Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  

KIT hírlevél: 2019/19., máj. 8.

Szerkesztő: Mikulás Gábor

Hírek

Mit is nevezünk könyvtárnak? - a definíció alakulása
Tényleg az információs társadalom alapintézményévé teszik a könyvtárat...
* * * Az elektronikus közigazgatás lehetőségei - egy volt könyvtáros a klubban * * *
Megkérdeztük: Miben használ leginkább a Könyvfesztivál a könyvtáraknak?
Muzeális könyvtári felszerelések - 1. kölcsönzőpultok, asztalok (galéria)
Ne vállalj képzettséged alatti könyvtáros munkát! Megrekedsz a fejlődésedben, ha alulfoglalkoztatnak
Németország: fontosnak tartják a 'könyvtári asszisztensek' piacképességét
Szakszervezeti látlelet kulturális közállapotainkról
A nemzeti bibliográfia minősége, használói szempontból; Mire is való?!
Mi, székelyek és román barátaink
A könyvtár lehet olyan hely, ahol a különböző nemzetiségűek találkoznak - és anyagilag is megéri
Járnak-e még könyvtárba az emberek? - Gyerekfoglalkozásokban gondolkodnak Tiszalökön
Irodalmi alkotótábort szervez felnőtteknek a könyvtár
Fonalvarázs címmel nyílt kiállítást a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban
Képek az ELTE EK-ból, némi szöveggel
A kritikus / kritikai olvasás területei 68. - Álhír-érzékenyítés, hátrányos helyzetű közösségben

Analógiák

Ahol pofára meg haverságra megy a támogatás, ott nem lesz hatékonyság
Beismerjük-e a könyvtárügyünk hibáit, hogy fejlődni tudjunk?
Kritikai pszichológia - hol a helye a könyvtárban?
Mit mond Marie Kondo a könyvekről?

Praktikus

Erősítsd a gyerekek internetes biztonsági érzékenységét! Pl. így

Kisszínes

A Kongresszusi Könyvtár esete a Braille-Playboyjal
Marketing-ötlet 24. - Ismeret fiataloknak - Instagramon

Információforrások

Egy New York-i különgyűjteményi szakkönyvtáros kedvenc információforrásai (olvasóink szavazatára)
Nemzetiségek és önkormányzatok Magyarországon - térképekkel
200 modern művészeti könyvet tett ingyen elérhetővé a Guggenheim Múzeum


A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás,
másold a linket a archive.org keresőjébe.



Hírek

Mit is nevezünk könyvtárnak? - a definíció alakulásaFEL

Használt szavainkat időnként érdemes újra meghatározni. Ha pedig identitásunkat érinti, annál inkább. A Nemrég link szóltunk arról, hogy elavult szemléletű a könyvtár kifejezés a Wikipédiában. A helyzet azóta változott, de még mindig távol áll a szolgáltatásközpontú szemlélettől: Most ezt találjuk pl. a Wikipédián: "Könyvtárnak nevezik a bármiféle adathordozón rögzített dokumentumok tárolására kialakított helyet, épületet, és az e dokumentumok gondozására, feltárására hivatott intézményt. A tárolt információhordozókat rendszer (katalógus, regisztráció, magyarul jegyzék) szerint rendszerezik, archiválják és az olvasók számára hozzáférhetővé teszik." link

Nézzünk két példát a tengeren túlról is. "A könyvtár olyan dokumentumgyűjtemény, amely egy célcsoport számára fizikai, bibliográfiai és intellektuális hozzáférést nyújt olyan személyzet segítségével, amelyet a célcsoport információs igényeihez igazodó szolgáltatások és programok biztosítására képeztek ki." (ALA Glossary, 1983).
George Eberhart alapján az ALA 2010-ben már ezt a meghatározást adja: "A könyvtár olyan, különböző formátumú források gyűjteménye,
1. amelyeket olyan információs szakemberek vagy más szakértők állítanak össze, akik
2. kényelmes fizikai, digitális, bibliográfiai vagy szellemi hozzáférést biztosítanak,
3. célzott szolgáltatásokat és programokat kínálnak
4. különböző közönségek
5. oktatási, tájékoztatási, kikapcsolódási, valamint az egyéni tanulás és a társadalom egészének ösztönzése céljából."
Vajon mit mondanának 2019-ben? De a 25 év alatti változás is jól látható. További inspirációkat gyűjtve a Magyarországon használt könyvtárfogalmat is érdemes megújítani,
- a kínálat helyett a használói igények felől közelíteni,
- az állomány jellemzői helyett a használói nyereséget célozni,
hogy fejlődhessen szakmai identitásunk, és a társadalom feladatainkra bízott csoportjainak a jelenleginél nagyobb elismerését vívhassuk ki. (MG)
- Korábbi diskurzus a témában: link

Régebbi hírforrás(ok): Elképzelhető-e a könyvtár megújuló, agilis szervezetként? link Könyvtár és könyvtáros a Wikipédiában link

Tényleg az információs társadalom alapintézményévé teszik a könyvtárat...FEL

4 millió sebezhető emberen segítenek a könyvtárak. Közülük 2 milliónak alacsonyak a digitális képességei, 2,5 milliónak gondjai vannak az írással és olvasással, 1,2 millió nem használt még internetet. - Mindez Hollandia 17 millió lakosságával vethető össze. Maaike Toonen a Holland Nemzeti Könyvtár részéről adott elő januárban Lipcsében: Alapképességek és digitális befogadás; sebezhető célcsoportok támogatása címmel. A Könyvtárak és alapképességek link projekt törvényi alapja a könyvtári törvény, illetve a nemzeti könyvtár közkönyvtári hálózatot támogató feladatai (egyeztetés és koordináció; oktatás, tájékoztatás és reflektálás; képviselet és támogatás; a nemzeti digitális könyvtár fenntartása; könyvtár-ellátás biztosítása a fogyatékkal élők számára.
A Könyvtárak és alapképességek projekt kidolgozza az alapképességekre vonatkozó a szolgáltatásokat, kiképzi a munkatársakat, figyeli az oktatások eredményességét, minőségbiztosít, és segít a marketingkommunikációban. Az infrastruktúra: 800 hollandiai közkönyvtár (évi 60 millió látogató, 4 millió aktív tag), ahol a használók átlagban 1,9 km-re vannak egy szolgáltatási ponttól, 13.000 önkéntes, 40.000 kurzus-résztvevő)

Nézzük át, a projektben résztvevő könyvtárakról, mely ismereteket és szolgáltatásokat kínálják a felnőtt használóknak:
96% - nyelvi készségek
100% - digitális és e-kormányzat
54% - 4 millió sebezhető emberen segítenek a könyvtárak. Közülük 2 milliónak alacsonyak a digitális képességei, 2,5 milliónak gondjai vannak az írással és olvasással, 1,2 millió nem használt még internetet. - Mindez Hollandia 17 millió lakosságával vethető össze. Maaike Toonen a Holland Nemzeti Könyvtár részéről adott elő januárban Lipcsében: Alapképességek és digitális befogadás; sebezhető célcsoportok támogatása címmel. A Könyvtárak és alapképességek link projekt törvényi alapja a könyvtári törvény, illetve a nemzeti könyvtár közkönyvtári hálózatot támogató feladatai (egyeztetés és koordináció; oktatás, tájékoztatás és reflektálás; képviselet és támogatás; a nemzeti digitális könyvtár fenntartása; könyvtár-ellátás biztosítása a fogyatékkal élők számára.
A Könyvtárak és alapképességek projekt kidolgozza az alapképességekre vonatkozó a szolgáltatásokat, kiképzi a munkatársakat, figyeli az oktatások eredményességét, minőségbiztosít, és segít a marketingkommunikációban. Az infrastruktúra: 800 hollandiai közkönyvtár (évi 60 millió látogató, 4 millió aktív tag), ahol a használók átlagban 1,9 km-re vannak egy szolgáltatási ponttól, 13.000 önkéntes, 40.000 kurzus-résztvevő)

A projektben résztvevő könyvtárak kínálata a felnőtteknek kínált ismeretek és szolgáltatások arányában:
100% - digitális és e-kormányzat
96% - nyelvi készségek
54% - munkaügy és bevételszerzés
41% - pénzügyek
36% - egészség
25% - jog.
A könyvtárban dolgozó segítők nemformális oktatást és támogatói-segítői feladatokat látnak el.

A projektben való együttműködés két szinten zajlik: országos szinten a partnerek: 4 minisztérium, kormányzati végrehajtó szervezetek (például a szervezetet fizető szervezet), munkanélkülieket ellátó és az adóhatóság, az Olvasás és Írás Alapítvány. Helyi szinten: önkormányzatok, jóléti intézmények, szakszervezetek, segítők és önkéntesek szervezetei, menekültek segítői.

A projektet fejlesztési céljai:
- Több résztvevő! Évi 40.000 és 80.000 között
- Nagyobb átfedés a digitális és a nyelvtanfolyamok között (a digitális befogadás égisze alatt)
- Nagyobb figyelem a helyi igényekre
- Több oktatási tartalom (differenciáltabb kurzusok, amelyek jobban figyelnek adott tanulási igényekre)
- Nagyobb hangsúly az alacsony képzettségű szülőkre -> megközelítés a gyermekeiken keresztül, pl. együttműködés az iskolákkal
- Nagyobb figyelem a tanulási eredményekre
- Kiszolgáltatott csoportok kimaradásának megelőzése. (ref.: MG)


* * * Az elektronikus közigazgatás lehetőségei - egy volt könyvtáros a klubban * * *FEL

Az elektronikus közigazgatás lehetőségei kapcsán lehet Takács Dániellel (digitalisugyved.hu), egykori könyvtárossal beszélgetni a MIBE-klubban 2019. máj. 9-én, 17.00-18.30 a Stex-házban. A részvétel térítésmentes, de regisztrációhoz kötött: link
A tartalom: Az állam által üzemeltetett informatikai megoldások (szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás - SZEÜSZ - és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás - KEÜSZ) számos olyan lehetőséget biztosítanak szervezetek, vállalatok számára, amelyek lényegesek az adatbiztonság és a digitális folyamatok támogatásában. A beszélgetés során kiderül: melyek a legalapvetőbb közhiteles nyilvántartások, hogyan vannak összekapcsolva, és hogyan egyszerűsíthetik a vállalatok azonosítási feladatait. A téma érdekelheti azokat, akik ügyfélazonosítással, dokumentumhitelesítéssel és szervezetek közötti hitelesített kommunikációval foglalkoznak.
A MIBE rendezvényein a térítéses információt nyújtó szakemberek és a téma iránt érdeklődők megismerhetik a rokon területek tevékenységét, módszereit,
lehetőségeit, és szakértőikkel kapcsolatba kerülve együtt is működhetnek velük.
Regisztrálj most! Itt: link

Hírforrás: Magyar Információbrókerek Egyesülete
2019. május 08.  • Továbbküldöm a hírt

Megkérdeztük: Miben használ leginkább a Könyvfesztivál a könyvtáraknak?FEL

Múlt heti kérdésünkre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
4 - a könyvtár-ismertség növekedése
8 - baráti-szakmai találkozások
1 - egyéb, megírom: kit@gmconsulting.hu
16 - ismerkedés új kiadványokkal
0 - könyvtárhasználat-növekedés.
A kérdést immár harmadszorra tettük fel, így össze is tudunk hasonlítani. A diagramot ld.: link .
Úgy tűnik: véleményünk szerint a könyvpiacon a könyvtárak továbbra is alig vehetők észre. Érdekes, hogy a két legfontosabb előny, a személyes és könyves találkozások közül az utóbbi tűnik 2019 fontosabbnak a korábbi adatokhoz (2014, 2017) képest. Erre is utalt Szabó Eszter (Debrecen) észrevétele: "A Könyvfesztivált a kiadványokról, szerzőkről, kiadókról (standok, könyvbemutatók) és szakmai kérdésekről (Könyvtáros Klub) való tájékozódásra használjuk elsősorban. A kapcsolatépítés is fontos a könyvszakma képviselőivel.
Könyvtáros Klubról bővebben: A tájékoztató munkánkban naponta használt Hungaricana-ról mindig a Könyvfesztiválon osztották meg az új információkat a fejlesztők, ezért ez a program "kihagyhatatlan" volt számunkra. Kár, hogy az idén elmaradt, mert az előadóknak feltett kérdésekből és válaszokból is sokat tanultunk. Ott valóban kérdeztek, mint egy igazi klubban. A mind több, gyermekkönyvtárosok számára hasznosítható programról a kollégáim tudnának mesélni, de tavaly pl. nekem is jól jött, hogy az előadók segítettek eligazodni a kortárs gyermekkönyvek értékei között. Idén is hangsúlyos volt az olvasásra nevelés.
A kiadók nyújtotta kedvezmények fontosak az állománygyarapítás szempontjából. Egy-egy standnál érdemes átgondolni, mit hasznosíthat akcióikból, ajándékaikból a könyvtár. Idén is bemutatták az iszlám kultúrát és a Korán-t, így e stand meglátogatása akár az érzékenyítés funkcióját is betöltheti. Két kollégám számára ez nagy élmény volt. Ők szellemi totók kitöltésére is vállalkoztak apróbb ajándékokért. A használóink ajándékozását néha a Könyvfesztiválon ingyen kapott anyagokkal szoktuk kiegészíteni. Szegény ember a Könyvfesztivál kedvezményeiből főz."


Muzeális könyvtári felszerelések - 1. kölcsönzőpultok, asztalok (galéria)FEL

A Halis István Városi Könyvtár link egyik sarkában könyvtártörténeti részleget tart fenn. Főként saját korábbi illetve néhány másoktól kapott bútort, eszközt, berendezést őriznek. Ezek közül Czupi Gyula mutat be néhányat, ez alkalommal asztalokat (a fotókat ld.: link ):
1-2. Nagyobb kölcsönzőpult egyedi készítésű lehet. Az 1960-as és 1970-es évek időszakából.
3-4. Kisebb kölcsönzőpult Olvasóasztal sorozatgyártott lehetett. Az 1960-as és 1970-es évek időszakából.
5. Zenei olvasóasztal, egyedi. Az 1979-ben megnyílt zenei részlegünk számára készült.
6. Hanglemez hallgatására készült egyedi asztal. Az 1979-ben megnyílt zenei részlegünk számára készült.


Ne vállalj képzettséged alatti könyvtáros munkát! Megrekedsz a fejlődésedben, ha alulfoglalkoztatnakFEL

Ha az egyetemről frissen kikerült illető első munkahelyén felkészültségi szintjétől elmaradó feladatokkal kénytelen vesződni, alulfoglalkoztatottnak minősül. Helyzete
az alulfoglalkoztatottság látensnek nevezett válfajának felel meg, amely a foglalkoztatottság elégtelenségét fedő, annak "látható" formájától eltérően az alacsonyabb bérezésben, a szakképzettségnél alacsonyabb szintű foglalkoztatottságban, alacsony termelékenységben nyilvánul meg. A jelenségnek az Egyesült Államokban végzett vizsgálatai szerint az ország munkavállalóinak egyharmada alulfoglalkoztatott. Vajon megfelel-e a valóságnak az a végzett egyetemisták számára elhangzó vigasz, miszerint az alulfoglalkoztatottság az ő esetükben csupán átmeneti kitérő? A felsőfokú oktatásban végzettek és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok feltárásán és ápolásán fáradozó nonprofit szervezet, a Strada Institute for the Future of Work és a Big Data alkalmazásában jeleskedő Burning Glass Technologies szakértői csapata úgy találta, hogy az a diplomás, aki alulfoglalkoztatottként kezdi, öt-tíz éven keresztül megmarad ebben a helyzetben, s hogy a nőknek erre még nagyobbak az esélyeik (kivételt jelentenek ez alól a tudományos, technológiai, mérnöki vagy matematikai végzettségűek, STEM).
Az adatok feldolgozásával megállapítható, hogy az első munkahely sorsdöntő: azoknak a diplomásoknak a 87%-a, akik végzés után megfelelő álláshoz jutnak, öt évvel később is végzettségébe vágó feladatköröket lát el, s arányuk tíz évvel később is 91%. Az első munkahelyükön alulfoglalkoztatott helyzetbe került diplomások 40%-a nem tud szabadulni ettől: öt év eltelte után ötször akkora az esélyük, hogy megmaradnak a végzettségüknél alacsonyabb felkészültséget igénylő állásokban, mint akik első elhelyezkedésükkor annak megfelelő helyet találtak, és az alulfoglalkoztatottság még tíz év múltán is kísérti az első munkába állásukkor ilyen helyre kerültek háromnegyedét.
Az alulfoglalkoztatottság pénzügyi veszteséggel is jár: a tanulmány becslései szerint az ilyen állásba kerülők évente 10 000 dollárral kevesebb jövedelemre tesznek szert. A nők általában gyakrabban kerülnek alulfoglalkoztatott helyzetbe, első munkahelyükön arányuk 47%, szemben a férfiak 37%-os részesedésével. (forrás: link )


Németország: fontosnak tartják a 'könyvtári asszisztensek' piacképességét FEL

A nem egyetemi szintű könyvtárosképzés által kibocsátott szakembereket Németországban média- és információs szolgáltatást nyújtó szakalkalmazottaknak (német rövidítése FaMI), Ausztriában levéltári, könyvtári és információs asszisztenseknek (ABI), Svájcban információs és dokumentációs (I+D) szakembereknek nevezik. A '90-es években a tárgyalt három országban a könyvtárosi hivatás átértékelése során a képzés középpontjába a jövőképesség került. Olyan szakmát kívántak megalkotni, amely a munkaerő-piacon hosszú távon jól értékesíthető foglalkoztatási lehetőséget nyújt. Ausztriában és Svájcban integrált, a levéltárak, könyvtárak és információs-dokumentációs intézmények számára szóló képzést valósítottak meg. Németországban különböző szakirányokat alakítottak ki, és képarchívumok és az orvosi dokumentáció számára is képeznek szakembereket. Mindez a munkaerő-piacon való elhelyezkedésnél nagyobb mobilitást és rugalmasságot biztosít.
Mindhárom képzési rendszer közös vonása a duális képzés, amely gyakorlati és elméleti részeket egyaránt tartalmaz. A képzőhelyek túlnyomó része közkönyvtárakban található, kisebb része tudományos és szakkönyvtárakban, illetve bankok, nonprofit szervezetek, médiavállalkozások stb. információs és dokumentációs központjaiban. A képzés időtartama és tartalma szintén hasonlóságokat mutat. A rendszerint hároméves kurzusokat gyakorlati képzés egészíti ki (a gyakorlat és az elmélet aránya 3:1). Mindhárom országban van lehetőség néhány éves gyakorlat után szakmai továbbképzésre. A képzésben mindenütt a könyvtári ismeretek dominálnak, elérhetik a 80%-ot.
Németországban képzik a legtöbb szakembert. Kezdetben átfogó, a későbbiekben a szakiránynak megfelelő a képzés tartalma. Csak Németországban kell a képzési idő közepén az átfogó ismeretekből közbenső vizsgát tenni. Az elsajátítandó anyagot és készségeket részletes képzési kerettervbe foglalták, ezt a tartományi kulturális miniszterek konferenciája is elfogadta, és a tartományok figyelmébe ajánlotta. 2006 óta van lehetőség továbbképzésben való részvételre is. (A cél egy jövőképes hivatás: a könyvtárosképzés összehasonlítása Németországban, Ausztriában és Svájcban; ref.: Hegyközi I.)


Szakszervezeti látlelet kulturális közállapotainkrólFEL

Április utolsó napján kerekasztal-beszélgetést tartott Budapesten az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), ahol Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke, Homonnay Zoltán kémikus, egyetemi tanár, Frazon Zsófia etnográfus-muzeológus, Lővei Pál művészettörténész, Podani János biológus, az MTA rendes tagja és Szabó Krisztina, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szakszervezeti titkára (szintén a KKDSZ képviseletében) festett aggasztó képet a magyar szellemi és tudományos élet jelenlegi állásáról. Szerencsére a jogos panaszok felemlegetése mellett érzékelhető volt némi kiútkeresés is.
Csóti Csaba: Szerinte a legnagyobb baj az a társadalmi elfogadás, ami a művelődési házak és a vidéki múzeumhálózat felszámolását kíséri. Ennek okát abban látja, hogy ideológiai alapon, illetve a liberális gazdaságpolitika érveivel is megbélyegezték ezeket szellemi központokat. A szolgáltatás mesterséges színvonalcsökkentéséhez szerinte arra is szükség volt, hogy a magyar társadalmat alapvetően ne érdekelje, hogy mi történik a kulturális és tudományos életben.
Szabó Krisztina az Országos Széchényi Könyvtár tarthatatlan helyzetét ismertette, kezdve azzal, hogy az intézményben 2010 óta nem volt béremelés és a dolgozók 66 százaléka bruttó 250 ezer forintot, vagy annál is kevesebbet visz haza havonta, 2018-ban ráadásul a cafeteriájukat is elvetté, ezzel tulajdonképpen 10 százalékkal csökkentették a keresetüket. A szakemberek tömegével hagyják el az intézményt, amin a 800 milliós költségvetési hiány, a teljes kormányzati közöny és az OSZK infrastruktúrájának leromlott, egyes területeken az azbeszt miatt életveszélyes volta sem segít. Hozzátette, hogy a Budai Vár átépítése/felújítása is ellehetetleníti a könyvtár munkáját, de szerinte az intézmény Kilián laktanyába való átköltöztetése sem lesz megoldás a bajokra, hiszen az az épület teljesen alkalmatlan arra, hogy az OSZK anyagát ott tárolják.
Jellemző, hogy a Kerekasztal-beszélgetésen a közönség soraiban egyedül Brenner Koloman, a Jobbik Oktatási és Kulturális Kabinetjének vezetője képviselte a nagypolitikát. Az ellenzéki honatya az Alfahír kérdésére a következőképpen indokolta jelenlétét: "A Jobbik képviselői az Országgyűlésben is rendszeresen szemére vetik a kormánynak, hogy elhanyagolja a kultúra és a tudomány területeit, legyen szó akár az Országos Széchényi Könyvtár, akár a Magyar Tudományos Akadémia helyzetéről. Természetes, hogy itt vagyok."


A nemzeti bibliográfia minősége, használói szempontból; Mire is való?!FEL

Az IFLA által 2009-ben kiadott, Nemzeti bibliográfiák a digitális korban című útmutató egyik pontja szerint a bibliográfiai ügynökségeknek időről időre meg kell vizsgálniuk a nemzeti bibliográfia valós, illetve potenciális használóit és felhasználási területeit. A szerzők tanulmányukban eme igen ritkán elemzett szempontból, a használók tudatossága felől közelítenek a svéd nemzeti bibliográfiához és a benne megjelenő adatok minőségéhez. Mennyire ismertek funkciói, céljai, forrásai, hatóköre? Hogyan jelenik meg ebben a kontextusban az igényeknek való megfelelés mint a "minőség" egyik kulcseleme?
A svéd nemzeti könyvtárban két, 2015-ben, illetve 2016-ban végzett felmérés adatait használták fel ahhoz a vizsgálathoz, amely kapcsolatot igyekezett feltárni a nemzeti bibliográfia adatainak minősége, továbbá a felhasználóknak magára a bibliográfiára vonatkozó ismeretei között. Az egyik felmérésben egy tizenkét kérdésből álló kérdőívet küldtek ki 31 bibliográfiai ügynökségnek, jórészt nemzeti könyvtáraknak, amelyek közül 11 adott választ. A cikk az utolsó négy kérdésre érkezett válaszok elemzését közli, a nemzeti bibliográfiák felhasználóival, az esetleges igényfelmérésekkel és azok eredményeivel, valamint a nemzeti bibliográfia mint műfaj előtt álló kihívásokkal kapcsolatban. Az első kérdésre adott válaszok nem tartalmaztak újdonságot, legtöbben felhasználóként a széles nyilvánosságot, a könyvtárakat, a kutatókat, a könyvkereskedelem képviselőit, illetve a nyers adatokkal dolgozó szoftverfejlesztőket jelölték meg. Annál inkább megdöbbentő, hogy a bibliográfiai ügynökségek válaszainak tanúsága szerint a használók nincsenek tisztában azzal, hogy nem közös, nemzeti szintű könyvtári katalógussal, hanem nemzeti bibliográfiával állnak szemben - olyan információkat hiányolnak, melyeket a nemzeti bibliográfia nem regisztrál (absztrakt, tartalomjegyzék), vagy egyes tételek, például antológiák analitikus feltárását kérik rajta számon. A másik, interjúmódszerrel készült vizsgálat, amelyben a nemzeti bibliográfia adatainak jellemzőire és a felhasználók által javasolt fejlesztésekre kérdeztek rá, hasonló eredményeket hozott.
A cikk fontos következtetése, hogy a bibliográfiai ügynökségeknek a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a nemzeti bibliográfia mint műfaj ismérveinek tudatosítására - mit várhatunk tőle?, hogyan készül?, mire használható? -, valamint ezen információknak a potenciális használókat megszólító, minél szélesebb körben történő terjesztésére. (A svéd nemzeti bibliográfia metaadatai minőségének értékelése a használók szemszögéből; Hubay M.)


Mi, székelyek és román barátainkFEL

Rendhagyó könyvet mutattak be 2019. április 4-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban. Simó Márton székelyudvarhelyi író, költő, publicista Mi, székelyek és román barátaink című, 2018 novemberének végén megjelent kötetét ismertette román és magyar nyelven, nemcsak azért, mert román ajkú érdeklődők is eljöttek a rendezvényre, hanem mert a kiadvány román nyelven is olvasható. A szerző beszélgetőtársa Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
Egy ilyen interjúkötet megjelenése fontos esemény, nem nagyon lát napvilágot hasonló jellegű munka - jegyezte meg köszöntőjében Szonda Szabolcs -, ugyanis a szerző olyan román anyanyelvű értelmiségiekkel beszélgetett, akik empátiával viszonyulnak a székelyföldi magyarokhoz.
Simó Márton elmondta, a kötetet kiadó Élő Székelyföld Munkacsoport a székelyföldi hagyományos kulturális és épített örökséggel foglalkozik, illetve vizsgálja a székelyek és a román ajkúak közti kapcsolatrendszert, együttélést. Ő maga a csíkszeredai Hargita Népe napilap székelyudvarhelyi tudósítójaként is dolgozik, az interjúk rövidebb változatai megjelentek e napilapban is.
Simó Márton bemutatta interjúalanyait - akad köztük erdélyi, moldvai vagy bukaresti tanár, történész, lelkész, szociológus, képzőművész, újságíró, mérnök és vállalkozó is -, akik közt megtalálhatóak olyan ismert közéleti személyiségek is, mint Sabin Gherman, Tudor Duică, Emil Aluas, Lavinia Bălulescu, Marius Cosmeanu és Smaranda Enache. Azt is megjegyezte, ha már ilyen történelmi helyzetbe kerültünk, és egy olyan eseménynek a századik évfordulóját ünnepli Románia, amelynek akaratlanul is részesei, elszenvedői voltunk, akkor meg kell vizsgálnunk az elmúlt évszázadot, amelyet együtt töltöttünk a román többséggel. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy nagyon fontosnak tartotta: művében idézzen Kós Károly Kiáltó szó című írásából, röpiratából, abban ugyanis Kós siránkozás helyett cselekvésre, tettekre, itthon maradásra ösztönözte kortársait, az erdélyi magyarságot.


A könyvtár lehet olyan hely, ahol a különböző nemzetiségűek találkoznak - és anyagilag is megériFEL

Sokat számít a román nyelv ismerete a fizetésekben, a kutatások szerint mégis egyre kevesebb fiatal beszél jól románul.
... az erdélyi magyarok között jelentkező jövedelemkülönbségeknek 5-8%-át magyarázza kifejezetten a román nyelvtudás. "Az, aki ugyanolyan pozícióban, nagyjából ugyanolyan végzettséggel, ugyanabban a városban lakik és tud románul, az 5-8%-kal keres többet annál, mint aki nem" - mondta Csata Zsombor szociológus.
Majd arra is kitért, hogy ez a fajta párhuzamosság - és ez inkább egy antropológiai benyomás Csata szerint - nem csak a tömbvidékeken, hanem a vegyes vidékeken vagy a nagyobb városokban is jellemző. Szerinte ez részben azzal magyarázható, hogy privatizálták azokat a közösségi tereket (játszótereket, grundokat stb.), ahol szabadon találkozhattak például a magyar gyerekek a románokkal, és helyüket átveszik a fizetett, szervezett események, amelyek alapvetően klubtagságot felételeznek, jellemzően etnikusan szerveződnek. Ide kapcsolódik Csata szerint az is, hogy a világ sokkal gyerekcentrikusabb lett, a szülők hálózata is egyre inkább igazodik a magyar óvodába, iskolába járó gyerekek hálózatához, ami szintén magyarázhatja az etnikai szigetek, párhuzamosságok kialakulását.
Csata szerint tehát a médiakitettséggel kapcsolatos adatok is azt támasztják alá, hogy az erdélyi magyarok egyre kevésbé érintkeznek a románnal. ... Nem véletlenül vannak arra vonatkozó törekvések például Magyarországon, hogy az idegen nyelvű filmeket feliratozva lehessen megtekinteni. "Kimutathatóan jobb az idegen nyelvek ismerete azokban az országokban, ahol az emberek eredeti nyelven nézik a filmeket" - mondta Csata.
Ezek a kérdések azért is érdekesek, mert elméleti szinten azok a kisebbségek tudnak jobban boldogulni, keresnek többet, akik megtalálják a finom egyensúlyt a többségi társadalomra való rákapcsolódás és lekapcsolódás között. Magyarán, kellő mértékben vannak híd jellegű kapcsolataik a többségi társadalom irányába, de kellően erős a belső szolidaritás is ahhoz, hogy ezek a kisebbségek ne essenek szét, és adott esetben az etnikai piacokon tudjanak előnyt kovácsolni a kisebbségi összetartásból. Ebben a kérdésben emellett rendkívül lényeges a bizalommal kapcsolatos dimenzió, hiszen egy olyan társadalomban, ahol magas a bizalom, ott általában alacsonyabbak az úgynevezett tranzakciós költségek, kevesebbet kell költeni biztosításra, felügyeletre, a szerződésekbe foglalt megállapodások kikényszerítésére, és több erőforrás jut beruházásokra, vagy akár jóléti támogatásokra.

Régebbi hírforrás(ok): Különválasztották a magyar könyveket az Octavian Goga könyvtárban (videó) - 4,3% kölcsönöz magyar könyveket link

Járnak-e még könyvtárba az emberek? - Gyerekfoglalkozásokban gondolkodnak TiszalökönFEL

Gyakran felteszik a város lakói a kérdést a tiszalöki városi könyvtár link ;link dolgozóinak: Járnak-e még könyvtárba az emberek?
- Jelentjük, igen. Járnak az emberek könyvtárba, és szükség van ránk - tájékoztatták szerkesztőségünket a munkájukról a könyvtárosok. - Azt lehet mondani, hogy 0-tól 99 éves korig várjuk az olvasókat, felhasználókat különböző programokkal, a baba-mama klubtól az iskolásoknak szervezett foglalkozásokon át az idősek klubjáig. Igyekszünk vonzó közösségi térként is megjelenni, ahol mindenki jól érzi magát, minden generációt szívesen látunk, és mivel Digitális Jólét Program Pont vagyunk, mentorunkkal, Tölgyesi Attilánéval az élen a digitális világban is segítjük az eligazodást. Könyvtárunkban a hagyományos foglalkozások is népszerűek, így évek óta tartunk kézműves-foglalkozásokat diákoknak.
- Utoljára például húsvéti kézműves-foglalkozást tartottunk Rókáné Bagdi Andrea felnőttkönyvtárossal szokott helyünkön, a Galériában, ahol kényelmesen elfér egy évfolyam. A gyermekek mindig kíváncsian várják, milyen kézművesötlettel fogadjuk őket. Most utoljára húsvéti nyuszit alkottunk, amelynek az ölében pont elfért egy csokitojás. Ezekkel a foglalkozásokkal az az elsődleges célunk, hogy a gyerekek ismerős helyként tekintsenek a könyvtárra, könyvajánlókkal az olvasáshoz is meghozzuk a kedvüket. A másodlagos célunk a finommotorika fejlesztése, hiszen a kéz és az agy szoros kapcsolatban áll egymással. Mivel a mai gyerekek többsége a számítógép előtt ül, nem használ ollót, nem vág, nem színez, nem hajtogat, nem ragaszt.


Irodalmi alkotótábort szervez felnőtteknek a könyvtárFEL

A szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár írótábort hirdet felnőttek részére a Tudással a jövőért pályázat keretében, 2019 nyarán.
A tábor időtartama hét nap és hat éjszaka, helyszíne pedig a szolnoki Tiszaligeti Liget Hotel. A jelentkezési adatlap és a motivációs levél beküldése után kiválasztott jelentkezők részvétele ingyenes, miközben szállást, étkezést és kulturális programokat is biztosítanak majd számukra.
A szakmai program igen izgalmas, hiszen napi hat órában, három szekcióban, neves szakemberek vezetésével mélyülhetnek el a táborozók a kreatív irodalom világában. Jenei Gyula költőtől, az ESŐ című irodalmi lap főszerkesztőjétől versírást, Bistey András író-esztétától prózaírást, Rigó József rendezőtől, a Híd Színház vezetőjétől pedig drámaírást tanulhatnak a szerencsés kiválasztottak. A tábor során Háy János író, költő lesz a vendégelőadó.


Fonalvarázs címmel nyílt kiállítást a Mogyoróssy János Városi KönyvtárbanFEL

A Gyulavári Fiókkönyvtárban működő Gyulavári Kézimunka Szakkör tizenkét alkotójának különböző technikával készült kézimunkáit állították ki a Városi Könyvtár földszinti folyosóján.
A megnyitóra érkező vendégeket Dézsi János könyvtár igazgató köszöntötte. Az igazgató úr elmondta, hogy egy EFOP-os pályázatnak köszönhetően, a Life Long Learning projekt keretein belül működik Gyulaváriban a kézimunka szakkör. Havonta egy alkalommal szoktak találkozni a szakkör tagjai, rendkívül kreatív és sok alkotás születik a jóvoltukból.
Kónya István alpolgármester a megnyitón elmondta, hogy a pályázatnak köszönhetően egy nagyon komoly érték teremtés zajlik a szakkör keretein belül. "Értelmet kell adni mindennek, minden egyes olyan foglalkozásnak, ami mondjuk egy szabadidős tevékenység és én azt gondolom, hogy a mostani kiállítás is ékes bizonyítéka annak, hogy ha van egy erős közösség, amely elszánt és tettre kész és valamit akar a közösség érdekében adni, akkor az valóban nagyon szép produktumokat tud létrehozni" - fogalmazott az alpolgármester, majd beszámolt arról, amit igen kevesen tudtak eddig róla; hogy ő nagyon sokáig, több mint tíz évig gobelinezett. Felidézte, mikor azt mondták neki, hogy ez egy női elfoglaltság azt válaszolta, hogy: "a mindennapi pörgésben kell valami, ami kizökkenti az embert egy kicsit, elgondolkodtatja és olyan cselekedetet hajt végre, vagy olyan tevékenységet, ami egy kicsit pihenteti."
Végezetül minden kedves alkotónak nagyon jó egészséget és sok erőt kívánt a tevékenységük folytatásához és arra biztatott mindenkit, hogy csatlakozzanak ehhez a közösséghez, ha kedvük van hozzá. A megnyitót követően Bognár Mária, a program koordinátora adta át azt az adománycsomagot a helyi gyermekosztály képviselőinek, melyet a szakkör alkotói készítettek a koraszülöttek számára. A kiállítás június 8-ig tekinthető meg.


Képek az ELTE EK-ból, némi szöveggelFEL

Mint írják Fb-oldalukon:
- Gondoltad volna, hogy az Egyetemi Könyvtár még az ELTE-nél is régebbi? Bizony, 1561-ben Oláh Miklós érsek alapította Nagyszombaton. 1635-ben a nagyszombati egyetem része lett, majd az egyetemmel együtt költözött Budára 1777-ben. A mai helyén 1784 óta áll, ám közel száz évet kellett várnia a könyveknek és az olvasóközönségnek (1876-ig), hogy a most is álló reprezentatív könyvtárpalotában "pihenhessenek". Több mint háromórás barangoláson ismerhettük meg a könyvtárat a pincétől a padlásig, díszteremtől a könyvraktárak sűrűjéig. Tarts velünk a könyvek birodalmába! Köszönet a kalauzolásért Blankó Miklósnak (szöveg), valamint Ágai Ágnesnek (fényképek).


A kritikus / kritikai olvasás területei 68. - Álhír-érzékenyítés, hátrányos helyzetű közösségben FEL

A héten lezártuk az Igaz vagy hamis? címet viselő, november óta tartó projektünket, amelynek keretében álhírek felismerésével foglalkoztunk a felsőbe járó tanodás gyerekekkel és szüleikkel.
Egy-egy új projekt kapcsán mindig izgalmas kihívás megtalálni a megfelelő eszközöket, munkaformákat és tartalmat ahhoz, hogy a gyerekek számára élvezetesen és érthetően dolgozzuk fel az adott témát. Az elejétől kezdve tudtuk, hogy most nem lesz könnyű dolgunk, hiszen az álhírek felismeréséhez sok más kompetencia mellett digitális ismeretekre, tájékozottságra, kritikus gondolkodásra, megfelelő szintű szövegértésre és - nem utolsósorban - nagy adag józan észre van szükség.
A projekt első szakaszában egyéni foglalkozásokon dolgoztuk fel a témát, majd két csoportos alkalom következett. A január óta tartó harmadik szakaszban a szülőket is bevontuk, hiszen ez a téma legalább annyira érinti őket is, mint a gyerekeket.
Az egyéni foglalkozások alkalmával megoldott feladatlapok egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy bár a hír elolvasása után a rövid nyomozást mindenki elvégezte, az ennek során szerzett információkból sokan nehezen tudtak következtetést levonni a hír hitelességét illetően. Az első, Facebook-on megosztott hír például arról számolt be, hogy egy hatméteres anakondát találtak egy kőbányai ház 8. emeleti lakásában. Ez a hír az álhírek álhíre volt: egy minden szempontból gyanúsnak tűnő híroldalon találtuk, ahol egy évekkel korábban, a világ messzi szegletén készített videót mellékeltek a cikkhez. (...)




Analógiák

Ahol pofára meg haverságra megy a támogatás, ott nem lesz hatékonyságFEL

Mi szab gátat a versenyképességnek: a tőke, a kompetens menedzsment vagy a kockázatvállalási kedv hiánya?
Nagy Tamás a problémát elsősorban a jó menedzsmentek kialakításában, és ezzel összefüggően a menedzsmentképzések hiányában látja. Jaksity úgy gondolja, a kérdés nem is a menedzsmentről, hanem a vállalkozókedv hiányáról szól. Orbán Krisztián szerint ez az uralkodó narratíva 1990 óta: kialakult egy második gazdaság, ami a járadékvadászatból és a magyar államból él. [Járadékvadászat: nem vállalkozással, kockázatvállalással, innovációval, teljesítménnyel, "munkával" akar addig nem létező, új vagyont létrehozni, versenyképességet növelni, hanem politikai segítséggel, törvények erejével a meglévő köz- és magánvagyont akar újraosztani, úgy, hogy abból "munka", teljesítmény, verseny és főleg kockázat nélkül gazdagodjanak, vagy versenyelőnyt szerezzenek.]
Jaksity: "Csomó mindent támogat a magyar állam, de nem biztos, hogy azt, amit kéne. Ahol pofára meg haverságra megy a támogatás, ott nem lesz hatékony gazdaság, ez a napnál is világosabb. Nálunk ez van."
- Kapcsolódó: Káslerék milliárdokkal kitömött erőközpontba centralizálnák a kultúrát link


Beismerjük-e a könyvtárügyünk hibáit, hogy fejlődni tudjunk?FEL

A tudományos munka: folyamat. Gondolkodásmód. A tények gyűjtése mindennek csak egy kis szelete, de nem a célja. A tudomány végső célja az objektív valóság lehető legjobb megértése, vagyis bizonyítékokon alapuló megértése. Az egyetlen gond az, hogy az ember nem tökéletes. Félrevezethetők vagyunk - és saját magunkat nagyon könnyen becsapjuk. A tudományos munka szerves része tehát elfogultságunk minimalizálása. E folyamat része az is, hogy beismerjük, ha tévedtünk.
... Miután bejelentették a nagy hírt, más csillagászok is hozzászóltak, ezért Lyne és Bailes újra átnézték az adatokat, és rádöbbentek, hogy kínos hibát ejtettek. ... Andrew Lyne-re tehát nehéz feladat várt: be kellett ismernie a tévedésüket. 1992-ben az Amerikai Csillagászati Társaság ülésén, amely a világ csillagászainak legnagyobb találkozója, felállt és bejelentette, hogy hibát követtek el, és hogy a bolygó nem létezik. Ami ezután történt - ez a kedvenc részem -, csodálatos volt. A többiek megéljenezték. A csillagászok nem haragudtak rá, senki sem akarta megbüntetni. Megdicsérték az őszinteségéért és a becsületességéért. Fantasztikus! A tudósok emberek!
Lyne lejön az emelvényről. Utána Aleksander Wolszczan következik. Fogja a mikrofont, és azt mondja: "Nos, Lyne csapata nem talált pulzárbolygót, az enyém viszont igen, nem is egyet, hanem kettőt. Ismerjük a problémát, amivel Lyne-ék szembesültek, azt is bekalkuláltuk a számításainkba, és a mi bolygóink valódiak." És igazuk volt. Sőt, néhány hónapra rá egy harmadik bolygót is találtak a pulzár körül. Ez volt az első exobolygórendszer, amit felfedeztünk. Az idegen csillagok körüli bolygókat hívjuk így: exobolygók. Ez valami csodálatos!
Az emberiség története során két kezünkön meg tudtuk számlálni naprendszerünk bolygóit. Ma pedig tudjuk, hogy mindenfele vannak. ... De nemcsak tudományos munkára, csillagvizsgálók adataira támaszkodik, hanem a csillagvizsgálókat építő, méréseket végző kutatókra is, akik hibáztak, és ezt beismerték, és akiknek a hibáiból más kutatók tanultak, és a tanultakra építve továbbkutattak, és feltérképezték helyünket a világegyetemben. Az igazságot így lehet megtalálni. A tudomány akkor működik a legjobban, ha emberarcú mer lenni.


Kritikai pszichológia - hol a helye a könyvtárban?FEL

Kérdés, hogy mit tud kezdeni a pszichológia, pláne a pszichológiai gyakorlat a társadalmi problémákkal és tényezőkkel, hiszen a legtöbb személyes, lelki probléma részben társadalmi okokra vezethető vissza. Például, ha valaki a munkahelyén rengeteg feszültséget él át, mert nagy a rá nehezedő nyomás és sok a vele szemben megfogalmazódó elvárás, aminek ő nem tud megfelelni, akkor a stresszt hiba volna kizárólag belső, lelki problémáknak tulajdonítani. Ha a munkahelyi viszonyok alapvetően nem méltányosak, vagy ha mondjuk alapvetően teljesíthetetlen az a feladatmennyiség, amellyel az egyénnek meg kell birkóznia, akkor e lelki problémák mögött valós társadalmi problémák is meghúzódnak és a helyzet nem kizárólag stresszkezelési problémaként értelmezendő.


Mit mond Marie Kondo a könyvekről?FEL

Január elsején érkezett meg a Netflixre Marie Kondo sorozata, a Tidying Up with Marie Kondo, amit nem csak a Kardashian-áthallásos címe miatt daráltam le már aznap (a január elsejék egyébként is mire valók, ha nem ilyenekre), hanem azért is, mert még az én borzolt idegeimet is zenbe teszi a Marie Kondóból áradó, már-már teljesen abszurdnak és hihetetlennek tűnő pozitív kisugárzás és harmónia. És egyébként nincs is jobb érzés, mint az ágyon fetrengve nézni, hogy mások rendet raknak. Elég vegyesek az érzéseim a sorozattal kapcsolatban, néhol például elég kínosra sikeredett a kulturális reprezentáció, de most nem is ez a lényeg, hanem az, ami Marie Kondo-t a könyves Sátánná tette.
Természetesen a Konmari technikának a könyvekre vonatkoztatva is vannak szabályai, ez pedig igen egyszerű. Minden könyvet egyesével mérlegelj: örömet okoz neked, ha ránézel? Van valami különös, jóleső bizsergés, mikor kezedben tartod? Újra akarod még olvasni? Kötődnek hozzá fontos emlékek, vagy megváltoztatta valamiben a szemléletedet, az életedet? Ha nem, akkor söprés!
Ami még nekem is túl erős volt, hogy Marie szerint teljesen okés, ha csak azt a részét, azokat az oldalakat tartjuk meg a könyvekből, amelyek jól érzéssel töltenek el - ez szerintem is kimeríti a vandalizmus fogalmát. De azon túl... szerintem ez így teljesen okés.
Na de a véleményemmel valószínűleg nem sokan értenek egyet. Sokan úgy érzik, rettenetes barbárság az, amit Marie Kondo javasol, és ennek alapja leggyakrabban egy félreértés. Sokan azt hiszik, hogy Kondo azt mondja, dobd ki a könyveket. Ez egész egyszerűen nem igaz.
A legtöbb tárgy a sorozatban turiba, antikváriumba, ismerősökhöz került, nem pedig a kukába, ez pedig fokozottan érvényes a könyvekre. Marie Kondo pedig ezt tisztázta a leghamarabb, reagálva a támadásokra: sosem beszélt a könyvek kidobásáról, mindig az adományozás fontosságát hangsúlyozta. Azon is sokan kiakadtak, hogy Marie maximum 30 könyvet javasol egy háztartásba, ami ebben a formában szintén nem igaz, azt írja a könyvében, hogy saját lakásában, magának ennyit engedélyez.




Praktikus

Erősítsd a gyerekek internetes biztonsági érzékenységét! Pl. ígyFEL

A Harris Poll legfrissebb felmérése bebizonyította, az idősebb generáció tagjai biztonságosabban interneteznek a fiataloknál.
Ha az internet használatáról van szó, a legtöbben valószínűleg ugyanazt a véleményt osztják: a fiatalok sokkal tájékozottabbak ezen a téren, mint az idősebb generáció tagjai. És mivel a kiberbiztonság is az internetezés szerves részét képezi, így ezen a téren is utóbbi korcsoport tanulhat az előbbitől - és nem fordítva. Csakhogy úgy tűnik, ez nem egészen van így.
A Harris Poll 3000 felnőtt bevonásával végzett kutatást az Egyesült Államokban, amiből kiderült, a Z generáció tagjainak (a 16 és 24 év közöttiek) 78 százaléka több szolgáltatáshoz is ugyanazt a jelszót használja - számolt be róla a Mashable. Emily Schechter, a Google Security Home termékmenedzsere szerint mivel a "digitális bennszülöttek" nem tudhatják, milyen volt okostelefon nélkül az élet, a kiberbiztonságra is másként gondolnak.
- Biztonságos jelszó: link
- Jól megjegyezhető erős jelszó link
Nincs azonban minden veszve a fiatalok internetes biztonsága kapcsán: náluk a legmagasabb a kétlépcsős azonosítás használata (76 százalék), míg a 25-49-es korcsoport áll a második helyen (74 százalék), jócskán a harmardik helyezett 50+-osok (62 százalék) előtt végezve.




Kisszínes

A Kongresszusi Könyvtár esete a Braille-PlayboyjalFEL

Az amerikai Kongresszusi Könyvtár link lassan kilencven éve támogatja a legkülönfélébb könyvek, folyóiratok Braille-írásos kiadását, hogy a vakok is elolvashassák őket. Noha a digitalizáció, illetve a karakterfelismerő felolvasószoftverek fejlődésével a Braille-írás jelentősége világszerte csökken (emiatt egyre kevesebb látássérült tanul meg Braille-t olvasni), a betűket hat, ujjal érzékelhető kiemelkedéssé konvertáló írásrendszer szerepe a vakok információszabadságának kiterjesztésében felbecsülhetetlen.
A magazint 1970 óta fordították le Braille-ra, és - csodák csodája - hamar az egyik legnépszerűbb magazinná vált a szolgálat katalógusában. Gyakorlatilag minden szöveges tartalmat magában foglalt az eredeti kiadványból, csak a fotók, a karikatúrák és a reklámok hiányoztak belőle. Minthogy a Braille-szövegek nagyobb helyet foglalnak, és az őket hordozó papír is vastagabb, a Braille Playboy négyszer annyi oldalt számlált, mint az eredeti magazin, és - fizikai méreteit tekintve - az előítéletekkel ellentétben meglehetősen tekintélyes olvasmány volt. Alig nyomtattak rá tintával, kivéve a címét és a nyuszis logót (a látó könyvtáros kedvéért).
Már akkor is köztudott volt, hogy a Playboyban az erotikus fotók mellett Nobel-díjas írók elbeszélései, illetve történelmi jelentőségű figurákkal, például Martin Luther Kinggel vagy Muhammad Alival készített mélyinterjúk is megjelentek. Mattingly ezért először csak azt indítványozta, hogy a magazin sikamlósabb rovatait cenzúrázzák ki, és ezeket ne fordítsák le Braille-ra. Először a kezdeményezés elhalt, de a republikánus képviselő szimpatizánsokra lelt, és ez meggyőzte őt arról, hogy nem szabad lankadnia, míg a Braille-Playboy mérgezi a vakok erkölcseit.
Addig szervezkedett, mígnem 1985-ben elfogadták a Braille-Playboy technikai betiltását eredményező törvényjavaslatot. Persze nem betiltásnak nevezték, nehogy cenzúrával és az amerikai alkotmány lábbal tiprásával vádolhassák őket. Ők mindössze ártatlanul pont 103 ezer dollárral csökkentették a szolgáltatás éves költségvetését, ami véletlenül megegyezett a Playboy fordításának, kiadásának árával. A Kongresszusi Könyvtár illetékesei persze azonnal tudták, mi a dolguk, és bejelentették, hogy 1986 januárjától nem tudják kiadni a vakoknak szóló Playboyt.


Marketing-ötlet 24. - Ismeret fiataloknak - InstagramonFEL

Eddig sosem látott projekt indult el szerda délután, és tartott csütörtök délig (amikor Izraelben a holokausztra emlékezve megállt az élet) a fiatalok körében talán leginkább kedvelt közösségi oldalon, az Instagramon. Mint arról a The New York Times írt, éppen ez volt a cél: a holokauszt emléke világszerte mindinkább eltűnik, ezen a csatornán azonban talán sikerül elérni azokat, akiknek tudniuk kell róla. Milyen lett volna tehát egy fiatal zsidó lány Instagramja 1944-ben? Az ötletgazda Mati Kochavi megannyi fiatal naplóját olvasta el, és jutott el végül az 1944-ben 13 éves Eva Heymanéhoz, aki Nagyváradon élt egy polgári családban. Azért esett rá a választás, mert naplója egy önfeledt tini mindennapjaival indul, és pár nappal azelőtt szakad meg, hogy feltuszkolták egy vonatra, amely Auschwitzba szállította. Felfoghatatlan és elfogadhatatlan dráma körvonalazódik tehát az Instasztorikban. A tragédiát pedig csak fokozza a tudat, hogy Eva Heymant 1944. október 17-én megölték. A naplóját az Auschwitzból hazatérő, később öngyilkosságot elkövető édesanyja találta meg. A cikkből kiderül, milyen előkészületek előzték meg a forgatást, milyen viták bontakoztak ki a projektről. A magam részéről pedig csak egyet tudok javasolni: nézzétek meg Éva történetét! (via HVG Pártolói hírlevél)




Információforrások

Egy New York-i különgyűjteményi szakkönyvtáros kedvenc információforrásai (olvasóink szavazatára)FEL

Emma Davidson a New York-i Morgan Library és Metropolitan Museum különgyűjteményi szakkönyvtárosa. Most megosztotta legfontosabbnak tartott forrásait a produktivitással, vezetéssel és a nyomás alatti higgadtság megtartásával kapcsolatban. A könyvtáros rámutat, hogy a művészek nem mindig a megszokott utakat szeretnék látni. Ezért többféle perspektívát is kell látni. A legjobb források a szerinte a megszokottól eltérő megtalálásához:
- Darius Foroux link : hogyan élhetünk olyan hasznos életet, ami másoknak is számít? A bejegyzések a produktivitásról, szervezésről, önmenedzsmentről szólnak.
- Leadership Matters link : A blogbejegyzések egy múzeumi vezető szemszögéből olvashatók. Annál szélesebb körben relevánsak. A legutóbbi írások például a tiszta vízióról és a teljesítmény nyomonkövetéséről szóltak.
- The Bulletproof Musician link : Nem csak a zenészeknek érdemes olvasni az oldalt. Egy hagyományos munkahely számára is hasznosak a bejegyzések. A következetes teljesítményt és a nyomás alatt is higgadtnak maradást mutatják be.
- The Economist link : Talán sokaknak nem kell bemutatni. Emma Davidson szerint jól összefoglalja a globális híreket. Jó elemzéseket készít az amerikai hírekről.
Források kedvtelésből:
- Good Tickle Brain link : hóbortos Shakespeare képregényeket tesz közzé.
- Out of Eden Walk blog link : Paul Salopek újságíró hetente tesz közzé bejegyzéseket 2013 óta. Az ősi migrációról Etiópiából a világ többi részébe. Egyrészt az utazásairól ír. Másrészt az emberiség közös szükségleteiről.
- Végül egy érdekes cikk a Jinfón Steve Bynghalltól link Bemutatja, hogy az információs csapatoknak meg kell fogalmazniuk a szolgáltatásuk értékét. Függetlenül a könyvtártípustól vagy más információs környezettől. A szerző egy keretrendszert ad. A feladat megközelítéséhez és az üzenet eljuttatásához egyaránt. (ref.: Habók Lilla)


Nemzetiségek és önkormányzatok Magyarországon - térképekkelFEL

Magyarország etnikailag homogén - gyakran szerepelt az utóbbi években a kormánypárti politikusok nyilatkozataiban ilyen vagy tartalmilag erre utaló állítás. Ehhez képest az összesen 3155 magyarországi település 45 százalékában működött tavaly legalább egy nemzetiségi önkormányzat. Jól látszik az alábbi térképen, hogy szerte az országban előfordulnak ilyen községek és városok, amelyek közel húsz százalékáról ráadásul az is elmondható, hogy több ott élő etnikum is saját önkormányzatot hozott létre. A jelölőkre kattintva pedig láthatóvá válik, hogy egy-egy településen mely kisebbségek alakítottak önkormányzatot.
A kisebbségi önkormányzatok jelenléte egy-egy településen persze nem feltétlenül utal pezsgő nemzetiségi életre. A kilencvenes évek óta problémát jelent az etnobiznisz jelensége, amikor olyan településeken alapítanak kisebbségi önkormányzatokat, ahol az adott etnikum sosem volt honos, a tisztségviselők pedig semmilyen szempontból sem kötődnek az általuk képviselt népcsoporthoz. Mégis megéri nekik a fantomképviselet, mert élvezhetik az anyagi támogatásokat és a pozícióval járó kapcsolati tőkét, közéleti befolyást.
Pedig a települések valószínűleg jól járnának (vö.: Amikor a sokszínűség húzta a magyar gazdaságot link ) a nemzetiségi és vallási sokszínűséggel: az Osztrák-Magyar Monarchia idejében azok a magyar helységek, ahol különböző nációk és felekezetek tagjai éltek egymás mellett, nagyobb gazdasági növekedést tudtak elérni, mint a homogén lakosságú falvak és városok.


200 modern művészeti könyvet tett ingyen elérhetővé a Guggenheim MúzeumFEL

A New York-i intézmény több mint 200 digitális könyvet kínál fel a modern művészet szerelmeseinek - szúrta ki a Rebellive Magazin. A művek ráadásul nemcsak online olvashatók, de le is tölthetők az intézmény internetes archívumából.
A múzeum több mint fél évtizede digitalizálja kiállításai katalógusait és művészeti könyveit, melyek mostantól a szélesebb közönség számára is elérhetők - olyan, nagy jelentőségű munkákról van szó például, mint a Picasso háborús évek alatti festészetéről szóló, az expresszionizmust, vagy Kandinszkij munkáit bemutató kötetek.
A kollekció továbbá katalógusokat és retrospektív kiállítási anyagokat is magába foglal, olyan mesterek nevével fémjelezve, mint Paul Klee, Robert Rauschenberg, Max Ernst, Francis Bacon vagy Mark Rothko. A teljes gyűjtemény itt böngészhető.




legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

Az alábbi mezőbe beírva az email címét, feliratkozhat a KIT hírlevelére.

* név:
* e-mail cím:
intézmény, cég:





adatkezelési szabályzat elolvasása


Az itt megadott adatokat csak a hírlevél kiküldésére használjuk fel.


interaktiv oktatástechnika portál logo

Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Több mint 23.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1000 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról