Seattle vonzáskörzetében 50 tagkönyvtárral mintegy 1,6 millió lakost ellátó King County Library System (KCLS) merész márkakampányt indított: felismerte ugyanis azt a sok intézményt érintő csapdát, hogy a könyvtárak leggyakrabban azokhoz szólnak, akik már eleve szeretik és látogatják őket. A KCLS ehelyett azokat célozta meg, akik évek óta - vagy még soha - nem tették be a lábukat a könyvtárba.
A kampány tapasztalatait és tanulságait Chase Gallager kommunikációs és marketingigazgató foglalta össze:

- Felmérésre épülő belső szövetségkötés: 2024 őszén átfogó kérdőíves felmérés által ismerték meg ismertségüket a használók és nem használók körében. Utána az egész intézményből bevonták a vezetést és a munkatársakat a közös ötletelésbe, ami nemcsak új ötleteket generált, hanem belső elkötelezettséget és bizalmat is épített az új marketingkoncepció iránt.
- A "Curiosity Isn't Quiet" (A kíváncsiság nem csendes) szlogenjük egyszerre utal önironikusan a múltbeli, suttogásra kényszerítő könyvtári sztereotípiákra, másrészt aktív, felfedező és bátor cselekvésként határozza meg a tudásvágyat.
- "Sebészi pontosságú" és költséghatékony hirdetések: a KCLS nem a költségvetés emelésével ért el nagyobb hatását, hanem a médiamix átalakításával. A szétszórt, hagyományos és közvetített felületek helyett videóközpontú, algoritmusbarát közösségimédia-hirdetésekre álltak át, így 66%-kal csökkentek a digitális hirdetési költségeik, és 50%-kal ugrott meg Instagram-elérésük.
- Olvasójegy mint műtárgy: helyi művészekkel hét egyedi olvasójegyet készíttettek, hátterüket videóinterjúk mutatták be. Siker?! Az éves kártyakészlet néhány hónap alatt elfogyott.
- A márka, mint ernyő (Nyári olvasóprogram): a kampány vizuális világát beépítették a nyári olvasási kampányukba is. Ezzel a 2024-es 12 000-ről 2025-re 30 000-re nőtt a résztvevő gyerekek száma.

A kampány lezárásakor végzett kontrollfelmérés kimutatta, hogy a nem-könyvtárhasználók körében a márkaismertség 22%-kal nőtt. A projekt rávilágított a belső kommunikációra is: az arculati újítások során elengedhetetlen a kollégák folyamatos tájékoztatása. Továbbá a hatékony marketing nem egyes események hirdetéséről szól, hanem az intézmény lényegének bátor, belső konszenzuson alapuló újrafogalmazásáról. (ref.: Gemini, MG)

Az egyetemi könyvtárakban nem feltétlenül rögzítik a napi számos egyéni konzultáció és segítségnyújtás eredményét és hatását. A csoportos képzések után megszokott az elégedettségi kérdőívek kiküldése, ám a személyes találkozók vagy a rövid e-mailes segítségnyújtások hatását már ritkán mérik. De a kutatóktól és oktatóktól érkező visszajelzések szisztematikus gyűjtése nélkülözhetetlen bizonyítéka a könyvtár valódi értékének és társadalmi hasznosságának.

A kutatói visszajelzések gyűjtését a meglévő folyamatokba integrálva, extra munkaterhelés nélkül is ki lehet építeni. Az egyéni elismerések és visszajelzések bizonyítják a kutatói teljesítmények javulását és az időmegtakarítást. Az oktatók, kutatók bevonása és a visszajelzések rendszerezése a fenntartók, finanszírozók felé egyértelművé teszi a könyvtár intézményi célokhoz való igazodását.
A hatásvizsgálati kultúra építése apró, következetes lépésekkel valósítható meg a leghatékonyabban:
- A visszajelzésekre nem várni kell, hanem aktívan kérni a segítségnyújtást követően.
- Hosszú kérdőívek helyett rövid, e-mailbe ágyazott mikrokérdőíveket érdemes alkalmazni.
- Az adatgyűjtést az akció után azonnal el kell végezni, amikor a segítség élménye még friss.
- Biztosítani kell az anonimitás lehetőségét és az adathasználati hozzájárulások átlátható kezelését.
- A kérdéseknek a konkrét változásra és eredményekre kell fókuszálniuk, nem csupán az esemény puszta tényére.

A módszertan a hazai felsőoktatási és szakkönyvtárak számára is rendkívül tanulságos a szolgáltatások igazolásához. A fenntartók felé történő beszámolás során a puszta statisztikai számok mellett a kutatói visszajelzések szolgáltatják a legfontosabb bizonyítékot arra, hogy a könyvtárosok munkája közvetlenül hozzájárul az intézményi kutatási sikerekhez. (ref.: Gemini, HL)

A 286 lelkes, román határ menti Told nevű zsákfaluban bár van egy könyvtári szolgáltatási pont, de "nem igazán látogatott" - mondja KIT-nek L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője, valamint az Igazgyöngy Alapfokú Művészet Iskola igazgatója. Az alapítvány korábban létrehozott egy saját könyvtárat a művelődési házban, de azt sem használják, akik alapkészség-hiányosak. Mivel az olvasási kultúra nem épült be az életükbe, emiatt nem igénylik a könyveket. Sajnos a funkcionális analfabetizmus jelen van a társadalmi leszakadásban, sőt már a teljes analfabetizmus is előfordul.

Az alapítványi tanoda kölcsönözhető gyerekkönyv-állományára építve működtet egy olvasóklubot is, amely ösztönzi az olvasást és készségfejlesztéssel is foglalkozik. A közösségfejlesztésük eszköze a meseolvasás: a mese- és novellafeldolgozásra épül a drámapedagógiai foglalkozás. Sőt a papírszínház technikáját is használják, és így már színpadi produkciók keletkeznek, melyeket a közösségnek mutatnak be. Ebben a közösségfókuszú és -fejlesztő kulturális kapcsolódásban megfordulnak vendégelőadók is.
Szép programelemük az "otthonmesélés": ilyenkor az önkéntesek az alapítvány által biztosított tableteken online térben adnak interaktív meseprogramot a gyerekeknek és családoknak.

Tapasztalatuk szerint a folyóiratok közül a horgász, szakács, gyerek- és populáris női témájúakat szívesen forgatják. Az alapítványhoz rengeteg könyvadomány érkezik: ezekből már csak a gyerekkönyveket fogadják el. Ezek jelentős részben közvetlenül a gyerekekhez, családokhoz kerülnek. Tudják ugyan, hogy gyors az amortizáció a lakhatási szegénységben, de addig is hatnak ezek a könyvek a gyerekekre, és a családokra is.
A helyiek tájékozódási szokásai a társadalom szokásaihoz igazodva a közösségi média, a rövid szöveges, képes üzenetek és tartalmak: Így élénk például a Facebook-csoportok használata, ezekben is próbálnak hatni, fejleszteni - fejtette ki L. Ritók Nóra.

Az "Osloi Szabó Ervinben" olvasójegyeddel bármely fiókkönyvtárban kölcsönözhetsz és bármely fiókkönyvtárba visszaviheted a dokumentumot. Ugyanis a Deichman könyvtárhálózat a lebegő állomány (angolul floating collection) szerint működik. A hagyományos könyvtári rendszerekkel ellentétben itt a dokumentumoknak nincs egyetlen, fix "anyakönyvtára" (eierbibliotek), ahová a kölcsönzés után fizikailag kötelezően vissza kellene térniük. A technológiai háttér az IMMSA Deichman a logisztikai feladatokra a dán Lyngsoe Systems által kifejlesztett IMMS (Intelligent Material Management System) nevű intelligens állománykezelő szoftvert link használja (ezt alkalmazza egyébként Koppenhága, Aarhus, Stockholm és Helsinki is). Ez az algoritmus (és nem a könyvtáros) irányítja a lebegő állományt.

Amikor az olvasó bedobja a könyvet a visszavételi automatába, a rendszer a valós idejű kölcsönzési statisztikák és a polckapacitások alapján azonnal dönt a könyv sorsáról (a képgalériát ld.: link ):
- Helyben maradás: ha abban a fiókban, ahová a könyvet visszahozták, van elegendő szabad polchely az adott témakörben, és a statisztikák szerint helyben is van kereslet a műre, akkor a dokumentum egyszerűen helyben marad. A helyi személyzet felteszi a polcra, és onnantól az ottani kínálatot színesíti.
- Célzott átirányítás: ha a könyvet időközben egy harmadik fiókban valaki előjegyezte, vagy épp hiány mutatkozik e témából, a belső logisztika célzottan arra a helyre szállítja.
- Központi "Média Hotel": ha a könyvre az adott fiókban nincs szükség (például betelt a polc, vagy egy szezonális kötetről van szó, amit nyáron senki sem keres), akkor egy központi raktárba, ún. Media Hotelbe kerül. Ezt a raktárt az Amazon logisztikájához hasonlóan dinamikus, "kaotikus raktározási" (chaotic storage) elven működtetik, ahonnan azonnal és automatikusan újra a fiókokba tudják küldeni a példányokat, amint valahol megnő irántuk a kereslet.

A Deichman így drasztikusan csökkentette a felesleges, csak az "anyakönyvtárba" való fizikai visszatérést szolgáló tranzit-szállításokat. A polcok nem túlzsúfoltak, az állomány összetétele pedig folyamatosan cserélődik és természetes módon alkalmazkodik az adott kerület olvasói szokásaihoz. S persze kisebb állományméret is elegendő. (ref.: Gemini, MG)

Az információtudós, az MTA doktora, az egykori Információs Társadalom és Trendkutató Központ igazgatója, később a BME, illetve a szegedi könyvtártanszék oktatója, vezetője a készülő könyvtári stratégiára az országos szintű tudásstratégia részeként tekint. A szakember tudása a több, könyvtárakkal határos területhez is tudatosan kapcsolódó "A könyvtárügy megerősítése és társadalmi szerepvállalásának stratégiája, 2026. (első lépcső; 'Indulás')" c. stratégia link dokumentumba is beépült.

Néhány lapszámmal ezelőtt idéztük
link a CeLISR-ben megjelent gondolatait, pl.:
- "A könyvtári rendszer képviselői magas szintű információs-orientációs-navigációs szerepet játszhatnak abban a megváltozott társadalmi-kulturális térben, ahol az adat, az információ és a tudás erőforrás és hajtóerő." vagy
- "... a könyvtáros céh tagjai a civilizációs kihívásokkal és az azokra adott lokális válaszokkal kapcsolatos narratívák "felerősítői", képviselői, helyi "elosztópontjai" lehetnek - nincs olyan világ háta mögötti kiskönyvtár, amelyik ne tudna a hálózat nagyobb méretű/nagyvárosi darabjaira saját erőforrásaként tekinteni.

A KIT kérdésére - "A könyvtári stratégia egy nagyobb, átfogóbb tudásstratégia része kell, hogy legyen. Hogyan értsük ezt részleteiben?" - a szakember a következő videóban válaszolt: link .

Ha a "befogadás" több mint könyvtári szlogen, akkor érdemes tanulmányozni az egyes közösségek, célcsoportok hatékony kiszolgálásának nemzetközi jógyakorlatait.

Íme 3 példa:

- Írország: Toys, Technology and Training (TTT program): a közkönyvtári hálózatban működő, központilag finanszírozott program kifejezetten a tanulási nehézségekkel küzdő és fogyatékkal élő gyermekeket, családjaikat és pedagógusaikat támogatja. A könyvtárak orvosi vagy szakértői ajánlás alapján speciális, készségfejlesztő játékokat, szenzoros segédeszközöket és adaptív technológiákat (pl. kommunikációs táblák, speciális billentyűzetek) kölcsönöznek.
Emellett rendszeres, ingyenes műhelymunkákat és előadásokat szerveznek szülőknek és gyógypedagógusoknak szakemberek (logopédusok, ergoterapeuták) bevonásával.
A Kildare Megyei Könyvtári Szolgálat (Kildare County Library Service) által indított, mára nemzeti szintre emelt modell link , az adaptív technológiákat, fejlesztőjátékokat és szülői/szakértői képzéseket integrálja a könyvtári rendszerbe.

- Svédország: Äppelhyllan link (Almapolc-hálózat), ahol a közkönyvtárakban szinte kivétel nélkül megtalálható rendszerszintű védjegy és különgyűjtemény. Olyan könyveket és médiát kínálnak, amelyek a nyomtatott szöveg olvasásában akadályozott gyermekeknek szólnak: könnyen érthető (lättläst) könyvek, tapintható/Braille-könyvek, jelnyelvi videóanyagok, hangoskönyvek és szövegkövető kiadványok. Az SNI-s gyerekek számára esztétikus, felismerhető szimbólummal ellátott zónában teszik elérhetővé a számukra akadálymentes tartalmakat.

- Egyesült Királyság: A "Reading Well for children" link és az "Autism Friendly Libraries" link programokat a The Reading Agency és a brit könyvtáros egyesület (CILIP) egészségügyi szakemberek és a Nemzeti Autizmus Társaság (NAS) hitelesítik.
A hálózat könyvtárai felkészültek az autista és neurodivergens látogatók fogadására: elérhetővé tesznek letölthető, képes "társas történeteket" (social stories), amelyek előre bemutatják a könyvtár tereit és a látogatás menetét a szorongás enyhítésére. (Gemini, MG)

Képzeld el, hogy egy kistelepülési vagy városi fiókkönyvtár más funkcióknak is helyet ad. Tehát: nem a könyvtáros látja el e funkciókat, hanem csak a helyet biztosítja, miközben rálát a postai funkciókra is, és fölismerheti a jövőbeni lehetséges szinergiákat. Miközben a funkciók ellátóinak csökken a ráfordítása, a könyvtár forgalmasabb és elismertebb hellyé válik a település(rész) életében. Ez azt is jelenti, hogy a fenntartásában is többen érdekeltek, tehát a fontosság növekedése mellett jóval kevésbé fenyeget az esetleges bezárás réme. Növekszik viszont annak esélye, hogy a postakönyvtár a környék központjává válik.
Nem véletlenül került e szempont "A könyvtárügy megerősítése és társadalmi szerepvállalásának stratégiája, 2026. (első lépcső; "Indulás")" link c. dokumentumba. A koncepció szerint a funkciók felkarolásához a könyvtárak szakmai-módszertani-képzési támogatást kapnak. (MG)

Bezárják a rózsadombi és a hirdi postahivatalt Pécsen, miután a város nem tudja tovább vállalni a finanszírozásukat - közölte a pécsi önkormányzat. Az önkormányzati közleményben felidézték, hogy a Magyar Posta Zrt. 2022. novemberben, a Covid-járványt követő energiaválság idején az önkormányzat megkérdezése nélkül jelentette be tíz postahivatal - akkor még ideiglenes - bezárását. A város vezetése ezután egyeztetéseket kezdeményezett az állami céggel a legfontosabb postahivatalok újranyitásáról. Az ideiglenes nyitvatartásra vonatkozó másfél év 2024 nyarán lejárt, az önkormányzat ennek ellenére tovább finanszírozta az érintett postahivatalok üzemeltetését, amire 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben 269 millió forintot fordított - írták. Megjegyezték: a posták ideiglenes bezárása véglegessé vált, mert az önkormányzatnak újabb állami feladatot kellett volna tartósan a pécsi adófizetők pénzéből fizetnie. A város azonban ezt már nem tudta vállalni. 2025 őszétől mintegy 162 millió forint tartozása halmozódott fel a Magyar Posta Zrt. felé.
Az önkormányzatnak a kötelező feladatokra kell összpontosítania: a közösségi közlekedésre, a közvilágításra, és arra, hogy a gyermekek és idősek meleg ételhez jussanak, ellenben a postahivatalok finanszírozását, ami eredetileg állami feladat, már nem tudja magára vállalni - fűzték hozzá.

A város a postával olyan megoldást keres, amely olcsóbb, és elérhetőbb módon nyújt alapvető postai szolgáltatásokat a két, postahivatal nélkül maradt városrészben - írták.

A Múzeum- és Könyvtári Szolgáltatások Intézete (Institute of Museum and Library Services) által nyújtott, 24 hónapos, 299 807 dolláros támogatást a WebJunction "Kompetencia-index a könyvtári szakterület számára" című dokumentumának frissítésére, valamint az ehhez igazodó képesítési rendszer kidolgozására fordítják. A frissített keretrendszer segít a könyvtári dolgozóknak abban, hogy elmélyítsék ismereteiket és fejlesszék készségeiket a mai, folyamatosan változó környezetben, amelyet a mesterséges intelligencia által vezérelt digitális átalakulás, a közösségi szolgáltatások iránti megnövekedett igény és a munkaerő-fejlesztéssel kapcsolatos kiterjedtebb felelősség jellemeznek.

A Múzeum- és Könyvtári Szolgáltatások Intézete (Institute of Museum and Library Services, IMLS) az ország könyvtárainak és múzeumainak szövetségi támogatásának elsődleges forrása. A WebJunction olyan ismeretekkel és készségekkel látja el a könyvtári dolgozókat, amelyekkel jól működő könyvtárakat hozhatnak létre, amelyek a dinamikus közösségek szívét képezik.

A projektcsapat először felmérést készít a jelenlegi könyvtári kompetenciákról és képesítésekről, és dokumentálja, hogyan alkalmazzák azokat a közkönyvtári szektorban, különösen a kis és vidéki könyvtárakban. "A mai közkönyvtári dolgozók gyorsan változó környezettel szembesülnek, és egyre inkább elvárják tőlük, hogy egyre szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtsanak" - mondta Andrew Harbison, a WebJunction igazgatója. A projekt eredményei ingyenesen elérhetőek lesznek a WebJunction link weboldalán. (Ref: Aux Eliza)

Közismert csokoládémárka [Sport szelet - szerk.] ajánlott közös együttműködést a József Attila Városi Könyvtárral. A kezdeményezéssel a fiatalabb korosztályt kívánják megszólítani. A bibliotéka mottója: "Több mint gondolnád". A kollektíva négy hónappal ezelőtt kezdett rövid videókat készíteni közösségi felületeire. A megjelenésekkel a könyvtárba járást népszerűsítik. Volt olyan tartalom, amire közel kétszázezren kattintottak.

- Örültünk annak, hogy ilyen sokan kíváncsiak a videóinkra. Nagyon sok pozitív visszajelzés érkezik nap mint nap, felajánlások és megkeresések. Nem is gondoltuk volna, hogy ilyen rövid időn belül ilyen sok emberhez eljutnak ezek a tartalmak. A megkeresések közül a legkülönlegesebb állomás talán az volt, amikor a Sport szelet felkeresett bennünket, hogy közösen készítsünk egy TikTok-videót velük az őszi promóciós időszakukhoz - fogalmazott Csaplár-Nagy Franciska, a József Attila Városi Könyvtár intézményvezetője. Hétről hétre kedveskednek az olvasóknak különféle feladványokkal. Az éppen aktuális játék papíralapon, illetve weboldalon is elérhető.

A legkülönlegesebb a Bookdoku, amely a Sudoku játék mintájára, a napjainkban népszerű magyar dokujátékokhoz hasonlóan, a könyvtári környezetre átalakítva készült. Ezt a játékot egy héten keresztül játszhatják az olvasók, papíralapon és az online felületen is. A helyes megfejtők között értékes ajándékokat sorsolnak ki. Azokra az olvasókra is gondoltak, akiknek nincs annyi idejük, ezért a könyvkölcsönzés mellett egyszerűbb feladatsorokkal is készültek, amelyek helyes megfejtőit szintén ajándékkal jutalmazzák.

A kölcsönzésre ösztönzés heti tematikája Agatha Christie-hez köthető. A betérőknek különféle ajándékokkal kedveskednek.

A British Library új vezérigazgatójává nevezték ki Dr. Paul Bate-et, az Egyesült Királyság Űrügynökségének (UK Space Agency) korábbi vezetőjét.
Dame Carol Black, a British Library igazgatótanácsának elnöke így köszöntötte utódját:
"Nagy örömmel köszöntöm. Az igazgatótanácsra különösen nagy hatással volt az a tapasztalat, amellyel összetett, kutatás-intenzív szervezetek vezetésében, az innováció ösztönzésében és a partnerségek kiépítésében rendelkezik. Ez felbecsülhetetlen értékű lesz azon stratégiánk megvalósítása során, amelynek célja, hogy megerősítsük a könyvtár szerepét kulturális pillérként és globálisan megbízható tudásforrásként. Izgatottan várom a közös munkát."

Dr. Paul Bate részecskefizikusként kezdte pályafutását, és számos ágazatban - többek között az egészségügyben, valamint a tudományos és kutatási szférában - szerzett tapasztalatot. Az Egyesült Királyság Űrügynökségénél töltött ideje alatt két sikeres megállapodást is kötött az Európai Űrügynökséggel, ezzel rekordmértékű befektetést és vezető szerepet biztosítva az Egyesült Királyság számára. Korábban a miniszterelnök egészségügyi és felnőttellátási szakpolitikai tanácsadójaként dolgozott, valamint a Care Quality Commission (az egészségügyi és szociális ellátás minőségét ellenőrző hatóság) stratégiai és információs igazgatója volt.

Dr. Paul Bate a következőket mondta:
"Megtiszteltetés, hogy olyan, szakértőkből álló szervezetet vezethetek, amelynek középpontjában a tudás megosztása áll, amely ötleteket és információkat tesz elérhetővé emberek milliói számára, és amely sikeresen küzd az elmúlt évek kihívásaival szemben. ... Célunk, hogy a megbízható tudás szilárd alapjaira építve erősítsük nemzeti könyvtárunk alapvető szolgáltatásait, és biztosítsuk, hogy az intézmény továbbra is megfeleljen a kutatók igényeinek és a felhasználók következő generációja elvárásainak."

Kate Robinson, a CILIP kuratóriumának elnöke:
"A CILIP kuratóriuma nevében üdvözöljük Dr. Paul Bate kinevezését a British Library vezérigazgatói posztjára. ... Nagy várakozással tekintünk a közös munkára Dr. Bate-tel, miközben ő egy új korszakban irányítja a nemzeti könyvtár tevékenységét." (ref.: MG)

Az akciótanulás (action learning) csoportos tanulási módszer, amelynek során a résztvevők valós, a mindennapi munkájukban felmerülő problémák megoldásán dolgoznak együtt. A közös gondolkodás, a kérdések és a kölcsönös visszajelzések révén új felismerésekre és gyakorlati megoldásokra juthatnak. A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (SZMKE) 2026. szeptember 14-15-én tartotta szakmai konferenciáját Ipolyságon, Iránytű címmel, amelyen Péterfi Rita (OPKM) az akciótanulás módszerével ismertette meg a résztvevőket. Ennek tárgya lehet képzettek és más képesítésűek közötti konfliktusok kezelése, időmenedzsment, csoportmunka begyakorlása; mindez kb. másfél órában.

Az akciótanulás, a csoport által kiválasztott probléma nemcsak az esethozó számára jelentett kihívást: kiderült, hogy egy másik résztvevő is nap mint nap hasonló nehézségekkel szembesül, és a csoport valamennyi tagja találkozott már a kérdéshez kapcsolódó helyzetekkel. Az ülés végén megfogalmazott visszajelzésekből egyértelműen kirajzolódott, milyen sokat jelentett a résztvevőknek az együtt gondolkodás, a közös válaszkeresés és az egymás támogatásának megtapasztalása.

Az akciótanulás során az esethozó konkrét megoldási javaslatokkal gazdagodott, és egy régóta fennálló problémára új szemszögből tudott rátekinteni. Az alkalom ismét megmutatta, hogy egy adott témára fókuszáló figyelem, a közös gondolkodás, a támogató szakmai közeg olyan új lehetőségeket nyithat meg, amelyekre egyedül talán nem találnánk rá.

A konferencia részletes programja és az előadások listája az SZMKE oldalán link érhető el.

A múlt heti KIT-kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
10 - Sajnos nem látok ilyet
6 - A könyvtárhasználat egy minimális intellektuális készséget kíván...
5 - Tudatosan keressük a könyvtárba még nem járók csoportjait
7 - Nemkönyvtári partnerekkel együttműködve fogadjuk az érintetteket.
Csabay Károly emailben érkezett visszajelzése: "Egy lehetséges válasz lett volna még: Nem a könyvtár feladata."

A kapott válaszok diagramon: link . Úgy tűnik, a válaszadók erősítendőnek tartják a könyvtári befogadást, a jelenlegi szintnél valamivel jobban nyitnának rászoruló emberek irányába. Ez azt is jelenti, hogy a könyvtárakat, könyvtárosokat támogató szolgáltatások - jogi, képzési, módszertani - támogatás erősítendő; a készülő könyvtári stratégiában is.

Néhány korábbi, szociális érzékenységet firtató kérdésünkre kapott válaszok:
- Mennyire kell befogadással foglalkoznunk könyvtárosként? link
- Hajléktalan emberek a könyvtárban... link
- Szükség van-e rászorulókat segítő könyvtári akcióterv(ek)re? link . (MG)

A bochumi Fritz Bauer Bibliothek link (és az azt magában foglaló Fritz Bauer Forum) az európai örökségvédelem és a modern közkönyvtári terek egyik legizgalmasabb újabb példája. Az épület és a brutalista építészeti stílus öröksége. Eredeti funkciója evangélikus templom és gyülekezeti központ volt. Az 1960-as/1970-es évek fordulóján emelt komplexum a késő modern és a brutalizmus jellegzetes formajegyeit hordozza: nyers, látszóbeton, monolitikus tömbök és geometrikus törések. Expresszív mennyezeti struktúra (hullámos, redőzött beton tetőforma és bordázat). Zárt, befelé forduló, meditatív falfelületek, amelyeket kontrasztosan kiegészítenek a földszinti üvegfalak és a transzparens terek. Revitalizáció és megmentés: Miután az egyház kivonult az épületből, az épületet bontás fenyegette. Egy Fritz Bauer Forum mögött álló alapítvány mentette meg, és a brutalista betonstruktúra tiszteletben tartásával alakította át fenntartható, hibrid kulturális-tudományos központtá.

A könyvtárat a legendás német zsidó jogászról, Fritz Bauerről nevezték el, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett pl. Adolf Eichmann felkutatásában.
A könyvtár nem hagyományos kölcsönkönyvtár, hanem egy nemzetközi emberi jogi szakkönyvtár és kutatóhely egyben. Gyűjtőköre az emberi jogokért, a demokráciáért és az elnyomó rendszerekkel szembeni ellenállásért fellépő személyek életútjaira és dokumentációjára fókuszál világszerte. Állománya kapcsolódik a Fritz Bauer Bibliothek globális digitális adatbázisával.
Céljuk olyan interaktív tudástár építése, amely a totalitárius rezsimekkel szembeszálló jogvédők, aktivisták történeteit dolgozza fel és teszi kutathatóvá.

Térhasználat és "harmadik hely": a brutalista szakrális tér adottságait kihasználva a belső teret nem szabdalták zárt irodákra, hanem nyitott polcrendszerekkel, rugalmas kutatóállomásokkal és rendezvényterekkel látták el. Így a csendes elmélyülést ötvözik a nyilvános vitákkal, konferenciákkal és oktatási programokkal.
A projekt minta arra, hogyan lehet egy funkcióját vesztett, megosztó épületet jelentéstartalommal átmenteni a 21. századba egy olyan intézmény számára, amelynek adottsága vizuálisan is rímel az emberi jogi kiállás kompromisszummentes eszméjére. (Gemini, MG)

Reginald Dwayne Betts megtapasztalta, milyen a rácsok mögött. Az édesanyja támogatta, és elkezdett ügyvédnek tanulni. A könyvek és a tanulás tartották benne a lelket...

- ... Ám újra és újra visszatértem. Barátokhoz, ügyfelekhez, verset olvasni. Amikor tehát valaki megkérdezte: "Mit tennél a börtönben lévő emberekért, ha a pénz nem számítana?", így feleltem: "Emberek millióit zárjuk börtönbe. Én pedig könyvek millióit viszem be oda." Amikor megkérdezte, hogyan, azt válaszoltam: "Könyvtárról könyvtárra haladva." 2020-ban ez még csak álom volt. Alig több mint egy évvel később megnyitottuk első Szabadság-könyvtárunkat (Freedom Library) egy kiürített zárkában az MCI Norfolk börtönben - ugyanabban az intézményben, ahol egykor Malcolm X is raboskodott. Szabadság-könyvtárakat helyeztünk el más zárkablokkokban is, hogy az emberek otthagyhassák a priccsüket, és olyan könyv után nyúlhassanak, amely elindítja őket a vágyott szabadság felé vezető úton.

- Immár több mint 600 Szabadság-könyvtárat nyitottunk meg, és olyan könyveket adva kézbe, amelyeket egykor én magam is szerettem volna elolvasni. A visszajelzések gyakran könnyekre fakasztanak. Például amikor Hillary - az egyik első női fogvatartott, aki találkozott a Szabadság-könyvtárral - ezt írta: "A fa és az új könyv illata kiragad ebből a környezetből. Húsz éve vagyok rács mögött, életfogytiglani büntetést töltök. Imádom a könyveket, falom őket - kislánykorom óta." Hillary története arra késztet, hogy magamra is gondoljak.

- Harminc éve úgy léptem be a börtönbe, hogy alig voltam 14; mint most a fiam. A 18 éves fiam épp most választ egyetemet. Az az apa, aki ma vagyok, annak köszönhető, amit azokban a börtönzárkákban találtam. Régen rájöttem, hogy az ember megtalálja, amit keres, mert mindig akad valaki, aki hisz abban, hogy keresni fogsz. Mostanában visszatértem a börtönökbe valami olyasmivel, ami éppoly valószínűtlen, mint az a mangó, amelyet annak idején a magánzárkában találtam. Luke és Tyrell is visszatért velem, hogy "Szabadság-könyvtárakat" nyissunk. Azok a férfiak, akik megtanítottak arra, hogyan őrizzem meg a reményt, most másoknak adják azt tovább. Névtelenül, minden felhajtás nélkül - könyvről könyvre haladva.

A kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár link 2026. augusztus 6-án különleges közösségi programmal várta az érdeklődőket: a könyvtár teraszán ruhacserét és filmvetítést szervezett. A résztvevők három-tíz jó állapotú, tiszta és hibátlan ruhadarabot hozhattak magukkal, amelyekért cserébe mások felajánlásaiból választhattak. A kezdeményezés a fenntartható divatot és a felelős fogyasztást népszerűsítette.

A program második részében a résztvevők A ördög Pradát visel című, 2006-os filmet tekinthették meg a könyvtár teraszán. A kezdeményezés jó példája annak, hogyan kapcsolható össze egy könyvtárban a környezettudatosság, a közösségépítés és a kulturális szórakozás. A rendezvényen a részvétel ingyenes volt. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Huszonöt évvel ezelőtt, 2001. augusztus 20-án avatták fel a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárt. A Zalaváry Lajos építész tervei alapján épült, 4000 négyzetméteres épület ma is a város egyik büszkesége. A Halis István Városi Könyvtár tündöklően szép épület. De a kanizsaiak és a környékbeliek nemcsak ezért szeretik a Halis-könyvtárt. Sokkal inkább azért, mert a "Halisban" mindig történik valami. Előadások, kiállítások, gyerekprogramok, kézműves foglalkozások, táborok, új és megújuló szolgáltatások. Leginkább ez a szemlélet különbözteti meg a kanizsai intézményt a többi könyvtártól. Itt ugyanis a közösségépítés ugyanolyan fontos, mint a szakmai kritériumok.
- Úgy gondolom, hogy a könyvtárak előtt két út áll, vagy megmaradnak a hagyományos értékek és szolgáltatások mellett, ami szerintem nem fenntartható - vélekedett Benke Dániel igazgató. - A másik út, "kinyitni" az intézményt és megmutatni, hogy a könyvtár sokkal több könyvek és folyóiratok kölcsönzésénél.

A kanizsai könyvtár aktívan jelen van a közösségi platformokon, Youtube-on, TikTokon hirdetik a rendezvényeket, de külön podcast-műsort is gyártanak. Mindazonáltal adódik a kérdés, hogy milyen szerepet tölthet be a könyvtár egy olyan világban, ahol tulajdonképpen minden tudás elérhető az interneten, s miközben a mesterséges intelligencia térhódítása alapjaiban változtatja meg az életünket.

Szerepfelfogás - iránytűként működni... - Ha egy szóval kellene válaszolnom, akkor azt mondanám, hogy iránytű - húzta alá Benke Dániel. - Elképzelhető, hogy a feladataink változni fognak, de a szerepünk nem. Manapság egy olyan információ-tengerről beszélünk, ahol egy kattintással megtalálható minden. De ki mondja meg, hogy melyik információ hiteles és melyik nem? Azt gondolom, a könyvtárak hitelessége mindig is ebben rejlett, s a jövőben még inkább fontos lesz, hogy aki tájékozódni szeretne, az ellenőrzött információkhoz jusson. A könyvtár másik fontos szerepét a közösségépítésben látom. Az ember társas lény, ezért fontosak maradnak azok a terek, ahol találkozhatunk, beszélgethetünk, eszmét cserélhetünk egymással.

Az országban nyolc olyan könyvtárat tartanak számon, amely egykori zsinagógában, vagy annak helyén létesült épületben működik. Ezen intézmények képviselői tavaly döntöttek egy baráti-szakmai társaság megalapítása mellett, idén pedig Baján, az Ady Endre Városi Könyvtárban tartották meg második találkozójukat, szeptember 28-án.

Szentes, Jászberény, Nagytétény, Tiszakécske, Szigetvár, Mohács és a délvidéki Bácstopolya könyvtárosai adtak egymásnak találkozót a bajai zsinagógában (a paksi intézmény ezúttal nem tudta képviselni magát). - Olyan intézményekből jöttek kollégák, amelyek egykori zsinagógákban vagy azok helyén létesült épületekben tevékenykednek. Tavaly nagyon sikeres volt az első ilyen jellegű találkozónk, ezért jelentkeztünk, hogy idén mi leszünk a házigazdák. Igyekszünk bemutatni az intézményünket a vendégeinknek - tájékoztatta lapunkat Zalavári László, a bajai Ady Endre Városi Könyvtár igazgatója.

A zsinagóga könyvtárak szorosabb összefonódásának ötlete Szekeres Dancsó Mónikától származik: a Szentesi Városi Könyvtár igazgatója lapunknak felidézte: egy paksi zöld könyvtári szakmai nap adta hozzá az inspirációt. - A kapcsolattartás mindig is működött valamilyen szinten, ez a szerveződés azonban nyitottabbá tett minket egymás felé. Létrehoztunk egy levelezőlistát, és a személyes találkozásokat is igyekszünk rendszeressé tenni. A zsinagóga jelleg egyfajta méltóságot kölcsönöz a mindennapi munkának. Szentesen már közel nyolcvan éve van hivatalos városi könyvtár, előtte különféle könyvgyűjtemények működtek. 1998 szeptemberében költözött be a felnőtt részleg a könyvtári célokra felújított zsinagóga épületbe, amit a város lakossága még mindig egy kis ékszerdoboznak tart. Magunk is úgy gondoljuk, hogy ez a patinás épület megköveteli azt a kultúratámogató hozzáállást, amit végzünk a mindennapokban - mondta a könyvtárvezető. Hozzátette: a Csongrád-Csanád megyében található, 24,5 ezer lakosú Szentesen a lakosság kb. 11 százaléka beiratkozott könyvtári olvasó, hozva ezzel az országos átlagot.

A Harghita Biblio Digital Hub projekt keretében modern digitális eszközök, korszerű bútorok és új technológiák teszik még nyitottabbá, modernebbé Hargita megye könyvtárait. A mintegy 3,5 millió lej értékű beruházás Hargita Megye Tanácsa és a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár partnerségében valósult meg. A projekt egyik legfontosabb eredménye, hogy a beszerzett felszerelések a megye 38 könyvtárába eljutottak, így a korszerűsítés a megye számos településén a közösséghez is közelebb hozza a digitális világ lehetőségeit.

A könyvtárakba többek között közel 300 laptop, 4 biztonsági kapu, 4 önkölcsönző pult, 26 könyvtárosi munkaállomás, 26 mobil RFID-olvasó, 37 All-in-One számítógép, 26 darab 3D nyomtató és egy 3D szkenner érkezett. A fejlesztésekhez 189 asztal és 200 szék, valamint számos további, a mindennapi működést segítő eszköz is hozzátartozik. A beruházás részeként három könyvtári épület részleges felújítása is megvalósult, emellett mágneses táblák, hosszabbítók, porszívók, tisztítószerek és egyéb fogyóeszközök segítik a megfelelő környezet kialakítását. A Harghita Biblio Digital Hub azonban többet jelent egyszerű eszközbeszerzésnél. A cél olyan könyvtárak kialakítása, amelyek a könyvek és a tudás mellett a digitális tanulásnak, a kreativitásnak, a technológiának és a közösségi életnek is teret adnak.

A 3D nyomtatók, a digitális eszközök és a korszerű tanulási terek új lehetőségeket nyitnak a gyermekek, fiatalok és felnőttek előtt egyaránt. A könyvtárak így még inkább olyan helyekké válhatnak, ahová nemcsak olvasni, hanem tanulni, alkotni, felfedezni és közösségben lenni is érdemes. 38 könyvtár, egy közös cél: közelebb hozni a tudást és a digitális lehetőségeket minden Hargita megyei közösséghez. A jövő nem valahol máshol kezdődik. A könyvtárban is elkezdődhet. (vie ReMeK-e-Hírlevél)

Felújították a csongrádi Csemegi Károly Könyvtár helyi védelem alatt álló épületét; az uniós támogatással, több mint 100 millió forintból megvalósult beruházás során megújult az épület belső udvara és a homlokzata is - tájékoztatta az önkormányzat az MTI-t.

A Szentháromság téri épület belső udvar felőli homlokzata, illetve zárófödémje utólagos hőszigetelését kapott. Elvégezték az utcafronti homlokzat rekonstrukcióját, korszerűsítették és részben kicserélték a nyílászárókat. A beruházás fontos eleme volt a belső udvar megújítása, ahol közösségi és ismeretterjesztő rendezvények megtartására alkalmas teret alakítottak ki. A hőszigethatás csökkentése érdekében teljes egészében megújult az udvar növényzete, esőkert javítja a helyi klímát. A közgyűjtemény villamosenergia-igényét részben az épületre telepített 16,4 kWp teljesítményű napelemes rendszer biztosítja.

A Csemegi Károly Könyvtár 2001 ősze óta működik a Szentháromság téren álló - egykor lakóingatlanként épült - Buch-házban. A könyvtár bejárati ajtaját nyolc, egyedi tervezésű ólomüveg betét díszíti, amelyek önálló képzőművészeti alkotásként is értelmezhetők. Az üvegkompozíciók tematikáját a tudományok sokszínű világa adja, ezáltal szorosan kapcsolódnak az épület funkciójához és a könyvtár szellemiségéhez. A közgyűjtemény a Csongrádon született jogász Csemegi Károly nevét viseli, aki az első magyar büntető törvénykönyv, a Csemegi-kódex megalkotójaként vált ismertté.

Tudtad, hogy készítünk egyedi archiváló dobozokat itt, a Könyvtárban? - teszik fel a kérdést a kis videó kapcsán. Majd bemutatják hogyan készítenek régi könyvek számára méretükhöz tökéletesen illő papírdobozokat.

A videó szövege: - Ez a könyvtestre szabott doboz egy gyönyörű aranyozozz bőrkötésű albumról készült a Holloway családi gyűjteményből, amely segít megtartani a jövőbeli generációk számára.

A videó leírása: egy nő megmér egy antik aranyozott bőrkötésű albumot. Ezután egy dobozgyártó gépet használ, hogy egyedi archiváló dobozt készítsen, majd ezt kézzel összehajtja és összeilleszti. Az albumot a befejezett doboz belsejébe helyezik, és a fedő le van zárva.]

Győri Péter közgazdász-szociológus, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke a "Drog, nyomor, flakonozás: szociális és közbiztonsági válság Budapest utcáin" c. podcastban: - (45:00-tól) Minden forint, amit jól belefektetünk emberekben, az abszolút a legjobb beruházás. ... A legjobb befektetés, csak okosan kell csinálni. Hogy hogyan kell okosan csinálni, azt a szociális területen el tudom mondani. ... a magyar szociális ellátórendszer - a gyermekvédelmet is beleértve - teljesen sajátos szervezeti és finanszírozási úton indult el. Tulajdonképpen hungarikum, amit kiépítettünk; abszolút tévúton indult el. Teljesen egyedülálló, sehol a világon, ezen belül Európában, azon belül Kelet-Európában; bárhova szűkítem, ilyen hatékonytalan és rosszul működő rendszer - habár túlszabályozott - nincsen. ... Tehát nagyon rosszul van megszerkesztve az egész szociális ellátórendszer. Változtatni, tehát visszahelyezni egy normál európai sínre - nem lesz könnyű. Meglátjuk, hogy sikerül-e, de én nem vagyok türelmetlen. (...)

Több forrásra is szükség van, de egészen máshogy kell szabályozni és finanszírozni. Jelen pillanatban a szociális ellátás intézményeket finanszíroz. Férőhelyeket, intézményeket - mindenféle eredmény, indikátor nélkül. Nem jelenik meg a kimenet, eredménymutató finanszírozása. 'Működtesd azt a férőhelyet, kapsz rá pénzt; csókolom! Nem fizetem ki az egészet, úgyhogy córesz." Tehát el is mennek az emberek, nem dolgoznak ott. A gyerekvédelemben 30%-nál magasabb volt a fluktuáció; nincsenek az emberek megfizetve se. Az intézmények tropa állapotban vannak. Tehát oktatás, egészségügy, szociális szféra, folytathatnám...

De nem csak arról van szó, hogy kevés a pénz, hanem hatékonytalan és buta a rendszer. Semmilyen olyat nem találunk, hogy az embereket, élethelyzeteket, problémákat oldaná meg. Mert nem erről szól a szabályozás, finanszírozás. Az európai uniós támogatások, mindig problémacsoportokra próbáltak fókuszálni. A magyar szabályozási rendszer nem igazodott ehhez. ... Ugyanúgy ma is a dobozokat, intézményeket falakat stb. finanszírozzák. Nincsenek rendes eszközök arra, hogy ki hogyan dolgozik, milyen eredménnyel, hajléktalanellátásban, kábítószerfüggők ellátásában a megelőzést ki finanszírozza, kinek érdeke a visszailleszkedés. Sok pénzt költünk folyamatosan - nem eleget, de sokat -, ámbár rendkívül hatékonytalanul. Mindenképpen ezen is változtatni kell, mert különben nem fogunk tudni egyről a kettőre jutni.

A bochumi "bib der dinge" (a dolgok könyvtára) Németország jelenleg legnagyobb független tárgykölcsönzője, amely a "birtoklás helyett használat" (megosztás alapú gazdaság) elvére épít. Az intézményt Najine Ameli ipari formatervező és fenntarthatóság-kutató alapította 2021-ben, aki a tárgykönyvtárakról írt doktori disszertációjának elméleti eredményeit ültette át a gyakorlatba. A kezdeményezés főbb jellemzői és könyvtárszakmai tanulságai:

- Állomány és szolgáltatás: Az 500 négyzetméteres térben több mint 3500 ritkán használt mindennapi tárgy - köztük fúrógépek, konyhai gépek, hangszerek, társasjátékok és kempingfelszerelések - várja a használókat. A legkeresettebbek a barkács- és kerti gépek. Az éves tagsági díj 100 euró.
- Működési modell és finanszírozás: Míg sok "dolgok könyvtára" hagyományos közkönyvtárak kiegészítő részlegeként működik, a bochumi intézmény önálló. Fenntartását adományokból, tagdíjakból, tanfolyami díjakból és eseti támogatásokból fedezik. A napi munkát mintegy 25 önkéntes végzi, egyedül az alapító dolgozik fizetett, részmunkaidős alkalmazottként.
- Közösségi tér és "Makerspace" funkció: Az 1970-es évek amerikai eszközkönyvtáraiból (Tool-Libraries) merítő modell a modern, gyakran költöző és elidegenedett városi lakosság számára pótolja a jószomszédi kölcsönkérést. Az intézmény egyben nyitott műhely is: a szervezett tanfolyamokon (fűrészelés, fúrás, varrás, javítás) a résztvevők közösen, a hibázás lehetőségét is elfogadva tanulnak, ami erősíti a tudásmegosztást és a közösséget (empowerment).
- Fenntarthatósági misszió: A ritkán használt eszközök (pl. csokiszökőkút, csiszológép) közös használata feleslegessé teszi az egyéni vásárlásokat, ezzel csökkentve a túlfogyasztást és az elektronikai hulladék termelődését.

Kis videó a szolgáltatásról: link .

A világ legnagyobb műszaki szakmai szervezete az IEEE link új, ellenőrzött és szakértők által hitelesített kutatásokon alapuló MI-asszisztenssel rukkoltak elő. Mit tud az új rendszer, az IEEE Xplore AI Research Suite névre hallgató MI-asszisztens?
- Olvas és következtetéseket von le nem csupán az összefoglalókból, hanem a több millió szakértői bírálaton átesett (peer-reviewed) IEEE-kiadvány teljes szövegéből, sőt a metaadatokból is. Ez az ún. adatalapú teljesítményellenőrzés háromszor nagyobb pontosságot és megbízhatóságot garantál.
- Mérsékli az MI-hallucinációk és az elfogultság kockázatát. Pl. ha az MI nem talál releváns tudományos tartalmat a szigorúan vett adatbázisban, átlátható módon tájékoztatja a felhasználót - hallucinálás helyett. Minden válasz közvetlenül linkeli a forrásdokumentumokat, így a felhasználók gyorsan meggyőződhetnek az olvasott információk pontosságáról.
- Okosabb módszer STEM-kutatások (és folyamatok) keresésére és megértésére: társalgási jellegű kutatási munkafolyamatokat kínál a korábbi merev, kulcsszavas lekérdezések helyett.

A csomag főbb funkciói:
- Szemantikus MI-alapú keresés: természetes nyelvi lekérdezés vagy akár hosszú szövegblokkokat is adható. Kulcsszó-javaslatokat is ad a keresőkifejezések finomításához.
- Időtakarékos összefoglalók: az azonnali, rendkívül pontos MI-áttekintések tömör kivonatot és kontextusba helyezett definíciókat tartalmaznak. Ez segíti az új fogalmak gyorsabb megértését és felgyorsítja a kutatási folyamatot.
- Megbízható tartalom: az egyetlen MI-vezérelt kutatási asszisztens, amely az IEEE lektorált cikkeinek és konferenciacikkeinek teljes szövegét és metaadatait is felhasználja.
- Átfogó lefedettség: az MI-vezérelt keresés hozzáférést biztosít a STEM metaadatokból, folyóirat- és konferenciacikkekből származó absztraktok széles skálájához. Mivel a kínálat szakértők válogatása, tartalmazza a tudományos cikkeket is, de a más eszközökben megszokott zaj nélkül.
- Forráshivatkozások és ellenőrizhető eredmények: a hivatkozott és linkelt forrásdokumentumok segítik az információk gyors ellenőrzését és a találatok kereszthivatkozását.

Az MI-asszisztenst a globális tudományos és könyvtári közösségekkel együttműködve fejlesztették. (Ref.: Szabó Eszter)

Bánhalmi Kata az Itt vagyok podcastban: - Az elmúlt időszakban eléggé sokat hallgatom, mert nincsen annyi időm. Mondjuk, ha jön hozzám valaki beszélgetésre, vagy valamit át akarok látni gyorsan, akkor meghallgatom menet közben a könyvet.
(Nyári Krisztián) - Nagyon hasznos, de nem pótolja az olvasást. Amikor mondtad [Szász Máté, neurobiológus - szerk.], hogy az agyunkban, amikor egy történetet olvassunk, akkor - képalkotó diagnosztikai eszközökkel vizsgálva -, akkor ezt a magam bumfordi módján úgy fogom fel, hogy a kapcsolási kör olvasásnál az agyunkban pirosan világít. Ha filmen nézzük, akkor narancssárga derengés van, vagy rózsaszín. Azért, mert készen megkapok egy csomó ingert, és nem kell, hogy ezt az agyam állítsa elő. A hangoskönyv valahogy a kettő között van, mert ott legalább a képet nem kapom meg kézben. Rengeteg hangoskönyvet hallgatok, de nem tudja ugyanazt azt a hatást elérni.

Például nagyon szeretem, hogy elolvastam valamikor egy egy könyvet lehet, hogy még egyetemista koromban, és nagy élmény volt. Sokat kell autóznom, és meghallgatom újra; és előhozza az eredeti érzést. Valószínűleg nem tudja ugyanazt, mintha rögtön megkapod, de van egy nagyon fontos kultúraközvetítő hatása. Azt látjuk, hogy az e-könyv meg a nyomtatott könyv tulajdonképpen konkurenciái egymásnak. Ugyanazok olvasnak e-könyvet, akik megveszik a papírkönyvet. Tehát ez mondjuk egy piaci probléma. A hangoskönyv teljesen máshonnan hozza az embert. Olyanok is hallgatnak hangos könyvet, akik korábban nem. Lehet, hogy mondjam kapudrog az irodalom felé. Valójában a rádió feltalálása. Könnyebb fogyasztás menet közben. (...) Általában olyan, mint a podcasthallgatás, krumplipucolás, vasalás vagy kocogás közben. Néhány éve mondták a gyerekeim, hogy milyen jók a hangoskönyvek meg podcastműsorok, mert tök jól lehet ezeket hallgatni. Mondtam: hát föltaláltátok a rádiót, gratulálok. Valójában ez történik, és nagyon jó fejlemény, hogy ezek vannak.

Azt látjuk a hangoskönyv fogyási adatokból, hogy azok mennek jól, ahol valaki nagyon jól olvas. Tehát ha valaki fád hangon felolvassa, az nem az igazi, főleg szépirodalomnál. Oda színész és szerkesztés kell. Külön szakma a hangoskönyv-felolvasás. Láttam Máté Gábort hiba nélkül három órán keresztül Krasznahorkait olvasni. Azt próbálja meg bárki...

Szász Máté neurobiológus az Itt vagyok podcast Mit tesz az agyunkkal, ha nem olvasunk? adásában: - Amikor találkoztunk régen egy intelligens emberrel, azt mondtuk hogy "mennyire egy olvasott". De most nem mondjuk, mennyire egy internetezett ember. Más szerkezet, amikor lapot vagy könyvet olvasol, és más, amikor képernyőt. A szemed máshogy mozog. A sima olvasás szekvenciális. A képernyőt pedig általában "f" alakban olvasod el. Elolvasod az első headline-t, egy kicsit beleolvasol, a szemed végigfut rajta, hogy van-e ott valami? Az a nagy probléma a képernyőolvasással - mert ugye strukturáltan és végtelen adathalmaz; többnyire nem releváns, vagy nem tudjuk, hogy mi a relevanciája - hogy az agynak más információfeldolgozó rendszere. Tehát [a képernyővel] nem tud mindent mit kezdeni, mert az agyunk úgy működik, hogy mindent a saját kontextusunkba próbál behelyezni. Formabedobós játékot játszik az agyunk: ha lát egy csillagot, megpróbálja betenni abba a csillaghelybe, ahova a csillag passzol. És ha nem passzol, nem tudja betenni.

Az a gond, hogy amikor a végtelen görgetéssel az agyadat kondicionálod erre a fajta szakkadikus, felületes üzemmódra, akkor az agyad hozzászokik ehhez a tevékenységhez. Kialakul benne ez a működési séma. És amikor egyébként fontos információt kellene a képernyőről elolvasnod, nagyon nehéz megerőltetned magadat, mert meglátja az agyad a képernyőt, és visszazökken a felületes sémára. Ezért borzalmasan nehéz például az egyetemeken, ugye ahol kiadott PDF-jegyzetek vannak. (Nagyon sok egyetemistát láttam most, és SOTE-n tartottam előadást, akik nyomtatott jegyzetekből tanulnak, és ez nem maradiság.) Egész egyszerűen az agyad máshogy áll hozzá, tehát feltűri az ingujjat, amikor egy papírlapot lát az asztalon, mert egészen más, amikor a dolog pörgethető.

Az is szempont, hogy [a képernyőn] nincs térbeli kiterjedés. Ha kezembe fogok egy könyvet, ott a taktilis inger - mely az ujjbegyeimnek inger -, meg hogy lapozom a papírt, ad térbeli orientációt, hogy hol tartok a szövegben. Emlékszem az egyetemi tankönyveimre, Ha azt kérdezik, hogy a neuroanatómia könyvemben hol van a wernicke area, akkor meg tudom mondani, hogy a lap melyik részén hol van az a kép és nagyjából mekkora. Szerintem azért ezzel kevesen vannak így másik. Van vizuális emlékem arról, hogy hol van, mert az agyamban kialakul egy térkép az információról, és ezért el tudom helyezni azt egy folyamatban. A görgetésnél viszont megszűnik ez a dimenzió.

Az utóbbi időben több mint száz digitalizált ősnyomtatvány került fel az internetre a gyulafehérvári Batthyáneum gyűjteményéből, a könyvtár 2026. augusztus 20-i közleménye szerint már csak további mintegy száz kötet beszkennelése van hátra.

A Batthyáneum jelenleg a Román Nemzeti Könyvtár fiókintézményeként működik, így a digitalizált dokumentumok a Román Nemzeti Könyvtár online adatbázisában érhetőek el, a link címen. Eddig 162 ősnyomtatvány, 283 kézirat és a gyulafehérvári káptalan levéltárának 608 tétele kutatható digitális formátumban a honlapon. A nagy felbontású szkennelés könnyebben hozzáférhetővé és kutathatóvá teszi a ritka dokumentumokat, bár a jelenlegi honlapon nehézkes közöttük a keresés.

A Batthyaneum ősnyomtatvány-gyűjteménye a Románia területén őrzött legnagyobb és legértékesebb, több mint 600 i.sz. 1500 előtti darabja van, köztük több ritka és egyedülálló darabbal. A gyűjteményben többek között megtalálható Aldus Manutius legjelentősebb reneszánsz kiadása, Arisztotelész műveinek öt kötetben megjelent első, 1495-1498 közötti kiadása (editio princeps) és Homérosz Iliászának és Odüsszeiájának 1488-as editio princepse, amelyet Demetriosz Khalkondülész gondozott. (via ReMeK-e-Hírlevél)