Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  

KIT hírlevél: 2020/10., márc. 4.

Szerkesztő: Mikulás Gábor

Hírek

5 dolog, amely 2030-ig hatni fog a könyvtárakra (olvasóink szavazatára)
Az elosztási modelltől a közösségi modellig, új könyvtártagság-formára van szükség 1.
Digitalizál a BL - és utána aprópénzre váltja az eredményt
Jövedelmező a koronavírus-dezinformálás - a közszolgálati intézmények indirekt asszisztálnak hozzá?
Klasszikus zene és a fiatalok - ok, ha nekik megfelelő a kínálás
Közkönyvtár, soknemzetiségű városban - Tel-Aviv
Vigyázó könyvtáros szemünket Finnországra és Makaóra vessük
Megkérdeztük: Kinek az érdekeit képviselje leginkább egy könyvtárszakmai szervezet?
Egyetemi könyvtári terek fejlesztése - használati tények alapján 1.
Romániai magyar könyvtárak - változatlan látogatottság, az állomány adományokból gazdagodik
A Kongresszusi Könyvtár információs termékei
Pizsamabuli a megyei könyvtárban - a Poket-automata tiszteletére
A dán e-könyves háború - a könyvtárak szerepet vállalnak az e-könyves üzleti modell kiépítésében
Open Access - lassan belátjuk: ez sem csodaszer. Elszabadultak az árak
Hammerstein Judit főigazgatói koncepciója az Országos Széchényi Könyvtár vezetésére
Változik a vásárhelyi könyvtár éves tagsági díja
Ősnyomtatványokat kutatnak a Somogyiban
Használati ás állományadatok Kézdivásárhelyről - több lett a meseklub
Zsúfolásig megtelt pénteken a Siófoki Könyvtár emeleti nagyterme... (Bogdán László)
Előadás a Bod Péter Megyei Könyvtárban: 'a ló ma már családtagnak számít'

Kisszínes

Az ismeretlen Kertész Imre - kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
Csökken a magyarok átlagos IQ-ja (veszély a jólétre és demokráciára) - mit léphet ebben a könyvtár?
Bayer Zsolt 20.000 Ft-ot adományozott a bonyhádi közkönyvtárnak - célzott könyvtámogatás

Információforrások

Sokezernyi fényképét tette szabadon felhasználhatóvá a Smithsonian Múzeum
A cenzúra kifejezett jelei a közmédiában


A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás,
másold a linket a archive.org keresőjébe.



Hírek

5 dolog, amely 2030-ig hatni fog a könyvtárakra (olvasóink szavazatára)FEL

Christian Laursen 5 pontban foglalta össze, miben változhatnak a könyvtárak 2030-ig Dániában. A listára a jelenleg Amerikában élő Rolf Hapel is reagált. A cikk az email-beszélgetést tette közzé.
1. A könyvtárak összeolvadnak más intézményekkel. Dániában a közösségi szolgáltatások, kulturális központok, zeneiskolák, turisztikai központok a könyvtárral egy épületben kapnak helyet. Az intézmények közti együttműködés változó. Van, hogy csak költségcsökkentés, máshol ki is használják előnyeit. Amerikában ez a trend nem figyelhető meg. Viszont a könyvtárak részt vesznek konzorciumi együttműködésekben. A szinergia nagyobb teret kap. Strukturált együttműködés kulturális és közösségi intézményekkel.
2. A személyes találkozás a digitális korban sem veszít jelentőségéből. Az ember közösségi lény. Éreznie kell, hogy tartozik valahová. A könyvtárnak a közösségi találkozók középpontjaként kell pozicionálnia magát. Amerikában hasonló trend látható. De míg Dániában szinte mindenki hozzáfér az internethez, addig Amerikában nincs így, főleg vidéken. A könyvtár segítséget nyújthat az internethozzáférésben is.
3. A gyűjtemény továbbra is központi szerepet kap, és ez különbözteti meg a többi intézménytől. Gyűjtemény alatt nem csak a fizikai állományt értjük. Az információkeresés tanítása, digitális műveltség fejlesztése is feladata. Más intézmények szintén szervezik a kulturális, közösségi életet. Az elmúlt években a könyvtárban a gyűjtemény szerepe háttérbe szorult. Laursen szerint vissza kell hozni a jelentőségét. Amerikában a gyűjtemény nem szorult a háttérbe. De a rendezvényszervezés is nagy hangsúlyt kapott mellette.
4. Új módon kell beszélni a könyvtárak értékéről: A kölcsönzési számai, letöltések, látogatók száma Dániában nagy figyelmet kapnak. De ez nem tükrözi eléggé a valódi értéket. Nem mutatja, hogyan köti össze az embereket. Hogyan változtatják meg az emberek életét a könyvtárosok. Hogyan támogatja az élethosszig tanulást. Amerikában előrébb jár az értékek kimutatása. A dánok (és mások) tanulhatunk az érdekképviseletről, a hatásvizsgálatról, az eredményről, a tényeken alapuló teljesítménymutatókról, narratívákról és történetmesélésről. Mind segít bemutatni a könyvtárak jelentőségét. Az ALA-nál 14 alkalmazott csak a képviselettel foglalkozik.
5. Nemzeti fejlődés és helyi hagyomány: a dán könyvtárak nagyon változóak - a helyi önkormányzattól függően. Érdemes lenne hangsúlyozni a helyi értékeiket. Olyan nemzeti fejlesztések kellenek, melyek helyben skálázhatók. Amerikában még szembeötlőbb, ahol a 16,5 ezer könyvtár kétharmada vidéki. Kulturális különbségek és eltérő értékrendek vannak. Erősebb a csoportszellem, más a személyiségfejlődés módja. Mindez érdekes és kihívást rejtő feladat a könyvtáraknak is. (ref.: Habók Lilla)

Régebbi hírforrás(ok): Felejtsük el az egyfunkciós könyvtári teret! link

Az elosztási modelltől a közösségi modellig, új könyvtártagság-formára van szükség 1.FEL

Évek óta csökken a kölcsönzés. Míg Hollandiában a múlt század végén a közkönyvtárakban 2,4 millió felnőtt (fizető) tag volt, két évtized múlva a szám 1,3 millió főre csökkent.
A társadalom megváltozott. Az első könyvtárakat száz éve azért alapították, hogy sok ember hozzáférhessen viszonylag kevés könyvhöz. Akkor az egyház és az állam vigyázta az emberek léptét. Mára új, digitális struktúrák váltották fel ezeket. Ma a felszereltség, a megosztás, a közös alkotás és a fenntarthatóság a fontos.
És a könyvtár is megváltozott. Oktatást ás tanulás támogató könyvtárrá váltunk. Nő a rendezvények és az olvasástámogató programok száma - miközben visszaesik a kölcsönzés.
A könyvtáraknak tehát új modelleket érdemes keresniük. Íme, néhány lehetséges:
1. Bírságmentes könyvtár - Ez áll legközelebb a klasszikus modellhez. Egyrészt vonzóbbá teszi a kölcsönzést, másrészt csökkenti a könyvtárak adminisztratív terheit. (A holland könyvtárak csaknem fele e büntetés nélkül modellel él.)
2. WiFi előfizetés - Számos könyvtár használ valamilyen "lakossági előfizetést". Ami elsősorban ingyenes WiFi-t vagy a PC-k ingyenes használatát jelenti. Amszterdam könyvtára (OBA) PC előfizetést kínál, évi 15 euróért, amivel korlátlan a WiFi és PC-használhat napi néhány órába. A PC-használata már nem ingyenes, és természetesen e szolgáltatások teljes előfizetéssel használhatók.
A modellt továbbgondolva eljutunk a vendéglátóipar seats2meet modelljéhez. Viszont az esetünkben fontos, hogy mi ne csak munkaállomást kínáljunk.
3. Freemium (vö.: link ) és / vagy ingyenes olvasójegy (pl. a holland AanZet könyvtárban). Igaz, a Boekenberg könyvtárának célja nem a beiratkozási díjak megszüntetése, hanem új, fizetési modellek keresése. (ref. MG) (folyt.: link )


Digitalizál a BL - és utána aprópénzre váltja az eredménytFEL

Öröm nézni, amikor nagy digitalizáló műhelyek a technikai folyamat végével nem dőlnek hátra, hanem arányaiban már sokkal kisebb befektetéssel le is aratják munkájuk eredményét. Azaz, aprópénzre váltják annak eredményét azzal, hogy a befogadók számára élvezhető formában teszik közzé kincsüket. Nem elég tojni, kukorékolni is kell. Többedik példa a British Library "kukorékolásáról". (MG)
- Milyen illemszabályokra tanították a gyermekeket a Tudor-kori Angliában? - A gyermekeknek tanított különféle mondókáknak és meséknek, valamint a gyermekkönyveknek mindig is célja volt - legalábbis részben -, hogy az elfogadható viselkedés normáira tanítsa őket. Egy 500 éves angol gyermekkönyv alapján az is kijelenthető, hogy ezek a normák túlzottan sokat nem változtak az idők során. Az Egyesült Királyság nemzeti könyvtára, a British Library jelenleg nagyszabású digitalizáló programot folytat gyermekkönyv-gyűjteményében. Ennek keretében került elő hosszú idő után a Lytille Childrenes Lytil Boke (Kisgyermekek kiskönyve) című 1480-ból való kiadvány, amely immár elérhető a könyvtár weblapján. A könyvtár közleménye szerint "azzal, hogy felsorolja azt a rengeteg mindent, amit a középkori gyermekeknek nem volt szabad tenniük, betekintést nyújt számunkra abba, miként rosszalkodhattak." A szabályok többsége napjainkban is megállja helyét a nevelésben.
A kézirat úgynevezett "illemkönyv", amely műfaj rendkívül nagy népszerűségnek örvendett Európa-szerte a 13. századtól egészen a 18. századig, mivel sokan reménykedtek abban, hogy szofisztikáltabb viselkedéssel könnyebben feljebb kerülhetnek a társadalmi ranglétrán.
Anne Lobbenberg, a digitalizációs program vezetője szerint a vállalkozás rendkívül elgondolkodtatónak bizonyult. "Ezek a régebbi gyűjtemények lehetővé teszik az ifjúságnak, hogy közelről vizsgálják meg a múltat" - mondta.
A British Library gyűjteményében összesen három különböző változatban lelhető fel a könyv, ezek a legváltozatosabb témákra is kitérnek a vadászattól és a húsfeldolgozástól a gyógyászaton (beleértve a véreztetést) át az angol uralkodók élettörténeteiig. A szerző a viselkedés illemtana mellett egyfajta alapműveltséggel is el kívánta látni olvasóit.

Régebbi hírforrás(ok): Illuminált manuszkriptumok katalógusa -- kódex-marketing link

Jövedelmező a koronavírus-dezinformálás - a közszolgálati intézmények indirekt asszisztálnak hozzá?FEL

A könyvtárak nagy előnye, hogy az emberek többsége függetlennek tartja őket üzlettől, politikától. Ezt a könyvtárak akár ki is használhatják - ha kellően proaktívak - és krízishelyzetben országos-szakmai szinten hozzájárulhat(nának) a küldetésükben szereplő közszolgálati tájékoztatáshoz. (MG)
- A nagy hatású negatív események nyomán általában megfigyelhető, hogy elburjánzanak a dezinformáció és összeesküvés-elméletek. Különösen, ha új és részben ismeretlen jelenségről van szó. Éppen ez a helyzet a koronavírussal, amely az utóbbi két hónapban a sokoldalú dezinformációs törekvések fő témájává (és eszközévé) vált. Elemzésünkben a SentiOne közösségimédia-adatbázisának segítségével ezeket a magyar nyilvánosságban megjelenő, szándékosan félrevezető tartalmakat vizsgáltuk, melyek több százezer állampolgárhoz juthattak el.
A rendőrség beszámolója alapján jövedelmezőnek bizonyult a hisztériakeltés. A dezinformációs portálok elsődleges jövedelemforrásai ugyanis legtöbbször az oldalakon megjelenő reklámok; nem egyszer komoly nagyvállalatok hirdetései jelennek meg rajtuk a Google Ads felületén keresztül. A Nemzeti Nyomozó Iroda által közzétett fotók megmutatják, hogy az egyik érintett website a ma már elérhetetlen blikkruzs.me volt - ez az oldal korábban előszeretettel terjesztett álhíreket közelgő nyugdíjcsökkentésről, nyugdíjkorhatár-emelésről - jellemzően kormányzati szereplők nem létező nyilatkozatait idézve.
- Nem ördögtől való, hogy közszolgálatot teljesítő, független, ismeretek terjesztésében profi könyvtár jelenik meg álhír-ellenszerként is működő portállal. Pl.: a New York Public Library ajánlója a témában link .
- Kapcsolódó: A nagy koronavírus-összeesküvések link

Régebbi hírforrás(ok): Koronavírus, mint a dezinformáció eszköze - kontra Zállatorvos link

Klasszikus zene és a fiatalok - ok, ha nekik megfelelő a kínálásFEL

Lucy K. Dearn és Stephanie E. Pitts egy kutatásukban megpróbáltak választ keresni arra, hogy mi köti le a fiatalokat a klasszikus zenében, és mi okoz nekik nehézséget a befogadásban. A kutatásban 40 fiatal vett részt, akik kamarazenei koncerteket hallgattak végig. Kiderült, hogy többségük nehezen azonosultak a zenében megjelenített érzelmekkel, mert nem találták megfelelőnek a környezetet ahhoz, hogy megnyíljanak a zene számára. Ennek egyik oka saját bevallásuk szerint az volt, hogy úgy érezték, a közönség többi tagját (akik jóval idősebbek voltak náluk) látszólag nem ragadta magával a muzsika, hanem mozdulatlanul, rezzenéstelen arccal ültek a székükön.
Egy megoldás: Groupmuse - A klasszikus zene ha tetszik, ha nem, szubkultúra lett a 21. századra (sőt, ha már itt tartunk, ma kábé minden szubkultúra, és ez az egybefonódás alkotja a kultúrát), és ez a tábor nagy nehezen fogadja be az új tagokat. Ezen a nehézségen igyekszik segíteni például a Groupmuse nevű mobilos alkalmazás, ami nagyjából olyan, mint egy klasszikus zenei Uber. Egy előadó koncertet hirdethet meg a lakásán vagy más alkalmas helyen, mások pedig hallgatóként jelentkezhetnek rá. A koncertek tulajdonképpen ingyenesek, de a végén körbejár egy adománygyűjtő kosár. A szitu abszolút win-win: oldottabb környezetben az előadó és a hallgató is könnyebben ellazul, és intimebb viszony jön létre kettejük között, illetve a zene irányába. Az app használóinak 70%-a a harmincas vagy fiatalabb generációból kerül ki.
Szóval hova tűntek a fiatalok? - Megvannak, érdeklődnek, és semmivel sem rosszabbak, mint a fiatalok régen. Ez az a generáció, akik rajongnak a Ring-ciklus grandiózusságával vetekedő Gyűrűk Ura-filmekért, nem áll messze tőlük a spiritualitás, és tizenhat évesen Bluetooth-on küldték telefonról telefonra Yiruma zongorazenéit, sőt, kedvenc vámpírjuk az Alkonyatból is Debussyt hallgatott. Most pedig arra várnak, hogy valaki megmutassa nekik, hogy Brahms, Bartók vagy Bach nem azért jó, mert öltönyt lehet hozzá húzni, vagy mert százéves koncertteremben hangzik fel, hanem mert önmagában szép. Arról meg végleg hallani sem akarnak, hogy ezt a zenét azért kell hallgatni, mert ez a klasszikus, meg ez a komoly, mert nekik tetszik a pop, a rock, a rave, az indie, ha olyanjuk van, szívesen hallgatnak jazzt, és ha szembejön velük valami Spotify-on, és tetszik nekik, elmentik a kedvencek közé.

Régebbi hírforrás(ok): Miért nem hallgatunk új zenéket 33 éves kor felett? - Zeneikönyvtár-marketing link

Közkönyvtár, soknemzetiségű városban - Tel-AvivFEL

Izraelben 80 nemzetiség él. Persze, nem azonos arányban. Mivel a bevándorlás folyamatos, ha hullámzó is, az azt jelenti, hogy a helyi nyelv elsajátítása mellett a használók huzamos ideig igénylik az anyanyelvükön írott irodalmat. (Úton-útfélen leggyakrabban orosszal, mint idegen nyelvvel találkozik az ember. Angolul szinte mindenki beszél.) A könyvtárak a nyelvi igényekhez is igazodnak. És a héber illetve az angol mellett számos egyéb nyelvű könyvvel rendelkeznek. A Tel-Aviv-i Sderot Sha'ul HaMelech úton lévő könyvtárának felnőtt részlegében készült képek (ld.: link ) a változatos nyelvű könyv kínálat mellett a kiszolgálás legalább kétnyelvű: héber és angol. A fotókat ld.: link ) (MG)

Hírforrás: KIT-információ
2020. március 04.  • Továbbküldöm a hírt

Vigyázó könyvtáros szemünket Finnországra és Makaóra vessükFEL

A világviszonylatban Finnországban és Makaóban legmagasabb az egy főre jutó közkönyvtári látogatások száma. Ha kontinenst nézünk, akkor Óceánia a legjobb helyezésű kontinens.
S bár az online világ mindenhol egyre fontosabb szerepet játszik, a fizikai terek azok, ahol az emberek jól érzik magukat, vegyülve másokkal. S itt jön képbe a közkönyvtár.
Az IFLA az utóbbi 3 év könyvtárhasználati adatait vezette össze, 81 országot tekintve.
Eszerint Finnországban és Makaóban, Kínában a legmagasabb az egy főre jutó átlagos éves nyilvános könyvtári látogatások száma (9,03 és 8,51), míg Óceánia a legjobb kontinens (5,02 látogatás / fő / év), míg Észak-Amerika a második (4,16).
Ugyanakkor feltételezhető, hogy néhány országban a számadatokat vagy a látogatásokat valószínűleg alulbecsülik. Esélyes, hogy több országban növekszik a rögzített látogatások száma. Ezenkívül ezek az adatok csak 81 országot tartalmaznak - például Óceániának csak két adatszolgáltató országa van.
Emellett nem tudjuk megmondani pl., hogy mit csinálnak az emberek a könyvtárban - mennyi időt töltenek ott és mit csinálnak. Ez azért érdekes, mert a könyvtárak egyik erőssége a használók számára biztosított szabadság: megválaszthatják, hogyan használják. (ref.: MG)


Megkérdeztük: Kinek az érdekeit képviselje leginkább egy könyvtárszakmai szervezet?FEL

A múlt heti "Kinek az érdekeit képviselik MA a könyvtárszakmai szervezetek (leginkább)?" kérdésünkre kapott tájékoztató jellegű válaszok:
3 - a használókét
12 - a kormányzatét
12 - a könyvtárosokét
15 - egyéb érdekeltekét.
A kérdést 2015-ben is feltettük. És a leíró (kinek képviselik) mellett a normatív (kiét kellene) kérdést is feltettük két hete. Így most e négy adatot hasonlíthatjuk egymáshoz. A diagramokat ld.: link . (A pókháló-diagramon minél inkább kinyúlik a csúcs, annál hangsúlyosabb ott a szavazók tapasztalata.)
Lehetséges magyarázatuk: továbbra is azt szeretnék a válaszadók, hogy a kormány és egyéb érdekek helyett a szakmai szervezetek a könyvtárosok és könyvtárhasználók érdekei mellett állnának ki. Ugyanis most nem ezt tapasztalják.
A szakmai szervezetek teljesítményének megítélése romlott: kevésbé felelnek meg a könyvtárosok elvárásainak.
Egyúttal a könyvtárosok megítélése is változott: a szervezetek figyelmét inkább magukra irányítanák pl. a használók ellenében. Ez viszont csökkenő marketingorientációt (és egyben csökkenő jövőbeni versenyképességet?) jelez. (MG)


Egyetemi könyvtári terek fejlesztése - használati tények alapján 1.FEL

Az Oslói Egyetem 1999-ben átadott Bölcsészeti és Társadalomtudományi Szakkönyvtárát (HumSam-biblioteket) link 2015-ben teljesen át kívánták alakítani. Részletes, bizonyítékalapú vizsgálat készült abból a célból, hogy még az átépítés előtt áttekintsék a könyvtár fizikai tereinek jelenlegi használati jellemzőit, a használói szokásokat és igényeket. Az adatgyűjtés többféle módszerrel történt. Kiemelkedő szerepet játszott a Tracking the Traffic (TTT) elnevezésű, Tord Höivik által kifejlesztett kvantitatív módszer, melynek segítségével rendszeres időközönként rögzítik, hogy a nyitvatartás alatt hányan tartózkodnak a könyvtár egyes tereiben és milyen tevékenységet folytatnak, anélkül, hogy a megfigyelők kommunikálnának a használókkal.
A felmérések eredményei közül kiemelhetők a következő számok:
- az átlagos használó közel másfél órát tölt a könyvtárban
- a használók 53%-át figyelték meg laptoppal vagy táblagéppel
- a legtöbben egyedül dolgoztak.
- Csak néhány használót láttak éppen valamilyen könyvet keresni.
- A legnépszerűbb terek az első emeleten voltak, feltehetőleg a természetes fény és a csendesebb környezet miatt.
- A csoportszobák tekintetében a 2-3 fős csoportok voltak az uralkodóak.
- A kijáratnál megkérdezett használók több ülőhelyet és elszigeteltebb kutatói asztalokat szerettek volna.
(Mit csinálnak? És hol? A "forgalom követése" mint eszköz egy egyetemi könyvtár bizonyítékalapú újratervezésére; ref.: Németh M.)


Romániai magyar könyvtárak - változatlan látogatottság, az állomány adományokból gazdagodikFEL

A könyvtárak látogatottsága az előző évekéhez hasonló szinten maradt, és állományuk gyarapítására az önkormányzatok lehetőségük szerint áldoztak, de elsősorban adományokból gazdagodhatott az.
Az is megállapítható, hogy a könyvtárosok az általuk szervezett irodalmi-kulturális tevékenységekkel főként a gyermekekre, fiatalokra alapoznak, jól meghatározott céllal, így kívánják formálni a jövő olvasóközönségét. Gyakori eset azonban az is, hogy a könyvtáros más munkaköri feladatokat is ellát (pl. szociális ügyek intézője az önkormányzat keretében), ami részéről plusz odafigyelést igényel ahhoz, hogy a könyvtár kialakult és működő nyitvatartási programja alatt az olvasók megfelelő kiszolgálásban részesüljenek.
A jelenlévők folyamatban lévő részleges vagy teljes székhelyfelújításokról, költözésekről is beszámoltak. Ezekben a könyvtárakban időszakosan módosított programmal fogadják az olvasókat. A leglátványosabb ilyen folyamat a zabolai Fejér Miklós Könyvtár esetében zajlott, ahol teljes felújítás következett be. Rétyen felújították a volt komollói iskola épületét a könyvtár számára, azonban ez eléggé messze van a község központjától.
Tartalmas, a régebbről a szakmában lévő könyvtárosok tapasztalatait és az újonnan érkezettek lendületét ötvöző találkozó volt az idei is, amely közös ebéddel és kötetlen beszélgetéssel zárult.
S ahol mindez elhangzott: a Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében 2020. február 17-én hagyományosnak számító, év eleji módszertani napot tartottak a Kovászna megyei közkönyvtárosok, a házigazda intézmény olvasótermében. (Bod Péter Megyei Könyvtár)
- Jó évet zárt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár, hiszen meg tudták őrizni az eddigi olvasói létszámot, megerősítették a már beindított pozitív folyamatokat, és az állományuk is gyarapodott - tudhattuk meg Szonda Szabolcs intézményvezetőtől. (Hírmondó) (via ReMek-e-Hírlevél)


A Kongresszusi Könyvtár információs termékeiFEL

A Kongresszusi Kutatószolgálat (Congressional Research Service, CRS) olyan termékei, mint például a CRS Reports [Beszámolók] és az Issue Briefs [Összefoglalók] értékes referensz eszközök, amelyek segítik a referensz könyvtárosokat a használók széles köre számára nyújtott szolgáltatások biztosításában, ezért e forrásokat nem szabad alábecsülni. A cikk röviden leírja, hogyan jöttek létre a jogi tájékoztatási hivatalok, és részletesen bemutatja a szövetségi jogi tájékoztató szolgálat, a Kongresszusi Kutatószolgálat kialakulásának jogi hátterét. A szerző ismerteti, hogy a CRS milyen termékeket állít elő, és ezeket milyen célokra használják. Végül röviden áttekinti a CRS-termékek nagyközönségnek szóló terjesztésére irányuló modern kongresszusi törvényalkotási erőfeszítéseket, ami magában foglalja a témáról folytatott nyilvános vita összefoglalásait is. (A Kongresszusi Kutatószolgálat (CRS) termékei: célok és történet; sajnos csak autoref.)


Pizsamabuli a megyei könyvtárban - a Poket-automata tiszteletéreFEL

Vecsei H. Miklós és ifjabb Vidnyánszky Attila fiatal alkotókból álló társulata, a Sztalker Csoport 2018-ban a költészet napján útjára indított egy remek ­kezdeményezést: a főváros hét forgalmas pontján helyeztek ki Poket-könyvautomatákat. A kötetek két hét alatt elfogytak, ebből egyértelmű lett számukra, hogy van kereslet a minőségi irodalomra, legyen az klasszikus vagy kortárs. Tavaly januárban megkezdték a terjesztést, így Budapest után több vidéki nagyvárosban is telepítettek könyvautomatát - november óta Nyíregyházán, a megyei könyvtár mellett is van egy.
A hivatalos átadást február 29-én 20 órától tartják Vecsei H. Miklós színművésszel, majd a könyvtárban farsangi buli várja az érdeklődőket. Egy éve alakult meg a nyíregyházi poketközösség, a szülinapot pedig ezzel a különleges eseménnyel ünneplik. A résztvevőktől azt kérik, öltözzenek be kedvenc könyvkarakterüknek, vigyenek magukkal rágcsálnivalót és alvós cuccot, a buli ugyanis reggel nyolcig tart - az alsó korhatár 16 év.


A dán e-könyves háború - a könyvtárak szerepet vállalnak az e-könyves üzleti modell kiépítésébenFEL

Az e-könyv háború lényege, hogy miként lehet az e-könyvek kölcsönzését oly módon engedélyezni, hogy az ne falja fel a dán privát szektorbeli e-könyv piacot. Az egyes felek érdekei élesen szemben állnak egymással, s ezen az állami szabályozó hatóság közvetítése sem nagyon tud érdemben segíteni. Nem mindegyik kiadó vesz részt az eReolenben (e platformot a kiadók és egy könyvtári konzorcium együttműködésében hozták létre 2011-ben a könyvtári e-könyv kölcsönzés biztosítására). Néhány nagy szereplő egy ideig bent volt, kiszállt, majd újra csatlakozott, végül megint kiszállt. Új licencelési modellek is beépültek a platformba (pl. a könyvtárak több e-könyv "példányát" fizetik ki, amelyeket darabonként négyszer lehet kikölcsönözni). Mindeközben Mofibo néven a dán piaci szférában 2013-ban megjelent egy szolgáltatás, amely a Spotify vagy a Netflix mintájára kínál hozzáférést az e-könyvekhez havi előfizetéses alapon. Egyrészt tehát ugyan a közszféra felől induló eReolen segített felpörgetni a dán e-könyv piacot, az évek előrehaladtával a kereskedelmi kiadók és forgalmazók már nem érdekeltek a könyvtárakon keresztüli e-könyv fogyasztás meghatározó részesedésében. Másrészt a hatékony könyvtári rendszer a maga használói lefedettségével olyan piaci bázist képez, melyet a kiadók nem hagyhatnak figyelmen kívül. A könyvtár már nem csupán passzív kultúraterjesztőként jelenik meg, hanem partnerségben a kiadókkal az e-könyv piac fejlesztésében is szerepet vállalhat, új üzleti modellek meghonosításával. Kérdés, hogy a dán könyvtári rendszer mint független e-könyv piaci szereplő milyen jövő elé nézhet. (A dán e-könyves háború; ref.: Németh M.)


Open Access - lassan belátjuk: ez sem csodaszer. Elszabadultak az árak FEL

A nyílt hozzáférésű (open access) kiadást gyakorta javasolják megoldásként a folyóiratkrízisre, amely fenntarthatatlan költségvetési nyomást helyezett a könyvtárakra az előfizetési díjak hiperinflációja miatt. A nyílt hozzáférésű cikkek többségét a folyóiratok kisebb hányada publikálja, amelyek szerzői publikálási díjakat (article processing charges, APCs) számolnak fel, amit a szerzők vagy intézményeik fizetnek beleegyezés alapján. Az APC-k emelkedése háromszoros sebességgel történik ahhoz képest, mintha az inflációt követően indexelnék a díjakat. Miközben egyre ambíciózusabb finanszírozói rendelkezésekre tesznek javaslatokat, mint például a Plan S-re, fontos mérlegelni, hogy a szerzők mutatnak-e árérzékenységet a folyóiratok kiválasztásakor azáltal, hogy elkerülik az APC-ket bevezető vagy növelő folyóiratokat. Azon folyóiratok vizsgálata, amelyek 4-5 évvel az indulás után vezették be az APC-ket vagy akkor, amikor az előfizetési modellről a közvetlen nyílt hozzáférési modellre váltottak, nem igazolta azt a feltevést, hogy az APC bevezetése csökkentette volna a közölt cikkek mennyiségét. A négy legnagyobb APC-finanszírozott, e célból fenntartott kereskedelmi open access kiadó (BMC, Frontiers, MDPI, Hindawi) által megjelentetett 319 folyóirat körében folytatott, az APC-érzékenységet vizsgáló többszintű modellezés kimutatta, hogy 2012 és 2018 között a magasabb APC-k valójában a cikkek megnövekedett számával jártak együtt. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy az APC-k hiperinflációját nem töri le a piacon folyó verseny és a szerzők döntése. Ehelyett a tudományos publikálásra való kereslet inkább a szükségletek kielégítésére vagy éppen a presztízstermékekre irányuló kereslethez hasonlítható; mindez elő fogja segíteni az APC-k hiperinflációját a kutatók, az intézmények és a finanszírozók kárára. (A szerzői publikálási díjak hiperinflációja és az árérzékenység hiánya: a folyóiratkrízis nyílt hozzáférésű folytatása; autoref.)


Hammerstein Judit főigazgatói koncepciója az Országos Széchényi Könyvtár vezetéséreFEL

Az alábbiakban közzétesszük Hammerstein Judit Főigazgatói koncepció az Országos Széchényi Könyvtár vezetésére című főigazgatói pályázatának teljes szövegét link - írja az OSZK portálja.


Változik a vásárhelyi könyvtár éves tagsági díjaFEL

2020. március 2-től 1400 Ft-ra módosul. Diákok, pedagógusok számára 50%-os kedvezményt biztosítanak. 16 év alattiak és 70 év felettiek továbbra is díjmentesen kölcsönözhetnek a hódmezővásárhelyi közkönyvtárból link .


Ősnyomtatványokat kutatnak a Somogyiban FEL

Rábai Krisztina középkorász szerda délután a szegedi Somogyi-könyvtárban az ősnyomtatványok titokzatos és összetett kutatásába avatta be hallgatóságát. A könyvtár gyűjteményében található kedvenceit is megmutatta a nagyközönségnek.
- A kutatásom - és a nemzetközi projekt, amelyben dolgozom - arra irányul, hogy felvázoljuk minden egyes ősnyomtatvány olykor meglehetősen kalandos történetét. Nem magára a nyomtatott szövegre, hanem a példányspecifikus adatokra fókuszálunk. Ilyenek a tulajdonosok, az olvasók által készített bejegyzések, széljegyzetek, rajzok, de ilyen a könyv elkészültén munkálkodó mesteremberek kézjele is. Például dekorációk a szövegben, különleges kötéstáblák - mondta Rábai Krisztina középkorász. A kutató a "Liber iste pertinet..." - mesteremberek, tulajdonosok és olvasók - Bepillantás a Somogyi-könyvtár ősnyomtatványainak titkos történetébe címmel tartott előadást szerdán a Somogyi-könyvtárban. A közgyűjtemény Könyv és kutatója című szabadegyeteme ezzel a programmal a második évét nyitotta meg a februári szorgalmi időszakban.


Használati ás állományadatok Kézdivásárhelyről - több lett a meseklubFEL

"A legvagányabb könyvtár, jobb, mint Marosvásárhelyen vagy Budapesten" - jellemezték egy kérdőíven a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárt, amelynek igazgatója, Vántsa Judit az intézmény tavalyi évét is kiértékelte.
A könyvtárban évek óta sikerrel fut karácsony táján a Vak ajándék nevű játék, azaz egy könyv kölcsönzése látatlanban, becsomagolva. Idén a kötet egy kérdőívet is rejtett, amit szép számban kitöltöttek és visszahoztak az olvasók, ezek alapján elmondható, hogy a szolgáltatások közül legtöbben a kölcsönzést veszik igénybe, illetve a különféle rendezvényeket látogatják. Meglepő módon utóbbiak közül legkedveltebbnek az író-olvasó találkozókat jelölték meg, mégis, az ilyen eseményeken igen kevesen jelennek meg. Azzal kapcsolatban, hogy milyen új rendezvényeket látnának szívesen, az egészséggel kapcsolatos előadásokat választották legtöbben, az olvasóklub iránti érdeklődés is töretlen. "Jól felszerelt, otthonos, szép, az ott dolgozók kedvesek, segítőkészek, udvariasak" - jegyezték meg az intézményt jellemző rubrikában, nyugtázta elégedetten a könyvtárvezető.
2700 beiratkozottja van a könyvtárnak, ebből közel 1700 aktív olvasó. Tavaly több mint 26 000 dokumentumot kölcsönöztek ki, a látogatottság meghaladta a 20 000 főt. Az állomány jelenleg 68 500 könyvtári dokumentum: könyv, folyóirat, elektronikus könyv, DVD, CD stb. Tavaly 1590 kötetet sikerült állományba venni, ebből 943-at vásároltak, 647 pedig adományba érkezett. Ennél nagyobb számban érkeztek adományok, de tudni kell, hogy nem minden könyvet vehetnek be az állományba, tankönyveket, elavult, túlhaladott szakkönyveket, adott könyvek sokadik példányait például nem, kivételt jelentenek a gyorsabban elhasználódó kötelező háziolvasmányi tételek.
Meglepően sok, szám szerint 151 saját rendezvénnyel büszkélkedhet a könyvtár, ebből legtöbb alkalmat a meseklub teszi ki, amelyet heti kétszer tartanak, népszerűségét bizonyítja, hogy idéntől van igény a harmadik csoportra is, és teltházzal ünnepli működésének egy évét a népszerű felnőtt olvasóklub is. 18 iskolai osztály vett részt könyvtárlátogatáson, 7 ízben volt olvasásmotivációs bemutató, író-olvasó találkozóból hármat szerveztek - a pincei olvasóterem, amely egyben előadóterem, és a meseklub tevékenységeinek is helyet ad, nem alkalmas nagyobb szabású, helyigényes rendezvények lebonyolítására. További 17 alkalommal szerveztek különféle gyerektevékenységeket: karácsonyi gyerekváros, adventi foglalkozás, iskola másként hét, népmese napja, interaktív mesedélután stb. Két napközis bejáró tábort is lebonyolítottak. (via ReMeK-e-Hírlevél)


Zsúfolásig megtelt pénteken a Siófoki Könyvtár emeleti nagyterme... (Bogdán László)FEL

... ahol a Siófoki Civil Akadémiának vendége Bogdán László cserdi cigány származású polgármestere volt.
A város polgármestere és Völgyi Lajos képviselő kérdezték, ő pedig készséggel, a tőle megszokott nyíltsággal és őszinteséggel válaszolt.
Volt szó a faluja fel-, helyesebben kiemelkedéséről, a közpénzeket elherdáló mai magyar cigány politikai elitről, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzatok képmutató rendszeréről, arról, hogy a magyar vezető politikusok miként silányították le a cigányság jelentős résztét egyszerű "egy tál pörköltes" szavazóbázissá és a rövidesen induló, újabb néphülyítő nemzeti konzultációról is.
A Cserdi "csoda" titka a sok munka, a falu közössége és a polgármester egymásra találása. Közösen jutottak el oda, hogy országos példa lehettek, megmutatták, a cigány emberek képesek kitörni a szegénységből, előbbre jutni, ha nyitott szívvel közelednek hozzájuk, és bíznak bennük, esélyt és lehetőséget kapnak.
Bogdán László szerint a politikusoknak óriási felelősségük van abban, hogy eljött az idő, amikor nem bűn a cigányt minősíteni, bűnözőnek beállítani. Látszatra úgy csinál mindenki, hogy elfogadó, toleráns, valójában azonban a szándék az, bárcsak ne lennének itt közöttünk. Ezért készülhetnek sorban a lejárató videók. Ezek rövid távon javítanak a népszerűségi indexen, voksokat hoznak, be lehet masírozni a magyar parlamentbe. "A jó Isten látja milyen keresztény nép vagyunk mi." - mondta.


Előadás a Bod Péter Megyei Könyvtárban: 'a ló ma már családtagnak számít'FEL

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Háromszéki TÉT-estek (Tudás - Élmény - Tapasztalat) elnevezésű rendezvénysorozatának vendége volt 2020. február 6-án az intézmény Gábor Áron termében dr. Gőblyös István, a magyarországi Nemzeti Lovasakadémia alapítója és szakmai vezetője. Előadás témája a ló mozgáskultúrája és a magyar lovaskultúra fejlődése volt.
Az előadó bemutatta nemrég megjelent, a lovas szaknyelv megújítását, mai magyarra alkalmazását tartalmazó, Tizenöt mondat című könyvét is, amely nemzeti lovaskultúránk és a lókiképzés alapelveit foglalja össze és tárgyalja.
Az előadó szerint a 21. században az lesz a legmodernebb, ami hagyományos: a ló ma már családtagnak számít, de a természettől elidegenedett embernek újra meg kell tanulnia a természet nyelvét, hiszen csak így tud harmóniába kerülni az állattal. Ez azért is fontos, mert a lóval való helyes bánásmód sokkal lényegesebb, mint alap­adottságainak felmutatása (lépés, ügetés stb.). Az ember kapcsolatát a megszelídített, betanított állattal a görög mitológiai lénnyel, a kentaurral lehet leginkább szemléltetni: a szellem diadala a test fölött. Nem az a cél, hogy a magyar ló versenyló legyen, hanem az, hogy egészségben, tökéletes szellemi és fizikai épségben éljen és fejlődjön együtt gazdájával minél tovább. Gőblyös István könyve magába foglalja a lókiképzés alapjait, a kiadvány azért is született, hogy a magyar lovaskultúra terjedjen és megújuljon. A szerző bevallása szerint társakat, barátokat keres, akikkel együtt tudnak új közösséget kialakítani, megtalálva a hagyományőrzés és a modernitás kereszteződésének szépségét. (via ReMeK-e-Hírlevél)




Kisszínes

Az ismeretlen Kertész Imre - kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin KönyvtárbanFEL

Kertész Imre életműve ma még a helyét keresi: "Az Ismeretlen Kertész Imre" című új kiállítás segíthet abban, hogy a mindenféle elfogultságokon, pillanatnyi politikai érdekeken túl végre elfoglalhassa a neki járó helyet a huszadik századi magyar irodalomban. Tudósításunk a megnyitóról.
Négy évvel ezelőtt halt meg Kertész Imre, a magyar irodalom mostanáig egyetlen Nobel-díjas szerzője. A halála óta eltelt négy évben mintha kevesebb szó esne róla, ritkábban találkozni a nevével. Persze Kertész nincs egyedül ezzel, hajlamosak vagyunk megfeledkezni jelentős íróinkról.
Kertész esetében a hallgatás mögött nyilván politikai okok is meghúzódnak. Ugyanis Kertész sok esetben - ragaszkodva a művész és a szellemi ember autonómiájához - olyan interjúkat is adott és olyan szövegeket is írt, amelyekkel magára haragította a mindenkori megmondóembereket. Elég csak arra gondolni, hogy amikor 2014-ben elfogadta és átvette a Szent István Rendet, mit kapott érte.
A kiállítás kiváló fotóanyagát Kertész Imrétől származó idézetek illusztrálják, a szövegek és a képek együttes hatása tényleg képes beszippantani a nézőt és azon túl, hogy bepillantást nyerhetünk ennek a kivételes írónak a rejtett életébe, a kor Magyarországáról is egy sajátos képet kaphatunk.


Csökken a magyarok átlagos IQ-ja (veszély a jólétre és demokráciára) - mit léphet ebben a könyvtár?FEL

Magyarországon a magasabb IQ-val rendelkezők távoznak inkább - Lengyelországban inkább az alacsonyabb intelligenciájúak. Ezért csökken a hazai magyar IQ. szemben a lengyelekkel.
- Garett Jones közgazdász például "Hive mind" című könyvét ezekre az eredményekre alapozta, nagyon erősen hangsúlyozva, hogy hisz az IQ megváltoztathatóságában, ezért Lynn-ék elméletének eredményeit inkább lehetőségként érdemes kezelni. Ha például az afrikai országok lakosainak átlagos IQ-ja növelhető, akkor a problémáik is csökkenthetők. Veszélyekre is felhívta ugyanakkor a figyelmet:
az alacsonyabb IQ a közügyek iránt való alacsonyabb érdeklődéssel, az autokratikus vezetőkre való magasabb szavazási hajlandósággal jár együtt.
Amikor tehát azt tapasztaljuk, hogy egy ország PISA-eredményei rohamosan csökkennek, nem csak az iskolarendszer minősége miatt kell aggódnunk, hanem az átlagos intellektuális képességek csökkenése miatt is. Egy ország átlagos IQ-jának csökkenése márpedig hosszabb távon nagyon sok területen hoz visszaesést - és amint láttuk, a demokráciára is veszélyt jelent.
Nemrég publikáltak egy magyar kutatást is. Eszerint a matematikai felmérésekben elért pontszámok és a későbbi jövedelmi szint között összefüggés van. "Azok a tanulók, akik egy szórással jobb tesztpontszámokat érnek el tizedik évfolyamon, a munkaerőpiacon várhatóan 8,5 százalékkal magasabb bérekkel rendelkeznek" - állítja a kutatás.
A PISA-felmérések legszomorúbb aspektusa: egy végzetesen szétszakadó országot és zsugorodó elitet mutat. A legjobbak teljesítménye nem csökken - csak a legjobbak száma.
Az átlagos nemzeti intellektuális képesség csökkenése ma sokkal valószínűbbnek tűnik, mint ennek a fordítottja, ez pedig előbb-utóbb érezhető társadalmi hatást fejt majd ki. A jó iskolarendszernek egy nagyon fontos pozitív hatása lehetne: nem ösztönözné külföldi tanulásra a fiatalokat, ami nagyobb garanciát jelentene itthon tartásukra. Ma ez tűnik a legkönnyebben elérhető célnak.


Bayer Zsolt 20.000 Ft-ot adományozott a bonyhádi közkönyvtárnak - célzott könyvtámogatásFEL

Blogbejegyzésében Bayer arra is kitért, hogy előadásaiért nem szokott tiszteletdíjat kérni és benzinpénzre is csak akkor tart igényt, ha 100 kilométernél távolabb kell utaznia. Így állapodott meg most is a a szervezőkkel, szerződést is kötöttek, nehogy ne adózzam le a 20 000 (húszezer!) forintot, amennyibe ma kerülök az Unionak. Bayer Zsolt a tegnapi cikk indíttatására úgy döntött, nem veszi magához az említett 20 ezer forintot, hanem felajánlja Bonyhád könyvtárának link azzal a kikötéssel, hogy kizárólag az általa megjelölt köteteket vásárolhatják meg belőle. Ezek a következők:
- Roger Scruton: Anglia, egy eltűnő ideál
- Roger Scruton: A konzervativizmus
- Roger Scruton: A nemzetek szükségességéről
- Roger Scruton: Futóbolondok, csalók, agitátorok (az újbaloldal gondolkodói)
- Roger Scruton: Zöld filozófia
Hozzátette: Csak azért, hogy a könyvtárba betérő, olvasó bonyhádiak könnyebben megérthessék, miért és hogyan csináltak a futóbolondok, a gazemberek és a független objektívek pöcegödröt az Európai Unio nevű szép álomból.




Információforrások

Sokezernyi fényképét tette szabadon felhasználhatóvá a Smithsonian MúzeumFEL

Nagy meglepetést okozott a héten a Smithsonian Intézet azzal a bejelentésével, hogy elindítja a Smithsonian Open Access projektjét, amelynek keretében 2020 végéig hatalmas digitális gyűjteményéből 3 millió képet tesz hozzáférhetővé bárminemű felhasználás céljára. - számolt be a nagyszerű hírről a Punkt.
A tizenkilenc Smithsonian Múzeum mellett kutatóközpontok, könyvtárak és a Nemzeti Állatkert adataival és anyagaival bíró új digitális gyűjtemény arra ösztönzi a nyilvánosságot, hogy ne csak megtekintse annak tartalmát, hanem használja, sőt, újrafelhasználja és átalakítsa a kiválasztott képeket.
"Küldetésünk kulcsa az, hogy releváns forrásként szolgáljunk a világ minden táján élő tanulók számára" - mondja Effie Kapsalis, a Smithsonian digitális programjának vezetője. "Nem tudjuk elképzelni, mit fognak tenni az emberek a gyűjtemény képeivel, de felkészültünk arra, hogy meglepődjünk."
A szabadon felhasználható anyagok között jelenleg közel 11.000 fénykép található. Ezek nagy része a Smitsonian American Art Museum, a Hirshhorn Museum and Sculpture Garden és a National Portrait Gallery gyűjteményeiből származik. A felvételeken főleg portrékat láthatunk neves és kevésbé (vagy épp egyáltalán nem) ismert emberekről, de a digitalizált gyűjteményben orvosi dokumentációkat, tájképeket, növény- és állatképeket, aktfelvételeket, mozgástanulmányokat, panorámaképeket, valamint a világ leghazudósabb képeslapjait is felfedezhetjük. Technikájukat tekintve főként dagerrotípiákkal, ferrotípiákkal, litográfiákkal, cianotípiákkal, ambrotípiákkal, üvegnegatívokkal, zselatinos ezüstnyomatokkal és ezek színezett változataival találkozhatunk. A képeket készítő fotográfusok között nagyobb, ismertebb nevek is szerepelnek, mint például Mathew Brady, Lewis Hine, Thomas Eakins és Eadweard Muybridge.


A cenzúra kifejezett jelei a közmédiában FEL

A magyar közmédia tévés és egyéb újságírói egy rakás alapvető témával csak előzetes engedélykérés után foglalkozhatnak, ha pozitív választ kaptak. Ezek között van bármi, ami Greta Thungerg klímaaktivistával kapcsolatos, de a cenzúrázott területek közé tartoznak az EU és Brüsszel politikája, az egyházi ügyek és a migrációs hírek is. Ezt a Politico írja, a lap birtokába került belső levezésekre hivatkozva.
A kényes témakörök listáját a szerkesztők kapják meg "fentről" és küldik körbe a szerzőknek. Van olyan téma, amin elkezdeni sem lehet a munkát előzetes rábólintás nélkül - ilyen Thunberg tevékenysége például - , míg más, kényesnek minősített témakörökön el lehet kezdeni dolgozni, de a kész cikkek vázlatát be kell mutatni jóváhagyás végett. Egy név nélkül nyilatkozó közmédiás szerint a szerzők nem tudják, hogy konkrétan ki dönt odafönt az anyagaikról, ha pedig kicenzúráztak valamit, a szerkesztők arra a "harctéren elesett" kifejezéssel szoktak utalni.
A Politico kezében lévő levelek 2019 második félévéből származnak és a lap szerint közmédiás alkalmazottak erősítették meg a hitelességüket.
Egy Végh Sándor szerkesztő által küldött októberi levélben a Politico szerint az áll, hogy "a migráció, az európai terror, Brüsszel, egyházi ügyek" témalista mellett az "EU+" országok - vagyis az Uniós tagok mellett egyéb európai államok - parlamenti és önkormányzati választási hírei is csak külön jóváhagyással kerülhetnek be a közmédiába.




legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

Az alábbi mezőbe beírva az email címét, feliratkozhat a KIT hírlevelére.

* név:
* e-mail cím:
intézmény, cég:





adatkezelési szabályzat elolvasása


Az itt megadott adatokat csak a hírlevél kiküldésére használjuk fel.



Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Közel 25.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1000 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.
Adatkezelési tájékoztató

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról