Frissítik a holland könyvtári törvényt. A jelenlegi, 2015 óta él, és bár részben biztosítja a könyvtári működés kereteit, hiányzik belőle a konkrét "zorgplicht" (gondossági kötelezettség), azaz nem kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy biztosítsanak legalább egy valódi könyvtári szolgáltatást lakosaik számára. Emiatt néhány holland település egyáltalán nem rendelkezik megfelelő könyvtári ellátottsággal.

1. Az elmúlt években azonban politikai akarat alakult ki annak érdekében, hogy a könyvtárak általános alapintézményként jelenjenek meg minden településen. Az új törvény erre kötelezi az önkormányzatokat, és külön megnevezi az oktatási rendszerrel való együttműködésüket és az olvasásra ösztönzést (pl. iskolai könyvtárak támogatása "Bibliotheek op school" program).
A feladatokra két címen érkezik majd forrás: az önkormányzatoknak biztosított éves alapösszeg (per fő összeg + minimum garantált összeg), valamint külön támogatás az olvasásösztönzésre (tanulást és iskolákat segítő programokra), amely közvetlenül a könyvtárakhoz jut.
2. A tartományok új feladatokat kapnak: a tartományi támogatói intézmények (POI-k) nem csak az innovációért, hanem könyvtáraknak nyújtott tanácsadásért is felelősek. A POI-k feladata, hogy tudásmegosztást és szakértői tevékenységet biztosítsanak, továbbá szorosabban együttműködjenek egymással a tartományokon belül, hogy javítsák a könyvtári struktúra minőségét és elérhetőségét.
3. A Királyi Nemzeti Könyvtár szerepe kibővül: "digitális nemzeti könyvtár"-at kell fenntartania, továbbá szélesebb körű digitális infrastruktúra-fejlesztési kötelezettséget is kap, benne: központi katalógus, könyvtári weboldal-szolgáltatás, adatszolgáltatás, könyvtárközi kölcsönzés gyakorlatának újragondolása és megújítása.

Esélyes, hogy az új törvény 2027-től lép életbe.

Mark Deckers szerint jogszabály erőssége az olvasásra ösztönzés támogatása, ám azt javasolja, hogy a digitális kormányzati információs pontok (IDO-k) feladatát is törvénybe kellene iktatni. (ref.: ChatGPT, MG)

Arne Gundersennel, a Norvég Nemzeti Könyvtár link szenior tanácsadójával készített beszélgetésből közöltünk már részletet link . A norvég könyvtári stratégia járványidőszak miatti, 2025. végéig való kirterjesztéséről azonban más izgalmas részleteket is megosztott a KIT-tel...

A norvég nemzeti könyvtár tanácsadója a következőket mondta el a KIT-nek:
- Két új stratégiát adott ki 2025-ben a Kulturális Minisztérium: Az egyik a dezinformációval szembeni ellenállóképesség megerősítésére irányuló stratégia link . Ezt célozza a Kulturális Minisztérium által közzétett stratégia, amely a könyvtárakat is fontos szereplőként említette az ügyben.
A másik új elem pedig a "Nemzeti stratégia a nyílt és tájékozott nyilvános diskurzusért", mely a szólásszabadságot és a nyílt párbeszédet segítő stratégia link
Mindezek a politikai dokumentumok fontosak lesznek a könyvtárak számára, mert tartalmuk irányítani fogja könyvtárak tevékenységét is. Ezeket a következő egységes könyvtári stratégia - melynek készítése még nem kezdődött el - eséllyel fel fogja használni. (ref.: MG)

Folytatva Szüts Etele értekezéséről szóló beszámolót, a szerző a helyzetfelmérést link követően a kívánatos teendőket sorjázza. Mint írja: Több évtizedes eredményeink vannak a magyar nemzeti kulturális javak digitális megőrzésében, ám a hazai intézményrendszer és a digitalizálási projektek nem folytonosak, a felelős intézmények állami finanszírozása kiszámíthatatlan, ami elbizonytalanítja a digitalizálás fenntarthatóságát. 4 javaslat:

1. A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia második céldátuma - a Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiájával és az Nemzeti Digitalizációs Stratégiával összhangban - módosuljon 2025-ről 2030-ra. A döntéshozók vegyék figyelembe a fejlett technológiák - 3D, mesterséges intelligencia, kiterjesztett valóság, virtuális valóság, cloud computing és blockchain - lehetőségeit és bevezetését, és ajánlják e digitális technológiákat stratégiai szinten is a kulturálisörökség-védelmi intézményeknek.
2. Ezeket a Fehér Könyvben is fontos hangsúlyozni a kiadványt általános frissítése mellett, továbbá szükséges lenne kiegészíteni a szöveget tartalmazó digitális képek kézírásfelismerésével (HTR - handwritten text recognition) kapcsolatos jógyakorlatokkal, ajánlásokkal is.
3. Közös, ingyenesen használható közgyűjteményi keresőfelület költséghatékonyabb és fenntarthatóbb megoldásként: a MaNDA DB és a Hungaricana Közgyűjteményi Portál integrációja, amely megszüntethetné a párhuzamosságokat és egységes felhasználói élményt biztosítana. Mindkét portál több száz kulturálisörökség-védelmi intézménytől tartalmaz több millió dokumentumot, a MaNDA DB rendelkezik a NAP-nak szánt technikai feltételekkel (Dublin Core, Europeana Data Model, OAI-PMH protokol, magyarországi szerveren van, és rendelkezik Europeana-akkreditációval), a Hungaricana Közgyűjteményi Portálnak pedig a kifejezetten felhasználóbarát mivolta és a több tíz milliós kereshető szöveges dokumentumgyűjteménye miatt rendkívül magas a látogatószáma.
4. A KDS jó fejlesztési iránya lehet az intézményekben tárolt gyűjtemények digitális megőrzésen és archiváláson túl a hazai és a trianoni utódállamokban található magyar vonatkozású épített kulturális örökség megörökítése 3D-modellekkel, ugyanis számos épület rossz állapotban van, vagy akár a megsemmisülés is fenyegetheti (pl. Herkulesfürdő, amely Európa legrégebbi ismert gyógyhelye).

A digitális kulturálisörökség-védelem terén fontos előrelépések történtek, de a rendszerszintű fejlesztések, az európai projektekben való részvétel és a stratégiai célok átgondolt meghatározása nélkül a teljes potenciál kihasználása még várat magára. A jövőben az együttműködések erősítése és az új technológiák hatékonyabb integrálása kulcsfontosságú lesz a kulturális örökség modern kihívásokkal szembeni megőrzésében és hozzáférhetővé tételében - összegezte a KIT-nek Szüts Etele.

Csütörtök délután zajlott a Somogyi-könyvtár elé szervezett közös kiállás, amely a könyvtárosok nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet. A szegediek ezzel csatlakoztak a pécsi Csorba Győző Könyvtár kezdeményezéséhez.

"Intézményünk jelenlegi helyzete tarthatatlan, ezért fordulunk olvasóinkhoz. A közgyűjtemények a tudás, a műveltség és a közösség végvárai - mégis alulfizetett és túlterhelt szakemberek tartják már csak a frontot. Kultúra nélkül nincs jövő" - fogalmaztak az okokról a szegedi szervezők korábban, akik arra buzdítottak mindenkit, hogy a magyar nyelv napján álljanak az ügyük mellé, csatlakozzanak egy közös fotóhoz.

A csütörtökön negyed ötkor a Somogyi-könyvtár központi épületének főbejáratánál zajló kiálláshoz Mihálik Edvin önkormányzati képviselő is csatlakozott, aki a Szeged Jövője Egyesület kulturális munkacsoportjának tagjaival közösen demonstrált. Mint közösségi oldalán fogalmazott, kiemelten fontosnak tartják a szegedi kulturális ágazat megbecsülését és a könyvtárak, mint közösségi helyszínek értékének megőrzését.

"Magam is minden évben képviselem a szegedi önkormányzat vezetése felé: megalázóan alacsonyak a könyvtárosok bérei, melyeken ha a kormány nem is akar emelni, nekünk kellene legalább valamelyest segíteni a dolgozók helyzetén" - zárta posztját Mihálik.

Az új főigazgató kifejti, hogy a múzeumok nagyon sok intézményi, társadalmi, technológiai váltást átéltek már, ezért minden bizonnyal a mesterséges intelligenciához is alkalmazkodnak. Mint egyedi tárgyakat őrző intézmények, a MI korában is az eredetihez, a hiteleshez kötik az embereket, ezzel is autentikus élményt kínálva. (MG)

A mesterséges intelligencia a kultúrát és a történelmet sem hagyja érintetlenül - új fejezet nyílt a múzeumok világában. Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint az MI nem ellensége, hanem eszköze a múlt megőrzésének.
"Ha jól használjuk, az MI nem helyettesíti az embert, hanem segít mélyebben megérteni a történeteket" - mondta az "A nagy AI-sztori" legújabb epizódjában. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.

A könyvtáraknak tudatosan foglalkozniuk kell saját brandjükkel, mert a digitális zajban csak így mutathatják meg értéküket, és így érhetik el célközönségüket. A brand nem egy logó vagy arculati elem, hanem az a teljes élmény, amit a használók a könyvtárhoz társítanak.

Miért van szükség könyvtári brandingre?
- Sokan versenyeznek az emberek figyelméért, és a könyvtáraknak meg kell mutatni, miért érdemes a szolgáltatásaikat használni.
- Sokan nem ismerik a könyvtárak mai szolgáltatásait.
- A világos, következetes kommunikáció növeli a bizalmat és a használói elköteleződést.
- A felismerhető márka segít megmutatni, hogy miért éri meg bemenni a könyvtárba.

Mire kell odafigyelni?
- A könyvtárnak legyen egyértelműen megfogalmazott ígérete (milyen élményt és előnyt ad a használónak).
- A látogatótól az online programig minden érintkezési pont része a márkának.
- A vizuális arculat, feliratok, honlap, közösségi média ugyanazt az üzenetet erősítsék.
- A munkatársaknak ismerniük kell a brand alapelveit, mert ők képviselik azokat a mindennapi interakciókban.
- A digitális és fizikai terekben megjelenő információk legyenek következetesek és érthetőek. (Ref.: Habók Lilla)

A Clarivate teljes ismertető anyaga a témáról innen letölthető: link

Leigh Knapp célja az volt, hogy az iskolájuk könyvtárát olyan hellyé alakítsa, ahol a gyerekek érezhetik, hogy figyelnek rájuk, bátorítják őket, és ahol felfedezhetik az olvasás örömét. A Milwaukee-i Bethune Academy-n
- több ezer könyvet cseréltek ki,
- felújították a könyvtár ülőhelyeit és berendezését,
- tanítás előtti, reggeli kölcsönzési lehetőséget vezettek be,
- valamint iskolai szintű olvasási kihívást vezettek be,
gyakorlatilag "megváltoztatták az egész kultúrát" az olvasás körül, mondta Knapp.
A tanárok arra ösztönzik a diákokat, hogy látogassanak el a könyvtárba, és keressenek olyan könyveket, amelyek tetszhetnek nekik. A Bethune Akadémián végbemenő változás összhangban van azzal, amit a kutatások a jól működő iskolai könyvtárakról kimutattak: javíthatják a diákok olvasási készségeit, emelhetik a tesztpontszámokat, és akár tartós szeretetet is kelthetnek az olvasás iránt.

Az iskolai könyvtár korábbi állapotáról egy interjúban ezt mondta Knapp: "A könyvtár gyűjteménye teljesen elavult volt. A könyvek átlagos kora 2006-ból származott. Az iskola 2005-ben nyílt meg, így a könyvek egyáltalán nem lettek frissítve."
És hogy mi volt a siker titka? Knapp azt nyilatkozta:
"Őszintének kell lenned magaddal szemben azzal kapcsolatban, hogy hogyan mennek a dolgok és mit lehetne javítani. Nem ülhetsz csak a pult mögött és könyveket adhatod ki, mert azzal nem igazán segítesz az ügynek. Tényleg el kell fogadnod, hogy mi lehet a könyvtár." (Ref.: Aux Eliza)

Talán nem most, ősszel aktuális azon tűnődni, hogyan lehet a átjárhatóbbá tenni a könyvtár és a köztér közötti falakat. Másik oldalról viszont még van elég idő átgondolni, hogyan lehet mindezt jövő tavaszra beütemezni. Egyik ilyen példa a hollandiai Hengelo városának könyvtára link , ahol a könyvtár főbejáratán kívül az oldalán is ki-be lehet járni. (Van olyan, az 1990-es években átadott magyar megyei könyvtár, amely - bár épülete építészeti díjat is kapott - máig gondban van, mert büféjének nincs saját, átjárható utcafrontja.) Az állományvédelmi szempont nem elhanyagolható, ám ez csak az egyik a szempontok között. Az épületébe elzárkózó könyvtár ugyanis már egyre kevésbé vonzó az emberek számára.

Nos, Hengelo esetében a könyvtári büfé oldalán az emberek kiülhetnek az üvegfalon túlra, ahogyan az a fotókon is látható: link , jelezve asz arra járó emberek számára, hogy a könyvtár egy vonzó, cool hely. (MG)

A könyvtárak a demokrácia, a szellemi szabadság és a polgári szerepvállalás alappillérei. Lehetővé teszik, hogy az egyének sokféle nézőponthoz hozzáférjenek, pl. teret biztosítanak a nyilvános vitáknak és beszélgetéseknek, közösségi cselekvést előmozdító programokat szervezzenek, stb. Ezekkel hozzájárulnak a polgári szerepvállaláshoz.
Az EU Bizottság kiadványának 2. fejezete három, EU által finanszírozott projektet mutat be:

1. LIBRI projekt (LIbrary BRIdges) Könyvtári Hidak: a könyvtárakkal együttműködve olyan stratégiák kialakításán, ill. azok könyvtári gyakorlatba átültetésén dolgoznak, amely elősegíti a harmadik országbeli állampolgárok helyi és regionális szintű integrációját. Cél: európai irodalmi művek fordítása, terjesztése, pr-je, a kulturális sokszínűség erősítése.
- Tevékenységek: könyvek fordítása több nyelvre (évente kb. 500 új könyv fordítását és megjelenését tervezik), kiadás, terjesztés, promóciós kampányok, olvasásösztönző események.
- Fő partnerek: európai kiadók, fordítók, kulturális szervezetek. A projekt a Creative Europe (link .) program keretében fut.

2. ECS projekt (European Citizen Science) - Európai Civil Tudomány. Célja az európai kulturális együttműködések erősítése, a fenntarthatóság és az innováció előmozdítása. A projekt a nyílt tudományt támogatja és nyitott együttműködési tereket biztosít a civil tudósoknak a kulturális szektorban (link .)
- Tevékenységek: nemzetközi partnerségek létrehozása, közös kulturális programok, művészeti és közösségi projektek, digitális innovációk.
- Eredmények: új hálózatok, közös kulturális produkciók, fenntartható működési modellek.
- Partnerek: kulturális intézmények, művészeti szervezetek, civil szervezetek Európa-szerte, több tagállam részvételével.

3. LOE for GOOD projekt - (Libraries of Emotions for Good) - Könyvtárak a Jóllétért. Célja: könyvtárak hálózatának létrehozása, amely a biblioterápia eszközeivel segíti a társadalmi befogadást, mentális egészséget és közösségi rezilienciát.
- Tevékenységek: biblioterápiás programok, digitális eszközök fejlesztése, workshopok, közösségi események.
- Eredmények: új módszerek a könyvtárakban az olvasás és érzelmi jóllét támogatására link ; európai könyvtári hálózat kiépítése.
(Folytatjuk. Ref.: Szabó Eszter)

Előző rész: link .

A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
27 - Természetesen, meg is teszem/tettem
2 - Természetesen, de nem állhatok ki mellettük nyíltan
0 - Ha fenntartónk nem orrol meg érte
8 - Nem, nekem/nekünk nincs mit követelni
28 - Természetesen; közös ügy mellett állnak ki.

85%-nyi válaszadó szerint természetes a kiállás, 12% szerint nem szükséges. Ha a tényleges, "tettleges" kiállást vesszük alapul, pl. nyilvános nyilatkozattal, pláne a demonstrációhoz való csatlakozással, akkor a 85%-ot inkább szándéknak érdemes értelmezni. Magánban a nyílt kiállás kénytelen mellőzésével kapcsolatban - ld.: 2 válaszadó, 3% - érkezett visszajelzés, a fenntartó lehetséges retorziójára célozva. A vonatkozó diagram: link (MG)

Az idei Vándorgyűlés KIT műhelyének egyik tanulsága, hogy a különböző szolgáltatások, civil szerződések közös pontja, hogy még hiányos az olvasói visszajelzés-gyűjtésének módszertana, illetve annak csatornái. Fülöp Endre esettanulmánya - Adatalapú szolgáltatásfejlesztés a Qulto STAT segítségével link - épp arra világított rá, hogy a visszajelzés hiánya csak látszólagos: a felhasználók a kattintásaikkal folyamatosan "szavaznak", csak eddig nem hallottuk meg őket.

A visszajelzések gyűjtése ma már nemcsak a "Vendégkönyv" vagy kérdőívek kitöltését jelenti. Az innováció leginkább abban rejlik, hogy a könyvtárak a passzív megfigyelést és az adatalapú elemzést hívják segítségül, így az olvasónak nem kell "dolgoznia" ahhoz, hogy véleményt mondjon - hiszen a viselkedése beszél helyette. Ilyen olvasói viselkedésmérők lehetnek az olvasó digitális lábnyoma, vagyis a kattintás-hőtérképek, vagy eseménynaplókat és statisztikákat gyűjtünk, esetleg eszközhasználati szokásokat elemzünk (milyen napszakban, milyen eszközről, stb).

A KIT műhelyben bemutatott esettanulmány arra mutatott rá, hogy a felhasználói viselkedésminták elemzése képes pótolni a hiányzó verbális visszajelzést: amikor az adatok alapján optimalizálták az ajánlók megjelenését, a könyvtárosok által szerkesztett listákra érkező kattintások száma megduplázódott, az eloszlás egyenletesebb lett.
Ez a számszerűsíthető eredmény azt bizonyítja, hogy az olvasók valóban igénylik a minőségi tartalmat, és a szakmai munka megtérülése pedig igenis mérhető - nem szavakkal, hanem a szolgáltatás valós használatával.

A legnagyobb innováció ma a "néma adatok" megszólaltatása, amelyek segítik az optimalizálást és döntéshozatalt.

A CILIP (az angol könyvtárosok egyesülete) vezetői készségeken alapuló online képzési programot dolgozott ki, amely két konkrét területen fejleszti az angliai közkönyvtári munkaerőt: digitális készségek és jövőbeni műveltség. A CILIP által megrendelt képzést a kulturális szolgáltató bizonyítékokon alapuló cselekvés (Evidence to Action) eljárással és az év elején végzett ágazati kutatás alapján tervezte meg. Az "Új készségek a jövő könyvtári vezetői számára" projektet a CILIP az Angol Művészeti Tanács finanszírozásával készítette el. Az online, egyéni tempóban végezhető modulok keretrendszere felméri a résztvevők ismereteit a témákról a képzés előtt és után, így mérhetőek a tanulási eredmények. A két modul:

1. Digitális készségek - a könyvtár, mint a digitális hozzáférés portálja, alapvető készségektől és a digitális információs szolgáltatásoktól a MI megértéséig és használatáig.
A hallgatók, mint feltörekvő és törekvő vezetők szerepe ebben a folyamatban.
Célja:
- Bemutatni: hogyan kapcsolódnak a digitális készségek és ismeretek a könyvtárak céljaihoz és értékeihez, benne: egyenlőség, befogadás, etika, valamint azt, mindenki számára biztonságos és támogató tér biztosítása.
- Bevezetni a tanulókat azokba a stratégiai készségekbe és céltudatosságba, amelyekre szükségük van a könyvtáraik digitális átalakításához.
- Segíteni a tanulókat a digitális trendek és technológiák, köztük a MI szerepének megértésében, és feltárni azok lehetséges hatását a könyvtári szolgáltatások nyújtására.

2. Jövőbeni műveltség - az UNESCO Jövőbeni műveltség keretrendszerével és a CILIP Future Libraries eszközkészletével támogatja a jövőbeli helyi igények kielégítésére szolgáló stratégiák kidolgozását. Célja:
- Segíteni a hallgatókat a jövőbeni műveltség koncepciójának és előnyeinek megértésében a közkönyvtárakban végzett munkájuk tervezése és lebonyolítása során.
- Eszközöket adni a hallgatóknak az agilis stratégiák kidolgozásában.
- Segíteni a hallgatókat a képzelet és a kreativitás értékelésében, a rugalmasság és a bizonytalanságkezelés képességében.
- Segíteni a tanulókat a saját könyvtári stratégiáik forgatókönyveinek tesztelésében. (ford.: MG)

Megtartotta szakmai napját a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. A már több éves hagyományra visszatekintő esemény ezúttal az idő témakörét érintette, amelyre előadással, workshoppal és díjátadóval is készültek. A rendezvényen a szakmai tapasztalatok megosztásán és elismerésén kívül a kapcsolatépítés és az új ismeretek elsajátítása is szerepet kapott.

Amellett, hogy lesz egy nagyon érdekes, izgalmas és azt gondolom, hogy aktuális előadás - az időmenedzsment témakörben - átadjuk majd az Olvasóinkért-díjat, valamint a Zala megyei szervezet nevében egy másik elismerést is azoknak a könyvtárosoknak, akik kiemelkedő munkát végeztek a közösségért és a könyvtár szakma népszerűsítéséért - részletezte Tóth Renáta, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója.

A jelenlévők Palányi Ildikó, a Pannon Egyetem Gazdálkodási Kar docensének előadásában az időmenedzsment praktikákat, az idő hatékony beosztásához szükséges gyakorlati módszereket ismerhették meg.
Az oktató kiemelte: a feladatoknál nélkülözhetetlen egy fontossági sorrend felállítása.
- A mai nap is arról szólna egy előadás, illetve tréning keretében, hogy az időgazdálkodás praktikáit megismertessem a jelenlévőkkel. Tehát azt, hogy hogyan tudnak időt spórolni, mennyire fontos az, hogy tudják a céljaikat priorizálni és tudjanak sokszor nemet mondani - mondta dr. Palányi Ildikó docens, tanszékvezető.

Az elmúlt öt évben a könyvtár infrastrukturális, szakmai és közösségi szinten is látványosan fejlődött. A megújult gyermekkönyvtártól a digitális szolgáltatásokig, a zöld szemléletű programoktól az országos elismerésekig számos eredmény fémjelzi az intézmény munkáját. Abonyi Szilvia újraválasztott igazgatóval a mögöttünk álló időszakról, a jelen kihívásairól, a mesterséges intelligencia szerepéről és a jövőbeli tervekről beszélgettünk.
- Öt évvel ezelőtt átfogó fejlesztési tervekkel kezdtél bele az igazgatói munkába. Most, a megerősített bizalom után, hogyan értékeled az elmúlt időszakot?
ASz.: Szerencsére elmondhatom, hogy a tárgyi, technikai és infrastrukturális fejlesztések tekintetében egyaránt sikerült előrelépést elérnünk. Megújult a gyermekkönyvtárunk teljes bútorzata és festése, korszerűsítettük a rendezvény- és kiállítótermünk világítását. Számos új eszközzel - például projektorral, kamerával, notebookkal, sőt elektromos kerékpárral - gazdagodtunk. A kölcsönzői tér klimatizálása is elkezdődhetett, az udvarunk pedig örökzöldekkel szépült.

Folyamatosan megújul gyűjteményünk is, 2024 végén 89 254 dokumentumot tartottunk nyilván, összesen 119 millió forint értékben. Beszerzéseink 20 százaléka közvetlenül olvasói kérések alapján történt, ami jól mutatja, hogy igazodunk a használói igényekhez. A szolgáltatásokban és a közösségi életben is sok újítás történt. A legnagyobb ugrást a digitális szolgáltatások hozták: a TextLib mobilapplikáció, a digitális olvasójegy bevezetése, a wifi lefedettség teljes körű kiépítése és a közösségi médiában való aktív jelenlét mind hozzájárult ahhoz, hogy a könyvtár virtuálisan is közösségi térré váljon. De legalább ilyen fontosnak tartom a Gondolkodj ökosan! programunkat, amely a zöld szemléletet hozta közelebb az olvasókhoz, valamint a Meseláda szolgáltatást, amely nyolc óvoda és egy bölcsőde bevonásával a korai olvasóvá nevelést segíti. Közösségi programjaink - mint a Félegyházáról indultak beszélgetés-sorozat, a Hattyúkerti zenés esték vagy a Betűbölcsi - a város életének is meghatározó, népszerű eseményei hosszú évek óta.

A főváros születésnapja, valamint a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 200. évfordulója alkalmából ezúttal Karikó Katalin, a 2023-as Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-díjjal kitüntetett kutatóbiológus volt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban rendezett, "Nekem az Olvasás" című pódiumbeszélgetés vendége.

"Nem volt könyvespolc. Egy szoba volt, ott volt négy ágy, egy fűrészporos kályha, egy varrógép, négy szék, és középen egy nagy asztal. A szekrényben voltak négyünk ruhái, és nem volt könyv" - idézte fel a kisújszállási gyermekéveit Karikó Katalin, aki ezután a Nobel-díjig vezető rögös útról is beszélt.
"Semmi különleges képességem nincs, a memóriában sem, nem is voltam zseni, általános iskola első osztályban már 4,0 átlagú voltam - még beszélgetésből is négyest kaptam, pedig anyukám szerint azt tudok. Csak az a képességem volt meg, hogy tudtam, tudok ma is koncentrálni. A régi világban könnyebb volt azért, a mai világban nagyon sok minden van, válaszolni az e-mailre, a főnöknek... szóval nagyon sok minden az, ami az ember figyelmét elvonja. De én teljesen ki tudok kapcsolni mindent, akár kígyót, békát is kiabálhatnak rám. Szerettem pályázatokat írni, amikor 8-9 hónapon át egy dologra koncentráltam, egy problémára" - fejtette ki.

Beszélt arról is, hogy amikor rájött, hogy megértett egy problémát, az óriási boldogságérzést jelentett számára. Leírta a megoldást, de aztán elutasították az ötletét. Úgy gondolta, nem értik, miről van szó és mit kellene csinálni, úgyhogy legközelebb jobban akarta leírni, meg is kérdezett mást is, hogy ő érti-e. Mindig az volt benne, hogy "én mit tehetek", nem az, hogy más mit tegyen.

Karikó Katalin szerint a Nobel-díj elnyerése nem jelenti azt, hogy most már kényelmesen hátradőlhet. "Kutatónak lenni az áldás és átok. Áldás, mert ki tudom találni, hogy ezt így meg úgy lehetne bizonyítani, de átok, hiszen egy pillanatig se tudok nyugodtan ülni, mert eszembe jut valamilyen folyamat, és akkor eszembe jut az, hogy lehet, hogy ez segítene valakiknek, akik most meghalnak, mert nincs megoldás. És amikor bármit mondanak, hogy ide menj, oda menj, én közben azokra gondolok, akiknek most tudnék segíteni, de akkor mit csinálok, miért nem segítek? Szóval emiatt sohasem fogok nyugodtan ülni, nem fogok megnyugodni".

2025. november 14-16. között immár tizenegyedik alkalommal rendezik meg Magyarország egyik legnagyobb kulturális eseményét, az Országos Rajzfilmünnepet. Az ingyenesen látogatható fesztivál nem egyetlen központi helyszínen zajlik, hanem szerte az országban művelődési házak, könyvtárak, iskolák, óvodák, mozik és más közösségi terek adnak otthont a programoknak. Idén már több mint 500 helyszín csatlakozott a közös ünnephez.
A Rajzfilmünnep minden évben kiemelt figyelmet fordít a magyar animáció legnevesebb alkotóinak, a hazai filmstúdiók legfrissebb produkcióinak, valamint a művészeti egyetemek animációs hallgatóinak bemutatására. A nemzetközi fesztiválválogatásoknak köszönhetően a közönség idén is találkozhat a legkiválóbb hazai és külföldi animációs rövidfilmekkel. A Bródy Sándor Könyvtár 2022-ben csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.
Idén több helyszínen veszünk részt a programsorozatban. (Egri Ügyek)

- A hatvani Ady Endre Könyvtárban pénteken a Vízipók-csodapók és a Lengemesék kerül műsorra, este pedig fesztiváldíjas rövidfilmeket láthat a közönség - mondta Varga Zsuzsa, az intézmény igazgatója, aki a pénteki felnőtt programokról is részletesen beszélt.
- Délután 5 órától a felnőtteknek vetítjük a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál díjnyertes filmjeit, 20 órától pedig a Metropolitan Egyetem animációszakos hallgatóinak vizsgafilmjeit lehet megnézni. A két blokk között meglepetéssel készülünk, arra kérjük a látogatókat, hogy hozzanak magukkal egy csészét - fogalmazott.

A felbecsülhetetlen értékű muzeális könyvtári gyűjtemény megőrzése érdekében korszerű hő- és páraszabályozó rendszer épül az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával.

Az 1561-ben alapított ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár csaknem kétmillió dokumentumával a főváros harmadik legnagyobb könyvtára, amely kiemelkedő értékű, európai szinten is jelentős muzeális könyvtári gyűjteményt őriz. Az állományban 14 corvina, nyolc magyar nyelvemlékkódex, Magyarország harmadik legnagyobb ősnyomtatvány-gyűjteménye, több tízezer kézirat és régi nyomtatvány található. A több százezer darabot számláló gyűjtemény eszmei értéke felbecsülhetetlen. A könyvtárnak az egyetem tudományos munkája korszerű kiszolgálása mellett kiemelt feladata ezen nemzeti kulturális örökség védelme és bemutatása is. A könyvtári raktárakban alapvető követelmény az állandó hőmérséklet és páratartalom biztosítása, amely a védett kulturális javak megőrzésének záloga. Ennek érdekében az intézményben korszerű hő- és páraszabályozó rendszert építenek ki. A fejlesztés előkészítéseként a könyvtár szakemberei négy hónapnyi munkával elvégezték a muzeális raktár teljes házon belüli átköltöztetését.

Az áthelyezés a Ferenciek terén álló könyvtárpalotában három emeleten, hat raktárhelyiségben őrzött muzeális állományt érintett, amely a könyvtár legértékesebb gyűjteményrészét képezi. Többek között kódexek, fragmentumok, ősnyomtatványok, középkori oklevelek, 16. századi antikvák, 17-18. századi könyvanyag, autográf kéziratok, metszetek és térképek, de Magyarország legnagyobb fennmaradt céhlevélgyűjteménye is szerepelnek az archívumban.

A feladat nagyságrendjét jól mutatja, hogy a munkálatok 53 napon át összesen több mint 3100 munkaórát vettek igénybe. A könyvtárosok munkáját több önkéntes - egyetemi oktatók és munkatársak - is segítette. Összesen 67 fő dolgozott azon, hogy a nemzeti örökség felbecsülhetetlen értékei biztonságban maradjanak. Az összefogásnak köszönhetően a könyvtár a költöztetés ideje alatt is biztosította szolgáltatásai folytonosságát, ami külön szervezési és emberi teljesítményt igényelt.

68 évnyi építkezés és fejlesztés után a Katonai Könyvtár egy néhány száz könyvet tartalmazó fiatal szervezetből a tudás "óriási fájává" nőtte ki magát. A digitális korban az egység úttörő a digitális átalakulásban, elektronikus dokumentumtárat épít, számos kreatív kulturális és oktatási tevékenységet szervez, és mélyen integrálódik a nemzetközi közösségbe. Magasan képzett munkatársakkal a Katonai Könyvtár megerősíti pozícióját, mint "mozdony", a kultúra és a tudás "vörös címe", amely méltó a Párt, az Állam, a Hadsereg és a nép bizalmára.

68 ősszel ezelőtt, 1957. november 15-én, Nguyen Chi Thanh tábornok, a Vietnami Néphadsereg Általános Politikai Osztályának vezetője irányításával a Katonai Könyvtár a tudás zöld hajtásaként született meg a háború bombái és golyói között. Az első "könyvtári katonák" mindössze három emberrel és néhány száz egyszerű könyvvel erdőkön keltek át és patakokon gázoltak át, hogy tudást vigyenek az egységekhez és a katonákhoz. Ettől a zöld hajtástól kezdve 68 év dicsőséges utazás volt, az intelligencia, a kultúra és a "tudás megőrzése és terjesztése" küldetéséhez való hűség útja.

A gyerekek:
- a jövő látogatói, fogyasztói
- ha nem érzik magukat jól, szüleik se maradnak sokáig, vagy egyenest el sem jönnek
- ha nem kötjük le őket, elevenségükkel akár kárt is okozhatnak...
Feltehetően ilyen megfontolások indokolják pl. a belgiumi Seneffe kastélymúzeuméban, hogy ne csak a megszokott tájékoztató feliratokat készítsék el - nyilván a felnőtteknek -, hanem külön gondoljanak a gyerekekre; idomulva az ő befogadói szintjükhöz. A számukra készített táblácskák szövege egyszerű, rajzos, és valamilyen, a kiállításhoz kötött sztorit vázol, akár kisebb feladatokat adva. A szövegeket akár gyerek maga olvashatja, de kísérői fel is olvashatják neki.

A múzeum eljárása persze nem egyedi. Belgiumban, Németországban pl. sokhelyütt látni a település egy-egy nevezetességét leíró utcai tájékoztatótáblát, melynek egy részében a fenti szempontok szerinti gyerekeket célzó tartalom található. (MG)

A használók igényeiből indul-e ki a könyvtár, vagy a maga által fontosnak tartott dokumentumok, eljárások és szolgáltatások állnak figyelme középpontjában? A kérdés persze nem válaszolható meg feketén-fehéren. De vannak árulkodó nyelvi, tevékenységbeli jelek arról, hogy a könyvtárak, könyvtárosok hová teszik a hangsúlyt. Lássunk egy párhuzamot az internetes platformok világából, hogy átgondolhassuk hozzájuk képest a könyvtárak helyét, attitűdjét, használóorientációjuk szintjét. (MG)

- Cory Doctorow sci-fi író, tech-újságíró és aktivista, aki több mint három évtizede küzd a szabadabb és felhasználóbarátabb internetért. 2022-ben blogján ő alkotta meg az enshittification koncepcióját, amit magyarul leginkább az elszaródás fogalmával lehetne visszaadni, és ami azóta rengeteget idézett kifejezés lett, amikor az kerül szóba, hogy hogyan romlott el az internet.

Ahhoz, hogy az elszaródás végbe mehessen, kellett az is, hogy az elmúlt bő egy évtizedben jelentősen megváltozzon az, ahogyan internetezünk: ebben az időszakban futottak fel igazán az úgynevezett platformok, melyek amolyan közvetítő felületként szolgálnak a mezei felhasználók és a kereskedők, médiatermékek, hirdetők között. (...) Ez óriási hatalmat adott a platformok tulajdonosainak kezébe, amivel egyre inkább el is kezdtek visszaélni. Doctorow szerint a platformok elszaródása három fázisból áll:
1. A platformok először jók a felhasználókhoz: olyan szolgáltatást nyújtanak, ami miatt sokan ki akarják próbálni, és élvezik is, amit kapnak.
2. Majd amikor már elég felhasználó van benn a rendszerben, a platform az erőforrásait arra kezdi el használni, hogy a felhasználók kárára a vállalatoknak és a hirdetőknek kedvezzen.
3. Végül, amikor már a vállalatok is kellő számban jelen megjelentek és berendezkedtek, a platformok ismét váltanak, és innentől a cél az, hogy a felhasználók és a hirdetők kárára a platform tulajdonosai és részvényesei járjanak jól.

A könyvolvasás taktilis érzése - pl. a lapok ujjal érzékelése - többérzékűvé teszi az információfeldolgozást. Ezzel szemben a monoszenzorosság - pl. e-könyv esetén - felszínesebbé teszi az információfeldolgozást. link

A vágy kialakulásának többszenzoros folyamata van, pl. az almát meglátjuk a fán (törekvés - arousal), s onnantól megkívánás, elképzelés, megközelítés, nyújtózkodás, elérés, beleharapás, megnyugvás követik egymást. A szkrollozásnál csak a vágy van, amit nem is értünk teljesen (gazdagabb, más, vagy más helyzetben lévő emberek, stb. látványa). A vágyakozás kialakulása után már megyünk is tovább. És ez naponta sok órán keresztül zajlik. Ilyen még az emberiség történetében nem volt. A szkrollozás során keletkezett tengernyi motiváló inger, vágy, melyeknek egyikének sincs levezetése, és nem is nagyon emlékszünk, hogy miknek hatására alakultak ki. Mindezek következménye a diffúz elégedetlenség érzése.

Ma félünk a semmittevéstől. Bár az agynak éppen ez az alapállapota. Az általunk ismert világot is az aktívan semmittevő emberek hozták létre (Einstein pl. rengeteget sétált). Ráadásul a semmit nem csináló befelé fordulás nem esik mindig jól. Néha kellemetlen gondolatok jönnek. Kellemetlen és depresszívvé tesz a rumináció, azaz a gondolatokon való kérődzés. Kifáradnak a szándékos koncentrációért felelős agyterületek, és DAF-szindrómát (directional attention fatigue) idéznek elő. link

Ha kialakul e kellemetlen helyzet, megoldás lehet pl. az erdőfürdés - hangokra figyelés, amely lényegében a nem szándékos figyelem gyakorlása. Ez enyhíteni tudja a folytonos szándékos figyelem (TPN - task positive network) okozta károkat, mert pihenni hagyja annak agyterületeit. A semmittevést nehéz elkezdeni a szociális nyomás miatt, mely szerint folyton hatékonynak kell lennünk: "az a jó, aki termel". "annyit érsz, amennyit megtermelsz", "egyébként pedig élősködsz" - fejtegeti Szász Máté neurobiológus. (ref.: MG)

Előző rész: link .

Aki abban a hitben él, hogy az orvostudományi kutatások minden területet lefednek, és nem hullanak ki kliens csoportok a tudományos kutatási palettából, sajnos tévednek. 30 éve még ismeretterjesztő hetilapokban megjelent írások népszerűsítették a tudományos felfedezéseket. Ez mára már a múlt.

A 25 éve létesült doktori iskolák igényei szerint az ún. impakt faktoros folyóiratokban való közlés vált a fokozatszerzés alapfeltételévé. Hazánkban a szakfolyóiratok közül jelenleg 58 cím rendelkezik impakt faktorral, és a közlés nyelve is általában az angol lett. Nem éri meg magyarul publikálni, állítják a kutatók. Ezt teljesítménymérő eszközök bevezetésével és a különböző juttatási rendszerek révén érték el a döntéshozók, felhasználva a közpénzen fenntartott, de a valós igényektől elvált és a hétköznapi klinikai szükségletektől eltávolodott, kiugró aránytalanságokon alapuló egészségügyi kutatási rendszert, mint eddig kialakult szisztémát.

Következmény: a hazai tudományos nyelv leépül, szakfolyóiratok szűnnek meg. Az MTMT adatbázist használva a számszerűsített adatok eléréséhez 1203 folyóirat megszűnését vagy beolvadását tartják nyilván. A szakirodalom feltárása észrevétlenül átcsúszik a Magyar Orvosi Bibliográfia rendszeréből az angol nyelvű forrásokat is széles körben indexelő és tároló Magyar Tudományos Művek Tára adatbázisba. A mesterséges intelligencia elérésének idejére megnyertük magunknak a jogot - orvosi és tájékoztató könyvtárosok -, hogy a hazai orvosi kutatási eredményeket angolul keressük vissza külföldi adatbázisokban és az MTMT-ben, viszont elveszíthetjük a lehetőségét, hogy a hazai orvosi tudományos nyelvet, mint a közlés eszközét megőrizzük.

Egyik napról a másikra, titokban eltüntették 12 év leleplező értékű dokumentumait az ombudsmani hivatal honlapjáról. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapjáról link szombatról vasárnapra eltűntek a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet elmúlt tizenkét évben kiadott állásfoglalásai. Ezek az állásfoglalások sok esetben az egyedüli, nyilvánosan hozzáférhető szakmai dokumentumok voltak kisebbségi, roma- és gyermekjogi és más diszkriminatív ügyekben, miután az ombudsmani rendszert az Orbán-kormány 2010 után gyakorlatilag kiüresítette.

Szalayné november 4-én nyugdíjba ment (utóda Gyeney Laura), de előtte nem sokkal, mintegy hattyúdalként, több kemény hangú állásfoglalást is kiadott: az egyik azt vizsgálta, hogy az önazonosságinak nevezett, az egyes településekre való beköltözés megnehezítését lehetővé tevő törvény milyen hatással van a romákra (erről itt link írtunk), a másik azt, hogy milyen döbbenetes mértékű szegregáció valósul meg az egyházak által üzemeltetett magyarországi iskolákban (ezt itt link mutattuk be).

Mivel Szalayné távozása után az AJBH átalakította honlapját, először azt lehetett hinni, hogy az állásfoglalások véletlenül vagy technikai baki következtében tűntek el, és múlt pénteken az oldal keresőjével még meg lehetett találni a dokumentumokat. Mostanra viszont nyomuk sem maradt, miközben a másik, továbbra is hivatalban lévő biztoshelyettes, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó Bándi Gyula állásfoglalásai továbbra is megtalálhatók az oldalon.

Kapcsolódó:
1. Válaszolt az AJBH: nem töltik fel az új oldalukra az eltüntetett, kényes ombudsmani állásfoglalásokat
link
2. A nemzetiségi ombudsmanhelyettes azt tette, ami egy alkotmányos rendszerben a dolga: próbálta megvédeni a sérülékenyek jogait link
3. Közzétesszük az AJBH oldaláról eltüntetett dokumentumokat link

A mesterséges intelligencia technológiák világa nem szűkölködik a meglepő érdekességekben. Nehéz szabadulni ettől a gondolattól, amikor az ember a kezébe veszi a neves Oxford University Press (OUP) könyvkiadó által készíttetett felmérést, amely a tanuló ifjúság és az MI-használat kapcsolódásait vizsgálta. Ráadásul - bár az OUP, ahogy a neve is utal rá, egyetemi szinteken mozog - ez a kutatás kifejezetten a 13 és 18 év közötti korosztályra, tehát a még közoktatásban tanuló diákságra vonatkozott. Elterjedt - részben empirikus tapasztalatokkal is alátámasztott - vélekedés, hogy a fiatal korosztályok előszeretettel és széles körben használják a generatív MI technológiákat, nem csupán magánéleti helyzetekben és témákban, hanem kifejezeten a tanuláshoz kapcsolódóan is.

A szakirodalomban, de a közbeszédben is már egy jó ideje terjedő félelem éppen arra vonatkozik, hogy a fiatal generációknál a chatbotok magát a gondolkodást váltják ki. Elterjedt az a sarkos megfogalmazás is (ráadásul felmérésekre, kutatási eredményekre hivatkozva), hogy az MI-használat egyenesen elbutítja az embert és a nagy nyelvi modellek használata alapjaiban rombolja a tanuló fiatalokban a kritikai gondolkodás készségét, hajlamát. Az Oxfordi Egyetemi Könyvkiadó bevezetőben említett kutatása éppen ezért szolgálhat meghökkentő eredményekkel. A publikált vizsgálati anyagból ugyanis az derül ki, hogy a közoktatásban tanuló brit diákok jelentős része éppen hogy negatívumnak tartja azt, hogy a mesterséges intelligencia "túlságosan megkönnyíti" az iskolai feladatok végrehajtását. A szigetország tanulóinak mintegy 80%-a használ rendszeresen MI-t, mindössze 2%-uk mondta azt, hogy jellemzően nem használ ilyen eszközöket az iskolai munkájában. Ugyanakkor a válaszadó MI-használó tanulók 62%-a nem bánná, ha az iskolai feladatok megoldása, az MI-használat ellenére, nagyobb kihívást jelentő, azaz nehezebb maradna. (via MI Újság)

Az egyetemi és a közoktatási szférát is komoly kihívások elé állította a mesterséges intelligencia villámgyors elterjedése. Az AI-szakértő Verebics János szerint "Tudomásul kell venni, hogy ma már nem a dolgozat a lényeg, hanem az, hogy a hallgató annak tartalmát hogyan tudja megérteni, bemutatni, a gyakorlatban alkalmazni. Az AI egyfajta kutatási asszisztensként kiválóan működik bármilyen dolgozatnál, cikknél, felkutatja, előrendezi az információkat. A hallgatónak pedig az a dolga, hogy azokat ellenőrizze, rendszerezze, a saját gondolatmenetébe illessze. Tehát az AI segíti a munkát, de nem váltja ki."

Olyan alapelveket kell kidolgozni, amelyek megbízható, etikus és kompetenciaalapú vizsgakultúra kialakítását teszik lehetővé. Hogy ez a gyakorlatban hogyan nézne ki, ma még nem könnyű megmondani - ami biztos, hogy foglalkozni kell vele, tanulmányozni a lehetőségeket és készülni az átállásra. Verebics szerint az egyetlen dolog, ami most segít, az edukáció. "Ehhez viszont oktatási anyagokra van szükség, mind a tanárok, mind a diákok számára. És nemcsak a felsőoktatásban, hanem már a közoktatásban is" - mondja a szakértő, aki az AI általános iskolai és középiskolai bevezetésére alternatív szakértői javaslatot dolgozott ki, amit a Modern Iskola portálon link tett közzé.

A szakértő tapasztalatai szerint (...) meglehetősen heves az ellenállás szülői oldalról az AI iskolába engedésével kapcsolatban. Sokan nem is ismerik ezt a technológiát, ezért eleve félnek tőle, ráadásul csak a sajtóból érkező, sokszor meglehetősen negatív kontextusaival találkoznak. A sorozat záró részeként megjelent, ingyenesen letölthető kézikönyvben találni gyakorlati javaslatot arra, hogyan lehet a szülőknek elmagyarázni az AI értelmes felhasználását, annak fontosságát.

A változás kulcsa az, hogy a tanárok maguk is aktív részesei legyenek ennek az átalakulásnak - ne elszenvedői, hanem formálói.

Kr. u. 150 körül a Római Birodalom a fénykorában volt, és ekkor érte el legnagyobb kiterjedtségét. Három kontinensen - Európán, Ázsián és Afrikán - át húzódott, és több mint 55 millió lakosa volt. Az utak hatékonyan fogták össze a birodalmat, és már akkor is óriási jelentőséggel bírtak. Összekötötték a tartományokat az Atlanti-óceántól az Eufráteszig és az észak-angliai Hadrianus-faltól Dél-Egyiptomig. Ennek az úthálózatnak köszönhetően biztosított volt a gyors csapatmozgás, valamint az áruk és eszmék - de a betegségek - cseréje is.

Ezt az úthálózatot a régészet eddig csak töredékesen dokumentálta. A Tom Brughmans régész (Aarhusi Egyetem, Dánia) vezette nemzetközi csapat most ezt változtatja meg a Scientific Data folyóiratban és az Itiner-e interaktív online platformon link megjelent tanulmányukkal. Ezen a címen érhető el a Római Birodalom útjairól szóló legrészletesebb és legnagyobb nyílt digitális adathalmaz. Az Itiner-e egyben interaktív "Google Térképhez" is hasonlít azok számára, akik Európát és Észak-Afrikát szeretnék felfedezni az ókori utak mentén.

A digitális térképhez és a tanulmányukhoz a csapat körülbelül 40 országból származó adatokat elemzett. Az így létrejött úthálózat összesen 299 171,31 kilométernyi utat foglal magában, mintegy négymillió négyzetkilométeres területen. Ez több mint 100 000 kilométerrel hosszabb, mint korábban gondolták. A főutak - az úgynevezett viae publicae - a teljes útvonal mintegy 34 százalékát teszik ki, a többi mellékút. Mivel részletes bizonyítékok az utak építésére, használatára és változásaira vonatkozóan csak néhány esetben álltak rendelkezésre, "a teljes római kori úthálózat változásainak bizonyítékokon alapuló rekonstrukciója birodalmi szinten jelenleg nem lehetséges" - írja a csoport. Azonban ez a "három százalékos bizonyosság" nem kudarc, hanem "cselekvésre való felhívás".

A térképet böngészve kérhetjük a mai domborzati viszonyokat, a mai úthálózatot és településneveket is, de van lehetőség online távolságmérésre is. (ref.: MG)