Coff szerint gyönyörűen illusztrálja az emberi tőke eszközként való kezelésének kihívását és lehetőségét, amikor egy cégnél okos emberek különféle globális, intellektuális kérdéseket vitatnak meg, látszólag függetlenül a közvetlen pénzügyi megtérüléstől.

Maguk a beszélgetések nem eredményeznek azonnali nyereséget, hanem potenciális vagy nem realizált értéket képviselnek. A menedzsment előtt álló kihívás az, hogy olyan környezetet és folyamatokat alakítson ki, amelyek lehetővé teszik, hogy ez a kollektív intelligencia kézzelfogható értékké váljon, például jobb befektetési döntésekhez, új pénzügyi termékekhez vagy éleslátó piacelemzésekhez vezessen.
Ez azt is jelenti, hogy olyan környezetet kell teremteni, ahol ezeket a megbeszéléseket ösztönzik, a tudást megosztják, és a különálló információk között kapcsolatokat teremtenek.

Coff szerint a következőket foglalja magában:
- A lapos hierarchia lehetővé teszi az ötletek szabad áramlását, függetlenül a formális pozíciótól;
- A csapatokon átívelő együttműködés biztosítja, hogy a különféle perspektívák összetalálkozhassanak;
- A pszichológiai biztonság, vagyis olyan tér, ahol az emberek kényelmesen megoszthatnak még csak csírázó ötleteket akkor is, ha azok kezdetben lényegtelennek tűnnek;
- Stratégiai összehangolás: bár a csapat autonómiával rendelkezik, az általános stratégiai irányt laza keretrendszerként kell biztosítani, lehetővé téve a véletlenszerű innovációt, ami végső soron a vállalat javát szolgálja.
A vezető szerepe itt nem annyira a konkrét témák irányítása, sokkal inkább azoknak a körülményeknek a megteremtése, amelyek lehetővé teszik az értékes felismerések létrejöttét.

Lényegében az emberi tőke ilyen, stratégiai módon történő kezelése arról szól, hogy felismerjük: egy cég legértékesebb eszközei gyakran minden este kilépnek az ajtón, mondja Coff. Ezen eszközök fejlesztése, motiválása és stratégiai befektetése nem csupán HR- eszköz, hanem a 21. század fenntartható versenyelőnyének magja. Coff szerint ezen a mesterséges intelligencia sem sokat fog változtatni, bár azt ő is azt gondolja, hogy sok munkahely megszűnhet miatta, de összességében elképzelhetetlennek tartja, hogy az AI elterjedésével az emberi tőke ne váljon még értékesebbé.

Az előző rész: link

Egy szervezet erejét mutatja, ha be tud számolni nehézségeiről. Az őszinte helyzetfelmérés ugyanis a javulás irányába tett elengedhetetlen első lépés. "Megosztott tudás, közös jövő: nemzetközi könyvtári szövetségek megerősítése" című vándorgyűlési előadásában (elnöki szekció) Ertugrul Çimen (az IFLA Európai Regionális Részlegének elnöke, MEF Egyetem) ebbéli erőfeszítésekről számolt be.
A könyvtári világra vetülő globális kihívások:
- Dezinformáció
- MI-alapú tartalomellenőrzés
- Tudásnacionalizmus
- Geopolitikai zavarok lecsapódása a könyvtári hálózatokban
- Egyenlőtlen digitális infrastruktúra.

Stratégiai hiányosságok, kevésbé tárgyalt kritikai észrevételek a futó együttműködésekben:
- Túlzott centralizáció a nyugati keretrendszerekben
- A globális Dél alulreprezentáltsága (szemben az északi félgömb nyugati kultúráival)
- Nyelvi hegemónia a metaadatokban és a szabványokban
- Rövid távú projektizmus vs. hosszú távú fenntarthatóság.
Mindezek torzítják az IFLA stratégiai céljainak elérését. (A következő részekben: Kihasználatlan erőforrások; Eszközök.) (ref.: MG)

Az okoskönyvtár (intelligens könyvtár = smart library, vagy rövidítve: SL) könyvtári személyzet segítsége nélkül szolgálja ki a könyvtárhasználókat. Ez egy olyan hardver- és szoftverkomplexum, amely széleskörű lehetőségeket kínál a releváns információk megtalálására és megjelenítésére a virtuális felhasználók számára, a kérdéseik és igényeik alapján.

Az intelligens könyvtár (SL) lehetővé teszi a könyvtárbizonyos eszközeinek távoli működtetését: automatikus ajtók, nyilvános hozzáférésű számítógépek, önkiszolgáló kioszk.

Ez a technológia meghosszabbítja a könyvtár nyitvatartási idejét: lehetővé teszi azt is, hogy a használók bármely napszakban hozzáférjenek a könyvtári szolgáltatásokhoz. Az elektronikus eszközök fokozott használata (pl. IoT, AI, RFID) hatékonyabbá teszik az információhoz való hozzáférést és a könyvtári szolgáltatásokat, fellendítve ezzel a piaci keresletet.

A legújabb trendek
- Hordozható, olvasható eszközök: az okostelefonok és a táblagépek számának növekedése várhatóan a világméretű okoskönyvtári piac fő mozgatórugója lesz.
- Az e-könyveket választják a fizikai könyvekkel szemben, mivel a nyomtatott példányok sérülékenyek, megfelelő gondozást igényelnek és túlságosan drágák (sőt a tárolásuk is). A könyvek digitalizálása és internetes elérhetősége egy innovatív ökoszisztémához vezethet. A pazarlás csökkentése érdekében az Amerikai Könyvtári Szövetség (ALA) kijelentette, hogy könyvtáraikban minden könyv digitális formátumban is elérhető lesz az év végére.
- Az immerzív tanulás és a digitális oktatás várhatóan szintén ösztönzik az iparág bővülését. A legmodernebb technológia, új szoftverek és oktatási tartalmak bevezetése várhatóan egy olyan magával ragadó, látványos környezetet teremt, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy valós időben interakcióba lépjenek egymással. (Folyt.: a főbb piaci szereplők, a piaci fejlődést segítő és a korlátozó tényezők, a regionális elemzés.) (Ref.: Szabó Eszter)

Idén az MI kapta az egyik főszerepet az American Library Association (ALA) éves konferenciáján Philadelphiában, egyéb digitális technológiai megoldások mellett.
Az előadások többek közt a következőkre tértek ki:

Mesterséges intelligencia (MI) a fókuszban
- Amit a könyvtárosok értéknek tartanak, az nem feltétlen esik egybe azzal, amit a vállalati szektor értékesnek tart.
- Az Americans for Responsible Innovation és a Library Freedom Project előadói: a MI környezeti hatásai, az erősödő torzítások, a rendvédelmi és katonai felhasználás kockázatai.
- A Harvard Medical School képviselője figyelmeztetett az MI politikai fegyverré válására.
- Az "agentic AI" előnyeit és kockázatai, beleértve az agresszív botok keresési eredményekre gyakorolt hatását.
- Párhuzam a Wikipedia megjelenése és az MI terjedése között, valamint a fizetős tartalmak okozta társadalmi egyenlőtlenségek.

Technológiai trendek
- A QR-kódok terjedése mellett digitális egyenlőtlenség: sok felhasználónak nincs eszköze a kódok azonnali beolvasására.
- A Bibliotheca bemutatta Romi nevű, gyermekmagasságú, interaktív könyvtári robotját.
- Az International Library Services AutoLend kioszkjai a Los Angeles-i tűzvészek idején is működtek, biztosítva a könyvkölcsönzést és -visszavételt.

E-könyv licencelési és kölcsönzési megoldások
- A Canadian Urban Libraries Council (CULC) minden áprilisban egy független kiadótól származó művet kínál várólista nélkül. A legutóbbit 630 könyvtárban 7500-ször kölcsönözték.
- A New Jersey State Library rugalmasabb licencmodelleket sürget, pl. a kereslethez és a felhasználáshoz igazodó (ún. tapered) árazást és nagyobb példányszámot a népszerű címeknél.

DIY és közösségi kezdeményezések
- Zine Pavilion: a látogatók saját készítésű minikönyveket és zine-okat hoztak létre, illetve vásárolhattak. (A zine kisméretű, gyakran kézzel készített, alacsony költségvetésű, általában kis példányszámú, független kiadvány - a szerk.)
- A Rutgers University "Lil' Zine Vending Machine"-je meglepetés zine-okat árult.
- A Library Futures 2,5 millió dolláros támogatást nyert jogász alkalmazására, aki könyvtári szerződéseket és etikus gyűjteményfejlesztést segít majd.
- Sheryl Oring "Writer's Block" installációja a cenzúra elleni tiltakozásként jelent meg, régi írógépekkel és történeti utalásokkal.

Tapasztalat: a könyvtárak jövője a technológiai újítások és a közösségi értékek összehangolásában rejlik, ami a magyar könyvtárak számára is iránytű lehet a fenntartható és inkluzív szolgáltatásfejlesztéshez. (ref.: Habók Lilla)

Ulla Leinikka, kommunikációs vezető, Oodi:
- Kezdetben a finn közösségi könyvtárak fő célja az volt, hogy minden finn állampolgár egyformán hozzáférjen az információkhoz, a könyvekhez. A későbbi jogszabálymódosítások viszont hangsúlyozzák az élethosszig tartó tanulást a digitális készségek terén is, beleértve azt is, hogy helyszínt biztosítunk az ügyfeleinknek, ahol tanulhatnak, dolgozhatnak vagy rendezvényt szervezhetnek. Szóval amikor úgy fogalmazott, hogy az Oodi technológiai központ, akkor igazat mondott, az is vagyunk persze. De kiemelt célunk az írás-olvasási készségek fejlesztése. Közkönyvtárként ez a legfontosabb feladatunk. Ugyanakkor igyekszünk hozzáférést biztosítani az emberek számára különféle digitális gépekhez is. Helyet biztosítunk az embereknek a saját eseményeikhez, így akár vitaestet vagy találkozót tarthatnak. Szóval közkönyvtárként az Oodi tényleg kínálja mindezt. Erre még visszatérünk, mert ami számomra a legmeglepőbb volt, hogy az egyik kávézó nem a fő olvasóterem mellett, hanem a fő olvasóterem közepén van. És van gyerekrészleg, ahol a szülők pici babákat etetnek, és még csak kerítés sincs körülöttük, nemhogy fal.
Ez számomra elképzelhetetlen volt, pedig de jó lett volna, amikor kisgyereket neveltem, hogy ne legyek elszigetelve egy külön részlegen!
Miért olyan fontos ez? És hogyan lehet feloldani a "csendrendeletet"? Azt hiszem, a finn közkönyvtárakra ma már nem annyira érvényes a "csendrendelet", mint régen. Lehet beszélgetni, nem baj, ha valaki hallatszik, és gyerekek is ott lehetnek, élvezhetik a könyvtárat. Persze különböző típusú könyvtáraink vannak. Vannak csendesebbek, amelyek inkább emlékeztetnek a hagyományos könyvtárakra a csöndes terekkel. De szerintem fontos, hogy a gyerekek és családok éppúgy kötetlenül járjanak könyvtárba, mint bárki más, és ahol gyerek van, ott bizony zaj is van.

A kritikai és médiaértelmezési készségek, vagyis képesek legyünk megkülönböztetni a félrevezető információt a fontos, megbízható, hiteles forrásból származó tényektől. Ez az egyik legnagyobb kihívás, amellyel szembe kell nézünk. Hogyan jövünk rá, miként segíthetünk a látogatóinknak? Persze azzal kell kezdenünk, hogy mi magunk tanulunk. A könyvtári dolgozóknak is meg kell tanulni felismerni ezeket a jeleket.
A Helsinki Városi Könyvtárban természetesen szorosan együttműködünk Helsinki város Oktatási Osztályával. Tehát fogadjuk az osztályokat, akik rendszeresen járnak könyvtárba, és olyan témákat vetünk fel, mint például a környezetvédelem, vagy persze a médiaértelmezés és a kritikus médiahasználat.

Aki olvasás közben is szívén viseli a környezetbarátság ügyét, annak évi két-három könyvtől fogva már érdemes e-könyveket vásárolnia. Talán meglepő a tanács, viszont megbízható helyről jön: a nagy német fogyasztóvédelmi szervezet, a Stiftung Warentest vizsgálata vezetett erre az eredményre. Mivel az e-könyv egyelőre nem mondható elsöprő sikernek, elképzelhető, hogy néhány olvasót ez a szempont is meggyőzhet az ismert előnyök mellett: az e-könyv azonnal hozzáférhető, valamint alig foglal helyet a nyomtatott olvasnivalóhoz képest, ami főképp utazáskor nyom sokat a latban.

A teszt figyelembe vette a gyártás, a szállítás, a használat és a reciklálás szempontjait. A számítás alapja, hogy egy e-olvasó készüléket öt évig használnak, majd szabályosan elektronikai hulladékként kezelik. Egy nyomtatott könyvnél úgy kalkuláltak, hogy legfeljebb kétszer olvassák el, majd a papírhulladékba kerül. Figyelembe vették, hogy a nyomtatott könyvek terjedelme többféle, és azt is, hogy a puha fedelű kötet kedvezőbb, mint a kemény kötésű. Igaz, hogy az e-olvasókhoz szükséges nyersanyagok kitermelése, gyártása nem mindig környezetbarát, de a terméket csak egyszer kell elkészíteni, míg a szintén nem maradéktalanul környezetkímélő papírgyártás minden egyes könyvnél külön számításba veendő.
A pontozásnál nem vették figyelembe a használat közben jelentkező áramfogyasztást, mert az e-olvasóknál ez elhanyagolható, a könyvolvasást pedig nem lámpafénynél képzelték el.
Az összegzés egyik példája szerint ha valaki sokat olvas - öt év alatt 60 könyvet, ráadásul kemény kötésben -, akkor a kötetek 64 kiló üvegházhatású gázért felelősek, az e-olvasó esetében ugyanez csak 6 kiló.

Még inkább az e-könyvek javára billenti a mérleget, ha valaki nem vesz külön készüléket, hanem az amúgy is használt táblagépén olvas. Aki a nyomtatott könyv híveként igyekezne óvni a világot, annak érdemes puha fedelű köteteket olvasnia, lehetőleg újrahasznosított papírból. És persze annál jobb, minél többször olvassák el ugyanazt a példányt - ettől az ajánlástól már csak egy lépés a kölcsönkönyvtár.

Több mint 360 éves múltra tekint vissza Európa egyik legnagyobb könyvtára, a Berlini Állami Könyvtár, amit most korszerűsítettek, hogy a modern energiahatékonysági követelményeknek megfelelően, valamint költséghatékonyabban működhessen.

A műemléki védettségű, 106 ezer négyzetméter alapterületű, Potsdamer Strasse-i épületben modern épületautomatizálási rendszert telepítettek, amelynek köszönhetően az intézmény 52 százalékkal, azaz évente 3 745 tonnával tudja mérsékelni a CO2-kibocsátását. A beruházás keretében átfogó elemzést készítettek az energiamegtakarítási lehetőségekről. Ezt követően szerelték fel a helyiségkezelő egységeket és érzékelőket, amelyek a Siemens Building X épületautomatizálási platformjába továbbítják az információkat az energiagazdálkodás optimalizálásához, valamint az épület vagyonvédelmének ellátásához.

A korszerűsítés része volt továbbá a HVAC-rendszerek modernizációja, köztük rugalmas szellőztetési megoldások és 5 300 LED-lámpa felszerelése, valamint egy 2,5 megawatt teljesítményű távhűtési kapcsolat kialakítása is. Ezek az épületgépészeti rendszerek nemcsak a fenntarthatósági célokhoz járulnak hozzá, hanem biztosítják a könyvtár több mint 32 millió példányának, köztük több száz éves könyveknek a védelmét, a megfelelő hőmérséklet és páratartalom stabil fenntartásával.

A mostani felújítás része a német szövetségi kormány dekarbonizációs programjának, ami az 1990-es szinthez képest, 2030-ig 65 százalékkal tervezi csökkenteni az állami tulajdonú épületek szén-dioxid-kibocsátását. Ennek a programnak a keretében a berlini könyvtár már a nyolcadik olyan kulturális épület, amit Siemens-rendszerekkel modernizálnak, és összesen már évente mintegy 45 millió euró energiaköltség-megtakarítást és 11 745 tonna CO2-kibocsátás megtakarítását eredményeznek.

Átalakítják, korszerűsítik a Müncheni Városi Könyvtár központi egységét, a Gasteig Könyvtárat. Müncheni Kulturális Központba 1984-ben költözött az intézmény, tehát az eddigi kisebb felújítások mellett időszerű az átalakítás. A szolgáltatást 2021-ben három részre osztva kitelepítették a környék három pontjára link . Az egyik részleg az utca másik oldalán, a "Motorama" bevásárlóközpontban kapott helyet.

A terek a épületben rugalmasan kihasználhatók, és maga a kereskedelmi atmoszféra külön érdekes helyzetet teremt. Megy az ember a bevásárlóközpontban, ami egyszer csak könyvtárrá alakul, miközben a terei változatlanok. A használók színek szerint tájékozódhatnak a gyerek / családi (piros), az ifjúsági (kék), bemutatóterem (sárga), szórakozás (világoskék), tanulás / tudás (arany) stb. között link .
Ezeken kívül nem látunk jelentős újdonságot, hiszen mégiscsak egy ideiglenes tartózkodási helyről van szó. Ami inkább figyelemre méltó, hogy a szolgáltatás nem szünetel. A fotókat ld.: link (MG)

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
1 - Csak szakkönyvtárban
3 - Igen, de alig megfelelő hozzá a szervezeti kultúra
4 - Igen, szolgáltatunk térítésért információt
1 - Nem jönnek hozzánk ilyen igénnyel
6 - Nem; térítés csak technikai szolgáltatásokra jó (pl. másolás)
6 - Törekednünk kell rá.
A kapott adatokat összevetve az 5 és 10 évvel ezelőtti hasonló adatokkal, azt látjuk, hogy
- Határozottan megnövekedett a "Törekednünk kell rá" válaszok aránya
- Visszaesett a "Csak szakkönyvtárban"
- Nem változott az "Igen, szolgáltatunk..."

Somorjai Noémi célzott megjegyzést fűzött kérdésünkhöz: "Kitéríthetjük az információszolgáltatást a megszokott kerékvágásból a többség kiszolgálása helyett az egészség/a teljes lakosság kiszolgálása felé térülve. (Hogy szójátékkal és képzavarral éljek) :-) " (MG)

A MuseIT projekt (Horizon Europe, 2022-2025) által közzétett második szakpolitikai összefoglaló link azt vizsgálja, hogyan segíthetik elő az adatok és metaadatok a kulturális életben való részvételt, különösen a fogyatékossággal élő személyek számára.

A kiadvány bemutatja a befogadó kulturális technológiák fejlesztéséhez szükséges adatokat - többek között 2D/3D modelleket, gesztus- és fiziológiai adatokat, valamint társadalmi-kulturális információkat -, továbbá feltérképezi a legfontosabb adatforrásokat is (Europeana, szenzoros technológiák, közösségi kutatás, digitális archívumok).
Kiemelt hangsúlyt kap a metaadatok szerepe a kulturális tartalmak felfedezhetőségének, testreszabhatóságának és rendszerek közötti együttműködésének előmozdításában.
A tájékoztató emellett rávilágít az adatkezelés kihívásaira és a kulturális jogokkal, adatpolitikával, valamint digitális örökségmegőrzéssel kapcsolatos szabályozási hiányosságokra uniós szinten.

A dokumentum gyakorlati javaslatokat is megfogalmaz az inkluzív tervezés előmozdítására és a hozzáférhetőség korai integrációjára a technológiai fejlesztések során. A teljes kiadvány szabadon elérhető.

2014 óta már több száz idős embernek nyújtott segítséget a Justh Zsigmond Városi Könyvtár "Kattints velünk" elnevezésű programja. Ennek célja a kezdetek óta változatlan, vagyis, hogy a különböző generációk találkozzanak, beszélgessenek, miközben az idősek a számítógép és az okoseszközök használatáról tanulhatnak. Az idei első alkalmak során a diákok már segítettek az e-mailekkel, a Facebook használatával kapcsolatban, de azt is megmutatták, hogyan lehet online keresztrejtvényt fejteni.

Július 28-án indult a Justh Zsigmond Városi Könyvtár "Kattints velünk" programja, mely már több mint 10 éve nagy sikernek örvend az idősebb korosztály körében. A könyvtárban minden délelőtt az iskolai közösségi szolgálatos diákok várják azokat az érdeklődőket, akik szeretnének jobban elmélyedni a digitális világban, legyen szó számítógépről vagy a különböző okoseszközökről, hogy a szépkorúak is magabiztosabban mozoghassanak az online térben.

- Ez a cél a kezdetek óta változatlan, a számítógép használattal szemben azonban talán mára az okoseszközök vannak a középpontban. A diákok ezek használatában segítenek, megmutatják hogyan kell alkalmazásokat feltenni a telefonra, keresni a böngészőben, e-mail címet regisztrálni, Messengeren beszélgetni, vagy épp online keresztrejtvényt fejteni. Vagyis szinte bármit, amire igény van az idősebb korosztály részéről - fogalmazott Buzai Csaba, a könyvtár igazgatója.

Kormányzati támogatásnak köszönhetően 2025-ben is elindulhatott a diákmunka program Békéscsabán, amelyben a Békés Megyei Könyvtár is részt vesz mint foglalkoztató. A fiatalok napi négy órában dolgoznak, és nem csak a könyvtári munkálatokban, de egyéb folyamatokban is részt vesznek.

- Az idei évben több nagy munkálatunk is zajlott, például július hónapban körülbelül 600 m2-en cseréltünk padlószőnyeget, ami megkövetelt valamennyi szorgos kezet, így lényegében a diákok segítségének nagyon nagy haszna volt, mert sokkal gyorsabban tudtuk elvégezni a műveleteket. Mindezt jól mutatja, hogy júliusban 21-en, most augusztusban pedig 6 diák vett részt ebben a programban - fejtette ki Juhász Zoltán a könyvtár igazgatója. - Kiemelte továbbá, hogy nem csak a felújításban, de olyan munkákban is nagy jelentőséggel bírt a fiatalok segítsége, melyre egyébként humán erőforrás hiány miatt nincs lehetőség, ilyen például a raktári rend biztosítása, illetve a nyári táborok és foglalkozások idején való közreműködésük is.

- Idén veszek részt először ebben a programban és azért választottam a könyvtárat, mert számomra ez a hely egy második otthon. Nagyon szeretek olvasni, nagyon sok időt töltök itt iskolai időszakban is, főleg mikor úgy érzem, kicsit agyamra mennek már mások. Úgy éreztem, szívesen dolgoznék itt - mesélte Bálint Réka, az Andrássy Gyula Gimnázium 10. évfolyamos tanulója, és hozzátette: mindenki nagyon kedves és segítőkész, legyen szó diákról vagy dolgozóról. Kiemelte, jövő nyáron is szeretne az intézményben dolgozni.

A könyvtár igazgatója beszámolt arról is, hogy a diákokra értékes erőforrásként is tekint, hiszen nagyon sok segítséget jelent a meglátásuk és a tanácsaik, amikor az intézmény online vagy közösségi felületeinek a korszerűsítéséről van szó. Hangsúlyozta, hogy örömmel tapasztalják, hogy évről évre töretlen az érdeklődés, hiszen van aki már a következő évre előre jelzi jelentkezési szándékát.

Ötről tizenegy százalékra emelte meg a könyvek és a sajtótermékek áfáját a kormány, ami komoly hatással lehet erre a piaci szegmensre. Az érintettek figyelmeztetnek: mindez oda vezethet, hogy ritkaságszámba fognak menni a könyvesboltok Romániában.

Bár még a tizenegy százalék is kedvezményesnek minősül a tizenkilencről huszonegy százalékra emelt általános áfakulcshoz viszonyítva, ez aligha vigasztalja a könyv- és lapkiadókat, akiknek valahogy ki kell gazdálkodni a jelentős áfaemeléssel együtt járó többletköltségeket.
A könyvkiadási és -terjesztési szakmában tevékenykedők szerint nehéz idők jönnek nemcsak rájuk, hanem végső soron a kultúrát igénylőkre is, mert az áfaemelés pénzügyi haszna elenyésző lesz a könyvpiacon okozott károkhoz képest.

Szűcs László könyvszerkesztő, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke, az Újvárad folyóirat főszerkesztője elfogadhatatlannak tartja a könyvek áfájának a megduplázását, amihez hozzá kell majd számítani a kiadáshoz kapcsolódó többi termék és szolgáltatás - nyomtatás, papír, terjesztés stb. - áfaemelésével járó többletköltségeket is.

Nehezen elképzelhető az, hogy a kiadók a megnövekedett költségeket mind ráterheljék a vásárlókra. Két lehetőség áll előttük: az egyik az, hogy nem emelik az árakat, és így tovább nehezül a működésük. A másik lehetőség az áremelés, aminek az lesz a következménye, hogy kevesebb könyvet tudnak majd értékesíteni. (via ReMeKe-e-Hírlevél)

Negyvennyolc órán át, éjjel-nappal zajlott a Kiraklak a könyvtárnál elnevezésű közösségi esemény és verseny Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtár és a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány szervezésében, 2025. július 19-20-án.

A felhívásra összesen tizennégy kétfős csapat jelentkezett, nekik ötszáz darabos puzzle-t kellett kirakniuk minél rövidebb idő alatt. A kirakósok mind egyediek voltak, és külön erre az alkalomra készültek, témájukban pedig Székelyudvarhelyhez, valamint a Városi Könyvtárhoz kapcsolódtak.
A negyvennyolc órán át tartó kirakózásba bárki, bármikor bekapcsolódhatott: a város különböző arcait, híres festő festményét, tájképeket mutató kirakósok, de még 3D-s puzzle is várta a rakosgatni vágyókat a helyszínen. Az idei Kiraklak a könyvtárnál szorosan kapcsolódott a 4. Nyáresti Filmek rendezvényhez, esténként ugyanis a Székelyföldi Stúdió szervezésében helyi és anyaországi filmkészítők alkotásait lehetett megtekinteni a könyvtár előtti téren.

A Nemzeti Kulturális Alap tizenkettedik alkalommal indította útjára könyvtámogatási programját. A könyvszakmai projekt célja: a nemzeti kultúrkincs megőrzése, a Kárpát-medencei könyvkiadók által megjelentetett, maradandó értéket képviselő könyvek eljuttatása minél több olvasóhoz a hazai és a határontúli könyvtárakon keresztül, és az olvasáskultúra fejlesztése.

Az eddigi évektől eltérően, a program a határontúli intézmények esetében a szakmai-érdekvédelmi szervezeteket bízta meg a lebonyolítással (Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete Civil Szervezet link , mivel velük könnyebben történik az elszámolás, illetve a szervezetek adományként könnyedén tovább tudják adni a könyveket. (via ReMeKe-e-Hírlevél)

Roberto Aragao és Lukas Linsi 2020-as nagy tanulmányukban készítettek egy elméleti modellt, hogy lássuk, hogyan lehet trükközni.
Ők négy fő irányt vázoltak fel:
1. Nyílt hazugság, amikor a statisztikusok is tudják, mi az igazi szám, de egy teljesen mást írnak le;
2. Amikor nem tudják a statisztikusok sem, hogy mi a jó szám, úgyhogy úgy adnak becslést, hogy az a hatalmon lévőknek tetsszen;
3. Módszertani trükközés: elvileg minden szabályos, de pont úgy értelmezik a módszertan szó szerinti szövegét, hogy a hatalmon lévők számára kedvező értékek jöjjenek ki;
4. A politikusok tudják, hogy mely adatok kerülnek bele a statisztikába, tehát úgy írják meg a szabályokat, hogy a statisztikusok már csak az előnyös alapadatokból tudjanak dolgozni.

Az első három pont valószínűleg világos, a negyedik igényel egy kis magyarázatot: ez az például, amikor Magyarországon épp azoknak a gyógyszereknek az ára csökken, amelyekből az inflációt kiszámolják. Hazudik a KSH? Nyilván nem, ők hozott anyagból dolgoznak. Hazudik a kormány? Egy jogász azt mondaná erre, hogy nem, de az átlagválasztó érzi, hogy nincs rendben a dolog.

A görög csalás gyanújára [a görög állam éveken keresztül hamis számokat adott le az európai intézményeknek] egy egészen banális módon sikerült rábukkanni.
A Benford-törvény mondja ki: ha magunktól találunk ki számokat, például megpróbálunk könyvelést hamisítani, akkor bizonyos számjegyeket sokkal gyakrabban fogunk használni, mint ahogy azok a valóságban előfordulnak - ennek a matematikai levezetését itt mutattuk be: link .

És ott van még a Goodhart-törvény: Charles Goodhart brit közgazdász mondta ki azt, hogy "amikor egy mérőszám céllá válik, megszűnik jó mérőszámnak lenni".
Aki a trükközések nyomát keresi, az nyugodtan kiindulhat az olyan számokból, amelyeknek az elérése többet jelent, mint egy statisztikai adatot.
Nemzetközi szervezetek segítségére szoruló országoknál ezért szokták megnézni azt, hogy nem a további támogatások elnyeréséért jelentenek-e épp a valósnál gyengébb gazdasági számokat.

"Nem elég egy ember élete" - 25 év után hátralép a napi operatív munkától L. Ritók Nóra, a Prima Primissima közönségdíjas pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója.
Az ország egyik legsúlyosabb társadalmi problémája, a generációs szegénység ellen létrehozott komplex modellje ma már hivatkozási alap szakmai körökben - itthon és külföldön is.

- Azért azt jó megélni, hogy szerintem az Igazgyöngy 25 év alatt egy nagy közösség lett, ami lehet egy jobb, élhetőbb világ záloga.
- Kudarcnak élem meg, hogy nem sikerült rendszerszinten változást elérnünk, megszereznünk az ehhez szükséges politikai akaratot. Hiába a mérésekkel igazolt pozitív hatás, mivel mi napi szinten mutatunk rá a rendszer hiányosságaira és ezt ki is hangosítjuk, körülöttünk is ellenségkép épül. Mi ugyanis nem tudjuk alátámasztani a kormányzati sikerkommunikációt, ha a napi tapasztalatunk ennek ellentmond. Látjuk és jelezzük az oktatás esélykiegyenlítő funkciójának elvesztését, a gyermekvédelem problémáit, az átképző tanfolyamokban eltűnő pénzeket, az intézkedések rossz fókuszait, vagy, hogy akikkel foglalkozunk, ők nem érik el a családtámogatásokat. (Pénzcentrum)

Korábban a KIT-nek azt nyilatkozta az Igazgyöngy alapítója: a könyvtárakkal nem lehet mit kezdeni. Talán arra gondolhatott, hogy nem lát működő könyvtári gyakorlatot a legrászorultabbak elérésére. (MG)

Magas hatalmi távolsági index-szel bíró szervezeti kultúrákban (ahol a kapcsolatok döntően alá- és fölérendeltségen alapulnak) lehetséges retorziótól tartva az emberek félnek saját maguk tevékenységét nem a legjobb színben feltüntetni. Pedig ezek az információk nagyban hozzájárulhatnának a közösség egészének tanulásához, vö. még: "az okos más kárán tanul... hogy ugyanazon "hibákat" ne kövessük el többször. Ilyen szakmakultúrában jóval nehezebb a tanulás, amely - nem meglepő módon - rontja a szakma egészének jövőbeni versenyképességét. (MG) Egy múzeumi példával...

- Több mint három éve zárva van a nyíregyházi Jósa András Múzeum, miközben a város évekig hallgatott arról, mi történt az eredetileg 2,8 milliárd forintosra tervezett felújítási projekttel. A kulturális negyed nagy terve helyett omladozó falak és süket csend van - mostanra azonban végre van mozgás: új kormányrendelet született, de továbbra is hallgatást tapasztalni. Hiába, csak sikerekről szabad kommunikálni a NER tizenötödik évében.

2022-ben jött az energiaválság, és vele sok fejlesztési projekt leállítása. A nagy titkolózás miatt nehéz volt megszólalókat találni e cikkhez, de úgy tudjuk, akkor húzták le ezt a projektet is a listáról, azóta pedig teljes a hallgatás a városban. Bár Nyíregyháza fideszes vezetésű, ez sem mentette meg a projektet a központi döntéstől. A "Fejlődő városok" projektben leálltak a kifizetések - nem érkeztek meg, mindenütt leállították a kifizetéseket, nemcsak Nyíregyházán, országosan - foglalja össze a helyzetet egy, a városfejlesztési projektekre rálátó szakember. A hivatalos kommunikáció azonban erről évekig hallgatott - sehol sem található nyilatkozat arról, hogy mi történt a beruházással, miért állt le, és mikor folytatódhat. A honlapon még mindig a 2023. szeptember 30-i befejezési dátum szerepel.

Az információhiány és a kommunikáció teljes hiánya nem egyedi jelenség - ez az ország működésének szerves része lett. Ahol minden rendben van, ott sajtótájékoztató és szalagot átvágó politikusok hada; ahol probléma van, ott süket csend. A sikerpropaganda kultúrájában nincs hely a nehézségek beismerésének, a problémák megbeszélésének. Pedig nehézségek mindig voltak, és léteznek ebben az országban is olyan önkormányzatok, ahol azt vallják, ha az embereknek őszintén és érthetően elmondják, hogy milyen okok vannak egy-egy projekt meg nem valósulása mögött, akkor az ott élők megértik. Leginkább arra vágynak, hogy ne hazudjanak a szemükbe. Nyíregyházán ez nem így történik.

Sok szervezetben ma is nehéz nyíltan vitázni. Nem azért, mert tilos, hanem mert hiányzik hozzá a közös nyelv és a biztonságérzet. A kérdések sokszor kellemetlenséget hoznak, a véleménykülönbségek konfliktusnak tűnnek, és így a felszínen minden egyetértésnek látszik - miközben a valódi gondolatcsere áttolódik az informális térbe. A pletyka, a hallgatás, a félmondatok gyakran azt jelzik, hogy a formális kommunikációs csatornák nem tudnak mindent befogadni. És ez nem a dolgozók hibája - hanem a vállalati kultúra tükre.

Az EPIC Stories podcastban arról beszélgettünk, hogy hogyan lehet teret adni a konstruktív vitáknak a munkahelyeken, miért fontos az informális kommunikáció működésének megértése, és mitől válik egy közösség igazán együttgondolkodóvá.

A vita tulajdonképpen tudásmenedzsment is, mert nem az számít, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy közösen szemügyre veszünk egy példát és hogy vajon tudunk-e jól dönteni? Építő is lehet tehát a vita, ha nem csúsznak bele személyeskedésbe a felek - erről részletesen beszél link az Epic Stories vendége, Szvetelszky Zsuzsa vállalati pletykakutató, kommunikációs és HR tanácsadó, egyetemi docens. Konfliktus, veszekedés, vádaskodás, előítéletek - kiderül a műsorból, hogy melyik szektorban moderáltabbak a munkahelyi viták, és hogy a vita jellege és stílusa kultúrafüggő-e? Szó esik a "te soha" és "te mindig" kezdetű mondatok értelmetlenségéről, valamint arról, a konfliktusokat illetően mi a vezető feladata, és mi mindent nyerhet ezekből az alkalmazott?

Épp azok az agyterületek működtek jóval gyengébben, amelyek a kreativitásért és a figyelemért felelősek. Ezt mérték az ismert elektromos agyfigyeléssel, az EEG-vel a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói, miközben kísérleti alanyaik egyetemi dolgozatot írtak mesterséges intelligencia (MI), a ChatGPT segítségével. Az internetes keresést használók agya aktívabb volt, a legélénkebbnek pedig a segédeszköz nélkül dolgozóké bizonyult. Ebben a kísérletben az az érdekes, hogy méréssel támasztotta alá azt, amit korábbi kutatások az MI-alkalmazások használóinak kikérdezése alapján következtettek ki. Az eredmény emlékeztet azokra az évekkel korábbi tanulmányokra, amelyek szerint a navigációs készülékek használóinak előbb-utóbb gyengül az önálló tájékozódási képességük. További kísérletekre lesz szükség annak megállapításához, hogy hosszabb távon az MI gyengíti-e felhasználóinak szellemi teljesítményét. Az elhamarkodott következtetésekkel szembeni egyik ellenérv, hogy a kritikusabb gondolkodású emberek kevésbé támaszkodnak az MI-re, más szóval az MI használata nem annyira oka, hanem inkább következménye a renyhébb gondolkodásnak. Az is felmerült, hogy egyes részfeladatok megoldásában régóta segítenek a gépek - például a pénztárosoknak az árak megállapításában és összeadásában, az autósoknak a navigációban -, ezeknek a részfeladatoknak az átvállalása azonban összességében nem butította el az embereket. Nyitott kérdés viszont az, hogy ha az MI nagyobb mértékben és bonyolultabb feladatok megoldásában tehermentesíti az agyat, akkor akár le is szoktathatja az embereket a gondolkodásról. Ez ördögi körbe vezetne: minél fárasztóbbá válna a töprengés, annál szívesebben adna le az ember feladatokat az MI-nak.

Németországban Prien szövetségi oktatási miniszter nemrégiben "elképzelhető modellnek" nevezte az iskolákban bevezetett migrációs kvótát. De ez nem megoldás, mondják a tanárok. A schleswig-holsteini iskolák más megközelítést alkalmaznak.

Reggel 9:30 van az Astrid Lindgren Általános Iskolában, Hamburgtól északra, Elmshornban. A 2. osztályos Aahil "körülbelül hat évvel ezelőtt" érkezett Schleswig-Holsteinbe a szüleivel Pakisztánból. Szülei alig beszélnek németül; ez a helyzet az iskolában tanuló gyerekek körülbelül 40%-ával. Suzanne Peters osztályfőnök ezt "nyelvi szegénységnek" nevezi. De nem csak a migráns hátterű gyerekeket érinti ez. A német családokban is túl keveset olvasnak. "A nyelvi szegénység nem csak azzal függ össze, hogy Németországból származom-e, vagy hogy a német az anyanyelvem" - mondja Susanne Peters. Sok német családban a szülők túl keveset beszélnek a gyerekeikkel, és nem olvasnak fel.

A "dobókockás olvasás" küzd a nyelvi szegénység ellen. A húsvéti szünet óta Susanne Peters teszteli az osztályában az "Olvasózenekart". E módszer célja, hogy szisztematikusan felkeltse az olvasás örömét. Napi 20 percet gyakorolja a felolvasást az osztályával. A gyerekek csoportokban, dobókockával döntik el, hogy együtt, kórusban vagy egyedül olvasnak-e. "Már most jelentős előrelépést látok, különösen a kevésbé tehetséges gyerekeknél, akik otthon nem olvasnak sokat. Megtérül a napi 20 perces olvasás." Nem hisz abban, hogy kvóta kellene a migráns hátterű gyerekeknek: "Hová mennének akkor? Elküldjük őket 20 kilométerre, ahol egy iskolának lehetne kapacitása?" Ráadásul a gyerekeknek délután nem lennének játszótársaik, ami káros a nyelvi fejlődésre és az integrációra.

Iskolája egyike a 135 úgynevezett "Start Lehetőség Iskolának" Schleswig-Holsteinben. Ez azt jelenti, hogy a társadalmilag hátrányos helyzetű területeken található iskolák több finanszírozást kapnak az államtól és a szövetségi kormánytól, különösen a nyelvi támogatásra. Ez azért szükséges, mert "Sok szülő otthonában a nyelv már nem prioritás." (ref.: MG)

Mint oly sok esetben, a szakma véleménye ezúttal sem feltétlenül vág egybe a közönségével. Legalábbis ennek apró jele lehet egy amerikai kísérlet. Tavaly a Pittsburghi Egyetem két kutatója versek értékelésére kért meg alkalmi versolvasókat. Az eredmény: az MI által írott költemények népszerűbbnek - mondhatnánk úgy is: fogyaszthatóbbnak - bizonyultak. Sőt az igazi műalkotások közül feltűnően sokat véltek gépi szövegnek, egyszerűen azért, mert a mélyebb értelmű verseket nem értették. Ez megtévesztette őket olyan klasszikusok esetében is, mint Byron, de így jártak modern költők is, mint például Allen Ginsberg. Az összehasonlítás azon alapult, hogy a kiválasztott angol és amerikai szerzők saját művei mellé az MI ugyanazoknak a poétáknak a stílusában gyártott egy hasonló adag - de ezek szerint eltérő minőségű - költeményt. A kísérlet tanulsága az is, hogy az átlagolvasó nem igazán képes megkülönböztetni az MI, illetve a valódi szerzők által írt verseket.

Regények esetében nem ez a helyzet - legalábbis egyelőre. Az amerikai kutatópáros egyik tagja, Brian Porter úgy tudja, a nagy nyelvi modellek (ezek állnak az ismert csevegőrobotok, köztük a ChatGPT hátterében) most még nem támaszkodhatnak akkora számítógépes kapacitásra, amely hosszú irodalmi szövegek alkotására tenné őket képessé. Ez persze csak idő és hatékonyságnövelés kérdése lehet.

Más irányból közelítve jut hasonló következtetésre Szabó Tibor Benjámin, a HVG Könyvek kiadóvezetője. A nagy német gondolkodónak, Hegelnek arra a felismerésére hivatkozik, amely szerint ha valaki ír egy szöveget, más emberek meg elolvassák, az létrehoz egy speciális típusú, öntudattal rendelkező gondolatot is. A fontos kérdés tehát az, hogy ez a hegeli szellem tud-e közlekedni az MI által gyártott szövegeken keresztül. Most úgy látszik, hogy nem. Ahogyan a fordítást segítő programok fejlődése ellenére is azt tapasztalják egyelőre a kiadói szerkesztők, hogy a gép "gondolkodása" más, mint az emberé. Ez szépirodalmi művek átültetésekor ötlik szembe, vagyis a gép egyelőre nem pótolja a műfordítót.

Milyen erő rejlik a tudományos közösségben? Milyen szerepet tölt be ma a Magyar Tudományos Akadémia? Beszámolónkban a Magyar Nemzeti Múzeumban látható Varázshatalom - Tudás. Közösség. Akadémia című kiállítást mutatjuk be, amely látványos módon reflektál az MTA 200 éves történetére és jelenkori küldetésére. A tárlat öt tematikus térben, több mint 800 műtárgyon és különleges relikviákon keresztül járja végig a tudomány és társadalom kapcsolatának alakulását: a 15-18. századi előzményektől Széchenyi aranykorán, a 20. századi kihívásokon és kortárs reflexiókon át egészen Karikó Katalin Nobel-díjáig. A szimbolikus terek, installációk és vizuális elemek nemcsak a figyelmet ragadják meg, de gondolkodásra is hívják a látogatót - vajon milyen értékek mentén formálódik ma a tudomány társadalmi szerepe? Cikkünkben nemcsak a kiállítás főbb motívumait és vizuális világát járjuk körül, hanem kritikai szemmel is vizsgáljuk annak narratíváját, térkezelését és azt, hogyan képes megszólítani a látogatókat - akár mélyebb társadalmi kérdéseken keresztül is. A kiállítás 2025. október 26-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban. A teljes írást és a kiállításon készült képeinket a Magyar Múzeumok Online MetaMúzeum rovatában link tekinthetik meg. MMO

"A maximális igazságkeresés a legjobb megfejtésem a biztonságos mesterséges intelligenciára" - írta Elon Musk az X-en 2023 márciusában. Innen jutottunk el két év alatt oda, hogy a milliárdos xAI nevű vállalata által kifejlesztett Grok chatbot július elején Musk közösségimédia-posztjaira alapozva döntötte el, mit válaszoljon az izraeli-palesztin konfliktusról, az abortuszszabályozásról, valamint az amerikai bevándorláspolitikáról feltett kérdésekre.

Nem ez az egyetlen dolog, ami mostanában megtépázta az xAI chatbotjának megítélését, amit a vállalat az egész emberiségnek készülő mesterséges intelligenciaként hirdet. A Grok július elején több, azóta törölt posztban "MechaHitler"-nek nevezte magát az X közösségi platformon adott válaszaiban, valamint rasszista és antiszemita kijelentéseket tett.

Erre napokkal azután került sor, hogy Musk, aki emlékezetes módon januárban náci karlendítésre emlékeztető mozdulatával keltett botrányt, azt közölte, hogy "jelentősen javítottak" a chatbot képességein. Az internet erre a "javításra" tényleg felfigyelt, írta a Politico, aminek hála az elmúlt hetek hírei a Grok megbotránkoztató válaszairól, és nem a chatbotot működtető új AI-modell, a Grok 3-at váltó Grok 4 képességeiről szóltak. Pedig erre is érdemes figyelni, mivel a modellek fejlettsége potenciálisan növelheti az általuk okozott károkat - és az xAI a július 9-én kiadott Grok 4-gyel egy sor teszteredmény szerint felzárkózott az OpenAI-hoz (ChatGPT) és a Google-hoz (Gemini).

"Rettentően sok minden mehet félre, ha nem kezeljük ezeket a modelleket felelősséggel" - nyilatkozta a Qubitnek Gyevnár Bálint, az Edinburgh-i Egyetem doktorandusza, aki az AI-biztonság terén folytat kutatásokat, és azért dolgozik, hogy az AI-ágensekként ismert, autonómabb mesterséges intelligencia rendszerek viselkedése beláthatóbb legyen. A szakember egyes területeken jelentős eltéréseket lát más chatbotok és a Grok között - utóbbi például a felhasználóknak könnyebben ad veszélyes információkat, például vegyi és biológiai fegyverekről.

A kormánypárti médiabirodalmat monitorozza egy új oldal, ami valós időben is mutatja, mi van épp célkeresztben. Akár vissza is mehet az időben nosztalgiázni, ha el akar gondolkodni rajta: mér, a Gyurcsány alatt jobbvót?

A Fidesz politikájának központi eleme az ellenségkép-gyártás, amit aligha kell már bemutatni annak, aki Magyarországon él: az utcán (plakátokon), a tévében, a rádióban, valamint a weben is szinte megkerülhetetlen a propaganda. A kormánypárti médiabirodalom parittyája általában ugyanabba az irányba céloz, legalábbis a mintázat "valamiért" mindig ugyanaz. Az elmúlt időszakban azonban több "ellenségre" is lőnek, így esetenként nehéz megállapítani a reggeli kávé mellett, hogy most kit is kell úgy igazán gyűlölni.

Ebben segít eligazodni a foellenseg.hu link , amelynek névtelen üzemeltetője saját elmondása szerint "a revolvermédiát gúnyolja ki". Nem szimpatizál egyik oldallal sem, azért készítette el a honlapot, hogy "a politikai kommunikáció lezüllesztett állapotának tükröt tartson, és kifigurázza azt". Lényegében arról van szó, hogy grafikonokon ábrázolja a kormányzathoz közel álló médiabirodalom aktuális célpontjait - valós időben is.

Rockdepó Elzával és Lilivel - új podcast a kultúráról, amit mindenki ismer, de kevesen gondolnak végig. Adásonként rég elfelejtett, vagy sosem komolyan vett szövegeket vesznek elő, mint: sportlap, KRESZ-könyv, gyerekszótár, panaszkönyv, éttermi menü. Olvasnak, gondolkodnak, beszélnek - és közben rockzene szól, minden adás végén külön Youtube-playlisttel.

Lili és Elza 34 év után újra együtt rádióznak - ezúttal nem a sávokért, hanem a szövegekért. A Rockdepó Elzával és Lilivel minden adásában egy "elhasználtnak" hitt kulturális terméket vesznek elő: olvasnak, beszélgetnek, zenét válogatnak, és közben visszaadnak valamit az értő figyelemből. A címben szereplő Elza és Lili név tisztelgés a magyar rádiózás két ikonikus alakja, Skoppf Elza és Filotás Lili előtt - a név múltidézés, fricska és tiszteletadás egyben. Két ember, két mikrofon, három évtized barátság és egyetlen cél: visszahódítani az olvasást a bitektől és algoritmusoktól. Molnár Csaba (pesterzsébeti kispolakos vagány) és Tóth Péter (tiszaörsi biciklis parasztgyerek) 34 évvel azután, hogy Dunaújvárosban először rádióztak együtt, most újra összeültek. Nem nosztalgiázni - hanem olvasni.

1. adás - Hogyan olvassunk Sportot (az újságot, nem a mozgást.) link
Molnár Csaba és Tóth Péter a Zug Rádió vadonatúj műsorában azt teszik, amit sokan nem mernek: újságot olvasnak. De nem akármilyet! A Sport nevű nemzeti/népi/nemzeti sportlapot lapozgatják, miközben zenét hallgatnak, kultúráról beszélnek, és néha még egymással is egyetértenek.
Ha eddig azt hitted, hogy a sportlap csak a tabellákról szól - kapaszkodj! Ez kultúra.
2. adás - KRESZ-tankönyv: Elsőbbségadás, kokain, karambol link
Több mint közlekedési szabályzat - ez életre nevelés, hatalomtechnika és morális kérdések gyűjteménye. Előkerülnek a gyalogosok, a szabályok, meg némi hagymakapálás is.
3. adás - Ablak-Zsiráf: Gyerekszótár felnőtt tartalommal link
A magyar vizuális kultúra egyik rejtett alapköve. Mi van a "család" és a "zokni" között? És mi maradt ki? Újraolvasva nosztalgia, zavar és rácsodálkozás keveredik.