Az Egyesült Királyságban három éve indult Warm Welcome kezdeményezés mára több, mint 5400 közösségi helyszínt fog össze, köztük 1430 könyvtárat, amelyek a hálózat legnagyobb részét adják. A "meleg fogadtatás" terei olyan nyitott, biztonságos helyek, ahol az emberek teát kapnak, beszélgethetnek, feltöltődhetnek és közösségre találhatnak - különösen a magány vagy anyagi nehézségek idején.

Két helyes könyvtári gyakorlat:
- A Torquay könyvtárában ingyenes heti közösségi reggelit tartanak, amely főként hajléktalanokat, családokat és alacsony jövedelmű látogatókat támogat.
- A Barnstaple könyvtárában levesekkel és süteményekkel kísért közösségi találkozók zajlanak, ahol a vendégek ételt és történeteket osztanak meg egymással.

A mozgalom célja, hogy minden brit ember félórán belül elérhessen egy ilyen "meleg fogadtatás" helyet - a könyvtárak pedig kulcsszerepet játszanak abban, hogy ez megvalósuljon. A kezdeményezésről bővebb információk itt olvashatók: link (ref.: Habók Lilla)

Az OECD adatai szerint Magyarországon sok diák van, akik ugyan elkezdik az egyetemet, de végül nem tudják azt befejezni. A kurzus elején meghatározott időpontra a diákoknak csak fele végez, holott ma már az egyetemek támogatásának mértéke is részben attól függ, hogy a hallgatók be tudják-e fejezni időben a tanulmányaikat. A végzettek aránya emelkedik akkor, ha még egy évet ráhúznak; ekkor már közel kétharmaduk megszerzi a diplomát.
Az OECD megvizsgálta, hogy a "hivatalos" határidő után három évvel mekkora a végzettek aránya; ekkorra lett a diákok 72 százaléka diplomás, tehát a 28 százalékuk fokozatosan lemorzsolódott az évek során. A természettudományos-műszaki szakokon még rosszabb a helyzet; ott a képzés utáni három év elteltével a hallgatók 62 százaléka szerez csak diplomát.

A magyar oktatásfinanszírozás okozza azt a problémát, hogy a szegényebb családokban születő gyermekek nem tudnak értelmiségivé válni. Ahol erre figyelnek, ott - jellemzően a skandináv államokban - a közoktatásra a GDP mintegy 4 százalékát költi az állam. Dániában megelégszenek valamivel alacsonyabb, 3,3 százalékos aránnyal, de a dán GDP-hez mérve még ez is hatalmas pénz.
Magyarország 2 százalékos aránnyal néhány kelet-európai országgal a sor végén kullog, alig előzve meg az utolsó Romániát.

A debreceni vándorgyűlés KIT-műhelyében Somorjai Noémi felhívta a figyelmet arra, hogy az együttműködő társadalmak egészségi mutatói sokkal jobbak, mint a versengőké, érdemes ezért a könyvtáraknak is az előbbi szellemében cselekedni és felkészülni az egészségügyi információ szolgáltatására. Nem kérdés, hogy a téma társadalmi ügy, és nemzeti egészségi mutatóink a beavatkozás szükségességét sokszorosan is aláhúzzák. Könyvtári egészségügyi tájékoztatási feladat tehát a tudományos output hétköznapi szintű ismeretté alakítása, egyéni szintre lebontva. Lehetséges haszon a betegségteher-index (Global Burden of Disease) csökkentése. (Ennek a GDP-ben mért hatása a keresőfoglalkozásból kieső munkanapok számának terhe.) Gondolhatunk például a kezeletlen depresszióból és stresszből eredő egészségügyi károkra. Ez ugyanis lényegében szinte minden betegség előszobája.

A depresszió kialakulásának kockázata csönkkenthető:
1. Megfelelő napi mozgás
2. Megfelelő étkezés
3. Megfelelő alvás
4. Társas kapcsolatok
5. Öröm (örömnapló)
6. Konstruktív (limitált) aggódás
7. Tudatos stresszkezelés
8. Jóga, meditáció, tánc, hobbi, túrázás, olvasás, stb.

Aggasztó jelek figyelhetők meg a magyar a gazdaságban: a munkanélküliség nőni kezdett, a lakosság eladósodottsága az egekben, stagnál a GDP, elszabadult a költségvetési hiány. Az ilyen stagnáló vagy egyenesen recesszióba hajló időszakok mindig a legkiszolgáltatottabbakat sújtják a legerősebben. Akiknek nincsenek tartalékaik, bizonytalan a munkahelyük, alacsony az iskolai végzettségük, azok járnak a legrosszabbul. Szegény embert még az ág is húzza - tartja a közmondás, és történelmi okokból a Magyarországon élő romák nagy része ebbe a társadalmi rétegbe tartozik.

Köllő János közgazdász, az ELTE KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója, az MTA tagja és Molnár György közgazdász, az ELTE TK Kisebbségkutató Intézetének kutatója kifejtik, hogy a lakosság 3,5-6,5%-át kitevő magyarországi romákat kb. háromszor jobban sújtja a szegénység - közülük is a nők még kiszolgáltatottabbak.
A munkaerőpiaci diszkrimináció leginkább a hazai kis- és középvállalkozásokra jellemző, és az sem kell hozzá, hogy a munkáltató előítéletes legyen. Elég, ha csak attól fél, hogy konfliktusokhoz vezet a munkavállalók között, ha romát vesz fel. A megkérdezettek szerint egyébként 22 százalék a romák aránya Magyarországon, ami nyilvánvaló képtelenség.
Eközben egyes településeken akadályozzák a cigányok ingatlanvásárlását, de a 8. kerületben is 20 százalékos "roma felár" van az albérleti díjakon. A sokrétű diszkrimináció iszonyú pusztító pszichológiailag, és nagyon káros társadalmilag is. (Qubit)

A könyvtár előtt több lehetőség áll:
- A többségi társadalom érzékenyítése (pl. kommunikációjában kisebbségi arcok, szempontok megjelenítése; roma irodalom, zene, alkotások ajánlása széles körben)
- Meglévő, burkolt előítéletek azonosítása és tudatos kivédése
- Roma könyvtáros / munkatárs alkalmazása

A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárban két roma könyvtáros is dolgozik.
Egyikük, Fenyvesi Attila elmondta a KIT-nek a következőket:
- Sokat tettem az elfogadásért. Roma kollégámnak ugyanúgy ki kell vívnia a maga helyét. Nincs tehát "kitaposott út". Minden új munkatárs esetében újra és újra el kell végezni azt a tudatos közösségépítő és előítélet-feltáró munkát, ami a valódi integrációt lehetővé teszi. Saját tapasztalatom, hogy a személyes találkozások és a közös munkahelyi tapasztalatok jelentősen csökkentik az előítéleteket, de csak akkor, ha a szervezet tudatosan támogatja az egyenlő bánásmódot és a kulturális sokszínűséget. Tehát a könyvtáraknak nemcsak "nyitottnak" kell lenniük, hanem aktívan dolgozniuk kell azon, hogy minden munkatárs és olvasó - származástól függetlenül - biztonságban és megbecsülve érezhesse magát.

John F. Szabo, a Los Angeles Public Library főigazgatója, a 2025. Év Könyvtárosa (LJ) a debreceni MKE-vándorgyűlés KIT műhelyében volt hallható...

- A munkatársak tudják, hogy mely csoportokat nem érünk el. Igen, a felmérések során, és különösen most, a stratégiai tervezési folyamat során, fontos számunkra, hogy folyamatosan gondolkodjunk azon, hogy van-e olyan közönség, akit nem érünk el, akihez nem tudunk hozzáférni? Tehát elsősorban azt szeretnénk biztosítani, hogy munkatársaink részt vegyenek e folyamatban, és hogy érezzék a felelősséget és a részvételt, mégpedig az évek során, de különösen a stratégiai tervezési folyamatot megelőző években.

Külső ötletek megismerése... Nagyon szeretném, ha munkatársaink aktívan jelen lennének a szakmai életben, ha részt tudnának venni konferenciákon, szervezeti munkában, a mi esetünkben az Amerikai Könyvtáros Szövetség, a Kaliforniai Könyvtáros Szövetség, akárcsak a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, hogy kapcsolatot tartsanak kollégáikkal, megismerjék, mi történik más könyvtárakban, ötleteket, innovációkat gyűjtsenek. Hihetetlenül fontos, hogy ezeket a tapasztalatokat beépítsék a közösséggel közösen zajló tervezésbe.

Visszajelzés gyerekek, gyerekesek irányából... A felmérésen túl még a kisgyerekek, gyerekek véleményét is igyekszünk figyelembe venni. Megkértem a stratégiai tervezési tanácsadóinkat, hogy ha kell, a végső jelentésben is jelenjenek meg zsírkrétával készült rajzok, színezések - egy kisgyermek elképzelése arról, milyen a könyvtár, és milyennek szeretné -, mert ők is a közönségünk részei.

A nyugati demokráciákban a meglévő zavarok és ellenkező híresztelések ellenére mélyen gyökerezett a befogadás, akár munkaerőforrás, akár kulturális előnyök vagy hunamitárius megfontolások reményében. A könyvtárak befogadó intézményekként ki is veszik a részüket a folyamatból. Egyik legutóbbi vonatkozó hírünk: Rászorulókat fogadnak, majd saját szószólóikká alakítják őket link . (MG)

Németh Márton (Luxemburg - Trier) tapasztalata: - Az állományelrendezés kapcsán időről időre felmerül, hogy a könyvtár reflektáljon a körülöttünk lévő társadalmi környezetre. Trierben a városi könyvtárban a bejárathoz legközelebb helyeznek el német nyelvkönyveket, illetve könnyített német nyelvű olvasmányokat, hogy ezzel is bevonzzák a németül még kevésbé értő, az országba nemrégiben érkezett célközönséget. Mert bizony ők is célcsoportjai a könyvtáraknak. Emellett helyet adnak időről időre különféle emberi jogi témájú, illetve a társadalmi kohéziót erősítő társadalmi kampányoknak is. A könyvtár nem fejt ki direkt politikai tevékenységet, viszont a szociális kohézió formálásában fontos szerepe van, állományformálással s közösségi térként is.

A társadalmi kohézió szolgálatában a könyvtárak igen fontos szerepet töltenek be Norvégiában, ahol a bevándorlók integrációja kapcsán már régóta fontos társadalompolitilai eszközként tekintenek a könyvtárakra. Manapság Svédországban is egyre inkább előtérbe kerül ez a szerep könyvtárstratégiai, illetve társadalompolitikai szinten. Ezt minden országban elősegíti az a körülmény, hogy a döntően a Közel-Keletről érkező bevándorlók számára a könyvtár általában semleges, megbízható tér képzetét kelti, ahol segítséget találhatnak hétköznapi ügyes-bajos gondjaik megoldásához. Emellett be merik engedni a gyerekeiket is tanulni, illetve különféle foglalkozásokra is. Ez mégjobban ráerősít a könyvtár integrációs híd szerepére.

A KIT sokszor szólt már link a könyvtárak potenciális demenciacsökkentő hatásáról. Eddig azonban nem ismert ilyen jellegű könyvtári kommunikáció. Pedig társadalmi ügy, a demencia megelőzése iránt növekszik az érdeklődés egy öregedő társadalomban. (MG)

Egy friss tanulmány szerint a hátrányos helyzettel járó negatív hatások nemcsak a szellemi teljesítményt és az ember mindennapi működését rontják, hanem az agy szerkezetében és kommunikációs hálózatában is mérhető változásokat okoznak.
A Nature Communications című folyóiratban megjelent kutatásban Latin-Amerikára összpontosítottak. ... Egy nagyon részletes kérdőívvel felmérték az azokat a társadalmi és anyagi tényezőket, amelyek végigkísérték az életüket. Összesen 319 szempontot értékeltek többek között az oktatás, az élelmiszer-biztonság, a pénzügyi helyzet, a vagyon, az egészségügyi ellátás, a társadalmi státusz, a gyerekkori élmények és traumák, valamint a társas kapcsolatok terén. Megállapították, hogy minél kedvezőtlenebbek a társadalmi tényezők, annál erőteljesebb a kognitív, funkcionális és mentális agyi károsodás. Ezt azt jelenti, hogy a megpróbáltatásokkal teli, nehéz sors egyértelműen összefüggött a gyengébb szellemi teljesítménnyel, a rosszabb mindennapi feladatvégzéssel (például pénzügyek intézése), valamint a súlyosabb pszichiátriai tünetekkel, mint a depresszió vagy a szorongás.

Az egészséges idősek körében a szellemi teljesítmény visszaesése volt a leggyakoribb következmény, míg a demenciával élőknél a hányattatott életút minden területen rosszabb eredményekkel járt: a gondolkodásban, a napi működésben és mentális egészségben egyaránt. Fontos megállapítás, hogy egy-egy kedvezőtlen életkörülmény önmagában nem mutatott összefüggést az agy egészségének romlásával, hanem az életen át felhalmozódó megpróbáltatások együttesen váltották ki a károsodást.

(frissítve) Az alábbi felsorolásban nem hajszálpontos kategóriákat találunk, a funkciók helytől és használói igénytől függően valamelyest változhatnak. Ezért a listával kapcsolatban érdemes a jellemző, általában, településmérettől függő..., sokhelyütt... kifejezéseket használni. A felsorolt ötletek 137 küföldi és magyar könyvtár ötleteiből, gyakorlatából széármaznak.

1. Könyv és folyóirat, zenei és videódokumentumok helybenhasználatra és kölcsönzésre, benne helyismereti és idegen nyelvű és állomány (a használók identitása szerint illetve nyelvtalulási célokra)
2. Tájékoztatás, ügyfélszolgálat
3. Csendes, lefoglalható (munka)szobák vagy terek
4. Hangosabb, lefoglalható, csoporttevékenységre alkalmas terek
5. Kiállítási tér link
6. Kisebb színház, mozi
7. Hangstúdió
8. Tárgyak könyvtára link vagy
9. Közösségi iroda (coworking office)
10. Makerspace (benne pl. szerszámok, 3D nyomtató, varrógép, mikroszkóp stb.)
11. Közösségi szerelőműhely közvetített szolgáltatás (repair café) link
12. Mozgási lehetőség (pl. szobakerékpár) link
13. Rugalmasan alakítható tér (pl. gördülő polcokkal)
14. Magkönyvtár, növény-cserebere link

Gyerekkönyvtár
1. Dokumentumállomány (a felnőttéhez hasonló szempontokkal)
2. Babakocsi-állomás
3. Kuckózási lehetőség
4. Hálójárási lehetőség link
5. Játszóhely
6. Játékkölcsönzés
7. Elektronikusjáték-használati lehetőség
8. Mozgásfejlesztő játékok, eszközök
9. Lelátó-lépcső link
10. Mászófal link
11. Matatófal link
12. Izgalmas installáció (pl. autó link )

Általános szolgáltatások
1. Büfé
2. Kert
3. Növények, zöld fal, zöld tető link
4. Gendersemleges mosdó, wc, pelenkázóhely
5. Biciklitároló, parkoló
6. Gyorstájékoztatásra alkalmas kijelzők
7. A könyvtárosok munkavégzési és közösségi helyiségei
8. Az adott könyvtár speciális kínálata, szolgáltatása (pl. sószoba)
9. Művészeti alkotás(ok), akár a használói közösségből
10. Akadálymentesített belső tér és eszközök
11. Állatbarát eszközök, akvárium/terrárium.
12. Konyha link

Vásárolt és / vagy konzorciumi könyvtári kínálat
1. Nemzeti oktatási szolgáltatáscsomagok pl. Oefenen.nl link
2. Nemzeti / konzorciumi e-könyv-, hangoskönyv (pl. Onleihe link ), sajtó (pl. Laptapír link , film-kínálat (pl. Filmfriend link , tudásbázis pl. Munzinger Archiv link )

A Corvinus Egyetem Könyvtárában mintegy másfél évtizedes múltra tekint vissza a hallgatókat támogató, a (szak)dolgozatírást segítő képzések története. A képzések 2008-ban indultak, majd a következő években egyre bővült ezek köre, illetve módosult a tartalmuk.

A 2024/25-ös őszi szemeszterben a Ctrl C + Ctrl V Hivatkozások, plágium képzésre épülve egy új szolgáltatást vezettünk be Hivatkozásjegyzék ellenőrzése címen. E szolgáltatás keretében vállaltuk, hogy a már elkészült dolgozatok hivatkozásjegyzékét és szövegközi hivatkozásait áttekintjük az APA-szabvány alapján, s felhívjuk a típushibákra a figyelmet, megadva ezzel a lehetőséget a hallgatónak a javításra.

A cikkben beszámolunk a szolgáltatás tapasztalatairól, a felhasznált források sokszínűségéről (pl. TED-talk, sajtóközlemény használata), valamint bemutatjuk a dolgozatokban előforduló tipikus formai, tartalmi, illetve néhány különleges, olykor megmosolyogtató hibát, pl. koszorús költőnk, Commission E., felbukkanását.

A feltárt problémák eredményeként a már meglévő segédleteink tartalmát átdolgoztuk, bővítettük, s a mostani szemeszterben teszteljük ezek használhatóságát. (Kőrösi Krisztina)

(frissítve) Az új tereket okt.8-án egy közös egyetemi reggeli, majd könyvtárbemutató és -bejárás keretein belül adták át a közösségnek. A könyvtár megújulásában meghatározó szerepet vállaló kollégák mutatták be az újonnan kialakított könyvtárat. Az újjáalakítás koncepcióját Marián Balázs építész, és a könyvtár igazgatója, Lévai Klára a MOME hallgatóinak bevonásával alakította ki. Az olvasótermet Marián Balázs, Göde András és Gereben Péter építészek tervei szerint modernizálták, a kellemesebb felhasználói élményt Temesi Apol textiltervező, a MOME oktatója, kutatója reliefjei/akusztikai paneljei biztosítják.

A felúítás lényege a galéria megépítése és az új tömörraktári rész kialakítása volt, ezáltal nemcsak a szabadpolcos állományt polcfolyóméter mértéke nőtt, hanem a raktári elhelyezés lehetősége is bővült. Az újonnan kialakított az elvonulásra, elkülönülésre alkalmas pihenő részekkel a könyvtár még hangulatosabbá, családiasabbá vált. A könyvtár területén belül egy elkülönített kutatószoba is van, valamint a Moholy-gyűjtemény és a könyvművészeti különgyűjtemény is itt található. Az eddigi 80 fő helyett immár több, mint 120 fő helyben olvasása biztosított.

A fotókat ld.: link

A Könyvtári Intézet Trendjelentések "Könyvtárhasználat
2015-2023" kiadványban találjuk az 5. ábrát: A kölcsönzött dokumentumok számának alakulása 2015-2023. (Vélemény a témában: link )

Mint írják:
- A könyvtárakban az egyik legfontosabb szolgáltatás a könyvek és más dokumentumok kölcsönzésének lehetősége. A helyben használt dokumentumok számának 2015 és 2019 közötti stagnálásával ellentétben ugyanezen időszakban a kölcsönzött dokumentumok számának folyamatos csökkenése látható. A pandémia e téren is komoly hatást gyakorolt, hiszen míg 2015-ben a regisztrált használók 27 414 453 dokumentumot kölcsönöztek, 2019-ben pedig mintegy 4,5 millióval kevesebbet, addig 2020-ban 12 357 048-ra, 2021-ben 12 065 952-re csökkent a kölcsönzések száma.
A 2022-es évet követően 2023-ban további emelkedést látunk, a kölcsönzött dokumentumok száma 16 654 520-re emelkedett.

Mint korábban írtuk: Obszcénnek mondott gyerekkönyvek miatt emelhetnek vádat Wyomingban, könyvtárosok ellen link . Az ügynek folytatása lett...

- Egy wyomingi könyvtár korábbi igazgatója, Terri Lesley, 700 000 dolláros (kb. 270 millió forintos) kártérítést kapott, miután elbocsátották, mert nem volt hajlandó levenni a polcokról LMBTQ+ témájú könyveket.

Lesley közel harminc évig dolgozott a Campbell megyei könyvtári rendszerben, amikor 2023-ban a könyvtári tanács megszavazta a menesztését. A döntés hátterében az állt, hogy az igazgató megtagadta azoknak a könyveknek az eltávolítását, amelyek a nemi identitásról, szexualitásról vagy LMBTQ+ közösségről szóltak.

A jogvita végül egyezséggel zárult: Lesley lemondott a megyével szembeni perről, cserébe kártérítést kapott. Egy másik, három magánszemély ellen indított per azonban továbbra is folyamatban van - ők voltak azok, akik eredetileg követelték a könyvek eltávolítását.

"Úgy érzem, igazságot kaptam" - mondta Lesley az Associated Pressnek. "Nehéz út volt, de soha nem fogom megbánni, hogy kiálltam az első alkotmánykiegészítés mellett."

Ügyvédje, Iris Halpen szerint az ügy fontos üzenetet küld minden könyvtárnak és önkormányzatnak az Egyesült Államokban: a szólásszabadság és a diszkrimináció elleni értékek továbbra is élnek és erősek."

A Campbell megyei könyvtár korábban kilépett az Amerikai Könyvtári Szövetségből és a Wyoming Könyvtári Szövetségből is, majd bejelentette, hogy több művet - köztük Juno Dawson This Book is Gay című könyvét, Maia Kobabe Gender Queer című memoárját és Corey Silverberg Sex is a Funny Word című művét - is kitiltja a polcokról.

Az Egyesült Államokban az utóbbi években egyre több államban próbálják korlátozni az LMBTQ+ tartalmú könyvek elérhetőségét, amit civil szervezetek és könyvtárosok országszerte a szólásszabadság súlyos megsértéseként értékelnek.

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
0 - minisztérium
4 - IKSZ
15 - Könyvtári Intézet
6 - MKE
1 - OSZK
2 - megírom; kit@gmconsulting.hu
Az egyik megjegyzés: Tóth Viktória: A szervezetek közül hiányolom a Könyvtárostanárok Egyesületét.

A korábbi két hasonló kérdés adatait együtt e diagramon nézhetjük, az elvárásra vonatkozó kérdés mellé adva a most kapott tapasztalati adatokat: link .
Az elvárás-tapasztalat 2025-ös adatai azt jelzi, hogy nagy változások nincsenek; úgy tűnik: az IKSZ-től valamivel többet kapunk, mint várunk, az OSZK-tól viszont fordítva. A mostani, az 5 és 10 évvel ezelőtti tapasztalati adatok diagramja szerint szintén nincs jelentős változás. A Könyvtári Intézet, az IKSZ és az MKE kérdezett teljesítménye inkább növekszik, az OSZK-és és a minisztériumé minimális. (MG)

A Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár felhívásban kéri a Püspökmajor lakótelep egykori és jelenlegi lakóit, hogy a volt Felszabadulás lakótelep építésének 50. évfordulója alkalmából tervezett kiállításhoz küldjenek olyan fényképeket és videókat, amelyek a lakótelephez köthetők.

A könyvtár örömmel és köszönettel fogad bármilyen formátumú fotó- és videódokumentumot, amely a lakótelep építését, az első évek kezdeti lépéseit, a közösségi életet, az itt létrejött oktatási- nevelési/kulturális/sport stb. intézményeket dokumentálja. Ezen túlmenően az elmúlt 50 év alatt készült bárminemű fotót és videót is várnak, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot.

A beérkezett fotókat a tulajdonosokkal megkötött hozzájárulás után a püspökmajori fiókkönyvtárban 2025 novemberében megnyíló időszaki kiállításon teszik közzé. A digitalizálás után a felveszik a könyvtár adatbázisába, hogy a helytörténet szerves részét képező fényképek minél több emberhez eljuthassanak.

A nyomtatott képek leadhatók a könyvtárban és a klubkönyvtárban, a fotókról átvételi elismervényt adnak. Kérésre az eredeti példányokat visszaadják.

Az olvasásnak is megvan a haranggörbéje. A (nagyon) kevés olvasás nem szerencsés - ahogyan a nagyon sok sem. Az előbbi a kisebb műveltséggel, az utóbbi inkább a gyakorlati élettől való elszakadással jár együtt. A könyvtárnak lehetősége van arra, hogy felhívja a közösség figyelmét erre az összefüggésre. És arra is, hogy az olvasás mennyiségét csak a nem, vagy alig olvasók esetében szorgalmazza, minden más célcsoport esetén a minőségi olvasás felé tereli a figyelmet.
A nagyobb műveltség nem kiemelkedő olvasmány-mennyiséggel, hanem tudatos és változatos információbeszerzéssel és feldolgozással függ össze. Persze igaz, hogy népszerűbb, egyszerűbb, kisebb szakértelmet kívánó dolog a jól olvasókkal foglalkozni. Feltehetően azt is kevesen gondolják, hogy a kölcsönzés magas darabszáma olvasást vagy elmélyedt tanulmányozást jelenthetnek. Azonban vitathatatlan tény, hogy a könyvtár küldetésébe beletartozik az olvasás és műveltség minél szélesebb körben való terítése. (MG)

- Közel 150 könyvet olvasott ki Nagy Zoltán, aki ezzel elnyerte az Év olvasója díjat Kiskunfélegyházán. Az Év Ifjúsági Olvasója Díjat Rácz-Szabó Alexandra érdemelte ki, aki 111 könyvet kölcsönzött ki ebben az évben a félegyházi könyvtárból link .
Az Év olvasója díjak átadását szombaton az Országos Könyvtári Napok záróeseménye keretében tartották. (BAON)

A klasszikus könyvtár-kép mára jelentősen átalakult. A nagyvárosokban, de sokszor még a kisebb településeken is inkább egy olyan térré váltak, ahol már nem tiltott a beszéd, sokkal inkább választás kérdése, hogy csendben vagyunk-e vagy sem. Tehát a látogató dönti el, hogy elvonul-e egy nyugodt olvasóterembe, vagy inkább választja a közösségi eseményeket, könyvklubokat, író-olvasó találkozókat, filmvetítést. A könyvtár már többé nem csak szolgáltatás, hanem egy olyan hely, ahol a kultúra kézzelfoghatóvá válik.

Mára elérkeztünk a modern bibliotékák legizgalmasabb hozadékához, ahhoz, hogy az emberek újra és újra visszatérnek ide azért, mert többet akarnak látni, mint otthon a kanapén ülve vagy egy zsúfolt kávézóban dolgozva.
Erről beszélgettem Vukov Johanna pszichológus és irodalomterapeutával, aki elmondta: a könyvtár nem csupán információforrás, hanem biztonságos, nyitott közösségi tér, amelynek kiszámítható környezet biztonságérzetet nyújt, különösen az olyan városi környezetben, ahol kevés a csend, nyitott közösségi tér.

"A pozitív pszichológia szerint - Seligman és Csíkszentmihályi megfogalmazásában - a pozitív intézmények azok a társadalmi struktúrák, amelyek elősegítik az emberek jóllétét és fejlődését." Kifejtette, hogy a könyvtárak harmadik helyként funkcionálhatnak. Olyan semleges, nyitott terek, ahol nincsen fogyasztási kényszer, és ahol a jelenlét önmagában is értékes. A 21. századi könyvtárak nem csak a Gutenberg-galaxisra épülnek. (Ez a kifejezés az emberi kultúrtörténetnek arra a szakaszára utal, amelyben a nyomtatott könyv mint ismeretközlő közeg kiemelkedő szerephez jutott - a 15. századtól napjainkig.) Az internet korában ugyanis felértékelődik az a hely, ahol a elektronikus és fizikai találkozik. A számítógépek, tabletek, VR-szemüvegek ugyanúgy helyet kaphatnak a polcok között, mint a klasszikus lexikonok. A digitális infrastruktúra ugyanis kiegészíti a könyveket, nem pedig fenyegeti azokat. Ez a hibrid tér ráadásul nemcsak kényelmes, hanem inspiráló is, mert az olvasó egyszerre tapasztalja meg az elektronikus interaktivitást és a papír adta varázslatot.

Egy könyvtár, ahol vannak co-working asztalok, Wi-Fi, internetes adatbázisok, nemcsak szolgáltat, hanem egyfajta menedéket is nyújt az emberek számára. "A könyvtár a mentális egészség támogatásában több szinten is szerepet játszik. Egyrészt az olvasás lehetőségét biztosítja, amely önmagában kreatív és szórakoztató időtöltésként hozzájárul a kognitív stimulációhoz és a pszichológiai jólléthez. Másrészt hozzáférést nyújt olyan szakirodalmakhoz, amelyek különböző mélységben kínálnak releváns információkat a mentális egészség témakörében, ezáltal elősegítve az önfejlesztést és a tudatos életmód kialakítását."

A Torontói Magyar Házban fesztivállal ünneplik októberben a Magyar Örökség Hónapját. A hagyományőrző fesztiválon kézműves vásár, vidám előadások, népzene és néptánc várja a Kanadában élő magyar és más nemzetiségű látogatókat. "A múltunk tisztelete, a jelenünk ünnepe és a jövőnk reménye" - ez a programsorozat mottója, melyet a Magyar Ház elnöke, Boda-Lázár Judith árult el. A szórakoztató és közösségépítő eseménysorozat összeköt magyart és más nemzetiségűt, és hidat épít a nemzedékek között is.

A Magyar Könyvbarátok Hagyományőrző Könyvtárat link a 2015-ös új Magyar Ház megnyitása után alakították ki újra egy szobában, de már nagyobb méretben, ahol két Kőrösi Csoma-ösztöndíjas segítségével kezdte meg a feldolgozást a Könyvtár kuratóriuma és könyvtárosa. A 6000 kötetes állományt 2017. november 19-én ünnepélyes keretek közt adták át az olvasóközönségnek. A könyvtárhoz Facebook-csoporttagsággal lehet csatlakozni. A könyvtári állomány katalogizálása még nem fejeződött be, ugyanakkor a kölcsönzés és helyben olvasás ingyenes a Magyar Ház tagjainak, másoknak 30 dollár az éves tagsági díj. (Ref.: Vincze Anett)

A Kongresszusi Könyvtár link kis videót tett közzé, bepillantást engedve automatizált raktárának használatába. A Fort Meade raktár 7,5 millió dokumentumnak - köztük kéziratoknak, fotóknak, zenei dokumentumoknak - biztosít megfelelően temperált tárolóhelyet. Évente 50 ezer kérést teljesítenek. Naponta kétszer szállítják a kért anyagokat. (MG)

Immár 9. alkalommal csatlakozik a békéscsabai bibliotéka a Kódolás hetéhez. A 2024. évi Code Week Magyarország Könyvtári különdíj birtokosaként ezúttal is több programmal készül a Békés Megyei Könyvtár - ismertette Juhász Zoltán igazgató.

A Code Week, a Kódolás hete programsorozat célkitűzése, hogy élményszerűen mutassák be a programozást és a kódolást. A Békés Megyei Könyvtár két héten át, október 11. és 26. között több eseményt is szervez a Digilabor könyvtári alkotóműhelyben, hogy bepillantást nyújtson a programozás világába, megismertesse a legújabb oktatást segítő technológiákat - közölte Juhász Zoltán igazgató.

Az oktatási intézményekkel, szakmai csoportokkal történő együttműködés is hozzájárul ahhoz, hogy minél többen megismerkedhessenek a programozás alapjaival könyvtári környezetben. A Europe Direct Békés szervezésében pedig Békéscsabára érkeznek a EU Code Week nagykövetek, Főző Attila és Jánossy Zsolt, akik a korszerű digitális technikákat népszerűsítik pedagógusok számára.

Közösségimédiás trend a pudingevés villával, 2025 augusztusától. A Németországban terjedő bohókás divathullám, mely biztosan lecseng rövidesen, de a könyvtárak addig is kihasználhatják. Pl. mert a trenddel kapcsolatban a könyvtár fura asszociáció (pr-szempont...), és ezért felfigyelhetnek rá a fiatalok, akiknek célja - mily meglepő... - a találkozás. Ami kísértetiesen hasonlít a könyvtár közösségépítési céljához. A "mozgalom" mellé persze a saját üzenet is ragasztható, pl.: Közösen főzzük a pudingot, hogy ne kelljen környezetszennyező műanyag-csomagolásban vásárolni az édességet? Netán nyugdíjasokat is vonjunk be - turbózva a közösségépítést? Vagy játékokat, kvízt is kínálunk az egybegyűlteknek...?

Tehát: ki lovagolja meg a Bécsig és Zürichig is eljutott hullámot?
- A videót ld. a forráslinken.

Radikálisan csökkent a könyvolvasásra szánt idő Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Míg a 80-as évek végén napi 12 perc jutott erre, addig jelenleg már csak kettő, a férfiak esetében pedig csak egy - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közelmúltban publikált időmérlegéből.

- Az olvasással töltött idő - legalábbis össztársadalmi szinten - általában is csökkent, de közel sem olyan mértékben, mint a könyveknél. Harminc éve a teljes olvasási idő bő harmadát töltötték a magyarok könyvek bújásával, most alig nyolcadát.
- Érdekes módon a visszaesést nem az okozta, hogy az emberek hamarabb abbahagyják ezt a tevékenységet, mint korábban. Sőt akik olvasnak, korábban soha nem töltöttek ennyi időt ilyen tevékenységgel a KSH adatai alapján. Bár a könyveknél volt csökkenés, de ott sem olyan jelentős, ami indokolná a társadalmi szinten mért zuhanást.
- Ebből az következik, hogy a könyvolvasásra szánt idő főleg azért csökken, mert egyre kevesebben olvasnak. A tevékenységet végzők aránya a '80-as évek végén még közel 13 százalék volt, az idén azonban a hármat sem érte el. Azaz jelenleg csak minden 35. magyar vesz a kezébe könyvet.
- A könyvolvasási szokásokban életkor alapján nincs érdemi különbség, a 60 év felettiek kivételével mindenhol 2 perces napi átlagot mért a statisztikai hivatal, és a legidősebbek körében is csak 3 perc volt az átlag.
- Nem alapján viszont vannak különbségek. A nők 3, a férfiak viszont csak napi 1 percet olvasnak könyveket átlagosan. A magyarázat itt is a tevékenységet végzők arányában keresendő: a férfiaknál 1,8, míg a nőknél 3,7 százalék ez az arány.

Ennek fényében különösen érdekes, hogy Krasznahorkai László Nobel-díja után elkapkodták az író könyveit a boltokból. A napi 2 perces átlaggal ugyanis egy Krasznahorkai regényt nagyjából két év lehet elfogyasztani. Igaz a Gyűrűk Uránál ez majdnem 6 év, Az eltűnt idő nyomában esetében pedig másfél évtized az átlagos olvasási sebesség és regényhossz alapján készített becslésünk alapján.

Úgy tűnik, ismét elérhetők lettek a kormány által bezárt napilap volt cikkei, de ezért az Origo kiadójának kell fizetni.
Kilenc évvel azután, hogy az egész lapot bezárták, úgy tűnik, a kormányközeli Mediaworksnek mégis jól jönne a pénz, amit a Népszabadság archívumából szerezhet.

Lapelőfizetési oldalukon, a Lapcentrumon ugyanis mostantól elő lehet fizetni az egykori napilap archívumára. Aki tehát az Origo, a Ripost vagy a szintén kormánypropagandát terjesztő vidéki napilapok kiadójának szívesen fizetne félévente 3990 forintot azért, hogy hozzáférhessen a Népszabadság egykori cikkeihez, most megteheti. Aki nem szívesen támogatja a Mediaworksöt, az egyébként az Arcanum - szintén előfizetéshez kötött - archívumában is megtalálja a lap egykori számait.

A nol.hu és a nepszabadsag.hu internetes oldalak, amelyeken korábban a Népszabadság Online archívuma volt fellelhető, tavaly novemberben lettek elérhetetlenek. Így nem lehet például elérni a Rogán Antal helikopterezéséről szóló beszámolót sem, amely a Népszabadság bezárása előtt jelent meg az újság címlapján. Az újság megszüntetésének módját a bíróság később két ítéletben is jogsértőnek minősítette.