Évtizedek óta probléma a könyvtárügyben a szolgáltatásorientáció és a használóorientáció megközelítésének különbsége, az eszköz és cél viszonyának következetlensége.
- Szolgáltatásorientáció: a könyvtár szolgáltatásokat fejleszt és üzemeltet, pr-t és marketinget alkalmaz, úgymond "népszerűsít", hogy a használók minél nagyobb arányban éljenek az így előállított kínálattal. Cél: a népszerű szolgáltatás.
- Használóorientáció: folyamatosan vizsgálja a használók és a (még) nem használók rövid és hosszabb távú céljait, melyekből visszatervezi a kívánatos szolgáltatásokat. Cél: a használói célok megvalósulása.

Az két hozzáállás más-más attitűdöt kíván. Az utóbbi ráadásul kezdetben nagyobb ráfordítás, kilépés a komfortzónából, amely nem meglelő módon félelmet kelthet a könyvtárosokban. A várható nyereség ugyanakkor, hogy
- csak olyan szolgáltatásokat és úgy szükséges fenntartani, amelyek visszavezethetőek a használói igényekből, ezért bevezetésével javul a minőség, egyben kapacitás is szabadulhat fel
- növeli a könyvtáros elismertségét (hosszabb távon érdekérvényesítési képességét is) a növekvő használói elégedettség által, mert a könyvtáros érdeklődik a használó céljai iránt (aki így fontosnak érzi magát), illetve rugalmas, a használóknak megfelelőbb szolgáltatásokat kínál.

A társadalmilag is előnyösebb orientáció szervezeti, kulturális kihívásai:
- Minőség fogalmának helyes tisztázása: a használói igényeknek való megfelelés mértéke
- A hagyományőrzés felülvizsgálata: egy tevékenység nem attól jó, hogy hagyománnyal bír
- Könyvtár- vagy olvasásnépszerűsítés felülvizsgálata: a könyvtáros értékrendje és fontossági sorrendje szerinti tevékenységek használók általi elfogadottságának növelése (=népszerűsítés) a könyvtári kínálatnak a feltárt használói célokhoz való igazítsa, folyamatos finomítása.

Mindezekből nem következik az, hogy a könyvtáraknak a használói akár vulgárigényeit kellene kiszolgálnia! Sokkal inkább azt, hogy a használók közösségeivel való párbeszéd alapján érdemes meghatározni a szolgáltatáskínálatot.
Ez a harmonizálás magába foglalja
- a használóismeret mélyítését, eljárásainak rendszeresítését, és
- a használónak könyvtárosok által látott hosszabb távú érdekeit a befogadói szinten kell kommunikálni. (MG)

Fluktuáció alakulása, munkatársak közötti együttműködés szintje, fejlődés és megújulás érzete, bevontság a döntési folyamatokba, munkához szükséges információ elérése, stresszforrások sorrendje, stresszmentesség szintje... sorjáztak a diagramok Tóth Máté igazgató előadásán (ELTE, Valóságos könyvtár - Könyvtári valóság konferencia, nov. 25-26.), melyekkel a munkatársak tapasztalatait mutatta be az egyes területeken.

Mivel a felmérést évente végezték az utóbbi négy évben, jól kimutatható az elmozdulás. Mely pozitív. Ergo: működik a szervezetfejlesztés, illetve a témára vonatkozó könyvtárimenedzsment-szakirodalom. S mint látszik, ez nem afféle szerény vélemény. Sokkal inkább: evidence based, azaz bizonyítékokon alapuló teljesítmény.

A nemrég másodszorra is megválasztott igazgató a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár link teljesítményét a kimeneti oldalról is megvilágította: a beiratkozások és a kölcsönzések is impozáns ívet rajzolnak ki. A fejlődés belső motiváción és nem külső premizáláson múlott, amely így hosszabb távú biztosítékot jelent.

Olav Kapperud, a világhírnévnek örvendő osloi Deichman Björvika Könyvtár link könyvtári tanácsadója interjút adott a KIT-nek.
Mint a helyszínen elmondta:
- A Björvikaban az 1932-es építésű, régi főkönyvtárépülethez képest a látogatások száma körülbelül 700%-kal(!) nőtt. Az 5 éve átadott épület megoldotta egyebek mellett a tárolási hely gondokat is. Most elegendően nagy állomány nálunk, a központi könyvtárban, sok olyan dokumentummal, amely a hálózatban csak nálunk van meg. Idegen nyelvű gyűjteményünk a negyedik emeleten több mint 30 nyelven kínál tartalmakat.

Az új épület rendkívül népszerű, és mind a közönség, mind pedig a hivatásos építészek egyaránt dicsérik. Sokkal nagyobb, könnyen megközelíthető Oslo központjában. A főpályaudvar közelében vagyunk, vonzó és kényelmes belsővel és hosszú nyitvatartással rendelkezünk. Hétfő-péntek: 8-22, szombat és vasárnap 10-18. A könyvtár minden nap zsúfolt. Reggel nyitáskor egy kis sorban állunk kint. A könyvkölcsönzés idén 12%-kal nőtt a 2024-es év azonos időszakához képest. A kölcsönzés minden korosztályban, köztük a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében is megnőtt.

Szinte minden könyv és anyag, amely a nyilvánosság számára elérhető, szabadpolcokon található. Csak egy kis raktárunk van a régebbi, átsorolásra váró könyvek számára, de ezek is kereshetők a weboldalunkon, és elérhetők bármely munkatársunk által. Azok a könyvek, amelyek nem szerepelnek a gyűjteményünkben, külső könyvtárakból megrendelhetők. Bárki kölcsönözhet, akinek van Deichman olvasójegye, vagy bármilyen más, nyilvános vagy felsőoktatási könyvtári olvasójegye.

Két könyvtári weboldal áll a nyilvánosság rendelkezésére:
- a bibsok.no link , amely az összes nyilvános könyvtár gyűjteményét tartalmazza, és
- az oria.no link , amely az egyetemi és főiskolai könyvtárak gyűjteményeit tartalmazza.
De lehet keresni a Nemzeti Könyvtár Nettbiblioteket weboldalán is a nb.no link címen, amely hatalmas mennyiségű digitalizált könyvet, folyóiratot, újságot stb. kínál pdf formátumban. Ezek nagy része bármely állampolgár számára elérhető otthoni számítógépéről.
Egyes anyagok szerzői jogi okokból csak a nyilvános könyvtárak számítógépein érhetők el. (Folyt. köv.)

Kis matrica-jellegű felirat link alatta QR-kód: "Olvasson be nekünk!". Rákattintva a használói mobiltelefonon megjelenik a könyvtár elégedettségi kérdőíve - néhány kérdéssel, hogy ne tartsa fel a könyvtár az olvasókat.
Az UX - user experience, használói tapasztalat vonatkozhat a könyvtárosok készségességére, a dokumentumkínálatra, a helyiségek használhatóságára, tisztaságára. S persze van lehetőség a javaslattételre is. Hazai példa egyelőre nem ismert az eljárásra. (MG)

A New York Times cikke a következő kérdést boncolgatja: vajon olvasásnak számít-e, ha hangoskönyvet hallgatunk? A szerzője, Brian Bannon, aki a New York Public Library egyik főkönyvtárosa, egyben a fiókkönyvtárak és az oktatás igazgatója is.

A válasz nem egyértelmű, de a kérdés nagyon izgalmas. Sokan ma is úgy gondolják, hogy "igazi" olvasás csak a nyomtatott könyvvel lehetséges. Egy friss amerikai felmérés szerint a felnőttek 41 százaléka nem hiszi, hogy a hangoskönyv olvasásnak számít. Ugyanakkor a hangoskönyvek viszont egyre népszerűbbek.
A New York Public Library-ben link az audioanyagok kölcsönzése az elmúlt öt évben 65 százalékkal nőtt, miközben a nyomtatott és e-könyvek kölcsönzése stagnált, ami országos szinten is megfigyelhető. A mai amerikai fiatalok már podcastokon és hangoskönyveken nőttek fel, és ezeket preferálják, egy másik felmérés szerint.

Miért fontos ez ma? A hangoskönyv kényelmes megoldás, mert azok számára is elérhető, akiknek nehézséget okoz a hagyományos olvasás, mint például a látássérültek, diszlexiások vagy egyszerűen csak elfoglaltak, sőt egyesek akár forgalmi dugóban ülve is szeretnek "olvasni".
Egy jó narrátor előadása sokszor plusz élményt ad, de persze más élményt nyújt, mint a könyv. A lapozás, a jegyzetelés és elmélyülés továbbra is a nyomtatott változathoz kötődik. A hangoskönyv viszont lehetőséget ad arra, hogy a történetek elkísérjenek a mindennapokban. Mindkettő értékes, és egyik sem jobb a másiknál.

Brian Bannon nagy híve a bimodális olvasásnak: hallgatja a szöveget, miközben követi azt a képernyőn is. Milliók "olvasnak" ma így, nemcsak online, hanem anyanyelvükön feliratozott filmeket is. A New York Times és más nagy kiadók, amelyeket korábban a nyomtatott tartalom határozott meg, cikkeit mesterséges hangok olvassák fel. Bannon szerint a lényeg nem az, hogyan olvasunk, hanem az, hogy olvassunk. (Hajnal Ward Judit, a NYT cikke kapcsán)

Hogyan viszonyulnak a könyvtárosok a generatív MI-hez? 2025 márciusában a Ljubljanai Városi Könyvtár link belső online kérdőíves felmérést végzett a témáról; a dolgozók több, mint fele válaszolt a feltett kérdésekre. A cél az volt, hogy feltérképezzék a munkatársak MI-használati szokásait, képzési igényeit és azonosítsák a technológiával kapcsolatos kockázatokat.

A kiértékelés során meglepő tények derültek ki:
- A munkatársak 61% használ MI-eszközöket (ChatGPT, Canva, Midjourney, Copilot, Perplexity).
- Fő felhasználási területek: ötletgenerálás (70%), információkeresés (55%), fordítás (54%), szövegszerkesztés (51%), közösségi médiatartalmak készítése (38%).
- 78% szerint az MI jelentősen átalakítja a könyvtárosi munkát, nem csak finoman változtatja meg. Csak 3% szerint irreleváns az MI a könyvtárak számára.
- 92% igényelne további MI-képzést.
- A könyvtár belső MI-képzéseket és támogatói csoportot szervezett. Továbbá MI-alkalmazást bemutató programokat indított a látogatóknak, pl. ChatGPT kezdőknek, főzés az MI-vel, utazástervezés ChatGPT-vel.
- kockázatok, amelyek a dolgozókat foglalkoztatják: pontatlan MI-tartalmak (76%), technológiai függőség, készségek eróziója (71%), algoritmikus torzítás (55%), szakértelemhiány (54%).

Ljubljana városi könyvtára a problémák helyett inkább lehetőségeket lát a helyzetben. Megtaníthatja a látogatóknak a kritikus hozzáállást az MI-hez, illetve a hatékony prompt-készítést. Ezek az elemek jól beilleszthetők a média- és digitális tudatosság szolgáltatásai közé. (Ref.: Habók Lilla)

Az IFLA - 2027. évi centenáriumához közeledve - megvizsgálja a nemzetközi könyvtárosi tudományok múltját, jelenét és a jövőjét egyaránt. E munka alátámasztására és inspirálására megvizsgálták azt is, hogyan értelmezik a nemzetközi könyvtárosi tudományokat a könyvtár- és információtudományi oktatásban.
Nos, a nemzetközi könyvtárosság (international librarianship) viszonylag tág fogalom a könyvtárosi / információtudományi szakmában. Az IFLA dokumentumai és a nemzetközi szakirodalom szerint nem létezik külön ilyen szakma, ugyanis általában ugyanazokat a készségeket, etikai alapokat és attitűdöket jelenti, mint a "sima" könyvtárosság, de ezek egy globális, országokat átfogó kontextusban játszanak szerepet.
Más megközelítés szerint kettős értelemben definiálható: egyrészt a könyvtári tevékenységek nemzetközi szintű együttműködése (pl. IFLA, könyvtári projektek, nemzetközi szabványok), másrészt tudományos diszciplína, amely vizsgálja az egyes országok könyvtári rendszereinek hasonlóságait, különbségeit, nemzetközi kapcsolatait és együttműködéseit.

A nemzetközi könyvtárossághoz olyan személyes tulajdonságok szükségesek, mint az empátia, kulturális érzékenység, interkulturális megértés. A könyvtárosok nemzetközi tevékenysége során támogatniuk kell az információhoz való egyenlő hozzáférést, az igazság, az egyenlőség és az információpolitikai elvek (pl. szólásszabadság) védelmét.
Tudományos megközelítésben: a nemzetközi könyvtárosság lehet kutatási terület is, amely a különböző országok könyvtári rendszereinek összehasonlításával, nemzetközi trendekkel és az együttműködés dinamikájával foglalkozik.
Szabványosítás tekintetében: nemzetközi szervezetek (pl. IFLA) dolgoznak ki irányelveket, kódexeket és szabványokat (pl. etikai kódex, katalógusmodell), amelyek megkönnyítik az együttműködést és az interoperabilitást.

Az eltérő nemzeti könyvtári kontextusok (gazdasági különbségek, infrastruktúra, kultúra) megnehezítik az egységes nemzetközi működést. A források hiánya egyes régiókban akadályozhatja a nemzetközi együttműködést. Ezért szükség van vezetőkre, akik túllépnek saját kulturális hátterükön, és akik képesek globális értékeket képviselni és védelmezni (pl. információszabadság, hozzáférés). (Ref.: MG, ChatGPT használatával)

A Lincoln Középiskola (USA) iskolai könyvtárosa, Lori Lieberman számos módszert kipróbált, hogy az olvasást élvezetessé tegye: létrehozott egy romantikus könyvklubot; egy végtelen hosszú könyvajánló listája van, melyből minden diáknak megtalálja a számára legmegfelelőbb könyvet, és ezt a feladatot nagyon komolyan veszi.

Egészen az idei évig egy nagy versenytársa volt a diákok figyelméért: a mobiltelefon. A portlandi állami iskolák tavaly januárban új szabályzatot adtak ki a mobiltelefonokról, amelyben arra kérték a diákokat, hogy a tanítás ideje alatt kapcsolják ki és tegyék el a készülékeiket. Idén ősztől a telefonok tehát a táskákba kerültek az iskolában. És akkor valami váratlan történt:

"Láttam, hogy több gyerek jött be könyveket kölcsönözni. Mindig vannak osztályok, amelyek bejönnek... de ezek a gyerekek csak úgy bejöttek, és sokan közülük nem voltak rendszeres könyvtárlátogatók" - mondja Lieberman, aki megjegyzi, hogy a Lincolnban a kölcsönzési arány 55%-kal nőtt az iskolaév kezdete óta.
Lieberman, aki iskolai könyvtárosként több évfolyamon is dolgozott, azt mondta, hogy a középiskolások gyakran túlterheltek más kötelezettségekkel és a függőséget okozó közösségi médiával. "Két-három hetente legalább egy gyerek odajön hozzám, és azt mondja: Tudja, már nagyon régóta nem olvastam könyvet. Tudna nekem valamit ajánlani?" - meséli. "Amikor ez történik, nagyon komolyan veszem, mert úgy érzem, hogy csak egy esélyem van, és nem akarom elszúrni. Nagyon sok kérdést teszek fel, és tényleg szeretnék valami olyat találni, ami biztosan bejön neki."

A börtönrácsok mögött is regénybe illő emberi történetek rejlenek. Illyés Claudia marosvásárhelyi könyvtárosra tizenöt éve zárják rá naponta pár órára a vasajtót, hogy "fényt" juttasson a rácsok mögé.

A börtönszabály szerint háromhavonta cserélődnek a csoportok, és egyszerre a legtöbb, 12-13 emberrel dolgozik együtt a könyvtáros. Bár inkább a szerelmes regényeket és a krimiket kedvelik, Claudia mást is vitt nekik, olyan olvasmányokat, amik elgondolkodtatták őket: amiben erőszakos cselekmények voltak, de a végén megváltoztak a regényhősök, hiszen ezekkel tudtak azonosulni a rabok - magyarázza a könyvtáros. Így minden csoporttal elolvastatta Ioan Slavici Moara cu noroc (magyarul: Jószerencse malma) című kisregényét, amelyben van lopás, emberölés; és Alberto Vazquez-Figueroa Tuareg című regényét is, amely hasonló téma, végül pedig közösen megbeszélték a cselekményt és a kiváltott érzéseket.
Sőt, ő beszélt sokukkal először arról is, hogy miért nem szabad megerőszakolni egy nőt, sőt akadtak, akik tőle tudták meg, hogy a nők szervezetében mi történik minden hónapban, hiszen addig nem beszélt velük erről soha senki - idézte fel lapunknak.

Akadt egy olyan elítélt, akinek a börtönkönyvtáros megváltoztatta az életét: egy emberölésért ülő férfi (a saját élettársával végzett) a kölcsönkért könyvbe belerajzolt, úgy adta vissza. Claudia erre felfigyelt, és vitt neki rajzpapírt erre a célra. Utána mindig rajzolt neki a rab. Látszott, hogy tehetségesen bánik a ceruzával és a papírral. A könyvtáros kiállítást is szervezett munkáiból a világjárvány idején, amely megváltoztatta az életét, hiszen miután a hírekben is szerepelt, a társai onnantól kezdve felnéztek rá, elismerve tehetségét. Szabadulása után meglátogatta Claudiát a kövesdombi könyvtárban Marosvásárhelyen. A könyvtáros megtisztelőnek érezte ezt a gesztust, de tartott is tőle - vallotta be. Az egykori elítélt később tetoválószalont nyitott az egyik kisvárosban.

December 15-én, hétfőn a hágai Királyi Könyvtár beszélgetéssel egybekötve bemutatja azt a díjnyertes filmet, amely az USA-beli könyvbetiltásokról és könyvtárosok kriminalizálásáról szól - írja Mark Deckers. "Ez a film link rávilágít azokra a kihívásokra, amelyekkel az ország könyvtárosai szembesülnek a cenzúra elleni küzdelem során" - mondta Amanda Jones, a That Librarian: The Fight Against Book Banning in America című könyv szerzője, az ALA és az AASL tagja, valamint az AASL Intellectual Freedom Award 2023-as kitüntetettje. "Példátlan hazugságok és félretájékoztatás terjesztésére irányuló törekvést tapasztaltunk a könyvtárakról és a könyvtárosokról, valamint személyes támadásokat azokkal a könyvtárosokkal szemben, akik kiállnak a mecénásaik és diákjaik mellett." (ALA)

A rendőrség razziát tart a könyvtárban, és bejelenti, hogy nyomozást indít a könyvtárosok ellen bűncselekmény gyanúja miatt. Könyvtárosokat rúgnak ki, mert nem hajlandók eltávolítani a könyveket. A könyvtárosokat a látogatók pedofilnak és pornográfnak nevezik. Nem, ez nem akciófilm, hanem dokumentumfilm. És nem kitalált; most történik, és valóságos. Ezek a jelenetek Kim Snyder "The Librarians" (A könyvtárosok) című dokumentumfilmjéből származnak. Filmelőzetes: link .
Mit jelent a tudás szabadon hozzáférhetővé tétele a dezinformáció és a digitális megfigyelés korában? Kim A. Snyder díjnyertes dokumentumfilmje, a Könyvtárosok, lenyűgöző portrét fest az amerikai könyvtárosok életéről, akik kiállnak az olvasás jogáért a könyvbetiltások és a politikai nyomás hulláma közepette. Az olyan könyveket, mint George Orwell "1984" és az "Anna Frank naplója" című műveket, betiltották az iskolákból, és kivették a könyvtárakból egyes amerikai államokban.

A dokumentumfilmben érintett témák egyike Kraus kormányzó listája, a "Kraus-lista" link . Texasban Kraus kormányzó közzétett egy 850 könyvből álló listát, amelyeket a fiatalok többé nem olvashatnak. A lista számos könyvet tartalmaz a nemi és sokszínűségi tudatosságról.
Bárki, aki átnézi a tiltott könyvek listáját, gyorsan rájön, hogy a lista célja, hogy távol tartsa a gyerekeket mindentől, ami LMBTQ+-hoz kapcsolódik, vagy ami történelem sötétebb oldalait emeli ki. De mindenekelőtt ez egy üzenet a fiataloknak, akik ki akarnak bújni a nyilvánosság elé: "Maradjatok a szekrényben!" Nyomasztó érzés átböngészni a könyvek listáját, és rájönni: sok texasi könyvtárosnak a kormányzó utasítására el kellett távolítania ezeket a könyveket a könyvtárából... (Mark Deckers)

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
13 - általában fel tudok nézni rá
5 - általában nem tudok felnézni rá
25 - szinte semennyire
7 - teljes egészében.
Mindez diagramon ábrázolva a 2019-es adatokkal összevetve:
link . Úgy tűnik, hogy könyvtári a felettesekkel való elégedettség szintje nemigen változott, a munkatársak a jelenlegi teljesítménynél többet várnak. Közel három és félszer többen voltak a szinte semennyire, mint a teljes egészében válaszok. Ez komoly figyelmeztetés lehet a könyvtárosképzők, könyvtári tovább- és vezetőképzők számára is. Természetesen a vezetői önfejlesztés és visszacsatolási kultúra fejlesztése előtt is sok lehetőség áll.

Ne feledjük: a könyvtár előmenetele "mindössze" 80%-ban múlik a könyvtárvezetőn. Bár a kérdés a könyvtári vezetőkre általában vonatkozott. (MG)

A müncheni Gasteig közkönyvtár link hangoskönyv-polcán a felirat link : "Már mindent meghallgatott? - További hangoskönyveket talál a digitális kínálatunkban. Hallgassa az eAudio anyagokat az Onleihe, az Overdrive és a Naxos Spoken Word Library-ban." Az utóbbi e-tartalom-szolgáltatásokat német könyvtárak konzorciumban vásárolják és nyújtják külön térítés nélkül az olvasójegyet birtokló használóiknak.

Hasonló, tudatos offline-online "használóterelést" fogalmazott meg link John F. Szabo is, a Los Angeles Public Library gyakorlata alapján. (MG)

A hazai könyvtárak többsége a kulturális mellett társadalmi szerepet is vállal, pl. a leselejtezett, de még jó állapotú könyveket rászorulóknak juttatják el (példa: ld. a forráslinket). A programok különösen a hajléktalanokat segítik, akik számára a könyvek nem csupán olvasnivalót jelentenek, hanem menekülést a mindennapi nehézségekből, sőt sok esetben eszközt a kapcsolattartáshoz és a mindennapi lelki egyensúly megőrzéséhez. A kultúrához való hozzáférés a társadalom peremére szorult emberek számára is alapjog, amelyet kötelességünk biztosítani.

A Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár valamint kari tagkönyvtárai a felsőoktatási könyvtárakra jellemző szakirodalmi dokumentum- és információszolgáltatáson kívül az élményalapú és tanulmányokhoz illeszkedő, sőt azokon túlmutató, a társadalmi felelősségvállalást is erősítő témájú előadásokat is szervez.

2025. november 5-én a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar Könyvtára vendégei voltak a Sant'Egidio (Szent Egyed) Közösség tagjai, akik megmutatták elhivatottságukat a nehéz sorsú emberek segítésében. A rendezvény során megtekintettünk egy részletet A te neved c. magyar dokumentumfilmből is (2018, rendező: Domokos János, munkacím: Családi kör).
A budapesti Szent Egyed katolikus közösség tagjai olyan emberek, akik tanulmányaik és munkájuk mellett rászorulóknak segítenek.
Szerdai napokon hozzávetőlegesen 120 hajléktalant látnak el, de járnak idősekhez, foglalkoznak szegény családokkal és menekültekkel is.
A film három hajléktalan sorsán keresztül próbálja bemutatni az önkéntes szolgálatot, annak motivációit, nehézségeit, örömeit. A segítők felismerték azt, hogy a hajléktalan emberek, akiket megismertek, tele vannak ellentmondással, melyet barátsággal és szeretettel fel lehet oldani, s így különböző sorsok mutatkoznak meg általuk. Barátaiknak tekintik, s emberi méltóságukban szólítják meg őket.

A beszélgetés során hallottunk a hajléktalanság fajtáiról, az intézményi ellátás lehetőségeiről és szabályairól, valamint sikereinek szintjeiről. Az önkéntes szolgálatban tapasztaltak által a segítők személyisége is átalakul. Természetesen a támogatott ember személyes motivációja is fontos a sorsának pozitív irányba történő alakításában, és vannak sikertörténetek is. (Perjés Dorottya)

Kertész Imre, Konrád György, Esterházy Péter és részben Nádas Péter után Krasznahorkai László is külföldre költözteti a hagyatékát. Milyen hatása van ennek a magyar kultúrára?

A költözéshez minden esetben egyéni és egymásra ható döntések vezetnek, így nehéz ítéletet mondani. A felsorolt írók pedig amellett, hogy a magyar nemzeti kultúra kiemelkedő alkotói, az európai irodalomnak is meghatározó szereplői voltak, így nem csoda, hogy van érdeklődés a hagyatékuk iránt külföldön. (Konrád György pedig hosszú ideig töltötte be a berlini Művészeti Akadémia [AdK] vezetői tisztét, így például az ő életműve a német kultúrának is része.)
Krasznahorkai kivételével az összes szóba hozott író hagyatéka az AdK-n található, amely tagjainak eleve felajánlja a hagyatékok megőrzésének lehetőségét a saját jól felépített archívumában. Az említett írók tagok voltak, így ezzel élhettek a lehetőséggel.
Az említett írók között van két Nobel-díjas; a magyar irodalom két Nobel-díjasa. Nincsen több.
Továbbá Nádas Pétert is teljes joggal emlegették éveken keresztül az irodalmi Nobel esélyesei között. Ez a kérdés messze túlmutat mindenfajta ideológián, mert akik kulturális nemzetépítésről beszélnek fellengzősen, és döntési pozíciókban vannak, miközben a kulturális értékek kerülnek ki vagy maradnak az országhatáron túl, azoknak indokolt lenne önvizsgálatot tartaniuk és magyarázatot adniuk arra, hogy ez a kulturális vezetésük alatt hogyan történhetett meg.

Továbbá súlyos gond az is, ha több író is úgy érzi, hogy az országot nem érdekli az ő hagyatékuk. Ennek nagyon sok összetevője van, de azt hozzá kell tenni, hogy minden író és minden család pontosan tudja azt, hogy egy olyan szubjektumnak, mint Magyarország, az életideje sokkal hosszabb, mint az országot jelenleg vezetők politikai életideje. Velük kellene tárgyalni, ők tudnak ajánlatokat tenni, de nem ők a célközönség. Ezt mindenki pontosan tudja, és innentől kezdve kívülállóként nem tudjuk pontosan, milyen lépések vezetnek az egyes a döntéshez.

A jelenlegi helyzet mindenesetre egy felkiáltást jelez: ezek az életművek nincsenek itthon, Magyarországon! Ez a tény pedig a jövőre nézve is tanulsággal szolgálhat: a felsorolt írók életműve megismételhetetlen, ezért már most infrastruktúrát kellene teremteni az országban tartásukhoz.

Egykor egyetlen szobányi könyvvel indult, ma gazdag gyűjteménnyel és elhivatott csapattal várja olvasóit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvtára link . Dr. Aczél-Partos Adriennel, a könyvtár vezetőjével beszélgettünk.

- Hogyan alakul az egyetemi könyvtár jövője a Campus építésének tükrében?
- A-PA: A Károlyi-palotában kap majd helyet az új könyvtár, amelyet az építészekkel együtt úgy álmodtunk meg, hogy a klasszicista épület falai között egy igazi okoskönyvtár szülessen meg. A tervek szerint ide költözik a jogi kar és a bölcsészkar állománya, míg az ITK (Információs Technológiai és Bionikai Kar) és a HTK (Hittudományi Kar) könyvtára jelenlegi helyén marad. Ugyanakkor szervezeti formában a négy kari könyvtár összeolvad, és egy közös egyetemi könyvtárként működik tovább.

- Mit takar pontosan az "okoskönyvtár" kifejezés?
- A-PA: Az okos könyvtár nemcsak modern technológiai megoldásokat jelent, hanem egy olyan rendszerfolyamatot is, amely átlátható, felhasználóbarát és a hallgatók, oktatók, kutatók igényeihez igazodik. Digitális szolgáltatások, okoseszközök, gyors keresőrendszerek és kényelmes tanulóterek egyaránt részei lesznek ennek a koncepciónak.

- Milyen hangsúlyokat szeretnének érvényesíteni az új könyvtárban?
- A-PA: Nagyon fontos számunkra, hogy a keresztény identitást erőteljesen megjelenítsük. Ez egyrészt a gyűjtőkör kialakításában tükröződik majd, másrészt szeretnénk olyan programoknak is otthont adni, amelyek ezt a szellemiséget képviselik.

Ismeretlen tettesek betörték a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár (közismertebb nevén Teleki Téka) épületének több földszinti ablakszemét vasárnap. Az elkövetőknek azonban nem sikerült bejutniuk a felbecsülhetetlen értékű könyvgyűjteményt őrző épületbe, benti károkozás nem történt.

Lázok Klára, a könyvtár osztályvezetője elmondta, hogy vasárnap reggel tíz óra körül értesítették a rongálásról arra járó ismerősök. A helyszíni szemle alapján a vandalizmus a dupla ablakok külső üvegtáblájának három ablakszemét érintette, a belső üvegek sértetlenek maradtak. Az épületben működő riasztóberendezés nem indult be, mivel nem érzékelt belső mozgást. A 24 órás őrszolgálatban lévő őrök sem hallottak semmit, és a reggeli váltáskor sem észlelték a károkat. Lázok Klára úgy vélte, az elkövetők célja nem a bejutás lehetett, a tettes inkább külső rongálást követett el. Semmi sem hiányzik az épületből.

"November eleje óta érhető el a kilenc állomásos, interaktív séta, amely a költő gyermekkorát és ifjú éveit követi Ferencvárosban. Az AR-játékos, ismeretterjesztő és kalandos app segítségével játékosan fedezheted fel a várost és József Attila életét. Töltsd le a Bolyongok applikációt: (...)" - írják a budapesti Ferencváros nevében.

A dolog elgondolkodható. Ugyanis - a településsel, vagy éppen felsőoktatási intézménnyel, iskolával - egyeztetve a könyvtár is helyezhet ki olyan QR-kódokat, amelyek a könyvtár valamely szolgáltatásához nyújtanak mobiltelefonon is jól használható szolgáltatást.

A nagykanizsai Halis-könyvtár link több mint egy évtizede helyez el QR-kódokat a város neves épületein, amelyek a könyvtár által karbantartott városi helyismereti adatbázis érintett helyeire vezetnek. (MG)

Előbb eszközt építenek, és csak utána keresnek általa megoldható problémát a technológiai szektor óriásai - mondta a HVG-nek Karen Hao. Az újságíró szerint a társadalom hajlamos készpénznek venni az AI-világ ígéreteit, miközben valójában semmi nem bizonyítja, hogy azok elérhetők.

- A CNBC-n azt mondta, hogy nem használja olyan cégek generatív modelljeit, amelyek környezeti, társadalmi vagy munkaügyi károkat okoznak. Mi lenne, ha ezt "technoveganizmusnak" hívnám? Azaz az elit egy olyan privilégiumának, ami nem elérhető mindenki számára.
Karen Hao: Vegán is vagyok, úgyhogy tetszik a kifejezés, ha megengedi, átveszem használatra. És igen, az önmegtartóztatás privilégium; nem mindenkinek opció. Sokan a munkájuk miatt kénytelenek használni, vagy mert a hatékonyság létkérdés. Nem mondom meg az embereknek, mit tegyenek - az a cél, hogy értsék a kockázatokat, és utána maguk döntsenek. Ahol lehet, nyílt forrású rendszerek használatára buzdítok - kedvencem a Hugging Face link -, hogy az előnyök ne koncentrált vállalati hatalmat erősítsenek. Én személyesen tartózkodom, mert megtehetem - ez felelősség is.

Karen Hao könyvéről: "A piac csak a lúzereknek való, a monopóliumra kell törekedni" - aggasztó, mi következik most az AI birodalmában link

A Google múlt héten bejelentette a Gemini 3 MI-alkalmazás multimodális AI-modellt, vagyis egyszerre képes szöveget, képeket és audiót feldolgozni, ahelyett, hogy azokat külön kezelné. A Google szerint így a Gemini 3 Pro-val lefordíthatunk recepteket, majd azokból egy szakácskönyvet állíthatunk össze, vagy interaktív tanulókártyákat készíthetünk egy videós előadás sorozatból. Elérhetővé tette kedden eddigi legfejlettebb mesterséges intelligencia (AI) modelljét a Google, a Gemini 3-at, amely több teszten is jelentősen lekörözi az OpenAI jelenlegi legjobb AI-modelljét, a GPT-5.1 Thinkinget.

"A Gemini 3 bármilyen ötletet életre tud kelteni: gyorsan megérti a szándékunkat és a kérésünk kontextusát, így kevesebb promptolással kapjuk meg azt, amire szükségünk van" - írta Sundar Pichai, az Alphabet (Google) vezérigazgatója az X-en. A Gemini 3 Pro, más fejlett chatbot modellekhez hasonlóan, egy úgynevezett nagy érvelő modell. Ezek, ahogy a Qubit AI Híradó műsorának második epizódjában részletesen elmagyaráztuk, hosszabb ideig gondolkodnak, mielőtt válaszolnának a kérdéseinkre, amivel komplex matematikai és tudományos problémákat tudnak megoldani.

A Google új AI-modellje már a Gemini chatbothoz tartozó belépőszintű előfizetéssel, a Google AI Plus-al is elérhető, míg a kissé drágább, a ChatGPT Plus előfizetéshez hasonlóan árazott Google AI Pro-val még többet tudjuk használni.

Több teszten is beelőzi az OpenAI legjobb modelljét. A PhD szintű tudományos kérdésekből összeállított GPQA Diamond teszten a Gemini 3 Pro 91,9 százalékot, a Gemini 3 Deep Think változat pedig 93,8 százalékot ért el. Az eddigi csúcstartó a ChatGPT GPT-5 Pro modellje volt, 88,1 százalékkal.

A New York Magazine Intelligencer című rovatában amellett érvelnek, hogy a közösségi média használata elérte a csúcspontját, amit a fiatalok körében tapasztalható, meredek visszaesés követett. A Covid idején megugrott a képernyő előtt töltött idő. Az azóta tapasztalt csökkenés azonban nem csupán a világjárvány lecsengése, hanem a használói szokások változása és több tényező mutatja a stagnálást vagy visszaesést:

1. Telítettség: Mindenki már "ott van" a felületeken. Új, áttörő közösségi app, platform 2019 óta nem jelent meg.
2. Csökkenő aktivitás: A felhasználók egyre kevesebbet posztolnak, inkább csak fogyasztják a tartalmat ("Posting Zero" jelenség).
3. Óvatosság: A fiatalabb generációk tudatosan kevesebbet osztanak meg, tartva a nyilvánosság, a munkahely vagy a politikai következmények hatásaitól.
4. TikTok-hatás: Az algoritmusvezérelt tartalom háttérbe szorítja a személyes kapcsolatok szerepét.
5. AI-tartalom térnyerése: A mesterséges intelligencia által generált posztok elárasztják a felületeket, gyengítve azok közösségi jellegét.
6. Gyengülő hálózati érték: A közösségi háló lényege, hogy mindenki ott van. Ha a felhasználók nem posztolnak, a hálózat vonzereje csökken.
7. Privát alternatívák: Az emberek egyre inkább a zárt, privátabb, kontrollált kommunikációs terek felé fordulnak, pl. WhatsApp, Discord, Signal, Telegram. (NewsBreaks, ref.: Szabó Eszter)

A könyvtárosok számára a közösségi média továbbra is fontos. A könyvtári kommunikációban érdemes hangsúlyozni a közvetlenebb, közösségibb csatornákat (hírlevelek, klubok, zárt csoportok), valamint figyelni az AI által formált tartalomfogyasztási szokásokra, pl. az MI túlzott használata véleménybuborékba zárhat. A KIT-ben a "véleménybuborék" szóra 9 találat: link . (SzE)

Donald Trump szavainak meghamisítása végeredményben élteti a független sajtót. Földes András szerint a válság nem a BBC oldalán van. Tombol a botrány a BBC körül, a csatorna nemrég nyilvánosan kért bocsánatot Donald Trumptól, amiért meghamisította a Capitolium ostromát megelőző beszédét. Egyúttal azt is kijelentették, hogy nem fognak egymilliárd dollár kártérítést fizetni az amerikai elnöknek.

Az aggályos részlet nem egy kekec néző, sasszemű médiakritikus, vagy felháborodott Trump-rajongó lármázása révén került a BBC vezetősége elé, hanem maga a csatorna állapította meg a hibát. (...) Magyar szempontú érdekesség, hogy a botrányban nem egy portást és egy segédvágót rúgtak ki, nem söpörték a szőnyeg alá az ügyet, és nem vádolták a külföldi szolgálatokat a szivárogtatással. (...) A felelősség elismerése pedig nem csak a BBC működése szempontjából fontos, hanem mert ezáltal egy elismert közintézmény mutat példát állampolgárainak abból, hogy miként működik a valódi demokrácia.

S hogy pontosan mi is történt:
- Az elnök jelölt azt mondta: "Lemegyünk a Capitoliumhoz, hogy éltessük bátor szenátorainkat és képviselőinket, férfiakat és nőket, bár néhányuknak mégsem fogunk annyira éljenezni."
- Majdnem egy órával később Trump pedig arról beszélt: "Úgy fogunk harcolni, mint az ördög. És ha nem harcoltok, mint az ördög, akkor nem lesz többé országotok."
- Ebből rakták össze azt a mondatot, hogy: "Lemegyünk a Capitoliumhoz. Ott leszek veletek. Úgy fogunk harcolni, mint az ördög. És ha nem harcoltok, mint az ördög, akkor nem lesz többé országotok."

Sok minden változhat néhány hónap alatt, főleg egy politikai kampányban. Néhány hónapja Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos még arról beszélt, hogy a technológiának nincs keresnivalója a kampányban, és Németh Balázs, a Harcosok órája műsorvezetője és a Fidesz-frakció szóvivője fel volt háborodva, hogy az internet tele van MI-generált politikai kamuvideókkal. Akkor meg is írtuk, hogy ennek ellenére a Fidesz és az MI a legrosszabbat hozzák ki egymásból.

A Fidesz és holdudvara viszont azóta még inkább turbófokozatra kapcsolta a kamuvideók terjesztését, és ezt nem is mindig a legfelelősségteljesebben teszik - már ha létezik olyan, hogy felelősségteljes MI-videógenerálás. A kormánypárt a választások előtt fél évvel konkrétan ott tart, hogy nemcsak hogy nem jelezték, hogy MI-generált képsorokat vágtak be egy Facebookon közzétett videóban, de a videót ráadásul kifejezetten úgy vágták meg, mintha a bejátszott részlet valóság lenne. Ez azért kifejezetten aggályos és a korábbiakhoz képest is szintlépés, mert a szóban forgó videóban nem teljesen légből kapott képsorokat generáltak, hanem egy valóban megtörtént eseményt alakítottak át a mesterséges intelligencia segítségével, így a valóságot még inkább összemosták a fikcióval. (Telex)

Minél profibb a kivitelezés, annál nehezebb felismerni, hogy ez nem a valóság, a deepfake videók, hanganyagok és fotók készítői pedig nem igyekeznek, hogy a befogadó képébe nyomják a hamisítás tényét. Miért is tennék, ha nem muszáj? Az ELTE Jogtudományi Kutatóintézetének projektkutatója, Berkes Rudolf azt mondja, a jogalkotók maguk is bizonytalanok abban, hogy szükséges-e külön jogszabályokat alkotni az MI-videókra. Ha például egyszerűen betiltanák a mesterséges intelligenciával előállított tartalmakat, akkor azzal az erővel bármilyen szerkesztett képsort is be lehetne tiltani, hiszen módosítják az eredeti felvételt. A probléma az, hogy ez az eszköz sokkal egyszerűbbé teszi a hamis tartalmak előállítását. Azt azonban nagyon nehéz megállapítani, hogy egy ilyen tartalomnak a terjesztése mikor ütközik bele a szólásszabadságba, és mikor nem. (HVG)

Amikor 2004-ben a Google bejelentette könyvdigitalizálási programját, akkor még senki sem sejtette, hogy ezzel a gesztussal egy új tudományág születik. Az NGram Viewer link (a 2010-től szabadon elérhető eszköz) egy keresőmotor a múlt szövegeiben, amely révén két évszázad gondolkodását elemezhetjük példa nélküli részletességgel. Jean-Baptiste Michel és Erez Lieberman Aiden vezetésével a Harvard és az MIT kutatói 2011-ben publikálták az első átfogó tanulmányt a Science folyóiratban. Culturomics néven egy új kutatási módszert mutattak be, a kvantitatív kultúratörténetet. A digitalizált korpusz (360 milliárd szó angolul, több száz milliárd további szó más nyelveken) olyan adatbázist jelentett, amely minden korábbi nyelvészeti gyűjteményt eltörpített.

A kutatók például megmérték, hogy bizonyos rendhagyó igék (mint a burnt vagy a learnt) milyen ütemben adják át helyüket szabályos társaiknak (burned, learned). Érdekes módon azt találták, hogy minél ritkább egy ige, annál gyorsabban szabályosodik, vagyis a nyelvi memória egyszerűen nem őrzi meg a ritka szavak rendhagyó formáit.

A nyelvi változások mellett a kulturális jelenségek dinamikáját is vizsgálták a kutatók. A hírnév terjedésének vizsgálata az egyik leglátványosabb eredmény. A kutatók nemcsak azt mutatták ki, hogy napjainkban gyorsabban lehet híressé válni (az említési gyakoriság csúcsát átlagosan 75 százalékkal rövidebb idő alatt érik el az emberek, mint egy évszázaddal ezelőtt), de azt is, hogy a hírességek felezési ideje (milyen gyorsan veszítenek az érdeklődésből) drámaian lerövidült. A jelenség mögött a médiaforradalmak állnak, a tömegmédia megjelenése, majd a televízió, végül az internet egyre gyorsabbá teszi az információáramlást, de egyúttal egyre rövidebb időre juttat figyelmet egy-egy személynek. A XIX. század híresei évtizedekig megmaradtak a köztudatban, a XX. század második felének sztárjai néhány év alatt kikoptak a közbeszédből.

Hiánypótló ismeretterjesztő honlap indult a WWF Magyarország közreműködésével. Az Európai Unió (EU) LIFE programjának támogatásával, és az impresszum tanúsága szerint a magyar állam társfinanszírozásával készült Víztükör a Magyarország területén bevethető kis léptékű, helyi és "háztáji" vízmegtartási, illetve -visszatartási megoldások közérthetően tudományos bemutatása mellett térképre vitte a már működő projekteket is, amelyek az elsők között próbálják helyi szinten helyre billenteni a durván negatív magyarországi vízmérleget.

A Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területén zajló, több ország határain átnyúló nagyszabású élőhely-helyreállítások helyett a honlap készítői a kisebb, de annál fontosabb kezdeményezéseket gyűjtötték össze, közérthető infografikákkal szemléltetve a vízmegtartás, vagyis a víz helyben tartásának "környezetbarát, fenntartható, alacsony költségvetésű" megoldásait.