Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  

KIT hírlevél: 2022/25., jún. 22.

A lapszám szerkesztője: Mikulás Gábor

Hírek

Alacsony önbecsülés, gyenge (anya)nyelvismeret, csekély egészségügyi és pénzkezelési tudás esetén is segít a könyvtár
Mit lehet még tanulni egy MLIS (könyvtár- és információtudományi master) diploma után? (olvasóink szavazatára)
A Méliuszban is lebeg az állomány
Megkérdeztük: Érettek-e a magyar közkönyvtárak a lebegő / közös könyvtári állományok kezelésére?
Miért nem garantálunk - bármit is?
Késedelmidíj-kezelés és UX - tűnődésre
Könyvtárosok segítik a járvány sújtotta fiatalokat, hogy felvegyék a lépést az iskolában (olvasóink szavazatára)
Plantotéka - fenntarthatóság, növényekkel (videóval)
Milyen is az a szövegértés? - Pláne, digitális szövegek túlsúlya esetén
Hasadás: nőtt az olvasni nem akarók és a nagyon sokat olvasók száma is
A skimmingnek és a mélyolvasásnak is megvan a célja - és ne keverjük őket
A csendes olvasás helye (galéria)
Innovatív és vállalkozó szellemű könyvtárak a fejlesztési kezdeményezésekben
A legmagasabb fenntarthatósági szabványoknak is megfelel az új dubai könyvtár
A könyvtár és a turisztika kapcsolatáról szólt a találkozó
Könnyen érthető / olvasható kiadványok - különgyűjtemény a FSZEK-ben
Kutyabarát lett a II. Rákóczi Ferenc könyvtár
Hogyan navigálhatunk kritikus olvasással a kétféle háborús propaganda között?
Vélemény irányítása - Kedvezményt kapnak azok az újságosok, akik csak bizonyos sajtótermékeket forgalmaznak

Analógiák

A könyvtár a körkörös gazdaság mintapéldánya, de mit tehetne még?

Praktikus

Kiberbiztonság - utazás közben

Kisszínes

Különbséget lehet-e tenni tudomány és áltudomány között, és ha igen, hogyan?
Még nem elég jó a mesterséges intelligencia a szövegtömörítéshez

Információforrások

Nagyon alacsony a hírekbe vetett bizalom, a köztévé különösen rosszul áll - HVG az élen


A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás,
másold a linket a archive.org keresőjébe.



Hírek

Alacsony önbecsülés, gyenge (anya)nyelvismeret, csekély egészségügyi és pénzkezelési tudás esetén is segít a könyvtárFEL

Hollandia lakosságának (17,2 millió) durván egynegyede alulképzett. (egy éve írtuk)
- 2,5 millió embernek vannak gondjai a szövegértéssel (többségük Hollandiában született!)
- 2 millió az alacsony státuszú munkavállaló
- 3,8 millióan alulműveltek egészségügyi ismeretek és gyakorlat szempontjából
- 1,4 millió fő bajlódik a digitális eszközökkel (főként idősebbek illetve bevándorlók)
- 1,7 milliónyi ember szembesül napi pénzügyi problémákkal
- 1 millió embernek alacsony az önbecsülése (főként alacsony végzettségűek illetve 65 év felettiek)
... mutatta be célcsoportját Lies Petersen kommunikációs tanácsadó, aki az Oefenen.nl link (magyarul: gyakorlás.nl) portált készítő szervezet nevében adott elő az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Információbrókerek Egyesülete közös konferenciáján. A portál felnőtteknek segít alapvető készségeik fejlesztésében.

A főként könyvtárakban elérhető Oefenen.nl felnőttképzési portálra lépéskor először felhasználói fiókot kell nyitniuk. Ebben segítenek a könyvtárak, ami abban is szerencsés, mert a küszöbfélelemmel rendelkezők támogatást kapnak. Illetve az önkéntes vagy könyvtáros segítők figyelemmel tudják kísérni a használóik haladását, testre szabott segítséget nyújtva.

Minden program rövid videóval indít. Emellett mindegyikükben sok vizuális, grafikai elem könnyíti a befogadást. Ezeket hanggal és szöveggel mondott kérdések és feladatok követik. Vannak nyomtatott anyagok is, például munkafüzetek, könyvek, amelyeket a könyvtárak biztosítanak az érdeklődőknek. Azaz: online mellett offline is kínálják a tananyagot.

Három olyan program van, amely a pénzügyi számolási készségek fejlesztését segíti.
1. Számold meg a pénzed - bepillantás a pénzügyekbe
2. Költségvetéstervező a háztartáshoz
3. Pénz és a matematika - gyakorlati segítség a fizetéshez, árengedmények és megtakarítások kiszámításához.

Ramon, a "példaember" gyakornoki program keretében talált takarítóként állást. Nyelvi és számolási készségei gyengék voltak. Nehéz volt számára, hogy kiszámolja, elegendő pénzt kap-e vissza a vásárlásokkor. Munkáltatója segített képzésében (tehát az Oefenen nem csak könyvtárban érhető el). Ramonnak a rövid képzés segítségével sikerült megerősítenie a magabiztosságát.


Mit lehet még tanulni egy MLIS (könyvtár- és információtudományi master) diploma után? (olvasóink szavazatára)FEL

A tanulásnak a könyvtárosok körében sem kellene véget érnie a diplomázással, mivel a szakma többek közt pont az innovációról és az élethosszig tanulásról szól. Vannak, akik nem vágynak doktori címre, de többet szeretnének tanulni egy szakmai továbbképzésnél. Számukra ajánl néhány lehetőséget a Library Journal - főleg amerikai fókusszal, de az ajánlott továbbtanulási területek miatt a hazai könyvtárosoknak is releváns. Ilyen programok közt szerepel az információmenedzsment, az adattudomány vagy a digitális projektek. Továbbá a könyvtáron belüli specializálódás, például a gyermek- és ifjúsági könyvtáros, vezetés és szervezés, archívum és iratkezelés.

- Az Arizona Egyetem programjai közt szerepel az archiválás, jogi és orvosi információk. Mások a fejlődő technológiákra fókuszálnak, az adattudományi képzésben megjelenik például az adatelemzés, adatbányászat, természetes nyelvi elemzés (NLP). A program azért is jó, mert papírt tud adni egy olyan területről, amiről sokan már informálisan vagy tapasztalati úton szereztek tudást. A papír pedig még mindig sok munkaadónak fontos.
- A San José Egyetem posztgraduális képzést kínál az MLIS diplomával és tapasztalattal rendelkezőknek, hogy frissítsék tudásuk. A képzésen tanítanak például adattudományt, digitális archiválást, digitális szolgáltatásokat, információs architektúrát és webprogramozást. Ezenkívül kínálnak régi könyves képzést is, ahol a tananyag évente változik. Szerepel benne többek közt könyvkötészet, gyűjteménykezelés, történelem, elektronikus források.
A képzések nem mindenhol végezhetők támogatott formában. De a Library Journal megkérdezettjei szerint mindenképp megéri. Például egy katalogizálással és metaadatokkal foglalkozó könyvtáros a webprogramozás és információs architektúra képzést végezte el. Így a munkahelye újabb projektekbe, új fejlesztésekbe is be tudta vonni. Stabilabb lett a pozíciója.
Mások felhívják a figyelmet, hogy olykor a képzés előtt előtanulmányokra is szükség lehet. Mivel a bölcsészképzésben nem feltétlen tanítják meg a programozás alapjait, ezért pár alapkurzus vagy online tanfolyam nélkül például a Javascript / jQuery tanulása nehézséget okozhat.

Az ALA összesen 39 mesterképzés után végezhető posztgraduális képzést kínál link . Ezek közül 24 program teljes mértékben online is végezhető. Hasznos lehet mindazoknak, akik feljebb szeretnének lépni a ranglétrán, más könyvtártípusban dolgoznának, vagy egyszerűen csak modernizálni szeretnék a tudásukat. (ref.: Habók Lilla)


A Méliuszban is lebeg az állományFEL

Két hete a Helsinki Városi Könyvtár kapcsán újra előkerült link a lebegő állomány. A rendszer hazai megvalósulása kapcsán - a KIT-kérdésre adott válaszokat tekintve - többnyire riadozunk, de megkérdeztük az első hazai fecskét. Molnárné Varga Katalin osztályvezető a debdeceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár link nevében fejtette ki tapasztalataikat a KIT-nek.

- Könyvtárunkban az olvasó bármely ponton beiratkozva az intézmény teljes hálózatának tagjává válik, azaz minden fiókból kölcsönözhet és a könyvet bármely könyvtárban, vagy kölcsönző automatában leadhatja.
Már több évre visszatekint a fiókok közötti dokumentummozgás, amely a Huntéka 2 bevezetésével vált automatikus szolgáltatássá, elsősorban az olvasói igények hatására. Olvasóink a katalógusból való tájékozódást követően, ilyen jellegű kéréseiket elküldhetik e-mailen keresztül is a kollégáinknak bármely pontra, ezen belül jelezve, hogy melyik egységben szeretnék átvenni az adott dokumentumot. Megvalósítása az integrált könyvtári rendszerünk "Szállítás" menüpontjának használatával történik. Rendszerünkben a dokumentumaink állandó és tartózkodási lelőhelyet is kapnak. Automatikusan átváltozik a tartózkodási lelőhely, annak a fióknak a nevére, ahova szállításkor kerül vagy ahova az olvasó visszaviszi. A helsinki gyakorlattól eltérően az átkért könyv nem marad véglegesen az adott fiókban, hanem visszaszállítják az Állandó lelőhelyére. A dokumentumbeszerzés során figyelembe vesszük ezeket a szállítási mozgásokat, kéréseket, ezt követően vagy az adott dokumentumot tesszük át a fiókoknak Állandó lelőhelyként, vagy beszerzünk számukra is egy példányt.

A megvalósítás nem igényelt külön ráfordítást, mert a meglévő IKR alkalmas a szolgáltatás menedzselésére, a dokumentumokat saját könyvtári gépkocsival mozgatjuk. A kezdetek során nagyobb odafigyelést igényelt a kollégák részéről ez a munkafolyamat, de ma már a mindennapok része.
Olvasóink nagy örömmel fogadták és használják is a szolgáltatást, az olvasószolgálat több pozitív visszajelzést is kapott róla. Hatékonyabbá vált általa a dokumentumállomány kihasználtsága, és a példányok kölcsönzési gyakorisága is növekedett. Segítséget nyújt az állománygyarapításához is, mert jobban láthatóak az egységek olvasói igényei is ezáltal.


Megkérdeztük: Érettek-e a magyar közkönyvtárak a lebegő / közös könyvtári állományok kezelésére?FEL

A kapott tájékoztató jellegű válaszok:
1 - Égnek állna a fenntartó haja
5 - Marhaság
7 - Természetesen, az ODR reformjaként
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
12 - Jó lenne, de nehéz megvalósítani.
Az alacsony válaszadási arány mellett óvatosan talán kijelenthető, hogy a válaszadók háromnegyede kívánatosnak látja a lebegő könyvtár modellt, még ha megvalósítását nem is látják könnyűnek. Annak ellenére, hogy van megvalósult magyar példa: link . A vonatkozó diagramot ld.: link .
A lebegő könyvtárról pedig emlékeztető: link (MG)


Miért nem garantálunk - bármit is?FEL

Amikor 1998-ban lefordítottam magyarra a Közkönyvtári chartát link , és a Maurice B. Line-előadásokat hallgató egyes magyar könyvtárvezetők lehetőségeket szimatoltak meg a jól csengő TQM-ben, úgy véltem, egy a használók érdekeit deklaráltan felvállaló nyilatkozat gyorsan el fog terjedni könyvtárainkban. Nagyot tévedtem - nem is utoljára. Az angol minta szerint a Közkönyvtári charta - legalábbis kivonata - megjelent a közkönyvtárak bejárataiban, és a betérő olyan bizalomkeltő szövegeket, mondatokat olvashatott benne, mint pl.: képzett személyzet áll az ön rendelkezésére, a könyvtár helyiségeit naponta takarítjuk, a könyvtári dokumentumokat beszerzésnél gondosan válogatjuk. - Azaz: szinte semmi olyat nem állítottak benne, ami ne tartozott volna a napi rutinhoz. De akkor miért van, hogy brit közkönyvtár bejáratában láttam ilyet, hasonló magyar esetről viszont hírből sem hallottam, hogy valaki élt volna e PR-lehetőséggel.

Az okok szerteágazók lehetnek, és felmérés nélkül nem lenne helyes sarkos véleményt megfogalmazni. Ezért csak megfigyelésen és félhomályos folyosók beszélgetésein alapuló sejtés, hogy merev, hierarchikus kultúrában félünk bármit is garantálni a használók felé. Mert mi van, ha netán nem tudunk megfelelni az ígérteknek?! Ha ez igaz, akkor ahhoz sem kell sok fantázia, hogy a használók ilyetén kiállás hiányában nem növelik sem elvárásaikat, sem elégedettségüket a könyvtárak és könyvtárosok irányába.

A számok azt mutatják, hogy egyre többen meg merik vallani a kérdezőbiztosoknak, hogy nem szeretnek olvasni. Ezért az őszinteség növekedésével az sem zárható ki, hogy a könyvtárat is egyre kevesebben fogják - legalábbis számukra - hasznos intézménynek tartani.
Még mindig nem túl késő meggondolni magunkat... (MG)

Hírforrás: KIT-információ
2022. június 22.  • Továbbküldöm a hírt
Régebbi hírforrás(ok): Közkönyvtári charta link

Késedelmidíj-kezelés és UX - tűnődésreFEL

Az emberek nem a valóság alapján hoznak döntést, mert azt senki nem ismeri teljesen. Hanem a valóságról alkotott kép - imázs - alapján. Amely azonban minden egyes emberfejben más, még ha vannak bennük azonos vonások is. Ezért van, hogy az ügyfélkapcsolatban nem az igazság a kérdés, hanem - a szolgáltató könyvtár felől nézve - hosszú távú szempontjai. Pl. hogy a használó lásson értéket maga számára a könyvtárban (UX - user experience - ügyféltapasztalat), maradjon használó, illetve keltse jó hírét a könyvtárnak. (MG)

"Mindig is szerettem veszélyesen élni, így már 40 éve szenvedélyes könyvtárlátogató vagyok. Tegnap szeretett könyvtáram (Központi Szabó Ervin) 13.000 forintra bírságolt (talán a manapság oly divatos "olvasásnépszerűsítés" jegyében). Bár meghosszabbítottam a kölcsönzött könyveimet, elkerülte figyelmemet, hogy lejárt közben az olvasójegyem. A büntetés persze jogos, de nem arányos. Szerintem minimum kézlevágást vagy szemkiszúratást érdemeltem volna a max. 3000 forint értékű használt könyvek kései visszaadásáért. Biztosan voltak már olyan sértett olvasók, akik hasonló helyzetben azt üzenték a jövő nemzedékeknek, hogy hagyják az olvasást a jetibe, túl veszélyes, rámegy a gatyájuk, inkább drogozzanak, olcsóbban megússzák. Ezekkel a hangokkal én maximálisan nem értek egyet. Szívemben nincs harag, csak szeretet és béke, ezért küldöm a FSZEK KK Büntetésvégrehajtási Osztálya minden kedves dolgozójának ezt gyönyörű melódiát, hallgassák ezt egész nyáron!"


Könyvtárosok segítik a járvány sújtotta fiatalokat, hogy felvegyék a lépést az iskolában (olvasóink szavazatára)FEL

A texasi San Antonio-i MacArthur középiskolában Janelle Schnacker iskolai könyvtáros tapasztalata szerint az ún. "seniorortitis", a felsőbbéveseket sújtó "megbetegedés" nem lustaság, hanem a félelem miatti bénultság. Schnacker őszintén beszélgetett a diákokkal. Könyvtárosok, szakértők, oktatáskutatók olyan diákokkal is találkoztak, akiknek inkább személyre szabott tanácsokra van szükségük a középiskola utáni lehetőségekről. A National Student Clearinghouse Research Center 2022 januári jelentése alapján 2019 ősze óta az egyetemi beiskolázási arány 6,6%-kal csökkent. Elaine Leigh oktatáskutató szerint a legtöbb diák, a válaszadók 39%-a a stressz, a szorongás és a bizonytalanság miatt tart szünetet középiskolai tanulmányai után. A diákok 26%-át a pénzügyi gondok tartották vissza a folytatástól a felsőoktatásban. Stresszesebb a szülők vagy munkájuk elveszítése. E tényezők együtt okozzák, hogy a diákok egy-két évet kihagynak. Jill Corbin oktatásszervező, főiskolai tanácsadó: egyes diákok a szüneteltetett időszakot remekül kihasználják.

Könyvtári támogatás az átmeneti időszakban: A pénzügyi akadályok leküzdését is szolgálja, ha a diákok gyakorlati segítséget kapnak támogatási kérelmeikhez, nonprofit szervezetekhez, közösségi szolgáltatásokhoz. Carl Andrews, egyetemi adjunktus és vezető tájékoztató könyvtáros 2013 óta irányítja a New York-i Bronx Community College-ba (BCC) belépő fiatalok személyes tanácsadását. A diákok zöme spanyol, afro-karibi, nyugat-afrikai és afroamerikai származású. 2017-ben egy Andrews által menedzselt workshopon középiskolai és főiskolai tanári karok együttműködtek abban, hogy felülvizsgálják az információs műveltséget és kritikai gondolkodást célzó tanterveket. A középiskolát végzett diákok nincsenek felkészülve a könyvtári kutatómunkára. Okai: a) kritikai gondolkodásuk gyenge; b) nem képesek megkérdőjelezni az információkat, pl. azok hitelességét, pontosságát, relevanciáját, elfogultságát, megfelelőségét. Andrews látja: az információs műveltség "élethosszig tartó készség". Andrews és Dickens Saint Hilaire, a BCC kémiaprofesszora a workshop eredményeiből útmutatót tett közzé. Ez megmutatja, miként erősíthetik a középiskolai, főiskolai oktatók, könyvtárosok a diákok kutatási készségeit. (Külön cikkben emeljük ki a tanulási nehézségekkel küzdő diákok könyvtári támogatását. E cikk utolsó fejezete azt is tárgyalja.) (Ref.: Szabó Eszter)


Plantotéka - fenntarthatóság, növényekkel (videóval)FEL

A könyvtárak egyre több helyen már nemcsak könyveket kölcsönöznek, hanem használati tárgyakat is, ld. library of things. (Magyarországon egyes közkönyvtárakban a festmények, fali képek kölcsönzésében van itt-ott sok évtizedes tapasztalat.) Növénymagok köcsönzésére is hoztunk már példát: Biodiverzitást tettleg támogató közkönyvtár - SEXI-modellben link . (MG)

A Jette-ben (Brüsszel, Belgium) található két közkönyvtár létrehozta a Plantotek-et, amely mindenkinek lehetőséget kínál ingyenes növények örökbefogadására és hazavitelére. A projekt célja a polgárok jólétének növelése, különösen azoké, akik nem rendelkeznek kerttel és közeli nyilvános zöldterülettel - ez Brüsszel teljes lakosságának mintegy 20%-ára jellemző. A videót ld. a forráslinken.

Régebbi hírforrás(ok): Biodiverzitást tettleg támogató közkönyvtár - SEXI-modellben link Bajor Könyvtári Díj 2021 - videó a kitüntetett zöld könyvtárról link

Milyen is az a szövegértés? - Pláne, digitális szövegek túlsúlya eseténFEL

Csépe Valéria pszichológus: a szövegértéssel "tapasztalataink együttese, emlékezeti működésünk, a világról való és tárgyi tudásunk határoz meg, amely egyben visszahat az agy fejlődésére is". A kutató szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy eltérő agyi aktivitás kíséri-e a hagyományos és a digitálisan közvetített szövegek olvasását, hiszen alig van még megbízható adat a témában. Azt ő is megerősíti, hogy a szövegértésünkkel kapcsolatban már jóval több kutatás áll rendelkezésre, de szerinte itt sem árt óvatosnak lenni, hiszen nagyon sok múlik a szövegek tartalmán, stílusán, amelyek eltérő feldolgozási stratégiákat kívánhatnak, így ezek a kutatások szerinte nem mindig megbízhatóak.

A digitális térben nem vagyunk képesek megfelelő mentális térképet készíteni a szövegről - hiszen nem látjuk a terjedelmet, nem tudjuk felmérni, mennyi időre lenne szükségünk az olvasáshoz - ez pedig negatívan befolyásolja a megértést. (Gonda Zsuzsa (ELTE BTK) ennek kapcsán a digitális stressz jelenségét is megemlíti: eszerint az elmélet szerint a kognitív térkép hiánya alacsony fokú stresszt eredményez, ami szintén felületesebb olvasáshoz vezethet, és újabb oldalak megnyitására motiválhat minket.)

Ugyanígy azt is nehéz megmondani, milyen hosszú távú változásokat hozhat az életünkbe a digitális szövegek túlsúlya, hiszen egyelőre még nem készültek éveken keresztül folytatott, longitudinális vizsgálatok a témában. Delgado hangsúlyozza, "mivel a hatékony tanuláshoz és az irodalom élvezetéhez egyaránt mély olvasásra van szükség, olyan olvasási szokások kialakítására kell törekednünk, amelyek segítenek leküzdeni ezeket a digitális térben jelentkező tendenciákat. Véleményem szerint ez a modern oktatás egyik legnagyobb kihívása." Ezzel a legtöbb szakértő egyetért, néhányan azonban attól tartanak, hogy ha mindez nem sikerül, akkor a nyomtatott könyvekkel együtt szép lassan a bonyolult szépirodalmi szövegeket is elveszíthetjük - azok minden pozitív hatásával együtt.


Hasadás: nőtt az olvasni nem akarók és a nagyon sokat olvasók száma isFEL

Évtizedek óta nem volt olyan kevés a rendszeres olvasó Magyarországon, mint ma, de aki olvas, az gyakran nagyon sokat. Az eddigi utolsó reprezentatív, országos kutatást a könyvolvasási szokásokról a Tárki, illetve Bernát Anikó és Hudácskó Szilvia készítette 2020-ban. Bernát Anikót kérdezzük.
- ... a könyvolvasás egy sor kognitív képességet fejleszt. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy azok, akik kevesebb könyvet olvasnak, szintén sokat olvasnak, csak más platformon, műfajban, terjedelemben és minőségben. Persze nem jó, ha valaki számára a Facebook-bejegyzések vagy a rövid cikkek jelentik az olvashatóság felső határát, de akkor is: újságcikkeket vagy hírszerű szövegeket szerintem ma, a digitális tartalomdömping idején jóval többen olvasnak, mint amikor erre csak nyomtatásban volt lehetőség. Ez nem váltja ki a könyvolvasást, de talán akkor sem a funkcionális analfabetizmus boomjával nézünk most szembe: úgy tűnik, hogy a könyvet nem olvasók ma sokkal többet olvasnak, mint amennyit 30 éve, mert folyamatosan szövegeket dob eléjük a digitális világ, akár munkáról, akár szabadidős tevékenységről van szó.
- ... soha nem volt ilyen magas azoknak a száma Magyarországon, akik egyáltalán nem olvasnak könyveket: ma már 53 százalék az arányuk.
- ... az 1989-es megugrás kivételével folyamatosan csökkent az olvasók aránya, és 2020-ra valóban elértük az eddigi mélypontot. Akik viszont könyvet olvasnak, azok sok esetben nagyon sokat olvasnak, és van egy olyan érzésem, hogy az online kultúra fejlődése miatt ennek a csoportnak a pandémiás körülmények még jót is tettek.
- ... egy korábban kevésbé olvasó társadalmi csoport, a 60 év felettiek ma már nagyobb arányban olvasnak rendszeresen, mint 2005-ben.
- Minden felmérésben megkérdeztük azokat, akik soha nem olvasnak, hogy mi ennek az oka. Eddig az volt az elsődleges válasz, hogy nincs rá idejük, és csak a másodlagos okként mondták ezt, hogy nem szeretnek olvasni. Ez az arány most megfordult: korábban csak 17 százalék nevezte meg fő oknak, hogy azért nem vesz könyvet a kezébe, mert nem szeret olvasni, 2020-ban ez már 45 százalék volt. Úgy tűnik, ledőlt egy tabu.
- [a könyvek drágulása miatt az emberek] lehetséges, hogy kevesebbet fognak venni, vagy máshogyan alakulnak át az olvasók szokásai, például elkezdenek többen könyvtárba járni, esetleg áttérnek a valamivel olcsóbb e-könyvekre.


A skimmingnek és a mélyolvasásnak is megvan a célja - és ne keverjük őketFEL

Anne Mangen, a norvég Stavanger Egyetem professzora (aki azt vizsgálja, hogyan formálta a digitalizáció az olvasás kognitív és szubjektív megélési aspektusait) és kollégái is megnézték, hogyan értelmezik középiskolások ugyanazt a szöveget különböző médiumokon keresztül befogadva: a kísérletben résztvevők egyik csoportja Kindle-ön, a másik papíron olvasta el a Jenny, Mon Amour című szerelmi történetet. A vizsgálatban azt találták, hogy a nyomtatott verziót olvasó diákok nemcsak hatékonyabban értelmezték a történetet, de könnyebben fel is tudták idézni a cselekmény részleteit és kronológiáját.

Ziming Liu, a San Jose Állami Egyetem professzora hasonló kutatások nyomán arra jutott, hogy mára a skimming, vagyis a szöveg felületes átfutása lett az új norma: pásztázás közben a kulcsszavakat keressük, illetve a bekezdések első sorai alapján próbáljuk megtalálni a lényeges információkat tartalmazó, releváns sorokat a későbbi részekben. Ez valamennyire észszerűnek tűnhet, ha egy közeli vizsgaidőpont előtt kell többszáz oldalnyi szakirodalmat átfésülni, de nagyjából semmi értelme nincs, ha mondjuk Karl Ove Knausgard regényeit akarjuk elolvasni.

Az ELTE bölcsészkarán oktató Klemmné Gonda Zsuzsa, akinek egyik kutatási területe a digitális szövegek olvasási folyamata, már kevésbé radikális ebben a kérdésben: szerinte nagyon fontos szempont például, hogy mi az olvasó célja, amikor leül egy digitális tartalom elé. "Amikor böngészünk a neten, mi építjük fel az olvasási útvonalat: ilyenkor egyik oldalról a másikra kattintva szörfözünk, ami valóban felületesebb olvasási módot eredményez. De ha egy regényt vagy verseskötetet nyitunk meg online, azt jó eséllyel a papír alapú tartalmakhoz hasonlóan fogadjuk majd be."

Régebbi hírforrás(ok): Az internetes linkek helyett a könyvek tartalomjegyzéke a nyerő? link Több kell ma már, mint az olvasottak felidézése - mélyolvasás mellett többféle stratégia link Az interneten olvasás lefárasztja az agyadat - ha könyvet olvasol, akkor is link

A csendes olvasás helye (galéria)FEL

A Hamburgi Közkönyvtár központi részlegében link is megvan a csendes, elmélyült olvasás lehetősége. Amellett, hogy bár vannak rendezvények, nagy zaj egyébként sincsen az intézményben. A lehetőség gyakorlatikat egy üvegkalitkát jelent, ahogyan az a fotókon látszik: link . Falán kis tábla hirdeti:
- ez a helyiség minden olvasó számára rendelkezésre áll
- érvényes olvasójegy birtokában foglalhat helyet az itt megadott webcímen (ide mondjuk elkelt volna egy a használók nagyobb kényelmét szolgáló qr-kód...)
- kérjük, legyen tekintettel a többiekre; a helyiségben csak halk beszélgetés engedett meg
- kérjük, csak a telefonálásra kijelölt helyen használja készülékét.
A harmadik szinten található csendes helyiség helyett tehát a telefonáláshoz a földszinti telefonos helyre kell leballagni vagy liftezni (legalábbis az épületben máshol nem tűnt fel ilyen lehetőség).
A mobiltelefonálsára kijelölt helyet valóban kis piktogram és szöveg jelöli nem messze a büfétől. (MG)

Hírforrás: KIT-információ
2022. június 22.  • Továbbküldöm a hírt
Régebbi hírforrás(ok): Kényelmesebb az olvasás is a csendes vasúti kocsikban link

Innovatív és vállalkozó szellemű könyvtárak a fejlesztési kezdeményezésekbenFEL

Az IFLA munkájában [mostanában] minden a fenntartható fejlődés céljai (az ún. SDG-k) körül forog. Ez a cikk egy Törökországban dolgozó könyvtárossal, Merve Yavuzdemirrel készült interjún alapul. Yavuzdemir könyvtári projekteket vezet. Együttműködnek az ENSZ Fejlesztési Programjával és a törökországi EU-irodával. A Kütüp-Anne Platform révén eddig négy uniós projektet valósítottak meg.

1. A társadalmi innovációról és a vállalkozói szellemről szóló képzésen vettek részt.
2. A projektkészítés érdekérvényesítő munkával járt. Az innovációra fókuszáltak. Változtatni akartak a hagyományos könyvtárképen. A könyvtár szerintük inkubációs központ: lehetővé teszi az egyén önmegvalósítását. Innovációnál a könyvtári területen 3 fő akadály van: a) interdiszciplináris munka, b) együttműködés, c) koordináció. A legfontosabb: alaposan megfigyelték a társadalmi igényeket, szükségleteket, elemezték a problémákat. Nem minden programjuk volt sikeres. Amelyben részt vettek, mind fontos és növekvő társadalmi hálót nyújtott. Segített a tervezésben is.
3. "Zöld könyvtár": a Covid-19 idején a könyvtárak segítették az egészségügyi személyzetet: makerspace-ben maszkokat és szemellenzőket terveztek és azokat 3D nyomtatókon legyártották.

Néhány projektet emeltünk ki:
- A Könyvtárváros Projekt - Ankara: A Covid idején, 2020 májusában és júniusában 600 fő 3-10 éves gyermeknek könyveket vittek az otthonába, a szigorú karanténba. Plakátokat is küldtek a könyvek borítóiról. Miután a gyerekek elolvasták a könyvet, annak a könyvnek a plakátját kitették az ablakukba, hogy mindenki láthassa. Ez a "minikönyvtár" további olvasókat csábított.
- Az információkutatók: uniós finanszírozású projekt. Az infodémia leküzdésében segíti a gyerekeket a média- és információs műveltség segítségével a Covid 19 idején.
- A gyermekolvasók jogai: A Child Readers' Rights projekt célja: a) a gyermekek kritikai olvasási készségeinek, elvárásainak feltárása konkrét feladatokkal; b) az olvasói jogok feltárása a P4C műhelyek és a szakértők által készített forrásokkal. A projekt végén elkészült a Gyermekolvasói jogok dokumentum. 10 nyelven adták ki 2022-re (angolul pl.: link ) "a teljes egészében elérhető" könyvtárakat célozták meg. (Ref.: Szabó Eszter)

Régebbi hírforrás(ok): 10 jog az olvasáshoz - plakáton a közkönyvtárban link

A legmagasabb fenntarthatósági szabványoknak is megfelel az új dubai könyvtárFEL

Funkciói: médiaközpont, arab könyvtár, nemzetközi könyvtár, közkönyvtár, üzleti könyvtár, ifjúsági könyvtár, gyermekkönyvtár, családi könyvtár és olvasósarok.

"Őfelsége Sheikh Mohammed bin Rashid Al Maktoum, az Egyesült Arab Emírségek alelnöke és miniszterelnöke, Dubai uralkodója felavatta a Mohammed bin Rashid Könyvtárat link , a régió új kulturális attrakcióját" - írja a Dubaji Turisztikai Hivatal. Az 1 milliárd dirham befektetéssel épült könyvtár célja az olvasási kultúra ápolása, a kreativitás, tudás és művészet fejlődésének támogatása egyéni és társadalmi szinten egyaránt, egyfajta platformot biztosítva az intellektuális, irodalmi és fantáziadús elmék számára a régióban és a világban egyaránt.

A hétemeletes Mohammed bin Rashid Könyvtár jelentős mennyiségű anyagot tartalmaz, amely több mint 1,1 millió arab és idegen nyelvű nyomtatott, valamint digitális könyvet foglal magába, továbbá több mint 6 millió szakdolgozatot, mintegy 73 000 kottát, 75 000 videót és körülbelül 13 000 cikket. 325 évet felölelő archívuma ötezernél is több korábbi nyomtatott és digitális folyóiratot, hozzávetőlegesen 35 000, a világ minden tájáról származó nyomtatott, illetve digitális újságot és közel 500 ritka gyűjteményt mondhat a magáénak. A könyvtár hivatalosan 2022. június 16-án, csütörtökön nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

A Mohammed bin Rashid Könyvtár létesítményei a legújabb technológiát és mesterséges intelligenciát alkalmazzák, például automatizált tárolási és elektronikus könyvkereső rendszer, önkiszolgáló kioszkok, könyvdigitalizációs laboratórium, kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR) technológiák, továbbá intelligens robotok, amelyek a látogatók kérdéseire válaszolnak.

A környezetbarát könyvtár a legmagasabb fenntarthatósági szabványoknak felel meg, hiszen az épület az energiájának 10%-át a tetejére szerelt napelemekből nyeri el. A város központjában található könyvtár mennyezeti ablakainak köszönhetően természetes megvilágítású, és felére csökkenti az épület vízfogyasztását. A klímaberendezésekből a vizet a zöldfelületek öntözésére használják fel.


A könyvtár és a turisztika kapcsolatáról szólt a találkozóFEL

Algyőn tartotta meg idei megyei könyvtáros napját a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete, ezúttal a könyvtár és a turizmus kapcsolatára helyezték a hangsúlyt. A megye településeiről érkező könyvtárosok bejárták a községet, valamint közgyűlést is tartottak.

Az eseményen előadást tartott például Kukkonka Judit, a szegedi Somogyi-könyvtár munkatársa is, aki arról beszélt, hogy kezdetben csak a gazdagoknak volt lehetőségük utazgatni, így a köznép az ő, könyvtárakban elérhető tudósításaikból ismerte meg a nagyvilágot, majd a vasút terjedése elhozta a lehetőségét annak, hogy a köznép is kirándulhasson.
Ezután megjelentek a könyvtárakban a térkép­ábrázolások, az útikönyvek és a szakkönyvek is, melyek segítették az országban való tájékozódást - jegyezte meg. Ma már egyre több, egzotikus tájat bemutató kiadvány jelenik meg, elénk tárva az egész világot. Kiemelte, ezeket a könyveket most is kölcsönzik, szép hosszú bélyegzőlistával rendelkeznek.
A szakember beszélt arról is, hogy előfordul, amikor a könyvtáros vezeti a turistákat. Szegeden például először a könyvtár szervezett városismereti sétákat, de bemutatókat is szoktak tartani az emlékkönyvtárban. Van, amikor maga a könyvtár a turizmus célpontja, olyankor oda a látogató nem kölcsönözni megy, hanem az épületet tekinti meg napijeggyel.
A nap során az egyesület közgyűlést is tartott, valamint a könyvtárosok a településen is kirándultak.


Könnyen érthető / olvasható kiadványok - különgyűjtemény a FSZEK-benFEL

A "könnyen érthető kiadványok" megértési nehézséggel élő embereknek kínálnak segítséget különböző témákban. Mostantól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban egy helyen találják ezeket a kiadványokat. "A nyomtatott művek mellett online elérhető tartalmak is hozzáférhetők. Folyamatosan bővítjük a kínálatot és fejlesztjük a szolgáltatást, az egyenlő esélyű hozzáférés támogatása érdekében" - írja a Facebookon a könyvtár.

"Központi Könyvtárunk Böngészdéjében mostantól egy helyen találhatók a könnyen érthető kiadványok. Ezek megértési nehézséggel élő embereknek, idegen nyelvű embereknek kínálnak segítséget különböző témákban. A nyomtatott művek mellett online elérhető tartalmak is hozzáférhetők.
- Folyamatosan bővítjük a kínálatot és fejlesztjük a szolgáltatást, az egyenlő esélyű hozzáférés támogatása érdekében.
- Több munkatársunk részt vett a Kézenfogva Alapítvány májusi képzésén, hogy gyakorlati segítséget tudjanak nyújtani az érdeklődőknek.
- A könyvtárban képernyő-olvasó szoftver (Jaws) és lapolvasó szkenner is rendelkezésre áll, látássérültek számára.
- Ősszel középiskolások számára szervezünk Élő Könyvtár programokat Budapesten több helyszínen, ahol a fogyatékkal élők mindennapjait, problémáikat és a hatékony segítségnyújtás lehetőségeit ismerhetik meg a diákok."


Kutyabarát lett a II. Rákóczi Ferenc könyvtárFEL

Csütörtökön hivatalosan is kutyabarát intézménnyé vált a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. Csoma-Simon Mária igazgatóhelyettes köszöntötte az avató vendégeit a könyvtár előtti téren, majd Faitli Eszter, a kezdeményezés ötletgazdája, ismertette a kutyabarát könyvtár házirendjét. A kutyások az épület földszintjének kölcsönzőpultját és a böngészőt látogathatják ezentúl meghatározott keretek szerint, mindemellett a kihelyezett itatótálaknak köszönhetően lehetőség van a kutyusok szomját oltani.

Két kutyás szervezet is támogatta az eseményt. A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola munkatársai 2006 óta azon munkálkodnak, hogy javítsák látássérült embertársaink életminőségét vakvezető kutyák kiképzésével, ugyanakkor céljuknak tekintik a társadalmi szemléletformálást is, éppen ezért érzékenyítő bemutatóval készültek, bárki kipróbálhatta, milyen az, ha a közlekedésben egy képzett kutya a segítőnk.

A Tiszántúli Mentőkutyás Egyesület 2021-ben alakult, fő tevékenységük eltűnt emberek, személyek felkutatása. A keleti országrész több megyéjéből rendelkeznek tagokkal. Kutyáik között található nyomkövető és területkutató, személykereső is. Az esemény résztvevői átélhették például, milyen, ha egy mentőkutya talál rájuk. Az egyesület tagjai családtagként kezelik kutyáikat, elmondásuk szerint a könyvtárat is együtt látogatják.

Régebbi hírforrás(ok): Kutyabarát -- könyvtár? link Kutyabarát - saját kezdeményezésre link Veszprémben működik elsőként az ország első kutyabarát megyei könyvtára link

Hogyan navigálhatunk kritikus olvasással a kétféle háborús propaganda között? FEL

Könyvet ír az ország információs hadviselését is irányító orosz katonai titkosszolgálat működéséről, és egészen konkrét javaslatai vannak arra, hogyan kerülje el a nyugati sajtó az orosz állami propagandagépezet csapdáját. Michael D. Weiss amerikai újságíró Budapesten adott interjút a Lakmusznak.
Mint mondja: ... a lélektani vagy információs hadviselés Oroszország állandó tevékenysége lett, függetlenül attól, hogy háború vagy békeidő van épp. Ha a Kreml úgy dönt, a katonai hírszerzésnek jogában áll utasítani civil- és vallási szervezeteket, esetleg a külföldi orosz diaszpóra szervezeteit, hogy közreműködjenek az állam stratégiai céljainak megvalósításában.

A hidegháborús időkben, ha valakiről kiderült, hogy a szovjetek ügynöke, például mert az FBI lopott dokumentumokat talált a lakásán, vagy tetten érték, amint pénzt fogadott el a tartótisztjétől, óriási botrány kerekedett belőle, az illető nyilvánosan megszégyenült, örökre elvesztette a hitelét. Manapság, ha valakiről megírod, hogy a Kreml fizeti, esetleg mert a Szputyniknak vagy az Russia Todaynek dolgozik, tehát lényegében orosz propagandista, legfeljebb visszakapod, hogy "Miért, te meg a BBC-nek/a Voice of America-nak/a CNN-nek/a New York Times-nak dolgozol, azok sem különbek." Vagy megvádolnak ruszofóbiával.

Az szerintem biztosan nem jó út, ha a közösségi platformok szigorúan szankcionálják az álhíreket terjesztőket. A felhasználók letiltása, bizonyos tartalmak törlése vörös posztó a másik oldal szemében. Rögtön mártírrá avatja őket, egy ördögi orwelli terv áldozataivá. Kult ikonokká válnak. Az egyetlen megoldás hosszútávú: be kell fektetnünk a jövő generációiba, és gyerekkortól kezdve tanítani nekik, hogy gondolkodjanak kritikusan, és számítsanak rá, hogy rengetegen próbálják majd meg átverni, esetleg manipulálni őket.

Régebbi hírforrás(ok): Hogyan igazodjunk el a háború hírei között, miközben mindkét fél dezinformál? link

Vélemény irányítása - Kedvezményt kapnak azok az újságosok, akik csak bizonyos sajtótermékeket forgalmaznakFEL

Ha egy újságos kizárólag olyan sajtóterméket árusít, amely Ukrajnával kapcsolatos "közérdekű közleményt" tartalmaz.
A keddi Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet "a sajtótermékek terjesztésének veszélyhelyzeti szabályairól", amely úgy tűnik, hogy némi kedvezménnyel arra próbálja rávenni az újságosokat, hogy ne forgalmazzanak olyan lapokat, amelyekben nem szerepel kormányzati tájékoztatás. Az Orbán Viktor aláírásával megjelent jogszabály ugyanis arról rendelkezik, hogy az újságosbódék után nem kell közterület-használati hozzájárulást beszerezni, "ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít vagy terjeszt, amely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktussal, illetve humanitárius katasztrófával, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárításával kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz". Ez utóbbi típusú sajtótermékek közterületen történő terjesztéséhez nem kell közterület-használati hozzájárulást sem beszerezni.




Analógiák

A könyvtár a körkörös gazdaság mintapéldánya, de mit tehetne még?FEL

A könyvtár az általa beszerzett dokumentumokat potenciálisan számtalanszor használtathatja - ellentétben a legtöbb más szolgáltatóval szemben. De azért vannak izgalmas új innovációk is. Illetve a könyvtár is gondolkodhat aktív, olvasnivalóval ellátó szolgáltatásban, oktatási, vagy információs előfizetési programban a mai inkább ad hoc kölcsönzések mellett. (MG)

Orbán Viktor ígérete szerint 2030-ra Magyarország is ilyen modellben működik majd, de jelenleg még egy akcióterv sem készült a cél eléréséhez, az embereket sem érdekli annyira a kérdés, a cégek pedig nem feltétlenül érdekeltek ebben.
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért megkeresésünkre elmondta, hogy az NFFT értékelése alapján a természetierőforrás-termelékenysége 2012 óta folyamatosan és jelentősen romlik, és egyedül itthon lett rosszabb ez az index 2012 és 2018 között az Európai Unióban.
... Egy mosógépeket gyártó cégnek például nem az lesz az érdeke, hogy minél hosszabb ideig tartó és szerelhető gépeket gyártson, hanem hogy minél többet adjon el és egy elromlott mosógép esetén inkább újat vegyen a fogyasztó. Amennyiben egy tartós terméket állít elő, ott már egy szolgáltatást ad el és ebből származik a bevétele, időben elnyújtva. "A körforgásos gazdaságban azért vannak még ellentmondások, így nem fog tudni kibontakozni, amíg a jogi, számviteli és finanszírozási szabályokat nem változtatjuk meg. Lassan kezdünk ebbe az irányba elmenni, de még nagyon messze vagyunk attól, hogy körforgásos legyen" - mondta Kriza Máté, a Circular Point körforgásos üzleti és szervezeti tanácsadó cég vezetője.




Praktikus

Kiberbiztonság - utazás közbenFEL

Kinek kell a nyári sör és / vagy limonádé mellé egy céges biztonsági incidens?! Egy kis frissítő a nyári időszakhoz:
- Repülőtéri mobiltöltő-állomások helyett használjunk power-bankot. A töltés során ugyanis illetéktelenek az USB-porton keresztül "juice jacking" módszerrel juthatnak hozzá telefonunk adataihoz. Így az eszközt megfertőzve a hackerek könnyedén bejuthatnak; olvashatják és exportálhatják az adatainkat, beleértve a jelszavakat, és akár le is zárhatják az eszközöket.
- Laptopot ne adjunk fel csomagként, a repülőn utastársaink ne lássanak rá a képernyőnkre.
- Nyilvános WIFI hálózat használata TILOS! Mindig jelszóval védett hálózatot használjunk! Ha nincs ilyen, akkor használjuk mobiltelefonunkat wifi hot-spotként: osszuk meg mobilinternetünket más eszközünkkel.
- Ne csatlakozzunk olyan wifi hálózathoz, ami tanúsítvány elfogadását és letöltését kéri. Közbeékelődéses támadások (Man-in-the-middle) kivédése érdekében.
- Telefonunkon kapcsoljuk ki a bluetooth-t és a wifit, ha nem használjuk, mert így akaratlanul is hozzáférést biztosíthatunk a támadóknak.
- Kapcsoljuk be a "Find My Phone" szolgáltatást, hogy ha esetleg ellopják vagy elhagyjuk a készüléket, akkor megtalálhassuk a segítségével, vagy ha kell, akkor letilthassuk és törölhessük a rajta levő tartalmakat.




Kisszínes

Különbséget lehet-e tenni tudomány és áltudomány között, és ha igen, hogyan?FEL

2022 áprilisában jelent meg Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében A sarlatánok kora - Miért dőlünk be az áltudományoknak? című kötet az Athenaeum Kiadó gondozásában. Mivel mindkettőnk szívéhez közel áll a téma, rögtön tudtuk, hogy együtt szeretnénk recenzeálni a könyvet, ám gyorsan kiderült, hogy nem értünk egyet mindenben. Végül úgy döntöttünk, hogy egyet nem értésünk lehető legszemléletesebb jeleként párbeszédes formában mutatjuk be vitánkat, ezzel is jelezve a kritikus, ám egymás megbecsültségén alapuló diszkusszió fontosságát.
... Hegedüs Andrea és Krekó Péter például pont arra világítanak rá, hogy csomó kérdés itt nem logikai, ismeretelméleti, vagy épp filozófiai, hanem szociálpszichológiai. Ahogy mondtam, az emberi elmét könnyű becsapni, mi több, az ember nem mindig cselekszik racionálisan, de még csak a "racionalitás" jelentése sem teljesen tisztázott. Számos példa van a motivált tudománytagadásra, hogy az ember inkább a saját identitását, csoportját védi, mint az episztemikus érdekeit. Lehet nem is erre kell rámenni akkor.
... Hanula Zsolt a tudományos újságírásról: hiába a rengeteg elméleti fejezet, azért, amikor egy-egy konkrét példával szembesülsz, és érthetően, illetve röviden kell róla írnod, akkor jönnek a problémák. Valahogy fel kell ismerni az áltudományokat, meg kell velük küzdeni, le kell leplezni őket.


Még nem elég jó a mesterséges intelligencia a szövegtömörítéshezFEL

Segíti a tudósok munkáját, de ronthatja eredményeik hitelességét az az egyre gyakrabban alkalmazott technológia, mely képes hatalmas mennyiségű szövegből egy rövid összefoglalót generálni.
A hosszú szöveg túlzott lerövidítése - amikor ráadásul valaminek a betűjét, nem pedig a "szellemét" adja vissza a summázat - egyébként is rejt magában veszélyt. Megesik, hogy az algoritmus túlságosan leegyszerűsíti a mondanivalót, eltünteti az árnyalatokat és - tudományos szövegekben előszeretettel használt - bizonytalan, óvatos megfogalmazást is. Parthasarathy szerint abból is gond lehet, hogy a laikus olvasók az ilyen, gép által összeszerkesztett - elsősorban angol nyelvű - szöveget nem tudják megkülönböztetni az emberi tudósok által írttól. A leegyszerűsítő kép a tudományról pedig aláássa a professzionalizmust és a tekintélyt, s így meginoghat a tudományba vetett közbizalom.




Információforrások

Nagyon alacsony a hírekbe vetett bizalom, a köztévé különösen rosszul áll - HVG az élenFEL

A Reuters Institute friss kutatása szerint továbbra is a HVG és az RTL Klub a legmegbízhatóbb hírforrás, őket követi a Telex, az ATV és a 24.hu. Hiába használják sokan, az Index csak utánuk következik.
Azokban a hírekben, amiket a felhasználók maguk követnek (Trust in news I use) magasabb, 47 százalékos a bizalom, de a köztévét például a válaszadók harmadánál is kevesebben tartják megbízható hírforrásnak. A bizalmi index legalján az amúgy olvasottsági számokban élen járó Blikk áll mindössze 21 százalékkal, az utolsó előtti pedig a TV2 31 százalékkal. Érdekes még, hogy a lista közepén álló független 444 (39 százalék) nem sokkal előzi a kesmás HírTV-t (34 százalék).

Elérésben az RTL és Index az élen, a hírek forrása pedig egyre inkább a közösségi média okostelón - A TV, rádió és print médiumok, vagyis az offline elérés listáját az RTL Klub magasan vezeti 48 százalékkal, őt követi a TV2 29 százalékkal és az ATV 25 százalékkal. Az online listát az Index viszi 37 százalékkal, őt szorosan követi a 24.hu (36 százalék), utána jön holtversenyben a 444 és az Origo (30-30 százalék).

Régebbi hírforrás(ok): Reuters Intézet: A HVG és az RTL Klub a legmegbízhatóbb hírforrások link Melyik a legmegbízhatóbb hazai hírforrás? link



legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

A heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását.

A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel.




Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Közel 25.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1000 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.
Adatkezelési tájékoztató

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról