Megjelent az IFLA "Weak Signals Report"-ja, amely a könyvtári területen érzékelhető, jövőben esetlegesen trenddé váló fejleményeket azonosítja.
A gyenge jelek olyan, egyelőre korlátozott körben megjelenő változások, amelyek hosszabb távon átalakíthatják a szakmát, ezért alkalmasak stratégiai gondolkodás és tervezés megalapozására.
A riport három nagy egységbe rendezi a 24 jelet:

1. Külső jelek (External Signals): Ide tartoznak a tudományos kommunikáció, a piac és a politika felől érkező változások, amelyek alkalmazkodásra késztethetik a könyvtárakat, pl.:
- A publikálás fragmentálódása - különböző kutatási kimenetek eltérő platformokon jelennek meg, ami bonyolítja a gyűjtést és feltárást.
- A nyílt hozzáférés lendületének megtorpanása (open washing), a korlátozóbb licencek visszatérése.
- Az MI-eszközök megjelenése miatti előfizetési díjnövekedés és beszerzési komplexitás.

2. Technológia alkalmazása (Applying Technology): A könyvtárak saját gyakorlatában megjelenő technológiai kísérletek és dilemmák, pl.:
- Automatizálás mint csendes forradalom: hatékonyságjavulás, de bizalomépítési feladatokkal.
- MI-alapú fordítás a szakmai továbbképzésekben, amely csökkentheti a hozzáférési egyenlőtlenségeket.
- A könyvtár mint bizalmi infrastruktúra az MI-korszakban, az MI-műveltség támogatásával.

3. Eltérő működési modellek (Managing Differently): A vezetés, közösségi kapcsolatok és szerepfelfogás átalakulása. Pl.:
- Új vezetési paradigmák, amelyek a kapcsolódásra és együttműködésre épülnek.
- Személyzet nélküli nyitvatartási modellek kísérletei.
- Könyvtárak mint klímaügyi és közösségi mobilizációs központok.

A gyenge jelek tudatos figyelése segíthet a könyvtáraknak abban, hogy időben reagáljanak a környezeti változásokra, teszteljék stratégiáikat, és rugalmasabb, ellenállóbb működést alakítsanak ki. A teljes riport innen letölthető: link . (ref.: ChatGPT, HL)

A brüsszeli Muntpunt közkönyvtár plakátokon és honlapján is link kínálja használóinak a Cinébib filmszolgáltatást használóinak. (A fotókat ld.: link .)
A Cinébib (belga könyvtárak által is használt) profi francia szolgáltatás, amely a közművelődési könyvtárak számára kínálja a legális, intézményi filmnézést és kölcsönzést. Klasszikus B2B2C (business-to-business-to-consumer) modell, ahol közvetítő hidalja át a szakadékot a jogdíjvilág és a végfelhasználó (könyvtárhasználó / olvasó) között. A platform 1500 címet kínál. A választék (arthouse) játékfilmektől, dokumentumfilmeken, ifjúsági filmeken és belga szerzői mozikon át terjed. A streaming platform a könyvtártagok számára ingyenesen is elérhető. A Cinébib lényegében a könyvtárak meglévő DVD-gyűjteményének digitális kiterjesztése.

A Cinébib mögött az ADAV (Ateliers de Diffusion Audiovisuelle) szervezet áll. Franciaország egyik legnagyobb audiovizuális központja, amely kifejezetten a kulturális és oktatási intézmények (könyvtárak, iskolák, múzeumok) kiszolgálására szakosodott. A Cinébib nem egy egyszerű weboldal, hanem egy jogkezelő platform. Az ADAV tárgyal a filmstúdiókkal, forgalmazókkal és producerekkel, megvásárolja tőlük a speciális, "intézményi felhasználásra" jogosító licenceket. A könyvtárak (önkormányzatok vagy megyei tanácsok) éves előfizetési díjat fizetnek a Cinébib-nek. Ez a díj feljogosítja őket arra, hogy a gyűjteményüket digitálisan vagy fizikai hordozón elérhetővé tegyék az olvasóiknak.

A szolgáltatásnak két szintű "ügyfele" van:
1. A közvetlen megrendelő (könyvtár): A könyvtárosok egy professzionális felületet kapnak, ahol válogathatnak a filmek közül, kezelhetik a kölcsönzéseket, és statisztikákat látnak a forgalomról. Ők azok, akik "megrendelik" a szolgáltatást a fenntartójuk (pl. városvezetés) pénzéből.
2. A végfelhasználó (Olvasó/Látogató): A könyvtár beiratkozott tagjai. Ők otthonról, a könyvtári tagságukkal bejelentkezve nézhetik meg a filmeket (VOD - Video on Demand), vagy a könyvtár épületében tartott közösségi vetítéseken vehetnek részt.

Szervezési folyamat: a közkönyvtár szerződik az ADAV-val a Cinébib platform használatára. A Cinébib felületét gyakran összekötik a saját online katalógussal (OPAC).
A könyvtár dönt, mely filmcsomagokat (pl. dokumentumfilmek, gyerekszéria, arthouse mozi stb.) teszi elérhetővé a keretösszegért. Az olvasó ingyen (vagy az olvasójegy részeként) streameli a filmet, a rendszer a pedig elszámolja a jogdíjat. A Cinébib leveszi a könyvtár válláról a jogi felelősséget, biztosítja a szükséges engedélyeket. (összeáll.: Gemini, MG)

A B2B2C (business to business to customer) jelentése: olyan szolgáltatás, melyet egy (üzleti) szolgáltató állít elő egy másik számára, hogy az végfelhasználók számára kínálja.
Könyvtári vonatkozásban lehet pl. egy nemzeti könyvtár, mely robusztus szolgáltatást vásárol egy üzleti vállalkozástól, melyet az érintett ország könyvtárainak (esetleg más szervezeteinek) kínál tovább.

A módszer előnyei:
- Az üzleti szolgáltatás robusztus, széleskörű szolgáltatást kínál profi módon, azaz figyelmét ennek minőségére tudja összpontosítani
- A végfelhasználók irányába a rendszer testreszabott, ugyanis a könyvtárak szoros kapcsolatban állnak használóikkal
- A rendszerben tehát mindkét szolgáltató azt végzi, amiben profi
- Költséghatékony: egy települési könyvtárnak nem kell külön figyelmet fordítania a pl. jogdíjak kezelésére, technikai paraméterek összehangolására, állományépítésre, hiszen ezt egy csomagban megkapja
- A használó így magasabb szintű szolgáltatáshoz jut, mintha a helyi könyvtár végezné el a folyamatot
- Optimális esetben a használónak szolgáltató könyvtár nemcsak honlapján kínálja, hanem discovery rendszerébe (vö.: link ) is integrálja az e-kínálatot.

Az eljárás tőlünk északabbra és nyugatabbra széles körben elterjedt, Magyarországon való terjedése az együttműködés és a stratégiai szemlélet, valamint a hatékonyságra érzékeny polgári öntudat erősödésére vár.

A KIT pillanatnyilag 54 találatot ad a témában. Leginkább filmes, e-könyves, gyerekkönyves, hangoskönyves, sajtós szolgáltatásokra. (MG)

A könyvtári rendszerek fejlesztésénél hosszú ideig főleg a könyvtárosok igényeit vették figyelembe, hiszen a könyvtáros választja a könyvtári rendszert, elsősorban a könyvtári munkafolyamatok megvalósításának módja alapján. Az olvasói keresés másodlagos volt.
A Discovery keresési felület megjelenésével külön termék lett az olvasói kereső, így annak kiválasztása teljesen az olvasói igények alapján történhet a könyvtárakban.

Miben más egy Discovery? Az adatbázis adattartalma túlmutat a helyi állományon: a helyi katalóguson kívül más adatforrások is bekerülhetnek a keresőbe, így egyszerre lehet keresni szinte minden, a könyvtárban fizikailag és online elérhető forrásra.
Ezekben a keresőkben a keresési stratégia is teljesen más:
- Megjelentek a facetták (szűkítési lehetőség, szerű keresés után).
- Egy mezőbe írhatunk be minden keresési szempontot.
- A találati halmazban a relevancia szerinti rendezést kapunk, ami azt jelenti, hogy ha értékesebb mezőben találja meg a rendszer a keresőkifejezést, akkor a találati lista elején szerepel.
(A rankig (azaz: sorba rendező) rendszerek folyamatosan fejlődnek, de az IKR fejlesztők általában titokként kezelik a módszereket. Ha a találati lista túl nagy, akkor a fazetták segítenek, vagyis a keresés után addig szűkíthetjük a találati halmazt, amíg átlátható méretű nem lesz.)
- A facetták használata esetén azokat a szűkítési feltételeket használhatjuk, amelyek szerepelnek a rekordokban, általában azt is látjuk már a szűkítés bekapcsolása előtt, hogy hány rekordban szerepelnek. Így elkerülhetjük az üres találati listához vezető kereséseket.
- A facettás keresés átveszi a böngészés helyét is, akkor is, ha a böngészéssel jobb találatokat érhetnénk el.

A Discovery rendszerek általában nem biztosítják a böngészés lehetőségét, mert az általuk használt indexelési technika nem alkalmas jó böngészési lista előállítására. Ha a Discoveryben lehetne böngészni, akkor azt egy külön relációs adatbázis biztosítaná, mint pl. a mokka.hu.

A Discovery rendszerek azonban nem csak előnyöket hoztak a könyvtáraknak, hanem hátrányokat is: Hogy milyen hátrányokat és mit tehetünk ellenük, arról beszélek majd a Networkshopon tartott előadásomban - Balázs László Róbert. (folyt. köv.)

Mindannyian hallottunk már a randevúzás világában a "vörös zászlókról". Figyelmeztető jelek, pl.: negyven percig beszélnek az exeikről, durván viselkednek a pincérrel, vagy azt mondják, hogy "nem igazán látják értelmét" a kutyáknak. A randevúzás világában ezek olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy kérd a számlát, és menekülj.

De mik a könyvtári szolgáltatástervezés vörös zászlói? - kérdezi Cory Greenwood ausztrál könyvtári tanácsadó.
- Az IFLA 2024-es trendjelentése [a KIT-ben ld.: link ] és a Victoria Állam Közkönyvtárainak 2030 stratégiai keretrendszere szerint a jövő könyvtára nem csupán egy hely, ahol a könyvek élnek - ez egy nagy téttel bíró színtér a mesterséges intelligencia ismeretének, a demokratikus ellenálló képességnek és a radikális közösségi kapcsolatoknak.

A KIT-ben Greenwood által felsorolt 7 vörös zászlóból szemezgetünk:

Kerülöd az 'ijesztő' témákat:
Kerülöd a dezinformációról, a klímaváltozásról vagy az algoritmikus elfogultságról szóló előadások megrendezését, mert félsz attól, hogy politizálással vádolnak. Ragaszkodsz a semlegesség egy olyan definíciójához, amely egyenlő a hallgatással.
S hogy ez miért is jövőképességi gyengeség?
Az IFLA 2024-es trendjelentése rámutat az információszolgáltató rendszerekbe vetett bizalom egyre növekvő csökkenésére, amelyet a politikai polarizáció, a változó tudásgyakorlatok és a szélesedő digitális egyenlőtlenségek táplálnak. Ebben a helyzetben egy olyan könyvtár, amely nem hajlandó kezelni a dezinformációt, nem semleges, hanem hanyag. Nem támogathatod a demokráciát akkor, amikor félsz megvitatni az azt fenyegető veszélyeket.

A megoldás: Nem kell politikai álláspontot képviselned; csak segítened kell az embereket kritikusan gondolkodni. Rendezd meg a fontos beszélgetéseket, vonj be szakértőket, amikor szükséges, és összpontosíts arra, hogy közösségednek megadd az eszközöket a komplex információs tájképek eligazodásához. (ref.: MG)

Az országos (holland) könyvtári szakmai találkozó - a Landelijk Kennisfestival - fő célja a könyvtári szakemberek közötti tudásmegosztás, inspiráció és közös gondolkodás erősítése. Azt tükrözi, hogy a könyvtári szektor ma már társadalmi infrastruktúra, amelynek feladata az állampolgárok támogatása a gyorsan változó világban.

1. A könyvtárak funkciója egyre inkább három nagy terület köré szerveződik: alapkompetenciák (olvasás, nyelv, tanulás), digitális részvétel és médiaműveltség, közösségi és demokratikus részvétel. A könyvtár így "tanulási és társadalmi központ". Nem csupán szolgáltat, hanem aktívan segíti az embereket eligazodni a digitális államban, az információk között és a mindennapi ügyintézésben.
2. A fesztivál - tapasztalatpiac: könyvtárosok konkrét projekteket, módszereket és kudarcokat mutatnak be egymásnak. A lényeg nem a központi irányelvek, hanem az egymástól tanulás. Ez azért fontos, mert a könyvtári innováció helyben születik, de országos hatása lehet, ezért a szektor csak hálózatként tud fejlődni.
3. A társadalmi feladat előtérbe kerül: a könyvtárak egyre inkább közszolgáltatási partnerintézmények: segítenek digitális ügyintézésben, támogatják az alacsony írástudásúakat, részt vesznek oktatási programokban, csökkentik a társadalmi különbségeket. A könyvtár így nem luxus, hanem jóléti infrastruktúra - főként egy digitalizált országban.
4. A szerző fő tanulsága: a könyvtár jövője nem a gyűjtemény méretén múlik, hanem azon, hogy mennyire tud közösségi problémákra válaszolni.

A Landelijk Kennisfestival azt erősíti a szerző, Mark Deckers szerint, hogy a könyvtár tanulási hely, biztonságos közösségi tér, állampolgári támogatórendszer. A szakma fejlődése a hálózati együttműködésen és egymástól tanuláson múlik. (ref.: Copilot, MG)

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

Folytatva Olav Kapperud könyvtári tanácsadóval a Björvika könyvtárban link készült interjúnkat link ...

MG: Hogyan azonosítják a használói kifejezett és ki nem fejezett igényeket?
OK: Természetesen készítünk használói felméréseket, folyamatosan párbeszédben vagyunk. Feljegyezzük dokumentumigényeket és igyekszünk megérteni a tágabb lakossági igényeket.

MG: Van-e igényeket előrejelző rendszerük? Hogyan lehet például csökkenteni a fiatalok lemorzsolódását?
OK: Ez a könyvtár a város különböző részein élő közönség igényeihez igazodik. Szóval érdemes ellátogatni Fubiakra, Furuset városrészben [vö.: link - szerk. ]. Nagyon-nagyon jól tudnak együttműködni a többnyire bevándorlókból álló közösség igényeivel. Sok tapasztalatuk van az ilyen jellegű szolgáltatásokban, több, mint nekünk. Nagyon jól kezelik a kisebb deviáns helyzeteket is a közösségben. A felhasználók száma is kisebb, akikkel nagyon jó kapcsolataik vannak, sokat tudnak róluk.

MG: Ha jól értem, nem használnak automatikus elemzőeszközt.
OK: De; látjuk a használati adatokat természetesen, de ez egy másik dolog. Elérhető a kölcsönzésekből kinyerhető összes adat. Férfiak, nők, gyerekek, használt könyvek... És persze látjuk a hatalmas várólistákat az új könyveknél. Elég jó ismereteink vannak a használat módjáról; mit kölcsönöznek, és hogyan kellene kielégítenünk az igényeiket.

MG: Egy telekomos cég gyakorlatában láttam, hogy a lemorzsolódott ügyfelek tevékenységi mintáját rávetítik az aktuális ügyfélbázisra. Ezzel azonosítani tudják lényegében azokat, akik rövidesen lemondják a szolgáltatást. Őket megkeresik és új megoldást kínálnak nekik.
OK: Ez Norvégiában nem lenne megengedett. Jogszabály tiltja az ilyen adathasználatot, kifejezett hozzájárulás hiányában. Bár sokkal többet megtudhatnánk a felhasználóinkról, de az adatvédelmi törvény miatt nem megengedett. Azt hiszem, ugyanez vonatkozik a többi skandináv országra is. Ezért személyesen kell megkérdeznünk őket, amikor fizikailag jelen vannak. Emellett maximálisan ki kell használnunk a kölcsönzési adatokat. (MG)

Schmöltz Margit - igazgató, Helischer József Városi Könyvtár, Esztergom link - néhány éve találkozott a külföldi példával: könyvtárban elhelyezett tábla, melyen felsorolt tabutémák mellett találhatók meg a vonatkozó katalógusjelzetek (a KIT itt számolt be hasonlóról: link ) és most a saját katalógusukból keresett hasonló tárgyszavakat, és annak alapján javította a jelzetszámokat.
Az eszköz többfunkciós:
- segít a félénkebb olvasóknak a tabufeldolgozásban,
- felhívja a figyelmet azokra a témákra, amelyek sokak számára tabut jelentenek a közösségben, társadalomban,
- pr a könyvtári katalógus számára; észrevétlenül kínál motivációs eszközt a katalógushasználatra.

A Helischer-könyvtárban minap kihelyezett táblával kapcsolatban az igazgató elmondta a KIT-nek, hogy támogatják a tudásmegosztást:
- Ha más könyvtár kéri, szívesen adom, adjuk. Pdf és jpeg-formátumban is megvan, de szövegformátumban is átadom szívesen. Bár szerintem a legjobb, ha mindenki átgondolja, nála mi van ténylegesen az állományban.

Megjegyezte azt is, hogy a táblákat tudatosan félreeső helyre tették, hogy a helyzetből adódó intimitást biztosítani tudják.

A Lesersörvis link (kb.: olvasási szolgáltatás) hasonló könyveket ajánló (ún. readalike) norvég szolgáltatás az irodalom terjesztésére és az olvasás iránt való érdeklődés növelésére. Központi gondolata, hogy jobban megértsük, mit szeretett az olvasó egy könyvben, ily módon javasolhatunk hasonló olvasmányokat. Az uppsalai Stenhagen Könyvtár az elmúlt évben kísérleti jelleggel dolgozott ezzel a módszerrel.

A Digiteket olvasási kalauzát link is segítségül hívják, ahol egy könyv jellemzői alapján hasonló olvasmányokra kapnak javaslatot. Aktívan kínálják a szolgáltatást olyan helyzetekben, mint a hosszú előjegyzési várakozás, amikor a kért könyv nincs raktáron, és összekapcsolják a "bestsellereket" a hasonló olvasmányokkal.

A Digiteket kalauz alapján a Stenhagen Könyvtár tippeket gyűjtött össze a munka elkezdéséhez:
- Készítsenek a könyvtárosok közös listát a könyvtárban népszerű könyvekről. Ne toplistát, hanem olyan könyveket, amelyek állandóan magas forgalmúak, és sokan szeretnek. Gyorsolvasással olvassák el azokat a könyveket, amelyeket nem ismernek.
- Hozzanak létre fórumot a munkatársi csoporton belül, hogy megosszák egymással az új könyvekkel kapcsolatos ismereteiket.
Azért tesztelték a kalauzt, mert sok látogató nem tudja, hogy segítségére lehet könyvek kereséséhez. Félhetnek attól, hogy butának fogják érezni magukat, vagy hogy az alkalmazottak idejét pazarolják. A Lesersörvis fontos része, hogy tájékoztassa a látogatókat arról, hogy örömmel adnak olvasmányjavaslatokat. Nem a tökéletes könyv megtalálásáról van szó, hanem a lehetséges javaslatok megosztásáról. (Ref.: Aux Eliza)

"Kedves Barátunk! Minden idők egyik legismertebb történelmi krimijével és egy rendkívüli író és tudós életművével folytatódik a Nem rossz könyvek klubja. Umberto Eco egyszerre volt a szemiotika professzora, mellette pedig a múlt század második felének egyik legsikeresebb európai regényírója. Élő eseményünkön a XIV. századi apátságban játszódó detektívtörténet, A rózsa neve felől indulva fogunk vendégeinkkel kalandozni Eco életművében: velünk lesz Barna Imre író és műfordító, Eco életművének fordítója, és Klaniczay Gábor történész.

A Nem rossz könyvek következő élő eseményét a Bartók Béla úti Hadik Kávéházban tartjuk.
A podcastfelvétel 11-kor kezdődik, de már 10-től várunk mindenkit, aki egy kávé vagy szombati brunch mellett hangolódna a beszélgetésre." - írja a Qubit szerkesztősége, saját belső körének.

Úgy tűnik, a tagoknak 4500, másoknak 5000 Ft-os belépőjegy nem tűnik kevésnek. De ha mellé tesszük a Telex Olvasóklub hasonló, de beszélgetős budapesti rendezvényét Nyáry Krisztiánnal - pl. Telex Olvasóklub #9, Illyés Gyula: Puszták népe (2026.02.19. 18:00) 7500-ért, akkor nem tűnik magasnak az összeg. Az eseményen az előadó lényegében elővezette a témát, utána pedig beszélgetés következett, melyet a szerkesztőség megbízottja, a résztvevők és az előadó együtt vezettek.

Kérdés lehet, hogy egy közkönyvtár be tud-e kapcsolódni a trendbe? És egyáltalán: miben más, mint egy ingyenes könyvtári író-olvasó találkozó? Szóba jöhet:
- Budapesten nagyobb lehet a szórványos érdeklődők koncentrációja, vidéken már jóval kisebb a célcsoport.
- A könyvtárimázs nem az olyan menő környezet.
- A könyvtár küldetése a fizetni nem tudó közösségnek is szól, sőt, nekik használ leginkább.
- Összeegyeztethető-e az exkluzivitás és a térítésnélküliség - ha a célcsoport részben a "nemesség kötelez" érzésre hajt?

Néhány hete hívtuk fel a figyelmet: Olvasási trendek 2025-'26: Mire számíthatnak a könyvtárak? 2. Közöségek, klubok (MG)

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

Sajnos tévesen tettük fel a múlt heti KIT-kérdést, és ezért nem leglepő, hogy torz válaszokat kaptunk - s ennek lehetőségére több olvasónk - Csabay Károly és Szabó Eszter is felhívta a figyelmet. Köszönjük! A tévedés miatt a kérdést nem értékeljük most, hanem ismét, javítva-kiegészítve feltesszük, immár a teljes válaszadási lehetőséggel. (MG)

Szabó Eszter: - Hiányoltuk (férjem és én), hogy nincs "egyéb, megírom..." választási lehetőség.
- Egy könyvtárosnak alapból "kritikus/kritikai gondolkodónak" kellene lennie, mert ha nem az, akkor hogyan nevel pl. kritikus gondolkodásra, információs, mi több, MI műveltségre bárkit is? A kritikus hozzáállás visz leginkább előre. Más kérdés, mennyire kedvez ennek a mindenkori könyvtári menedzsment.
- A "Hol igen, hol nem" opciót választottam, mert talán ez felel meg leginkább a hazai könyvtári gyakorlatban megélt tapasztalataimnak. Volt főnököm, aki már azt is megtorolta, hogy kritikusan kérdezni (!) mertem egy összmunkatársi értekezleten az akkori intézményvezetőtől. Máshol viszont még a rugalmas, nekem és a kollégáknak leginkább megfelelő munkarendet is innovációként értékelte az igazgató, mert meg lehetett győzni őt arról, hogy a dokumentumoknak teljesen mindegy, hogy mikor (hánytól hány óráig) dolgozzák fel őket, mikor épül a katalógus vagy egy adatbázis. A könyvtárunk viszont késő estig nyitva tartott, mert erre volt igény.
- Sok múlik a főnök(ök) hozzáállásán. Az "Igen, az erőviszonyok függvényében" opción ilyesmit értesz, vagy valami mást is?
- Végül a könyvtáros legyen együttműködő, tudjon csapatban is dolgozni, de ne a kritikus/kritikai gondolkodás helyett! Erre jó példa (megtörtént eset!) az a polgári szolgálatos férfi, aki innovatív módon átpakolta a könyveket a könyvtár egyik távoli raktárában, hogy - szerinte - könnyebben megtalálhatók legyenek. Ám ez csak úgy derült ki, hogy a raktáros, amikor kiment a könyvekért, nem lelte azokat. A képzőművészeti sorozatok kiemelése a raktári rendből mégis jó ötletnek bizonyult, mert a szabadpolcos olvasótérben örültek ennek a használók. Az efféle "akciókról" viszont jó, ha mindenki tud - és ez a tájékoztatás már együttműködés kérdése is.

- ... egy hátrányos helyzetű közösségben élő ember digitális köre szinte ugyanaz, mint a fizikai köre, ezért kevesebb lehetőséget tud kiaknázni, mint az, akinek szélesebb a társas hálója.
- A dezinformáció kapcsán (...) elkezdtek olyan tartalmakat is annak minősíteni, amelyek egyszerűen csak kényelmetlenek voltak számukra.
- Sokkal könnyebb azt mondani, hogy a közösségi média természete miatt nehéz eligazodni, mint azt, hogy időt kell szánnom a gondolkodásra...
- Sokkal valósabb aggodalom az, hogy más emberek, akik ügyesebben használják ezeket az eszközöket, elvehetik a munkánk egy részét. Vagy hogy éppen azt a feladatot, amit szeretünk a munkánkban, gépek végzik majd el helyettünk.

Azt is tudjuk, hogy túl sokat dolgozunk, ezért aligha a munkánkat féltjük valójában, hanem a megélhetésünket. Ha például valaki jó újságíró, a mesterséges intelligencia segítségével akár tízszer annyi cikket is tud írni. De mit kezdjen ezzel? Írjon ő is tízszer annyit, és dolgozzon sokkal többet, vagy írjon kevesebbet, de olyat, ami nagyon különbözik attól, amit az AI készít? Esetleg dolgozzon együtt az AI-jal, és ugyanannyi cikket írjon, csak más módon? Ezek már üzleti modellt érintő kérdések is.

A tapasztalat az, hogy a mesterséges intelligencia nem teljes munkaköröket vesz el, hanem részfeladatokat. Ez függ attól, hogyan dolgozunk, és milyen a cég belső kultúrája. Az újságírásnál maradva: fordítás, leiratozás, ötletelés, inspiráció, lektorálás, mind részei lehetnek ennek a munkának. Ezeket könnyen átveszi a gép, az egész munkafolyamatot azonban nem éri meg kiszervezni, mert ha mindent gép végez, akkor a tartalom elértéktelenedik. A gép bármennyi tartalmat tud gyártani, de pont a mennyiség miatt csökken az értéke is. Szóval most inkább az a nagy kérdés, hogy ki hogyan tudja megőrizni a munkájában azt, amit szeret, hogyan tudja elérni, hogy ne keressen kevesebbet, és hogyan marad kevésbé cserélhető a munkahelyén. A jövőben azoknak az embereknek nő meg az értéke, akik cselekedni akarnak, akik kíváncsiak, és akik gondolkodnak. Mostantól nem elég az üres beszéd, a megoldó érték számít.

A nagy múltú Revoe Könyvtár (UK) link nagyon szegény, hosszú távú munkanélküliséggel és mentális egészségügyi problémákkal sújtott kerületben található, ahol a férfiak várható élettartama mindössze 68 év. A helyi közösség tapasztalata szerint a könyvtárnak nagyobb hatása van, sőt, ez az ország egyik leginkább költséghatékony és befolyásos könyvtára.

A könyvtár értékének további bizonyítékai:
- A Revoe Könyvtár évente kb. 9,5 millió font társadalmi értéket teremt.
- Minden befektetett 1 font közel 70 fontnyi megtérülést hoz a közösség számára.

A könyvtár a Nemzeti Egészségügyi és Gondozási Kutatóintézet (NIHR) finanszírozásával a Blackpool Researching Together Seeds Funding Scheme program link keretében kutatást folytatott. A Kelet-angliai Egyetem közgazdászai által kidolgozott EVOLS (Economic Value of Libraries) eszközt link adaptálja, hogy segítsen a közkönyvtáraknak számszerűsíteni társadalmi és gazdasági értéküket.
Kutatásukban az SROI (Social Return on Investment) módszert alkalmazza. Emellett még becslésekre támaszkodott, hogy megállapítsa a szolgáltatások pénzbeli értékét és az egyéb közszolgáltatások számára teremtett megtakarításokat.
Ezen kívül fókuszcsoportos kutatást és felméréseket is végeztek, hogy véleményeket gyűjtsenek azoktól, akik használják a könyvtár által kínált szolgáltatásokat.

A jelentésben a jövőre vonatkozó ajánlásokat is megfogalmaztak, pl.:
- a személyzetbe való fokozott beruházás szükséges,
- hosszabb nyitvatartási idő kell,
- partnerségek erősítése a helyi népegészségügyi szolgálattal (NHS) és az önkormányzati szolgáltatásokkal,
- több digitális támogatás (az egyéni segítségnyújtástól a tematikus, speciális foglalkozásokig),
- mentális egészségügyi és kreatív programok bővítése,
- alulreprezentált csoportok megújult elérése. (Ref.: Copilot ; Szabó Eszter)

Library of things / dolgok könyvtára... Erre mutat a célcsoportnak megfelelően reels videós példát a Los Angeles Közkönyvtára. Mint írják: "Fedezd fel a madármegfigyelés örömét! Kölcsönözz egy madármegfigyelő hátizsákot bármelyik West Valley-i fiókkönyvtárunkból. Ez a program a San Fernando Valley Audubon Társaság nagylelkű támogatásának köszönhető."

A kölcsönzési csomag tartalma többek között: hátizsák, a helyi madarakról szóló képes szakkönyv, távcső, madármegfigyelő jegyzetfüzet, melyhez olvasójegy birtokában lehet hozzájutni.

A videóban elhangzik: a szolgáltatás hozzájárulhat a madármegfigyelési tevékenység terjedéséhez is (amely nyilván összetettebb szemlélet, mint a már ismert kutyabarát könyvtár megközelítés).

A példa egyúttal az intézmények falait ledöntő - vagy azokat átjárhatóvá tevő - projektnek is kiváló. Nem beszélve a könyvtár arculatának innovativitására helyezi a hangsúlyt. (MG)

Az amerikai képviselőház jobboldali csoportja olyan szövetségi törvényjavaslatot nyújtott be, amely tág felhatalmazást adna a cenzoroknak az iskolai és könyvtári állományok ritkítására. A célkeresztben elsősorban az LMBTQ-tematikájú művek és a transznemű közösségek állnak.

Újabb szintet lépett a kultúrharc az Egyesült Államokban, miután a héten benyújtották a 7661. számú képviselőházi határozatot, amely szövetségi szinten eszkalálná a könyvek elleni jobboldali támadássorozatot. Bár a törvény egyelőre csak a szövetségi oktatási támogatásban részesülő intézményeket érintené, a szakértők attól tartanak, hogy a cenzúra dinamikája miatt a korlátozás gyorsan kiterjedhet minden állami fenntartású könyvtárra is - írja a Lithub.

A törvényjavaslatot az előterjesztők eufemisztikusan a Gyermekek szexualizálásának megállításáról szóló törvénynek nevezték el. A gyakorlatban a jogszabály megtiltaná a pénzeszközök felhasználását 18 év alatti gyermekeknek szóló, szexuális irányultságú anyagokat tartalmazó programok vagy tevékenységek fejlesztésére, megvalósítására, elősegítésére, üzemeltetésére vagy népszerűsítésére, illetve irodalom vagy egyéb anyagok biztosítására vagy népszerűsítésére.

A Reuters azt írja, hogy a szabályozás különösen veszélyes eleme a tág megfogalmazás, hiszen a tiltott kategóriába sorolna minden olyan művet, amely a nemi diszfóriával vagy a transzneműséggel foglalkozik. Ezzel párhuzamosan a törvény a könyveken túlmutatva a "trágár vagy buja táncokat" is célba veszi, ami egyértelmű kísérlet a republikánusok által régóta támadott drag felolvasóestek országos ellehetetlenítésére.

A szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár egy ideje dolgozik azon, hogy az épület melletti, évek alatt kissé kikopott zöld sávból egy barátságos, zöld közösségi teret alakítson ki. Egy olyan helyet, ahol az ember meg tud állni egy pillanatra, leülni egy könyvvel, vagy csak csendben megpihenni. A projektre pályázatot nyújtottak be, de végül nem kapták meg a támogatást.

Itt kerültünk mi a képbe: Úgy döntöttünk, hogy a megvalósulás érdekében 500.000 Ft-tal hozzájárulunk a park egy részének kialakításához. A tervek szerint egy kislevelű hárs kerül a területre, mellette pedig cserjék és évelő növények, hogy a most még kissé kopár sávból idővel valódi kis zöld liget alakulhasson ki. Az ilyen jellegű kezdeményezések egyébként nem állnak messze tőlünk. Az elmúlt években több hasonló faültetésben vettünk részt: ültettünk őshonos gyümölcsfákat Dombfalván, segítettünk egy ehető kert kialakításában a BMSZKI-nál, és volt már olyan alkalom is, amikor Önökkel együtt ültettünk fákat Budapesten az ELTE Vezér úti Kollégiuma előtt.

Most ismét szeretnénk egy ilyen közös alkalmat, egy közösségi ültetést, és nagyon örülnénk, ha Ön is velünk tartana. Az ilyen alkalmak mindig különlegesek számunkra. A boltban sokszor csak pár perc jut beszélgetésre, miközben mindenki siet. Ilyenkor viszont van idő nyugodtan találkozni, beszélgetni, és közben együtt csinálni valami jót.

A tervek szerint az ültetés 2026. március 14-én délelőtt 10 órakor kezdődik Szentendrén, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárnál, és néhány órás, kötetlen közös munkára számítunk.
Cím: 2000 Szentendre, Pátriarka u. 7. - Én ott leszek. És nagyon örülnénk, ha Ön is.
Részletek és regisztráció az alábbi linken: link

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gasztrománia sorozatuk következő részében megtudhatják Megéri-e otthon sajtot készíteni? A kóstolóval egybekötött ismeretterjesztő előadást Kriskó Ádám József, a Kriskó Sajtműhely tulajdonosának előadásában hallhatjuk március 12-én (csütörtök) 17 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtár, 2. emeleti rendezvénytermében (9021 Győr, Baross Gábor út 4.).

A részvétel ingyenes, de a férőhelyek korlátozottak, ezért regisztrációhoz kötött!

Klasszikus tapasztalat: gyakran a hagyományőrzést leplező "ez azért nem megy, mert..." jelenik meg az innovatív "hogyan lehetne az, hogy..." hozzáállás helyett. Nyilván lehet erősség a hagyományőrzés, ám talán még izgalmasabb a hagyomány forrásának - a küldetésnek - felkutatása és az adott helyzetre adaptálása. A hagyományőrzés így nemritkán az inkompetencia, mindenféle változástól való félelem palástolásának eszköze. Oka az az értelmiségellenes attitűd, hogy "még a mostani rossz is elviselhető, csak ne kelljen erőfeszítést tennem". Nézzük a helyzetet orvostudományi példával. (MG)

"Marty Makary szerint egy-egy orvosi dogma fennmaradásáért nem az emberi rosszindulat, sokkal inkább a lustaság felelős: "Az emberi agy kiszámíthatóan lusta, ha arra kerül sor, hogy olyan új információt fogadjon be, amely ellentmond a régi információinak." Úgy véli, tudat alatt így kerüljük azt a lelki-szellemi krízishelyzetet, hogy egyidejűleg két, egymásnak ellentmondó eszmével kell azonosulni. Emellett persze a paternalizmus szerepe sem elhanyagolható, elég arra gondolni, hogy az amerikai orvostársadalom 1976-ig ellenállt annak, hogy a nők maguk végezhessék el a saját terhességi tesztjüket. Az orvosok azzal érveltek, hogy nem kezelhetik önállóan ezt az információt. Azóta bebizonyosodott, valahogy csak megbirkóznak vele.

A szerző friss, Vakfoltok c. könyvéről szóló cikk három példát vet fel: - Mi a közös a mogyoróallergiában, a változókori hormonpótlásban és a tojásban? Az, hogy mindegyik "áldozatául esett" az orvosi dogmáknak. Megkérdőjelezhetetlennek tartott nézetek terjedtek el velük kapcsolatban, amelyek évtizedekre meghatározták az orvosi és a közgondolkozást. Csakhogy később tudományos kutatások sora bizonyította be, hogy a korábbi nézetek tévesek, és a nemrég még kötelező érvényűnek tekintett igazságok megdőltek. Mégis a mai napig sokan - orvosok és páciensek egyaránt - kitartanak a korábbi dogma mellett, akár a saját egészségük kárára is.

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan napirenden voltak a közbeszédben az oktatás problémái, és sokan az oktatási rendszer összeomlását vizionálják. Lannert Judit oktatáskutató szerint azonban ez nem látványosan, egyik pillanatról a másikra fog megtörténni.

- Törley Katalin szerint (...) a kormány nem folytatott érdemi párbeszédet a szakmával, hanem erőből akarta átvinni az elképzeléseit. Ráadásul azóta sem jellemző, hogy érintetteket vonnának be az oktatási rendszert érintő döntésekbe.
- Lannert Judit szerint "az oktatás mostohagyerek, amit beraktak a sarokba. Az alapvető elvárás a fideszes oktatáspolitikusokkal szemben, hogy béke legyen, ne engedjék a problémákat felszínre kerülni, és ezt a maguk faék egyszerűségű módján akarják elérni".

"Mérethatékony iskolarendszerre lenne szükség, ami olyan változásokkal járna, ami politikai kockázatot jelentene az aktuális hatalom számára. Emiatt lehetetlen erről szakmai vitát folytatni, mert rögtön politikai területre érünk."

A szakemberek szerint a jól működő oktatási rendszer egyik legnagyobb gátja a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány. Nem szakemberek hozzák a döntéseket, és nincs valódi politikai szándék arra, hogy 21. századi iskolarendszert hozzanak létre. Egy ilyen szisztéma megváltoztatása rengeteg pénz és idő, nem lehet gyorsan látványos eredményeket felmutatni, ezért a pillanatot uralni akaró politikusok nem érdekeltek egy hosszútávú reform elindításában.

A KIT-ben többször volt téma a dezinformáció kezelése, azaz könyvtári segítség az információs kritikus kezelésében. Pl.:
- Goebbels 6 pontja: link
- Manipulációs eszközök: link
- Geraszimov-hadművelet: link
Amiről még nem volt szó: hamis zászlós hadművelet. Jelentése: a művelet a legtöbb esetben az adott hatalom saját emberei/erőforrásai/országa elleni önmerényletével valósul meg, amelynek célja a számára ellenséges és/vagy értékes terület eredetileg illegitim megtámadására és/vagy megszállására, illetve már folyó harcokba való mesterséges beavatkozásra való ok (Casus Belli) megszerzése, vagy hogy országában eredetileg elfogadtathatatlan diktatórikus intézkedéseket szükségszerű biztonsági intézkedéseknek titulálva legitimálhasson. "Adnom kell egy propaganda-okot a háború megindítására; akár elfogadható, akár nem. A győztesen úgysem kérik számon, hogy vajon igazat mondott-e." - Adolf Hitler, 1939.

"Több európai nemzetbiztonsági forrás is arról tájékoztatott, hogy a Kreml egy politikai szakértőkből álló csapatot bízott meg azzal, hogy beavatkozzon a 2026 áprilisában Magyarországon tartandó választásokba. Forrásaim szerint a cél egyértelmű: Orbán Viktor hatalmának megőrzése. A Kreml által Magyarország ügyeinek kezelésével megbízott személy Szergej Kirijenko, Putyin első helyettese és Oroszország teljes bel- és külpolitikai befolyási infrastruktúrájának megalkotója." (idézi a VSquare-ből: Buda Péter)

Frész Ferenc a magyar kibervédelmi központ korábbi vezetője (vö.: link ) példaként említi a Magyar Péter és Iványi Gábor elleni, pedofília-váddal operáló kampányt, amely mögött bizonyítottan orosz módszertan állt. ... Frész Ferenc több lehetséges eszkalációs forgatókönyvet vázol fel a választásig. Az egyik egy mesterségesen gerjesztett "békeválság", amelynek során a Kreml az energiaellátás (például a Barátság kőolajvezeték) technikai korlátozásával fokozza a félelmeket, majd egy látványos orosz "engedménnyel" a magyar kormány diplomáciai sikerét hirdeti. Egy másik forgatókönyv szerint hamis zászlós műveletekkel, például kritikus infrastruktúra elleni kibertámadásokkal vagy bombafenyegetésekkel vádolnának meg ukrán ügynököket, hiteltelenítve a "háborúpártinak" bélyegzett ellenzéket. (Szeretlek Magyarország)

A Perplexity bemutatta a Computer elnevezésű új eszközét. A felhasználó feladatokat rendelhet hozzá, a Computer pedig, különböző ágenseket egyidejűleg futtatva oldja meg őket. Az eszköz, amely egyelőre a Perplexity Max előfizetők számára érhető el, a cég szerint egész munkafolyamatokat hoz létre és koordinál, és futtat, órákon, de akár hónapokon át - adja hírül az Ars Technica.

Az ötlet az, hogy a felhasználó leír egy konkrét feladatot, illetve elvárt eredményt - például "tervezz meg és bonyolíts le egy helyi digitális marketing kampányt az éttermemnek", vagy "készíts Android-alkalmazást, amely egy bizonyos fajta kutatás elvégzésében támogatja a munkámat" -, a Computer kitalálja az ehhez szükséges részfeladatokat, ha kell, több ágensnek osztja szét ezeket, és olyan modelleket futtat, amelyeket a Perplexity a legalkalmasabbnak tart az adott feladatokhoz.

Az alapmotor jelenleg az Anthropic Claude Opus 4.6-ot futtatja, a Geminit mélyreható kutatásokhoz, a Nano Banana-t képalkotáshoz, a Veo 3.1-et videó készítéshez használja. A Grok-ot olyan könnyebb feladatokhoz, ahol a sebesség fontos, a ChatGPT 5.2-t pedig hosszabb és szélesebb merítésű keresésekhez. "Minden feladat izolált környezetben fut, hozzáféréssel egy fájlrendszerhez, egy böngészőhöz és a tényleges eszközintegrációkhoz" - mondja a Perplexity.

A koncepció annyiban nem új, hogy a felhasználók eddig is különféle modelleket használtak, a képességek alapján konkrét feladatokhoz igazítva, miközben például az MCP (Model Context Protocol) segítségével biztosították a hozzáférést a saját gépeiken lévő adatokhoz és alkalmazásokhoz. A Perplexity Computer esetében a cél ugyanez, de a megközelítés más: az egyes AI-ágensek testreszabott modelleket futtatnak, hogy a feladatokat végrehajtsák, bevonva saját fájlokat, szolgáltatásokat és alkalmazásokat.

Több mint 1600 digitalizált hangfelvétellel bővült az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) megújult Hangtár szolgáltatása. Az ingyenesen elérhető online gyűjteményben jelenleg több mint kétezer gramofonlemez közel négyezer felvétele hallgatható meg. Az öt éve indult OSZK Hangtár link idei fejlesztésének köszönhetően a Színháztörténeti és Zeneműtár gazdag gramofonlemez-gyűjteményéből már több mint 1600 digitalizált hangfelvétel vált ingyenesen elérhetővé. A bővítés nemcsak a hanganyagok számát növelte jelentősen, hanem a felhasználói felület és az arculat is megújult, valamint új keresési lehetőségek segítik a gyűjteményben való eligazodást.

Az újonnan közzétett anyag műfajok széles körét öleli fel: a szórakoztató zene mellett népzenei felvételek, klasszikus művek, valamint opera- és operettrészletek is szerepelnek a kínálatban. A felvételek között megtalálhatók Charles Gounod, Richard Wagner, Giuseppe Verdi és Giacomo Puccini operáinak áriái, Wolfgang Amadeus Mozart és Franz Schubert kompozíciói. A magyarok közül Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Hubay Jenő művei, valamint Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Zerkovitz Béla operettrészletei.

A tájékoztatás szerint az újonnan közzétett felvételek jelentős része Liszt Ferenchez kapcsolódik, akinek 2026-ban kettős jubileumára: születésének 215. és halálának 140. évfordulójára emlékezünk. A hanganyagok közül kiemelt jelentőségű az a sorozat, amely az 1928-1929-ben, Klebelsberg Kunó kezdeményezésére megvalósult, úgynevezett "gramofonakció" néven ismert programhoz kapcsolódik. A reprezentatív válogatásban nemzeti imák, történelmi énekek (Himnusz, Szózat, Magyar hiszekegy, Rákóczi-induló) mellett magyar népdalok hallhatók Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László és Dohnányi Ernő feldolgozásában, a korszak legjelentősebb magyar előadóművészei - például Palló Imre, Bartók Béla, az Operaház zenekara - előadásában. Mint kiemelték, számos zeneműből ekkor készült az első hangfelvétel: Kodály 1926-ban bemutatott Háry János című daljátékának részleteit az ősbemutató előadóival örökítette meg a hanglemez.

A kulturális örökség közös európai adattere az Európai Bizottság egyik kiemelt kezdeményezése. Innovatív technikai infrastruktúrával, gazdag eszközkészlettel, szabványokkal és keretrendszerekkel, valamint egy dinamikus és együttműködésen alapuló közösséggel teszi lehetővé a kulturális örökség adatainak nyílt és megbízható megosztását Európa-szerte.

A Europeana Kezdeményezés által vezetett adattér link lehetővé teszi a kulturális örökség intézményeinek és az Európai Unió tagállamainak, hogy elfogadják és előmozdítsák a digitális átalakulást. A Digitális Európa Program (DIGITAL Europe Programme) által finanszírozott 14 interoperábilis közös európai adattér egyikeként központi szerepet játszik Európa azon törekvésében, hogy egy virágzó, adatközpontú társadalmat építsen ki.