Széles körű lefedettséggel rendelkezünk a helyi közösségben - mondja a KIT-nek Jörn Norum Slemdal könyvtárt vezető ifjúsági könyvtáros.
- A norvég könyvtári törvény mércét állít fel munkánk számára. Helyi szinten fő hangsúlyaink közé tartozik az irodalom iránti öröm terjesztése (különösen a fiatalok körében, ahol ez csökkenő mutató), valamint a változatos irodalmi program. Az ifjúsági klub és a helyi önkéntes központ nemcsak ugyanabban az épületben található, mint a Furuset könyvtár, hanem mindannyian ugyanazon szervezet részei vagyunk, ugyanazzal a vezetőséggel.
- Ezért a teljes név fordításban "Furuset Könyvtár és Tevékenységi ház" link (videó: link ).
- A lehető legszorosabban együttműködünk. Több tinédzser-olvasóklubunk is van, ahol a könyvtári alkalmazottak támogató csapatként működnek együtt az irodalmi csoportokat működtető ifjúsági munkatársakkal. Fiatalokat toborozunk, akik a klubba látogatnak, hogy önkéntesként működjenek együtt irodalmi eseményeken.
- Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy semleges, nonprofit találkozóhely legyünk a furuseti helyi közösség számára. Nyitvatartásunk tíz éve alatt úgy érezzük, sikerült ezt a szerepet betöltenünk.
- Egy másik dolog, hogy megünnepeljük a közösség számára fontos különféle fesztiválokat és eseményeket, legalább egy releváns irodalmi kiállítással, például a ramadánt, a karácsonyt, a pride-ot és a Fekete Történelem Hónapját. Rendkívül sokszínű látogatói körünk van, és a könyvtárnak ezt tükröznie kellene.

- Az, hogy az emeleten szakemberek dolgoznak a gyerekekkel, áldásos a ház általános működése szempontjából. Ahelyett, hogy ki kellene dobni azokat a gyerekeket, akiknek rossz napjuk van, vagy elzavarni azokat, akik a földszintet szeretnék csendes tanulásra használni, be tudjuk vonni az ifjúsági csapatot. A második emelet minden hétköznap 14:00 órától a fiatalok számára van fenntartva, ami azt jelenti, hogy oda lehet irányítani őket, ahol eltölthetik szabadidejüket úgy, hogy biztonságos felnőttek vannak a közelükben. - Képek a Furuset Könyvtár és Tevékenységi házról: link ) (összeáll.: MG)

(Módosítva) - A holland állami és üzleti szolgáltatóknak kötelessége elérni az ügyfeleket
- A könyvtár alkalmas hely és "oktatási funkció" az ügyfelek elérésére
- A könyvtárak számának zsugorodása megszűnt, amellett, hogy új funkciókat kaptak.

Korábbi hírünkben link jeleztük, hogy a közösségi hozzáférés szolgálata mentén felpörögtek a korábban bezárásra ítélt holland kistelepülési könyvtárak, és új funkciót kaptak a mozgókönyvtárak is.

Az Alliantie Digitaal Samenleven ( link ADS) - Digitális Társadalomért Szövetség színeiben Deuten-Makkai Réka projektvezető szólt a vándorgyűlés KIT-műhelyében az Informatiepunten Digitale Overheid (IDO) digitális szolgáltatópontok hálózata működéséről.

A holland közszolgálati könyvtári ellátás rendszeréröl szóló törvény szerint minden lakos számára ésszerű távolságon belül kell legyen elérhetö könyvtár. Ezt az önkormányzatok elég nagy tehernek élték meg. Ez ugyanis nem fért bele a hagyományos könyvtárképükbe. A kormányzat belátta, hogy a könyvtárakra szükség van, többek között abban is, hogy a digitalizáció terén nyújtsanak segítséget, információt és kurzusokat.

"Társadalmi könyvtárakká" váltak ezáltal a könyvtárak és társadalmi ügyeket kezdtek felvállalni. Az szövetség munkáját a belügyminisztérium kezdte finanszírozni, mivel a digitális inklúzió kérdése egy területeket átívelő feladat. A kezdeti sikerek láttán az egészségügyi minisztérium is belépett finanszírozónak a digilási egészségügyi ellátás hozzáférhetösége terén.

Hollandia - Finnországgal együtt az élen állnak a digitális ismeretek terén Európában 80%-kel (Magyarország 50%), mégis van mit javítaniuk: mert minden állampolgárnak online bankszámlát kell használnia. Mivel 4,5 millió holland nem tud online bankolni, a bankok felkérték az ADS-et, hogy velük együttműködve befogadó stratégiát építsenek ki. Ezt a helyi szervezeteken - pl. könyvtárakon keresztül - vezettek be. A bankok tehát fizetnek a könyvtáraknak, hogy azok segítik az embereket az online bankolásban. (ref.: MG)

A könyvtárak semleges területet jelentenek, ezért kiváló közvetítők - mondta Monok István a debreceni vándorgyűlés plenáris előadásában.
- A jövőbeni könyvtári hatalomnak tehát ez egy kicsi, de fontos eleme lehet. Már akkor, ha képesek lesznek az együttműködésre egymással és a tudományos műhelyekkel, tudományos intézményekkel. (Zárójelben említem, hogyha nem is a reménylett hatalom megszerzése miatt, de legalább a fennmaradás lehetőségéért nagyon kellene erre az együttműködésre törekedni. A tudományos műhelyeknek ez éppen annyira érdeke, mint a könyvtáraknak.) Együttműködhetünk
- a tudomány művelésében,
- a tudományok támogatásában, és
- a tudományos eredmények disszeminálásában (könyvtártípustól függetlenül is).

Az együttműködések alapját a józan emberi belátás mellett a XXI. századi technológia adja. Az élet kevés területén van értelme a centralizációnak. A centralizáció ugyanis megöli az önálló tenni akarást, a nem a centrumban lévők aktivitását.
A könyvtárak azonban éppen azért teremtették meg a világszintű szabványokat, illetve szabvány értékű ajánlásaikat, hogy a lassan másfél évszázaddal ezelőtt megfogalmazott "egyetemes bibliográfiai számbavétel" ideája végre közelebb kerüljön a megvalósuláshoz. Az információs technológia változásai mind eszköz, mind program oldalán (hardver és a szoftver), mára valóban lehetővé tennék az emberiség alkotásainak teljes áttekintését.
- A két említett feltétel mellett, a világ értelmisége megfogalmazott néhány alapelvet is, amely ennek a célnak az elérését elvileg is alátámasztja. Ez az elv,
- a nyílt tudomány elve (Open Science), ennek részterületeivel, mint
- a nyílt hozzáférés (Open Access),
- a nyílt adatok (Open Data), és
- a közösségi tudomány (Citizen Science).

Nézzük meg a könyvtárban megtalálható tájékoztató és jelentkezési lap szövegét! (MG)
- Miért pont a "Könyvek és több?"
- A müncheniek 35%-a használja a városi könyvtárat. A digitalizáció és a számítógép-használat korában egyre nagyobb az igény a változatos, modern kínálatra. A "Bücher & mehr" elkötelezett a müncheni városi könyvtárak kínálatának fenntartása, sőt bővítése iránt a szűkös költségvetések idején is. A polgároknak a jövőben is hozzá kell férniük egy aktuális, vonzó és átfogó gyűjteményhez. A Bücher & mehr népszerűsíti és támogatja a Müncheni Városi Könyvtárat, különösen a 23 kerületi könyvtárat.

A Bücher & mehr 2005-ben jött létre regisztrált és elismert nonprofit szervezetként a kulturális és oktatási szektorban. Akkoriban több kerületi könyvtár bezárását sikerült megakadályoznia. Az igazgatósági tagjai önkéntesek. A Bücher & mehr éves közgyűlésein beszámol a tagsági díjak és adományok felhasználásáról. S hogy mit kínálnak?
- Ingyenes könyvtárhasználat: A jelenleg 20 eurós éves díjat tartalmazza a tagsági díj.
- Meghívók rendezvényekre: Tárlatvezetések, szerzői felolvasások, beszélgetések, valamint gyermekeknek és időseknek szóló tevékenységek.
- Függetlenség: segíti a helyi könyvtárakat a soron kívüli beszerzésekben, rendezvények és projektek (pl. olvasóverseny, gyerek nyelvtanfolyamok, PC-kiegészítők, játékkonzolok, e-olvasóeszközök, ülőhelyek, polcok stb.) finanszírozásában.
- Adómentesség: A "Books & More e.V." nonprofit státusza miatt az oktatási szektorban a tagsági díjak és az adományok adólevonhatók. 200 euró feletti adományok esetén örömmel állítunk adományigazolást.
A könyvtárad egyre jobb lesz - és te is segítesz!

A Books & more céljai:
- Lobbizás a közösségi könyvtárak megőrzéséért. Fórumként szolgál mindazoknak, akik törődnek a Müncheni Városi Könyvtárral.
- Sokcsatornás könyvtári kommunikáció támogatásával összehozza a fiatalokat és időseket, a könyvmolyokat és az internet rajongóit.
- Különleges lehetőségek biztosítása a közösségi könyvtárakban. Olvasásösztönzési projektek támogatása gyermekek, fiatalok és felnőttek számára.
- A kultúra és a történelem felfedezése kirándulások és beszélgetések alkalmával.
- Modern és személyre szabott szolgáltatások segítése a közösségi könyvtárakban.

További információ: link (ford.: MG)

(Frissített) Nagy kérdés volt a hazai könyvtári világban az, hogy a vírusidőszak után sikerül-e visszaszerezni a könyvtárhasználókat. Sok sikerjelentés utalt arra, hogy ez megtörtént, sőt, növekedés is megindult. Felülről kezdeményezett kihívásmozgalom is indult a könyvtárak használati számainak turbózására. Ami azonban kérdéseket is felvet fel, amíg nem biztosított a statisztikai alapfogalmak és adatszolgáltatás folyamatának egyértelműsítése. De ennek hatása nyilván később fog meglátszani. - Nézzük a Könyvtári Intézet által 2023. évi adatokkal kiadott trendjelentéseket link . (MG)

A könyvtástatisztikai adatok tetszetős feldolgozásával a múlt héten végzett a Könyvtári Intézet. Vonatkozó kiadványukban ezt írják a témában: - Az aktív használók száma 2015-ben még 1 739 626 fő, 2019-ben 1 511 576 fő volt, majd 2020-ra visszaesett 1 134 361 főre. A 2021-ben éppen csak kezdődő növekedési tendencia meredeken folytatódott 2022-ben: 1 319 459 főre emelkedett az aktív használók száma, ami 14%-os bővülést jelent az előző évihez képest, igaz, hogy 2023-ban kissé visszakorrigált, így 1 305 625 fő lett, ami népességarányosan nézve nem jelent változást. (KI)

A könyvtástatisztikai adatok tetszetős feldolgozásával a múlt héten végzett a Könyvtári Intézet. Vonatkozó kiadványukban ezt írják a témában: - Az aktív használók száma 2015-ben még 1 739 626 fő, 2019-ben 1 511 576 fő volt, majd 2020-ra visszaesett 1 134 361 főre. A 2021-ben éppen csak kezdődő növekedési tendencia meredeken folytatódott 2022-ben: 1 319 459 főre emelkedett az aktív használók száma, ami 14%-os bővülést jelent az előző évihez képest, igaz, hogy 2023-ban kissé visszakorrigált, így 1 305 625 fő lett, ami népességarányosan nézve nem jelent változást. (KI)

Horváth Sándor Domonkos a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér link 2024. évi forgalmi adatai alapján úgy látja, hogy a könyvszerető emberek visszataláltak a könyvtárba. Azért ők, mert 2023-hoz képest ugyan a beiratkozások száma nem nőtt, a látogatások és a kölcsönzések száma viszont igen.

Minden tevékenység része a kommunikáció - hallhattuk John F. Szabo-tól, a Los Angeles Public Library főigazgatójától a könyvtáros vándorgyűlésen.
- Azt hiszem, a könyvtárakban gyakran úgy tekintünk a kommunikációra, mint kellemes elfoglaltságra, hab a tortán, amit akkor csinálunk, ha van egy kis plusz pénzünk vagy kis plusz időnk. De azt hiszem, mindezt a könyvtári tevékenységünk alapvető, szerves részeként kell tekintenünk, és be kell fektetnünk ezekbe a kommunikációs csatornákba.

Kommunikációs szervezet.
- Ezért a könyvtárunknak van egy nagyon erős kommunikációs csapata, egy közösségi média csoport, egy PR-csoport, akik a belső kommunikációval is foglalkoznak, de elsősorban a külső kommunikációra összpontosítanak. Egy olyan városban, mint Los Angeles, ezt nagyon hozzáértő, kulturálisan érzékeny módon kell megvalósítani - ez nagyon-nagyon fontos.
- Ezért vannak kommunikációs szakembereink az egyes városrészekben is, beágyazva a helyi közösségekbe[!]. Nem elég a könyvtár üzenetét csak a Los Angeles-i újságokon vagy a televízión keresztül közvetíteni, hanem ismernünk kell azt a kis helyi újságot vagy a helyi weboldalt is, hogy el tudjuk mondani ott is, mit csinál a könyvtár.

Kreatív márkaépítés.
- De ezt találékonyan kell csinálni. Nemcsak annyiból áll, hogy írunk egy sajtóközleményt arról, hogy épp mit folyik a könyvtárban, és reméljük, hogy valaki cikket ír belőle.
- Ez napi szintű, kreatív munkát jelent: új és kreatív módokat kell keresnünk arra, hogyan mondjuk el, mit csinál a könyvtár. Ez arculatépítést jelent, ki kell lépni a könyvtár falai közül, terjeszteni, amit csinálunk, hogy a megismerjék a könyvtár munkáját.

Nemhasználók felé is.
- Mindezt nemcsak a rendszeres könyvtárhasználók szempontjából kell néznünk, hanem azokából is, akik talán soha nem jönnek el a könyvtárba. Azt szeretném, hogy ők is törődjenek a könyvtárral, hogy megértsék, miért alapvető fontosságú a Los Angeles-i Közkönyvtár a város számára, a város egészsége és sikere szempontjából, még akkor is, ha nem használják a szolgáltatásait.

Történetmesélés - eseménynaptár.
- Tehát vannak a történetek és a kommunikáció, tegyünk ehhez három hétvégi programot az eseménynaptárban, hogy épp mi történik a könyvtárban. Ha az emberek ezt látják, akkor azt gondolják:
"Nahát, ez egy élő, pezsgő könyvtár, történnek ott dolgok, milyen érdekes" - még ha nem is jönnek el. Nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy mindenki eljöjjön, de ha nem, ez akkor is fontos. Ezért ezt sokféleképpen tesszük, és természetesen mérjük, hogy hány embert érünk el a médián keresztül, hirdetésekkel és egyebekkel. Szerencsések vagyunk, mert nagy rendszerként megvannak az erőforrásaink.

Előző rész: link .

A Gävleborgi Régió minden könyvtárhasználója egyenlő segítséget kaphat a digitális problémáival kapcsolatban. A projekt során a megye közkönyvtáraival közösen tartott workshopon részletesen meghatározták, hogy mi a digitális alapszint, azaz az ún. digitális szolgáltatások (a technikai rendszereken, szoftvereken és hardvereken keresztül nyújtott szolgáltatások) és a digitális segítségnyújtás.

Digitális szolgáltatások:
- Alex- irodalmi lexikon szépirodalmi szerzőkről: életrajz, művek, elemzések link
- Biblio - mobilalkalmazás e-könyvek és hangoskönyvek kölcsönzésére link
- Cineasternana: Streaming szolgáltatás olvasójeggyel rendelkező használóknak. Több ezer film, köztük művészfilmek is link
- Global Grant - adatbázis ösztöndíjakról, támogatásokról és pályázati lehetőségekről.
- Böngészés; A Gävleborg Régió könyvtárai; A világ könyvtárai
- Legimus - Hangoskönyvek és e-szövegek platformja olvasási nehézségekkel küzdők számára (pl. diszlexia, látássérülés). Hozzáférés könyvtári regisztrációval.
- UR Access - Oktatási videók és dokumentumfilmek gyűjteménye a svéd közszolgálati oktatási csatornától (Utbildningsradion).
- Nyilvános wifi; Nyilvános számítógép nyomtatási lehetőséggel; Fénymásoló / szkenner / nyomtató

Digitális segítségnyújtás:
- Támogatás a fenti digitális szolgáltatások használatában;
- Információkeresés, pl. önéletrajz sablonok, önkormányzati információk, e-szolgáltatások;
- E-mail-használat (pl. e-mail létrehozása, bejelentkezés, csatolás). A pultnál töltött időtől függően, digitális korrepetálás foglalásához utalják az ügyfelet.
- A fentieken túl, ill. a különböző településeken további szolgáltatások vehetők igénybe, pl. egyéni tanácsadás vagy banki azonosítóval kapcsolatos segítség.

A vezetők és alkalmazottak egyaránt részt vesznek a szolgáltatások folyamatos javításában, fejlesztésében és az útmutatók frissítésében. (Ref.: Szabó Eszter)

A holland könyvtári szaksajtó szerzője a nyári szünet után végigjárta a szakmai a szakma informális fórumait és beszélgetéseit (wandelgangen), hogy feltérképezze, milyen ügyek várnak a holland könyvtárakra az ősz folyamán. Az összegyűjtött információk alapján legalább öt nagy horderejű téma került napirendre, amelyek mind a könyvtári törvényhozás, mind a finanszírozás, mind a társadalmi beágyazottság szempontjából meghatározóak lesznek.

1. Holland könyvtári törvény módosítása: A Bibliotheekwet módosítása a kormányválság miatt ismét csúszik, holott már a miniszteri aláírás előtt állt. Az új szabályozás a nyitvatartási órák előírását enyhébb, minőségi normára cserélné, és várhatóan kötelező elemként építené be a Boekstart (korai olvasóvá nevelés) és a Bibliotheek op school (iskolai könyvtári együttműködés) programokat. A legkorábbi életbe lépés 2026 júliusa lehet, de a 2027-es dátum reálisabb.

2. Normakeret és VNG-kézikönyv: A VNG (önkormányzati szövetség) készíti elő a könyvtári normák gyakorlati alkalmazását segítő kézikönyvet. A keretrendszer várhatóan nem kötelező normákat, hanem úgynevezett törekvési értékeket (streefwaarden) fog tartalmazni, amelyek rugalmasabban illeszkednek a helyi viszonyokhoz. A végleges változat 2026-ra készülhet el, de már ősszel várható egy előzetes tervezet.

3. Választások és a díjmentes tagság kérdése: Az október 29-re kitűzött előrehozott parlamenti választások ismét megakaszthatják a könyvtári törvény vitáját, ugyanakkor új lendületet adhatnak a könyvtárpolitikai témáknak. A pártprogramokban feltehetően hangsúlyosan jelenik majd meg a felnőttek ingyenes könyvtári tagsága, illetve az automatikus tagság bevezetésének lehetősége a gyermekek számára. A minisztérium ezzel kapcsolatban kutatást is indított.

4. Finanszírozás az IDO-k számára: Az Informatiepunt Digitale Overheid (IDO) [ld. a KIT-ben: link ]
szolgáltatások finanszírozása körül bizonytalanság alakult ki. A kormány eredetileg 10%-os forráscsökkentést tervezett, amit a parlament elutasított, és a meglévő források indexálását is kérte. A pontos rendezésről még idén ősszel egyeztetnek az önkormányzatokkal, így a könyvtárak számára a finanszírozás és a jogi keret biztosítása továbbra is kulcskérdés.

5. Pluszforrások a Boekstart és Bibliotheek op school programokra: 2027-től évente 50 millió euró áll majd rendelkezésre ezekre a programokra, fele-fele arányban az oktatás és a könyvtárak számára. A részletszabályok (például a támogatás elosztásának módja) még kidolgozás alatt állnak, de az ősz folyamán megkezdődnek az egyeztetések a szétosztásról, hogy 2026 tavaszára végleges rendszer álljon rendelkezésre.

A könyvtárak Hollandiában erősen jelen vannak a politikai napirenden (választási programok, kormányzati vizsgálatok, parlamenti viták), így a szakma aktív lobbitevékenységet folytat. A cikk rávilágít, hogy a könyvtárak nem passzív intézmények, hanem politikailag is látható, dinamikus szereplők, amelyek stabil törvényi háttér és célzott források nélkül nem tudnák ellátni társadalmi feladataikat. (ref.: Habók Lilla)

A könyvtárosok sok mindenhez értenek, amit a kívülállók közül sokan talán nem is vesznek észre, vagy nem értékelnek eléggé. Amikor például a tudásmenedzsment lett az új trend, mindig mondtam, hogy persze, ezt a könyvtárosok már legalább 200 éve csinálják, szóval mi ebben a nagy durranás? Az efféle dolgok... Vagy ha a metaadatokról van szó: ez az egyik fő szakterületünk. Ezeket manapság sok területen használják, mégis, a cégek többségének eszébe sem jutna erre a munkára könyvtárost felvenni.
A könyvtárosszakmára sokáig jellemző volt a "vénlány" szemlélet, amit könnyű megmagyarázni, hiszen például Ausztriában, ha valaki közszolgálatban volt, és férjhez ment, elvesztette az állását, ezért nem igen lehetett látni idősebb, férjezett, dolgozó nőt, mert őket a közszolgálati rendszer egyszerűen elbocsátotta. Mi könyvtárosként próbálunk szembemenni azzal a képpel, hogy a könyvtáros vénkisasszony, unalmas, és mindenkit lepisszeg.

Én például regényeket gyűjtök, amelyekben könyvtárosok szerepelnek, akiknek 90%-a ugyanazt a nézőpontot tükrözi, nem pedig a valóságot. De az sem jó, ha túlzásokba esünk, és azt mondjuk: "Legyünk mind menők, senki se lehet unalmas!", hiszen a könyvtárban mindenkinek van helye, és a könyvtárosok között is. Vannak olyan munkakörök, ahol nem kell emberekkel foglalkozni, hanem a háttérben lehet dolgozni, tehát ilyen lehetőség is van azoknak, akik ezt szeretik. De azoknak is van helyük, akik nyitottabbak, és szeretnek emberekkel foglalkozni. Tehát igen sokféle ember van itt.
De ezekben a regényekben, amelyeket említettem, a szerzők egyszerűen csak leírják a könyvtárost, ezzel pedig az olvasó máris negatívan képzeli maga el, de a szerzők pedig nem töltik azzal az idejüket elmagyarázni, mert szerintük elég, ha annyit írnak: "A nő könyvtáros volt." Ebben erősen érződik a nemi sztereotípia is.

Az általam ismert regények többsége krimi vagy romantikus történet, de többnyire giccses szerelmi történet, és a könyvtáros mondhatni, az esetek 90%-ában nő. De a férfi könyvtárosokra is megvan a sablon. Általában még mindig az édesanyjukkal laknak, és szintén agglegények. Szóval itt is csupa nemi sztereotípia jelenik meg.

Még nem gondolkodtam el azon, miféle szerelmi történetet írnék erről, de talán tényleg kellene egy jó minőségű romantikus regény könyvtáros főhősökkel, nem?

Van ilyen! Ideje publikálnunk egy olvasmánylistát! Igen, van is bibliográfiám, szívesen megmutatom. Küldje el nekünk! Beletesszük az olvasmánylistába, amely a videót kíséri.
Vannak könyvek, amelyekre lehet azt mondani, hogy talán giccses románc, de mégiscsak olyan nőről szól, aki boldogul az életben, mondjuk idősebb korában, és bár lehet, hogy nem a legjobban megírt történet, de mégis fontos történet, és segíthet valakinek, aki hasonló helyzetben van. Ezért még ha giccsesnek és kicsit nevetségesnek is tartom, nem ítélem el azt, aki olvassa, és erőt merít belőle.

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
10 - Teljesen felesleges megrendezni
3 - Megyei szinten több önállóság kellene
3 - Több központi segítség kellene (forgatókönyvek, útmutatók)
2 - Megfelelő a mostani gyakorlat
21 - Több anyagi támogatással sokkal jobbat lehetne tartani
1 - Megírom: kit@gmconsulting.hu

A megírt észrevétel Somorjai Noémitól:
- Már összefolynak az emlékek bennem, hol próbálkoztunk mindhiába az LMBT olvasói programok befogadtatásával könyvtári projektekben, szerintem a Könyvtári Napokon is próbálkoztunk, persze feleslegesen. Magam nem vettem részt ilyen jellegű Könyvtári Napok rendezvényen, nem is nagyon hallottam róla. Mindenesetre - szerintem - teljesen felesleges ugyanabban a formában próbálkozni, mindig ugyanazokkal a csoportokkal. Ha a könyvtárból kimaradó csoportok esetében nem nevezzük nevén a gyereket, ugyanabban az állóvízben járunk, de nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba. A GDPR inkább akadályozza, mint segíti az információs ellátást. Ha csak annyit oszt meg magáról az olvasó, amennyi benne a többi olvasóval közös, akkor olyan szolgáltatást is fog kapni. Aki bevállalja, és célzott információszolgáltatást kér x, y, z jellemző mentén, neki már jobb esélyei lesznek. Minél több információt ad meg a használó saját magáról, annál konkrétabb válaszban és információszolgáltatásban reménykedhet. Megkapaszkodni is könnyebb, ha biztos információs támaszt találunk a valóság talaján. Egyszóval nagyobb döntési szabadság és társadalmi felelősségvállalás kellene a rendezvénysorozat keretében. Ehhez kívánok sok sikert!


Ha a most kapott adatokat összevetjük a 10 évvel ezelőttiekkel, ezt a diagramot kapjuk: link .
Ebből kitűnik, hogy jó, ha van ilyen rendezvény, de - mint időnként mindent - ezt is érdemes újragondolni, felfrissíteni, és egy hatékonyabb működési rend mellé nagyobb - így megtérülésre esélyesebb - forrást allokálni. (MG)

Eddig is jó lett volna, de valahogy kimaradt. Szeptember elejétől azonban már 12 találat van az "esélyegyenlőség" címkénkre. (Visszamenőleges címkézés is jó lenne, de arra sajnos nincs kapacitásunk, hacsak nem kapunk önkéntes munkatársat :) )
Mindenesetre a KIT-ben ez a téma meglehetősen felkapott, összhangban a nyugati civilizáció egyik alapvető, de sajnos nem elég következetesen képviselt törekvéseivel és pl. az SDG-kkel (fenntartható fejlődési célokkal), melyek valahogyan ez az alapgondolatot közelítik innen és onnan:

1. A szegénység felszámolása
2. Az éhezés megszüntetése
3. Egészség és jólét
4. Minőségi oktatás
5. Nemek közötti egyenlőség
6. Tiszta víz és alapvető köztisztaság
7. Megfizethető és tiszta energia
8. Tisztességes munka és gazdasági növekedés
9. Ipar, innováció és infrastruktúra
10. Egyenlőtlenségek csökkentése
11. Fenntartható városok és közösségek
12. Felelős fogyasztás és termelés
13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen
14. Óceánok és tengerek védelme
15. Szárazföldi ökoszisztémák védelme
16. Béke, igazságosság és erős intézmények
17. Partnerség a célok eléréséért.

Hiszünk abban, hogy minden mesélő pedagógus a világ rendjének és jobbá tételének őrzője, mivel életre szóló lelki és szellemi útravalót ad a gyermekeknek.
Ezért hoztuk létre a Mesélő Pedagógus és Könyvtáros Díjat, hogy
A díj életre hívója és szakmai vezetője Bajzáth Mária mesepedagógus.
A díjat a Lampion könyvek, a Népmesekincstár Mesepedagógia Műhely alapította az nlc.hu támogatásával. A díj nagykövete: Schäffer Erzsébet, Pulitzer-emlékdíjas író, újságíró.
A következő kategóriákban lehet nevezni: kisgyereknevelő, óvodapedagógus, könyvtáros, tanító, tanár.

Az év Mesélő Pedagógusa és Mesélő Könyvtárosa díjakat azok kaphatják, akik rendszeresen mesélnek a csoportjuknak/osztályuknak népmeséket, klasszikus és kortárs meséket; a mesékhez kapcsolódó programokat szerveznek; esetleg meseszakköröket és -foglalkozásokat vezetnek; és/vagy mesetáborokat, mesemondó versenyeket, meseünnepeket szerveznek.
Ők a mesemondást és a meseolvasást az olvasóvá nevelést és a tudásátadás nélkülözhetetlen alapjának, a mesehallgatást pedig gyermekjognak tekintik. A díjakkal egyben el vannak ismerve azok, akik a népmesék bölcsességével formálják a gyerekek világképét.


Az év Mesélő Pedagógusa és Mesélő Könyvtárosa díjakat olyan nevelők nyerhetik el, akik legalább három éve rendszeresen mesélnek csoportjuknak vagy osztályuknak népmeséket, klasszikus és kortárs műveket; mesékhez kapcsolódó programokat, szakköröket, táborokat szerveznek; és akik a mesemondást az olvasóvá nevelés és a tudásátadás nélkülözhetetlen alapjának tekintik.

Nem hisz a nagy olvasásnépszerűsítő kampányokban, de abban igen, hogy a jó példa ragadós lehet, és a jó munkáért pedig jólesik az elismerés. Hagymássy Krisztina, a Könyvtárosok Egyesületének elnöke a Mesélő Pedagógus és Könyvtáros Díj egyik zsűritagja.

nlc: Miért tartod fontosnak, hogy a pedagógusok/könyvtárosok meséljenek? Szerinted mi különbözteti meg a mesélő pedagógust a nem mesélőtől?
HK: Olyan minőségi kapcsolat tud kialakulni tanár és diák között a mesélésnek köszönhetően, ami sokkal több, mint az oktatás, az ismeretek átadása. A diákok többsége hitem szerint kamasz korban is nyitottak erre az élményre. Valamilyen szinten a tanár egy mese kiválasztásával kicsit kitárulkozik, hiszen a választás a mesélőt jellemzi. Ezt a nyitottságot értékelik a diákok.

nlc: Volt olyan pedagógus/könyvtáros a diákéveidben, aki mesélt, és ezzel hatott rád? Ha igen, hogyan?
HK: Igen, gyerekkoromban a könyvtáros nénit szerettük, voltak rendezvények, olyan is, ahol mesélt, nem tudnám felidézni a konkrét programot, sem a meséket. Az érzés maradt meg, hogy jó volt a közelében lenni és szerintem most is ez a kapcsolódás a lényeg.

Takács Dániel, az ELTE ÁJK Könyvtárának igazgatója írja:
- Hogy miért kezdtem kovász kurzust tartani egy felsőoktatási jogi szakkönyvtárban? Pár gondolatban megpróbálom összefoglalni, hátha másnak is inspirációt tud nyújtani új helyi kezdeményezések létrehozásában.

- Az ELTE jogi kara egy dologban biztosan szűkölködik (ha most eltekintünk az anyagi gondoktól): a közösségi helyekben. Ennek köszönhetően központilag szervezett kari közösségek sincsenek túl sokan (tanszékek köré szerveződve már inkább, de azt nem nevezném karon átívelőnek).
Ebből két felismerés született: egyrészt a könyvtárban igyekszünk minél több olyan teret létrehozni, ami ezt a funkciót be tudja tölteni, másrészt olyan programok tervezését is elkezdtük, ami valamilyen érdeklődés mentén össze tudja kötni a hallgatókat és az oktatókat.

Az anyagi kihívások következtében ezeket eléggé alacsony költségvetésű programokat tudunk megvalósítani, és adta magát az ötlet, hogy olyan irányba induljunk el, ami egyébként is a mindennapi életem része. Így jött a kovász ötlete, ami nem kíván sok befektetést, pár befőttesüveg, egy mérleg és némi liszt segítségével könnyen kivitelezhető feladatot jelentett.
A havonta 15-20 perces időkeretbe férő beszélgetés pedig nem csak egy rendszeres jelenlétet biztosít, de közelebb is hozza egymáshoz a résztvevőket, és tartalmas, érdekes beszélgetéseket indít meg.

- Ennek eredményeképpen egy gyakorlatilag nulla befektetést kínáló, állandó program jött létre, ami platformot tud adni új közösség, közösségek kialakulásához.

A hazai könyvtárakban jelen van a podcast mint marketing- és pr-eszköz (vö.: link ). Arról viszont nemigen esik szó, hogy könyvtárak feltárási és tájékoztatási funkciójában a podcastok hogyan jelennek meg. A használók figyelme arányaiban rég eltolódott az elektronikusan elérhető tartalmak - pl. a podcastok - irányába. A fiatalabb használók kiválasztják, mit és mikor akarnak hallgatni - lehetőleg azonnal.

Hampuch Richárd, a Betone Studió tulajdonosát és vezetője a magyar podcast szcénáról beszél a Tranzisztor felmérése kapcsán, a Pogi Podcastban.
Megállapításai pl. a következők:
- A podcastok 90%-a a 3. epizódot sem éri meg, a fennmaradóknak a 90%-a elvérzik a 20.-nál.
- A belépési küszöb alacsony, de a készítők elköteleződési szintje is az; csak akkor éri meg, ha egyébként is van közölhető tartalom.
- A hallgatottság a kitartó műsorkészítés függvénye.
- 1,5-1,7 millió ember hallgat podcastot Magyarországon. A hallgatók még többet terveznek hallgatni.
- A fiatalok kezdenek el podcastot hallgatni, tehát terjed a műfaj.
- Jellemző a podcasthallgatás utazás közben, majd a sport, kézimunka során.
- Legerősebb hallgatói korcsoport: 28-40 év közöttiek.
- A podcast a rádiózástól vesz el időt, ám a podcastra jobban figyelnek.
- A podcasthallgatók a kitartóbb figyelemre való képesség alapján válogatódnak ki, ezért a magasan képzettebbek közül kerülnek ki.
- Nagyobb településeken és magasabb státuszú emberek hallgatják gyakrabban.
- Várhatóan 2,5 millió hallgatószámnál tetőzik a podcasthallgatók tábora.
- A közéleti témák a legnépszerűbbek. (ref.: MG)

Mint írják:
- Gyere, és ünnepeld velünk a Muminok 80. évfordulóját az első amerikai kiállítással: "Tove Jansson és a Muminok: Az ajtó mindig nyitva áll".
Ezen a kiállításon a látogatók többet megtudhatnak a muminokról és életükről a Mumin-völgyben magával ragadó installációk, ritka archív anyagok, Tove Jansson könyveinek többnyelvű kiadásai és sok más segítségével! A kiállítás 2025. szeptember 30-án zárul. bklynlib.org/moomin.

A muminok (svédül Mumintroll, magyarul fordítás szerint sok helyen múminok) kitalált főszereplői a finnországi svéd író és illusztrátor, Tove Jansson által eredetileg könyvsorozatként és képregényként megjelentetett műveknek, amelyek először Finnországban jelentek meg svéd nyelven a Schildts kiadásában, illetve a Ny Tid svédnyelvű finn újságban.
A muminok ún. trollok (a skandináv mitológiában egy óriásokhoz hasonló ijesztő faj, de azoknál gyakran kisebb méretűek), fehérek és kerekdedek, alakjuk a vízilovakhoz hasonló, farkuk a tehenekére hasonlít. A gondtalan és kalandvágyó mumin család a Mumin-völgyben él, bár korábban több ideiglenes lakóhelyük is volt, közöttük világítótorony és színház is. Számos kalandban vesznek részt barátaikkal.

A sorozatban 9 könyv található, valamint 5 képeskönyv és egy képregénysorozat is, melyek mind Jansson alkotásai, 1945 és 1993 között jelentek meg. Azóta a muminok több rajzfilmsorozat, film, illetve egy tematikus park alapjául szolgáltak, melynek neve Moomin World (Mumin Világ, finnül: Muumimaailma), s a finnországi Naantaliban található. Magyarországon az 1990-es évek elején rövid ideig ment a televízióban a muminokról szóló rajzfilmsorozat, majd 2015 szeptemberétől újra.

A Kultúrflipper irodalomtörténeti interaktív előadássorozattal nyílt meg a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár őszi szezonja. Ruff Orsolya és Szeder Kata ezúttal a népszerű amerikai televíziós-sorozat, a Szex és New York kulturális, társadalmi hatásait, illetve azok előzményeit mutatták be, kitérve a sorozatban szereplő karakterekre, a női szerepek 19. század végi, illetve 20. századi változásaira és a feminizmus történetére is.

Az 1998-ban bemutatott filmsorozat gyökeres változást hozott abban, hogy a szexualitásról és azon belül is a női szexualitásról miképp lehet beszélni a korábbi évtizedek, pláne évszázadokhoz képest, végre szabadon, ezzel pedig azt hirdetve, hogy a nőknek is joguk van megélni a szexuális vágyaikat.
A szériában sokféle nőkép jelenik meg, akik szinglik, ám különböznek abban, ahogyan a házassághoz és a gyermekvállaláshoz viszonyulnak.

A film egyik fő üzenete az, hogy bármilyen életmódot is választasz, az érvényes, mert a szíved joga dönteni. Emellett négy nő kalandjait, őszinte barátságát és szövetségét (nem pedig "cicaharcát") mutatja be a sorozat, akik mindig képesek egymást a különféle élethelyzeteken átsegíteni. Nem meglepő, hogy a film máig közkedvelt még akkor is, ha egyes mondatai talán már politikailag nem korrektek, ám mint minden alkotást, ezt is a maga korában és közegében kell vizsgálni - hangzott el a játékokkal színesített rendezvényen.

A régi könyvek illata egyszerre édes, fás, enyhén vaníliás és kissé földes - sokak számára nosztalgikus, szinte megnyugtató aromaként hat. Ez a különleges illat nem másból fakad, mint a papírban és a kötés anyagaiban zajló természetes kémiai folyamatokból. Ahogy az évek során a vegyületek lassan bomlani kezdenek, illékony szerves anyagok szabadulnak fel, ezek adják az ismerős, meleg, könyvtárra emlékeztető aromát. A University College London kutatói részletes vizsgálatokkal mutatták ki, hogy ezek a jellegzetes aromák valójában a papír lassú öregedésének melléktermékei.

Az illatokat a papír természetes öregedése bocsátja ki. A tudósok és muzeológusok ma már kísérletekkel igyekeznek megfejteni, pontosan miből áll a régi könyvek "illatkoktélja". Egy londoni vizsgálat például kimutatta, hogy a legtöbb ember fásnak, füstösnek, földesnek és vaníliásnak írja le a régi könyvtárakban érzett aromát. A háttérben olyan vegyületek állnak, mint a furfural, amely a fás, mandulás illatot adja, a benzaldehid, amely édes, ételszerű jegyekkel gazdagít, vagy a d-limonén, amely a narancshéj frissességét idézi. Ezeket a molekulákat a papír természetes öregedése bocsátja ki.

Érdekesség, hogy bár a könyvszerelmesek romantikus érzéssel beszélnek a régi papír illatáról, a konzervátorok számára ez inkább figyelmeztető jel. A kellemes aroma ugyanis az állomány lassú pusztulásának kísérője. Ha időben sikerül azonosítani a bomlásért felelős vegyületeket, a szakemberek közbeavatkozhatnak, mielőtt a könyvek visszafordíthatatlanul károsodnának.

Két floridai fiú - a 12 éves Felix Cohen Romero és a 13 éves Bentley Ryan Wehrly - összesen több mint 50.000 amerikai dollár (kb. 18,3 millió forint) kárt okozott a Barátság Általános Iskola könyvtárában, Deltonában. A Volusia megyei seriffhivatal közlése szerint a fiatalok beismerték a rongálást, miután saját édesanyjuk adta fel őket a rendőrségen.

A hivatal Facebook-oldalán közzétett testkamerás felvételen látható, ahogy a rendőrök hajnali 1 órakor, fegyverrel a kézben reagálnak a tűzjelző riasztására, és a könyvtár több helyiségében szétdobált könyvek, összetört bútorok, betört üvegajtó és ajtókra fújt graffitik között haladnak. A biztonsági kamerák rögzítették, amint a két fiú (egyikük Monster Energy logós sapkában, mindketten maszkban) betör a könyvtárba, jelentette a New York Post.

Kanadában október a könyvtárak ünnepe. A 2006-ben indított Kanadai Könyvtári Hónap link célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak közösségi szerepére és szolgáltatásaira. A helyi könyvtárakat nem ismerőkkel igyekeznek megismertetni a rendelkezésükre álló szolgáltatásokat.
A hónap során több tematikus hét is zajlik többnyire szövetségi államok szintjén - pl. Ontario Public Library Week (Ontarioi Közkönyvtári Hét) -, de tematikusan is: First Nations Public Library Week (Első Nemzetek Közkönyvtári Hete). Ezek vizuális-grafikai és publikációs támogatására promóciós anyagokat tesznek közzé.
A Kanadai Könyvtári Hónap Ontariói Közkönyvtári Hetének témája: Könyvtárak az életért / Biblios pour la vie link .
A szervezők letölthető promóciós csomagot kínálnak (.zip fájlban), amely egységes arculatot biztosít minden digitális platformra (és látássérültek, idősek számára is jól olvasható betűtípussal készül). Az egységes arculatú csomaggal a könyvtárak időt takarítanak meg: nem kell külön-külön testre szabni az anyagokat. A letölthető csomagban valamennyi, a könyvtárak által használt digitális platformra megtalálható az adott felületre optimalizált verzió.

A csomag tartalma linkekkel (1-1 példával):
- Angol és francia nyelvű plakátok link , könyvjelzők link
- E-mail fejlécek link , webes bannerek (a könyvtár weboldalán futtathatók egy-egy sávban) link
- Közösségi médiaposztok (Facebook - pl. egy poszt képként link , ugyanaz Instagram, LinkedIn, X/Twitter, Bluesky
- Digitális számítógépes háttérkép link
- Virtuális arculatos háttér videóhívásokhoz, pl. Zoomon, Teams-en link pl. az online konferenciára, személyes használatra. (Ref.: Szabó Eszter, Copilot)

Két éven át tesztelte, most pedig elérkezettnek látta az időt arra a YouTube, hogy kiterjessze az egyik legígéretesebbnek tűnő funkcióját. A vállalat bejelentette, hogy hivatalosan is elindul a platform többnyelvű funkciója, amelynek köszönhetően a tartalomgyártók más nyelvekre szinkronizálhatják le a tartalmaikat. Ezzel lényegében kiterjeszthetik a nézőközönségüket, amivel később több bevételre tehetnek szert. A bevezetés a következő hetekben zajlik majd le.

A funkció eredetileg kísérleti jelleggel indult 2023-ban, és csak néhány alkotó, például MrBeast, Mark Rober és Jamie Oliver számára volt elérhető. Az alkotóknak egészen addig egy harmadik féltől származó eszközt kellett használniuk, hogy szinkronizálni tudják a tartalmaikat.
A YouTube aztán elkészítette a mesterséges intelligenciával működő automatikus szinkronizáló eszközt, amely a Google Gemini technológiáját használja az alkotó hangvételének és érzelmeinek reprodukálására más nyelveken is. A YouTube jelentése szerint a funkció bevezetése sikert hozott az alkotóknak. Azok, akik többnyelvű hangsávokat töltöttek fel, a megtekintési idejük több mint 25 százalékát a szinkronizált nyelvekből származó megtekintések generálták. Jamie Oliver csatornájának nézettsége például megháromszorozódott a többnyelvű hangsávok használatának köszönhetően.

A vállalat ezenkívül többnyelvű borítóképeket is tesztel a videóknál egy szűkkörű alkotói csoporttal. Ők június óta testreszabhatják ezeket a borítóképeket, hogy más nyelveken is megjelenjen rajtuk a szöveg, így a nemzetközi közönségük igényeit is ki tudják elégíteni. A képek szövegének nyelve alkalmazkodik a nézők elsődleges nyelvválasztásához.

Amikor a Miniszterelnöki Kabinetirodán betekintettünk a kommunikációs szerződések iratanyagába, az AI-videóról szóló dokumentumokat egy A4-es lappal takarták el. Mivel egyértelműen közérdekű adatról van szó, nyilvánosságra hozzuk, ki és mennyiért teljesítette a megbízást.
Orbán Viktor június 16-án a hivatalos Facebook-oldalára posztolt egy videót arról, mi történne a kormány szerint, ha Magyarország "belesodródna" az orosz-ukrán háborúba. A részben mesterséges intelligencia (AI) által generált videó egy pontján a harctéren magyar katonák vére folyik, akiket legközelebb egy nemzeti színű lobogókkal díszített ravatalon látunk viszont. A miniszterelnök AI-videójáról a sajtó is széles körben beszámolt. (Lakmusz)

Nem az eredetiekhez hasonló képeket akartam létrehozni, hanem a tanulmányokban, tudományos magazinokban megjelent fotókat etikátlan módon hamisítani. Arra voltam kíváncsi, hogy a generatív képalkotás - alig három évvel a berobbanása után - képes-e tökéletesen leutánozni ezeket. Én is meglepődtem rajta, hogy a Midjourney tavasszal megjelent hetedik verziója mekkora ugrást jelent az AI- képalkotásban; egy sor új paranccsal kiegészülve szinte hibátlanul reprodukál bármit. (Így vettem rá a mesterséges intelligenciát, hogy képet hamisítson; Qubit)

Kutatók olyan szemcseppet mutattak be, amely képes kiváltani az úgynevezett öregszeműség (presbiópia) miatti szemüvegviselést vagy szemműtétet. Az öregszeműség a szemlencse korral járó rugalmasságának elvesztését jelenti, ami miatt romlik a szemek közeli fókuszképessége. Ezek a tünetek általában 40-45 éves korban jelentkeznek, és egy ideig enyhíthetők az olvasási távolság megnövelésével. Azonban idővel olvasószemüvegre, kontaktlencse viselésére vagy lézeres szemműtétre is szüksége lehet a páciensnek. Ugyanakkor a szemromlás miatti korrekció mértéke folyamatosan változik, így egyik kezelési lehetőség sem jelent végleges megoldást.

A Koppenhágában vasárnap megrendezett, az európai szürkehályog- és refraktív sebészek társaságának (ESCRS) konferenciáján bemutatott retrospektív tanulmány azt találta, hogy az öregszeműséggel élő résztvevők többsége az új szemcsepp használata után akár két-három sorral többet is el tudott olvasni a közeli látásélesség felméréséhez használt Jaeger-táblán. A vizsgálatban résztvevő 766 érintett naponta két alkalommal használta a szemcseppeket: egyszer ébredés után, majd ezután hat órával később. A cseppek pilokarpint tartalmaztak, amely megfeszíti a szemlencse alakját szabályozó izmot és összehúzza a pupillákat. Emellett az orvosok nem-szteroid alapú, gyulladáscsökkentő hatású diklofenákot is adtak a készítményhez.

A látásjavító módszerek tárháza nemrég egy másik alternatívával is bővült. Az Amerikai Kémiai Társaság augusztusi konferenciáján mutatták be az elektromechanikus átformálásnak nevezett metódust. A kezelés során a szem szaruhártyájában enyhe elektromos árammal megváltoztatják a szövet kémiai kondícióját, amellyel elkerülhető a lézeres beavatkozás.

A filozófus-ügy link . A CEU elüldözése link . Az SZFE-einstand link .
A tudományos és felsőoktatási intézményekben egymást érték az alapítványosítások, az átszervezések, a kisajátítások, és számtalan új intézmény (a Magyarságkutató Intézettől a MCC-ig) is megjelent az elmúlt 15 évben. Egy szűk elit ügyei - mondhatnánk.
De ha mindez tényleg csak az értelmiség ügye, miért olyan fontos a tudástermelés feletti uralom a Fidesznek?

A tudás közjó: a világ megértése és az így megszerzett ismeretek terjesztése alapvető érdeke az emberiségnek - ebben látszólag mindannyian egyetértünk. Ám közelebbről nézve már rengeteg a kérdés: Ki dönti el, hogy mi fontos ismeret, és mi nem az? Hogy mit tanítsanak az iskolákban, hogy mit kutassanak az egyetemeken? Hogy ki állítsa elő, és ki terjesztheti a tudást?

Mégha ez észrevétlen is marad a mindennapokban, azonban a tudásért, pontosabban a tudástermelés és -elosztás eszközei feletti uralomért folyamatosan kemény harc dúl.
2025 Magyarországán e harc sokadik állomásáról visszanézve meg tudjuk határozni azt is, hogy jelenleg kik a szembenálló felek, mi a céljuk, és milyen sajátos, akár perverznek is nevezhető szövetségek köttettek eddig. Az Optimisták legújabb adásába három szociológust hívtunk meg, akik belülről látják, elemzik és élik meg a tudásért vívott küzdelmet.

Gregor Anikó szociológus, és az ELTÉ-s dolgozókat képviselő szakszervezet, az FDSZ-ELTE elnöke, első kézből tapasztalta meg ezt a harcot: a "társadalmi nemek" nevű szak oktatója volt, amíg a Fidesz be nem záratta link azt.
E bezárás körülményei különösen tanulságosak: megmutatják, hogy a hagyományosan Fidesz előttinek tartott, kétezres évekre jellemző neoliberális tudománypolitika és a Fidesz jobboldali vagy illiberális tudománypolitikája hogyan fonódik össze. (Mérce)

A Halis Podcast link már 68. adásánál tart. Idén novemberben fogja "ünnepelni" az 5.-ik születésnapját - mondta Benke Dániel szerkesztő a KIT-nek a link hírünk kapcsán.
- Egyetértek, hogy a hosszú távon fenntartott műsor lehet garancia műsorod komolyan vételére, ami persze rengeteg munkával jár, és sokszor láthatatlan vagy minimális eredményekkel. Az Orsós Jakabbal készített podcast után lehetett érezni, mintha sikerült volna minimálisan kilépni a saját helyi közegünkből. Mindig hangsúlyozom, hogy pénzügyi forrás nem áll a rendelkezésünkre, saját erőforrásaink és munkánk van benne önkéntes alapon. Marketing és pénz nélkül lassú az építkezés.

- Tematikánkban fontos, hogy mindig lehessen könyvtárhoz, könyvtári példához vagy könyvhöz kötni egy adást. Emellett ki nem mondott küldetésünk, hogy a helyi alkotóknak, művészeknek, kultúrának teret biztosítsunk, amit lehet, hogy máshol nem kapnak meg. Jelenleg 408 feliratkozója van a Youtube csatornánknak tavaly év végén ez a szám 396 volt. Ebből a számsorból is látszik, hogy milyen lassú építkezésről is beszélünk. A téma sokszor ott hever előttünk, de nem veszik észre az emberek. A tartalmi feltárás egy nagyon izgalmas kérdés a podcastokkal kapcsolatban főleg egy könyvtári podcasttal kapcsolatban. Ha konkrét könyvről szó esik mindig megjelenik legalább a podcast leírásában a link, hogy elérhető a könyvtárunkban az adott könyv vagy a szerzőnek a művei. Sőt, ha erőnk is engedi, akkor külön Facebook posztot készítünk a könyvekről és arról, hogy ezek a könyvtárunkban is elérhetőek.

- De van még egy dolog, amire időközben rá kellett jönnöm: a megőrzés. Az, hogy egy nagykanizsai holokauszttúlélővel podcastot készítettünk, nagy valószínűséggel a történelem egy darabkáját és azon belül a nagykanizsai történelem darabját is megőriztük az utókor számára. A másik számomra fájdalmas példám pedig a nagykanizsai Fotóklub elnökének tragikus halála, akivel szintén készítettünk podcastot és így utólag egy örök emléket állítottunk neki.