Ahogyan Koreny Ágnes (Librarian Day by Day blog) is utalt rá, az osloi közkönyvtárakba a könyvtáros munkaidején kívül is be lehet lépni link - regisztráció birtokában. A műveletet telefonos applikáció segíti; ezzel nyitható ugyanis a bejárati ajtó. (A telefonos applikációt is mutató képgaléria a Holmlia fiókkönyvtárban link készült.) A rendszer természetesen rögzíti, hogy ki, mikor nyitotta ki az ajtót telefonja segítségével, tehát biztonsági problémák nemigen merülnek fel.
Nyitva tartás:
- 10:00 - 21:00 mindenki számára,
- 07:00 - 21:00 az Oslonökkelen alkalmazás 15 éven felüli birtokosai számára.

A könyvtáros nélküli könyvtárak amellett, hogy forgalomnövekedést hoznak link , befogadók is egyben, hiszen nem a szolgáltató dönti el, hogy kinek mikor van szüksége a szolgáltatásra.
E befogadó attitűd a beengedésen túl más jellemzőkben is visszaköszön, az akadálymentesítés többféle eszközén keresztül a helyiségfoglalásig is. (MG)

Zavarba ejtő. Az orgazmus összetett lelki és agyi folyamat, amely a szexuális izgalom csúcspontján jelentkező intenzív gyönyörérzet, amit ritmikus, akaratlan izom-összehúzódások kísérnek. Kimondva-kimondatlanul vágyott jelenség, mely optimálisan két, egymást szerető ember közös, eksztatikus öröme.

De egyáltalán: foglalkozzon-e egy könyvtár ezzel? Mert ez is egy tabutéma. Sokan gondolnak, vágynak rá, de mégsem beszélnek róla. S pont a könyvtár tegye meg? Feladata-e a könyvtárnak a tabudöntögetés?! És a célcsoportok mentális egészségének javítása? Ok, az igen. De hát kínos a téma. Könyveink nincsenek eszerint feltárva. Készítsünk orgazmus-bibliográfiát? Tegyünk ki egy könyveket a témában, aztán fussunk el? Vagy előtte fóliázzuk le őket?! :( - Feltehetően egyikünk sem tud a felvetett kérdésekre kapásból jól válaszolni.

Mindenesetre tény: dec. 21., pontosabban a téli napforduló egyben a nemzetközi orgazmusnap is link . És senki nem tarthat bennünket vissza attól, hogy gondolkodjunk a témán. Legalább súgva, bizalmasan továbbadhatjuk. Netán meg is éljük ;)

De tovább is léphetünk... Egy ismerősömtől hallottam először a kifejezést: szellemi orgazmus. Nagyon megtetszett a találmánya, és használom is azóta, mert tudom is mire használni. Ez egy mély, intellektuális kielégülés, aminek a forrása az inspiráló beszélgetés. A "heuréka-érzés" akkor van, amikor egy rég keresett összefüggést felfedezek.
De a gyerekek csillogó szeme is eszembe jut, amikor őket érdeklő, számukra izgalmas dolgot hallanak, tátott szájjal, belefelejtkezve figyelnek, elgondolkodnak, majd kérdeznek... Ez minden jó szülő, pedagógus álma, és néma, őszinte elismerése. Vagy mikor a gyerek ellesi az érdeklődő lelkesedést felnőttől vagy társától, és magával ragadja a felcsigázott kíváncsiság...

És eszembe jut még Françoise Gilot rajza, "Genevieve Aliquot egy könyvvel elgondolkozva" link . Ez már nem feltétlenül a kitörő szellemi orgazmus képe, hanem inkább csendes, termékeny öröm. Amely bőven jut annak is, akinek közbenjárásával (mivel hogy könyvet kaphatott a rajzolt alak) elmereng, gondolatot terem. Akitől a könyvet kapta, lehet akár... lehet könyvtáros is... Eszerint dec. 21. mégiscsak lehet a könyvtárosok napja? Miénk is. Közös! (MG)

Az addikciókutatás az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődést ért el, különösen az Egyesült Államokban, ahol szövetségi finanszírozás, kutatóközpontok és szakmai hálózatok biztosították a tudományos előrehaladást. Most azonban komoly fenyegetés érte ezt az infrastruktúrát: a Trump-adminisztráció olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek alapjaiban rengetik meg a tudományos szabadságot.

A 12 ország 29 addikciótudományi folyóiratának főszerkesztője által jegyzett cikket link sok más folyóirat is közölte. A szerzők szerint a problémák három fő területen jelentkeznek:
- Tudományos cenzúra: bizonyos kifejezések - például "gender", "transznemű", "nem-bináris" - tiltólistára kerültek, ami ellehetetleníti a minták pontos leírását. Emellett adatbázisokat, például a fiatalok kockázati viselkedését vizsgáló felmérést, indoklás nélkül eltávolítottak a nyilvánosság elől.
- Kutatási források és humán erőforrások csökkentése: tömeges elbocsátások, támogatások befagyasztása és HIV-kezelési klinikai vizsgálatok leállítása súlyos következményekkel jár, veszélyeztetve a betegek ellátását és a nemzetközi egészségügyi programokat.
- NIH-források átalakítása: a szövetségi támogatások állami blokktámogatásokká alakítása politikai befolyás alá helyezné a kutatások finanszírozását, különösen a marginalizált csoportok kárára. Már most milliárdos forráscsökkentés történt.

A szerkesztők szerint az USA tudománypolitikájának drámai változásaira adható helyes válasz az addikciótudományi szervezetek összefogása lehet: a folyóiratok, szakmai szervezetek és kutatók közösen fellépnek a tudomány szabadságának védelmében a petíciók, nyilatkozatok és nyilvános megszólalások révén.
A céljuk egy olyan koordináló bizottság létrehozása, amely stratégiát dolgoz ki az addikciókutatás globális rendszerének megőrzésére.

A politikai és ideológiai beavatkozás azért elfogadhatatlan, mert megnehezíti és megdrágítja az addikcióval kapcsolatos problémák kezelését. A nemzetközi tudományos közösségeknek közösen kell fellépnie a tudomány szabadságának védelmében. (Ref.: Hajnal Ward Judit)

Nemrégiben tűnődtünk arról link , hogy milyen arányban kérdezhetik a célcsoport tagjai a könyvtárost. A helyzet azóta is fokozódik... (MG)

Nem sokkal ezelőtt még abszurdnak, de legalábbis a tudományos-fantasztikus irodalom lehetséges fordulatának tűnhetett az a gondolat, hogy emberi lények érzelmi kapcsolatot építsenek ki mesterséges intelligencia szoftverekkel. Ma már azonban ez a valóság része - méghozzá dinamikusan bővülő, terjeszkedő része. A "kapcsolat", "kötődés" kifejezést sokféle konkrét tartalommal használja a szakirodalom és a közbeszéd egyaránt. Vannak, akik virtuális "barátnak", "cimborának" tekintik az MI-algoritmust (illetve az azon működő chatbotot), mások egyfajta "mentornak" nevezik a chatbotjukat. Egyre többen vannak, akik "terapeutaként", azaz pszichológusként, sőt pszichiáterként tekintenek ezekre a modellekre. Sőt, olyanok is akadnak szép számmal, akik "szerelmi kapcsolatot" ápolnak chatbotjukkal.

Ez a tömeges jelenség tömegpiaci lehetőségekkel is kecsegtet, és ebben a feltámadó érdeklődésben fejlesztő cégek egész sora látta meg az üzleti lehetőséget. Az elmúlt években több száz speciális "ember-gép érzelmi kapcsolatra" profilírozott applikáció jelent meg, és ezeknek a használata folyamatosan növekszik. A legnagyobb ilyen "társ-chatbot" alkalmazás, a Character.ai ma már átlagosan 20 millió körüli aktív havi felhasználót könyvelhet el, de a mögötte haladó Polybuzz forgalma is eléri havonta a 13 millió felhasználót. A jelenség elsősorban a nyugati világot érinti, de érdemes felfigyelni arra, hogy a legnagyobb ilyen "társ-chatbot" Kínában a Maoxiang applikáció 1,2 millió havi aktív felhasználót számolhat ma már. Ugyanakkor egyértelműen az Egyesült Államokban a legelterjedtebb ez az ember-gép kapcsolatforma: a középiskolás korú amerikaiak 42%-a nyilatkozott úgy, hogy ők maguk, vagy közvetlen ismeretségük már épített ki ilyen "baráti" kapcsolatot chatbottal, ráadásul ezek közel 20%-a a "szerelmi" kategóriába sorolta az algoritmikus viszonyt. A piaci tendenciákhoz igazodva, nem csupán mennyiségben, de minőségben is növekszik a kínálat: az erre a területre szakosodott fejlesztők egyre "emberibb" viszonyt ígérő chatbotokkal lépnek elő. (ref.: MI Újság)

Az MI-modellek annyi légből kapott információt termelnek, hogy a diákok és a kutatók rendszeresen olyan könyveket és forrásokat keresnek, amelyek nem léteznek - de ennek igazolása is rengeteg időbe kerül.

Egyes mesterséges intelligenciával működő chatbotok, mint a ChatGPT (OpenAI), a Gemini (Google) vagy a Copilot (Microsoft), helytelen és időnként teljesen fiktív hivatkozásokat generálhatnak. Ezek a rendszerek nem végeznek kutatást, nem ellenőrzik a forrásokat és nem ellenőrzik az információt sem: statisztikai minták alapján hoznak létre új tartalmat, és így kitalált katalógusszámokat, dokumentumokat és soha nem létező platformokat idéznek - olvasható a Nemzetközi Vöröskereszt közleményében.
A figyelmeztetést érdemes lehet annál is komolyabban venni, mert a humanitárius szervezet üzemelteti a világ leggyakrabban használt kutatási archívumainak egy részét.

A Scientific American beszámolója kiemeli azt, hogy az MI-modellek nemcsak egyes felhasználókat vezetnek félre hamis forrásokkal, hanem általában zavaróak a diákok, a kutatók és könyvtárosok munkájában is. A lap a Library of Virginia illetékes vezetőjét idézi, aki szerint az általuk feldolgozott, e-mailben érkező referenciakérdések 15 százaléka ma már a ChatGPT által generált, esetenként hallucinált hivatkozásokat tartalmaz a publikált művek és az egyedi, elsődleges forrásdokumentumok vonatkozásában is. Bár elsőre nem kézenfekvő, de a könyvtár munkatársainak rengeteg idejét elveszi annak bizonyítása, hogy a szóban forgó a feljegyzések valójában nem léteznek.

A Vöröskereszt azt javasolja, hogy a felhasználók az online katalógusokban, vagy a meglévő tudományos publikációkban keressék a hivatkozásokat valódi tanulmányokhoz ahelyett, hogy vakon megbíznának a mesterséges intelligencia hitelesnek tűnő kimeneteiben.
A Library of Virginia például már azt tervezi, hogy felkéri a kutatókat, hogy ellenőrizzék forrásaikat a hozzájuk küldött kérésekben, és jelöljék meg, ha azok az MI-től származnak, mivel ilyen körülmények között kénytelen lesz korlátozni az ellenőrzésre fordítható időt.

'Elvárások és megfelelések - egészségmenedzsment a könyvtárakban' - Hajdu Ágnes előadása a Valóságos könyvtár - Könyvtári valóság konferencián.

Kivetített diáról szemezgettünk...
1. Alacsony morál: A negatív munkakörnyezet, a rossz menedzsment és a támogatatlan kultúrák alacsony morálhoz vezetnek, ami közvetlen előfeltétele a kiégésnek.
2. A pszichológiai biztonság hiánya: Amikor a munkavállalók félnek hibázni vagy kiállni, az elfojtja az innovációt, és olyan kultúrát teremt, ahol a problémákat nem kezelik. Ezt tovább súlyosbíthatják a kontraproduktív viselkedések és a vezetés elszámoltathatóságának hiánya.
3. Érzelmi munka: A könyvtári dolgozóknak gyakran el kell rejteniük a negatív érzéseket, és "boldog arcot" mutatniuk a látogatóknak, ami növeli az érzelmi munkát és hozzájárul a kiégéshez.
4. "Szakmai áhítat", hogy a könyvtárak eleve jók, arra is használható, hogy nyomást gyakoroljanak a dolgozókra, hogy tűrjék a rossz körülményeket, és maradjanak olyan munkában, amely árt a mentális egészségüknek; szégyellni kell, ha elhagyják azt.
5. "Többet csinálj kevesebbel" mentalitás: Egy olyan környezet, amely folyamatosan többet követel kevesebb erőforrással, fokozott stresszhez, frusztrációhoz és kiégéshez vezet, ami aztán visszavezet a diszfunkcionális körforgáshoz.
6. Kontraproduktív viselkedések: A zaklatás, udvariatlanság vagy más kontraproduktív munkahelyi viselkedés jelentős stresszforrás, amely közvetlenül hozzájárul a kiégéshez és a magas fluktuációhoz.

Egy svéd kiégéskutatás szerint (53 közkönyvtáros) a leggyakrabban jelentett stresszforrások: a munkafeladatok túlterheltsége, technostressz, a felhasználók, a menedzsment visszacsatolási problémái és az elszigeteltség.

A digitális platformok üzleti döntései egyre bizonytalanabbá teszik a kulturális tartalmak hozzáférhetőségét. Ebben a környezetben a közkönyvtárak - különösen az audiovizuális gyűjteményekkel foglalkozó könyvtárosok - kulcsszerepet töltenek be az értékes, vitatott vagy eltűnőfélben lévő művek megőrzésében. A "videókölcsönző" szerep nem visszalépés a könyvtárak számára, hanem tudatos, jövőorientált válasz.

Amerikai közkönyvtárak audiovizuális gyűjteményfelelősei így nyilatkoztak a helyzetről:
- A streaming drágul, a kínálat töredezett, sok tartalom időszakosan vagy végleg eltűnik. Ezért a felhasználók egyre gyakrabban fordulnak könyvtárakhoz filmekért, videójátékokért.
- A régi, klasszikus játékok és filmek beszerzése egyre nehezebb és költségesebb, mivel kifutottnak számítanak. Egyes könyvtárosok listákat vezetnek a kereskedelmi forgalomban nem elérhető filmekről, és adományokból tartalékolnak példányokat.
- Több könyvtár tudatosan erősíti DVD-, Blu-ray- és videojáték-gyűjteményeit. A fizikai hordozók különösen fontossá válnak jogviták miatt eltűnő, vagy soha meg nem jelent digitális tartalmak esetén. A fizikai hordozók nem tökéletesek, de jelenleg stabilabb hozzáférést biztosítanak, mint a digitális licencmodellek.
- A videojáték-gyűjtemények bevonzzák a fiatalokat, akik később más könyvtári szolgáltatásokat is igénybe vesznek.
- A streamingplatformok algoritmusai a friss, könnyen kategorizálható tartalmakat részesítik előnyben, a filmtörténeti értékek háttérbe szorulnak
- Egyes tartalmak - különösen marginalizált közösségekhez kapcsolódók - eltűnésének kockázata kiemelkedően magas.

A közkönyvtárak egyre inkább kulturális "biztonsági mentésként" működnek. Így a tudatos gyűjteményépítés szakmai felelősség, nem pedig nosztalgia. A könyvtár alternatíva azoknak, akik nem tudják vagy nem akarják megfizetni a streaming-előfizetések. Mindezek által a gyűjtemények hozzájárulnak a kulturális sokszínűség és a szólásszabadság megőrzéséhez. (Ref.: Habók Lilla)

Az adatok 2019 és 2024 között láthatóak az alábbi "táblázatban", életkorok szerinti bontásban. Megjegyzendő: a nominális bruttó kereset nem azonos a reálbérrel, ami beszámítja az aktuális inflációt is. KIT-gyűjtés:

életkor/ -30 év / 30-39 év/ 40-49 év/ 50 évtől/ együtt
2019 / 258 335 / 264 237 / 277 936 / 298 821 / 281 811
2020 / 269 460 / 286 938 / 296 894 / 315 016 / 300 263
2021 / 287 502 / 313 631 / 324 896 / 345 703 / 328 974
2022 / 341 103 / 372 561 / 381 852 / 401 585 / 385 815
2023 / 377 407 / 411 914 / 421 862 / 445 650 / 427 554
2024 / 429 886 / 468 799 / 490 558 / 511 925 / 492 035

A lakótelepi bevásárlóközpontba települt, extravagáns installációjú osloi Stovner-re link a Magyarországon is oktató Ragnar Audunson hívta fel először a figyelmet link a hazai könyvtáros közösség számára több éve. Most a Librarian Day by Day blog közöl részletes, izgalmas képeket, adatokat.

Néhány gondolat belőle:

- Stovner sokszínű, fiatal városrész jelentős bevándorló népességgel, és nagyon kevés megfizethető közösségi térrel. A könyvtár itt nem elvont kulturális küldetést teljesít, hanem nagyon praktikus szerepet: aki tanulni akar, bejön; aki vár valakire, bejön; aki dolgozni jön, bejön; aki nem akar még hazamenni, szintén bejön.
- Nincsenek "gyerekrészek" és "felnőttrészek". A terek nem életkor, hanem tevékenység szerint szerveződnek: ahol jó beszélgetni, ott beszélgetnek; ahol jó elbújni, ott kuckó alakul ki; ahol jó játszani, ott játék lesz. A hatás tényleg olyan, mintha egy kis beltéri erdő bújna meg a bevásárlóközpont közepén. Ezt erősítik: a mennyezetről lelógó fonott fészekstruktúrák, az organikus indák, a fa textúrájú tartóelemek, a zöldes, természetes színpaletta.
- A polcok és könyvkocsik gyakran raklapból, nyers fából, lézervágott fémből készülnek. Nem díszletek, hanem egyszerű, fenntartható megoldások. A bútorok jelentős része mozgatható, így a tér folyamatosan változik - délelőtt nyelvi kávézó, délután ifjúsági beszélgetés, este csendes olvasótér.
- A Stovnerben nem egyféle könyvtárhasználat létezik, hanem sok egyszerre. Ez az a pont, ahol a tranzakció-alapú könyvtárból valóban kapcsolat-alapú könyvtár lesz.
- A közösségi asztalok sokfélesége - hosszú közös asztalok, páros helyek, magas pultok - azt üzeni: nincs egyféle helyes könyvtárhasználat.
- A Stovner egyik legerősebb funkciója, hogy a fiatalokat bevonja a működésbe: Saját ungdomsrad-juk (ifjúsági tanács) van, amely ötleteket ad programokra, beleszól a kommunikációba, formálja a térhasználatot, visszajelzést ad arról, mi működik. Ez nem "ifjúsági program", hanem együttműködés és közös felelősség. A fiatalok ennek megfelelően láthatóan magabiztosan, otthonosan mozognak a térben.
- A Stovner része a norvég merapent rendszernek: előzetes regisztráció után személyzet nélkül is használható.

"Krasznahorkai László ma délelőtt meglátogatta Stockholm jórészt menekültek lakta külterületén, Rinkeby-ben azt az iskolát, ahol nagyszerű beszélgetésbe elegyedhetett az ott tanuló s igazán elragadó diákokkal, akik előtte Szent Lucia napjára készülvén egy csodás előadással, majd egy a rajzaikból összeállított saját életükről szóló filmmel, végül tömérdek ajándékkal kedveskedtek neki" - írta ki péntek este az író az oldalára.

Az Aftonbladet tudósítása szerint két diák kísérte be a könyvtárba az írót, akit a mintegy 150 fiatal üdvrivalgással fogadott a Nobel-díj átadása után két nappal.
A svédországi gyerekekkel való találkozás az irodalmi Nobel-díj egyik hagyománya. Az iskolások előzőleg a maguk módján foglalkoztak Krasznahorkai szövegeivel is, sőt egy negyedikes osztály installációt készített Az ellenállás melankóliájához (vagy a regényből készült Tarr Béla-filmhez, ez nem egyértelmű a TT hírügynökség tudósításából). A Pflaum asszony házában található cseresznyéket Ruweda készítette, aki imígyen nyilatkozott: "Miközben festettem őket, kiesett egy fogam. Akarod tudni a titkot? A cseresznyés üvegbe tettem. A történet egy kicsit ijesztő volt, mint egy rémálom, úgyhogy jól illett hozzá."
A színpadon több diák is felolvasta az írásait. A 9. osztályos Miyase Atay nagyon ideges volt a szereplés közben, de ez enyhült, amikor meglátta az első sorban ülő, mosolygó Krasznahorkait. "Korábban nem tudtam, hogy pontok nélkül is lehet könyvet írni, de neki köszönhetően most már tudom. A jövőben egy másik munkám mellett író szeretnék lenni" - mondta.

Végül Krasznahorkai Lászlót felhívták a színpadra, és átadtak neki egy füzetet, benne a diákok gondolataival, melyet az író így köszönt meg: "Mit mondhatnék a reményről? Ti vagytok a remény. Röviden: nincsenek szövegek, nincsenek díjak, de ti vagytok a remény itt, ebben a csodálatos iskolában! Köszönet a tanáraitoknak is, nélkülük ez a munka nem jöhetett volna létre."

A svéd televízió videója: link

A kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
10 - általában fel tudok nézni rájuk
12 - általában nem tudok felnézni rájuk
15 - szinte semennyire
1 - teljes egészében.
A Katalist levelezőlistán a kérdésfelvetéssel kapcsolatban két megfontolandó észrevétel is érkezett:
- Hovánszki István felvetése (válasszal): link
- Horváth Sándor Domonkos felvetése (válasszal): link

Ha a most kapott adatokat összevetjük a 2019. évben kapottakkal, a következő diagramot kapjuk:
link . Az értelmezés tekintetében - és a felvetéseket figyelembe véve - nem érdemes konkrét egyénekkel kapcsolatos következtetéseket levonni. Inkább úgy kell értelmezni, hogy jó felé mennek-e a hazai könyvtárügy dolgai, megfelelőek-e a vonatkozó döntések? Ezt vélelmezve a figyelemfelhívó jellegű adatok a kedvezőtlenebb irányt mutatják. A helyzetet rosszabbnak érzékelik a válaszadók. (MG)

Brea McQueen, az ADHD-s akadémikus szeretné megmutatni az egyetemi hallgatóknak, hogy nincs egyetlen helyes módszer a tanulásra, az időgazdálkodásra vagy a siker elérésére.
Alison Kafer tudós és író "crip time" kifejezése arra utal, hogy a fogyatékossággal élők az időt nem feltétlenül lineáris módon élik meg, ami nem felel meg a normatív, társadalmi időfelfogásnak. Ez az egyéni időszemlélet megfigyelhető az ADHD-s emberek idővakságában, akik gyakran késnek egy tevékenységről, vagy elveszítik az időérzéküket közben.
Az idővakság azt is jelentheti, hogy az ember várakozási módban ragad, és képtelen elkezdeni egy feladatot, ha később egy másik is vár rá. Leírhatja azokat a kiszámíthatatlan vagy gyakori betegszabadságokat is, amelyekre a krónikus fájdalommal vagy fáradtsággal küzdő embereknek szükségük lehet, valamint azokat az iskolai tanulmányokat, karriereket és szenvedélyeket, amelyeket azok az emberek szüneteltetnek, akik hetek, hónapok vagy évek óta orvosi kezelésen vesznek részt vagy diagnózisra várnak.

Nem minden akadémiai könyvtári dolgozó számára reális elvárás pl. a 8 órás munkanap szigorú szerkezete, a merev kinevezési és előléptetési határidők, a bizottságok teljesítményével kapcsolatos elvárások, a tudományos publikációk üteme, sőt még az oktatások szerkezete is. A normatív időszabványok sok fogyatékossággal élő ember számára kezelhetetlenek. A könyvtárosok egy foglalkozást szerveznek az információs műveltség alapvető fogalmainak megtanítására.
Ez azonban nem felel meg az egyéni időszemlélettel élőknek. Amikor Brea McQueen megtervezi oktatási foglalkozásait, arra törekszik, hogy rugalmassággal és toleranciával javítsa a hozzáférhetőséget.
- Rövid, gyakori szünetek, hogy a hallgatók felzárkózhassanak, ha időre van szükségük az információk feldolgozásához.
- Kiegészítő digitális anyagok vagy nyomtatott segédanyagok végigvezetik a hallgatókat a tartalmon, ha betegség miatt órát mulasztanak, esetleg többféle módon vagy többször kell foglalkozniuk az információkkal.
- Egyéni konzultációs lehetőségek, amelyek lehetővé teszik a hallgatóknak, hogy vele együtt dolgozzanak, a számukra legmegfelelőbb időben és tempóban.

Nyíltan meg kell vitatni, feltárni és megérteni, hogy az emberek hogyan élik meg az időt, és hogy ez hogyan befolyásolja őket az információkhoz, szolgáltatásokhoz és munkakörnyezetekhez való hozzáférésben. Ha megértjük ezeket az élményeket, és rugalmasan reagálunk rájuk, akkor mindenki sikeres lehet. (ref.: Aux Eliza)

Indulatokra, agresszióra semmiképpen nem lehet hasonló a válasz, mert az sehová nem vezető spirált indít el. Ha megoldást kínálunk egy problémára, azzal jó eséllyel megszelídíthetjük azokat is, akiket közben rávezetünk, hogy nincs (mindenben) igazuk.

Érdekes megfigyelés, hogy a fiatalabbak - legalábbis a könyvtár viszonylatában - sokkal kevésbé kritikusan fogalmaznak, mint az idősebbek. Erre mindig rácsodálkozom, de ennek lehet oka az is, hogy a Központi Könyvtárat nagyon sok fiatal használja - nyilatkozta Farkas Ferenc (FSZEK).

A könyvtárban nem valljuk azt, hogy "az ügyfélnek mindig igaza van", ugyanakkor az viszont fontos, hogy a használóink elégedettek legyenek, így azért viszont mindent igyekszünk megtenni. Volt például egy ügyfelünk, aki a csökkentett nyári nyitvatartási időben koppant az ajtón, emiatt nem tudta időben visszahozni a könyveket, meghosszabbítani a tagságát, és ezt kérte számon. Ha erre csak annyit válaszolunk, hogy mennyi módon próbáltuk a tudomására hozni a nyári nyitvatartást, azzal csak az igazunkat bizonygattuk volna. Ez önmagában kevés! Amellett, hogy tárgyilagosan tájékoztattuk ezekről, megoldást is kellett kínálni a problémájára és amikor ezt megtettük, rugalmasan kezelve egyébként a saját szabályainkat is, a végén nagyon kedves levelet küldött és született egy 5 csillagos Google-értékelés is tőle. Ez az eset több éve történt, és utánanéztem, az illető ma is aktív tagunk. Ha akkor nem így kezeljük az ügyét, valószínűleg elveszítettük volna őt mint olvasót, hiába van "igazunk". Vulgáris üzenetek esetén is előfordul, hogy a nem helyénvaló kifejezésekről tudomást nem vevő normális hangvételű válasz lefegyverző. Sokszor kell kényes egyensúlyt találni eltérő használói igények között, egy hozzáfűzött magyarázat sokszor segít megérteni, megértetni, hogy mi van egyes döntések, szabályok mögött. Mi sem vagyunk tökéletesek, nem mindig sikerül úgy kezelni a helyzeteket, hogy az mindenkinek optimális legyen, de dolgozunk ezen.".

Ezzel a 3 perc kitöltési időt igénybe vevő kérdőívvel megismerhetjük a hazai könyvtárak kölcsönzési gyakorlatát, persze nem reprezentatívan, hanem tájékoztató jelleggel. Magyarországi könyvtárak válaszait várjuk, könyvtártípustól és mérettől függetlenül.

Az űrlap elérése: link

A kitöltés határideje: 2025. dec. 31. Ha érdekel az eredmény - mely majd a KIT-ben fog megjelenni -, netán szeretnél részt venni a kiértékelésben, írd meg a kithirlevel@gmconsulting.hu -ra.

Milyennek képzeljük a könyvtárosokat? Műveltek, tájékozottak, remek olvasnivalókat ajánlanak, amikor nem tudjuk, hogy mihez van kedvünk, azt viszont nem vágnánk rá azonnal a kérdésre, hogy a könyvtárosok jól táncolnak. Na, nem mintha mind botlábúak lennének, csak viszonylag ritkán látjuk őket az olvasótérben csacsacsázni vagy a helyismereti részlegen kánkánozni. A megyei könyvtár munkatársai azonban bebizonyították, hogy igenis helye van az erényeiket felsorakoztató listán a remek ritmusérzéknek. Az intézmény Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján a megszokottaktól eltérően nem lélekig hatoló verssel, kedves idézettel vagy képpel, hanem egy vidám, táncos videóval kívánnak mindenkinek boldog karácsonyt a könyvtárosok. Mariah Carrey jól ismert ünnepi dala, a hangulatos koreográfia és sok mosolygós arc száz százalékig betalál az olvasóknál.

A Bicester Motionnél található Sky Wave Distillery prémium kategóriás London Dry gint készített a világhírű Oxfordi Egyetem könyvtára (Bodleian) link számára. A lepárló képviselője szerint a gint a fenséges Divinity School bonyolult mennyezeti faragványai, valamint a Duke Humfrey Könyvtár polcainak és a bőr könyvborítók gazdag, fás aromái ihlették.
Andrew Parsons, a Sky Wave társalapítója és mesterlepárló elmondta: "Nagy megtiszteltetés volt a világ egyik legrégebbi könyvtárával és Nagy-Britannia egyik legnagyobb és leghíresebb intézményével együttműködni ennek az egyedi ginnek a létrehozásában."

A Bodleian Könyvtárak együttműködnek a Világ Legjobb Ginje-díj nyertesével, a Sky Wave Distilling Company-val, hogy felejthetetlen ginkóstolós és vezetett túrákkal teli estét teremtsenek a Divinity Schoolban, amely magában foglalja a gin történetének megismerését és a kóstolási tippeket, amelyek illeszkednek a kóstolni kívánt ginhez.
Az este része egy 5 csillagos túra a középkori Duke Humfrey Könyvtárba vezet a Bodleian egyik fantasztikus idegenvezetőjével, amely Anglia első számú turisztikai látványossága.
Látogatási tudnivalók:
- A rendezvényen 18 éven felülinek vehetnek részt.
- A ginkóstolás és a túra angol nyelven zajlik.
- A program várható időtartama magában foglalja a Bodleian üzletében eltöltött időt is.
- Találkozó a Régi Bodleian Könyvtár Proscholiumában, a szobor mögött.
- A túraútvonalon számos lépcsőt találgató. Az épületek történelmi jellege miatt azonban sajnos nincs lift.
A kóstoló során 3 különböző gint szolgálnak fel. (ref.: MG)

A Bodleian Könyvtár shopja: link

Kanadában mély aggodalmat váltott ki a szövetségi költségvetési javaslat a kedvezményes könyvtárközi díjszabás megszüntetéséről. Ez most a költségek kb. 90%-át fedezi. Megszűnése főnként a kisebb, vidéki könyvtárakat sújtaná. A vakok számára ugyanez díjmentes volt. Ez kerül most veszélybe. Az egész országot érintő vita főbb tényei, szempontjai:

- A törvényjavaslat megszüntetné a garanciát a könyvtári díjszabás fenntartására. A törvényjavaslatba belefoglalták a vakok számára levelek, könyvek, magnószalagok, hanglemezek és más hasonló anyagok postai úton, díjmentes továbbítására vonatkozó passzus megszüntetését is.
- A Kanadai Posta Társaság ugyan ígéretet tett arra, hogy továbbra is megadja a kedvezményt, de a könyvtári szervezetek szerint ez nem elegendő. Törvényi garanciára (védelemre) van szükség. Politikai vonatkozású megközelítés: (link .)
- A Kanadai Városi Könyvtárak Tanácsa és több tartományi könyvtári szövetség, továbbá a könyvtárvezetők is állást foglaltak: a megszüntetés "katasztrofális" lenne, különösen a vidéki könyvtárak esetében, esetleg könyvtárak bezárását kényszerítve ki.
- A könyvtárosok és érdekvédő szervezetek országos kampányt indítottak a program megőrzéséért.

Elemzések rámutatnak a kanadai könyvtárak logisztikai hátterének sérülékenységére. A digitális hozzáférés terjedése ellenére a fizikai dokumentumok kölcsönzése továbbra is fontos, különösen a kisebb közösségekben. A postával való könyvtári együttműködésekről lásd a KIT-ben: címkefelhő: "együttműködés nem könyvtárakkal" és szabad szó: "posta", összesen 26 találat (link .)

A kanadai eset figyelmeztető más országok számára is: a könyvtárközi kölcsönzés nem csak kulturális, hanem társadalmi kohéziós kérdés. (Összeáll. Szabó Eszter; Copilot)

Az évre visszatekintve előkerülhetnek a saját könyvtári sztorijaink, melyeket lazulva, derülve élhetünk újra. Deli Klára (Kecskemét) válogatásából...

1. Hát csak nem...?: Szőrmekalapja, és rókagalléros hosszú kabátja is már határozottságot sugallt (hoppá, ruhatár?), hát még a hangja! A könyvtáros viszont a legbájosabb mosolyával közölte vele, hogy az olvasói igényt felesleges lenne adminisztrálni, mivel a keresett könyvből jelenleg több példány is kölcsönözhető. Erre a hölgy kissé méltatlankodva: - Csak nem gondolja, hogy a kezembe veszem, amit már más használt?!
2. A hála utolér: Szalad a könyvtáros a Szakba, az Olvasóterembe, majd egyre apadó reménnyel a raktárba. Ott aztán az apasztásra várók könyvek halmazából kirángatja a már kissé romos állapotban lévő egyetlen és utolsó erősen retró könyvet, amivel elégedetten távozna a hölgy, de olyan hálatelt, hogy egy 500 ft-ost dugdosna a szegény könyvtáros zsebébe. Némi közelharc után marad az ötszázas az eredeti tulajdonosánál, aki - végre - hóna alatt a könyvvel indul a kölcsönzés felé. Délután telefon a kollégáktól: Várnak a földszinten, gyere le. A gyanútlan könyvtáros letipeg, és már késő kitérni: a hálatelt Olvasó áll ott, hatalmas szatyorral, amiből zöld valamik kandikálnak ki. Mire feleszmél, kezében a teli szatyor, amihez az ajándékozó csak annyit fűzött: Tessék fogyasztani, túltermelés volt cukkiniből!
3. A helyettes: Az olvasók közt sok jó arccal is találkozhatunk. De olykor akad kivétel is, pl. az a kissé ideges srác, aki belép a kis "kukszliba", ahol éppen berakom az ebédemet melegedni. - Maga még ebédelni is akar? Nem elég kövér már? - Mindezt fortissimóban... (De ugyan honnan is tudhatta volna, hogy az előző héthez képest már leküszködtem 2 kilót?) Másnap ugyanő, kezében egy kornyadt virággal: - Bocsásson meg, tegnap véletlenül megittam egy korsó sört a gyógyszereimere...
4. Sürgős: Elnézést, otthon maradt az olvasójegyem, de holnap vizsgázom. Nem lehetne, hogy az ön olvasójegyére vigyek ki könyvet? Csak erre a 12 kötetre lenne szükségem holnapig...

Coralie Muylaert, a Mons-i Egyetem (Belgium) szociális gazdaság tanszékének kutatója szerint a "felelősségteljesen" fogyasztók a lakosság kevesebb mint 10%-át teszik ki. Talán azért, mert nem mindenki ismeri a fast fashion összes alternatíváját? A divatgazdaságtan szakértője különösen a ruhakönyvtárakra gondol. A ruhakönyvtár Svédországból származó koncepció, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy korlátozott időre használt ruhákat kölcsönözzenek, kicsit olyan, mint egy könyvtár, de ruházati cikkekre. Általában öltönyökre gondolunk, de valójában egy egész ruhásszekrénnyel is megtehetjük - hangsúlyozza. A koncepció a textilfogyasztással kapcsolatos hulladék csökkentésével elősegíti a felelős fogyasztást.

A ruhák újrahasználatának gyakorlata második életet ad az anyagnak. Így visszatértünk a hosszabb használathoz, ami jó a tartósság szempontjából - magyarázza Coralie Muylaert. A kutató azonban óvatosságra int a ruhatárak használatával kapcsolatban, különösen a logisztikai fenntarthatóság tekintetében. - Ha valaki szereti, ha folyamatosan új holmijai vannak, és mindig elmegy ebbe a ruhatárba, és hosszú autóutakat tesz meg, hogy odaérjen, akkor környezetvédelmi szempontból lehet, hogy nem sok előnye van a ruhadarab életciklusa szempontjából.

Manapság a ruhakönyvtári rendszer nem különösebben népszerű Belgiumban, ahol hasonló koncepciók léteznek, de ezek gyakran kizárólag online oldalakon keresztül működnek. Franciaországban azonban néhány ruházati könyvtár megjelent, például Verquinben, Észak-Franciaországban.

Az AI által generált képek valójában érzelmi csapdák, amelyek arra építenek, ahogyan az emberi elme működik. A megtévesztés kulcsa az, hogy az ilyen képek egyszerre több kognitív torzítást is aktiválnak.

1. Megerősítési torzítás: vagyis az a természetes hajlamunk, hogy azt fogadjuk el igaznak, ami összhangban áll a saját hiedelmeinkkel és tapasztalatainkkal. Ha valaki eleve úgy gondolja, hogy régen minden jobb volt, hogy az idősek magányosak, hogy a szegénység mindennapos tragédiák forrása, vagy hogy a csodák léteznek, akkor egy ehhez passzoló AI-kép gyakorlatilag gondolkodás nélkül hitelesnek tűnik számára.

2. Horgonyzás: az első érzelmi benyomás olyan erősen hat, hogy később már nem is keresünk jeleket, amelyek ellentmondanának ennek. Ha egy idős pár mosolyog egymásra, a felhasználók többsége egyszerűen nem fogja ellenőrizni, hogy például a nagymamának hány ujja van, vagy miért tűnik a fény-árnyék viszony természetellenesnek - az érzelmi reakció megelőzi a vizuális elemzést.

3. Ismerősségi hatás: ha valami hasonlónak tűnik ahhoz, amit már láttunk, automatikusan megbízunk benne, még akkor is, ha valójában soha nem találkoztunk az adott személlyel vagy jelenettel. Az AI által generált képek kivételesen jók abban, hogy olyan semmiből teremtett helyzeteket állítsanak elő, amelyek mégis emlékeztetnek valamire a gyerekkorunkból.

4. Csoportgondolkodás: ha egy poszt alatt több ezer hozzászólás sorakozik, sokan automatikusan feltételezik, hogy a kép valódi. A kommentek ráadásul láncreakció-szerű folyamatot indítanak el: egy-egy megható vagy együttérző hozzászólás újabb reakciókat generál, amelyek tovább erősítik a hitelesség illúzióját. Mire valaki elgondolkodna azon, hogy a kép valódi-e, már több száz másik felhasználó nyomta rá az érzelmi pecsétet, és ezzel gyakorlatilag lezárta a kritikai gondolkodás lehetőségét.

Schiller Marian, az ismert magyartanár: - Lehet, hogy nem olvas a mai gyerekek nagy része, de van egy csomó olyan irodalom, amiért rajonganak. Ha például Leiner Laura kiad egy új kötetet, hosszú sorokban állnak a tinik a könyvesbolt előtt, de van más példa is. Erre nem lehetne építeni a magyartanításban? Épp erre kéne építeni! Például megmutatni azt, hogy egy Leiner Laura regény miért nem igazán értékes irodalom, de úgy, hogy közben ne bántsuk az olvasót. Nem azt mondanám tehát, hogy aki Leiner Laurát olvas, az buta, hanem azt, hogy olvassa el, érezze jól magát. Van egy mondás, hogy "nem kell mindig lábujjhegyen közlekedni a magas irodalomban". Lehet ilyet.

Szoktunk rossz filmeket is nézni, mert az pihentető. Csak ne higgyük róla azt, hogy az értékes. Tudjuk elválasztani az ocsút a búzától. De az, hogy olvasnak a gyerekek, az remek! Én is szoktam bevinni népszerű könyveket az iskolába, használom például Az éhezők viadalát, de kortárs magyar írók könyveit is. A Nemzeti alaptantervben nulla kortárs ifjúsági irodalom van! Egy 60 éves holland ifjúsági regény (Levél a Királynak) az egyik, amit ajánlanak hetedikben. Miért holland? Miért 60 éves? Miért nem magyar? Miért nem mai? Számomra érthetetlen.

HVG: De van tíz százalék szabadon felhasználható óraszám a kerettantervek szerint, nem?
SchM: Mondom, hogy mindenki hazudik. Lehet azt mondani, hogy van tíz százalék szabad óraszám, de mivel a kötelezőket nem lehet elvégezni a kötött órákban, semmi szabadsága nem marad a tanárnak. Tehát vagy csal, és nem veszi át az összes kötelezőt, de azt hazudja, hogy igen, vagy nem csal, de akkor csak távolabb kerül az irodalom a gyerekektől. ... Amíg egy tantárnak heti 25-26 órát kell megtartania, esélytelen több száz gyereket kisebb csoportokban foglalkoztatni, például rövid szövegek feldolgozásával. De erre amúgy sincs idő, mert "le kell adni" az előírt hatalmas anyagot. A Nemzeti Alaptanterv elején azt olvashatjuk, hogy a modern pedagógiai elveket meg gyakorlatot kell követni, de azt nem lehet, mert az bizony időigényes, ha alaposabban, személyes igényekhez szabva, kiscsoportban, kreativitásnak is teret engedve kerül elő egy-egy mű.

Előző rész: link .

Az álhírek, az AI és a manipuláció felismerésére tanítja a német gyerekeket egy iskolai program. "Már tízévesen telefont kapnak, de nem tudják, hogy kezeljék azt helyesen" - mondja a foglalkozások egyik vezetője, aki szerint a tiltás helyett a tanítás a jobb módszer.

Múlt heti lapszámunkban felvezettük link a biblioterápia témát Hajnal Ward Judit könyve apropójából. Most nézzük a benne található megközelítéseket...

Áttekintést a biblioterápiáról, módszereiről és történetéről, Arisztotelésztől kezdve az orvosi gyakorlaton és kórházi könyvtárakon át:
- A biblioterápia az addiktológiában témával lényegében felvettem a magyar fonalat, Bartos Éva nyomdokain - mondja a szerző. - Egyik kutatónk párterápiás kutatásaiban és gyakorlatában való részvételem mellett az Amerikai Könyvtári Szövetség (ALA) támogatása tette lehetővé a program kiterjesztését országos szintre.

A szenvedélybetegséget mint fő témát mellőzve, és pszichiáter kolléga híján, a terápiás szándékot önsegélyezésre redukálva, később ebből fejlesztettem ki a Books We Read link , vagyis a Könyvek, amiket olvasunk elnevezésű projektet a természettudományi könyvtárban. Ebbe a kalapba belefér a diákság minél szélesebb köreinek a bevonása, a jelenlegi munkám által előírt engagement, vagyis a habozó vagy a könyvtári szolgáltatásokról keveset tudó olvasók becsalogatása a könyvtárba könnyedebb, szórakoztatóbb tevékenységek segítségével - fejtette ki a KIT-nek Hajnal Ward Judit.

(Frissített) Átverve lenni - semmi különösebb érzést nem jelent. Egészen addig, amíg rá nem jövünk, hogy tényleg megvezettek bennünket, ráadásul saját, eltitkolni akart traumáink segítségével... Hát, az rettenetesen kínos. Ha lehet, nem is valljuk be. És dühösek leszünk, aki közvetetten rámutatott. Mármint olyan közegben, ahol alapértelmezetten erősnek kell látszani (vö.: nagy hatalmi távolsági index esetén, mert ennek alacsony szintjén a hibákat tanulási - erősebbé válási - lehetőségnek tekintik). Tehát mi is visszamanipulálunk... Ördögi kör.

E helyzetből segíthet kilépni az, ha megismerjük a (politikai) manipulációs technikákat. Ilyen tudás birtokában dönthetünk, hogy hagyjuk-e magunkat befolyásolni, netán kívánjuk is az érintett tartalmat. Mert ezek eszközök (manipuláció szó szerint: kézzel alakítás, fogás), és a nagy kérdés a cél. Mit akarnak, mit akarok elérni vele? A Facebook-on elérhető Pszichosztori hírfolyamban Beros Loretta okleveles pszichológus és közgazdász reels videókban sorra veszi a politikában is használt manipulációs eszközöket. Pl.:
1. Keretezés (a döntés meghatározása a megfogalmazás által) döntést)link
2. Agenda setting (meghatározni, miről (ne) gondolkodjunk) link
3. Priming (előhangolás a lényeghez látszólag nem kapcsolódó történetekkel) link
4. Félelemkeltés (a kritikus gondolkodás elnyomására) link
5. Bűnbak keresése (bonyolult probléma megértésének megtakarítsa) link
6. Hamis kettősség (bonyolult probléma megértésének megtakarítsa) link
7. Overton ablak (egy vélemény társadalmi elfogadhatósága) link .

A tartalom jól felhasználható könyvtári kritikus olvasás tréningen is.

Nagy sikerrel zárult a Lapról hangra felolvasóversenye, a 2025-ös Országos Könyvtári Napok keretében csaknem 1100 hanganyaggal gazdagodott a látássérülteket segítő oldal cikkállománya - közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.

A vármegyei könyvtárak részvételével megrendezett felolvasóversenyen könyvtárosok és könyvtárlátogatók olvastak és töltöttek fel újság- vagy folyóiratcikkeket az Informatika a Látássérültekért Alapítvány által működtetett Lapról hangra oldal látássérült felhasználói számára.

A közösségi kezdeményezésben 2025. októberében 15 könyvtár vett részt és 1098 hanganyagot küldtek be az önkéntes felolvasók. A közlemény szerint a beérkezett hanganyagok az ellenőrzés és szerkesztés után már hozzáférhetőek a Lapról hangra link oldalon, ahol regisztrált vak és gyengénlátó olvasók válogathatnak az immár több mint 14 ezer felolvasott cikk között. A legkiemelkedőbb felolvasási teljesítményt nyújtó könyvtárakat és a legaktívabb önkéntes felolvasókat külön díjazták a szervezők.