Először is a meghatározás... - Alapelv, amely szerint minden társadalmi és politikai döntést a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, a helyi közösségek szintjén, ahová a döntés a leginkább érintetteket tömöríti, és ahol a legnagyobb szakértelem és hozzáértés van. Ez azt is jelenti, hogy a magasabb szintű szervezetek, mint például az állam vagy az Európai Unió, csak akkor avatkozzanak be, ha a kisebb egységek nem képesek hatékonyan megoldani a feladatot.

Ha arra vetemedünk, hogy könyvtár(i rendszer) környékén is alkalmazzuk a szubszidiaritás elvét, akkor gyorsan rájövünk: a különböző szintű vezetőnek azokat érdemes szolgálnia, akik a legszorosabb kapcsolatban állnak a végfelhasználókkal, akik a legtöbb rezdülésüket ismerik. Ugyanis ezen a ponton csapódik le az elégedettség; patetikusabban: a társadalmi hasznosság. És nyilván az ügyfelek képesek leghitelesebben nyilatkozni a könyvtár minőségéről, hasznáról. (Közkönyvtárban dolgozva anno megkaptam felettesemtől, hogy minek kikérni e munkatársak véleményét, úgy sincsenek képben... Nos, ha ez így van, akkor szép vezetői feladat helyzetbe hozni őket.)

Ha feljebb tekintünk, akkor már logikus, hogy olyan szolgáltató intézményeknek, mint a minisztérium, ami egy szakmai csúcsintézmény, vagy annak döntéselőkészítő fiókintézményei, a szakmai szervezetek - felismerve ezt az összefüggést - folyton azt kérdezik a szakma napszámosaitól: hogyan segíthetem munkádat, hatékonyságodat? - Nyilván a közösen meghatározott célok mentén.

Ha ugyanis mindez nem működik, akkor a hierarchiában felettes szintek a valóságtól egyre inkább elszakadó bemeneti adatok alapján hoznak döntéseket, aminek nyilván nem kell részletezni lehetséges tragikus következményeit (vö.: link ). (MG)

A norvég könyvtári stratégia egyik legizgalmasabb újítása a nemzeti olvasójegy megújítása, amely egységes, digitális belépőt kínál a könyvtári rendszerhez. A cél az, hogy a felhasználók egyetlen azonosítóval hozzáférjenek az ország összes köz- és szakkönyvtárának szolgáltatásaihoz - legyen szó kölcsönzésről, e-könyvek olvasásáról vagy online adatbázisok eléréséről. Az új rendszer része egy átfogó metaadat-tárház kialakítása is (ha tetszik: könyvtári minerva, mely megmondja: milyen adatforrások vannak és hol találhatóak), amely a norvég könyvtári tartalmak központi gyűjtőhelyeként működik. Ez lehetővé teszi, hogy a különböző könyvtári katalógusok és digitális archívumok összekapcsolódjanak, és a felhasználók gyorsabban, egyszerűbben találjanak meg mindent egy helyen. Ez magában foglalja például:
- a dokumentumok leíró adatait (szerző, cím, témakör, kiadás),
- a digitális fájlok technikai metaadatait (formátum, fájltípus, elérhetőség),
- valamint a hozzáférési és jogosultsági információkat.

A projektet a Norvég Nemzeti Könyvtár link koordinálja, szoros együttműködésben a helyi könyvtárakkal és az önkormányzatokkal [vö.: szubszidiaritás link - szerk.]. A fejlesztés kulcsfontosságú lépés a digitális infrastruktúra egységesítése felé, és várhatóan jelentősen csökkenti a szolgáltatások közötti különbségeket. A kezdeményezés előkészíti a terepet egy olyan jövőbeli könyvtári ökoszisztémának, ahol a fizikai és digitális terek összefonódnak. A tervek szerint a kártya később más közszolgáltatásokkal - például oktatási platformokkal - is integrálható lesz. Ez az innováció nemcsak kényelmi fejlesztés, hanem a norvég könyvtári rendszer modernizációjának szimbóluma is.

A jövőben a norvég olvasó egy kereséssel találhat meg könyveket, e-könyveket, hangoskönyveket, archív anyagokat vagy múzeumi dokumentumokat, függetlenül attól, melyik intézményben vannak.
Tehát nem külön adatbázisokban kell keresnie, hanem egy közös portálon, amely mögött a metaadat-tárház biztosítja az egységes háttéradatokat. (ChatGPT, MG)

Van, aki egyetemi diplomával kevesebbet keres egy biztonsági őrnél, és van, ahol az úgynevezett technikai bérfejlesztésből valahogy sohasem lett valódi növekedés. Egyszerűen nincs pénz: azokat az összegeket, amelyeket a települések eddig fizetéskiegészítésre tudtak fordítani, ma már kénytelenek a működésre költeni.

Az albérletszomszédom biztonsági őr, elvégzett egy OKJ-s tanfolyamot, havonta 10-12 napot dolgozik, igaz, akkor 24 órázik, de 500-600 ezer forint közötti a bruttója, ami nettóban 350-400 ezer, mellette az üres napjain eljár egy ezermesterrel házakhoz javításokat végezni, onnan is bejön neki 100-150 ezer, de az már zsebbe, vagyis nettó félmillió körül összeszed egy hónapban. Én nyolc éve dolgozom a mostani munkahelyemen olvasószolgálatosként, diplomás minimálbért kapok, ami 348 ezer bruttó, ebből nagyjából 232 ezer, amit meg is kapok. Ehhez jön még havi 25 ezer forint cafetéria, illetve negyedévente nettó 24 ezer forint úgynevezett kutatási alap, vagyis havi átlagban 8 ezer. Ebből kell, pontosabban kellene megélnem. És ezért a pénzért öt évet tanultam egyetemen - mondja rezignáltan Zsolt, egy dunántúli város könyvtárának munkatársa. Aki teljes mellszélességgel egyetért a pécsi Csorba Győző Könyvtár dolgozóinak az önkormányzatnak írt levelével, amelyben - ahogyan erről a Népszava is beszámolt - a könyvtárosok megalázóan alacsony bérük miatt panaszkodnak.

Zsolt szerint a baranyai megyeszékhely könyvtárosainak esete egyáltalán nem különleges, a szakma nagy része méltatlan anyagi körülmények között kénytelen élni.

A KSH adatai alapján ugyan a könyvtárosok átlagbére nettó 379 ezer forint, ám a lapunknak megszólaló szakmabeliek állították, a statisztika, ahogyan az országos átlagbér tekintetében is, meglehetősen hamis képet fest.

A 2020-ban megnyílt Deichman Björvika könyvtár link 2021-ben kapta meg link a világ legjobb könyvtára címet az IFLA-tól. S valóban számtalan példás, szép megoldást talál benne szakmabeli és használó egyaránt.

Mindezek mellett Olav Kapperud, a könyvtár munkatársa néhány olyan dologra is felhívta a KIT figyelmét, amit ma már máshogy tennének, mint a tervezéskor:
Egyik ilyen a földszinti tér használata: A bejárattól balra ugyanis könyvesbolt üzemelt a megnyitás idején. A családos-kisgyerekes forgalom azonban nagyobbnak bizonyult a vártnál. Ezért a a könyvesbolt helyét családi zónává alakították: puha szőnyeget kapott, kuckózásra használható gyerekházikót, játékokat és matracokat - babakocsi-állomás mellett. A link oldalon a fényképek hétfő kora délutáni állapotot mutatnak.

A bejárati szint más funkciói viszont megmaradtak, például a büfé, ajándékbolt, tájékoztatópult, mosdók. (MG)

John F. Szabo, a Los Angeles Public Library főigazgatója, a 2025. Év Könyvtárosa (LJ) a debreceni MKE-vándorgyűlés KIT műhelyében volt hallható:

- Egy konkrét visszajelzést is megemlítenék [arra, hogyan lehet rugalmasan reagálni a közösség igényeire]: a közkönyvtár, amely jelen van a közösségekben, nagyon megbízható intézményként él az emberek tudatában. Az Egyesült Államokban zajló bizonyos események, például a cenzúra különféle formái, aggasztanak, és úgy gondolom, hogy a könyvtáraknak komolyan oda kell figyelniük erre. Ugyanakkor történelmileg a könyvtárak az egyik legmegbízhatóbb intézménynek számítanak.

Los Angelesben azt halljuk a közösségeinktől, hogy a lakosság közel 50%-a az Egyesült Államokon kívül született, vagyis rendkívül sok bevándorló él nálunk. Sokan közülük már évtizedek óta itt élnek, de jelentős azoknak a száma, akik még nem tették meg az első lépést sem az állampolgárrá válás, azaz a honosítás felé. Legális tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, de nem amerikai állampolgárok. Ugyanis, a folyamat beindítása egy szövetségi kormányhivatalban sokak számára félelmetes, bonyolult, vagy nehezen hozzáférhető lehet.

Felismertük, hogy mekkora szükség van ezekre a szolgáltatásokra. A barátságos, hozzáférhető intézményként ismert közkönyvtár, amely minden városrészben jelen van, ideális helyszínnek bizonyult. A felmérések alapján, ebből a szükségletből kiindulva egy partnerség segítségével kidolgoztunk egy komplex programot, amely lehetővé teszi, hogy az emberek a könyvtárban tehessék meg az első lépést az állampolgársághoz vezető úton.

Kiképeztük a munkatársainkat, biztosítottunk alapvető tájékoztató anyagokat, és minden könyvtárunkban kialakítottunk egy úgynevezett "New Americans Welcome Station" (Új amerikaiakat üdvözlő pont) nevű információs teret. Azóta ez a program rengeteget fejlődött, és ma már "New Americans Initiative" néven működik.

Közösségi igény - egyúttal befektetés a szószólókba.
Ez a program nemcsak azért jó, mert közösségi igényt elégít ki, hanem stratégiailag is nagyon fontos a könyvtár számára: ezek az emberek nemcsak használói lehetnek a könyvtárnak. Azt szeretném, hogy legyenek a könyvtár szószólói, beszéljenek arról, milyen jó a könyvtár. Talán elmondják egy választott tisztségviselőnek, mennyire szeretik a könyvtárukat. Ez stratégiailag előnyös a könyvtár számára. A program ma már szerves része a Los Angeles-i Közkönyvtár identitásának, és már körülbelül 12 éve működik.

Többet kölcsönöznek-e azok, akik könyvtári rendezvényeken vesznek részt? - Hát... feltételezhetően igen. - OK, de mennyivel többet? És van-e kivétel? - Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ Schmöltz Margit a nyári vándorgyűlés KIT-műhelyében. A Helischer József Városi Könyvtár az Esztergomi Vármúzeummal, a Balassa Bálint Múzeummal és a Babits Mihály Emlékházzal karöltve rendezte meg a Szépkorúak Akadémiáját. Ez az a rendezvény, amely előtt és után vizsgálták a kölcsönzési aktivitást.

Az együttműködés részvevői nem a nulláról kezdték az idősebb emberek elérését. A könyvtár eddig is tartott számukra számítástechnikai képzést, támogatta az idősek klubját, kínált házhoz szállítást, együttműködött az idősek otthonával: felkeresve azokat, akik már nem tudnak maguk kimozdulni, és kedvezményes beiratkozási díjat kínált idősebbek számára.
A Balassa Bálint Múzeum pedig múzeumi baráti kört tartott fenn, illetve kedvezményes árú jegyet kínált számukra. A Szépkorúak Akadémiája keretében az együttműködő intézmények közösen szerveztek ismeretterjesztő előadásokat és szerveztek vizsgát a megosztott ismeretekből. A célcsoport igényeit tudatosítva a résztvevők az előadások után megtervezett, papíralapú, irodalomjegyzékkel is tartalmazó öregbetűs összefoglalókat kaptak az előadásokról.

A szervezők a rendezvény tervezésekor kikérték a lehetséges ügyfeleket az előadások optimális helyéről, idejéről, formájáról. Alapelvek voltak: magas színvonalú előadások, igényes grafikai megjelenés minden anyagon, közösségformálás, változatos témák - esztergomi fókusszal, "közteherviselés" - feladatok megosztása, és saját erőforrások használata.

Az eredmények azt mutatták, hogy - saját bevallás szerint - a résztvevők egyharmada többet jár múzeumba, és 45%-uk többet könyvtárba. Nem volt, akinél csökkentek volna e hajlandóságok. Mindössze 15%-uk nem kölcsönzött könyvet közvetlenül az előadás után, vagy azt követően. 16 résztvevőből mindössze egy fő kölcsönzött kevesebbet a részvétel után. Tízen többet kölcsönöztek, hárman váltak kölcsönzővé a rendezvénytől kezdve, és öten továbbra sem kölcsönöznek.
Schmöltz Margit utalt arra, hogy a tanulságok hatására új megközelítést kell alkalmazniuk a szervezőknek. (MG)

A Dokk1 könyvtár a fenntarthatóságot, a környezetvédelmet és a közösségi felelősségvállalást olyan formában kapcsolja össze, amely meglepő és inspiráló.
Ennek egyik különleges példája a Madbibliotek, vagyis Ételkönyvtár kezdeményezés, amely látványosan jelenik meg az épület központi terében, közvetlenül a főbejárat mellett. A háromszintes fémkosarakból épített installáció friss zöldségekkel és gyümölcsökkel van tele, rajta a felirat: "Vedd el, amire szükséged van; tégy az élelmiszer-pazarlás ellen!"

A fenntarthatóság új tere: Konserverings Café (Befőző kávézó) - a workshop sorozatban a résztvevők megtanulhatják, hogyan hosszabbíthatják meg a zöldségek és gyümölcsök élettartamát különböző technikákkal: fermentálással, aszalással, befőzéssel, szárítással.
A program célja kettős:
- Élelmiszermentés: a felesleges termények kidobása helyett kreatív és fenntartható felhasználás.
- Közösségi tanulás: a tudásmegosztás, a közös főzés és tartósítás élménye közösséget teremt a résztvevők között.
A workshopok rendszeresen a Dokk1 épület hátsó traktusában, az Univerzum (Verdensrummet) nevű térben zajlanak; a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Ez a példa jól mutatja, hogy a fenti projekt nemcsak praktikus, hanem szemléletformáló missziót is betölt.

Mindezekkel a könyvtár:
- Tárgyiasítja a tudást: nemcsak könyveket és recepteket kínál, hanem tényleges alapanyagokat és közös élményeket is.
- Híd a közösség felé: a látogatók nemcsak olvasni, hanem élni is betérnek a könyvtárba - és közben aktívan hozzájárulnak egy fenntarthatóbb jövőhöz.
- Innovációs tér: a könyvtár szerepe kiterjed a fenntarthatóság, a környezettudatos életmód és a közösségi felelősségvállalás előmozdítására.
A Dokk1 Madbibliotek kezdeményezése több szempontból is példaértékű és könnyen adaptálható inspirációs forrásul szolgálhat.

A kezdeményezés több Fenntartható Fejlődési Célhoz (ld.: link ) is kapcsolódik: 3. Egészség és jóllét és a 11. Fenntartható városok és közösségek, 12. cél Felelős fogyasztás és termelés.

A helyi identitást erősíti az a szakácskönyv link , amelyet Oslo Holmlia városrészében adtak ki. A helyi, a közösségépítést több eszköz által gyakorló könyvtár konyhájában alapfelszerelés a többnyire bevándorlók által írt kiadvány. A bevándorlók integrálása, egyúttal közösségi identitásuk elfogadása és erősítése széleskörű előnyöket jelentő társadalmi ügy Norvégiában, melyhez a könyvtárak - köztük a Deichmanske Holmlia is hozzájárul.

A könyvet bemutató cikk írja:
- A szakácskönyv mögött az a gondolat áll, hogy receptek és történetek megosztásával közelebb hozza egymáshoz Holmlia lakosait. Sokuknak erős emlékei fűződnek bizonyos ételekhez, és az ő történeteik alkotják a könyv központi gondolatát.

A könyv egy másik közreműködője, Fredrick Makosir így mutatkozott be:
- Szűkös körülmények között nőtem fel a nagymamámmal Kenyában, és nagyon különleges alkalmakkor tilápiát szolgált fel, ami egy Viktória-tóból származó hal. Valójában sikerült fagyasztott tilápiát találnom egy holmliai boltban, és meghívtam három barátomat vacsorára - mondja.
- Iffit Qureshi, a könyv fotósa: - A holmliaiak szívéhez az ételen keresztül vezet a legrövidebb út! Azon az estén, amikor gyermekkori álomvacsorámat tálaltam, olyan érzés volt, mintha visszakerültem volna Kenyába, a tágabb családom körében. Ez egy fontos könyv, mert nem csak az ételről szól, hanem az emberekről is. Az itt tapasztalható nagy sokszínűség előnye, hogy részt vehetünk egy gasztronómiai utazáson az egész világra anélkül, hogy elhagynánk Holmliát.
- Sahinde Altunbas: - Számomra az étel elsősorban arról szól, hogy szeretettel készült ételeket szolgáljunk fel azoknak az embereknek, akik fontosak nekem. Szeretem, amikor összegyűlünk egy asztal körül egy jó étkezésre, beszélgetésre és meghittségre.
- Saja Tawfik a szakácskönyvön való munka után kibővítette vacsorarepertoárját is. - A férjem eleinte rendkívül szkeptikus az új ételek kipróbálásával kapcsolatban, de mind ő, mind a gyerekeink imádják a könyvben szereplő fogásokat. Nagyon örülök a lehetőségnek, hogy betekintést nyerhetek a Holmlia konyhájába, és hogy mennyi melegséget, történetet és finom ételt kaptunk a könyvön dolgozva. Sok új barátot szereztem azóta - mondja.

Megjelent az IFLA 2024-es trendjelentése, amely először 10 éve látott napvilágot, és a fejlődés azóta sem lassult. Témái közt szerepelnek:
- a tudás igazságtalan elosztására irányuló egyre nagyobb figyelem,
- az élesedő politikai polarizáció és természetesen a járvány, valamint
- a folyamatos technológiai fejlődések miatt. A könyvtári szféra sem volt tétlen, alkalmazkodott a kihívásokhoz.
Az idei kiadás az első jelentős frissítés az elmúlt tíz évben.

A Trendjelentés egyfajta eszköz a könyvtárak számára a folyamatos fejlesztésükhöz.
Hét kulcsfontosságú trendet tár fel az információs és tudáskörnyezetben, a tudás mibenlététől kezdve a technológiai, politikai és környezeti dimenziókig. A dokumentum által tárgyalt trendek:

1. A tudás gyakorlata megváltozik: a fejezet azt vizsgálja, hogy mit tekintünk tudásnak, hogyan kereshető a sokszínűség, és miért kell jobban figyelni a félretájékoztatás elkerülésére és a tudásrendszer igazságosságának javítására.
2. A mesterséges intelligencia és más technológiák átalakítják a társadalmat: a generatív mesterséges intelligencia és az új technológiák megváltoztatják a módokat, ahogyan hozunk létre, osztunk meg és felhasználjuk az információkat. A fejezet feltárja az AI és a deepfake hatásait, valamint az információkezelés és -védelem technológiai lehetőségeit.
3. A bizalom újraértékelődik: a cél a kormányzatok és médiába vetett bizalmának helyreállítása, amelynek érdekében a fejezet a bizalom alakulásával foglalkozik, továbbá a nyílt hozzáférést mozgalommal és a magánélet védelmét vizsgálja.
4. A készségek és képességek bonyolultabbá válnak: az embereknek gyakorlati, kritikai és digitális készségekre lesz szükségük a boldoguláshoz, amelyek kiemelik a készségigényeke és az információs műveltséggel rendelkezők előnyeit. Emellett a tanulmány rávilágít az alacsony készségűek kockázataira is.
5. A digitális technológiák egyenlőtlenül oszlanak el: nő a digitális szakadék a kizárólag online elérhető szolgáltatások miatt, ugyanakkor befogadóbb kulturális információs keretrendszer alakulhat ki.
6. Az információs rendszerek egyre több erőforrást használnak fel: a környezetkímélésre és az egyenlőségre egyaránt törekedni kellene a zöld gazdaság kialakítása során.
7. Az emberek közösségi kapcsolatokat keresnek: a közös terek és erőforrások megosztására szolgáló helyek létrehozása kulcsfontosságú az egyenlő társadalom építésében. Szó esik új kapcsolódási módokról, online közösségekről és rugalmas munkamintákról.

Mi történik, ha ezek a trendek találkoznak és kölcsönhatásba lépnek? A Trendjelentés ezekre is keresi a választ. A trendek kereszteződései ihltet adnak egy sor forgatókönyvhöz arról, hogy milyen lehet az információ és a tudás jövője, és milyen szerepet játszhatnak benne a könyvtárak. A dokumentum igyekszik segíteni bennünket, hogy kialakítsuk saját gondolkodásunkat és forgatókönyveinket, és felkészültek legyünk a jövőbeli lehetőségekre.

Ahogyan Vicki McDonald, az IFLA elnöke fogalmaz:
"A megfelelő eszközökkel és hozzáállással nemcsak készen állhatunk, hanem formálhatjuk is a jövőt." Ehhez nem csak a jelentés elolvasása szükséges, hanem gyakorlati alkalmazása is. Ebben igyekszik segíteni az IFLA a következő hónapokban további eszközök megosztásával.
A teljes 2024-es Trendjelentés itt elérhető: link (ref.: Habók Lilla)

A romániai könyvtári rendszer 2020 és 2023 között mind számbeli mind funkcionális szempontból jelentős visszaesést tapasztalt - derült ki az Országos Könyvtári Bizottság által összeállított, a romániai könyvtárak helyzetéről szóló elemzésből, amelyet 2025. szeptember 19-én mutattak be. Az elemzés szerint a legnagyobb hatást a vidéki könyvtárak érezték meg, amelyek 10%-a megszűnt az említett időszakban, és amelyekben az állomány is csökkent, annak ellenére, hogy országos szinten nőtt a könyvtárak ellátottsága. A vidéki környezetben működő könyvtárakra emellett a szakemberhiány is jellemző.

A jelentés szerint 2020 és 2023 között a romániai könyvtárak száma 566-tal csökkent, amely "jogszerű alapot nélkülöző közigazgatási döntések" következtében, illetve a könyvtári törvény rendelkezéseivel ellentétben történt, ez az eljárás pedig megkérdőjelezi a vonatkozó intézmények bezárásának jogszerűségét - áll a jelentésben, amely szerint a bezárás komoly kérdéseket vet fel a kultúrához és az oktatáshoz való hozzáférés terén.
A jelentés szerint a szakkönyvtárak száma csaknem 10%-kal csökkent, de ezek száma eredetileg sem volt magas. Ugyanakkor az iskolai könyvtárak száma körülbelül 10%-kal nőtt, az említett időszakban, 5500-ről 6000-re (azonban 2022-ben érte el a csúcsot, akkor 6035 működött).

Ebben az időszakban a nemzeti, egyetemi és közkönyvtárakban a kölcsönzött kötetek száma nőtt, míg az iskolai könyvtárakban (9,4 millióról 7 millióra) és a szakkönyvtárakban csökkent. A közkönyvtárak esetében a kölcsönzött kötetek száma minden kategóriában - megyei, városi és községi - nőtt. Utóbbi esetben a növekedés csekély volt, 2,24 millióról 2020-ban 2,29 millióra 2023-ban, 2022-ben pedig 2,33 millióra emelkedett.

Az Országos Könyvtári Bizottság statisztikai albizottsága által készített jelentés a humánerőforrás tekintetében "demográfiai és szakmai egyensúlytalanságot" is megállapít: idősödő munkaerő, elnőiesedés (86%), képzett személyzet városi koncentrációja (79,2%), vidéki könyvtárakban 20,8%-nak van felsőfokú végzettsége, 77,6% dolgozik köz- és iskolai könyvtárban. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapjában elindultak a már hagyományos nemzetközi projektek: papír és digitális könyvjelzőcsere, chat és egymásnak mesélés. Mind azt szolgálják, hogy ismerjék meg egymást, egymás iskolai könyvtárait. Ezzel is erősítve az iskolai könyvtárak láthatóságát és számos funkcióját.

A Könyvtárostanárok Egyesülete ezek népszerűsítésén túl link ebben az évben videókampányt indított a 2025-ben az UNESCO által megerősített új Iskolai könyvtári nyilatkozat link tartalmának, céljainak megismertetésére. A Nyilatkozatot összefoglaló hivatalos poszter 10 víziót, célt és ezek eléréséhez 13 feltételt fogalmaz meg. A rövid videók mindegyike egyet emel ki. Mindössze egy-egy erős mondat. Egy részük Magyarországon már széles körben, mások szórványosan adottak már. A kampány a Youtube-on és a FB-on is zajlik. Kérjük a kollégákat, hogy kövessék és osszák, kommenteljék, hogy minél több döntéshozóhoz és iskolapolgárhoz és szülőhöz jusson el, hiszen az ügyért ők is tehetnek.

Folytatva link Koreny Ágnes ismertetését a Next Library 2025 fesztivál játék-programjáról...

A Next Library 2025 világossá tette, hogy a játék nem kiegészítő, "extra" elem a könyvtárakban, hanem alapvető funkció.
- Közösségépítés: a játék hidat képez generációk, társadalmi csoportok és kultúrák között.
- Fenntarthatóság: az újrahasznosító és alkotó játékformák tudatosítják a környezeti felelősséget.
- Tanulás és készségfejlesztés: játék közben fejlődik a problémamegoldás, a kreatív gondolkodás és a digitális írástudás.
- Demokratikus részvétel: a játék segít megélni az aktív állampolgárságot, kísérletezni a részvételi demokrácia formáival. [A forráslinken mindezekre példák is olvashatók. - Szerk.]

A fesztivál üzenete: a könyvtáraknak játszaniuk kell - komolyan, tudatosan és közösségformáló erővel.

A kapott válaszok nem reprezentatív megoszlása:
5 - A működési költségek lyukait tömködném
1 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
6 - Együttműködnék azzal, akivel én akarok
20 - Használóinkkal való együttműködésre, programra
3 - Központi anyagok, szolgáltatások vásárlására.

Ha mindezt a korábbi hasonló kérdésekre kapott válaszokkal együtt ábrázoljuk, ezt kapjuk: link . Úgy tűnik, lényeges változás nem mutatható ki. A "Használóinkkal együttműködésre, programra" kapja a válaszok felét. Kétszer annyian tömködnék a költségvetésük lyukait, mint várnak va központi szóróanyagokra. (MG)

Justh Zsigmond Városi Könyvtárban mostantól 5 olvasószemüveg áll az olvasók rendelkezésére egy helyi optikai üzlet felajánlásával. Mindez apró, de annál hasznosabb segítség azoknak, akik szeretnek olvasni, és néha otthon felejtik a szemüvegüket. (Facebook)

- Számtalanszor, szinte napjában többször fordul elő, hogy egyik-másik olvasó (néha a könyvtáros is) szeretne valamit elolvasni, új könyvet választani, de otthon felejti az olvasószemüvegét. Ezért találtuk ki ezt az új szolgáltatást. Október a látás hónapja, illetve hivatalosan a mai nap az Országos Könyvtári Napok kezdőnapja, így került ez a bemutató mára. Lehet, hogy a szemüveg otthon felejtés bagatell problémának tűnik, de akik így járnak, azok számára akkor és ott lényeges lesz. Az Edit Optika Kft. állt az ügy mellé. Fontos tudni - és ezt ők is hangsúlyozták - hogy az itt található szemüvegek nem személyre szabottak, csupán pillanatnyi segítséget nyújtanak az olvasáshoz. Az olvasószolgálati pulton látható és kölcsönvehető szemüvegek arra hivatottak, hogy az otthon felejtett saját látásjavító szerszám miatti bosszúságot megspórolják az olvasók számára ? mondta el a könyvtárigazgató. (Oroscafé)

Különleges programot hirdet Salgótarjánban a Balassi Bálint Könyvtár. Az intézmény Facebook-oldalán megjelent tájékoztatás szerint a Teregesse ki utazási élményeit!? - szlogenű kezdeményezés keretében egy olvasókon, tájakon és kalandokon átívelő kiállításnak lehetnek részesei azok, akik beküldik a könyvtárba a nyári élményeikről készült fotóikat. A fényképeket lemásolják, míg a digitálisan érkezett fotókat kinyomtatják, így megtekinthetők lesznek a tárlaton. A képeket vagy személyesen vagy az alábbi online felületre feltöltve várják október 7. és 12. között, azaz keddtől vasárnapig a Balassi Bálint Könyvtárban.
A programot az Országos Könyvtári Napok salgótarjáni eseménysorozata keretében valósítják majd meg.

2025 májusában, amikor Trump elnök hirtelen lemondta a kongresszus által jóváhagyott Digitális Egyenlőségi Törvény (Digital Equity Act) támogatási programot, nyilvánvaló lett, hogy a Trump-adminisztráció következetesen lebontja a digitális szakadék áthidalását célzó infrastruktúrát. Ebbe a mintába illeszkedik a Múzeumi és Könyvtári Szolgáltatások Intézetének (Institute of Museum and Library Services) megszüntetéséről szóló március 14-i végrehajtási rendelet is. Erről lásd a KIT-ben pl.: (link .)

Az ALA és partnerei közös levelükben felszólították a Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (az FCC-t), hogy továbbra is biztosítsa minden amerikai számára a méltányos és megfizethető hozzáférést a telekommunikációs szolgáltatásokhoz, és ismerje el a könyvtárak és iskolák alapvető szerepét a digitális szakadék áthidalásában link . A levélben kiemelik az alábbiakat:
- A megfizethető internet-hozzáférés a vidéki és alulszolgáltatott közösségekben - sürgősen.
- A hotspot-kölcsönzés hatékony mint gyors csatlakozási megoldás.
- A meglévő infrastruktúra: 1762 nyilvános könyvtár már megkapta az FCC-jóváhagyását a hotspotok kölcsönzésére.
- Pénzügyi kár ért könyvtárakat, iskolákat és szolgáltatókat, szerződéskötések be nem tartása miatt.
- Valós példák a könyvtárhasználók hotspot-használatára, pl. szakmai újraminősítés elvégzése, kisvállalkozás működtetése és otthoni oktatás.

Sam Helmick ALA-elnök szerint a Hotspot Kölcsönzési Program visszavonása "újabb taktika az információhoz való hozzáférés korlátozására". Az USA-ban minden ötödik háztartásban nincs megbízható szélessávú internet. A hotspotok, bár ideiglenesek, biztosítják, hogy a diákok, álláskeresők, veteránok és idősek ne maradjanak le. Különösen fontos ez vidéken. Az FCC szeptember 30-án, a nyílt ülésén szavazott a hotspot-kölcsönzésről és az iskolabuszok Wi-Fi-szabályozásáról link . Döntöttek az E-Rate Program modernizálásáról is, ugyanis e programon keresztül biztosítják a forrásokat a könyvtárak és az iskolák számára (Ref.: Szabó Eszter)

Csótányokra és penészre panaszkodott az OSZK főigazgatója, mire Demeter Szilárd kivezettette és helyben elvette a mobilját.

Kivezettette, a munkahelyi mobilját és a belépőkártyáját is letiltatta Demeter Szilárd Rózsa Dávidnak, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatójának egy visegrádi vezetői értekezleten a köztük kirobbant vita után hétfőn - erősítette meg több forrás is a 444-nek.

A botrány után Rózsát azonnal felfüggesztették egy hónapra, ezt az OSZK-ban kedden jelentették be a dolgozóknak. Ott már biztosak benne, hogy a főigazgatónak vége: nehezen elképzelhető, hogy Demeter engedje a visszatérését, márpedig a Közgyűjteményi Központba olvasztott OSZK felett ő diszponál.

A konkrét konfliktus információink szerint többek között a penész és a csótányok miatt robbant ki.

Bár Rózsa a közelmúltig Demeter kinevezettjének, egyesek szerint strómanjának számított, az OSZK főigazgatójaként sérelmezte, hogy penészednek a raktárban a könyveik, a várbéli építkezések alatt pedig a könyvtár lerohadt épületében csótányok jelentek meg. Sem a csótányirtásról, sem a penész szakszerű eltávolításáról nem tudtak azonban időben rendelkezni, Demeter ugyanis mostanra olyan központosítást hajtott végre, hogy az alája tartozó intézmények vezetői önállóan egy izzót sem nagyon rendelhetnek meg, a központi adminisztrációból pedig nem igazán jön válasz a kérésekre.

Az OSZK helyzete nem egyedi, hasonló problémákkal küzdenek nap mint nap a Demeter által vezetett Közgyűjteményi Központ alá tartozó többi intézményben is. Demeter Szilárd kérésére tavaly vonták össze a Nemzeti, a nyolc éve zárva lévő Iparművészeti, a költözésre ítélt Természettudományi, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot, illetve a már korábban is általa irányított PIM-et. A csomaghoz hozzácsapták az OSZK-t is, aminek irányításában - Rózsán keresztül - már évek óta maga Demeter volt a valódi erős ember.

Néhány sajtóforrás a témában:
- "Lassan mindenkinél elszakad a cérna" - a dolgozók után a főigazgatók is lázadnak Demeter Szilárd ellen link
- Csótányokra és penészre panaszkodott az OSZK főigazgatója, mire Demeter Szilárd kivezettette és helyben elvette a mobilját link
- Felfüggesztették az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját link

A pályázatok eredményei a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) weboldalán érhetők el. Vincze Máté, a KIM közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a négy pályázat közös célja az, hogy "kulturális örökségünk, identitásunk alapdokumentumai, forrásai megismerhetőek legyenek" és a jövő nemzedékeiben legyenek olyan olvasók és kutatók, akik rendelkeznek az értő, analitikus olvasás képességével és kíváncsisággal. Vincze Máté hozzátette: látható, hogy a könyvtárak munkája eredményes, amit jól mutat, hogy Magyarországon már meghaladja a könyvtárlátogatók száma és a kikölcsönzött könyvek száma is a koronavírus előtti időszakét.

Ezt a tendenciát hivatott katalizálni a Könyvtári Kihívás program, melynek nemsokára kihirdetik az eredményét - emelte ki a helyettes államtitkár, aki beszámolt arról is, hogy újraindult a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Márai-programja, amely magyarországi és a Kárpát-medence magyar könyvtárainak állománybeszerzését és olvasásnépszerűsítési törekvéseit támogatja. Csak ebben a két programban 400 milliós nagyságrendű támogatásról lehet beszélni - fűzte hozzá.

Vincze Máté fontos háttér-kezdeményezésnek nevezte az október 3-tól nyilvános eredményű, évi 120 millió forintos támogatást nyújtó Országos Dokumentumellátási Rendszert (ODR), mely garantálja azt, hogy az összekapcsolódó könyvtári rendszer révén az olvasó a saját települési könyvtárán keresztül a teljes rendszerből tudjon kölcsönözni. "Az ODR a tudás demokratizálását, hozzáférhetőségét szolgálja, megszünteti a fizikai távolságot a felhasználó és az információ között és egyenlő esélyt teremt a tanulásra és a fejlődésre mindenki számára" - fogalmazott a helyettes államtitkár, aki elmondta, hogy 2024-ben a program segítségével 770 ezer olvasó megközelítőleg 7,3 millió dokumentumot kölcsönzött ki a könyvtárakból.

Idén is kitelepült a Magyar Vöröskereszt Orosházi Területi Szervezete a Justh Zsigmond Városi Könyvtárba, az Országos Könyvtári Napok keretében október 1-én, 8 és 10 óra között megrendezett eseményen sokan már a kezdésre megérkeztek. Könyvtárosok, olvasók, civil véradók, diákok nyújtottak a karjukat, volt, aki már rutinosan, volt, aki életében először (de biztosan nem utoljára).

Az intézmény igazgatója, Buzai Csaba elmondta, az Országos Könyvtári Napok eseményei fokozatosan váltak hagyományokká és ezek közé tartozott a véradás is. - A könyvtár társadalmi szerepvállalást is végez, ennek egy jó, egyszerű, de nagyszerű példája az együttműködésünk a Vöröskereszttel, számomra pedig azért sem volt kérdés 10 évvel ezelőtt ennek a lehetőségnek a felvetése, mert magam is rendszeres véradó vagyok. Örömmel mondtak igent, hiszen a könyvtár ehhez jó helyen van, tiszta, megvannak az optimális körülmények, melyek a véradáshoz megfelelő hátteret jelentenek. Fontosnak éreztük, hogy ebbe valamilyen módon is bekapcsolódjunk - nyilatkozta az intézményvezető.

Mint mondta, annak idején a koronavírus-járvány sem tudta megakadályozni, hogy október elején, az Országos Könyvtári Napok részeként megszervezzék a programot. Ez pedig azóta is töretlenül működik, bíznak benne, hogy a következő évekre is így marad. Ezúttal ugyan két óra hosszára lett szűkítve a program, de a létszám alapján ezt a két órát sikerült teljesen megtölteniük, amit örömmel tapasztaltak.

Több mint 103 millió forintos támogatásból korszerűsítik Csongrád egyik ikonikus épületét. A Csemegi Károly Könyvtár fejlesztése nemcsak energiahatékonysági beruházást jelent, hanem a közösségi tér és az udvar megújulását is.

A Csongrádi Városi Önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében nyert támogatást a Csemegi Károly Könyvtár energetikai korszerűsítésére. A fejlesztés során az épület homlokzatának hőszigetelése, a nyílászárók cseréje, valamint a tetőszigetelés megújítása is megtörténik. Az épület energiaellátását egy 16,4 kWp teljesítményű napelemes rendszer is segíti majd.

Megújul a Csemegi Károly Könyvtár udvara is. Az udvar is átalakul: a hiányos növényzet pótlása mellett egy új, dekoratív és közösségi programoknak is helyet adó tér jön létre. A beruházás célja, hogy a könyvtár ne csupán a tudás, hanem a közösségi élmények helyszíne is legyen, miközben környezettudatosabb működést biztosít. A fejlesztés 2025 júniusától 2026 végéig valósul meg.

Harry Potter, Mr. Darcy, vagy Bornemissza Gergely? Bármelyik hős megelevenedhetett a Bródy Sándor Könyvtár alkotópályázatán, amelyre általános és középiskolások, és felnőttek is pályázhattak. Az elkészült műveket kiállítás keretében lehet megtekinteni és szavazni rájuk.

Kedvenc regényhősük ábrázolásával pályázhattak általános és középiskolások, valamint felnőttek is a Bródy Sándor Könyvtár alkotópályázatán. Az alkotások szabadon választott hagyományos technikával, valamint digitálisan is készülhettek, a pályamunkákból pedig október 6-án, hétfőn nyitottak egy kiállítást, ami október 31-ig tekinthető meg a könyvtár központi épületében.

Szécsényi Orsolya könyvtáros a Heol.hu kérdésére elmondta, hogy az Országos Könyvtári Napok sorozathoz csatlakoztak idén is. Fő mottójuk idén az "Álom és valóság" volt, ezért Álmaim regényhőse én vagyok címmel hirdették meg pályázatot. - Úgy gondoltuk, meghirdetünk egy pályázatot, amely során az olvasók elképzelhetik magukat valamelyik történetben, akár egy regény főhőseként, vagy valamely mese történetébe belehelyezkedve - ismertette Szécsényi Orsolya.

Az adatok mára alapvető stratégiai erőforrássá váltak a könyvtárak működésében. Nemcsak a napi működésről adnak képet, hanem a hosszú távú fejlesztést, a szolgáltatások javítását és a források elosztását is meghatározzák. Adattípusok és funkciók:
- felhasználó-központú adatok (demográfia, kölcsönzési szokások, kutatási érdeklődés),
- használati adatok (letöltések, adatbázis-hozzáférések, keresési minták),
- metaadatok és bibliográfiai rekordok (katalógus, szabványos leírások),
- tér- és környezeti adatok (helyfoglaltság, szenzorok, hőkamerás térképek),
- beszerzési és működési adatok (költségek, szállítói teljesítmény),
- repozitóriumi és kutatási adatok (letöltések, idézettség, elérési statisztikák),
- munkaerő- és munkafolyamat-adatok (stábkompetenciák, képzési szükségletek).
Az adatok többek közt segítik a stratégiai döntéshozatalt és előrejelzést, és felhasználó-központú szolgáltatásokat tesznek lehetővé. Továbbá igazol(hat)ják a könyvtár értékét a fenntartók előtt, és támogathatják a források hatékony elosztását, valamint segíthetnek a folyamatos megújulásban.

Azonban a kihívások része az alacsony adatkezelési kompetencia a könyvtárosok körében. Felmerülnek etikai és adatvédelmi kérdések, továbbá vannak hiányzó vagy épp tisztázatlan adatkezelési szabályzatok. Előfordulhatnak technológiai és infrastrukturális hiányosságok. Ezenkívül felmerülhet az intézményi ellenállás, és a változással szembeni kihívások. Néhány gyakorlati javaslat:
- belső tudásmegosztás és egymástól való tanulás,
- alacsony költségű, nyílt forráskódú eszközök használata,
- egyszerű, helyi adatkezelési szabályok kialakítása,
- adatok bevonása a mindennapi döntésekbe, pilot-projektek indítása,
- partnerség kialakítása informatikai és adatelemző szakemberekkel,
- hatásnarratívák építése számok és történetek kombinációjával.

Az adatvezérelt könyvtár nem pusztán technikai fejlesztést, hanem kulturális szemléletváltást jelent - az elszámoltathatóság, a felhasználói igényekre való érzékeny reagálás és a folyamatos fejlődés irányába.

Az LMBTQ-közösséget támadó hamis vagy félrevezető állítások Magyarországon mindennaposak lettek a mainstream kormányközeli nyilvánosságban. Összeszedtük a dezinformáció terjesztőinek legfontosabb témáit és módszereit. Az LMBTQ embereket célzó dezinformáció egész Európában elterjedt jelenség, nem véletlen, hogy ez az egyik téma, ami kiemelten szerepel a félretájékoztatás ellen küzdő európai szervezeteket tömörítő EDMO (European Digital Media Observatory) havi összefoglalóiban (például az orosz-ukrán háború, a klímaváltozás és a bevándorlás mellett).

Magyarországon az LMBTQ-ellenes dezinformáció fő jellegzetessége, hogy a mainstream kormányközeli nyilvánosságban is rendszeresen megjelenik, sőt kormánypárti politikusok is terjesztik.

A 2022-es országgyűlési választás előtt a Fidesz kampányának szerves részét képezte az LMBTQ-közösséget támadó retorika és több ehhez fűződő, "gyermekvédelminek" nevezett intézkedés. Az Országgyűlés már 2020-ban elfogadott egy törvényt, ami ellehetetleníti, hogy a transznemű emberek hivatalos irataikban megváltoztathassák a nemüket. 2021 júniusában aztán a parlament megszavazta az LMBTQ témák kiskorúak előtti megjelenítését korlátozó "gyermekvédelmi törvényt" is. Később a törvény alapján büntettek meg a hatóságok LMBTQ témájú könyveket árusító boltokat, és a rendőrség is erre hivatkozva próbálta meg betiltani a 2025-ös Budapest Pride-ot.

A Benickzy Péterné alapította "Önkéntes könyvtárosok" Facebook-csoportnak link története van. Mint írja a KIT-nek:
- Nyugdíjas éveimben több könyvtárban és intézményben végeztem önkéntes könyvtáros munkát. Így kerültem a Székesfehérvári Mozgássérültek Fejér megyei Egyesületéhez. A szép épületben fekvő és mozgásban korlátozott betegek szakszerű ellátását és rehabilitációját végzik. Heti 3x4 órában dolgoztam a könyvtárban. Nagyon szép könyvtáruk volt, akkor kb. 10.000 kötet könyv és hangzódokumentumok. Az adományokból kapott könyvek nagy része új és értékes volt. Óriási meglepetésemre a könyvek cím szerint sorakoztak a polcokon. Nagy munkába kezdtem. Az egészet át kellett sorolni szerzők szerint.

Egyik nap begurult kerekes székén Andris, aki mindig jókedvű volt. Látta, hogy nagyon dolgozom. Rám nézett és azt kérdezte: Segíthetek? Ettől kezdve együtt dolgoztunk. Egy speciális bottal meg tudta fogni a könyveket, és egy asztalhoz vitte. Így nem kellett annyit cipelnem. Közben jókat beszélgettünk. Ha megunta a munkát, kikerekezett. Csokival és gyümölccsel köszöntem meg a munkáját. Róla neveztem a weblapomat "Önkéntes könyvárosok", amelyet 2012 áprilisától készítek. Jelenleg 460 követője van. A Facebook nagy előnye, hogy sokan használják, és így lehetőség nyílik arra, hogy mindig friss, elsősorban a könyvtárosokat érdeklő politikamentes hírek, rendezvények, meghívók, székesfehérvári és országos események jelenjenek meg. Videók irodalomról, művészetről, zenéről. Időnként érdekes társadalom-és természettudományi híreket is megosztok. Az évek során egyre többen kapcsolódnak hozzánk.