Az előző KIT Hírlevélben olvashattunk link a Björvika könyvtár használati adatairól, ami kiválóan rávilágított arra a dilemmára, amivel minden modern könyvtár küzd: hogyan fordítsuk a nálunk keletkező hatalmas adatvagyont az olvasók javára anélkül, hogy sértenénk a magánszférájukat? Míg Oslo a fizikai térhasználat elemzésére fókuszál, mi a nemrég elnyert DIMOP Plusz pályázatban a tranzakciós adatok "kollektív bölcsességét" igyekszünk munkára fogni.

A Qulto még fejlesztés alatti modelljének alapfelvetése, hogy egy intézmény elszigetelt adatai helyett több száz könyvtár anonimizált kölcsönzési és használati adatait fésüljük össze egy közös, big data alapú platformon. E kritikus tömegből olyan mintázatokat vehetünk észre, amelyek egyedi könyvtári szinten láthatatlanok maradnának. A K+F projekt eredményeként olyan prediktív irányvonal mentén segíthetjük a könyvtárosok munkáját, mint:
- Beszerzési javaslatok ("ezeket kölcsönöznék nálatok a legtöbben, ha meglenne") vagy
- Olvasók megtartása (pl. "bizonyos adatok alapján valószínűsíthető, hogy nem újítja meg a jegyét"), mely csökkentheti a lemorzsolódást. De sok más előrejelzés is kiolvasható egy ilyen rendszerből, melyeket a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár partnerként segít feltérképezni.

Az algoritmusok és az MI használata kérdéseket vet fel, különösen az Európai Unió AI Act szabályozásának tükrében. A pályázat keretében kiemelt figyelmet fordítunk a GDPR-konformitásra és az anonimizálásra. Nem az egyént figyeljük, hanem klasztereket alkotunk az olvasói viselkedés alapján.
A cél nem a profilalkotás, hanem a szolgáltatásminőség javítása olyan MI-eszközökkel, amelyek a könyvtári ökoszisztémát erősítik, miközben megfelelnek a szigorodó uniós jogi és technológiai normáknak.

Ma Magyarországon aligha elvárható, hogy egy könyvtár a saját adatvagyonát saját forrásból, egyedileg, modern technológiai eszközökkel értelmezze és hasznosítsa a szolgáltatás javítása érdekében. K+F projektünk segítségével azonban széles körben elérhetővé válik az adat-alapú szakmai innováció. (Brada Hedvig)

Mennyire szűkül le a holland könyvtárak kínálata és forgalma a top 100-as könyvlistákra? A válaszhoz Mark Deckers könyvtári tanácsadó a CPNB (holland könyvterjesztő szervezet) 2025-ös adatait használta fel az elemzéshez.
Először a könyvtárakat vizsgálta, ahol a legnépszerűbb könyvek listája meglepően régi címeket is tartalmaz. A könyvtári top 10-ben például csak egyetlen 2025-ös kiadású mű szerepelt. Számításai szerint a 100 leggyakrabban kikölcsönzött könyv összesen mintegy 1,5 millió kölcsönzést produkált. Ez a szám eltörpül a teljes, körülbelül 63 milliós éves fizikai és online kölcsönzési forgalom mellett. A statisztika szerint a top 100-as lista a könyvtári kölcsönzéseknek mindössze 2,4%-át teszi ki. Ez azt bizonyítja, hogy a könyvtárak forgalmának 97,6%-át a szélesebb, változatos gyűjtemény adja. Az online könyvtárban a bestsellerek aránya jelentősen magasabb, mint a fizikai polcokon. A top 100-as lista forgalmának 40%-a ugyanis az e-könyvekből és digitális példányokból származik.

A könyvesboltok esetében a helyzet némileg eltérő: ott a top 100-as lista meghatározóbb. A legkeresettebb 100 könyv értékesítéséből származó bevétel 2025-ben nagyjából 87 millió euró volt. A könyvesboltok teljes forgalma ugyanebben az évben elérte a 699 millió eurót. Eszerint a könyvesboltok bevételének 12,4%-a származik a 100 legnépszerűbb címből. Bár a boltok függősége ötszöröse a könyvtárakénak, Deckers szerint ez még mindig nem nevezhető kórosnak. A bejegyzés rávilágít arra, hogy a könyvesboltok kínálatának 87,6%-a továbbra is a "hosszú farokba" tartozó, kevésbé népszerű művekből áll. Összegzésében a szerző megállapítja azt, hogy egyik szektor sem szenved súlyos "bestselleritiszben".

Végezetül megemlíti a készülő 2026-2030-as Közös Gyűjteménytervet, amely tovább erősítheti a holland könyvtári kínálat sokszínűségét. (Erre jövő heti lapszámunkban visszatérünk.) (ref.: Gemini, MG)

A 2025-2026-os Jerry Kline Community Impact Prize díjat a texasi Harris County Public Library link nyerte el. Az elismerést a könyvtár széles körű közösségi szolgáltatásaiért és következetes, inkluzív szemléletéért ítélték oda. A rendszer 27 könyvtárból áll, és több, mint ötmillió lakost szolgál ki a texasi Harris County területén, ahol több, mint 145 nyelvet beszélnek. A könyvtár ezért a helyi közösségek eltérő igényeihez igazítja a szolgáltatásait, miközben egységes rendszerszintű programokat működtet.

A szolgáltatások az életút több szakaszát is lefedik:
- Korai olvasás és családtámogatás - az újszülöttek a kórházban első könyvtári kártyát kapnak, a családok pedig korai olvasási segédanyagokat és programokat. A könyvtár a kisgyermekes szülőknek tanácsadást, játékos fejlesztő foglalkozásokat és információkat is kínál a gyermek fejlődéséről.
- Gyermeknevelési támogatás és "gyermekellátási sivatagok" kezelése. A megye egyes részein kevés vagy nehezen elérhető a kisgyermekellátás (childcare desert). A könyvtár ezért felmérésekkel, közösségi fórumokkal és partnerségekkel segít feltárni a családok igényeit, valamint képzésekkel és információkkal támogatja a szülőket és a gyermekgondozókat.
- Olvasásfejlesztés és ifjúsági programok - önkéntesek segítik az alsó tagozatosok közös olvasását, a nyári olvasási programok pedig családokat is bevonnak.
- Felnőtt tanulás - a Career Online High School link programban felnőttek szerezhetnek középiskolai végzettséget, majd a FutureU tanácsadással támogatja továbbtanulásukat vagy karrierútjukat.

A szolgáltatások egy része nem a könyvtárban történik: mobil könyvtári programok, digitális képzések, nyelvtanulási és állampolgársági felkészítő foglalkozások jutnak el lakónegyedekbe és közösségi helyszínekre.
A példa azt mutatja, hogy a könyvtár - ha partnerségekre épít és a közösség valós szükségleteire reagál - ezzel pedig a helyi társadalmi infrastruktúra fontos pillérévé válhat. (ref.: ChatGPT, HL)

Kayleen Jones, a Minnesota-Duluth-i Egyetem (UMD) könyvtárosa, az Antirasszista Irodalmi Tanácsadó Testület (Antiracist Literary Advisory Board) létrehozásáért elnyerte a Library Journal 2025-ös Movers&Shakers díját. Kollégáival és az UMD pedagógiai karával együttműködve Jones létrehozott egy platformot a pedagógus hallgatók számára, ahol megismerhetik a gyermekkönyv-kiadásban megjelenő reprezentációval kapcsolatos igényeket, és megvizsgálhatják, hogyan lehetne azokat kielégíteni.

Kayleen Jones elmondása szerint A Wisconsin-Madison Egyetem Cooperative Children's Book Center által összegyűjtött statisztikák a gyermekkönyv-kiadás sokszínűségének kapcsán cselekvésre ösztönözték őt, miközben az UMD-en gyermekirodalmi gyűjteményt fejlesztett és irányított. Különösen arra figyelt fel, hogy a gyermekkönyvekben több állat vagy antropomorfizált tárgy szerepel főszereplőként, mint színesbőrű.

A pedagógiai kar hallgatókat toborzott, hogy nagy hatással bíró tanulási élményt nyújtsanak nekik. A hallgatók magabiztossá váltak a gyermekkönyv-értékelésében, s e tudásukat az osztálytermeikben, iskoláikban és közösségeikben is alkalmazzák.

Jones szerint lehet olyan könyvet találni, melyekben színesbőrű szereplők is vannak, viszont tudatos keresést igényel, hogy valóban ráakadjon az ember egy ilyenekre. (Ref.: Aux Eliza)

Kutatások szerint az Egyesült Királyságban válságos helyzet alakult ki a gyermekek körében az olvasás iránti érdeklődés terén: az olvasásból származó öröm az elmúlt két évtized legalacsonyabb szintjére süllyedt.

Az Unison legújabb kutatása szerint 2010 óta az angliai könyvtári dolgozók csaknem fele elvesztette állását. A szakszervezet kutatása szerint az angliai könyvtárak 2010-2011-ben 17.902 alkalmazottat foglalkoztattak, de ez a szám 2024-2025-re 9497-re csökkent, ami több, mint 8000 teljes munkaidős álláshely megszűnését jelenti.

A Christ Church Általános Iskolában azonban a gyerekek szinte pezsegnek az izgalomtól, ha könyvekről van szó.

A múlt hónapban Camilla királyné, aki a National Literacy Trust (NLT) patronálója, ellátogatott az iskolába, hogy megnyissa a Bloomberg által finanszírozott, az iskola udvarán felépített vadonatúj könyvtárat. Ez az első olyan könyvtár, amelyet a kormány a "Nemzeti Olvasás Éve" keretében nyitott meg. Ez egy egész Egyesült Királyságra kiterjedő kezdeményezés, amelynek célja az olvasás iránti érdeklődés növelése.

A kezdeményezések közé tartoznak a színházi társulatok, mesemondók és szerzők látogatásai, valamint a minden hónap utolsó péntekén megrendezett "maradj és olvass"-foglalkozások. A közeli parkban "jelmezes napokat" és "booknic"-eket (mesés piknikeket) szerveznek. Az idősebb gyerekek felolvasnak a kisebbeknek, és könyves beszélgetések is vannak, amikor a diákok beszélgethetnek arról, mit olvasnak és mit ajánlanak. (Ref.: Aux Eliza)

Folytatva a múlt heti link gondolatot:
- Lehet, hogy a közkönyvtárak illetve a tudományos könyvtárak keresőivel szemben más-más a felhasználói igény, ám az IKR-fejlesztők nem tettek különbséget. Ma a közkönyvtárak felhasználói a Netflixhez hasonlítják a katalógust. Még akkor is, ha a Netflix keresője nem igazán jó.
Elvárják, hogy
- ajánlókat kapjanak,
- színes és érdekes legyen a kereső.
Ezeknek igyekeznek megfelelni a Discovery-k: megjelenítik a könyvek borítóit és a fülszövegeket, de egyéb médiatartalmakat is kapcsolhatnak a rekordokhoz, pl. fszekonline link .
Ha ezek nem elérhetők, akkor a fiatalok azt hiszik, valami probléma lépett fel.

A keresőben olvasói elkötelezettséget növelő közösségi médiafunkciókat is implementálhatunk:
- az olvasók értékelhetik a műveket,
- jelezhetik, hogy az a mű nekik is meg van.
Az ajánlók lehetnek:
- automatikusan generáltak: pl. a legnépszerűbb könyveink.
- intellektuális munkával előállítottak: pl. mit olvassunk a gyereknek, ha meghalt a nagyi.

A kiegészítő tartalmak szolgáltatásához megjelentek B2B (szolgáltatók közötti megoldást kínáló) szolgáltatók is, akik átveszik ezt a feladatot, a könyvtáraknak pedig fizetniük kell érte. Vannak ingyenes szolgáltatók is, melyek kevésbé megbízható tartalommal bírnak: ilyen a Librarything link .

A Discovery-rendszerek nem az IKR adatbáziskeresőjére támaszkodnak, hanem saját indexeket építenek, így gyorsabb keresést tesznek lehetővé. Ezek a saját indexek adnak lehetőséget a facetták készítésére is. Szabadforrású kereső a SolR és az ElasticSearch is, mindkettő az Apache Lucene indexelő rendszerre támaszkodik. A szintén szabadforrású discovery a VUFind, ami SolR keresőt használ; ilyen volt az OSZK kísérleti OPAC-ja.

A Discovery-rendszerek azonban nemcsak előnyöket hoztak a könyvtáraknak, hanem hátrányokat is. Hogy milyen hátrányokat, és mit tehetünk ellenük, arról beszélek majd a Networkshopon tartott előadásomban.

A Zöldkönyvtári katalógus link lista nyilván nem teljes, alakul; a hangsúlyok is tolódnak időközben. Például összetettebbé válnak a konstrukciók, egyre nagyobb összefüggésekben látunk. A kiragadások önkényesek, de nem minden alap nélküliek. A KIT-ben természetesen a felsoroltnál sokkal több "zöld-tartalom" van. Egyre több a jó példa (bár nyilván nem elég), ahogyan a sablonos megoldás is. Egyes megoldásokkal több helyen találkozhatunk pl. magkönyvtár -, mások nem tudnak meggyökeresedni a hazai könyvtárakban - pl. repair café.

Továbbra nincs azonban országos koncepció, stratégia, ahogyan az SDG-k (fenntartható fejlődési célok, felsorolva: link ) követése is több mint viszonylagos. (MG)

Párizs Saint-Maurice városrészének két médiakönyvtára van. Ezek a könyvek - irodalom, dokumentumfilmek, humán tudományok, képzőművészet, sport, képregények, enciklopédiák stb. -, folyóiratok és újságok hatalmas gyűjteményét kínálják a nagyközönség számára, kölcsönzésre és helyben használatra egyaránt. CD-k és DVD-k gazdag gyűjteménye, valamint zeneművek (könyvek, életrajzok, kották, folyóiratok stb.) is rendelkezésre állnak.

A nagy francia romantikus festőről elnevezett Eugene Delacroix Médiakönyvtár link a kölcsönzés, megosztás és a találkozások helyszíne. A multimédia tartalmakhoz 8 munkaállomást és 4 tabletet is kínálnak. Kiállítótermében rendszeresen szerveznek esti rendezvényeket a nagyközönség számára. Ezeket az ingyenes, változatos és változatos eseményeket "Nyissuk ki az idézőjeleket" néven említik.

Berendezését illetően figyelemre méltó az olvasó tízparancsolata Daniel Pennac kortárs francia írótól, melyet a lépcsőkre írva olvashatunk. Köztük:
- Jogod van, hogy ne olvassál.
- Jogod van, hogy átugorj oldalakat.
- Jogod van, hogy újraolvass valamit.
- Jogod van, hogy ne fejezzél be egy könyvet.
- Jogod van, hogy bármit olvassál.
- Jogod van, hogy csipegessél innen-onnan.
- Jogod van, hogy hangosan olvassál.
Fotókat ld.: link . Készítette: Mikulás Ildikó. (összeáll.: MG)

Képes összeállítást készített honlapján az évfordulóra az akadémiai könyvtár. Mint írják - 1826. március 17-én ajánlotta fel gróf Teleki József családi könyvtárát, mintegy harmincezer kötetet, a Magyar Tudós Társaság számára, hogy azt a nemzet művelődésének szolgálatába állítsa. Az Akadémia Könyvtára 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését. Cikkünkben az alapító adományától a modern kutatástámogatásig tekintjük át a nemzeti intézmény történetét. Az MTA KIK összeállítása.

Az MTA Könyvtár és Információs Központ alapításának körülményei a reformkor intézményteremtő, közösségi erejét tükrözik, története pedig azt mutatja meg, miként válik egy nagyvonalú magánadományból olyan közintézmény, amely a kutatás mindenkori igényeihez igazodva nyitja ki kapuit a tudósok, majd "a haza összes polgárai" előtt, és később a digitális tudományos világ felé...

Továbbá: Ma 200 éves az ország egyik legfontosabb könyvtára link

40 milliós állami támogatással ifjúsági térré alakíthatják a korábbi muzeális gyűjteményt. A győri könyvtár harmadik emeleti fejlesztéséről és átalakításáról tartott sajtótájékoztatót a könyvtárigazgató, az önkormányzati képviselők és a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, és a fiatalokért felelős államtitkár.

Az új közösségi tér az ifjúságé lesz, amelyet Boncsarovszky Péter fiatalokért és civil közösségekért felelős tanácsnoka is szorgalmazott.
- Hosszú közös munka eredménye, amiben a városi diákfórum fiataljai is részt vettek. Olyan hely alakulhat, amely ennek a generációnak minden igényét kiszolgálja. A könyvtár mindhárom szintje mindenkinek otthont tud adni, ráadásul fogyasztáskényszer-mentes terület jön létre. A tervek elkészültek, mozi és klubterem mellett egy 10 fős tárgyalót is kialakítanak - jelentette be az önkormányzati képviselő. Az első ütem megkezdődhet a 40 milliós támogatásból, de a folytatás városi támogatástól függ, ugyanis a teljes megvalósításhoz még 70 millióra lesz szükség.

A két héttel ezelőtti, tévesen kiment válaszok helyett a javítottakra kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
0 - A könyvtárban szabályok vannak
11 - Hol igen, hol nem
6 - Igen - az erőviszonyok függvényében
13 - Igen, mert az innováció feltétele
3 - Inkább várja ki a dolgokat
2 - Jobb, ha inkább együttműködő.
A most kapott válaszokat összevetve a korábban kapott eredményekkel, a következő diagramot kapjuk: link . Talán a legmeglepőbb, hogy az "innováció feltétele" egyre kevesebb szavazatot kapott, szemben az "erőviszonyok függvényében"-nel. Persze, nem lehet kizárni a jelen, választások előtti helyzetet. És természetesen pontosabb választ csak nagymintás, reprezentatív felméréssel lehetne kapni. Aminek a jelen helyzetben nincs esélye. (MG)

A világjárvány évei után napjainkra nemcsak visszatértek az olvasók a könyvtárakba, hanem sok helyen már túl is lépték a korábbi látogatószámokat. Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója szerint a fordulat oka összetett: napjaink információs zajában felértékelődik a kézbe vehető könyv, a hiteles forrás és az a közösségi tér, amely lehetőséget ad a tanulásra, az elmélyülésre, a találkozásra. Közben a mesterséges intelligencia "életre kelti" Kölcseyt, Vörösmartyt és Petőfit; az új technológiáknak köszönhetően pergamenlapok eddig rejtőzködő írásrétegeire derül fény; és nemrég ráleltek Gutenberg ritkaságszámba menő, 36 soros Bibliájának töredékére.

Megleptek az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program eredményei, miszerint az utóbbi években emelkednek a könyvtárhasználati mutatók. Ezek szerint nem kell temetnünk a Gutenberg-galaxist?
RD: Határozottan mondhatom, hogy nem. Az információs zajban az emberek egy része - főleg, akik korábban is olvastak - még inkább a könyvek felé fordul. Ráadásul ezt a zajt ma már a mesterséges intelligencia (angolul Artificial Intelligence, rövidítve AI) is erősíti, hiszen óriá­si mennyiségű így generált tartalom árasztja el a hírfolyamokat. Ebben a közegben felértékelődik a megbízható információ, a minőségi kultúra és az a fajta csendes, figyelmes jelenlét, amelyet a könyvtár biztosítani tud.

Mekkora ma Magyarországon a könyvtárakat használók köre?
RD: Körülbelül 1,8 millióan járnak könyvtárba, ebből úgy 1,4 millió honfitársunk több-kevesebb rendszerességgel kölcsönöz is. A kölcsönzések éves száma meghaladja a 17 milliót - és ennek több mint tizede az ötezer fő alatti településeken történik. De a könyvtárak ma már nem csupán kölcsönzőhelyek: folyamatosan bővítik szolgáltatásaik körét annak érdekében, hogy minél több embert vonzzanak be. Sokan vesznek részt könyvbemutatókon, író-olvasó találkozókon, irodalomterápiás csoportokban, társasjátékklubokban, a diákok robotikai foglalkozásokon. Ezenkívül a könyvtárak egyedülálló tanulási térként is szolgálnak. Ezek a törekvések teszik napjainkban a könyvtárakat izgalmas kulturális, szellemi és közösségi színterekké.

Van egy szelektív kukád az irodában, és felelősségteljesen selejtezed a régi könyveket. Azt hiszed, hogy kipipáltad a "Zöld Könyvtár" négyzetet. Mindeközben a szervereid a nap 24 órájában, piszkos energiával működnek, és az épületed úgy szivárogtatja a hőt, mint egy szita.

Miért ez a jövőre való felkészültség kudarca? Az IFLA 2024-es trendjelentése [a KIT-ben ld.: link ] elismeri a környezeti nyomást - beleértve a digitális infrastruktúra rejtett költségeit is - olyan újonnan megjelenő tényezőkként, amelyek alakítják majd a könyvtárak jövőbeli szerepét és ellenálló képességét. A digitális világnak fizikai súlya van. Az adatközpontok, a felhőalapú tárhelyek és az elektronikus hulladékok hatalmas mértékben hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Ha a digitális stratégiád nem veszi figyelembe a szénlábnyomát, a fenntarthatósági terved elavult.
A megoldás: Nézd meg, mit fogyaszt az épületed, mit tárolnak az adat-szervereid (ismerd el az energiafogyasztást - és azt, hogy mennyi vízre van szükség a mesterséges intelligencia által generált tartalom előállításához!), és hol, merre áramlik, szökik el az energia. A tudatosság apró változásai gyakran nagyobb és jelentőségteljesebb változásokhoz vezetnek.

Előző rész: link .

Elindult a Széchényi Ferenc Könyvprogram, amelynek keretében a Kárpát-medence magyar köz- és iskolai könyvtárai összesen 80 ezer kötethez juthatnak hozzá térítésmentesen. A kezdeményezést március 16-án jelentették be Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtár sajtótájékoztatóján. A program célja, hogy a magyarországi és határon túli könyvtárak állományát naprakész, jó állapotú, új, a kereskedelmi forgalomból kikerült könyvekkel és a nagyközönség számára is vonzó kiadványokkal bővítse. A projekt keretében 349 könyvcím mintegy 80 ezer példányát, összesen 320 millió forint értékben ajánlják fel a könyvtáraknak.

A részleteket ismertetve Rózsa Dávid, a nemzeti könyvtár főigazgatója elmondta: az adomány a következő hónapokban jut el a Kárpát-medence magyar könyvtáraiba a Libri-Bookline Zrt. együttműködésének köszönhetően. A lebonyolításban több partnerintézmény is részt vesz: a Corvina Alapítvány, a három regionális könyvtár - a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, a kecskeméti Katona József Könyvtár és a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár -, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A kötetek a Kárpát-medence különböző régióiba jutnak el: a győri könyvtár a felvidéki és burgenlandi intézményeket látja el, a kecskeméti a muravidéki, drávaszögi és vajdasági könyvtárakba szállít, míg a debreceni könyvtár a partiumi és székelyföldi intézményekhez juttatja el a kiadványokat. A kárpátaljai szállítást az Országos Széchényi Könyvtár vállalta.

A könyvtárak március 16-tól regisztrálhatnak, és egy külön erre a célra létrehozott online felületen rendelhetik meg a számukra szükséges köteteket. A program 2026. november 30-ig, három fordulóban zajlik.

Köbli Gyula, a Libri-Bookline vezérigazgatója hangsúlyozta: a könyvkiadás és könyvkereskedelem felelőssége nem ér véget a könyvek megjelentetésével és értékesítésével. Az olvasás népszerűsítése kulcsfontosságú, hiszen már napi néhány perc olvasás is csökkenti a stresszt, segíti a döntéshozatalt és fejleszti az empátiát.

Szokatlan szöveg olvasható az Albertai Egyetem honlapjának lábrészében, s ugyanígy könyvtáráében is:
"Területi elismerés - Az Albertai Egyetem, épületei, laboratóriumai és kutatóállomásai elsősorban Néhiyaw (krí), Niitsitapi (fekete láb), métis, Nakoda (szikla), Dene, Haudenosaunee (irokéz) és Anishinaabe (odzsibvej/saulteaux) területeken találhatók, amelyek ma a 6., 7. és 8. számú egyezmények részeként és a métisek hazájaként ismert területek. Az Albertai Egyetem tiszteletben tartja az összes őslakos nemzet, métis és inuit szuverenitását, földjeit, történelmét, nyelvét, tudásrendszerét és kultúráját."

University of Alberta a felirat szerint tiszteletben tartja az ősök földjét. Az utalás nem csak a honlapjukon, hanem pl. hivatalos levelezésük láblécében is megjelenik. Mindez elgondolkodtathat bennünket, hogy saját felületeinken milyen értékeinkre hívhatjuk fel a kívülállók figyelmét. (Somorjai Noémi ajánlásával)

Célegyenesben az e-kölcsönzés bevezetése a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban. Ez is elhangzott azon a szakmai napon, amelyet a könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete rendezett Nyíregyházán. Március 20-án és 21-én garázsvásárt tart a könyvtár, áprilisban, a könyvtárosok világnapján pedig átadják a két szakmai kitüntetést.

"Végre elértünk arra a pontra, hogy a már régóta tervezett e-könyvkölcsönzést be fogjuk vezetni. Ehhez két könyvtárból hívtunk meg kollégákat. A tatabányai könyvtárból az igazgató asszony jön el és számol be többéves tapasztalataikról. Az egri megyei könyvtárból érkező igazgatóhelyettes azt mondja el, hogy náluk hogyan zajlott az e-kölcsönzés bevezetése, hogyan használják, milyenek a visszajelzések. A könyvtári szakmai közösség szereti megosztani egymással a jógyakorlatokat. Gyakran látogatjuk egymás szakmai rendezvényét. Ők is szívesen jöttek el és mi is örömmel hallgatjuk meg a szakmai tapasztalataikat ezzel kapcsolatban" - nyilatkozta az igazgatónő.

A kutyák segítenek a megnyugtatásban, az önbizalom- és a kapcsolatépítésben. A genvali közkönyvtár link (Vallónia, Belgium) és egy helyi nonprofit szervezet kutyás olvasási foglalkozásokat kínál kisgyerekeknek. Cél, hogy önbizalmat adjanak azoknak a gyerekeknek, akik nem szívesen olvasnak hangosan.

Txîî és Lemmy egymás után jönnek, hogy hangosan felolvassák a könyvüket, szabadon, az ítélkezéstől való félelem nélkül. Az olvasóműhely alatt egyetlen közönségük Lilly, az agár. "Olvasás közben megsimogatom az alvó kutyát. Megnyugodtam, mert legalább van a közelemben egy állat" - vallja be a 10 éves Txîî. "Nagyobb örömet okoz. Segít gyakorolni az olvasást is, és kevésbé vagyok zavarban" - magyarázza Lemmy.

Az állat jelenléte megnyugtatja a gyerekeket, ellazulnak, zavarodottságuk és néha a szorongásuk is elmúlik. "Nem vagyok az anyjuk, nem vagyok a tanáruk, nem mondok semmit, csak segítek, amikor szükségük van rá. Lemmy elkövetett egy kis hibát, de ez rendben van!" - magyarázza Marie-Paule Moulin, az Activ'Dogs, egy állatasszisztált terápiára szakosodott nonprofit szervezet koordinátora. "A gyerek ösztönösen tudja, hogy erősebb, mint a kutya, aki nem tud olvasni. Mi alakítunk a viszonyon: az iskolában csúfolják a gyereket, mert nem olvas jól, a könyvtárban viszont ő a kompetens." Laurence, Txîî édesanyja is észrevette a változást: "Amióta olvasni jár, a tanára szerint magabiztosabb lett. Mer megszólalni az osztály előtt, amit egy éve még nem tett. Mert nem mert". Általában négy olvasási alkalom kell Lillyvel ahhoz, hogy a fiatal olvasók teljesen visszanyerjék az önbizalmukat.

A Rixensart könyvtárban havonta több szerdán is jelen lévő nonprofit szervezet szeretné kiterjeszteni ezt a tevékenységet más intézményekre is. "Ha segíthetünk a gyerekeknek abban, hogy magabiztosabban olvassanak, megéri" - összegzi Marie-Paule Moulin. (ref.: Gemini, MG)

A "Javaslatok a múzeumi szakemberek helyzetének javítására és a múzeumi működés hatékonyabbá tételére" link dokumentum fejezetei:
I. Javaslatok a múzeumi területen dolgozók bérhelyzetének javítására. Javaslat az új bértáblára - 2026. Bevezetés: 2027. január 1.
II. Javaslatok a múzeumi terület karriermodelljének kialakítására
III. Béren kívüli juttatások és a szakmai motiváció nyújtotta lehetőségek
IV. Javaslatok a múzeumi stratégiaalkotás előkészítésére
V. Normavilágosság, minőségi jogalkotás és dereguláció. Javaslatok a múzeumi jogszabályok rövid- és középtávú felülvizsgálatára. Rövid és középtávú javaslatok a jogszabályalkotás területén. Módosítási javaslatok a muzeális intézményekre vonatkozó jogszabályok tekintetében - normaszöveg javaslatok.
- Mindezt készítette a A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület az ICOM Magyarország, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) és az Országos Közgyűjtemények Szövetsége (OKSZ) bevonásával

Mint írják: A Pulszky Társaság kezdeményezésére a múzeumszakmai szervezetek bevonásával (ICOM Magyarország, Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, Országos Közgyűjtemények Szövetsége) létrejött öt szakmai munkacsoport elkészítette javaslatainkat a múzeumi szakemberek helyzetének javítására és a múzeumi működés hatékonyabbá tételére. A munka előzményei közé tartozott a Pulszky Társaság elnöksége által összeállított 2025. október 28-i, a múzeumok jövőjére vonatkozó állásfoglalásunk. Elnökségünk tagjai 2025. november 28-án személyes egyeztetést folytattak Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárral. A megbeszélés nyomán a közös munka eredményeként megfogalmaztuk javaslatainkat a múzeumi szakemberek bérhelyzetének javítására, a munkatársak karriermodelljének és teljesítményértékelésének bevezetésére, a motiváció, a pályán maradás ösztönzésére. A témák között szerepelnek még javaslatok a múzeumi stratégia előkészítésére, és javaslatok a múzeumi jogszabályok módosítására. A mai naptól honlapunkról letölthető szakanyagot eljuttattuk a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetői számára. - Köszönjük a munkacsoportokban dolgozó valamennyi kolléga munkáját!

Dilemma: a széleskörű, stratégiai szempontok ellenkeznek a megszokott, biztonságot sugalló megoldásokkal. Mit tehet a döntéshozó? A szakmai stratégiai szempontok elmagyarázása sok időt vesz igénybe; annál hosszabbat, minél kisebb a döntéshozók/szavazók látótere, perspektívája. (Skandináviában evidens, hogy a szegényebb emberek nagyobb támogatásokat kapjanak hiszen ezt kívánja a stratégiai közjó, s erről világos - akár több mint egy évszázados - tapasztalata van a népesség legnagyobb részének. Így nem meglepő a világcsúcs elégedettség és életnívó.) Úgy döntöttek, hogy népszerűek maradnak, és nem javítják az életesélyeket. Hiszen a magyar döntéshozónak a magyar választókkal kellett számolnia... Akár egészségügy, akár könyvtárügy a téma. De megengedhető-e hatalmas felhatalmazás esetén is a stratégiai esélyrontás? (MG)

A kórházak és rendelőintézetek számának radikális csökkentése, a háziorvosi hálózat átszabása, nyitás a magánegészségügy felé - ilyen intézkedések is szerepelnek abban az egészségügyi reformtervezetben, amit a Belügyminisztérium megrendelésére a Boston Consulting Group készített még 2020-ban. A HVG megszerezte a stratégiai átalakításról szóló dokumentumot, amit az Orbán-kormány közpénzből kifizetett, majd elsüllyesztett, a jogvédők pedig éveken át hiába próbálták kiperelni. Független szakértőink szerint alkalmas lett volna szakmai-társadalmi vitára az eltitkolt javaslat, amit Hippokratész-projektnek neveztek. (A témával kapcsolatos részleteket ld. a forráslinken.)

A javaslatcsomag alapján a kórházakat nem számolták volna fel: átalakították volna krónikus betegeket ellátó vagy szociális gondozást nyújtó intézménnyé. A jelenlegi rendszer egyik legsúlyosabb, elképesztő finanszírozási többletet okozó problémája ugyanis éppen az, hogy sokszor azért a drága kórházi ellátást kapja egy idős, szociálisan rászoruló ember vagy krónikus beteg, mert nincs számára máshol megfelelő hely.

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

A hazai könyvtári szoftverfejlesztők évek óta jelzik, hogy elenyésző az ügyféloldali igény. Azaz: a fejlesztésekkel leginkább a szolgáltatók állnak elő, s azokat próbálják szó szerint és átvitt értelemben is eladni a könyvtárosoknak. Bármit is nyilatkoznak tehát a könyvtárak az innovációról, e felállás komoly jelzés az innovációs készség szintjéről. Persze, nem biztos, hogy más szakmákban jobb a helyzet. Nézzünk egy kiragadott példát a szolgáltatói oldalról. (MG)

"Ha megkérdezünk egy gazdát, hogy fizetne-e informatikai ökoszisztéma fejlesztéséért, azonnal nemet mond. Ha azt kérdezzük: szeretne-e okos trágyakezelő rendszert, akkor már megkérdezi, hogy mi az, és miután elmondtuk, hogy ezzel a trágyakezelés bármelyik fázisának zavaráról azonnal értesítést kaphat, vagy adott esetben a rendszer automatikusan be is avatkozhat, akkor jó eséllyel vevő lesz az ötletre" - mutatott rá a fejlesztők és gazdálkodók közötti tolmácsolás szükségességére Kövesdi József, a Senit Kft. ügyvezetője. Ő a cég Okosfarm agrárinnovációs divíziójában több mint tíz éve foglalkozik a digitalizációs lehetőségekkel. Tapasztalatai szerint sok esetben a tudáshiány miatt nincs kereslet az innovációra, ami valójában nem is opció, hanem a túlélés egyetlen útja a termelők számára. (HVG)

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

A politikai polarizáció sok gazdasági és társadalmi kárt okoz: rontja a fizikai és mentális egészséget, valamint a romantikus és családi kapcsolatok minőségét, és rombolja a demokráciát. De hogyan lehet mérsékelni a polarizációt? Egy nemzetközi kutatócsapat huszonöt különböző módszert tesztelt a polarizáció mérséklésére 32 ezer amerikai részvételével. Az alanyokat véletlenszerűen osztották be a huszonöt különböző kezelt csoport egyikébe vagy egy kezelés nélküli kontroll csoportba azután, hogy felmérték a párthovatartozásukat. Minden csoportba kerültek demokrata és republikánus szavazók is.

A polarizáció legeredményesebb ellenszere egy olyan kezelés volt, amiben a résztvevők egy videót láttak különböző pártállású emberekről, akik képesek voltak kapcsolódni egymáshoz. Ez a kezelés 10 ponttal csökkentette a polarizációs indexet. Ez nagyjából annyi, mint amennyi polarizáció 16 év, azaz négy elnöki ciklus alatt halmozódik fel.

A második és a harmadik kezelés is hasonlóan erős volt. Ezekben a résztvevők arról olvastak, hogy a sajtó a saját olvasottsága és nézettsége érdekében erősíti a polarizációt, valamint, hogy az USA sikerességének kulcstényezője a demokrácia.

Összességében kétféle megközelítés működik a polarizáció ellen: eltérő pártállású, mégis rokonszenves személyek bemutatása, akikkel könnyen lehet azonosulni, valamint közös, pártokon átívelő identitások kiemelése. Az olyan stratégiák, mint a politikai hasonlóságok kiemelése vagy annak bemutatása, hogy a másik párt szavazói miért rendelkeznek saját pártidentitással, kevésbé voltak eredményesek. Egyáltalán nem volt eredményes a polarizáció enyhítésében, amikor a másik oldaltól való félelmet a saját párt fölényének hangsúlyozásával kezelték, vagy amikor erőszakos tüntetések hatástalansága mellett érveltek.

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

Rab Árpád jövőkutató, a KIT Hírlevél korábbi önkéntese javaslatokat fogalmazott meg a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban link , melyet e lapszámunkban folytatunk. (MG)

- Problémás az érték és a tudás kérdése is jelenleg. Nehéz megválaszolni, hogyan tudunk hosszú távon úgy együttműködni egy géppel, hogy közben megőrizzük a saját értékeinket. Ehhez nagyon tudatosnak kell lennünk, mert sok apró döntéssel befolyásoljuk a jövőt. Mondhatom, hogy tudok angolul, de hiába, ha a gép gyorsabban fordít. Először még ellenőrzöm a szöveget, de később már meg se nézem, csak lefordíttatom. Ezért egy idő után egy értelmiségi munkában azt érezhetem, hogy én vagyok a gép szolgája, aki feladatokat ad és ellenőriz. Ez munkaerőpiaci szempontból lehet, hogy rendben van, ha megélek belőle, de ha csökken a kíváncsiságom, a motivációm, és nő a kiszolgáltatottságom a technológiai rendszerek felé, az már kockázat.
- Sokszor már a valódi tartalmakra is gyanakvóan tekintünk, feltételezve, hogy AI által generált. Így elnézve a teljes jelenséget, nem vezethet ez egy hatalmas bizalmi válsághoz?
- Sokkal egyszerűbb olyan "igazságot" keresni, amely közelebb áll a saját világképünkhöz, mint szembesülni más nézőpontokkal.
- Az igazi megoldás az, amit már most is látunk: visszafordulás a személyes kapcsolatok felé.
- Az a jó modell, ha valaki az interneten is tájékozódik, de azért embereket is megkérdez dolgokról.
- A bizalmi válság legtöbbször úgy oldódik meg, hogy meghúzunk egy minimumhatárt arra vonatkozólag, hogy mikor kell különösen körültekintően eljárni. Például, ha a pénzemről van szó, akkor nagyon óvatos vagyok, de más esetekben már kevésbé figyelek oda, és "megengedem", hogy becsapjanak. Mondjuk, ha kiskutyás videókat nézek, nem biztos, hogy érdekel, valódi kutya-e, ha közben fél órán át jól érzem magam.
- Az újságírók és a média szerepe ebben kiemelkedő. Fel kell hívniuk a figyelmet arra, hogy nem kell mindig maximálisan tudatosnak lenni, de sokkal gyakrabban kell, mint gondolnánk. Nemcsak pénzügyi döntéseknél, hanem például a hírfogyasztásnál is.

Bár sok országban korlátozza a büntetőjog a deepfake alkalmazását a politikai kampányokban (ld. link ), Magyarországon nem működik ilyen tiltás a gyakorlatban. A technika viszont éppen most ugrik magasabb szintre. Ezért a lakosságnak legalább a képzettebb része jobb híján felkészül a valóság és az átverés közötti hasadék feltárására. Erre Wirth Tamás mutat kis videójában bevezetésként néhány egyszerűbb lépést:
1. Technikai szint: mű arc, műanyag bőr, a fogak nem különülnek el, indokolatlanul eltűnő/megjelenő tárgyak vagy emberek a videókban, torz arcok stb.
2. Fizikai szint: minden tökéletes, moziszerű, eséllyel nem a valóság.
3. Narratív szinten kérdezzük meg magunkat: miért létezne a felvétel? Miért most került elő? Ki tartja a kamerát? Látja-e az alany a kamerát? Ha igen, így viselkedne-e? Van-e más dokumentum ugyanezen eseményről?

És a teendő deepfake videó találása esetén: 1. ne nézd meg újra, 2. ne kommenteld, 3. ne reagálj rá, 4. jelentsd a videót és a profilt. Részletek: link
Könyvtárosoknak plusz lépés: taníts meg másokat is a kritikai/kritikus szemléletre! Küldetésed része. (ref.: MG)

Továbbá: 8 jel, amiből felismerheti, ha egy kép AI-kamu link

Az elmúlt évtizedekben a K+F kiadások súlypontja drasztikusan eltolódott az állami szférától a magánvállalatok felé, ami lassíthatja a globális gazdasági növekedést.

Az óriáscégek lehagyták az államokat. 2020-ban történelmi küszöböt léptünk át: pl. az Amazon egymaga többet költött kutatás-fejlesztésre, mint a teljes német állam (Európa legnagyobb állami K+F költője). Az Amazon és az Alphabet (Google) K+F büdzséje már külön-külön is meghaladja az Egyesült Királyság vagy Franciaország teljes állami tudományos költségvetését. Privatizálódó innováció: Míg 40 éve az állam volt a fő finanszírozó, ma a gazdag országokban a K+F nagy részét magáncégek fizetik.

Bár a több pénz elvileg jó hír, negatív mellékhatása azonban, hogy a magáncégek elsősorban olyan fejlesztésekre költenek, amelyeknek rövid távú, közvetlen piaci haszna van (pl. algoritmusok finomítása, reklámtechnológia). Ezzel szemben az állam a kockázatos, áttörést hozó alapkutatásokat finanszírozza, amelyekből a későbbi nagy iparágak (pl. internet, GPS, mRNS-vakcinák) születnek. A tudás pedig elszigetelődik: a cégek titkosítják az eredményeiket (szabadalmak, üzleti titkok), csökkentve a tudástranszfert. Az állami kutatások eredményeihez viszont bárki hozzáférhet, s ez innovációs hullámot indíthat el. "Termelékenységi paradoxon", hogy rekord K+F-összegek ellenére (főleg a magánszférában), a nyugati gazdaságok termelékenységi mutatói évtizedek óta stagnálnak. A cikk szerint ennek egyik oka éppen az állami (alap)kutatások háttérbe szorulása.

A politikai döntéshozók eddig úgy gondolták, nem számít, ki adja a pénzt, amíg az összeg nő. Ráadásul az USA jelenlegi vezetése tovább tervezi csökkenteni az állami K+F-et. Európa számára ez különösen veszélyes, mert a kontinens eleve lemaradt az össz-K+F-kiadásokat tekintve az USA-hoz és Kínához képest.

A magánkutatások nem helyettesítik az állami szféra kíváncsiságvezérelt, hosszú távú tudományos munkáját. Így az állam elvágja a jövőbeli nagy gazdasági áttörések forrását. (ref.: Gemini, MG)