[Ez a beharangozó MI felhasználása nélkül készült, becsszó! - Feladat: találsz-e bizonyítékot e kijelentés alátámasztására az alábbi szövegben?]

Hogyan írjunk szemináriumi dolgozatot öt perc alatt MI segítségével (anélkül, hogy kiderülne a turpisság)? A legtöbb MI-alkalmazás 20 másodperc alatt képes válaszolni a kérdésre. A felsőoktatásban dolgozó könyvtárosnak, ha alkalma adódik (értsd: ha mégis a hallgatók rákérdeznek), 20 óra is kevés lehet.

Az azonnali megoldást kínáló, a közösségi médiát elárasztó videókkal versenyre kelve, Hajnal Ward Judit KIT szakmai műhelybeli előadásában 20 perc alatt illusztrálja, hogy léteznek a hallgatók, oktatók és kutatók számára hasznos, de jövőjükre nézve nem (túlságosan) káros MI-alkalmazások.

Kiindulópontja a gyakorló könyvtáros, aki
- magányos kilométerkőként az ottliki tejfehér ködben rendületlenül klimpírozik a billentyűkön
- miközben lelkiismeretesen bedolgozik a könyvtári chatbot létrehozásába
- elmereng a szerző jog szerint felhasználható tartalom meghatározásain
- beleüti az orrát az irdatlan mennyiségű szakirodalom feldolgozásának megkönnyítésébe
- és bosszankodik az MI által felülbírált mondatokon a (mások által nem olvasott) tudományos közleményekben.
Tévedni emberi dolog, forog a fejében, de ennyire elrontani, ahhoz MI kell!

[A helyes válasz a cím alatt feltett kérdésre az USA-ban: attól függ.] Részletek a témában: az MKE Szegedi vándorgyűlésének KIT szakmai műhelyében. Gyere!

A Magyar Információbrókerek Egyesületének klubja: 2024. jún. 20., 17.00, Stex Ház link vendég: Dr. Horváth Ádám Béla közgazdász, hírszerző, egyetemi adjunktus.
ki elmondja:
- melyek a széthagyott információmorzsáink
- miért jelenthetnek kockázatot
- milyen technológiákkal lehet ezeket az adatokat elemezni
- mikor és milyen gyakorlattal lehet a nem kívánatos "digitális lábnyomokat" eltüntetni.

A részvétel ingyenes, de jelentkezéshez kötött: link

A kérdés az MKE szegedi vándorgyűlésének KIT szakmai műhelyében link is elhangzik. Addig bemelegítésként a Library Journal cikkének referátuma...

A könyvtárak mindig is használtak valamilyen formájú adatot az elemzéshez, de az új platformok ezt a munkát egyszerűbbé teszik. Könnyebb a hozzáférés, azonosíthatók a trendek, és az adatokból cselekvési terv készíthető. A LibraryIQ szerint ezeket az adatköröket érdemes elemezni a döntéshozatalhoz:

Gyűjtemények: Az összetétel elemzése arról, mely elemek forognak és melyek nem. A trendek változnak, és amit régebben sokan kölcsönöztek, azt ma már nem feltétlenül veszik kézbe. Új beszerzések helyett megoldás lehet a fiókkönyvtár-közi átcsoportosítás is.

Olvasók: Fontos tudni, hogy mi érdekli a helyi olvasókat, és e köré kell felépíteni programokat és a szolgáltatásokat.
Kik vesznek részt a könyvtár életében? Csak egy bizonyos korcsoport? A megtartásuk mellett érdemes feltérképezni, hogyan érhetjük el a többi társadalmi csoportokat is.
- Közösség: A könyvtártagokon túl meg kell érteni a tágabb közösséget is, és meg kell ismerni a szokásaikat is: Hol vásárolnak? Mit szeretnek csinálni? Legtöbbjük gyermekes család? Ezen információk alapján már jóval hatékonyabban szervezhető program és építhető a gyűjtemény.
- A távolmaradók esetében segíthet a kérdés: Van nyelvi akadály, amit le kell küzdeni? A lakosság nagy része nem vezet autót vagy nem rendelkezik autóval? Hol élnek, és mi akadályozza őket a könyvtárhasználatban? A közlekedési akadály például pop-up könyvtárakkal oldható meg vagy a közösségi tagok bevonásával.

Sokszínűség: A közösségek sokszínűsége folyamatosan változik, ezért kell akár valós időben elemezni az adatokat. Megmutatja, mire van szüksége a közösségnek, hogy a gyűjtemény megfelelően sokszínű legyen.

Teljesítmény: A könyvtárak régóta rendszeresen beszámolnak teljesítményükről pl. fenntartóik felé. Ezek előállítása jellemzően manuális és táblázatokra épül fel. Ezt váltja fel a platformalapú elemzés valós idejű adatokkal, ami már trendet is mutat (legalábbis a LibraryIQ pr cikke szerint - szerk.).
A cél a teljesítményelemzésekre alapozott azonnali cselekvés, az éves átalakítások helyett.

Programszervezés: A könyvtári programok akkor a legsikeresebbek, ha célzottak és relevánsak. Ha a könyvtár mindenki számára próbál kínálni valamit, az értékes idő- és erőforráspazarlás. Érdemes a közösség demográfiai adatait és olvasói preferenciáit folyamatosan vizsgálni. A programokat nyomon kell követni és elemezni, hogy megértsük, hogyan reagál a közösség, és stratégiai döntéseket hozzunk a jövőre nézve. (ref.: Habók Lilla)

A barcelonai Gabriel García Márquez Könyvtár link link és link kívülről egy óriási, fehér könyvkupacra hasonlít. Éppen ez az eredeti ötlet a "könyvek katedrálisában"! Ám használat közben inkább emlékeztet egy üdülőhely tengerpari jelenetére, mint könyvtárra (vagy szentélyre - szerk.), ugyanis a negyedik emeleten egy nő a függőágyban heverészve könyvet olvas, míg egy gyerek belelemerülve egy képeskönyvbe kerek szalmaülésben ringatózik. A különleges könyvtárépületben a könyvtárosok (pontosabban az IFLA) szerint is a világ legjobb(!) új nyilvános könyvtára működik, erről lásd a KIT beszámolóját link .

Az építészek elnyerték az EU 2024-es kortárs építészetért díját. (A velük készült helyszíni riportot ismerteti a KIT - A szerk.) Az volt számukra a kihívás, hogy újrafogalmazzák a könyvtárak szerepét a 21. században link .
Válaszuk: a könyvtárnak ökoszisztémák rendszerét kell felkínálnia a felhasználónak. Az architektúra, a személyzet és a felhasználók egyetlen összetartó ökoszisztémaként működhetnek. Az építészek feladata az volt, hogyan tegyék relevánssá az olvasást. Beszélgettek a helyiekkel az építkezés közben is. "Az emberek sok időt töltenek a könyvtárban. Nem csak úgy bejönnek és kivesznek egy könyvet. Itt jobban érzik magukat, mint otthon" - mondta egyikük.
Az olvastatáson kívül az alábbiakat váltották még valóra a könyvtárban:
1. Egyéni és csoportos használat, célcsoportok - Fehér függönnyel védett területek vannak az egyének számára, ezzel szemben a többi közösségi helyiségben íróasztalok állnak. Vizsgálták, hogy az egyes csoportok hogyan olvasnak könyveket. A gyerekek például szeretnek pihenni olvasás közben, míg a felnőttek általában felülnek.
2. Közösségi terek - Népszerű a közösségi konyha vagy pl. a Radio Maconda az alagsorban, ahol a helyiek podcastokat készítenek.
4. Elvarázsolt erdő - Nemcsak a vörös lucfenyő mint fő anyag (ami skandináv mintára egyszerre kelt légies, szakrális érzést és otthonosnak hat - A szerk.), hanem a könyvtáron kívüli nagy ablakok is óriási kertre nyílnak.
A növényzet az elszigeteltség érzetét kelti a túlzsúfolt környéken. Az elvarázsolt erdőben lehet olvasgatni vagy edzés után lazulni.
5. Mágikus realizmus - pl. a latin amerikai újságírásnak, ill. mágikus realizmusnak is van részlege. (Ref.: Szabó Eszter)

(Egy éve írtuk...) A Library Journal "Amerika legjobb kiskönyvtára" díja a 25.000 lakosnak vagy ennél kisebb lakosságszámú könyvtárakat ismer el. A győztest a 2023-as Vidéki és Kiskönyvtárak Szövetsége (Association for Rural & Small Libraries) az ARSL-link konferenciáján hirdetik ki. A díjazottak ösztöndíjat és bemutatkozási lehetőséget kapnak: A nyertes könyvtár 5000 dollár pénzjutalmat, a döntőbe jutott két másik könyvtár pedig egyenként 1000 dollárt kap.

Bárki jelölhet könyvtárat (a könyvtár vezetősége, a könyvtárhasználók, a közösség tagjai, könyvtári kollégák stb.)
Bírálati szempontok:
- Innováció: más könyvtárak által is reprodukálható szolgáltatások és programok kidolgozása. Ez vonatkozik a hátrányos helyzetű népességcsoportok elérésére is.
- Siker: eredményes használóképzés, új technológiák alkalmazása, használói számítógép-használat, egy új technológiákra való áttérés az oktatásban, és ezáltal a szolgáltatás kiterjesztése; továbbá a technológia-használat eredményeinek mérése.
- Kreativitás: a műveltség (pl. digitális, információs műveltség stb.) terjesztése minden korosztály irányába, beleleértve a pici gyerekeket, sőt az iskolaérettségre fókuszáló programokat (a hatás/eredmények bizonyításával) is.
- Közösségi támogatás (igazolt);
- Fenntartható együttműködés és partnerség más könyvtárakkal, iskolákkal, ügynökségekkel és vállalkozásokkal.
- A könyvtárhasználat növekedése: főleg az új felhasználók révén.
- A könyvtár közösségi központként betöltött szerepének bizonyítása.

A pályázóknak ki kell emelni azokat a konkrét innovációkat, amelyeket más, bármilyen méretű könyvtárak is könnyen átvehetnek. Írásbeli indoklást várnak legfeljebb két oldalnyi terjedelemben. Egyéb segédanyagok, pl. beszámolók, sajtócikkek stb. is mellékelhetők, de kevésbé fontosak, mint az írásos beszámoló, ellenben a fotók a könyvtárról, személyzetről, használókról stb. viszont kellenek, beleértve két könyvtári szakértő ajánlólevelét is. (Ref.: Szabó Eszter)

Dr. Hegedűs Zsolt, orvos, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságának korábbi vezetője: - Pontosan, amikor kimentem [Angliába] dolgozni, ott általános parlamenti választások voltak, és nézem az újságok címoldalán, hogy a harmadik legfontosabb választási program az volt, hogy az MRSA-fertőzéseket lecsökkentjük. ... Erről volt egy közbeszéd, tehát nem lehetett nem beszélni róla. Alapvetően pártkonszenzus volt erről, hogy MRSA kapcsán fölveszik a kesztyűt és megpróbálják letörni. A következő kormányok elindítottak egy hatalmas programot. Fontmilliárdokat öltek bele. Az egyik legfontosabb és legnagyobb áttörést akkor érték el, amikor elkezdték kórházra lebontva, havonta közölni az MRSA-fertőzéseket.

Ferenci Tamás, biostatisztikus: - Én ezt az elemzést végző programomat bárki számára elérhetően teljes terjedelemben nyilvánosságra hozom. Nem csak ezt, hanem általánosságban is az összes elemzésemet. Miért? Azért, hogy kiderüljenek a hibák. Mert ha ezt bárki megnézheti, akkor sokkal valószínűbb, hogy ha valamit elrontottam, akkor észre fogják venni, jelzik nekem, és tudom javítani. De azért halkan megjegyzem és hozzáteszem: a végeredmény szempontjából is fontos a transzparencia. Azért, mert hogyha ezek az információk elérhetők, akkor ez maguknak a kórházaknak is fontos motivációs forrás és fontos eszköz a javításra. Hogy lássák, hogy van jelentősége a munkájuknak. Nagyon fontos a történetben, hogy ezt a betegek is tudni fogják; ez persze nagyon fontos a történetben. Az hirtelen nagyon meghozza a kedvet, hogy megjavítsuk a munkánkat. Van valami külső nyomás és visszacsatolás is ebben. Ez az egyik legerősebb eszközünk abban, hogy javítani tudjunk a helyzeten. Hogy észrevegyük a kibákat, kijavítsuk a hibákat. Fejlődjük, és azáltal, hogy fejlődünk, javítani tudjuk a betegek ellátását.

Az előző rész: link

Lemondott Csák János kulturális és innovációs miniszter, utódja pedig a gyógyszerész végzettségű Hankó Balázs lesz, aki korábban az egészségügy, majd a felsőoktatás területén dolgozott tanácsadóként, miniszteri biztosként, majd helyettes államtitkárként.

Most akkor egy gyógyszerész fog dönteni a kulturális ügyekről? - tette fel a kérdést Csák János kulturális és innovációs miniszter lemondása után egy művész a közösségi médiában. Az utód kinevezése után aligha lesz látványos a különbség ahhoz képest, amit és amennyit Csák tett a kultúráért.

Ha egy miniszter lemond, az újságírók össze szokták foglalni mindazokat az eredményeket vagy eseményeket, amiket az adott politikus hozott össze, de az ő esetében ezt nem könnyű megtenni, hiszen olyan, mintha Csák Jánost inkább azért nevezték volna ki, hogy megakadályozza, nehogy bármi is történjen a területén. Nem azért, hogy elérjen dolgokat, hanem hogy megakadályozza azokat. Nem is biztos, hogy ez olyan távol áll a valóságtól. Csák ugyanis már beiktatásakor is a semmiről beszélt bármiféle program helyett.

Mintha a minisztérium egyszerűen lehúzta volna a rolót, és kivonult volna - foglalta össze 2023 elején az addig elmúlt bő félév tapasztalatait Nagy Zoltán, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) színházi és táncművészeti érdekképviseleti szervezet ügyvezetője a hvg.hu kérdésére. ... Az egyetlen "program", ami megvalósult, a brutális megvonás volt.

Persze ennél is feltűnőbb volt az, amikor szétosztották ezt az 4-ről 6 milliárdosra emelt összeget, melyet a kormány hatalmas sikernek hazudott, hogy már mennyire gátlástalanul és nyilvánvalóan politikai alapon döntenek a támogatásokról.

A genti Krook közkönyvtár link KrookKrant c. lapjának egyik oldalán ezúttal az építészet téma van terítéken. Egy helyi építész mutatja be a könyvtár vonatkozó gyűjteményét, majd a szakterületi állomány néhány adata és könyvajánlók következnek. (Fotók: link ),

Mint Pieter, az építész mondja: a könyvek információi fontosak a jó tervezéshez. Építész vagyok. Néha van olyan feladatom, melyekhez bővítenem kell tudásomat. Az előtanulmányok is néha a könyvtárhoz kötnek. Azt kell mondanom, hogy az itteni gyűjtemény sokoldalúbb, mint az Építészeti Kar könyvtára, a Gentről szóló gyűjtemény pedig lenyűgöző. Bemutatja a városi épületek szerepét a városfejlődésben, így nem kell minden folyóiratra előfizetnem.

Adatok, melyeket tudni kell építészeti gyűjteményünkről:
- 20 db könyvet vihetsz egyszerre magaddal közülük.
- 148 példány érhető el a legnépszerűbb szerző, Peter Zumthor könyveiből; ezek az 1979 és 1997 közötti épületekről és projektekről szólnak.
- 800 építészeti dokumentum van raktárunkban.
- 1600 könyv pedig a szabadpolcon található.
- 5 építőipari trend, amit mindenképpen követned érdemes: kis házak, kollektív lakhatás, hétvégi házak, fenntarthatóság, megfizethető életvitel.

Az oldal többi részét szöveges illetve képes könyvajánló tölti ki. (ref.: MG)

Ha néhány évvel ezelőtt végignéztem volna a könyvespolcomon, az lett volna a benyomásom, hogy az irodalom túlnyomórészt a férfiak felségterülete. Aztán elkezdtem írókurzusokra járni, idővel pedig magam is tartottam ilyeneket, és a nemek aránya már ennek abszolút az ellenkezőjét mutatta. Erre nem is kellett volna rácsodálkoznom, hiszen írtak nők az ókorban, a középkorban és az újkorban is költészetet, szépirodalmat és tényirodalmat egyaránt. És ami talán a legfontosabb: írtak annak ellenére, hogy a nemi előítéletek miatt sokszor hátrányos helyzetből indultak - amit egyesek álnévvel próbáltak kiküszöbölni, és annak ellenére is, hogy nem fértek hozzá az oktatáshoz, nem volt saját jövedelmük, vagy "saját szobájuk", ahogy Virginia Woolf érvelt azonos című esszéjében. És bár ma már a nők többet írnak, sok férfi mégis kerüli az általuk írt könyveket - és ennek hatását pedig társadalmi szinten is érezzük.

A 2023-ban megvásárolt közel 54.000 könyvből álló mintán alapuló kutatás azt mutatja, hogy míg a nők nem válogatnak, és egyaránt olvassák mindkét nem alkotásait, a férfiak túlnyomórészt elutasítják a nők által írt könyveket, méghozzá a férfi szerzők javára. ... A szépirodalmi szerzők közötti bérszakadék egyre nő. A női szerzők átlagkeresete 16,6 százalékkal csökkent az elmúlt öt évben, a nemek közötti bérszakadék pedig ugyanebben az időszakban 33,3-ról 35,7 százalékra nőtt.

A nem szépirodalmi könyvek esetében is hasonló a helyzet: a nők 65 százalékkal nagyobb valószínűséggel olvasnak el egy ellenkező nemű szerzőtől egy nem szépirodalmi könyvet, mint a férfiak.

A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
10 - általános rossz hangulat
10 - egyéb
13 - felettesi nyomás
3 - használók elvárásai
9 - munkatársak nyomása
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu.
Két anonim megjegyzés is érkezett:
- Szerintem egy könyvtár az egyik legnyugisabb munkahely, kíváncsi vagyok, mi lesz a szavazás vége. Számomra a legstresszesebb szituáció, amikor bejön egy ittas vagy drogos személy és be akar iratkozni vagy számítógépet akar használni és nekem kell elküldeni a nem megfelelő állapota miatt. - Név és cím a szerkesztőségben
- A legstresszesebb helyzet, amikor bűnözők, közveszélyes elmebetegek és agresszív emberek tartják terror alatt a könyvtárat. Gyerekeket inzultálnak, fiatal lányokat molesztálnak, munkatársakat támadnak meg. Egyéb stresszhelyzetek eltörpülnek ezek mellett. - Név és cím a szerkesztőségben.

A kapott adatok anapján hagyományosan a felettesi vezetési stílus jelenti a legnagyobb stresszt, a legkisebb pedig az olvasók irányából érkezik. Az utóbbi 10 évből nem lehet trendeket megfogalmazni, kivéve azt, hogy látványosan növekszik a munkatársak közötti feszültség. Ez figyelmeztető jel. A vonatkozó diagram: link . (MG)

Június elején elindult a kecskeméti Katona József Könyvtár webáruháza link , melyben helytörténeti könyveket, helyi szerzők szépirodalmi műveit, hangfelvételeit, játékokat, kötészeti termékeket, folyóiratokat és vegyes témájú használt könyveket kínálnak vásárlásra.

Wordpress alapú honlapjukon a WooCommerce bővítmény segítségével fejlesztették az eladási felületet. Az országban - a szekszárdi Illyés Gyula Könyvtár webshopja link és a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár online áruháza link után - harmadik ilyen kezdeményezés újdonsága, hogy itt már könyvtári programra szóló jegy is vásárolható, bár ritka a könyvtárban a nem ingyenes rendezvény.
Az új webáruház megalapozza, hogy az értékesítés lehetősége szempont legyen a szolgáltatások fejlesztésénél, a könyvtárat, illetve produkcióit kulturális értékként kezelje a társadalom.

A fejlesztést az NKA Könyvtári és Levéltári Kollégiumának Innovatív, új szolgáltatások kidolgozása, gyakorlati bevezetése, fejlesztése című pályázata támogatta.

Használói visszajelzés a közösségi felületen pozitív, a forgalom már a fejlesztés időszakában megindult, az összesítő statisztika az év végén készül el. (Katona Tibor, tájékoztatás vezető)

A Könyvtári Trend/Jelentések kiadvány-sorozat 6. száma - Könyvtári állományadatok - nem sok meglepetéssel szolgál. Kivéve a 6. ábrát: Folyóiratcímek, -féleségek száma adatszolgáltatónként. A 2020-as 83-ról 500-ra növekedett 2022-re. Mint olvasható:

"Az egy adatszolgáltatóra jutó folyóiratcímek száma kisebb ingadozást mutat 2015 és 2020 között. 2015-től 2017-ig emelkedés, 2018-ban visszaesés, majd 2019-re újabb növekedés és újabb kisebb csökkenés látható (6. ábra). Az adatszolgáltatás tartalmában is történt változás, a hibrid folyóiratcímek mennyisége csak 2018 után mutatható ki. Az igazán nagy változás (kiugrás) a számokban 2022-ben tapasztalható. Ennek az oka, hogy néhány nagyobb ellátó könyvtár - így például a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - múlt évben jelezte nagyobb online adatbázisok állományba vételét.
Átlagosan 2015-ben 120-, 2016-ban 121-, 2017-ben 126-, 2018-ban 100-, 2019-ben 134-, 2020-ban 118-, 2021-ben 224-, 2022-ben pedig már 536-féle folyóiratból választhattak a könyvtárhasználók. Ezek nagy része kizárólag digitálisan érhető el. A 2021-es, illetve főként a 2022-es kiugró érték hátterében adatszolgáltatási különbség is áll, mivel voltak olyan könyvtárak, amelyek először ebben az évben szolgáltattak adatot a teljes hálózatukról."

Ha emellett a használati adatokat is odagondoljuk a kép nem ennyire derűs. (Ne feledjük: a Könyvtári Intézet kiadványai csak statisztikai adatokat kínálnak és nem teljesítménymutatókat!) Ugyanis a használat nem növekedett számottevően. Azaz, az egy folyóiratcímre és -féleségre jutó kihasználtság brutálisan csökkent. (MG)

Családbarát munkahely címmel ismerték el a közelmúltban a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárat. A rangos díj elnyeréséről és tevékenységükről Balogné Szabó Anitát, az intézmény közönségkapcsolati vezetőjét kérdezte Hartai Gergely rádiós szerkesztő. Soron következő műsorunkból megtudhatjuk, milyen intézkedéseket vezetett be a könyvtár annak érdekében, hogy a mindennapi életben elégedettek legyenek családos munkavállalóik.

Rugalmas időbeosztás, közös élmények. Programjuk központi része egyebeken kívül a rugalmas munkaidőbeosztás kialakítása, amellyel elsősorban a kisgyermekes kollégáknak kedveznek. Balogné Szabó Anita szerint a közös kirándulások nagyban erősítik kollektívájuk összetartozását, hiszen az együtt átélt élmények hozzák igazán közel egymáshoz az intézmény dolgozóit.

Örömmel értesítjük Önöket, hogy 2024. június 6-ától a Lövölde téren található kölcsönző automata segítségével is kölcsönözhetnek könyveket könyvtárunkból!

Mit kell tudni a lockerről? - A locker - könyvkiadó automata, ami már létező szolgáltatása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak. Eddig a FSZEK Soroksári Könyvtárnak és a FSZEK Körúti Könyvtárnak volt könyvszekrénye, de Budapesten a Lövölde téri locker az első közterületen álló könyvtári könyvszekrény, ami a nap 24 órájában lehetőséget biztosít az olvasóknak arra, hogy a FSZEK Körúti Könyvtárából előjegyzett könyveket átvegyék, illetve, ha van üres boksz olyan könyveket is betehetnek oda, melyeket a Körúti Könyvtárból kölcsönöztek.

Mikortól él a szolgáltatás? - 2024. június 6-tól működik a szolgáltatás a FSZEK Körúti Könyvtárának beiratkozott olvasói számára. Az előjegyzés díja 300 Ft, amit távfizetéssel lehet kiegyenlíteni.

Június 2.-a és 3.-a között idén is megrendezésre került Csongrádon a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája, melyet az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Csemegi Károly Könyvtár közösen szervezett.
A rendezvényen magyarországi, szerbiai, ukrajnai, szlovákiai, romániai, horvátországi és szlovéniai könyvtárosok vettek részt. A magyar könyvtárosok szakmai találkozója ez a két nap, amelynek hatalmas jelentősége van határon innen és túl is.

Bodor Tímea:
- Nekem a csendes könyvek tetszettek a legjobban, ámbár már hallottam, láttam és olvastam is őket. Szerintem azon leszünk, hogy ezek a csendes könyvek a mi könyvtárunkba is eljussanak.
- Engem boldogsággal töltött el, hogy találkozhattam azokkal a csoporttársaimmal, akikkel az ösztöndíjprogramon részt vettem és természetesen új emberekkel is találkozhattam.

Kocskovics Reczai Lilla:
- Nagyon tartalmas volt Nyári Krisztián Így szerettek ők című előadása, amely erkölcsi kérdéseket és elgondolásokat feszegetett ugyan, de számomra mindig izgalmas, ha betekintést nyerhetek egy-egy író, nagy tekintély életébe és döntéseibe, mert így sokkal jobban megérthetem a személyes problémáit, s esetleg azt is, hogy ezek milyen hatással lehettek művei alakulására, egy-egy kedvenc kötet, vagy történet miértjeire.
Emellett érdekes volt hallgatni a kollégákat, akik a vajdasági új könyvtárak létrejöttéről meséltek behatóan, s azt látni, hogy mindannyian hasonló nehézségekkel küszködünk, de mégis elhivatottak és bátrak vagyunk előrelépni, még ha az út rögös is. Mert ezért a szakmáért megéri!

A HVG idén ünnepli fennállásának 45. évfordulóját. Az újság arculatváltását a születésnapra időzítették, így június 6-tól új layoutban és frissített logóval jelenik meg a hetilap. Az új arculat célja, hogy modern, az új témaköröket formailag is támogató megjelenést kapjon a hetilap. A HVG ugyanis a közéleti fókusza mellett a jövőben többet foglalkozik a mesterséges intelligencia témakörével, a befektetési lehetőségek bemutatásával és az életmódtémákkal is.

Utoljára nyolc évvel ezelőtt módosult a HVG megjelenése. "Közel egy évtized után időszerű volt finoman újrahangolni a hetilap dizájnját, hogy az még áttekinthetőbb legyen, a tartalom befogadása könnyebbé váljon a vizuális elemek közötti precízebb súlyozással, az arányok javításával" - fogalmaz Hraschek Dávid, a lap vizuális megújulásáért felelős grafikus-szerkesztője. A modern megjelenés mellett a cikkek újból talpas betűtípust kaptak, és új fontkészletet használ a címekben is a hetilap. Az előző címbetűhöz képest modernebb irányt képviselnek az új címek, miközben stílusában visszakacsint a dizájn a HVG 2016 előtti korszakára.

Mostantól hangsúlyosabban jelenik meg a lapban az online prémium tartalmakat kínáló HVG360 zöld színe is, és ami az egyik legfontosabb változás: a képek nagyobb hangsúlyt kapnak a printben. "A kiváló újságírók, szerkesztők munkája mellett a HVG-nek erőssége a képi világ, remek fotós gárda működik itt, a képszerkesztés is magas színvonalú, ezért nagyobb szerepet kapnak a képek a nyomtatott lapban is" - mondta Hraschek Dávid.

Az arculatváltás részeként a HVG logója is megújult. Pop András, a HVG vizuális világán dolgozó Stereogram vezető tervezője elmondta, hogy az új logó elkészítésekor a vizuális tisztaságra és komolyságra helyezték a hangsúlyt, hogy a következő 10-15 évben is időtálló maradjon. Éppen ezért a logó csak apró pontokon változott, de annál fontosabb, hogy ezentúl ez lesz a HVG tartalmainak egységes jelölése, így az online platformokon is meg fog jelenni.

Folytassuk előző számunk link gondolatát... :
Az egyik oka annak, hogy életünkben oly sok időt töltünk a teljesítményzónában, az, hogy a környezetünkben gyakran szükségtelenül magas a tét. Társadalmi kockázatot hozunk létre egymás számára, még az iskolákban is, ahol pedig éppen a tanulás lenne a cél. Tanácsadóként gyakran látom, hogy a cégek kultúrája a hibátlan végrehajtásra épül, amivel a vezetők a kiváló munkát akarják ösztönözni. De így a dolgozók nem lépnek túl meglévő korlátaikon, nem próbálnak ki új dolgokat, ezért a cégek nem tudnak újítani, fejlődni, és lemaradnak.

Úgy adhatunk teret a növekedésnek, hogy beszélgetni kezdünk egymással, hogy mikor, melyik zónában akarunk lenni. Miben akarunk jobbá válni és hogyan? Mikor akarunk valamit megvalósítani és kiküszöbölni a hibákat? Így tisztázhatjuk, mit tekintünk sikernek, mikor, hogyan tudjuk egymást a legjobban támogatni.

De mi történik, ha olyan közegben vagyunk, ahol mindig magas a tét, és úgy érezzük, nem kezdhetünk bele ilyen beszélgetésekbe (még)? Egyénként még mindig tehetünk három dolgot.
1. Létrehozhatunk a magas tétek tengerében szigeteket, alacsony téttel. Ezek olyan helyek, ahol a hibák következménye kicsi. Találhatunk például egy mentort vagy egy bizalmas kollégát, akivel ötletelgethetünk és a sebezhetőségünket is kimutathatjuk, vagy akár szerepjátékot próbálhatunk ki. Összehívhatunk visszajelzésre fókuszáló megbeszélést, ahogy halad a projekt. Vagy szánhatunk időt olvasásra, videókra vagy online kurzusokra. Ez csak néhány példa.
2. Az elvárásoknak megfelelően végrehajthatunk, teljesíthetünk, de aztán gondolkozhatunk azon, mit csináljunk jobban legközelebb, ahogy Beyoncé is teszi, megfigyelhetjük és felülmúlhatjuk a szakértőket. A megfigyelés, elgondolkodás és kiigazítás a tanulási zóna.
3. Vezetőként csökkenthetjük a tétet mások számára, ha elmondjuk, miben akarunk javulni, kérdezünk, ha valamit nem tudunk, visszajelzést kérünk és megosztjuk a hibáinkat, és hogy mit tanultunk belőlük, hogy mások is nyugodtan cselekedhessenek így.

2024. május 25-én jelent meg a Lakiteleki Újság című kiadvány legfrissebb száma, melynek címlapján egy keretes írásban a június 9-i választás fontosságára hívják fel a figyelmet. Általános választási felhívásnak tűnik elsőre a lap tartalma, de valójában egy kampányújságról van szó, ami világosan kiderül több írásból is. Így írnak az újságban: "Nálunk nincs kihívója az előző testületnek, így az 5. oldalon látható régi ismerősökre szavazhat. Ott található a névsor is, értük nem kell aggódni!", illetve "Csak a béke! Csak a nyugalom! Csak a fejlődés! Csak a Fidesz!".

Első körben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság sajtónyilvántartásához fordultunk, mivel ez egy közhiteles nyilvántartás, ami itt szerepel azt fogadja el minden magyar bíróság valós adatnak. Meglepő módon nem található az adatbázisban a Lakiteleki Újságra vonatkozóan semmilyen adat. Az NMHH kérdésünkre ezt írta: "A Hatóság megállapította, hogy a Lakiteleki Újság című sajtótermék vonatkozásában az utolsó kötelespéldány szolgáltatásra 1998. évben került sor" és ezért "a Lakiteleki Újság című nyomtatott sajtótermék nyilvántartásból való törléséről rendelkezett. Továbbá megállapítottuk, hogy a Lakiteleki Újság című kiadvány vonatkozásában további kötelespéldányok szolgáltatására került sor, utolsó alkalommal 2019. évben." A Hivatal azt is közölte, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy kiadványnak ahhoz, hogy sajtóterméknek nyilvánuljon és bejelentési kötelezettsége legyen a kiadónak:
a) az önálló gazdasági szolgáltatás fogalmi elemnek való megfelelés,
b) a szerkesztői felelősség,
c) a tájékoztatási, szórakoztatási vagy oktatási cél,
d) a nyilvánossághoz történő eljuttatás, mint elsődleges cél.

A Sankoré Madrasa (más néven Sankoré mecset, Sankoré Masjid vagy Sankoré Egyetem) egyike annak a három középkori mecsetnek és tanulási központnak, amelyek a Nyugat-Afrikában fekvő Maliban, azon belül Timbuktuban találhatók. A 14. században alapított Sankoré mecset egészen az 1591-ig virágzott. A mecset medreszévé (azaz iskolává) fejlődött. A "Sankoréi Egyetem" kifejezést néha a Sankoré medresére is alkalmazták, bár nincs bizonyíték olyan központosított oktatási intézményre, mint amilyenre az egyetem kifejezés utal. Ehelyett a mecset fókuszpontként szolgált az egyes tudósok és saját magántanítványai számára, valamint egy olyan helyszín, ahol előadásokat és órákat tartottak.

A Sankoré mecsethez kötődő muszlim tudósok rengeteg könyvet halmoztak fel az egész muszlim világból, aminek következtében Sankoré tanulási és vallási központtá vált. Csúcspontján a mecset volt az iszlám tudósok csoportjának fókuszpontja, akiket nagyra becsültek itthon és külföldön egyaránt.

1526-ban Leo Africanus andalúz diplomata amikor Timbuktuba látogatott, ezt írta: "Számos orvos, bíra, pap és más tudós férfi található itt, akiket királyaik tartanak el. Kéziratok és írott könyvek Észak-Afrikából, amelyek drágábbak, mint bármely más áru." Néhány Sankoré-tudós nagy magánkönyvtárat épített, több mint 1600 kézirattal. Ugyanakkor Timbuktuban nem volt nyilvános vagy egyetemi könyvtár. A kéziratokat helyi diákok másolták. fizetségért. A Timbuktuban írt művek Észak-Afrikába is eljutottak.

Meglepően gyakori, hogy cselekedeteink nem tudatosuló hatásokon múlnak. Például: a nemolvasás, vagy gyenge olvasás mögött (főként gyerekek esetén) nem megfelelő látás rejlik. (Ami mögött akár szegénység is állhat...) Ha tehát tudatosítással és cselekvéssel sikerül kiküszöbölni e kellemetlen helyzetet, a könyvtár is valamivel több olvasót nyerhet.

E szempontból a könyvtár és a látszerész szolgáltató egy csónakban evez, és érdemes elolvasni a szakember tanácsait, szempontjait. (MG)

Melyek a "rossz" szemüveg jelei? Magyarországon az emberek megközelítőleg negyede szemüveges. Látásunk az évek során változik, a leginkább a gyermek- és a fiatalkor között, de később is észrevehetjük, hogy már nem látunk olyan élesen, mint előtte. Esetükben ez azt jelenti, hogy a korábban felírt korrekció (szemüveg vagy kontaktlencse) már nem korrigálja megfelelően a látáshibát, alul- vagy túlkorrigál, így romlik a látás élessége. Fontos azonban tudni, hogy - habár a látásunk nem romlik tovább egy nem megfelelő dioptriájú szemüvegtől - a rossz dioptriaérték kellemetlen tüneteket okozhat és ronthatja az életminőségünket, ezért fontos, hogy ne hagyjuk annyiban a helyzetet!

A rossz szemüveg az alábbi tüneteket okozhatja: ... (folytatás a forráslinken).

- A történeti gondolkodás ismerete egészséges szkepszisre és önálló véleményalkotásra nevel; megnehezíti, hogy manipuláljanak bennünket és hogy bármiféle ideológia rabjaivá váljunk - állítja a professzor. Romsics Ignác szerint hazugságokkal, féligazságokkal és legendákkal nem lehet egy nemzetet segíteni abban, hogy elviselje a sorsát, legújabb, Hérodotosztól Harariig című művében pedig a nyugati történeti gondolkodás korszakait, irányzatait és klasszikusait vizsgálja.

- S hogy minek köszönhető Harari sikere? Részben egyéni hangvételének, merész asszociációinak és provokatív megfogalmazásainak, részben pedig kiváló marketingjének. Kétségtelen: Harari könyve nem segíti az olvasót abban, hogy az emberiség sok ezer éves történetének bármely aspektusáról jól kidolgozott képet alkosson. Arra azonban kiválóan alkalmas, hogy kérdéseket tegyünk fel magunknak, és elgondolkodjunk múltunk, jelenünk és jövőnk alapkérdéseiről, amelyek Hérodotosztól kezdve minden kor minden jelentős történészét foglalkoztatták. Könyvem főcíme ezért utal Hérodotoszra, aki minden történész számára az origó, valamint Hararira, aki napjaink egyik legismertebb és valószínűleg legolvasottabb történésze.

2010 óta, vagyis a Fidesz-kormányok alatt a múlt emlékezetének további átstrukturálása vette kezdetét. Ennek lényege a polgári radikális, agrárszocialista és szociáldemokrata hagyományvilág háttérbe szorítása, illetve elhalványítása, s az annak idején politikai ellenfelüknek számító konzervatív, sőt alkalmanként jobboldali radikális irányzatok rehabilitálása, emblematikus alakjainak előtérbe állítása és példaképpé emelése. A Parlament előtti Kossuth tér átrendezése, és ennek részeként Károlyi Mihály szobrának az eltávolítása...