az egyik legszebb könyvtár a megyében mind az épület, mind a belső kialakítás tekintetében. A könyvtárban több, mint 12 000 könyv található, de a látogatók többsége már csak diák. Mariana Popa könyvtáros az Agerpresnek nyilatkozva elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt naponta több tucat olvasó érkezett, ma már hetente csak néhány tucat, főleg diákok.
A könyvtár a digitális korhoz igyekszik alkalmazkodni: számítógépekkel felszerelt termet hoztak létre internet-hozzáféréssel, ami a fiatalok körében a fő vonzerő lett.

Világszenzációnak számító Gutenberg-töredék került elő a nemzeti könyvtár mélyéről, miközben Nagyváradra egy több évszázados ereklye tért vissza az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) restaurátorainak köszönhetően.
Rózsa Dávid főigazgatóval a szisztematikus kutatómunkáról, a könyvtárbuszok nemzetstratégiai szerepéről és az olvasás mentális egészségre gyakorolt hatásáról beszélgettünk. A szakember szerint bár a digitális zaj egyre erősebb, a könyvtár továbbra is a minőségi idő és a hiteles információ egyik utolsó bástyája.

- Világszenzációnak számító eredmény, hogy az OSZK-ban rábukkantak az európai könyvnyomtatás egyik legkorábbi emléke, a 36 soros Gutenberg-biblia egy töredékére. Mekkora visszhangra számítanak?
- Ez most még viszonylag friss hír, de biztosan meglesz a nemzetközi súlya. Minden ilyen felfedezés izgalmas, és bár néhány évente előkerülhetnek hasonlók - hiszen a kora újkorban gyakran kötötték a könyveket kódex- vagy ősnyomtatvány-töredékbe -, ez a mostani különleges eset. Egy 1566-os, nem túl vaskos kötet borítójaként funkcionált ez a töredék. Különlegessége, hogy pergamenre nyomták, és a 42 soros Bibliánál is ritkább, 36 soros változatból származik.

A német Könyvtárszövetség "Miért van szükségünk könyvtárra? Mitől jó egy könyvtár?" kiadványát tovább lapozgatva... (Az előző rész: link ) Magát a kiadványt ld. a forráslinken.

20. A könyvtárak megmentik a tudást. A könyvek öregszenek - savak és baktériumok szétmarják a papírt, besárgulnak és törékennyé válnak. Az eredeti dokumentumok varázsát egy adat sem fogja helyettesíteni. Emellett a könyvtárak fokozatosan digitalizálják a teljes állományaikat - a közvetlenül nem veszélyeztetetteket is. A könyveket digitalizálva egyrészt könnyebb feltárni őket, másrészt a források, adatok, tényadatok a teljes szövegben a saját gépre is menthetők.
A Google óriási digitális könyvtárat épít éppen - a nemzetközi keresőgép együttműködik a Bajor Állami Könyvtárral.
Az EU Bizottság megalapította - ugyancsak digitális projektként - az Europeana Európai Könyvtárat. Mindkettő elképzelhetetlen a nagy könyvtárak állományai nélkül.
Ha pedig minden digitalizált lesz, akkor a kollektív tudás megőrzése lesz a feladat, ugyanis a digitális média korlátozott élettartalmú. Mindenki tudja, hogy a régi vizsgadolgozatát egy floppyról vagy CD-ről még egyszer ki kell nyomtatni. A könyvtárak intenzíven azon dolgoznak, hogy a digitális tudás évszázadokon át biztonságosan hozzáférhetőn tarthassák.

21. Bocsi, emberek, de az információt tanulni kell. Nagymama képzett nő volt. Megvolt neki a Nagy Brockhaus a nappaliban, és minden után tudott keresni benne. Tanulmányokat is folytatott a mama, és a fából készült katalógusszekrényben keresett az irodalom után. De ha ma visszamenne ugyanoda, elámulna a látványtól: több a képernyő, mint a könyv! És az unokájának ott ki kell tudni valahogyan magát ismernie - ahogyan az információk átláthatatlan világában. Jó, hogy ő időben már tanulta az iskolában, utána még az egyetemi könyvtárban is.
Azt tanulja, hogyan kell a keresőstratégiát fejleszteni, és a megfelelő információforrásokat azonosítani, az adatbázisokat használni - és magukat az információkat kezelni. Ez mind már majdnem egy komplett alapszak. Azt is mondhatjuk: ez az információs kompetencia. Társadalmunkat már úgy hívják: információs társadalom. Ki tanít meg erre? Így van: a könyvtárak. (ref.: Vincze Anett)

Felújítási kényszer:
Jelentős potenciál rejlik az épületek energetikai felújításában, két éve uniós irányelv is van rá: 2050-re az épületeknek karbonsemlegeseknek kell lenniük, hogy teljesüljenek a klímacélok.

Felülnézet: Az épületek adják az uniós energiaigény 40, a gázfogyasztás 50, az energiafelhasználáshoz kapcsolódó kibocsátások 36 százalékát. Energiahatékonyságuk javításával minden más területhez képest olcsóbban lehet csökkenteni az energiafelhasználást, az energiafüggőséget, a káros gázok kibocsátását.

Alulnézet: Magyarországon évi 100 ezer épület mélyfelújítására lenne szükség, de csak 10-15 ezer újul meg, nem is mindig tudni, milyen mértékben. A felújítások felfutásával több tízezer munkahely jöhetne létre, egyszerre lenne kezelhető az energia­szegénység és a lakhatási válság, válna egészségesebbé a lakókörnyezet.

Mi várható? Az EU-s irányelv értelmében többek között jogszabályba kell foglalni a kibocsátásmentes épületekre vonatkozó elvárásokat, minimális energiahatékonysági követelményeket kidolgozni a meglévő épületekre, felmérni az épületállományt, nyomon követni a felújítások eredményét. Mindehhez az egyes országoknak nemzeti épületfelújítási tervet is kellene készíteniük, de sokan késnek vele. A 2025. végi határidőre még csak nyolc állam adta le az első változatot - Magyarország nem volt köztük.

A Burger King AI vezérelte headseteket ad a dolgozóknak, amely azt monitorozza, milyen interakciókat folytatnak a vendégekkel. A BK Assistant névre keresztelt rendszer a gyorsétteremlánc üzleteiben a munkavállalók beszélgetései alapján "barátságossági pontszámokat" állít össze - írja a BBC.

A Burger King jelenleg 500 amerikai étteremben teszteli a rendszert, de a vállalat siet leszögezni, hogy a technológia nem "beszélgetések rögzítésére vagy egyes munkavállalók értékelésére" szolgál. A "Patty" nevű, fejhallgatókba épített AI chatbot válaszol a dolgozók kérdéseire az ételek elkészítésével kapcsolatban, és jelzi azt is, ha egy termék utánpótlásra szorul.

A gyorsétteremlánc digitális igazgatója elmondta, hogy az OpenAI által fejlesztett rendszert arra tanították, hogy felismerje a "kérem" és "köszönöm" kifejezéseket, és értékelje a személyzet barátságosságát. Az eszköz "az éttermi működés racionalizálására" lett tervezve, mivel azonban alkalmas arra is, hogy megfigyeljék vele a személyzet működését, ez vitát generált a használatával kapcsolatban. Többen disztópikusnak nevezték ezt az eljárást és arra hívták fel a figyelmet, hogy az AI eszközök hajlamosak hibázni.

Hiába bizonyosodik be egy évtizedeken át használt orvosi ajánlásról, hogy téves, a dogma hosszú időn át tovább él, legyen szó az akut vakbélgyulladás kezeléséről vagy a tojás koleszterintartalmáról - állítja Vakfoltok című, új könyvében Marty Makary brit-amerikai sebész.

Mi a közös a mogyoróallergiában, a változókori hormonpótlásban és a tojásban? Az, hogy mindegyik "áldozatául esett" az orvosi dogmáknak. Megkérdőjelezhetetlennek tartott nézetek terjedtek el velük kapcsolatban, amelyek évtizedekre meghatározták az orvosi és a közgondolkozást. Csakhogy később tudományos kutatások sora bizonyította be, hogy a korábbi nézetek tévesek, és a nemrég még kötelező érvényűnek tekintett igazságok megdőltek. Mégis a mai napig sokan - orvosok és páciensek egyaránt - kitartanak a korábbi dogma mellett, akár a saját egészségük kárára is.

Makary elmeséli, mennyire örömteli volt a számára, amikor először kezelt sikeresen beteget antibiotikummal, és mennyire megdöbbent, hogy orvoskollégái a sokadik kutatás megjelenése után sem kívántak változtatni a gyakorlatukon, mert úgy gondolták, "az emberek jobban járnak, ha kiveszik a vakbelüket".
- "Az emberi agy kiszámíthatóan lusta, ha arra kerül sor, hogy olyan új információt fogadjon be, amely ellentmond a régi információinak."
- Úgy véli, tudat alatt így kerüljük azt a lelki-szellemi krízishelyzetet, hogy egyidejűleg két, egymásnak ellentmondó eszmével kell azonosulni.
- Emellett persze a paternalizmus szerepe sem elhanyagolható, elég arra gondolni, hogy az amerikai orvostársadalom 1976-ig ellenállt annak, hogy a nők maguk végezhessék el a saját terhességi tesztjüket.

Nem az a baj, ha olyan területeken, ahol még van kutatnivaló, klinikai tapasztalatokkal töltik ki a hiányt. De szerinte azokat az ajánlásokat, amelyeket nem támasztanak alá megfelelő kutatási ismeretek, véleményekként, nem pedig természettudományos bizonyítékokként kellene kezelni. (...) A mogyoróallergia szomorú története pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy nem kell mindig mindenre mondani valamit, mert "az orvostudományban néha a helyes válasz az, hogy nem tudjuk".

Szervezzünk mégegy író-olvasó találkozót! Nemmm rossssz, de azért van kreatívabb lehetőség is (akár még írót is bevonva). A szokatlanabb megközelítés által nagyobb figyelmet tudunk begyűjteni, vö. pl.: link . Szintén innovatív megoldás a pull (azaz behúzó) marketing, tehát a szolgáltatásunk iránti igény felkeltése, amely során nem is kell feltétlenül szólnunk portékánkról, mert a potenciális használók fogják azt intenzívebben keresni. Pl. a Michelin gumiabroncs gyártójának esetében. Amelynek alapesetben semmi köze nem volt sem a könyvkiadáshoz, sem a csúcséttermekhez. (MG)

"A gumiabroncsoktól a világ legrangosabb vendéglátóipari díjáig... 1900-ban a Michelin fivéreknek problémájuk akadt. Franciaországban kevesebb mint 3000 autó volt, és az embereknek nem volt okuk hosszú utakat megtenni. Ezért létrehozták a Michelin Guide-ot: ingyenes füzetet térképekkel, gumiabroncs-javítási tippekkel, valamint a meglátogatásra érdemes szállodák és éttermek listájával.

És lenyűgözőnek találtam, hogy a logika mennyire okos ÉS egyszerű. Több utazás > több kopott gumiabroncs > több kopott gumiabroncs > több eladást jelentett. Marketingtaktikaként indult, majd valami hatalmassá vált. 1926-ra az éttermi részleg annyira befolyásos volt, hogy a Michelin csillagokat vezetett be a fine dining elismerésére. Évekkel később megszületett a két- és háromcsillagos rendszer. Az évtizedek során az útmutató folyamatosan fejlődött, hogy tükrözze az utazók valódi értékeit:
- Bib Gourmand (1997) - minőségi ételek elérhető áron
- Green Star (2020) - vezető szerep a fenntartható gasztronómiában
- Michelin Keys (2024) - kivételes szállodai tartózkodás a kényelem, a személyiség és az egyediség alapján."

A Müncheni Városi Könyvtár több írást is közöl a témában. A 'Törpilla-szindróma' írás a gyermekirodalomban megjelenő nemi sztereotípiákat és egyoldalú ábrázolást kritizálja.

A Törpilla-szindróma fogalmát Katha Pollitt írónő alkotta meg 1991-ben, a hupikék törpikék egyetlen női karaktere után. A jelenség lényege, hogy egy férfiak által dominált történetben csupán egyetlen női figura szerepel. Ez a karakter általában nem rendelkezik mély személyiséggel, hanem kizárólag a neme alapján határozzák meg. Törpillát eredetileg a gonosz Hókuszpók alkotta meg, hogy viszályt szítson a törpök között, és kezdetben "csúnyának" ábrázolták. Csak akkor vált a közösség részévé, amikor Törpapa szőkévé és "széppé" változtatta, megfelelve a férfi vágyaknak.

Ez a minta számos más klasszikus műben is megjelenik, például a Tintin kalandjaiban vagy a Lucky Luke-ban. Olyan népszerű sorozatokban is tetten érhető, mint a TKKG vagy a Die drei ??? (A három kérdőjel), ahol a lányok csak mellékszereplők. Még a modern alkotásokban, például a Mancs őrjáratban vagy a Lego-kalandban is hasonló aránytalanságok figyelhetők meg. Sokszor a női karaktereket hiperszexualizált módon ábrázolják, ahogy azt Leia hercegnő arany bikinis jelenete is példázza. A cikk említi a "Male Gaze" (férfi tekintet) fogalmát, amely a nőket a heteroszexuális férfi szemszögéből tárgyiasítja. Statisztikák szerint a gyermekkönyvekben a szereplők 65%-a fiú, és a hősök között is hasonló az eltolódás. A lányokat gyakran passzívnak, kedvesnek és befelé fordulóknak mutatják, míg a fiúk aktívak és kalandvágyók. A felnőtt karaktereknél a férfiaknak magas státuszú szakmáik vannak, a nők pedig gyakran csak háztartásbeliek. Érdekesség, hogy még az állatos mesékben is sztereotip jegyekkel (szempilla, masni) ruházzák fel a nőstényeket.

A szerző szerint ez a binaritás kirekeszti azokat is, akik nem illenek bele a hagyományos nemi kategóriákba. A Törpilla-szindróma alkalmazható más kisebbségi csoportokra is, akiket gyakran csak dekoratív elemként használnak. Ezek az ábrázolások hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek és szexista minták rögzüléséhez.

A könyvtár kiemelt feladatának tekinti a diverzitást és az ilyen sztereotípiák kritikai elemzését. A cikk konklúziója szerint a világnak nincs szüksége több Törpillára, helyettük valódi, sokszínű hősnőkre van szükség. A bejegyzést Camille Fresnais gyermekkönyvtáros írta, aki a nemi szerepek történelmére szakosodott. (ref.: Gemini, MG)

A nappali sokáig a minimalista falakról, rejtett tárolásról és vizuális csendre törekvő enteriőrökről szólt. Most azonban látványos fordulat zajlik: a könyvek visszaköltöznek a fő térbe. Nem néhány dekoratív album formájában, hanem teljes, falat betöltő könyvtárként. A nappali trend 2026-ban egyértelműen a személyesség irányába mozdul - és a könyvtárfal ennek az egyik legerősebb vizuális jele.

A pszichológia szerint a térben látható tárgyak azonnali jelentéssel bírnak. A könyvek kulturális szimbólumok. Tudást, kíváncsiságot, gondolkodást és mélységet közvetítenek. Amikor egy nappaliban beépített könyvespolc jelenik meg, a tér percepciója megváltozik. A látogató - akár tudatosan, akár ösztönösen - az intellektuális aktivitással kapcsolja össze a környezetet. Ez az oka annak, hogy a könyvtár a nappaliban nem csupán tárolási megoldás, hanem státusz- és identitásjelzés is. A könyvtár egyszerre funkcionális és pszichológiai eszköz. Láthatóvá teszi az érdeklődést és történetet mesél a lakókról.

Hogyan tehető modernné a könyvtár a nappaliban? A modern könyvtárfal nem nehéz és sötét. A 2026-os trendek világosabb árnyalatokat, természetes fa felületeket és letisztult formákat alkalmaznak. A rejtett világítás tovább emeli az összhatást. A könyvek rendszerezése lehet tematikus, méret szerinti vagy lazán pozícionált. A túlzottan szín szerint rendezett polc gyakran dekoratív, de kevésbé hiteles. Az intelligensebb hatás inkább az élő, használt könyvtárból fakad. A beépített könyvespolc tehát nem csupán esztétikai döntés, hanem tudatos téralakítás.

Tartós irány vagy múló divat? A digitális korszakban a fizikai könyv új jelentést kapott. A kézzelfogható tárgyak iránti vágy erősödik. A könyvtár a nappaliban ellensúlyozza a képernyők világát, és stabil, időtálló jelenlétet teremt. A nappali trend 2026 nem a steril minimalizmusról szól, hanem az emberközeli, gondolkodásra ösztönző terekről. A könyvtárfal ennek egyik legerősebb eszköze. Nem a könyvek száma teszi intelligensebbé az otthont, hanem az a döntés, hogy láthatóvá tesszük a történeteinket. És talán éppen ezért tér vissza a könyvtár a nappaliba - nem nosztalgiából, hanem tudatos választásként.

A Kannada Book Authority (Kannadai Könyv Hatóság) elindította az "Könyvtárat minden otthonba" (ManeGondu Library) nevű kezdeményezést Indiában, hogy ellensúlyozza az írók és kiadók körében növekvő aggodalmat amiatt, hogy a kannada nyelvű könyvek elveszítik olvasóikat és vásárlóikat. A kannada nyelvet a dél-indiai Karnátaka államban beszélik, mintegy 44 millióan, és a nyelv egyike India 22 hivatalos nyelvének.

A kezdeményezés elindítása után az intézmény elnöke, Manasa elmondta, hogy a program azon az elképzelésen alapul, miszerint a könyveknek a családi kultúra részévé és a tudás forrásává kell válniuk, nem csupán árucikknek. A projekt célja az olvasáskultúra erősítése különösen a fiatalok körében azáltal, hogy a családokat otthoni könyvtár kialakítására ösztönzi, egyfajta külön erre szánt térként a lakásban. Hozzátette, hogy különleges napi programokat is szerveznek majd neves írók és költők tiszteletére. Gyermekvers-fesztivált is tartanak az irodalmi érdeklődés erősítésére. A Kannada Book Authority azt tervezi, hogy százezer otthonban hoz létre könyvtárakat, és szeretné, ha minden háztartás fenntartana egy könyvgyűjteményt.

TP Ramesh megjegyezte, hogy a közösségi média az utóbbi időben visszaszorította a könyvolvasást, és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az olvasási szokásokat át kell adni a következő generációnak. (ref.: Aux Eliza)

A 2001-ben indult szervezet a Benedict School információbróker képzés hallgatóiból alakult. Az egyesület alapesetben évi egy konferenciát és négy nyilvános klubot tartott. Igénytől függően voltak tréningek és workshopok is pl. a Direkt36 vagy éppen Annie Joan Olesen vezetésével. A témák kiválasztásánál fontos volt, hogy a térítéses információszolgáltatás művelőin kívül a környező szakmák képviselői is meghívást kaptak előadóként. Így volt téma a hírszerzés, oknyomozás, marketing, céginformáció, könyvtár, vállalkozásfejlesztés. Több konferenciát sikerült más szervezetekkel közösen megszervezni, így pl. a Magyar PR Szövetség, Nemzetvédelmi Egyetem. Az előadók között több prominens külföldi előadó is helyet kapott, pl. Dániából, Németországból vagy Hollandiából.

A Covid után után azonban már nem sikerült elég fizetős részvevőt toborozni a konferenciákra. A nemzetközi benchmark szerint a hasonló külföldi szervezetek is nehézségekkel szembesültek. A MIBE tagsága így a megszűnés mellett döntött, a cégbírósági végzés a közelmúltban érkezett meg.

Az egyesület tagjai több tucat szakmai cikket írtak (szakmai mellékletek a BOSS Magazinban, Könyvtári Figyelő, Vezetéstudomány, de ismeretterjesztő szinten is, mint Magyar Nemzet, Népszabadság, HVG, Figyelő. A rendezvények előadásaiból szakkönyv is megjelent - Információból üzleti érték, és a szervezet (Budapest, MIBE) holdudvarához köthető a Wormell - Olesen - Mikulás: Information Consulting - Guide to good practice kézikönyv is (Oxford, Chandos). Az egyesületen kívül vállalt szakmai előadások száma is több tucat volt. (MG)