Önműködő porszívó, önvezető autó, szervezeti és ágazati szimuláció döntéshozatalhoz... Mindezek a MI használatának különböző szintjei. A programozott ágensek - ügynökök - érzékelnek, "gondolkodnak" és "cselekednek" és "tanulnak". A robotporszívó persze e láncolat elején (mint reaktív ágens), a lehetséges könyvtárágazati döntéshozó pedig a végén (deliberatív ágensként is). Az utóbbiak előnye a tervezési képesség, ami persze meglehetősen számításigényes.

Az ABS (ágens alapú modellezés) a rendszereket - pl. a könyvtárügy irányítása - autonóm ágensek közötti kapcsolatok, információátadás és tanulás rendszerében értelmezi. Azaz: lehet egy ágense a szabályozásnak, a társadalmi oktatási igények, a szociális ügyek stb. képviselőjének, a könyvtárak működési feltételeinek biztosítójának, és ezek - pozícióik szerint információt gyűjtve, a valós életet tanulásuk során egyre jobban szimulálva hoznak döntéseket. Mivel hálózatot alkotnak a különböző feladatokkal megbízott, önálló ügynökök, ezért többféle megközelítésük többszempontúvá és robusztusabbá teszik a rendszert. Az ilyen ABM-alapú MAS - multi-ágens - rendszerek nem maguk alakítják a valós világ történéseit, hanem várható helyzeteket szimulálnak, következményeket mérnek fel és döntésekre tesznek javaslatokat, melyeket a felelős szakemberek mérlegelnek.

A rendszerek tervezéséhez figyelembe veszik a szakterület kommunikációs protokolljait, koordinációs mechanizmusait és a konfliktuskezelési stratégiákat. A rendszerek működtetése során pedig számolnak a felelősség kérdésével, szabályozzák az adatvédelmet, felhasználói jogokat, kezelik a kezelik az esetleges elfogultságokat. Figyelembe veszik a munkaerőpiacra gyakorolt hatásokat, valamint beépítik az átláthatóság és a minél jobb értelmezhetőség eszközeit.

A könyvtárügyi ágazati irányításra optimalizált MAS-rendszer tervezése elkezdődött. A kezdeményezés pilot rendszer lehet mind a hazai, mind a külföldi ágazati irányítási rendszereket illetően. (összeáll.: MG)

Nemzeti bibliográfia, tárgyszavazás, központi szolgáltatások lehetősége. A témával foglalkozó kollégák véleményét várjuk, bármilyen könyvtártípusból. Az anonim kérdőív link kitöltése 2-3 percet vesz igénybe. Az eredmények a KIT-ben lesznek olvashatók, illetve egyes részek a vándorgyűlési B2B2C előadásban is elő fognak kerülni.

Ha tehát ha a témával foglalkozóként kitöltöd link , viszontláthatod és hasonlíthatod a többi kolléga sommázott véleményét is a témában.

Hogyan járulnak hozzá a közkönyvtári programok és szolgáltatások a társadalmi tőke (social capital) és a társadalmi bizalom építéséhez? A norvég Ragnar Audunson és Sunniva Evjen a társadalmi infrastruktúrát használják keretrendszerként, amely szerint a fizikai terek határozzák meg, hogyan és mennyi interakció jön létre az emberek között.

A könyvtár "alacsony intenzitású" találkozóhely. Legfontosabb ereje a semlegességében rejlik. Olyan tér, ahol a különböző társadalmi csoportok tagjai anélkül tartózkodhatnak egymás mellett, hogy közvetlen interakcióra kényszerülnének, mégis észlelik egymást, és ez növeli az általános társadalmi toleranciát.
Programtípusok és hatásmechanizmusok:
- Magas intenzitású programok: Ilyenek a nyelvtanfolyamok, olvasókörök vagy integrációs workshopok. Ezek erősítik az egyének közötti kötődést (bonding) és a bizalmat.
- Alacsony intenzitású szolgáltatások: A hagyományos kölcsönzés vagy az újságolvasó tér. Ezek a "gyenge kötések" (weak ties) fenntartásáért felelősek, amelyek a társadalmi kohézió szempontjából kritikusak.
A könyvtárba vetett magas közbizalom "átvándorol" az ott tartózkodó emberekbe is. Ha megbízom az intézményben, nagyobb eséllyel fogok megbízni az ott találkozó idegenekben is. A könyvtár tehát több, mint kölcsönzőhely: tudományos érvek által láthatja fenntartó, hogy a könyvtár fenntartása nem kulturális luxus, hanem biztonságpolitikai és társadalmi befektetés.

A könyvtári terek kialakításakor tehát nemcsak a könyvek tárolására, hanem az "észrevétlen" találkozások elősegítésére is törekedni kell (pl. kávézósarkok, közösségi asztalok felállításával).
A könyvtár integrációs szerepe abban is megjelenik, hogy a bevándorlók vagy hátrányos helyzetűek számára az első számú "belépési pont" a többségi társadalomba, ahol biztonságos keretek között tanulhatják meg a közösségi normákat. Azaz: a könyvtár nem csak épület, ahol információt tárolunk, hanem egy társadalmi szoftver, amely folyamatosan frissíti a közösségi bizalom szintjét. A könyvtári programok nemcsak tudást adnak, hanem "láthatatlan szálakkal" kötik össze a széttöredezett társadalmat. (ref.: Gemini, MG)

Hány olyan pont van könyvtáradban, ahol az "idegenek" biztonságban érezhetik magukat egymás mellett? Néha egy jól elhelyezett babzsákfotel többet tesz a demokráciáért, mint egy lexikon. (MG)

A holland könyvtárakban működő Digitális Kormányzati Információs Pontokban (IDO) a vonatkozó elemzések (pl. a Monitor IDO) alapján a látogatók három fő témakörben kérnek leggyakrabban segítséget jelezve ezzel azt, hogy a könyvtárosoknak széles körű "digitális szociális munkás" szerepkört kell betölteniük:

1. A DigiD és az azonosítási problémák (35-40%) - Ez a "belépési küszöb". Hollandiában szinte semmit nem lehet elintézni a DigiD (digitális személyazonosság) nélkül.
- Gyakori kérdések: "Elfelejtettem a jelszavamat.", "Hogyan aktiváljam az applikációt az új telefonomon?", "Nem érkezik meg az SMS-kód.". Sok használónak vagy nincs okostelefonja, vagy nem értik a kétfaktoros hitelesítés folyamatát.
2. Adózás és juttatások (25-30%) - A holland rendszerben az állampolgárok maguk igénylik a támogatásokat (lakhatási, egészségügyi, gyermeknevelési segély), de ha hibáznak az adatok megadásánál, súlyos összegeket kell visszafizetniük.
- Gyakori kérdések: "Jogosult vagyok-e a bérleti díj támogatásra?", "Hogyan jelentsem be a jövedelemváltozást?", "Miért kaptam ezt a levelet az adóhivataltól?".
A könyvtáros itt nem ad adótanácsot (ez tilos), hanem segít az ügyfélnek értelmezni a hivatalos levelet és megmutatja neki, hol tudja feltölteni a szükséges dokumentumokat.
3. Egészségügy és nyugdíj (15-20%) - Az egészségbiztosítás kiválasztása és a nyugdíj-előkészítés is digitálissá vált.
- Gyakori kérdések: "Hogyan nézhetem meg a leleteimet a kórház online felületén?", "Mikor vonulhatok nyugdíjba a jelenlegi szabályok szerint?", "Hogyan váltsak egészségbiztosítót év végén?".
További gyakori témák pl.: parkolási engedélyek megújítása vagy tömegközlekedési kártya online feltöltése, regisztráció az álláskereső portálokon (UWV) és önéletrajz feltöltése.

A felmérések szerint az emberek három okból választják a könyvtárakban található IDO-t a hivatali ügyfélszolgálat helyett:
- közel vannak: a könyvtár sétatávolságra van, míg az adóhivatal vagy a minisztérium központja messze.
- bizalmuk van hozzá: a könyvtáros "barátságos arc", nem egy szigorú hivatalnok, aki büntetést szabhat ki.
- átfogó segítség: Ha valaki bejön egy adóüggyel, a könyvtáros rögtön ajánlhat neki egy ingyenes nyelvtanfolyamot vagy digitális felzárkóztató képzést is.

A 2026-os adatok azt mutatják, hogy az IDO-pontokon egyre több fiatal látogató jelenik meg, akik bár jól kezelik az Instagramot, viszont a szakzsargont és a hivatalos digitális űrlapokat már nem tudják használni. Ez bizonyítja azt, hogy a "digitális bennszülött" fogalma csak mítosz. (ref.: Gemini, MG)

Egyre kevesebb a könyvtári informatikus ám egyre gyorsabban változik a könyvtári infrastruktúra. Az egyedi fejlesztések csökkentik a könyvtárak versenyképességét: az olvasónak másképpen kell keresnie a különböző könyvtárakban, az egyik helyen megtanult keresési stratégia nem feltétlenül használható máshol. A fiatalok NEM szeretnék megtanulni a keresőt, ha nem látják át azonnal, elmennek máshova.

Sokat könnyítenének a helyzeten a központi B2B2C szolgáltatások (azaz olyan szolgáltatás, melyet egy (üzleti) szolgáltató állít elő egy másik, könyvtár számára, hogy az végfelhasználók számára kínálja link ). Mindez egységesebb, rentábilisabb (egyszer elkészített, sokhelyütt használt) és szabványosabb szolgáltatáshoz vezet. E modell alkalmazására számtalan példa van különböző országokban pl. e-dokumentumok szolgáltatására. De ugyanígy használható a dokumentumfeldolgozásban is. Ám a központi szolgáltatások használatához előbb a saját szolgáltatásokat kell egységesíteni. Alapvető lenne egy központi beszerző és feldolgozó szolgáltatás, ahonnan a dokumentum teljesen felszerelve, a katalógusba érkezne meg. Ilyen szolgáltatással legalább 30 éves lemaradást pótolhatnánk.

A jelenlegi dokumentumfeldolgozás során a könyvtárak átveszik a rekordot a MOKKA-ból, a "felesleges" mezőket kitörlik; azokat melyeket nem használnak (hogy az olvasóikat ne zavarja). Így szinte nincs két könyvtár azonos leírással. A tárgyi feltáráshoz (tárgyszavazás) a közkönyvtárak a köztauruszt használják, de legtöbb helyen begépelve a szabad tárgyszónak a köztaurusz vezérszavát (main heading), különböző könyvtárakban más tárgyszavakat. Máshol a LC tárgyszavakat használnak lefordítva, de nem egységesen. Olyan is van, ahol MESH tárgyszavakat használnak, de az intézet, ahol fordítani kellene, nem rekordokat készít, hanem szólistát. Az ETO használata sem egységes. Van, ahol ki is törlik, van, ahol "új" ETO-t használnak, máshol a régit. Néhány helyen RDA mezőket is használnak a katalógusban, de a könyvtárak többségében nem tudják, az mire jó. Mindez rengeteg pénzbe kerül a forráshiányos könyvtárügyben.

Az olvasói katalógusok indexelése és adattartalma sem egységes, különösen a digitális szolgáltatások terén kellene egységesítenünk. A szabadon elérhető klasszikusok elektronikus változata sem elérhető mindenütt. Továbbá fontos lenne egységes olvasójegy is. Ez nem jelentene mindenhova automatikus beiratkozást, de nem kellene újra minden könyvtárban ellenőrizni a személyazonosságot.

- A témáról bővebben: a MKE vándorgyűlés KIT-kocsmájában, jún. 25-én este. Készítsd a kérdéseidet!

Ha a többször tárgyalt link IDO-hoz hasonló, embereket digitális világba bevezető szolgáltatást keresünk, akkor szintén példa a finn "Digituki" link . Ebben is a könyvtár a központi szereplő. A suomi.fi doménen is elérhető, ami hasonlít a Magyarország.hu részben hasonló célú, de nemkönyvtári szolgáltatásra. A Digitukit a Digitális és Népszervezési Adatügynökség koordinálja országos szinten.
Finnországban a könyvtári törvény (2017) kifejezetten előírja a könyvtáraknak a digitális készségek fejlesztését és az állampolgárok támogatását. A könyvtárak a Digituki hálózat legfontosabb csomópontjai.

Modellje: B2B2C, melyben: a kormányzat (B1) fejleszti a suomi.fi felületet és a digitális azonosítást. A könyvtárak (B2) a "szolgáltató partnerek", amelyek képzett személyzetet és infrastruktúrát (számítógépet, netet) biztosítanak. Az állampolgár (C), ő kapja meg a személyre szabott, ingyenes segítséget.
A kormányzatok három okból választják a könyvtári hálózatot "B2" szereplőnek a modellben:
1. Földrajzi lefedettség: a könyvtár elérhető olyan kistelepüléseken is, ahol már nincs bank vagy kormányablak.
2. Alacsony belépési küszöb: az állampolgárok nem félnek bemenni a könyvtárba; nincs hivatali küszöbfélelmük hivatali.
3. Törvényi garancia: az önkormányzatoknak ellátási kötelezettségük van; ha digitálissá teszik az államigazgatást, kötelező fizikai segítséget is nyújtaniuk.
A könyvtár digitális összekötő kapocs az állam és a polgárok között: olyan interfész, amely lefordítja a bonyolult kormányzati algoritmusokat az emberek nyelvére. (Gemini, MG)

A Suomi.fi / Digituki portálokon bemutatott szolgáltatások:
- Közösségi szervezeteknek segítünk modern, papírmentes irodák létrehozásában, e-dokumentumok kezelésében és archiválásában, a munkatársakat kiképezzük digitális jelentések, grafikák és statisztikák készítésére. Megtanítjuk az online rendezvényplatformok használatát.
- Országszerte önkénteseket képezünk ki, hogy ők is segíthessenek az embereknek a digitális szolgáltatások - beleértve a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat - használatában, valamint a különféle digitális eszközök kezelésében. Az általunk kiképzett önkéntesek az ország 17 városában tartanak konzultációkat.
- "Digitális Klub"-jainkban idősebb felnőttek együtt fedeznek fel bármely, Finnországban elérhető a e-szolgáltatást, és aktívan használják a digitális eszközöket.
- Gyermekeket és fiatalokat segítünk a biztonságos internetezésben, digitális projektek és grafikák készítésében, és általában: digitális készségek fejlesztésében. A szülők online biztonsággal kapcsolatos képzésben részesülnek, és útmutatást kapnak arról, hogyan védhetik meg gyermekeiket a digitális környezetben rejlő lehetséges kockázatoktól.
- Webináriumok oroszul [kisebbségi nyelven - szerk.]: témák például a különféle dokumentumok kitöltése, regisztrációk, jelentkezések, időpontfoglalás, egészségügyi nyilvántartások ellenőrzése, álláskeresés, önéletrajzok benyújtása és sok más mindennapi digitális feladat.
- Személyes konzultációkon segítünk a digitális eszközök vagy online szolgáltatások használatában, személyre szabott konzultációt kínálunk Helsinkiben, telefonon vagy e-mailben. (ford.: MG)

A könyvtár társadalmi igényeket elégít ki az információs jártasság megszerzéséhez: egyik ilyen mód a holland IDO, link amit már láthattuk több cikkben is a KIT-ben.
Egy országhatárral tovább a Netzwerk Bibliothek Medienbildung (A Médiaképzés Könyvtári Hálózata) a Német Könyvtári Szövetség (dbv) egyik legfontosabb szakmai ernyőprojektje. Mivel Németország-szerte lényegében azonosak az igények, ezért káros lenne, ha nem a szerveznének közösen országos hálózatot és tudásbázist, amelyek célja, hogy a könyvtárakat a digitális médiaoktatás és a társadalmi részvétel modern központjaivá alakítsa.

Tevékenysége 2026-ban:
1. A kampánytól a médiaoktatási központig - Az egyszerű népszerűsítő kampányként indult projekt mára komoly szakmai platformmá nőtte ki magát, amit a Német Könyvtári Szövetség (dbv) irányít, és a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) finanszíroz. Korábban csak a digitális eszközök (e-könyvek, Wi-Fi) használatára képeztek ki, a jelenlegi (2023-2026) kifejezetten a médiaértést és a kritikus gondolkodást helyezi a középpontba, különösen a vidéki térségek könyvtáraiban.
2. Könyvtárak támogatása - elméleti tanulmányok gyártása helyett közvetlenül használható anyagokat kínál a könyvtárosoknak (ld. a képgalériát: link ) :
- Munkasablonok és plakátok: ingyen letölthető (vagy rendelhető) anyagok. Témák pl.: a Fake News felismerése, digitális adatvédelem, MI-használat
- Webináriumok és képzések: rendszeres "Hogyan tartsunk robotika-szakkört?", "AI a könyvtári kutatásban" című online szemináriumok
- Jógyakorlat-gyűjtemény: hatalmas adatbázisból a könyvtárosok megosztják egymással a legsikeresebb programjaikat (pl. szabadulószobák, coding-klubok).

A hálózat programjai szorosan követik a kor legégetőbb kihívásait:
- MI-kompetencia: segítenek a könyvtáraknak "MI-laborokká" válni, ahol a lakosság biztonságos körülmények között ismerkedik meg a technológiával.
- Demokráciavédelem: kiemelt projekt a "Land.schafft.Demokratie" (Ország.Teremt.Demokráciát) link , melyben a könyvtár a párbeszéd és a dezinformáció elleni küzdelem helyszíne - különösen a választások időszakában.
- Hálózatépítés: összekötik a kiskönyvtárakat a nagyokkal, hogy a tudás ne maradjon meg a nagyvárosi központokban.

A Netzwerk Bibliothek is azt jelzi, hogy a könyvtár a könyvek tára mellett "harmadik hely", ahol megtanulható a digitális állampolgárság. A Gemini MI-rendszer szerint a holland IDO inkább az ügyintézésre, a német Netzwerk Bibliothek inkább a pedagógiai és közösségi élményre (játék, makerspace, közös tanulás) épít. (Gemini, MG)

Múlt héten megkezdett sorozatunkhoz - Amiket leginkább változtatnék a hazai könyvtárügyben... link - Monok Istvánt (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója) is felkértük. Ő az Országos Intézmények Szövetsége számára készített 18 pontos anyaggal válaszolt, melyet két részletben közlünk. (MG)

1. Szakmai kérdéseket közösen az intézmények és a szakmai szervezetek döntsenek el, az államigazgatás, illetve az önkormányzati szereplők, vagy más fenntartók pedig csak válasszanak az a., b., vagy c. megoldási lehetőségek közül.
2. Pozitív döntés után - "finanszírozható a szakmai cél megvalósítása" - az éppen esedékes programban résztvevő intézmények döntsék el, hogy melyikük pénzügyi lebonyolításában történjen a végrehajtás. Felnőttek vagyunk, nincsen szükségünk semmiféle pénzügyi lebonyolítóra.
3. A közgyűjteményi dolgozók bérszínvonalának jelentős emelése nélkül a szakmák kiürülnek.
4. Mindegyik közgyűjteményi terület kialakította a saját szakmai képzési, és továbbképzési rendszerét, és ezen a területen a közgyűjteményi világ és a felsőoktatás jobb együttműködésére van szükség. Jogszabályi változtatással el kell érni, hogy a szakmai utánpótlás képzésében a közgyűjteményi intézményekben dolgozók - szakmánkénti döntés, hogy ezeknek milyen köre (főlevéltáros, főkönyvtáros, osztályvezetők stb.) - lehessen "főtárgyfelelős", vagy "tárgyfelelős" (vagyis ne kelljen a formális tudományos fokozat ehhez).
5. Államigazgatásban az egyes közgyűjteményi ágazatok külön-külön főosztályi képviselettel bírjanak, ott ne dolgozhasson olyan, aki legalább tíz évet nem dolgozott az illető területen amellett, hogy szakirányú felsőfokú végzettsége van. A szakmai alkalmassággal kapcsolatos meghallgatásra az Országos Közgyűjtemények Szövetsége delegálhasson képviselőt.
6. Az egyes ágazatok döntsenek arról, hogy szakmánként (könyvtár, levéltár, múzeum) hányfajta közös nyilvántartó rendszerre van szükség, és közösen válasszák ki azt, amit használni kívánnak. Nem kell kísérletezgetni a hazai találmányokkal akkor, ha egyébként a nyilvántartó rendszerek világszintűek. A kiválasztandó rendszer - a 21. században magától értetődően felhő alapú platformok - a szakma által leghasználhatóbbnak ítélt (hazai, vagy nemzetközi) legyen. Kettőnél több rendszer ne legyen ágazatonként, azok is olyanok, amelyek adatcserére is alkalmasak.
7. A digitális nyilvántartások, és lehetőleg a dokumentum-, illetve műtárgyállomány digitális másolata - butított (kereskedelmi célú használásra alkalmatlan) minőségben - legyen szabad felhasználású (Open Access). A nyilvántartások váljanak a nagy nemzetközi rendszerek részévé (jelezve, kijelölve és dokumentálva helyünket a nemzetközi kulturális és tudományos világban).
8. Magyarország soha nem indított tényleges programot a közgyűjteményi dokumentumok és tárgyak leíró adatai teljességének a digitális térben való megjelenítésére. Erre pótlólagos program szükségeltetik: retrokonverzió.
9. A dokumentum- és tárgydigitalizálást fel kell gyorsítani, külön akciótervvel. (folyt. köv.)

A ruhacsere, a javítás és az alkotás egyszerre válik közösségi élménnyé és klímavédelmi eszközzé a könyvtárakban. A svéd Week17 (Vecka17) kezdeményezés az Agenda 2030 céljaihoz kapcsolódva a fenntarthatóságot helyi könyvtári programok által teszi kézzelfoghatóvá. A dán eredetű kezdeményezésben ma már több mint 200 könyvtár vesz részt 13 országban.

A malmöi példa szerint a tudatos fókuszálás (idén a textil és alkotás témájában) segíti az érdeklődés növelését és a közösségi bevonást. A könyvtárak nemcsak információt adnak át, hanem aktív cselekvésre ösztönöznek és teret biztosítanak a közös tanuláshoz. Főbb megoldások és gyakorlati ötletek:
- Textilfókuszú programok: ruhacsere, javítóműhelyek, upcycling workshopok, kézműves foglalkozások
- Közösségi tanulás támogatása: generációk közötti tudásmegosztás (pl. varrás, javítás)
- Elméleti és gyakorlati elemek kombinálása: előadások a fenntartható divatról és delikát példák a mindennapi alkalmazásra
- Helyi kreatív közösségek bevonása: alkotók, civil szervezetek, műhelyek aktivizálása
- Programok összehangolása: párhuzamos események (pl. ruhacsere + javítás) a nagyobb hatás érdekében

A szervezést lépcsőzetes modell támogatja: saját működés zöldítése, informálás, inspirálás és aktivizálás [vö.: SEXI modell link - szerk.], munkatársak fejlesztése, közösségi együttműködés erősítése. Tapasztalatok és tanulságok:
- A túl széles programkínálat helyett érdemes tematikusan szűkíteni
- A helyi igények és a meglévő közösségek feltérképezése kulcsfontosságú.
- A partnerségek (civil-, oktatási- és önkormányzati szereplők) növelik a hatást.
- A könyvtár hatékony platform a fenntartható viselkedésformák gyakorlati bemutatására.

A kezdeményezés rámutat: a könyvtárak a fenntarthatóság terén nemcsak információközvetítők, hanem aktív közösségszervezők is, amelyek képesek a tudást konkrét, mindennapi cselekvéssé alakítani. (ref.: ChatGPT, HL)

Az új miniszter feladata a kultúrharc lezárása lesz, ezért nem tesz durva lépéseket, és igyekszik "népfrontos" minisztériumot létrehozni. Nagy verseny várható az egyes területekért, az örökségvédelemben két jelölt van. Megszólal a filmintézet egyik lehetséges vezetője.

Közgyűjteményi szféra:
Ez egy igazán nehéz terület, de legalább (pontosabban sajnos) nincs szem előtt. Demeter Szilárd Közgyűjteményi Központjának megszüntetését megígérte a Tisza, ezt - úgy tudjuk - végre is fogja hajtani. A féltucat országos közgyűjteményt összeterelő, ám működésképtelenné vált konglomerátum konszolidálását megkezdte az új igazgató, Zsigmond Gábor, aki a Nemzeti Múzeumot is vezeti. Ő képes biztosítani az átmenetet, ha a Tisza megbocsátja neki, hogy például Tiborcz Istvánnal írt közösen könyvet, és L. Simon Lászlót visszahívta egy nagy projektre a múzeumba. De úgy tudjuk, több jelentkező is van a Nemzeti Múzeum élére. Akárki is vezeti majd a közgyűjteményi területet államtitkárként, a Közgyűjteményi Központ egyes múzeumait új pályára kell állítani, új vezetőkkel. A folyton költözéssel fenyegetett Természettudományi Múzeum helyzetét stabilizálni kell, méghozzá a Ludovikában, mert nem lesz pénz új épület építésre, amihez minden bizonnyal vezetőváltás kell. Ahogy a bezárt Iparművészeti Múzeum esetében is. Valószínű ennek a felújítása nem kezdődik el egyhamar, de ettől még a múzeum látszódhatna kiállításokkal. Erre a jelenlegi igazgató helyett bizonyára alkalmasabb a mostani főigazgató-helyettes Jékely Zsombor, aki Tarr Zoltán sógora.

A szakma szerint a PIM-et a jelenlegi Demeter Szilárd által odatett vezetés helyett szintén új igazgatóra kellene bízni, ahogy a működésképtelenség határára jutott Országos Széchényi Könyvtár élére is új vezetőt keres a Tisza Rózsa Dávid helyére.

A Tisza programja világosan beszél arról, hogy felhagynak a közgyűjtemények felesleges költöztetésével, igaz, erre nem is lesz elég pénzük.

A könyvtáros olyan intézményt működtet, amely nélkül nehezen képzelhető el polgárság. Felmerülhet a kérdés, hogy ebbéli tevékenységét mennyire tudja hitelesen képviselni?

Ehhez előbb érdemes meghatározni, ki is a polgár?
A polgár individuális, "vállalkozási" (racionális kalkuláció képessége), autonómiai és életmód szerinti empirikus jellemzői:
- Vállalkozó és/vagy tulajdonos, és erős vállalkozói habitus jellemzi.
- A negatív, tömeges individualizáció termékével a közösségéből kiszakadó, annak értékeit normáit maga mögött hagyó fogyasztásorientált tömeggel szemben korunk polgára támogatja környezetét, közösségét.
- Nem magányos, elszigetelt egyén, hanem közösségének hasznos és megbecsült tagja. Részt vesz a társadalmi szervezetek, mozgalmak tevékenységében, és aktív tagja az autonóm közösségeknek.
- Ellenáll, vagy legalábbis igyekszik ellenállni munkája, hivatásgyakorlása, családja közvetlen kapcsolatrendszerét érintő, intim territóriuma autonómiáját fenyegető külhatásoknak.
- Képes tervezni, és nem fél a változástól.
- Autonóm gondolkodásának része az állampolgári mentalitás, a közügyekről történő véleménynyilvánítás igénye, és a politikai részvétel.
- Életmódjával is bizonyítja a polgári értékek iránti elköteleződését. Az átlagosnál jobb lakókörnyezetben él, minőségi kultúrafogyasztása mérhető. Kulturális fogyasztása nem csak lakótereire szűkül, hanem a magaskultúra színtereinek a látogatója, akár a beszédcselekvés helyszínein is. Részt vállal a kultúra és fenntartásában és működtetésében.
- Felelősen gondolkodik, segíti az elesetteket.
- A polgár szuverén, de együttműködő. Az egyéni és közösségi érdekeket egyaránt figyelembe veszi, ami lehetővé teszi, hogy többféle politikai identitást is elfogadjon és tiszteljen akkor is, ha vitában áll vele. (folyt. köv.)

A múlt heti kérdésünkre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
6 - Nem kell különösebben, hisz' mindenkit befogadunk
2 - A téma inkább felfújt hiszti
10 - Kell az akadálymentesítés; a legrászorultabbak alig járnak könyvtárba
0 - Feszültséget keltenének a rászorulók, ha többek jönnének a könyvtárba
9 - Kellene, de nem vagyunk eléggé felkészülve rá.

A két évvel ezelőtti eredményekkel összevetve a mostaniakat link úgy tűnik, hogy szociálisan érzékenyebbek lettek a válaszadók! Növekedett befogadás szorgalmazóinak aránya és csökkent a képzetlenség miatt aggódóké. Bár hibahatáron van, de nem érkezett most szavazat a "Feszültséget keltenének a rászorulók, ha többen jönnének a könyvtárba" lehetőségre. Hogy ezt kimondani most miért kínos, vagy tényleg tettünk ellene, azt alaposabb felmérés tudná megmondani. - Már akkor, ha majd lesznek ilyenek. (MG)

A 2024-2027-es könyvtári megállapodás megújítása - A hollandiai könyvtári szolgáltatások társadalmi feladatokhoz való hozzájárulásáról szóló megállapodás.

1. feladat: Írás-olvasás-készségekkel rendelkező társadalom. - Az írás-olvasás-készségek és az olvasás örömének előmozdítása.
2. feladat: Részvétel az (információs) társadalomban - Digitális befogadás, demokrácia és polgári szerepvállalás.A felek fontosnak tartják, hogy mindenki részt vehessen az (információs) társadalomban. A társadalom egyre összetettebbé válik. A könyvtá-rak tudást és információt tesznek elérhetővé. Ösztönző szerepet játszanak az információk hozzáférhetővé tételében, megosztásában és aktiválásában. Hozzájárulnak a demokrácia és az állampolgárság megerősítéséhez.
A könyvtárak segítséget nyújtanak az embereknek a digitális információkkal kapcsolatos kérdésekben. Így a digitális készségekkel nem vagy kevésbé rendelkező emberek is továbbra is részt vehetnek a társadalom életében.
Ezenkívül a könyvtárak az önállóság növelésére törekednek. Ez az alapvető készségekelsajátításával kezdődik: megtanulni olvasni, írni és rendelkezni alapvető digitális készségekkel. A digitális polgárság azt is jelenti, hogy az emberek aktívan, magabiztosan és önállóan tudnak mozogni az online társadalomban. A könyvtárak emellett elkötelezettek az oktatás támogatása mellett a digitális írástudás területén.
3. feladat: Élethosszig tartó fejlődés - készségek és tartós foglalkoztathatóság.
Ezen feladat keretében többek között a következő intézkedéseket fogják végrehajtani:

- A felek hangsúlyozzák a polgárok digitális befogadásának fontosságát. A könyvtári szereplők ehhez úgy járulnak hozzá, hogy a digitális kormányzati információs pontokat (IDO-kat) állandó helyre telepítik a könyvtárban. A cél az IDO-k hatókörének bővítése és fel-adatuk kiterjesztése.
A VNG támogatja az önkormányzatokat az IDO-kkal kapcsolatos irányító szerepük betöltésében. Az Oktatási, Kulturális és Tudományos Minisztérium (OCW) szoros kapcsolatot tart fenn a Belügyminisztériummal, amely pénzügyileg felelős az IDO-kért annak érdekében, hogy az IDO-k felépítése illeszkedjen a könyvtári gyakorlathoz.
- Az OCW minisztérium vizsgálja, hogy továbbfejleszthető-e a könyvtárak és az oktatás közötti együttműködés a digitális írástudás terén.
- A felek ki fogják építeni és meg fogják erősíteni a könyvtárak szerepét a demokrácia és a digitális polgárság megerősítése terén.

A LaunchPad link nemrég ünnepelte 10. évfordulóját. A felsőoktatási könyvtárak a hallgatókat és az oktatókat is támogatják a kutatásban, ideértve a találmányokat és a vállalkozói tevékenységet is. És talán sehol sem látszik ez jobban, mint a Syracuse Egyetem könyvtáraiban, ahol a LaunchPad - vállalkozói és innovációs központ - működik, amely támogatást nyújt és közösségeket épít a pályára lépő vállalkozók, feltalálók és alkotók számára. A LaunchPad-et eredetileg a Blackstone Charitable Foundation jelentős támogatásával hozták létre.

Rengeteg hagyományos könyvtári szolgáltatás áll rendelkezésre, amelyek relevánsak vállalkozások indításához, vagy akár csak egy kreatív ötletet vizsgálatához. Szükség van a kutatási forrásokhoz való hozzáférésre, a könyvtárosok segítségére. A Gazdálkodástudományi Kar és a Jogi Kar jelenléte miatt rendelkeznek szabadalmakra és más releváns témákra szakosodott adatbázisokkal is szolgálnak.
A könyvtárból fényképezőgépeket, felvevőket, podcast-felszereléseket és laptopokat is kölcsönözhetnek - olyan eszközöket, amelyekre a kreatív innovátoroknak szükségük van. Az akadémiai könyvtárak akkor virágoznak, ha reagálnak az új felhasználói igényekre és kiterjesztik hatásukat a campuson, és a LaunchPad ennek csodálatos példája a Syracuse Egyetemen. (Ref.: Aux Eliza)

A múlt héten volt szó link a proctoringról azaz a vizsgafelügyeletről. Nézzünk egy konkrét közkönyvtári példát az USA-ból. (MG)

A Provo Városi Könyvtár (Utah) számos intézmény számára vállalja vizsgák lebonyolítását, beleértve a távoktatási központokat, főiskolákat és egyetemeket, valamint engedélyező ügynökségeket. Vizsgánként 15 dollárt kérnek helyben. Mint írják:
- A vizsgák a második emeleti tájékoztató pult közelében lebonyolíthatók. A felügyelő távolról figyeli a vizsgát.
- Azokat a vizsgákat, amelyeket nem tettek le, vagy nem ütemeztek át, az eredeti dátum után 30 nappal töröljük.
- Mindent megteszünk, hogy minden kérést teljesítsünk, de a személyzet beosztása és a technikai kihívások akadályozhatják a folyamatot.
A vizsga folyamatos, megszakítás nélkül felügyelt, időzített. Internet használata tiltott vagy korlátozott, a résztvevőket igazoltatják és vizsga közben figyelik. A vizsgára online lehet jelentkezni, melyhez a vizsgáztató intézmény hozzájárulása, együttműködése is szükséges. A tesztet az iskola vagy intézmény elküldi a könyvtárnak.

Mire számíthatok a vizsga alatt? - Kérjük, érkezzen a megbeszélt időpontban. Hozza magával fényképes igazolványát, a vizsgáztatási díjat és az engedélyezett vizsgafelszereléseket (pl. számológép, toll, ceruza, jegyzetek stb.). A Provo Városi Könyvtár egy könyvtárosa felügyeli a vizsgát. (...) A felügyelők nem értelmezhetik a teszt utasításait, és nem segíthetnek az online teszt technikai kérdéseiben. A felügyelők betartatják a vizsgaanyagokban felsorolt szabályokat. Ön vagy a vizsgaintézménye felelős a vizsga postai úton történő visszaküldésének postaköltségéért. A vizsga és a vizsgaeljárásokat igazoló dokumentumok aláírása után, a vizsgalapot a vizsgaintézménynek küldi a könyvtár. (ref.: MG)

Magyarországon még nem ismert tervszerű sokszínűséggel, méltányossággal és befogadással, érdemes előretekintenünk. Eredeti forrás: Choice portál link . (MG)

A felsőoktatási könyvtárügy régóta összekapcsolódik a hozzáférés, a méltányosság és a szellemi szabadság eszméivel. Sok könyvtáros számára a sokszínűséggel, méltányossággal és befogadással (diversity, equity, inclusion, DEI) kapcsolatos munka nem egy pluszfeladat, hanem ezen alapértékek természetes kiterjesztése, legyen szó befogadó gyűjtemények építéséről, a marginalizált hallgatók támogatásáról, vagy az információhoz való méltányos hozzáférésért való küzdelemről.

A kihívásokkal teli szakmai légkörben az egyik legfontosabb védőfaktor a közösség. A könyvtár DEI-munkáját nem lehet és nem is szabad elszigetelten végezni. Túl gyakran fordul elő, hogy a könyvtárosok egy szűk csoportja viseli a méltányossági kezdeményezések előmozdításának terhét az egész intézményben. Amikor ez a munka elszigetelődik, az érintettek kiégést, frusztrációt és szakmai elszigetelődést tapasztalhatnak. Ez a fajta munka gyakran kompenzálatlan, láthatatlan és alulértékelt.
Sok marginalizált könyvtáros azért vesz részt a DEI-munkában, mert így tud túlélni ezekben az intézményekben. Legtöbbjük számára ez sosem csupán egy trend, vagy egy virtuális kitűző, ami azt hirdeti, hogy az illető jó ember. Ez a túlélésből a kibontakozásba vezető út.

Nem mindenki részesül egyforma szintű intézményi védelemben. Egyes könyvtárosok nyugodtan vállalnak nyilvános szerepet vagy vezetnek kezdeményezéseket, míg másoknak - különösen a pályakezdő szakembereknek, az ideiglenes alkalmazottaknak vagy a bizonytalan helyzetben lévőknek - óvatosabban kell fellépniük.
A DEI-munkában való részvétel stratégiai megközelítése olyan valóság, amely különbözőképpen érinti az embereket. Ez a felsőoktatáson belüli strukturális valóság elismerése.
Egyesek számára az érdekképviselet bizottsági munkán vagy tantervfejlesztésen keresztül valósulhat meg, míg mások számára mentorálás formájában.

A vizsgaidőszakban barátságos terápiás kutyákkal és meghosszabbított nyitvatartással segíti a hallgatókat az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár. Az állatok jelenléte nemcsak a mentális egészséget támogatja, hanem a hallgatók tanulási élményét is gazdagítja. A foglalkozások során a Kutyával egy Mosolyért Alapítvány és a Kutyával az Emberért Alapítvány terápiás kutyái és felvezetőik állnak a hallgatók rendelkezésére, biztonságos és támogató környezetet biztosítva. A hatás garantált, a négylábú segítők előzetes jelentkezés nélkül felkereshetők a könyvtár földszintjén működő közösségi térben az olvasótéri kijelzők tájékoztatása szerinti időszakokban.

A szorgalmi időszak végén és a vizsgaidőszakban a könyvtár emellett meghosszabbított nyitvatartással, hétköznapokon és szombatonként 22:00 óráig várja olvasóit és a tanulni vágyókat. Az esti és kora éjszakai órákban a következő szolgáltatások érhetők el:
- tanulási és olvasási lehetőség a Nagyolvasóban, számítógép-használat a földszinti közösségi térben, konyhaieszköz-használat (hűtő, mikrohullámú sütő, hideg-, meleg- és szódavíz adagoló) a közösségi tér konyhájában,
- napközben online kikért könyvek átvétele könyvátvevő-automatából és kikölcsönzésük az önkölcsönző terminál segítségével
- könyvek visszajuttatása az okospolc használatával
- önkiszolgáló nyomtatás és fénymásolás előre megvásárolt, vagy online elérhető virtuális kártya használatával
- ingyenes, önkiszolgáló szkennelés.

A meghosszabbított nyitvatartási időben teremfelügyeletet és általános tájékoztatást biztosítanak. Az aula, a Nagyolvasó és a közösségi tér kizárólag előzetesen megváltott olvasójeggyel látogatható. Az aulában lévő önkiszolgáló szolgáltatások érvényes olvasójeggyel hétköznapi nyitvatartási napokon továbbra is már 7:00 órától, szombati nyitvatartási napokon 8:00 órától érhetők el.

Egy 2018-as amerikai kutatás szerint életük három szakaszában érzik magukat magányosnak az emberek: a húszas éveik végén, az ötvenes éveik közepén és a nyolcvanas éveik végén.

A magányra és az elszigeteltségre nincsen gyógyszer, de vannak módszerek, amelyekkel csökkenthető a kockázat, hogy ezek az élethelyzetek rossz hatással legyenek testi, lelki és szellemi jóllétünkre. Julianne Holt-Lunstad pszichológus-neurobiológus, akinek fő kutatási területe a társas kapcsolatok hatása az egészségre, egyik cikkében arról ír, hogy a többi között a mindfulness alapú meditáció, a kreatív tevékenységek, valamint a hála gyakorlása is alkalmas erre. Ugyancsak pozitív hatása van az önkénteskedésnek és annak, ha másokon segítünk, illetve annak is, ha hetente legalább néhány alkalommal megpróbálunk egy kis időt a szabadban tölteni, kimozdulni, szorosabbra fűzni a kapcsolatot a szomszédokkal, a helyi közösségekkel. A lista kiegészíthető azzal, hogy igyekezzünk ápolni a már meglévő kapcsolatokat, noha ezt néha egyszerűbb mondani, mint megtenni.

Az Egyesült Királyságban 2018-ban magányügyi minisztert neveztek ki, de létezik az ún. social prescribing rendszere is, amikor szakemberek segítenek megtalálni azokat közösségi tevékenységeket, szolgáltatásokat, amelyek hozzájárulnak a "páciens" jóllétéhez. (...) Ha Magyarországot nézzük, itt is van mit tenni. Albert Fruzsina szerint a sokszínű kapcsolati háló kialakulását nem segíti, hogy az iskolarendszer erősen szegregált, és a munkahelyeken és a lakókörnyezetben sem nagyon találkoznak egymással különböző státuszú vagy élethelyzetű emberek, főleg a nagyobb városokban. Az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy ún. közösségi helyekből, vagyis a mindenki számára elérhető találkozási pontokból egyre kevesebb van, bár tény, hogy ez nem csak hazai probléma. A szakértő szerint önkormányzatok, civil szervezetek, pályázatok révén biztosítani kellene a közösségépítő intézmények, helyek pótlását, létrehozását.

Ahogy a vallás nagyon jó kapcsolódási pont, úgy egy erős civil szféra is segíthet azon, hogy a közös értékek, ügyek, érdeklődési körök mentén összehozza az embereket, érdemes lenne ebből a megfontolásból támogatni például a tömegsportot is - mutatott rá a szakértő. A fentiekhez hasonlóan fontos lenne, hogy a véleményformálók minél szélesebb körben tudatosítsák, hogy a társas kapcsolatok az egészség egyik alapkövét jelentik és komoly értéket képviselnek.

Percek óta bámulok egy vakondtúrást, és próbálom megtippelni, hol lehet. Dél-Peruban? Északkelet-Norvégiában? Malajziában? Várjunk csak, laknak vajon Malajziában vakondok? És ha laknak, túrnak? Vakondtúrás ez egyáltalán, vagy röghegység? Ketyeg az óra, az utolsó pillanatban kétségbeesetten lerakom a tippet Franciaország közepére, Clermont-Ferrand fölé. Hát persze, hogy České Budějovice mellett volt az a rohadék, ezer kilométerrel odébb. Így sosem lesz belőlem profi GeoGuessr. Jártam itt-ott a világban, szoktam térképet nézegetni, beszélek pár nyelvet, felismerek még néhányat. Mi kellene ahhoz, hogy eséllyel induljak, ha nem is a világbajnoki döntőben, legalább egy tét nélküli megye kettes mérkőzésen?

A GeoGuessr, a játék, amiben Google Street View-fotókról kell kitalálni, hogy hol készültek, azért megtévesztő, és azért kifejezetten addiktív, mert hiába téved az ember néha több ezer kilométert úgy, hogy még a kontinenst sem találja el, néha bejön a tipp (educated geoguess), és vak tyúk is talál szemet alapon sikerül a célpont közvetlen közelébe leszúrni a jelölőt. A minap például 14 kilométeres pontossággal sikerült belőnöm egy random hegyi kanyart pusztán azzal, hogy találtam egy olasz nyelvű táblát és egy svájci felségjelzésű autót: nyomtam egyet valahova Locarno környékére, és bejött. Ilyenkor a vak tyúk vérszemet kap, újabb csatákba indul, és a végén hajlamos meggyőzni magát arról, hogy a világbajnoki döntőn is megállná a helyét. Egészen addig, amíg meg nem tekint egy világbajnoki döntőt. (Anarki in the Kitchen)

A GeoGuessr böngészőalapú földrajzi játék, amelyben a játékosoknak a Google Utcakép képei alapján kell kitalálniuk helyszíneket. A játék többféle játékmóddal rendelkezik, köztük egyjátékos és többjátékos bajnokságokkal, illetve egyjátékos kampánnyal. A játékot 2013-ban indította el Anton Wallén, és 2020-ig viszonylag kis, de aktív játékosbázist tudhatott magáénak, amikor a COVID-19 világjárvány és a közösségi média sok új játékos beáramlását hozta. 2024 februárja óta előfizetés szükséges a játékhoz. (Wikipédia)

A mesterséges intelligencia kiskereskedelmi használatának megjelenése elgondolkodásra késztetheti az analógiásan gondolkodni tudó könyvtárost is. Hiszen ő is (dokumentum)készlettel gondolkodik, a forgásukban érdekelt, és igyekszik megragadni a használó és a (még) nem használó ügyfelek figyelmét. A konkrétumok tehát kiskereskedelmiek, és a MI-rendszer szolgáltatójának ügyfeleiről van szó... (MG)

A felhasználók laikusok maradhatnak abban az értelemben, hogy bármilyen feladattal megbízhatják az AI-t. Volt olyan ügyfél, aki mélyhűtője felhasználásának elemzését kérte a mesterséges intelligenciától. Azt várta tőle, hogy árulja el, milyen termékekkel mennyire tölthetik meg ahhoz, hogy optimális legyen az áramfogyasztása. Mások a pénztárosok bérezésében kértek tanácsot az AI-tól, illetve azt figyeltették vele, hogy a környéken lévő versenytárs boltok milyen hirdetéseket adnak fel. Ami a hagyományos rutinfeladatokat, például a raktárkészlet felmérését, a rendelések összesítését és a többi idegölő munkát illeti, ezeket az ügyfelek napok helyett órák alatt el tudták végezni. Bessenyei Attila összességében úgy értékeli, hogy a kiskereskedelemben elindult egy nagy változás, az általuk fejlesztett AI-rendszer pedig fokozhatja a versenyt azzal, hogy a kisebb boltok kezébe is ad egy, a hatékonyságot javító technológiát, amely egyúttal a megfelelő árazásban is segíthet.

A placemaking projektekben gyakran alkalmaznak különböző részvételi módszereket: workshopokat, közösségi térképezést, beszélgetéseket, vizuális ötletgyűjtést. A Shaping Better Places Together [jobb helyek alakítása együtt - szerk.] kutatási projekt egyik fontos tanulsága az volt, hogy az emberek akkor kezdik sajátjuknak érezni a teret, ha a tervezési folyamatban is részt vehetnek. A kutatás azt is hangsúlyozza, hogy a közösségi tervezés nem lehet egyszeri esemény. Elő- és utófolyamatokra, utánkövetésre, világos felelősségekre és valódi facilitációra van szükség. A jó facilitátor nem csupán levezeti a beszélgetést, hanem segít abban is, hogy a közös gondolkodásból cselekvés legyen.

- Az egyik legegyszerűbb, mégis erős módszer a Wishfinding. A kiindulópontja nagyon egyszerű: mit szeretnének az emberek egy adott helyen? A módszer egy kívánság-iránytábla köré épül. Az emberek nyíl alakú táblákra írják fel, mit szeretnének látni a környéken vagy az adott intézményben: több zöldet, padokat, közösségi kertet, csendes tanulószobát, társasjátékot, könyvklubot stb. A kívánságok nyilvánosan jelennek meg, és beszélgetést indítanak el. A módszer könyvtári közegben nagyon könnyen adaptálható. Mi hiányzik ebből a könyvtárból? Mit csinálnál szívesen a könyvtár körül? Ilyen egyszerű kérdésekkel meglepően pontos válaszokat lehet kapni.
- Hasonlóan közvetlen eszköz a Sticker Democracy. Ennek a lényege, hogy az emberek matricákkal szavaznak különböző lehetőségekre. Nem kell hosszú kérdőív. Egy kérdés, néhány opció, néhány matrica. A módszer különösen jól működik gyerekekkel és fiatalokkal is, mert gyors, vizuális és játékos. Oslo egyik multikulturális középiskolájában például ezzel a módszerrel derítették ki, milyen hétvégi programokat szeretnének a diákok. Könyvtárban ez ugyanilyen jól használható tértervezésre, programfejlesztésre vagy egy új közösségi projekt prioritásainak felmérésére.
- A Pictogramming hasonlóan részvételi, csak itt az emberek rajzokkal és jelekkel mutatják meg, hogyan használják a teret, és mit szeretnének ott csinálni. Lakossági workshopokon, könyvtári közösségi beszélgetéseken, fiatalokkal különösen jól működik. Előnye: láthatóvá teszi a nehezebben kifejezhető használati mintákat és igényeket is.

Előző rész: link

Ahhoz, hogy a könyvtárak aktív szerepet töltsenek be a generatív AI ökoszisztémában, nem elég a meglévő struktúrák digitalizálása. Az átalakulás olyan területeken válik értelmezhetővé és végrehajthatóvá, ahol a gépi tanulás módszerei közvetlen kapcsolatba hozhatók a hagyományos könyvtári funkciókkal.

Az egyik legkézenfekvőbb terület a katalogizálás és metadata-generálás. A könyvtári rekordok előállítása jelenleg nagyrészt manuális folyamat, amely drága, lassú és nehezen skálázható. Nagyméretű nyelvi modellek képesek dokumentumokból automatikusan javaslatot tenni tárgyszavakra, osztályozási kódokra vagy leíró mezőkre - nem a könyvtáros kiváltásaként, hanem a munkafolyamat részeként. Ennél is lényegesebb, hogy az embedding-alapú reprezentációk lehetővé teszik a szemantikus közelség szerinti keresést, amely a hagyományos kulcsszavas keresőknél ellenállóbb a pontatlan vagy szinonim megfogalmazásokkal szemben. Egy ilyen rendszerben a gyűjtemény nem rekordok halmaza, hanem egy összefüggő szemantikus tér, amelyen belül a kapcsolatok is kereshetővé válnak.

Ehhez szorosan kapcsolódik a forrásminősítés és az episztemikus szűrés kérdése. A generatív AI egyik strukturális problémája, hogy a válaszait nem kötik automatikusan ellenőrzött forrásokhoz - a modell egyforma magabiztossággal állíthat igazat és téveset. A könyvtárak hagyományosan éppen azt az intézményi funkciót töltik be, amit a gépi rendszerek nem tudnak önállóan ellátni: megbízható, kurált, intézményesen felelős forrásokat tartanak fenn. Egy könyvtár által üzemeltetett RAG-infrastruktúra (retrieval-augmented generation) - amelyben a lekérdezések mögött ellenőrzött, provenanced dokumentumok állnak - nem technológiai luxus, hanem az episztemikus megbízhatóság intézményes garanciája. Az ilyen rendszerek kiépítése nem egyszerű feladat: vektoros indexelést, dokumentumkezelési pipeline-okat és gondosan karbantartott forrásgyűjteményeket igényel, amelyek fenntartása saját szakértelmet és infrastruktúrát feltételez.

Egy 65 ezer cikket vizsgáló kutatás szerint 2024 novembere óta az AI-generált webtartalmak aránya meghaladja az emberek által írottakét. De ott vannak a videók is: a leggyorsabban növekvő YouTube-csatornák kilenctizede AI-sloppal (mesterséges intelligenciával előállított moslékkal) szórakoztatja az internetezőket. És ez az arány valószínűleg tovább nő majd, miután hónapról hónapra egyszerűbbé és olcsóbbá válik egy-egy ilyen tartalom legyártása.

Egy átlagfelhasználó a legjobb AI-eszközökkel sem fog tudni vérprofi videót készíteni. "Ez szerintem még egy jó darabig a szakemberek világa marad. Előttük viszont az AI valóban megnyitja a világot: termékenyebbek lehetnek, bátrabban kísérletezhetnek, kreatív elképzeléseik gyorsabban ölthetnek testet. A jó szakembert felemeli, a műkedvelőt átlagossá teszi" - vélekedik Németh Gábor, AI-tanácsadó. Arra is rámutat, hogy miközben az "AI-moslék" kifejezés hatásos, mégis érdemes egy lépéssel mélyebbre menni: az ilyen tartalom igazi baja ugyanis nem az, hogy szemét, hanem hogy átlagos. Ez a különbség elsőre finomnak tűnik, de lényeges. A szemét tudatosan rossz, az átlagos viszont egyszerűen csak nem elég jó.

A "virtuális moslék" - a megtévesztésen túl is - rengeteg kárt okoz. Az egyik legsúlyosabb az, hogy a hús-vér alkotók elveszíthetik a munkájukat. Az pedig az egész társadalmat sújtja, hogy minél több az AI-tartalom és minél jobb azok minősége, annál nehezebb eldönteni, mi igaz és mi nem. Ráadásul az AI-tartalmak - a tömegtermékek, de a minőségi anyagok is - azt az érzékszervünket "támadják" meg, amit eddig becsaphatatlannak tartottunk, ez pedig azt jelenti, hogy lassan már a szemünknek sem hihetünk.

Az AI-slop megjelenése és terjedése azért is veszélyes, mert a hatása egybeesik azokkal a politikai törekvésekkel, melyek célja, hogy relativizálják a valóságot, és azt sugallják az embereknek, hogy nem is létezik objektív igazság. Virálisan terjed például egy videó, amelyen látszólag egy sziámi ikerpárból lett influencer szerepel. Szórakoztató, megosztják, nevetnek rajta. De ha ilyen tartalmakat milliószámra töltenek fel az internetre, ezek szolgálnak tanítóanyagként a következő generáció AI-rendszerei számára. Nem lenne jó, ha a kétfejű embereket egy jövőbeli rendszer létezőként kezelné, de a folyamat, ami ehhez vezet, már zajlik." Ez nem csupán dezinformációs kockázat, hanem ontológiai kérdés, világméretekben.

Ha már a képernyő mellett döntünk, a szakemberek szerint az öt év alattiaknak szóló videóknak és műsoroknak a következő kritériumoknak kell megfelelniük:
- Lassú tempójú
- Egyszerű
- Ismétlődő
- Kifejezetten az adott korosztálynak készült
- Felismerhető történetvezetéssel rendelkezik (van eleje, közepe és vége).

Amit kerülni kell: A túlzottan stimuláló, gyors vágású, "közösségi média stílusú" videókat. Prof. Sam Wass szerint ezek a gyors tempójú tartalmak a gyermek agyában az úgynevezett "üss vagy fuss" (fight-or-flight) stresszreakciót indítják be. Ilyenkor a szívverés felgyorsul, és az izmok felkészülnek a fizikai reakcióra - miközben a gyerek valójában csak a kanapén ül. A nyugodt, lassú történetmesélésre épülő, a világot érthető formában bemutató mesék (a magyar kontextusban is rendkívül népszerű Bluey, vagy épp a Hey Duggee típusú műsorok) sokkal jobban szolgálják a gyermekek idegrendszeri fejlődését.

Összességében a brit oktatási miniszter, Bridget Phillipson szavai összegzik a legjobban a jelenlegi hivatalos álláspontot: mivel a képernyőhasználat hosszú távú hatásai sok szempontból még mindig ismeretlenek, a szabályozás egyelőre egy elővigyázatossági megközelítést tükröz. A lényeg nem a tökéletesség hajszolása, hanem az informált, tudatos döntéshozatal, ami működik a család mindennapjaiban.