Forradalmi fejlesztéssel segíti a családfakutatókat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára - közölte az intézmény.
A Magyar Nemzeti Levéltárhoz (MNL) tartozó Adatbázisok Online (AOL) csapata digitális bölcsészekkel együttműködve úttörő fejlesztést dolgozott ki és vezetett be. Az új fejlesztés a mesterséges intelligencia alkalmazásával nyújt jelentős segítséget a családtörténeti kutatásokat végzők számára, lehetővé téve az állami anyakönyvek kézírásos tartalmának kiolvasását. Az AOL honlapján elérhető kézírásfelismerő-megjelenítő révén a kutatók támogatást kapnak a teljes anyakönyvi oldalak értelmezéséhez: nemcsak az alapadatok, hanem az egyéb, korábban nehezen olvasható bejegyzések is hozzáférhetővé válnak. Bár az MI nem kínál olyan teljes körűen megbízható megoldást, mint egy tapasztalt levéltáros, mégis könnyen használható és hatékony mankót ad a kutatók kezébe a nehezen olvasható szövegek megértéséhez.

A technológiát egyelőre Pest vármegye egyes településeinek anyakönyvein alkalmazták, a tervek szerint azonban a jövőben további állami anyakönyvekre is kiterjesztik.

Az adatbázis elérhető itt: link .

Rachel Reeves pénzügyminiszter bejelentette, hogy 2029-ig minden angliai általános iskolában könyvtárat szeretne alapítani, mert az iskolai könyvtárak jelenléte a gyermekek jövőjét támogatja. A terv megvalósítására több, mint 10 millió fontot fordítana. Ugyanakkor egyelőre nem derültek ki részletek a terveket illetően. Elmondása alapján ma Angliában 1700 általános iskola működik könyvtár nélkül. Egy 2023-ban közzétett kutatás szerint az angliai általános iskolák 14%-ának egyáltalán nincs könyvtára.
A kutatás ugyanakkor azt is kimutatta, hogy önmagában a könyvtár megléte nem elegendő: a könyvtárral rendelkező iskolák 40%-ában kevés az olvasnivaló, és a könyvtárak kevesebb, mint harmadában dolgozik hozzáértő könyvtáros.

A CILIP Iskolai Könyvtárosok Csoportjának elnöke, Caroline Roche pozitívnak tartja azt a felismerést, miszerint minden általános iskolában kell könyvtár. Ugyanakkor kérdéses, hogy mit értenek ez alatt: egy könyvekkel teli szobát? Pár polcot a folyosón? Vagy néhány plusz könyvet az amúgy is jól felszerelt tantermi könyvtárakhoz? Az sincs továbbá említve, hogy lesz-e szakember, aki ezeket működteti, akár heti néhány alkalommal.
Roche azt javasolja, hogy indítsanak egy olyan programot, amelyben szakképzett könyvtárosok járnák az általános iskolákat heti néhány nap, rendszereznék a könyveket, bővítenék az állományt. Sőt rámutatott arra is, hogy az egyik legnagyobb kihívás a könyvtáros szakma leértékelődése.

Jake Hope, a Carnegie-díj programvezetője ünneplésre méltónak találta a hírt, továbbá hozzátette azt is, hogy ez az első fontos lépés, de a szakmának még sok dolga van, hogy ezek a terek jól felszereltek legyenek, tartósan működjenek, és szakmai tudással legyenek támogatva, hogy minden gyermek valóban profitálhasson belőlük. A National Literacy Trust részt vett a kutatás és a Libraries for Primaries kampány finanszírozásában (utóbbi 2021-ben indult a Penguin Random House kiadóval karöltve), szintén üdvözölte a kezdeményezést.
Jonathan Douglas, a szervezet vezérigazgatója szerint a bejelentés felgyorsítja a törekvéseket, hogy minél több gyermek és fiatal élhessen az olvasás páratlan előnyeivel, és valóban nemzeti prioritássá tegye az olvasás örömét, ahogy közeledünk a 2026-os "olvasás évéhez". (ref.: Aux Eliza)

Folytatva a múlt héten megkezdett link gondolatot ...
- Jó példa a befogadó szemléletre, hogy egy nagyvárosban, mint Los Angeles, sok biztonsági problémánk van - mondta John F. Szabo, a Los Angeles Public Library főigazgatója, a 2025. Év Könyvtárosa (LJ) a könyvtáros vándorgyűlés KIT műhelyében volt hallható.
- Sok kihívással nézünk szembe, hogy biztosítsuk a személyzetünk, a látogatóink és a létesítményeink biztonságát, és ez nem könnyű. Ez nagy probléma számunkra. A hajléktalan népesség önmagában nem biztonsági kérdés, de előfordul, hogy orvosi kezelés alatt nem álló, mentális betegséggel küzdő emberek konfliktusokat okoznak a könyvtárban, és erre együttérző módon kell reagálnunk.
- Amikor arról kellett döntenünk, hogyan kezeljük ezt, mennyi biztonsági személyzetre van szükség, legyenek-e egyenruhás őrök, nyújtsunk-e szociális szolgáltatásokat, úgy döntöttünk, a legjobb válaszokat a saját munkatársainktól várjuk.

- Teljes szervezetünkön belül intenzív párbeszédet indítunk arról, hogy ki mit gondol, mit kellene tennünk, milyen megoldásokat javasolnak. Összesen 89 javaslat született, amit kissé összevontunk, majd el is kezdtük megvalósítani őket. Ennek része volt például szociális készségfejlesztő tréning a munkatársaknak, különösen a feszültségkezelés területén. Mivel mindez az ő javaslataikból indult, erősebb lett az elkötelezettség is a megvalósításban.

- És amikor ma arról beszélek, hogyan kezeljük ezeket a biztonsági kihívásokat, még ha nem is oldottunk meg mindent tökéletesen, de büszke vagyok arra, ahogy kezeltük a problémát.

Másfél évvel ezelőtt, 2024 márciusában az Osztrák Nemzeti Könyvtár bejelentette, hogy hozzájuk kerül Krasznahorkai László irodalmi hagyatéka - vette észre hétfőn a 444 link . Az akkor magyar nyelven is megjelent közlemény egészen mostanáig, a Nobel-díj megítéléséig nem keltett igazán nagy visszhangot, mára pedig kiderült: a nyolcvanas évektől mostanáig tartó levelezésben huszonhárom ország több, mint hétszáz személlyel folytatott levelezés is található a hagyatékban. Továbbá a teljes irodalmi munkásságát felölelő kéziratok, köztük kiadatlan szövegek, az elkészült filmek forgatókönyvei, a fordításokat dokumentáló anyagok, naplók, hang- és videófelvételek, valamint egyéb dokumentumok is részei.

A 444 hozzátette: ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy az első magyar irodalmi Nobel-díjashoz, a 2002-ben elismert Kertész Imréhez hasonlóan Krasznahorkai archívuma sem marad Magyarországon.

A Sorstalanság írójának anyagai a díj megítélésének évében a Berlini Művészeti Akadémiához kerültek épp úgy, ahogyan Nádas Péteré, aki 2018-ban adta át az általa őrzött dokumentumok jó részét (ezekből nyílt meg 2022-ben a Nádas Péter-archívum), benne Ottlik Gézával, Örkény Istvánnal, valamint az elmúlt évtizedek művésztársadalom krémjével folytatott levelezését.

Esterházy Péter ötven éves munkássága (1968-2016) szintén a német fővárosba jutott, így az összes művének kéziratai, vázlatai, valamint szövegvariánsai is Berlinben találhatók, amelyek számos karikatúrával, fotóval, életrajzi dokumentummal, és egy sor grafikával együtt idén váltak kutathatóvá és hozzáférhetővé.

2024 októberében a Calgary Public Library link (Alberta, Kanada) kibertámadás kísérletének célpontja lett. A támadást a hálaadási hosszú hétvégén észlelték.
A könyvtárvezetés azonnal leállította mind a 22 telephelyet és az online rendszereket. A teljes hálózat négy napra zárva maradt, majd analóg üzemmódban indult újra.

Eredmény:
- Nem történt adatvesztés vagy adatlopás.
- A rendszerek fokozatosan, 10 hét alatt álltak helyre.
- A "Comeback Story" (Visszatérés története) kommunikációs kampány átláthatóan, lépésről lépésre tájékoztatta a közösséget. Része volt: nyomtatott tájékoztatók, személyes támogatás, következetesen megfogalmazott üzenetek.
- A kampány három szakaszban mutatta be az újjáépülést, mindig a rendelkezésre álló szolgáltatásokra helyezve a hangsúlyt. A kommunikáció alapelve az átláthatóság volt: a könyvtár csak hiteles, ellenőrzött információkat osztott meg, elkerülve a találgatásokat.

Tanulság könyvtárak számára:
- Készüljön előre minden intézmény kiberbiztonsági incidensre.
- Legyen válságkommunikációs terv. Érdemes előre meghatározni a szerepeket, a tájékoztatás csatornáit, és felkészülni akár teljes technológiai leállásra is.
- Az átlátható, hiteles kommunikáció növeli a bizalmat és segíti a közösségi támogatást a helyreállítás idején. (ref.: Habók Lilla)

A könyvtárosok is mehetnek ERASMUS-ösztöndíjjal külföldre a felnőttképzés területén. Ehhez kívánt kedvet csinálni a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár konferenciája 2025. október 15-én.
A szentendrei könyvtár 18 munkatársa mehetett tanulmányútra Párizsba link , Oslóba és Sepsiszentgyörgyre 2024-2025 között zajló projektben. A dolgozók olyan érdekes tapasztalatokról számoltak be, mint amit a blogjukon is olvashatunk.
Íme egy részlet...

- Franciaországban a könyvtárosok közalkalmazottak. Ebben a státuszban egy világosan definiált, átlátható előléptetési rendszerben kell teljesíteniük. Három kategória van (A, B és C). Minden kategóriához kapcsolódóan vannak olyan pozíciók, amelyeket az ember betölthet. Például felsővezető csak "A" kategóriába sorolt munkatárs lehet, míg egy-egy részleg - mint a fiókkönyvtár ifjúsági részlege vagy a feldolgozó részleg - vezetéséhez a "B" kategória szükséges. Az előrelépés elvárás a dolgozókkal szemben. Volt szerencsém részt venni egy közalkalmazotti vizsgán, amikor egy fiatal hölgy adott számot ismereteiről, hogy előléphessen "B" kategóriába. A vizsga nagyjából 15 percig tartott, szigorú formai kötöttségek mellett. A vizsgázó bemutatta eddigi karrierjét, beszélt a motivációiról, majd könyvtáros szakmával kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolnia. Általános szakmai tudnivalókon túl ismernie kellett a könyvtár felépítését, stratégiáját, partnerkapcsolatait.
A sikeres vizsgát követően a munkatárs akkor léphet felsőbb kategóriába, ha elfogad a hálózaton belül egy másik állást.
Nagyon fontos, hogy ha valaki elő szeretne lépni, nem maradhat ugyanabban a pozícióban, de még ugyanabban a fiókkönyvtárban sem. Az előléptetés feltétele a felelősségteljesebb munkakör betöltése. Ha valaki ezt elfogadja, akkor értelemszerűen magasabb fizetést kap.

Összességében azt állapítottam meg, hogy Franciaországban szeretik, ha egy munkavállaló bizonyos időközönként új munkahelyet keres, aminek minden kétséget kizáróan megvannak az előnyei. Felmerülhet, hogy valaki képes lehet-e megújulni, innovatív ötletekkel szolgálni 10-15 éven keresztül ugyanabban a munkakörben.
Franciaországban is sokfélék a könyvtárosok, egy introvertáltabb személyiségnek nyilván kihívást jelent egy ilyen radikális váltás.

Az Átalakuló infrastrukturális könyvtárak (ILIT) kutatási projekt kutatói abból indultak ki, hogy az államilag finanszírozott közkönyvtárak egyúttal információkhoz és a kultúrához hozzáférést engedő társadalmi infrastruktúra is. Az ILIT 2022 és 2025 között futott Svédországban, Hollandiában és Ausztriában. Kvalitatív módszereket alkalmazott, mint interjúk, résztvevő megfigyelések, kritikai politikai elemzés, Zine-workshopok, melyekre könyvtárosokat és felhasználókat, vezetőket, döntéshozókat és más érdekelteket hívtak. A svéd kutatás a Skone régióra vonatkozik. A KIT az alábbiakban a kutatási projekt három részét és a kutatók által írt ajánlásokat ismerteti:

1. Könyvtárosok - A könyvtárosok társadalmi szerepének erősítéséhez elengedhetetlen a kapcsolatok építésére fordított idő és erőforrás. A könyvtárak nem statikus intézmények: folyamatos karbantartást és alkalmazkodást igényelnek. A láthatatlan munka - például a közösségi támogatás vagy a kulturális közvetítés - gyakran kimarad a statisztikákból, pedig ez alapvető a társadalmi infrastruktúra működéséhez.
2. Döntéshozók és egyéb érdekelt felek - A kutatás rámutatott, hogy a könyvtárak társadalmi szerepe gyakran háttérbe szorul a kulturális és oktatási célok mellett. A helyi autonómia és a nemzeti irányelvek közötti feszültségek, valamint a rövid távú finanszírozás akadályozza a hosszú távú fejlesztést. A kutatók szerint a könyvtárak demokratikus szerepének megerősítéséhez stabil, célzott állami támogatás szükséges.
3. Könyvtárlátogatók - Szerintük a könyvtárak nyitott terek, ahol nem szükséges fogyasztani, és ahol mindenki szívesen látott. A társadalmi részvétel erősítéséhez fontos a fizikai és digitális hozzáférhetőség, a különböző (a használói igényekhez igazodó) nyelvi és kulturális háttérrel rendelkező személyzet, valamint a csendes és közösségi terek egyensúlya.

Végül egy ötlet: a kutatási projekt egyik résztvevője szerint a szociális szolgálattal vagy a pszichiátriával is találkozhatunk a könyvtárban, mert jobb érzés a könyvtárban lenni, mint egy olyan környezetben, ahol még rosszabbul érezzük magunkat(!?) (Ref.: Szabó Eszter; Copilot)

A múlt héten közölt ötleteink link kiegészítése példákkal, lehetőségekkel - nyilván tovább bővíthetők:

1. Megfelelő napi testmozgás (napi 20 perc séta vagy 4000 lépés minimum) - Az a könyvtár, amely nem épült egybe uszodával, szorgalmazhatja a kerékpározást (pl.: Felpörget a vizsgaidőszakban - szobakerékpár a miskolci egyetemi könyvtárban link ), de kölcsönözhetünk is a járgányokat link , ügyelve arra, hogy kerékpártárolója legyen.
További lehetőség a csocsóasztal vagy a könyvtár melletti kertben a játszótér, illetve fitnesz-eszközök elhelyezése. A könyvtári értékmegőrzés lehetősége segít abban, hogy a használók a tanulás, olvasás szünetében sétát tegyenek.

2. Megfelelő étkezés - sok zöldség, közepes mennyiségű fehérje, kevés szénhidrát - A témában a könyvtár tematikus könyvkiállításokat szervezhet, de azt sem tiltja senki, hogy elektronikus hírlevelében egészséges recepteket "adagol" meglévő könyv vagy folyóirat-forrásaiból. Sőt: a vonatkozó szakok mellett a témára vonatkozó friss cikkek qr-kódjait is elhelyezheti.

3. Megfelelő alvás - kb. 6-7 óra az ebéd utáni rövid szieszta produktívabbá teszi a délutáni aktivitást. Megengedhető az alvás a könyvtárban, erre szolgálhat a relaxációs sarok vagy az imaszoba. Lásd Debreceni Egyetem Campus: link vagy link )

4. Társas kapcsolatok - könyvtári közösségi klub, sportnap. Közösségépítés a közösségi terekből kiszorult csoportoknak, rendszeresen megszólítva őket, outreach librarian - kijáró könyvtáros: link ill.: Körkép a hazai könyvtárak esélyegyenlőségi helyzetéről link .
Emellett szintén közösséget épít a kocsmakönyvtár vagy a felturbózott író-olvasó találkozó is.

5. Öröm (örömnapló) - örülj annak, aminek lehet! Pozitív átkeretezés: mi lehet később előnyös a látszólagos veszteségben? Az örömolvasás eszköz promózással.
link ahogyan a témában meghívott előadók is.

6. Konstruktív (limitált) aggódás - napi 15 perc kijelölt idősávban, mindig ugyanakkor
(Mennyibe kerülnek félelmeink? link )

7. Tudatos stresszkezelés - tréningtechnikák elsajátítása. A nyugalmat biztosítják a szobanövények, de a kényelmes fotelek is. A könyvtár tudatosan biztosíthat a csendes és nyugalmas környezettől elkülönített teret is a hangos tevékenységek számára.
link

8. Jóga, meditáció, tánc, hobbi, túrázás, olvasás, stb. Hátizsákok kölcsönzése (túratérképpel, iránytűvel) link közvetett buzdítás a túrázásra.
Másik lehetőség a lazulás közben megismert használói igények: link . Vagy jóga a könyvtárban: link .

Tizenegy községi közkönyvtár működik Háromszéken, közülük több példaszerűen: megújult épületben, folyamatosan gyarapodó állománnyal várja olvasóit. Máshol azonban zárva tartanak, mindössze raktárként működnek a vidéki könyvtárak. A könyvtárak a művelődés, nevelés színterei, értéküket azonban településenként máshogy látják az önkormányzatok. Legalábbis ez tükröződik a kimutatásból, amely szerint Kovászna megye községeinek mindössze negyedében tart nyitva a könyvtár.

Csüdör Katalin, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár módszertanos könyvtárosa a Székelyhon megkeresésére ismertette: Kovászna megyében összesen 16 közkönyvtár működik változó mértékben és módon, a városiak - Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna, Barót, Bodzaforduló - mellett Árkos, Bardoc, Bereck, Csernáton, Gelence, Kézdiszentkereszt, Ozsdola, Szentkatolna, Szitabodza, Torja és Zabola községekben.

Ez a szám magasabb volt pár éve, a koronavírus-járvány következményeképpen több helyen egy időre bezártak a könyvtárak. Ugyanakkor a költségvetési megszorítások, az elhalasztott fejlesztések szintén hátrányosan érintették ezeket az intézményeket.

Nem egyedülálló esemény, ha egy könyvtári beruházás javít a környék helyzetén, akkor lakhatóbbá és vonzóbbá is teszi azt. A hollandiai Deventer könyvtárának link építéséről korábban írtuk link , hogy az ingatlanok értéke is várhatóan növekedni fog. Nos, ez be is következett. A könyvtár fölpezsdítette a környék forgalmát, és - szó szerint is - jó képben tünteti fel a környező épületeket. Az épület tetejéről kiváló panoráma nyílik a belváros patinás házaira és a nagytemplomra. Mindezek egyben hátteret adnak a könyvtári időtöltésnek, legyen az akár olvasás vagy rendezvény; nappal vagy esti kivilágításban.

Egy dolog azonban nem vált be: A könyvtárba terveztek egy japán kultúrát imitáló sarkot, ahol alacsony asztalok mellett térdelve lehet időt tölteni, s ahol szintén a környező házak adják a hátteret. Ez - úgy tűnik - nem vált be. Így ez a teret rövidesen újragondolják. A fotók - a japán résszel is: link

A közelmúltban a világ legjobb könyvtára díjat elnyert Björvika könyvtár kapcsán írtunk link könyvtárbelső részletének újratervezéséről.
Mindez azt is jelzi, hogy a tévedés nem szégyen, hanem a tanulás eszköze. Tapasztalatait érdeles széles körben megosztani, hogy ilyen módon, tanulságként is szolgálják a közösséget. (MG)

"Vess el magokat és hozz létre zöld sarkokat a városban.
- Válaszd ki kedvenc növényeid magjait a magkönyvtárból.
- Vesd el a magokat és hagyd csírázni, növekedni őket.
- Takarítsd be a magokat és hozd vissza őket adományként.
További információért, könyvekért, kertészeti tippekért, valamint más brüsszeli magkönyvtárak listájáért látogass el weboldalunkra." - olvasható a brüsszeli Muntpunt könyvtár plakátján. Alattuk pedig a témához kapcsolódó kölcsönözhető ismeretterjesztő könyvek sorakoznak.

Az emlegetett Magkönyvtár-weboldal link tartalma pedig:
- programajánló (ikonokkal)
- könyvajánló
- hírlevél.
A rendezvényeket böngészve olyanokat találunk, mint pl.: Környezeti-irodalmi séta Brüsszelben, Savanyítás bemutató, Dokumentumfilm az agromultikkal szemben élelmiszer-örökséget védő mozgalomról.

Figyelemre méltó, hogy a programok (flamand, francia és angol nyelvű) meghirdetésekor kis ikonokkal jelzik, hogy a részvétel milyen nyelvi készséget tesz szükségessé. Azaz: a szolgáltatásokban a migránshátterű emberek szempontjait is figyelembe veszik.

A könyvtár mindemellett növénycsere-szolgáltatást is kínál, tehát leadható az otthoni, feleslegesség vált vagy túl naggyá nőtt szobanövény, vagy annak szaporulata is. (MG)

A kapott, nem reprezentatív válaszok megoszlása:
2 - egyáltalán nem
11 - feltétlenül
17 - inkább igen
4 - inkább nem
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu.
Az utóbbi három hasonló hasonló felmérés adataival együtt nézve a következő diagramot kapjuk:
link . Úgy tűnik, hogy az utóbbi években növekedni látszik a könyvtárosi felelősség. Ugyanakkor ahhoz képest, hogy
- a könyvtárak küldetése minden ember szolgálata, ráadásul
- a könyvtárak rászoruló emberek számára jóval nagyobb potenciális haszonnal járhatnak, mint a közép- vagy felsőbb osztályok számára, a válaszokból kiderülő könyvtárosi lelkesedés átütőnek még nem mondható. Persze, az is igaz, hogy a vonatkozó szakmai és együttműködési kompetenciák elterjedtsége jóval a társadalmi-szociális szükségletek alatt van. (MG)

A BME 2025. március 1. napjától új fenntartói struktúrában működik, vízióját a rektori pályázatban elfogadott misszió és stratégia mentén valósítja meg. Az átalakulás részeként megújul és tovább bővül a BME OMIKK feladatköre. Jelentős infrastrukturális fejlesztések (adatbázisok megújítása, elektronikus szolgáltatások fejlesztése, a digitalizáció felgyorsítása, az olvasóterek modernizációja) valósulnak meg a következő időszakban, és az OMIKK otthont ad majd a Magyar Műszaki Kultúra Központnak.

A BME pályázatot hirdet az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár főigazgatói tisztségének betöltésére. A pozíció stratégiai irányítást, szakmai felelősséget és intézményfejlesztési feladatokat foglal magában.
A részletes leírás és jelentkezés itt érhető el:
link

Egy oklahomai városi könyvtár nevet változtatott, hogy tükrözze a befogadási gyakorlatuk értékeit, és ezzel elváljon a szegregációval való korábbi kapcsolatától.
Egyik fiókkönyvtára - a Wright Könyvtár - John H. Wrightról, az Oklahoma City Könyvtár korábbi igazgatótanácsának elnökéről kapta a nevét, aki annak idején a szegregáció mellett szállt síkra. Amikor az igazgatók az év elején szembesültek e ténnyel, névváltoztatást szorgalmaztak, melyhez megkapták a városi önkormányzat jóváhagyását.

A fiókkönyvtár így mostantól Stockyards Városi Könyvtár néven működik, és a változtatást a könyvtár centenáriumi ünnepségének részeként ismerték el szeptember 27-én, szombaton. A könyvtár igazgatói közös nyilatkozatukban kimondták, hogy egy szegregációért kiálló személyről való megemlékezés nem egyezik a könyvtár - mely mindenki számára befogadó tér - hitével és értékeivel, és itt az ideje továbblépni. (Yahoo)

Ma Magyarországon van olyan könyvtári névadó, akinek megítélése náci ideológiát támogató múltja miatt ellentmondásos lehet. (MG)

Jövünk fel a gödörből, és már a padlón vagyunk. Amilyen hosszú és dinamikus fejlődés jellemezte a magyar színházi szcénát a 2008-as gazdasági világválságtól a 2020-as évek elejéig, azaz a Covid berobbanásáig, olyannyira hosszúra nyúlt, mondhatni, nyögvenyelős lett a kilábalás.

A látogatottság most érte el azt a szintet, ami 2010-es évek közepét jellemezte. A minap megjelent 2024-es adatok már ismét 7 millióhoz közeli nézőszámokról árulkodnak. Ez ugyan a járványtól sújtott 2020-as és 2021-es évek évtizedes mélypontot jelentő értékeihez képest (4,4, illetve 3,3 millió néző) impozáns eredmény, mégis majdnem egymilliós elmaradás van a Covid előtti utolsó békeév, a 2019-es év 8 milliójához képest. A csökkenés ráadásul már a világjárvány előtti évben megindult - a 2018-as 8,6 milliós látogatószám a mindenkori rekord -, innen jött a kisebb lemorzsolódás után a zuhanás.

- A kimutatások szerint a színházak még nem heverték ki a világjárvány okozta visszaesést, de a látogatások száma mégis növekszik. A könyvtárak viszont kiheverték, így a használat elérte a járvány előtti csökkenő szintet. Ld.: 5. ábra. A kölcsönzött dokumentumok számának alakulása 2015-2023 link , és 3. ábra,
A könyvtári regisztrált és aktív felhasználók arányának alakulása a népességen belül link . (MG)

A Német Könyvtári Szövetség (Deutschen Bibliotheksverband) felmérése szerint a megkérdezett intézmények közel 40 százalékát érintik az önkormányzati megszorító intézkedések. Az adatok szerint a könyvtárak közel negyede már költségvetési befagyasztás alatt áll, és közel 30 százalékuk arról számolt be, hogy a finanszírozásukat csökkentették. A felméréshez a szövetség összesen közel 1400 közkönyvtárat kérdezett meg pénzügyi helyzetükről. A könyvtárszövetség szerint a könyvtárhasználat nagyrészt helyreállt a koronavírus-járvány után, és a könyvtárak ma már újra fontos helyszínei a rendezvényeknek és társasági összejöveteleknek.

A Takáts Gyula Vármegyei Hatókörű Városi Könyvtár legújabb Facebook reelse fantasztikus példája annak, hogyan lehet könyvtári etikettet oktatni stílussal és humorral - még John Travoltát sem kímélve.

A Takáts Gyula Vármegyei Hatókörű Városi Könyvtár videójában egy könyvtári munkatárs "személyesen" kéri számon John Travoltát, amiért nem használja a ruhatárat az esős, sáros idő ellenére. Emellett arra is figyelmeztetik, hogy illene megtörölni a cipőt, mielőtt belép a könyvtárba. A videó végén humoros narráció emlékeztet mindenkit: a ruhatár ingyenes, érdemes igénybe venni, a lábtörlés pedig apró gesztus, amivel sokat tehetünk a közös tér tisztaságáért.

A könyvtár kreatív kisfilmje remek példája annak, hogyan lehet egyszerre szórakoztatni, tájékoztatni és illemet tanítani az olvasóknak, főleg, ha kedvelik a Ponyvaregényt...

"A mozgalom hazai ébredése a 2023 decemberében nyílt Teleki téren működő Repair Café Budapesthez köthető. A Parafitt Sportegyesület által elindított józsefvárosi szerelőműhelyt - amely helyet ad háztartási gép, ruha, kerékpár és kerekesszék közös javításának - a fővárosi közösségi költségvetésből biztosított 48,6 millió forintos támogatással indították el. A helyszín nem csupán műhely, hanem befogadó közösségi tér is: hajléktalanokat és értelmi sérülteket is bevonnak, ezzel erősítve a társadalmi inklúziót.
A kezdeményezés a fenntarthatóság és közösségépítés jegyében kívánja visszahozni a tárgyak megbecsülését és a javítás kultúráját" - idéztük a Librarian Day by Day-től korábban link .

A Teleki téri helyszínt link meglátogatva a KIT megtudta, hogy nettó 4000 Ft-ot fizetnek a szakiknak óránként. Magukról azt állítják: "A Repair Café egy ingyenes találkozási hely, amely a tárgyak közös megjavításáról szól." Javítóberendezéseket, varrógépeket pedig a helyszínen tartanak.

Magyarországon idáig ismeretlen volt, hogy könyvtárban közösségi szerelőműhely lenne. A nyugat-európai könyvtárak bizonyos időközönként rendeznek szerelési alkalmakat, melyekre a szakikat is meghívják, méghozzá térítésmentesen. A mesterek helyben megjavítják a kisebb hibákat, jelentősebb ügyekben saját műhelyükbe irányítják a látogatót. A szerelési díjat - ha van - a felek egymás között intézik.
Hasonlóról, a brüsszeli Etterbeek kapcsán itt link és itt link írtunk.

Lehetőség, ha a könyvtárak nyugdíjas szakikat hívnak, akik számára a könyvtári alkalmak olyan közösséget biztosítanak, amely elismeri szakértelmüket. egyben kellemes időtöltést is biztosít számukra.

Kapcsolódó: Repair Café: egy hely, ami a jövőbe mutat link

Az Utcakép (Street View) sokak kedvence a Google Térképben. A funkcióval fel lehet fedezni távoli településeket, meg lehet tekinteni egy leendő úti célt, vagy vissza lehet menni az időben akár több, mint egy évtizedet is, hogy megnézze, mi minden változott mondjuk egy adott környéken. Mindezt úgy, mintha ott állna az utcán.

Hamarosan jöhet egy újabb, hasonló képesség, mely az utcakép és a műholdas nézet között lesz: ez lesz az Aerial View, melynek magyar megnevezése még nincs, de valószínűleg a "légi nézet", vagy valami hasonló lesz majd. Az erre utaló kódsorokat az Android Authority szúrta ki az alkalmazás 25.39.07-es verziójában, és a portál már ki is tudta próbálni az újdonságot.

Az általuk közölt videó alapján az utcakép nézetből lehet majd az új gomb segítségével átváltani a légi nézetbe, mely valóban olyan, mintha egy magasban lévő drónból nézne le az ember. Hogy mikortól lehet majd bárki számára elérhető az új funkció, az egyelőre nem ismert. Mindenesetre egy hasznos újdonságról van szó, mellyel jobban feltérképezhető lesz egy-egy környék.

A legnagyobb akadály, amellyel a szervezetek (pl. a könyvtárak) ma szembesülnek a generációs mesterséges intelligencia stb. megjelenésével, nem maga a technológia, hanem az, hogy segít az embereknek megtanulni, hogyan használják azt. Szakemberek és felsővezetők 71%-a nem érzi magát felkészültnek az MI munkahelyi használatára, 46% szerint pedig készséghiány van a csapataikban. Az erős MI-tudásúak viszont 2,8-szor nagyobb eséllyel tudnak üzleti értéket teremteni. Ehhez továbbképzés és átképzés szükséges.

GenAI alapú kompetenciák könyvtárosoknak - a sikeres felkészülés három területe:
1. AI-ismeretek (AI-írástudás): az AI működésének alapfogalmai, gyengeségei, korlátai és kockázatai (pl. torzítás, hallucinációk, kontextuális hiányosságok).
2. Munkaerőpiaci integráció: hogyan kell beépíteni az AI-t a mindennapi feladatokba (pl. kutatási összefoglalók, metaadat-címkézés, tudásbázis-frissítések, felhasználói útmutatók készítése) és összehangolni a meglévő könyvtári rendszerekkel, idézetkezeléssel, adatbázisokkal.
3. Változások kezelése, biztonságos skálázása, ill. mikor van szükség emberi felügyeletre?

A hangsúly nem a programokon, hanem a kritikus AI-műveltségen van. Tehát mit tanuljunk?
- Kritikus gondolkodás és adatellenőrzés: legyünk képesek megkérdőjelezni az AI által adott információt, azonosítsuk a torzításokat, a hibákat és a vakfoltokat!
- Strukturált promptok írása: Hogyan kérdezzünk és miként adjunk pontosabb utasításokat?
- Etikus szűrés: etikai vonatkozások megértése, felelősségteljes alkalmazása.
- Architektúra: az AI-eszközök rendszerének és működési elveinek megértése.
- Emberi ellenőrzés: szükséges, ugyanis pl. az Unidata belső auditja szerint az MI által létrehozott válaszok több, mint 15%-a tartalmaz halvány hibákat vagy torzításokat.
Bár kulcsfontosságú az egyéni erőfeszítés (önképzés), mégis a munkáltatói támogatás hozott gyökeres változást, pl. (az Unidatánál) a projekt hatékonysága becslések szerint 20%-kal nőtt, miután a csapat elvégezte a gyorsított mérnöki képzést. (Ref.: Szabó Eszter; Gemini)

Lépésről lépésre vezet be a GenAI világába ez a svéd nyelvű, hét leckéből álló online kurzus. A ChatGPT, Gemini és Copilot működését, azok ingyenes alkalmazásait mutatja be. Segít a hatékony promptolásban. (Részletesen a gyakorlati példákat bemutatót ismertetjük - a Szerk.)

Melyik MI-szolgáltatást használd? Aki Gmailt vagy a Google Drive-ot használ, annak jól jöhet a Gemini az e-mailek kereséséhez, vagy a Google-dokumentumok gyors összekapcsolásához és szerkesztéséhez. Akkor hozod ki az MI-alkalmazásokból a legtöbbet, ha kettőt vagy többet használsz aktívan. Tesztelheted ugyanazokat a promptokat mindkét szolgáltatásban. Különböző célokra különböző szolgáltatások válnak be. Igazodni kell a munkáltatód által választott rendszerekhez is (pl. a Microsoft vagy a Google rendszereiben dolgoztok-e?).

Szempontok egy MI-szolgáltatás használata közben: Ne ossz meg érzékeny információkat! Védd a személyes adatokat (GDPR). Bármi, amit feltöltött, potenciálisan a MI betanítási adatainak részévé válhat, vagy máshogy elérhető lehet. Ne feledd a forráskritikát, az átláthatóságot (pl. forrásfeltüntetés), ismerd a szabályokat (pl. munkahelyi MI-szabályzat).

Mire használhatod az MI-t a napi munkádban?
- Professzionális és semleges hangnem: pl.kimondhatod a szívedből fakadó gondolataidat, majd megkérheted az MI-t, hogy fogalmazza át professzionális hangnemre.
- Időigényes általános szövegek szövegezése
- Elsősegély digitális támogatáshoz: online keresési funkció van az összes MI-szolgáltatásban. Ha digitális támogatásra vagy számítógépes segítségre szorulnak a könyvtárlátogatók, akkor ez egy hihetetlenül hasznos eszköz a látogatók problémái megoldásának gyors ellenőrzéséhez is.
- Ötletelés-segítő: könyvajánlatok, programötletek, vitakérdések a könyvklubhoz stb.
- Dokumentáció: mutatják, melyik MI-val, hogyan írjon jegyzőkönyvet a megbeszélésekről stb.
- Megosztott tudásbázis készítése: pl. Gemini-ben a feladathoz kapcsolódó összes rutint és utasításdokumentumot hozzáadhatod pl. a saját Gem-edhez, majd kérdezhetsz: Hogyan kellene ezt a feladatot elvégezni? Egy összefoglalót kapsz válaszként. Ha minden egyes dokumentumot, információt látni szeretnél a válaszban, ezt használd: Notebook LM. (link .) (Ref.: Szabó Eszter)

Az Eurobarométer friss felmérése szerint az uniós polgárok kétharmada használja a hagyományos médiát arra, hogy napi szinten kövesse a társadalmi és politikai aktuális témákkal kapcsolatos tartalmakat, 59%-uk használ más digitális forrásokat is. A közösségi média platformokat (Instagram, TikTok, Facebook, X stb.) a válaszadók 40 százaléka használja informálódásra, Magyarországon jóval többen (55%). A 15 és 24 év közötti fiatalok csaknem kétharmada a közösségimédia-platformokat használja információszerzéshez (65%).

A válaszadók a közösségi médiában megjelenő társadalmi és politikai tartalmakkal többnyire úgy foglalkoznak, hogy a hírcsatornájukon (hírcsatornáikon) tartalmakat olvasnak vagy néznek meg (38%), vagy kedvelik a hozzászólásokat, illetve reagálnak azokra (36%).

A dezinformációnak való kitettség... A válaszadók kétharmada (66%) úgy véli, hogy az elmúlt hét napban legalább néha ki volt téve dezinformációnak és álhíreknek. Magyarországon ez az arány sokkal magasabb, 81%.

Azok közül, akik jelzik, hogy a közösségi médiát és/vagy platformokat használják az aktuális társadalmi és politikai ügyekkel kapcsolatos tájékoztatásra, tízből több mint négyen a rövid szöveges bejegyzéseket (46%) és a rövid videókat (41%) részesítik előnyben. Emellett a felhasználók csaknem fele (47%) az aktuális témákat részletesen bemutató videókat, a szakértőkkel készített interjúkat (44%) és a probléma által érintett hétköznapi emberekkel vagy polgárokkal készített interjúkat (42%) részesíti előnyben.

Az Eurobarométer-felmérés 2025. június 11.?18. között készült online interjúk segítségével.

(E beszámoló nem kommentálja a magyar standdal kapcsolatos polémiát.) A frankfurti könyvvásárt, az egyik legjelentősebb globális könyves eseményt annak mérete és komplexitása emeli legtöbb vetélytársa fölé. Hármas funkciója van: kereskedelmi, kulturális-oktatási és fesztivál. Hétfőtől szerdáig a szakmai, hétvégén pedig a fesztiváljelleg dominál. Külön mutatkozik be az adott évi díszvendég, rengeteg beszélgetéssel, könyvbemutatóval, fórummal öt napon át (az idén a Fülöp-Szigetek, jövőre Csehország).

- Összehozza a globális könyvpiac szereplőit, bemutatva az új címeket és tárgyalhatnak a kiadási jogokról is. Mostanában magyar oldalról, mintha csak ezt a szempontot tartanák fontosnak, de a rendezvény sokkal összetettebb ennél. Külön térben kaptak helyet a gyermek és ifjúsági könyvkiadók is.
- Bemutatkoznak például a teljesszövegű adatbázisok és az e-learning piac főbb szereplői is. Magyarországról a Mozaik e-learning platformjával lehetett találkozni. Ebben a pavilonrészben ráadásul egyetemisták is hallgathatnak előadásokat pl. kompetenciafejlesztési, s álláskeresési témákban. Külön mutatkoznak be a neolatin országok kiadói, illetve az ázsiai, afrikai résztvevők, valamint az angol nyelvű irodalmak képviselői is. Az utóbbiak nemcsak kapcsolatteremtési céllal vannak ott, számos kiadó árulja is a termékeit.
- A harmadik nagy profil a német könyvfesztivál, a hármas számú pavilonban az otthon is látott módon a német könyv, hangoskönyv, e-könyv és folyóiratpiac rengeteg szereplőjével, dedikálásokkal, programokkal fut a program péntektől vasárnapig. A német közszolgálati média saját stúdióból gyárt tv-műsorokat, élőben, melyek a helyszínen is követhetők. A közszolgálati rádió pedig a fesztiválterületről közvetít beszélgetéseket. A kongresszusi teremben pedig kulturális, kultúrpolitikai témájú izgalmas viták, beszélgetések, fórumok várják az érdeklődőket. Számos programot hirdetnek külső helyszíneken, például múzeumi bulikat, illetve szakmai túrát a Német Nemzeti Könyvtár frankfurti székhelyén is.

Egy nap nem elég a teljes vertikum felmérésére, de páratlan élmény megmerítkezni ebben a sokszínű kavalkádban. Érdemes könyvtárosként is szétnézni, ötleteket meríteni e-learning szolgáltatóktól, beszélgetni kiadói szakemberekkel, szembesülni aktuális kulturális, társadalmi kihívásokkal. Az Amerikai Könyvtárosegyesületnek (ALA) is volt önálló standja.
Fotókat ld.: link .

Egy évvel ezelőtt még abszurdnak tűnt volna annak felvetése, hogy egy ellenzéki politikus hamis videók sokaságában táncolva adóemeléssel fenyegessen, netán Zelenszkijjel ölelkezzen, vagy éppen fürdőkádban pózoljon. Az utóbbi időben mégis elkerülhetetlenné vált, hogy az emberek találkozzanak efféle tartalmakkal, hiszen elárasztották az internetet az olyan videók, amelyek valamelyik politikai csoportosulás vagy párt megbízásából a mesterséges intelligencia (MI) segítségével készültek. Minél profibb a kivitelezés, annál nehezebb felismerni, hogy ez nem a valóság, a deepfake videók, hanganyagok és fotók készítői pedig nem igyekeznek, hogy a befogadó képébe nyomják a hamisítás tényét.

Azt azonban nagyon nehéz megállapítani, hogy egy ilyen tartalomnak a terjesztése mikor ütközik bele a szólásszabadságba, és mikor nem. Mondhatja-e Orbán Viktor miniszterelnök, hogy egy MI generálta mozdulattal "gólt rúgott" Magyar Péter kapujába?

Berkes Rudolf, ELTE Jogtudományi Kutatóintézetének projektkutatója ezért az MI felhasználóit arra ösztökélné, hogy ne generáljanak másokról tartalmat az érintettek beleegyezése nélkül, mert egy jogtudatosabb ember esetében könnyen pert kaphatnak a nyakukba. Egy rágalmazás vagy becsületsértés, különösen nagy nyilvánosság előtt, ugyanaz a büntetőjogi kategória, ha a sajtóban követik el, mint ha egy deepfake videóban. Igaz, megengedőbb a jog a közszereplők esetén - nem véletlen, hogy ők nem is gyakran mennek bele pereskedésbe, legfeljebb, ha már nagyüzemben történik a lejáratás. Másrészt viszont a deepfake videók remek lehetőséget is teremtenek a politikusoknak, mert a kialakult bizonytalanságot fegyverként is használhatják, és egy-egy leleplező képsort megpróbálhatnak hamisnak beállítani. A választópolgárok azonban nem sok kapaszkodót kapnak ahhoz, hogy leleplezzék a hamis állításokat. A felhasználókat az oktatással lehetne felkészíteni, így például a médiaoktatásban a kritikus gondolkozás fejlesztésének kellene a középpontban lennie - mondta Berkes Rudolf.

Miért halt meg úgy Semmelweis Ignác, hogy nem ismerték el a felfedezését? Miért csak az elmúlt pár száz évben hozott a technika fejlődése életminőség-javulást is, és mi a baj azzal, ahogyan ma egymás után jönnek a nagy újítások? Az erre adott válasz ért idén közgazdasági Nobel-díjat. A holland Joel Mokyr abból indult ki: a nyugati világ legtöbb polgára, legalábbis azok közül, akik 1825 után éltek, időskorában azt láthatta, hogy nagyjából kétszer akkora a hazájának egy főre jutó GDP-je, mint amikor ő megszületett. Ehhez képest például Angliában az 1348-as pestisjárvány után 1650 környékéig gyakorlatilag egy helyben állt ez a mutató, Svédországban pedig négyszáz évig ingadozott ide-oda, 1300 és 1700 között néha nagyokat nőtt, aztán visszaesett ugyanoda, ahonnan indult. Mit csinálnak az emberek azóta máshogy?

Az egyik legfontosabb magyarázat erre az, hogy egészen az ipari forradalomig a tudás két fontos fajtája nem igazán találkozott egymással. Mokyr szerint ugyanis két részre kell bontani az emberi tudást:
- van a leíró tudás, mint egy mester tervrajzai vagy egy étel receptje, melyben leírják, hogy ha valamit az előírás szerint teszünk meg, akkor milyen eredményt fogunk kapni; és
- van az a fajta tudás, amely megmondja, mi magyarázza a megfigyelt jelenségeket.

Ezen a ponton hozott egy magyar példát is: Semmelweis Ignác óriási felfedezése után még évtizedekre volt szükség, hogy tényleg kezet mossanak tömegesen az orvosok. Méghozzá azért, mert Semmelweis megtalálta ugyan az összefüggést a kézmosás és a páciens túlélése között, de fogalma sem volt arról, hogy mi az oka ennek a kapcsolatnak. Így nehéz volt elfogadtatnia másokkal, hogy igaza van, a módszere akkor tudott elterjedni, amikor felfedezték, hogy a baktériumok okoznak fertőzéseket, és így már volt egy logikus magyarázat is a jelenségre. (HVG 360)

A könyvtár lehetősége, hogy használói számára a többféle megközelítés lehetőségét kínálja, pl. olvasmányajánlással, ismeretterjesztő rendezvénnyel. (MG)

Nem olvastam egyetlen Krasznahorkai-regényt sem. Tudom, hogy tegnap óta ezzel szinte egyedül vagyok a Kárpát-medencében, és a friss Nobel-díjasnak mindenki régi nagy szakértője és rajongója lett. De ha esetleg van még valaki, hozzám hasonló tuskó, annak most megfogom a kezét, hogy együtt tegyük meg az első, bátortalan lépéseket.

Elolvasunk egy rövid szöveget, kapunk pár praktikus jótanácsot, végighallgatunk egy hosszú mondatot, és az egészet levezetjük egy filmmel. De nyugalom, nem azzal a filmmel!

... az életmű első mondata, amiből már rögtön következik az a két fő gondolat, amelyet a legtöbbet ismételgettek a Nobel-díj odaítélése óta. Az egyik a hosszan kanyargó mondatszerkezet, a másik pedig ez a sárból és reménytelenségből gyúrt, világvégi világ, a maga embertelen embereivel. "Ezt a világot építi makacs és mániás következetességgel aztán az egész életműben úgy, hogy a helyszíneket és figuráit társadalmi-etnikai beágyazottságukkal együtt metafizikus-spirituális terekbe transzformálja. Úgy magyarok, sőt kelet-magyarországiak, hogy a világon bárhol, bármilyen alakváltozatban testet ölthetnének" - írta a debütálásról korábban a Litera. Kezdésnek jó lesz!

A cikkben továbbá: néhány regény rövid ismertetése, podcast: Hogyan érdemes Krasznahorkait olvasni?, valamint goldolatok a a művek befogadásáról.

Nagy-Budapest létrejöttének 75. évfordulóján a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár elindította a Budapest Elektronikus Archívum (röviden: a BEA) szolgáltatását.
A BEA egy online archívum, ahol a FSZEK digitalizált kincsei szabadon böngészhetők témától, műfajtól és típustól függetlenül.

Megtalálhatók benne:
- a Budapest Gyűjtemény, a Szociológiai Gyűjtemény és a Zenei Gyűjtemény digitalizált dokumentumai, fotók, plakátok, kották, adattárak,
- a tagkönyvtárak digitális objektumai, és
- a FSZEK aktuális projektjeinek anyagai.
Sőt: a BEA nemcsak olvasható, hanem hallgatható és nézhető tartalmakat is kínál - elérhetők rajta podcastok, előadások, fényképek és könyvtári rendezvények felvételei is.
A gyűjtemény jelenleg több mint 69 000 digitális dokumentumot tartalmaz, s napról napra gyarapszik.
A tartalmak egy része szabadon hozzáférhető, mások - a szerzői jogi korlátozások miatt - csak a könyvtár zárt hálózatán belül érhetők el.
Fedezd fel Te is Budapest múltját és jelenét egy új digitális térben: link , link

A középkori Európa könyvkultúrájának különleges emlékei váltak bárki számára elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár digitálistartalom-szolgáltató felületén, a Copián. A nemzeti könyvtár mintegy 400 darab kódextöredéket tett közzé a Fragmenta Codicum adatbázisban. A töredékek digitális másolata és magyar, angol, valamint német nyelvű leírása most először vált szabadon kutathatóvá az online térben.

Az OSZK Kézirattára őrzi Magyarország legnagyobb középkori kéziratgyűjteményét, amely mintegy 700 kódexet és ezernyi kódextöredéket foglal magába. A magyar eredetű vagy Magyarországon használt középkori kéziratok száma viszonylag csekély, hiszen a történelem viharai során az egykori kötetek nagy része megsemmisült. Éppen ezért a töredékek - a hajdani könyvkultúra megmaradt darabjaiként - különös értéket képviselnek. A most megnyílt Fragmenta Codicum adatbázis elérhetővé válása a Copián a projekt országos kiterjesztésének első lépése. A dokumentumok rövid vagy részletes leírással, szakirodalmi hivatkozásokkal, három nyelven kerülnek fel a felületre, a nemzetközi szabványokhoz igazodva. A felhasználók nemcsak a leírásokat, hanem a kódextöredékek fotóit is tanulmányozhatják és letölthetik, így a középkori könyvkultúra kincsei közvetlenül hozzáférhetők a digitális térben.

Az OSZK-ban őrzött kódextöredékek a 8. és 16. század közötti időszakból származnak. Anyaguk szinte mindig pergamen, azaz vékonyra hántott állati bőr. Ezek a lapok az idők próbáját is kiállták, hiszen rendkívül tartósak. A könyvnyomtatás elterjedésével ugyanis a kézzel írott, nehezen olvasható és drága kódexek fokozatosan háttérbe szorultak, lapjaikat pedig gyakran újrahasznosították: könyvkötő műhelyek előzéklapként, kötéstáblaként vagy aktafedélként használták fel őket. A későbbi restaurálások során ezeket a töredékeket lefejtették és külön gyűjteményekbe rendezték.