Igen; tudjuk, hogy káros a túl nagy képernyőidő. De hogyan káros? Melyek a veszélyes mechanizmusok? Hogyan ismerhetőek fel ezek, és mit tehetünk szellemi-agyi egészségünk érdekében?
Szász Máté biológus választ ad ezekre a kérdésekre is "A neurobiológia megerősíti: ez megváltoztatja az agyad és az életed" c. beszélgetésben.

- Van olyan tartalomfogyasztás, amely egészséges az ember agyára? link
SzM: - A személyes (nem online) beszélgetés az egyik legfontosabb, amire az agyadnak szüksége van, a másik a papír alapú olvasás link . Ez sokkal értékesebb, mint a digitális olvasás. A papír taktilis (tapintási) ingerei az ujjbegyeiden hatással vannak az agyadra; jobban megérted a szöveget és jobban meg tudod jegyezni a saját koordinátarendszeredben. Ha kezedbe veszel egy könyvet, látod a súlyát, és látod, hogy hol tartasz benne. Van irányérzéked, orientációd a szövegben.
A digitális szövegben ilyen nincs, és az gondot okoz. Igazolt, hogy a papíron elolvasott információ sokkal jobban összeáll az agyadban. (...) A mesterséges intelligencia pedig még veszélyesebb. (...)

- Ha 10 év múlva hallgatjuk mostani beszélgetésünket, miről fogunk másképpen beszélgetni? link
SzM: - A társadalom elkezdett kettéválni. (...) Azt hittem, hogy az idősebb generáció - pl. mi, a boomerek - fogunk lépni először. Mert mi még egy egészségesebb társadalomban szocializálódtunk. Nem ez történik most: a legfiatalabb generáció lépett legelőször. A könyvtárlátogatás aránya az Egyesült Államokban és Kanadában soha nem volt ennyire nagy. A fiatalok iratkoznak be a könyvtárba. Van nekik egy most formálódó, laza közössége, amely megértette, hogy rosszul érzi magát a közösségi médiától. Megértette, hogy valódi közösségre van szüksége. Hogy könyvet olvasni jobb, mint chat-eket olvasni. Megértette, hogy online nem fog labdába rúgni az online társkeresőn egyik csajnál sem. Vagy fizikailag csajozik be, vagy nem lesz csaj. Ezért elkezdtek fizikai közösségeket formálni, kirándulni, társasjáték körbe járni. Egy nagy amerikai könyvtárban (...) még soha nem béreltek ennyi tanulószobát. Mindig fiatalok bérlik ki, és programokat szerveznek, társasjáték köröket, színjátszó- és beszélgetőköröket. Könyvtárban gyűlnek össze. Ez számomra szívet melengető, mert annak idején mi is ezt csináltuk, csak mi kocsmában... Fontos intézmény volt a romkocsma. A társadalom egészsége számára esszenciális. Levezetni a feszültséget, egymás között lenni...
Szerintem nagyon sok ember pusztán csak azért maradt életben, mert volt a romkocsma. Nem vágta fel az ereit, kivezette magából a feszültséget, és tudta folytatni az életét... (ref.: MG)

Minden közösségimédia-tanácsadó azt tanácsolja, hogy ne publikálj vasárnap! Én azonban évek óta ezt teszem. Múlt héten a blogom egyik hűséges olvasója azt mondta, hogy vasárnap első dolga templomba menni, és csak utána olvassa el a blogomat egyfajta második prédikációként. Talán én is egy kicsit misszionárius vagyok emiatt a mi szektorunkban. Én némileg sajátos evangéliummal utazom - ugyanis hiszek a könyvtárban. Hogy mégiscsak vasárnapi hangulatban maradjak, talán itt volt az ideje a saját hitvallásomnak, a saját hitvallásomnak.

Az én hitvallásom
Hiszek a könyvtárban, a tudás és a találkozás nyilvános terében, a lehetőségek és a kapcsolatok teremtőjében.
És hiszek az olvasás erejében, amely a kíváncsiságból fakad, történetekből táplálkozik, és minden ember szolgálatában áll...
Hiszem, hogy minden embernek joga van a tanuláshoz, a felfedezéshez, a kételkedéshez, a fejlődéshez és a részvételhez.
Hiszem, hogy a könyvtár - közösségi ígéret. Az ígéret, hogy a tudás mindenki számára elérhető, hogy a kultúra megosztható, hogy az információ szabadon elérhető, és hogy a fejlődés nem csak kevesek számára van fenntartva.
Hiszek a könyvtárosokban, az olvasási tanácsadókban, a digitális szakemberekben, a programozókban és a többi könyvtári alkalmazottban. Ők olyan emberek, akik segítenek az embereknek eligazodni egy egyre összetettebb világban; nem kész válaszokkal, hanem a kérdések feltevésével, a kíváncsiság táplálásával és az önálló gondolkodás erősítésével.
Hiszek mindazokban az emberekben, akik támogatják a könyvtárat, akár önkéntesen, akár együttműködő partnerként.
Hiszek a szólásszabadság, a szabad gondolkodás és az információkhoz való szabad hozzáférés erejében.
Hiszem, hogy a technológia nem feleslegessé teszi a könyvtárat, hanem szükségesebbé, mint valaha.
Hiszek abban, amit még fel kell fedezni; a kérdések feltevésében; a figyelemben és a találkozásban.
Hiszek a nyilvános terekben, ahol a tudás, a technológia, a kultúra és a demokrácia találkozik, hogy az emberek több lehetőséget kapjanak, több kapcsolatot tapasztaljanak meg, és jobban kézben tarthassák saját életüket. Ezért hiszem, hogy minden ember megérdemli a legjobb könyvtárat: egy helyet, ahol tanulhat, olvashat, találkozhat, alkothat, felfedezhet és részessé válhat.
Mostantól az örökkévalóságig. Ámen.

Legutóbbi lapszámunkban írtuk: Könyvtárosok nélküli Muntpuntba is beléphetnek a használók link . Bár túl sok adat még nem áll rendelkezésre a Brüsszel központjában lévő közkönyvtárban, az eddigiekről Katrien Vande Walle válaszolt a KIT-nek.

- Be lehet lépni az egész, sokszintes épületbe?
KVW: Igen, az Open+ nyitvatartási ideje alatt az egész épület látogatható.

- Történtek-e különleges események (pl. rendzavarások, balesetek stb.)?
KVW: Eddig, április 27-i kezdésünk óta nem volt ilyen különleges esemény. Az Open+ nyitvatartási ideje alatt mindig jelen van egy felügyelő.

- Ahogy hallottam, a programot Brüsszelben található francia könyvtárak (Bibliotheques de la Ville de Bruxelles) három fiókkönyvtárában is bevezetik; s talán Brüsszelen kívül is van ilyen törekvés...
KVW: Sok kisebb település is meghosszabbítja nyitvatartási idejét az Open+ segítségével. A kisebb könyvtárak kisebb kapacitással rendelkeznek, és az Open+ lehetővé teszi számukra, hogy jelentősen meghosszabbítsák nyitvatartási idejüket.
Ősszel értékelni fogjuk az Open+ projektet, mind belsőleg, mind a nyilvánossággal. Tájékoztatlak benneteket az eredményekről - ígérte meg a KIT-nek Katrien Vande Walle. (MG)

"A könyvtáros munkája egyre kevésbé a kész válaszokról szól. Sokkal inkább arról, hogy segítsünk eligazodni az információk között, kérdéseket megfogalmazni, megbízható forrásokat találni, és értelmezni azt, amit találunk." - Ezért nem meglepő, hogy módosul a hagyományos könyvtáros szerep.

A Librarian Day by Day a DOKK1 könyvtár IRIS médialaboratóriumának példája mentén érvel:
- A könyvtáros sem előadást tart a médiáról, hanem olyan helyzetet teremt, amelyben a résztvevők saját tapasztalatból jutnak el a felismerésekhez. ... Az IRIS programjaiban a könyvtáros ritkán jelenik meg hagyományos oktatóként, hiszen nem is ez a szakmája, nem ez a feladata. A könyvtáros ezekben a tanulási helyzetekben facilitátor, aki kérdéseket tesz fel, segít az alkotási folyamatban, kapcsolatokat teremt különböző tudásterületek között, és támogatja a közös gondolkodást.

Az elmúlt években itthon is sokszor beszélgettünk arról, hogy a könyvtáros munkája egyre kevésbé a kész válaszokról szól. Sokkal inkább arról, hogy segítsünk eligazodni az információk között, kérdéseket megfogalmazni, megbízható forrásokat találni, és értelmezni azt, amit találunk. Az IRIS ezt a szerepet a médiapedagógia területére ülteti át, és egy olyan új könyvtári szerepet mutat be, amely a mesterséges intelligencia korában egyre fontosabbá válhat.

... Az IRIS oldalán a csapatot is bemutatják. A labor munkatársai között könyvtárosok, pedagógusok, médiapedagógusok, filmes szakemberek, újságírók, digitális technológiával foglalkozó fejlesztők és kommunikációs szakemberek is dolgoznak. A különböző foglalkozásokhoz mindig azok kapcsolódnak be, akik az adott témához a legtöbbet tudják hozzátenni. Ebben nagyon szépen visszaköszön az a gondolat, hogy valami újat csináljunk a könyvtárban, melyhez nem az kell, hogy a könyvtáros mindenhez értsen. Nem kell minden új feladatot nekünk megtanulnunk. Nem kell AI-szakértővé, hangmérnökké vagy filmessé válnunk.
A feladatunk, hogy képesek legyünk összekapcsolni a különböző tudásokat, s megtalálni a megfelelő partnereket.

Aug. 27-én a Könyvtárszakmai Kerekasztal egy kerekasztal-beszélgetés keretében hívta fel a figyelmet az "Országos könyvtári stratégia 2027-2031 - Stratégiai koncepció
Stratégiai keretdokumentum, konzultációs változat" c. dokumentumra, melyhez e felületen link hozzájárulásokat kér.

A fenti stratégia három egymást kiegészítő prioritásra épül:
1. korszerű, feladatmegosztáson alapuló és együttműködő könyvtári tudásinfrastruktúra;
2. a könyvtárak társadalmi szerepének megerősítése;
3. megújuló és fenntartható könyvtári rendszer. (MKE)

A 2026. márciusától, 17 szakember bevonásával készülő "A könyvtárügy megerősítése és társadalmi szerepvállalásának stratégiája, 2026. (első lépcső; 'Indulás')" c. anyag megközelítse a "hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat" idézetre épül:
1. A könyvtári célcsoport rövid- és hosszú távú céljaiból tervez vissza
2. Könyvtárosok: ügyfelek; eszköz a tehermentesítésük, gazdagításuk szakismeretekkel, strukturális nélkülözhetetlenségük erősítése, valamint bevonásuk a döntéselőkészítésbe
3. Könyvtárfenntartást a partnerek és célcsoportok - oktatás (iskolai rendszeren kívül is), vidékfejlesztés, egészségügy, esélyegyenlőség, gazdaság stb. - bevonása által támasztja alá.
E stratégiai dokumentumról hangzott el előadás két hónapja, az MKE kecskeméti vándorgyűlésen is. (MG)

Ausztriában a közkönyvtárak 17%-át kitevő plébániai könyvtárak önkénteseit felnőttképzési hálózatot és egy ehhez kötött motivációs/finanszírozási rendszer segíti. (Előző rész: link .) További jellemzők:

2. Pénzügyi motiváció a fenntartónak - A könyvtárak csak akkor kaphatnak szövetségi vagy tartományi normatív anyagi támogatást (Förderung) új könyvek vagy eszközök beszerzésére, ha bizonyítják, hogy az állományt szakképzett vagy legalább a fent említett alapozó vizsgával rendelkező személyzet kezeli. E minőségbiztosítási eszköz rákényszeríti a fenntartókat a humánerőforrás fejlesztésére, garantálva ezzel azt, hogy a szolgáltatás szakmai szintű maradjon.

3. Folyamatos szakmai háttér és közösségépítés - Az önkénteseket a vizsga után sem hagyják magukra, folyamatos szakmai és lelki támogatást kapnak:
- Regionális szakmai központok (Servicestellen): Minden tartományban és egyházmegyében működnek központi irodák főállású profi könyvtárosokkal. Ha a falusi önkéntes elakad egy selejtezési folyamatban, egy pályázat megírásában vagy a könyvtári szoftver használatában, azonnal van kit hívnia.
- Kész megoldások: Az ÖBW (a katolikus könyvtári hálózat) rengeteg kész anyaggal látja el a tagjait. Kész plakátsablonokat, olvasásnépszerűsítő kampányokat, központi könyvajánlókat adnak a kezükbe, így a helyi önkéntesnek nem kell grafikust játszania vagy a nulláról kitalálnia a rendezvényeket.
- Regionális találkozók: Évente szerveznek tartományi könyvtáros találkozókat. Itt az önkéntesek tapasztalatot cserélnek, díjakat adnak át a legjobban teljesítő könyvtáraknak, ami komoly társadalmi megbecsülést ad a munkájuknak a helyi közösségben.

Lényegében az osztrák rendszer egy profi franchise-modell logikájával működik: a helyi szintű lelkesedést és helyismeretet (önkéntesek) kombinálják egy erős, felülről jövő logisztikai, oktatási és módszertani háttérrel (BVÖ, ÖBW). (Gemini, MG)

A párizsi André Malraux könyvtár link kijelölt "Pôle Sourds" (Siketek Központja) részleggel rendelkezik. Célcsoportja nem csak a siketek és nagyothallók, hanem egy mindenki számára nyitott tér, amely mélyen és rendszerszinten integrálja az ő speciális szükségleteiket az alábbi területeken:

- Jelnyelvi kompetencia: a személyzet egyes tagjai folyékonyan beszélik a francia jelnyelvet, így akadálymentes a beiratkozás, a tájékoztatás és a mindennapi kommunikáció.
- Kiemelt gyűjtemény: Dedikált és folyamatosan frissített állományuk van a siket kultúrához és történelemhez kapcsolódó művekből, jelnyelvet oktató anyagokból, speciálisan feliratozott DVD-kből, valamint kétnyelvű (francia és jelnyelvi videós/képes) gyerekkönyvekből.
- Akadálymentesített programok: Rendszeresen tartanak jelnyelvi mesemondó foglalkozásokat (Heure du conte bilingue LSF/français), tolmáccsal kísért író-olvasó találkozókat, konferenciákat és vizuális művészeti workshopokat, amelyek a halló és siket közösség számára is látogathatók.
- Inkluzív közösségi tér: A könyvtár tudatosan működik találkozási pontként (harmadik helyként), ahol a halló és a siket kultúra találkozhat egymással.

Az André Malraux könyvtár a párizsi önkormányzat esélyegyenlőségi stratégiájának része. A városban összesen öt ilyen Pôle Sourds minősítésű fiókkönyvtár működik (köztük például a Médiatheque de la Canopée vagy a Bibliotheque Saint-Éloi), amelyek egy szorosan együttműködő, városszintű hálózatot alkotnak. - A fotókat ld.: link : siketek és nagyothallók számára készített képregények (Beethoven választása nem véletlen), asterixes betűjelek ábrázolása, segítségnyújtás bántalmazott hallássérült nők számára. (Gemini, MG)

Az illetékes államtitkár 90 oldalon válaszolt a könyvtári törvény (WSOB) küszöbön álló módosításával kapcsolatban felmerült 212 kérdésre, a parlamenti vita előkészítéseként.
Az önkormányzatokat és könyvtárvezetőket leginkább érintő változások:

1. Megnövelt állami hozzájárulás - Indexálás miatt a 2,90 euró/lakos összegre tervezett állami támogatás 3,05 euróra emelkedik, az intézményi alapösszeg évente 100 000 euróról 105 000 euróra nő. Az emelés beépül az önkormányzati alapba, így tartós megmarad; az összegek a szeptemberi költségvetési iránymutatásokban fognak hivatalosan megjelenni.

2. A holland könyvtári munkát a helyi kontextus határozza meg - A törvény nem határoz meg konkrét mérőszámokat hogy milyen ésszerű távolságon belül kell könyvtári ellátást biztosítani. Az önkormányzatok maguk döntenek ebben a helyi demográfiai, földrajzi és társadalmi jellemzők alapján. A rendszer az önkormányzatokba vetett bizalomra és a decentralizációra épül. Az államtitkár azonban folyamatosan figyeli a létesítmények számát, a használatot és a helyi finanszírozást, és hiányosság esetén felelősségre vonhatja az önkormányzatot.

3. Tartalmi helyett kockázatalapú tartományi felügyelet - A tartományok feladata annak ellenőrzése, hogy az önkormányzatok eleget tesznek-e az "ellátási kötelezettségüknek", azaz van-e könyvtár és rendelkeznek-e többéves finanszírozási tervvel. Alapesetben nem értékel, csak ellenőrzi a minimumfeltételeket (kockázatalapú megközelítés).

4. Irányadó "célértékek" a minőségbiztosításért - Mivel a törvény csak minimumszintet (ellátási kötelezettség) rögzít, fennáll a "race to the bottom" (lefelé tartó minőségi spirál) veszélye az önkormányzatok részéről. Ennek megelőzésére a Holland Önkormányzatok Szövetsége (VNG) és a Nyilvános Könyvtárak Szövetsége (VOB) közösen dolgozott ki nem kötelező érvényű "célértékeket" (korábban: normarendszer). Ezek önkormányzati útmutatóban fognak megjelenni, hogy ambiciózusabb könyvtárfejlesztésre ösztönözzék a döntéshozókat.

Bár a szakmai szervezetek üdvözlik a törvénymódosítást, és annak széles körű parlamenti támogatottsága van néhány részlet - például a 27 éves korig tartó ingyenes tagság biztosítása, amelynek egyelőre hiányzik a pénzügyi fedezete - még további viták tárgya lesz. (ref.: Gemini, MG)

A gyerekeknek nemcsak a média fogyasztóivá, hanem alkotóivá is kell válniuk. Ez a pedagógiai célkitűzésen túl egészen más szerepet ad a könyvtárnak: a könyvtár nem azt mutatja meg, hogyan kell használni például egy kamerát, hanem olyan helyzetet teremt, ahol a résztvevők saját maguk tapasztalják meg, hogyan születik meg egy történet, hogyan lehet képekkel vagy hangokkal hatni másokra, hogyan alakul át egy üzenet attól függően, milyen médiumban jelenik meg, és milyen felelőssége van annak, aki tartalmat készít.

Mit jelent a digitális cselekvőképesség?
A dán DOKK1 könyvtár IRIS médiapedagógiai laborjának dokumentumaiban gyakran szerepel a digital agency kifejezés. Magyarul talán a digitális cselekvőképesség adja vissza legjobban a jelentését, bár ennél többről van szó. A digitális kompetencia azt jelenti, hogy valaki képes használni a digitális eszközöket. A digitális cselekvőképesség ennél egy lépéssel tovább megy: Azt jelenti, hogy tudatosan tudunk dönteni arról, hogyan használjuk ezeket az eszközöket, értjük a működésüket, felismerjük a korlátaikat, és képesek vagyunk saját céljainkra használni őket. Nem passzív felhasználók vagyunk, hanem aktív alakítói a digitális környezetnek.

Ez a különbség első olvasásra elméletinek tűnhet, de valójában nagyon is gyakorlati. Az IRIS foglalkozásain a gyerekek nem azért készítenek podcastot, hogy megtanulják kezelni a mikrofont, hanem hogy megtapasztalják, milyen felelősséggel jár mások számára tartalmat készíteni.

Az IRIS pedagógiai modelljének egyik kulcsfogalma a produktív tanulás (productive learning). Vagyis, ha meg akarjuk érteni, hogyan működik egy podcast, készítsünk podcastot. Ha szeretnénk felismerni, hogyan manipulálható egy kép, próbáljuk ki mi magunk. Ha arról beszélgetünk, mitől hiteles egy történet, meséljük el ugyanazt hangban, videóban és képekben is.
A tanulás így nem az információ befogadásával kezdődik, hanem magával az alkotással. És ez a szemlélet végigvonul az egész programon. A könyvtáros sem előadást tart a médiáról, hanem olyan helyzetet teremt, amelyben a résztvevők saját tapasztalatból jutnak el a felismerésekhez. (Előző rész: link )

Izlandon minden tizedik ember kiad legalább egy könyvet az élete során, és az egész világon itt olvassák a legtöbb könyvet egy főre vetítve. De ami még ennél is lenyűgözőbb, az az izlandi könyvtárak (bókasafn) társadalmi szerepe: Ha bemész egy modern izlandi könyvtárba, hamar rájössz, hogy a síri csendet és a lábujjhegyen lépkedést már rég felváltotta a közösségi pezsgés. Ezek az intézmények nem egyszerű könyvraktárak, hanem a helyi lakosok legfontosabb, nyüzsgő életterei.
Nézzük meg, mi minden történik a könyvtárakban, amiktől ilyen különlegesek: [a felsoroltakból itt válogatunk; a teljes listát ld. a forráslinken]

1. Reddingakaffi (közösségi szerelőműhely) - A könyvtárakban rendszeresen adnak otthont a "reddingakaffi" elnevezésű közösségi eseménynek. Ide bárki beviheti az elromlott háztartási eszközeit, elszakadt ruháit vagy hibás elektronikai tárgyait, mert helyi önkéntesek és a többi ügyes kezű látogató egy kávé mellett közösen segítenek megjavítani azokat, hogy a tárgyak ne a szemétben végezzék.
4. Nyári táborok és tematikus gyerekprogramok - Amikor véget ér a tanév, az izlandi könyvtárak élete még jobban felpörög. Országszerte izgalmas nyári programokkal várják a gyerekeket. Rajzfilmes, drámaíró és kreatív rajztáborok töltik meg az olvasótermeket. Sőt, gyakran múzeumokkal együttműködve tartanak nyári környezetvédelmi és művészeti workshopokat vagy egész nyáron át tartó feladatokat oldhatnak meg, amiért ajándékokat kapnak.
5. A Jólabókafló (karácsonyi könyv"árvíz") - Az izlandi naptár legfontosabb irodalmi eseménye az adventi időszak. Izlandon hagyomány, hogy szenteste mindenki könyvet kap ajándékba, amit éjszaka, az ágyban fekve azonnal el is kezd olvasni. Ezt a könyvvásárlási dömpinget hívják karácsonyi könyvárvíznek. A könyvtárak ilyenkor novembertől szinte felrobbannak a programoktól: naponta tartanak író-olvasó találkozókat, az új könyvek bemutatóit és ünnepi felolvasásokat a lakosoknak. Aki magányosnak érzi magát, bátran betérhet egy kávéra és beszélgetésre a könyvtárba advent idején.

Szilágyi Zsófia, irodalomtörténész:
- Mire kivitatkozzuk magunkat a Harry Potterről, az már a gyerekeknek nem pálya. Mire rájövünk, hogy mit csináljunk a vámpírregényekkel, addigra ők már zombikról olvasnak. Én meg szoktam csinálni a hallgatóimmal például azt, hogy felajánlom nekik: ha elolvassák Komlós Aladár regényét, akkor én elolvasom a Szent Johanna gimit. Érdemes figyelni arra, hogy számukra mik az alapművek. Ebben nem állunk nyerésre, mert a sorozatvilág lassan teljesen kiszorítja a könyvkultúrát.

HVG: Olvasnak még az egyetemisták, a középiskolások könyveket?
SzZs: Igen, olvasnak, de sokkal kevesebbet, mint egykor mi. Így aztán már nagyon nehéz valamilyen közös műveltséganyagra támaszkodni, nem tudjuk, melyek azok a művek, amelyeket általában ismernek. Az inkább filmmel foglalkozó kollégáim azt mondják, már alapfilmek sincsenek meg a fiataloknak. Azért én azt tapasztalom, hogy rá lehet venni őket türelemmel, belátással, pedagógiai trükkökkel az olvasásra.

HVG: Ha megjelenik egy-egy új Leiner Laura-könyv, hosszú sorokban állnak a bolt előtt a tinik, hogy megszerezzék. A könyveladási statisztikákban sincs ok panaszra az ifjúsági műveknél.
SzZs: Igen, vannak ilyen trendi művek és szerzők. A Trónok harca, Az éhezők viadala is ilyen volt egy időben. Ezeket hajlandók olvasni, de akkor meg kell őket hallgatni, hogy miért is szeretik. Leiner Laurát például tiniként a hallgatóim közül sokan szerették, de egyetemistaként, újraolvasóként már kevésbé.

Az IFLA Környezetvédelmi, Fenntarthatósági és Könyvtári Szekciója (ENSULIB) közzéteszi az IFLA Zöld Könyvtár Díj 2026 nyerteseit. Az idei díjat a Library Juice Academy link és a De Gruyter Publishing támogatta.

Az IFLA Zöld Könyvtár/Nagyszabású Projekt Díj 2026 nyertesei:
1. Rami Könyvtár, Isztambul, Törökország "Egy 19. századi történelmi laktanya átalakítása klímarezisztens városi közösségi térré" link .
2. Jinjiang Könyvtár, Kína, "Greenwood Környékbeli Könyvtár"
3. Munster Műszaki Egyetem, Tralee, Írország link - "Az ideális pár" A biofília és a fenntarthatóság összeházasítása az MTU könyvtáraiban?.

Az IFLA Zöld Könyvtár Projekt Díj nyertesei, 2026
1. helyezett: CEDEAC, Calabria, Spanyolország "Kis könyvtár, nagy motor: A CEDREAC Környezet és Részvétel Köre"
2. Yonghak Könyvtár, Daegu, Dél-Korea. "Az élő könyvtár: Szakpolitikai keretrendszer a városi ökoszisztéma integrációjához". A városi ökoszisztéma hidat képez a közkönyvtári szolgáltatások és a tágabb városi környezettervezés között. Szakpolitikai keretrendszer: gyakorlati irányelvek a közösségi terek természetbarát helyi ökoszisztémákkal integrálására.
3. (megosztva): Lien Ying Chow Könyvtár link a Ngee Ann Műszaki Egyetemen, Szingapúr "A holnap könyvtára" és a Parque Villa-Lobos Könyvtár, Sao Paulo, Brazília "Percurso Mata Atlântica (Atlanti-óceáni erdei ösvény)" link . A parkkönyvtár modelljéről: link .

Egyéb elismerések:
- A de Gruyter Különleges Elismerésben részesítette a Portugáliában működő Aveiro Egyetem Könyvtári, Dokumentumkezelési és Muzeológiai Szolgálatát. Projektjének címe: "Klímavonal: Ahol a művészet és a tudomány inspirálja a klímavédelmi szerepvállalást". Ez a projekt egyben a klímatudatosság innovatív példája is, mert minimális erőforrással mégis jelentős hatás érhető el vele. Továbbá sikeresen ötvözi a művészetet a környezeti neveléssel, és a környezettudatos tervezést erős közösségi szerepvállalással integrálja link .
- ENSULIB SC Különleges Elismerése a Szingapúri Nemzeti Egyetem Könyvtárainak link "Fenntartható könyvtárak építése a Szingapúri Nemzeti Egyetemen". Ez az elismerés nem jár pénzdíjjal. (Ref.: Szabó Eszter; Copilot)

A legutóbbi kérdésünkre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
2 - elvből nem lájkolok
3 - nem vagyok a Facebook-on
2 - olyan emberek anyagait, akiket nagyra becsülök
12 - olyan felvetéseket, amelyek elgondolkodtatnak
9 - olyan felvetéseket, amelyekkel egyetértek.

Az 5 és 10 évvel ezelőtti adatokat is figyelembe véve link nemigen lehet mérvadó szakmai következtetést levonni, ha csak azt nem, hogy a válaszadók egyre többen használják Facebook-ot. (MG)

Nagyobb településeken kisebb gond, kistelepüléseken viszont komoly szempont a postai szolgáltatások megléte. A KIT az utóbbi 25 évben több mint 300 alkalommal szólt postai szempontokról; sőt példákkal is szorgalmazta a két szolgáltatás együttműködését. Amelyek ráadásul - pl. holland szolgáltatási minta szerint - a kistelepülési könyvtárak nélkülözhetetlenségét erősíti. Mégha eddig nem is volt hazai kezdeményezés, "A könyvtárügy megerősítése és társadalmi szerepvállalásának stratégiája, 2026. első lépcső; Indulás" c., dinamikus fejlesztés alatt álló dokumentum szorgalmazza ez együttműködést, mintaprojektek kidolgozását. (MG)

Most végleg eldőlhet számos, korábban bezárt kisposta sorsa. A Magyar Posta 21 egykori postahivatal épületét értékesítené, ami azt is jelenti, hogy ezeken a helyszíneken már aligha nyílhatnak újra a posták. Az ingatlanokat 16 településen hirdették meg, több épületet pedig korábban már megpróbáltak eladni. Az állami vagyonkezelő honlapján közzétett árverési felhívások szerint többek között Ajkán, Balassagyarmaton, Békéscsabán, Budapesten, Debrecenben, Kecskeméten, Miskolcon, Monoron, Nagykanizsán, Orosházán, Pápán, Sárváron, Sopronban, Szegeden, Szolnokon és Veszprémben találhatók az értékesítésre szánt ingatlanok.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az elmúlt években jelentősen zsugorodott a Magyar Posta saját üzemeltetésű szolgáltatóhelyeinek száma. 2021-ben még 2430 ilyen posta működött Magyarországon. 2022-ben, a bezárások után 1890 maradt, 2025-re pedig 1213-ra csökkent a számuk.

A kieső posták egy részét más szolgáltatásokkal próbálták pótolni. Egyes településeken önkormányzatok vagy helyi vállalkozások működtethetnek postai szolgáltatóhelyet, máshol mobilposta biztosítja az alapvető szolgáltatásokat. A mobilposta azonban nem minden településen jelent egész napos alternatívát. Únyon például mindössze napi körülbelül húsz percig érhető el a szolgáltatás, Ecsegen pedig valamivel több mint egy órán keresztül.

Dél-Ausztráliában a iskolák alig 15%-ában dolgozik képesített könyvtárostanár. Egy nemrégiben 47 állami iskolában végzett felmérésből kiderült, hogy 12 iskolában nem különítettek el költségvetést új könyvek beszerzésére, 31 iskolában pedig vagy egy könyvtáros dolgozott, vagy egyáltalán nem volt könyvtáros. Sok új iskolában már nincs könyvtár, és néhány meglévő iskola teljesen megszüntette a könyvtárát - ráadásul minden államban megfigyelhető az a tendencia, hogy a könyvtárostanárokat elbocsátják.

A Tanulóknak Szükségük Van Iskolai Könyvtárakra (Students Need School Libraries = SNSL) szervezet immár ötödik éve ünnepli az Ausztrál Iskolai Könyvtárak Napját a Gyermekkönyv-hét keretében, amelyet idén augusztus 26-án rendeznek meg. Elise Ellerman, a Molloy-i SNSL koordinátora szerint ez különleges nap, amikor az iskolai közösségek egy pillanatra megállnak, és felismerik, milyen elengedhetetlen szerepet játszanak az iskolai könyvtárak és a könyvtárostanárok abban, hogy az olvasás a mindennapi élet részévé váljon, és hogy a diákok hozzáférjenek csodálatos könyvekhez és forrásokhoz.

"A képzett könyvtárostanárok közvetlen hatással vannak az írás-olvasási készségre, az információs, kritikai és médiatudatosságra, valamint a diákok jólétére, továbbá a diákok sikerére és tanulmányi eredményeire" - mondja Ellerman. Az azonnali online tartalmak, a generatív mesterséges intelligencia és a hamis hírek korában a diákoknak kifejezetten meg kell tanítani, hogyan értékeljék az információkat.

Ellerman szerint túl sokan tekintenek a könyvtár szóra főnévként, olyan helyként, ahol könyveket tárolnak, ahelyett, hogy igeként értelmeznék, vagyis olyan szolgáltatásként, amely kielégíti az iskola diákjainak és tanárainak igényeit. (Ref.: Aux Eliza)

Új, a kertészkedést és a közösségi tudásmegosztást összekapcsoló kezdeményezés indul Győrben. A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér zöldkönyvtári programjának részeként létrejövő Magkönyvtárban tavasszal már vetőmagokat is lehet majd kölcsönözni. A program indulásához szükséges magadományokat augusztus 17-től várják a Ménfőcsanaki, a Szabadhegyi és a Szentiváni Fiókkönyvtárban. Elsősorban olyan dísz-, fűszer-, gyógy- és haszonnövények magjait gyűjtik, amelyek jól alkalmazkodnak a helyi termesztési körülményekhez.

A felajánlott magokat katalogizálják, és adatlapot készítenek hozzájuk. Ezen a növény neve mellett termesztési tapasztalatok is szerepelhetnek, így a kölcsönzők nemcsak vetőmagot, hanem gyakorlati tanácsokat is hazavihetnek. A kölcsönzés várhatóan februárban indul. A magokat kisebb tasakokban vagy dobozokban vihetik haza, majd balkonládában, magaságyásban vagy kiskertben is elvethetik.

A rendszer lényege, hogy a kölcsönző a növényt termésig neveli, majd a saját terméséből fogott magok egy részét visszaviheti a könyvtárba. Ezek a következő szezonban újabb kertészekhez kerülhetnek. Ha valaki nem tud magot visszahozni, az sem jelent akadályt: más növényfajta vetőmagjával is hozzájárulhat a készlethez. A program alapja a bizalom és a közösségi körforgás.

A Magkönyvtárhoz magbörzék, kertészeti foglalkozások, magfogó workshopok és előadások is kapcsolódhatnak. A cél, hogy a tapasztalt kertészek átadhassák tudásukat a kezdőknek, miközben a helyi magcsere hagyománya is erősödik. Az első felajánlások már megérkeztek: többek között mályvarózsa, levendula, kapor és törökszegfű magjai kerültek a gyűjteménybe.

Az amerikai elnökök emlékét őrző könyvtárak - afféle modern piramisok - építése hagyományosan nehézkes, ám Obama központjáé különösen annak bizonyult. A központi épület körüli park a közösséget szolgálja, ám aki elnöki könyvtárat keres, az most először csak az interneten találja meg azt.

(...) Obama döntött arról is, hogy amit felépítettek, az nem könyvtár, ezért is nevezik elnöki központnak. Amióta Franklin Delano Roosevelt a saját maga által New York állam északi részében vásárolt házban 1941-ben megnyitotta az elnöki könyvtárát, hagyománnyá vált, hogy az utódjai a sajátjukban helyezik el azokat a dokumentumokat, amelyekre a Nemzeti Levéltár nem tart igényt, mégis jelentősek vagy érdekesek a tevékenységükkel kapcsolatban. Ez jelenti az állandóságot a rendkívüli változatosságot mutató elnöki épületekben. Obama azonban úgy határozott, mivel a nyolcéves elnöksége alatt keletkezett dokumentumok digitálisak vagy könnyen digitalizálhatók, ezért azok online lesznek hozzáférhetők, fizikai valójukban pedig a kutatók megtalálhatják mindezt a Nemzeti Levéltár Washingtonhoz közeli, erre a célra szolgáló könyvtárában. A chicagói Obama-campuson épületet kapott viszont a város közkönyvtára, s az elnöki olvasószoba 3500 könyvét az Obama házaspár választotta ki, a beléjük lapozók pedig a volt elnök kedvenc foteljének másolatában ülhetnek.

Néhány négyzetméteren elfér mindaz, amiért fél magyar gasztronómiai világ visszajár: idegen nyelvű szakácskönyvek, cukrászati és barista szakirodalom, ritkaságszámba menő, dedikált kötetek. A Cookbooks.hu-t tizenöt éve Fekete Antonio viszi, aki emellett az ország egyik legkeresettebb gasztrofotósa is.

A csúcsgasztronómia szereplőire - részben a közösségi média nyomása miatt - egyfajta kényszer nehezedik, hogy állandóan valami újat mutassanak be, ami szerinte sok esetben kontraproduktív, és távolabb viheti a vendégeket attól, amit valójában keresnek egy étteremben. Ez a fajta tudatos szemlélet a bolti kiszolgálásban is megjelenik. A vásárlói kört két nagy csoportra osztja: az elsők között vannak, akik most járnak nála először, náluk célzott kérdésekkel méri fel, milyen típusú könyvre van szükségük, és ez alapján ajánl néhány kötetet. A visszatérő vásárlóknál már ismeri, melyik séf kit követ, milyen konyhastílus érdekli, ezért proaktívan is jelez, ha megjelenik egy számára releváns új kiadvány. Előfordul, hogy valaki egy drágább, komplexebb könyvet nézne ki magának, de a beszélgetés során kiderül, hogy még nem tart azon a szinten vagy mások az igényei - ilyenkor inkább egy másik kötetet javasol, mert célja nem az eladás maximalizálása, hanem hogy a vásárló valóban tudja használni a megvásárolt tartalmat. Több olyan vásárlóját is említi, aki amatőr érdeklődőként kezdte nála a vásárlást, és mára oktat, workshopokat tart.

Ez az odafigyelés az évek alatt a vásárlói kör összetételét is formálta: az elmúlt tizenöt évben az ügyfélkör összetétele is átalakult - kezdetben túlnyomórészt szakemberek vásároltak nála, mert a szakmából ismerték meg, később egyre több amatőr, otthon főző érdeklődő talált rá az interneten keresztül. Emiatt bővítette a portfólióját kezdőknek szóló, oktató jellegű könyvekkel is, hogy szélesebb választékból tudjon ajánlani - legyen szó kezdő érdeklődőről vagy fine dining séfről.

Generációs törésvonalak - A vásárlói kör átalakulása mellett egy másik, mélyebb elmozdulást is megfigyel: Antonio szerint jól látható generációs különbség van a könyvekhez való viszonyulásban. A saját és az annál valamivel fiatalabb generáció még érti és használja a könyvet, mint eszközt, a mai húszas éveiben járó fiatalok viszont szinte kizárólag TikTokról és Instagramról tájékozódnak. Egy fotózáson szakácstanulókkal beszélgetve - akik nem is tudták, hogy ő könyvkereskedéssel is foglalkozik - kérdezte meg őket, honnan inspirálódnak: egyöntetűen a közösségi médiát nevezték meg. Ő maga azonban nem látja ezt visszafordíthatatlan folyamatnak: meglátása szerint ehhez idő kell - amíg valaki nem tisztázza magában, hogy hosszú távon szeretne fejlődni a szakmában, addig a könyv nem lesz prioritás, ehhez a napi rutinon túli időt, tanulást és nyitottságot kell tudatosan beépíteni. Azt is megjegyzi, hogy az árkülönbség - egy tízezer forintos és egy 40-50 ezer forintos szakácskönyv között - a fiatalabb generáció esetében nem presztízskérdés: soha nem látta még, hogy egy fiatal társaságban valaki egy drága szakácskönyvvel villogott volna úgy, ahogy egy okostelefonnal igen.

Ha a tudományra [vagy éppen az azt is szolgáló könyvtári szolgáltatásokra... - szerk.] rendszerszinten tekintünk, akkor az ökológia - az egyszerű analógián túl - meglepően sok támpontot adhat e cél eléréséhez. Garamszegi László Zsolt ökológus, evolúcióbiológus, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója: - ... megvizsgáljuk, hogy az ökológiai rendszerek működését meghatározó alapvető szabályok milyen fontos üzeneteket adnak a kutatási ökoszisztémák reformjához. Az ökológiai analógiák természetesen nem alkalmazhatók mechanikusan a társadalmi rendszerekre, ugyanakkor olyan általános rendszerelméleti tanulságokat hordoznak, amelyek a tudománypolitika számára is relevánsak.

Az elmúlt évek magyar tudománypolitikájának egyik legnagyobb tévedése az volt, hogy a sokszínűség helyett az uniformizálásban látta a fejlődés kulcsát. Az ökológia pontosan az ellenkezőjét tanítja. László Zsolt:
- ... a biodiverzitás az ökoszisztémák működésének alapvető feltétele. A nagyobb fajgazdagságú közösségek hatékonyabban hasznosítják az erőforrásokat, nagyobb biomasszát termelnek, gyorsabban zajlik bennük a lebontás és a tápanyagok körforgása, miközben működésük a környezeti változásokkal szemben kevésbé érzékeny. Ha csökken a biodiverzitás, ezek a funkciók sérülnek, és egy kritikus küszöb átlépése után az ökoszisztéma hirtelen elveszíti működőképességét.
Az ökológiai rendszerek egyik alapvető sajátsága, hogy soha nem statikusak, a környezet térben és időben folyamatosan változik: ingadozik a csapadék és a hőmérséklet, új kórokozók és inváziós fajok jelennek meg, tüzek, árvizek vagy emberi beavatkozások alakítják át az élőhelyeket.
- A tudomány [akár a könyvtári rendszer - szerk.] értéke azonban korántsem merül ki az ismeretek gyarapításában. A kutatások új technológiák, vállalkozások és innovációk révén gazdasági növekedést ösztönözhetnek, hozzájárulhatnak az egészségügyi ellátás fejlesztéséhez, segíthetik a társadalmi problémák megértését, valamint alapvető szerepet játszanak a környezeti és társadalmi kihívások kezelésében. Emellett a tudomány formálja az oktatást, gazdagítja a kultúrát, megalapozza a szakpolitikai döntéseket, és hozzájárul a jogrendszer fejlődéséhez is.
- Az ökológiai analógia alapján azonban egy ökoszisztéma hosszú távú működését nem egyetlen szolgáltatás maximalizálása biztosítja, hanem a különböző funkciók egyensúlya.
- A komplex rendszerek működése nem tervezhető meg felülről, hanem az azokban részt vevő szereplők kölcsönhatásaiból bontakozik ki.

A könyvtár feladata a használók kimondott és ki nem mondott, azonnali és stratégiai céljainak szolgálata. Azaz: a könyvtárak kínálatának legnagyobb hányadát kitöltő könyvek összessége eszköz és nem cél. Ahogy nem cél a könyvtárban tartott előadás, általa kínált e-könyv sem. Hanem mind eszközök, melyekből a jó könyvtáros izgalmas mixet kínál. Felméri, hogy az adott helyzetben, adott használó céljait mely eszközök segítenék leginkább és azt igyekszik nyújtani. Egyik ilyen eszköz lehet a podcast, ami ugyan sajnos továbbra sem lelhető fel a könyvtári katalógusban, de qr-kódja helyet kaphat
- a könyvespolcra ragasztva a szaknál,
- a könyvtárba hívott előadó fellépésére szóló meghívóba.
Linkje bekerülhet
- a könyvtári hírlevélbe,
- vagy a könyvtári portál tabudöntögető linkjeinek kínálatába.

Magyarok százezrei görnyednek napról napra számítógépek előtt és teszik ki magukat elkerülhető betegségeknek. Sokszor csak akkor vesszük észre, hogy baj van, amikor már zsibbadni kezdenek a végtagjaink, vagy megfájdul a derekunk. Hosszú távon azonban ennél többről is szó lehet, a tartós, megszakítás nélküli ülés kedvezőtlen élettani változásokat indíthat el. Orvos és gyógytornász szakértővel beszéltük át, mi a teendő.

Első körben felborul az izomegyensúly. Bizonyos izmok túlterhelődnek, megrövidülnek, míg mások meggyengülnek. "Gyakori például a lapockastabilizáló izmok és a hasizmok gyengülése, míg a mellizmok és az elülső csípőhajlító izmok rövidülnek. Mindez fokozott izomfeszüléshez, valamint az ízületi mozgástartomány beszűküléséhez vezethet" - kezdte taglalni a tartós ülő életmód hatásait a Pulzusnak Boldizsár Katalin gyógytornász-fizioterapeuta, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar YourLife@AOK nevű egészségprogramjának munkatársa.

A csont- és ízületi rendszerben a tartós ülés megváltoztathatja a gerinc élettani görbületeit, növelheti a porckorongokra és a kis ízületekre ható terhelést, ami hosszú távon degeneratív, kopásos folyamatok kialakulását is elősegítheti. Gyakran kialakul előre helyezett fejtartás, amely jelentősen növeli a nyaki gerinc terhelését, kedvezőtlenül befolyásolja annak biomechanikai működését. A nyaki gerinc kiemelt szerepet játszik a fej alátámasztásában, a vertikális testhelyzet fenntartásában, valamint a fej és a felső végtagok megfelelő működésének biztosításában.

Felnőttek körében összefüggést mutat az összhalálozás, a szív- és érrendszeri és daganatos eredetű halálozás magasabb kockázatával, a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések és a 2-es típusú cukorbetegség gyakoribb előfordulásával is.

Kapcsolósó videó, agyunk és a mozgás témában: link .

Ma meghalt Dolly Parton country-énekesnő, színésznő, filantróp. Nem vagyok country-rajongó, de számomra legalább két dala benne a van a 20. századi top 100-ban: az I Will Always Love You link és a Jolene. Egyetlen napon írta mind a kettőt. Dolly minden redneck kínosság nélkül volt őszinte country-sztár. Pedig elképesztően alulról jött: Tennessee államban született egy egyszobás faházban, apja írástudatlan mezőgazdasági és építőipari idénymunkás volt, anyja pedig foltvarrásból egészítette ki a család jövedelmét, már amikor nem tizenkét gyerekének nevelésével volt elfoglalva.

Tizenhárom évesen egy nashville-i tehetségkutató versenyen fedezte fel Johnny Cash, így összesen 67 évet töltött a színpadon. Elképesztő nagy sztár lett belőle, de két dologban nagyon nem a szokásos utat járta. Egyrészt kitalálta a hatalmas szőke parókát, ami nemcsak a színpadi jellegzetessége, hanem egyben az álarca is lett. Enélkül és a strasszokkal kirakott fellépő ruhája nélkül ugyanis szinte senki sem ismerte fel, ha kiment az utcára. Ő pedig kiment, és hosszú karrierje alatt fent tudott tartani egy feltűnésmentes civil életet is. "Sok pénz kell ahhoz, hogy ilyen olcsón nézz ki" - mondta erről kellő öniróniával.

A másik dolog ennél is fontosabb - valójában ezért írom ezt a posztot. Dolly Parton dollármilliókat fektetett be a gyerekek írástudásának fejlesztésébe. Az Imagination Library nevű programja keretében évente több százezer szegény gyereknek küldött havonta egy korának megfelelő könyvet, amíg csak el nem érték az iskoláskort. Először a szülővárosában, aztán a megyében kezdte, majd az egész országra, sőt, azon is túl kiterjesztette a programot. Idén már évi 25 millió gyerekkönyvet terjesztett az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, az Egyesült Királyságban és Írországban. "Apám nem tudott írni és olvasni, és láttam, milyen bénító lehet ez" - magyarázta. Nem kérkedett vele, nem a személyes marketingjét építette, csak csinálta elképesztő hatékonyan. Nyugodjon békében!

Negyedszázados fennállásának legkeményebb csatáit vívja az online enciklopédia a mindent leuralni vágyó autokratikus kormányok mellett újabban a mindent leuraló mesterséges intelligencia ellen is.

Kutyaharapást szőrével: mesterséges intelligenciával (AI) küzd az AI-csalók ellen a világ legnagyobb online enciklopédiája. A ChatGPT 2023-as berobbanása után folyamatosan nőtt ugyanis azon szócikkei száma, amelyeket a Wikipédia önkéntes szerkesztői a csevegőrobotok által generált szöveggel töltöttek fel. Az elharapózó gyakorlatnak a nonprofit szervezet angol nyelvű közössége a Pangram nevű szoftverrel vetett gátat, a mesterséges intelligencia segítségével leplezve le az AI-alapú tartalmakat (egyetemek is ilyet használnak plágiumdetektorként). A Wikipédiánál nem tekintik automatikusan csalóknak a program által "lebuktatott" szövegek szerkesztőit (az AI is tévedhet), de levélben jelzik nekik, hogy fennakadtak a szűrőn. Ennek eredményeként a 2025 tavaszán tapasztalt csúcshoz képest mára jelentősen visszaesett a gyanúba keveredett szócikkek száma.

Az online enciklopédia 26 évvel ezelőtti alapítása óta hatalmasra nőtt, jelenleg 348 nyelven több mint 65 millió szócikket tartalmaz. A legaktívabb az angol nyelvű közösség 115 ezer közreműködővel, a több mint 570 ezer szócikket tartalmazó magyar változatnak jelenleg 2800 szerkesztője van. A Wikipédia közreműködőinek tavaly tavasz óta szigorú szabályokhoz kell tartaniuk magukat AI-használat esetén. Mindannyiuknak tilos szócikket mesterséges intelligencia segítségével létrehozniuk vagy újraírniuk, legfeljebb kisebb szerkesztési módosításokat végezhetnek ilyen módon - feltéve, hogy utána egy hús-vér ember átnézi, nehogy az algoritmus suttyomban valamilyen új, ellenőrizetlen tartalmat vagy hallucinációt is belerakjon. Ezen kívül más nyelvű Wikipédia-oldalak fordítását is el lehet végezni AI-eszközzel, de megjelenés előtt alaposan át kell fésülni a szöveget, különös tekintettel a megjelölt forrásokra, hivatkozásokra, mert ilyesmiket előszeretettel talál ki a mesterséges intelligencia. A szervezet felelősei ugyanakkor bátorítják a munkatársaikat, szerkesztőiket arra, hogy használják az AI-t például források felkutatására, új témák felvetésére, vagy kérjenek visszajelzést, értékelést elkészült szócikkekről.

Bízunk az idegenekben, hogy biztosítják a mi élelmünk, gondoskodnak a gyermekeinkről és védik a pénzünket. Bizalom nélkül a társadalom nem tudna működni. Szóval mi történik, amikor mi bizalmunkat a gépekbe helyezzük, nem az emberekbe? Mert ez történik, a kriptovaluta-befektetés gyakorlatilag ezt jelenti: jobban bízunk a rendszer MI-algoritmusaiban, mint a hús-vér pénzügyi tanácsadókban, akik a mélyállam, az elit vagy akármi képviselői.

Ugyanez történik a hírek kapcsán: sokan elvesztik a bizalmukat az emberi újságírókban, szerkesztőkben, amellett hogy továbbra is hírfogyasztók maradnak. Inkább bízzák magukat a közösségi média algoritmusainak hatására. Mindez nem a jövő. hanem a ma történése - fejti ki Yuval Noal Harari.

A technológiai óriás olyan fejlett AI-modelleket fejleszt, amelyeknek versenyben kell maradnia a Google, az OpenAI vagy az Anthropic AI-eszközeivel: a legminőségibb és legsokrétűbb információt ritka és nehezen fellelhető könyvekből nyerik ki hozzá, amiket a szkennelés után megsemmisítenek - írta meg hétfőn a 404 Media. A lap egy könyvkereskedővel működött együtt úgy, hogy egy nyomkövetőt rejtettek az egyik ritka könyvbe, amelyet az Amazon Las Vegas-i AI-betanító létesítményééig tudtak követni. Itt az Amazon erre a feladatra dedikált csapatának feladata a könyvek gerincének letépése, majd a lapok beszkennelése, és az AI-modell betanítása volt.

A 404 Media olyan online beszélgetéseket is feltárt, amelyekben az Amazon könyvszkenneléssel és megsemmisítéssel foglalkozó VGT3 raktárának dolgozói arról beszéltek, hogy a techóriás kifogyott a betáplálható könyvekből. Mivel a könyvhiány a raktárat bezárással fenyegette, az Amazon pedig nem akart lemaradni a versenytársai által fejlesztett AI-eszközök teljesítményétől, kénytelen volt újabb szállítmányt beszerezni. A megsemmisítéssel járó AI-modell tanítási folyamatához olyan ritka könyveket vásárolt fel a techcég, amelyek rendelkeznek ISBN-számmal, vagyis hitelesített, eredeti forrásból származnak. A 404 Media az Amazon dolgozóinak online beszélgetéseit áttekintve azt találta, hogy a dolgozókat ISBN-szám beolvasásra tanították be, vagyis ez egybeesik a könyvkerekedőknek azzal a korábbi feltételezésével, hogy az Amazon gyakorlatilag az összes ISBN-számmal ellátott könyvet be akarja szerezni, majd betáplálni az AI-modelljeibe.

Korábban már voltak erre vonatkozó spekulációk a brit könyvárusok részéről is, ugyanis az elmúlt hónapokban nagy számban rendeltek tőlük könyveket úgy, hogy azokat távoli raktárakba szállították. (Qubit)

Beszélgetés a témában: Ez itt a kérdés Mesterséges intelligencia vs. könyvek: pusztítással a fejlődésért - Dragomán György író, Nyáry Krisztián író, Bán Mór író és Istenes Zoltán egyetemi docens link

Cserháti-Herold Janka: Miért értik félre a férfiak a női működést?
Beharangozója: - Tényleg bátrabban áll ki magáért egy nő ovuláció idején?
- Miért hiányzik Magyarországon a minőségi szexuális nevelés? Cserháti-Herold Jankával, a Hormonmentes.hu alapítójával a női ciklusról, a termékenységtudatról, a szexualitásról és arról beszélgetünk, hogyan érthetik meg jobban a nők önmagukat, a férfiak pedig a nőket (forrás: YouTube, Spotify, Apple Podcast, VOIZ applikáció).

"Az ember az első", "fejlődésközpontúság", "küldetésvezérelt működés", "szervezeti értékek", "értékalapú működés" [talán te is össze tudod gyűjteni ide a könyvtári kommunikáció unalomig ismételt paneljeit... - szerk.] - a könyv ezeket a jól hangzó vállalati kliséket szembesíti a valósággal: a végtelen unalommal, a kiüresedettséggel és az értelmetlenség érzésével. Korunk egyik súlyos problémájára mutat rá: arra, hogyan üresedhetnek ki a munkahelyeken a hangzatos értékek, miközben a munkatársak egyre távolabb kerülnek attól, hogy valóban értelmet találjanak abban, amit csinálnak. Ebbe a rendszerbe még többé-kevésbé belesimult a jól fésült X és a kissé kócos Y generáció, a Gen Z viszont már jóval kevésbé hajlandó elfogadni a vállalati világ szabályait, és egyre határozottabban követeli a kontrollt a saját döntései és ideje felett.

Előfordulhat, hogy valaki nem utálja a munkáját, csak egyszerűen már semmit nem érez iránta. A vasárnap esti szorongás, a végtelennek tűnő meetingek, a kollégák iránti egyre növekvő közöny és a "mindegy" érzése könnyen lehet a kiégés előszobája. Beatriz Serrano "Elégedetlenség" című regénye úgy mutatja meg a burnout, a quiet quitting és a modern munkahelyi kiégés belső világát, hogy közben egyszer sem kell kimondania: kiégés. Mi történik akkor, amikor a test még minden reggel bemegy dolgozni, a lélek viszont már rég felmondott?

Sok kérdés cikázik az ember fejében Beatriz Serrano "Elégedetlenség" című könyvének elolvasása után, pláne, ha mindezt egy szervezetpszichológus szemével olvassa. Sok mindent olvastam már kiégés témában, de ilyet még soha. Kortárs irodalmi köntösbe bújtatott illusztráció a kiégésről, amiben ugyan egyszer sem hangzik el a kiégés szó, mégis a bőrünkön érezzük azt. Így csak az ír, aki valóban megjárta a burnout poklát, és mindent tud az ezzel járó, kislábujjtól a fejbúbig átható cinizmusról, deperszonalizációról és céltalanságérzésről. Ha pedig valaki még írni is tud, nos, akkor a legjobb kombináció kerekedik ki: a humorral átszőtt elgondolkodtatás.

Hátul kullogunk az Európai Unió országai között: a statista link adatai alapján 2024-ben Magyarországon százezer lakosra 307,4 daganatos megbetegedés okozta haláleset jutott, ami Európában a legmagasabb rákhalálozási aránynak számított.

Világszerte emelkedik a daganatos megbetegedések száma, ráadásul egyre több esetet diagnosztizálnak az 50 év alatti korosztályban is. Bár a legtöbb hétköznapi panasz mögött nem rosszindulatú betegség áll, az onkológusok szerint vannak olyan tartós vagy szokatlan tünetek, amelyeket nem érdemes félvállról venni. A korai felismerés ugyanis jelentősen javíthatja a gyógyulási esélyeket. (Pénzcentrum)

A hivatkozott cikk végigvesz néhány jelet, amely segít a rákos tünetek korai azonosításában. Így a tartalomra utaló cím, qr-kóddal kitehető a szakhoz a könyvtár szabadpolcán.

Augusztus 20-án ünnepelte 16. születésnapját a Fortepan digitális fotóarchívum. Tamási Miklós alapító-szerkesztő közösségi posztja szerint bár az archívum életkora alapján akár segédmotoros vizsgát is tehetne, vagy bizonyos országokban már szavazhatna, a csapat nem tervez irányváltást: a jövőben is képek válogatásával, digitalizálásával és megosztásával foglalkoznak. A 16. évfordulóra azonban egy régebbi tervük (részleges) megvalósításával készültek: elindult a Fortepan térkép link .

A fortepan.hu menüpontjaként elérhető felületen mintegy 45 ezer fotó - túlnyomórészt budapesti felvétel - böngészhető geokoordináták alapján. A szerkesztőségnek a fővárosi képanyag felét sikerült beazonosítania és térképen elhelyeznie. Tamási megfogalmazása szerint bár a feladat egyszerűnek hangzik, a gyakorlatban aligha találkoztak még ennél összetettebb kihívással.

A munka első fázisában a képek szöveges leírásaiból nyerték ki a konkrét címadatokat egy saját fejlesztésű nyelvi program segítségével. Az automatikusan felismert címeket ezt követően egyesével, manuálisan ellenőrizték önkéntesek, és így kerültek fel a fotók a térképre. A fejlesztés következő lépése egy olyan háttérrendszer és felület megalkotása volt, amely képes ekkora adatmennyiséget kezelni, ráadásul úgy integrálódik a Fortepan rendszerébe, hogy a megszokott kereső a térképen is üzemeljen. Ennek köszönhetően a felületen nemcsak konkrét címekre, hanem kulcsszavakra is lehet szűrni - így például a rendszer egyetlen felületen jeleníti meg a gyűjteményben szereplő több mint kétszáz budapesti játszótérfotót is.