A Magyar Könyvtárosok Egyesülete befogadta a KIT-műhelyt hivatalos vándorgyűlési programjába. Ezért Tatabányán, 2023. júl. 14-én délután az alábbi programok is választhatók:

13.00-13.10 Megnyitó, bevezető: Mikulás Gábor (KIT Hírlevél)

13.10-13.30 Mit szeretnének a könyvtárhasználók, és a (még) nemhasználók? - Dr. Habók Lilla (üzleti elemző, kutató)
A könyvtárhasználói kutatásokban jellemzően azt láthatjuk, mennyire elégedettek egy adott könyvtár használói a szolgáltatásokkal. De vajon mi a helyzet a könyvtárat nem használók igényeivel? (Jún. 20-ig kitölthető kérdőív: link )

13.40-14.00 Szolgáltatunk, de kinek? Használóközpontú szemlélet egy amerikai egyetemi könyvtárban (online) - Hajnal Ward Judit (Rutgers Egyetem Könyvtára, New Jersey)
Használóink igényei gyorsan változnak a felsőoktatási könyvtár falain belül és kívül. Lépést tartunk-e? Megfelelünk-e a megújuló igényeknek? Hogyan tudjuk meglévő forrásainkat mozgósítani és átalakítani?

14.10-14.30 Amit a használók kívánnak - egy közösség példájával - Somorjai Noémi (orvosi könyvtáros, LMBTQ Könyvtári Csoport)
Minden olvasó információigényének kielégítésére alkalmas-e a világba besimuló heteronorm világképünk? Hogyan lesz kerek egész a könyvtári referensz-szolgáltatás, ha lmbtqi olvasó vagy hozzátartozó kérdezi a könyvtárost?

14.40-15.00 Közösséget felemelő innovációk - beszélgetés (online) - Orsós László Jakab (művészeti és kulturális igh., Brooklyn Közkönyvtár, New York)
A felemelő ötletek a közösség igényeiben és a könyvtárosok fejében kereshetőek. Az eredmények egyaránt vizsgálhatók a használói elvárások, illetve a könyvtár stratégiája fényében.

15.10-16.00 Kerekasztal-beszélgetés az előadókkal (részben online)

Orsós László Jakab (igh., Brooklyn Közkönyvtár link ): Szolgáltatásnak vannak nagyon kemény kötései, amihez alázat kell. Nem lehet folyton külön úton járni, csak mert te okosabb vagy, vagy te jobban tudod ezt, hogy szerinted ez jobban működne. (...) Ha jobban működne, akkor is ki kell tárgyalni. Tehát folyamatos diplomáciai helyzet szerintem ebben a pozícióban létezni, közszolgának lenni, mert nem minden egyértelmű. Plusz van egy rendszer, amelyik valahogy a helyén van. És hogyha azt módosítani akarod, ahhoz előkészítő tárgyalásokat kell folytatni. (...)
Partizán: Neked volt olyan, hogy meg kellett változtatnod, ahogyan a rendszer működik?
OLJ: Persze, a legelső hónapomban. Van a könyvtárnak egy óriási aulája, ami csodálatos. Hatvanas évekbeli design, ráadásul fel van újítva. Igy japán építész újította fel; úgy néz ki, mint egy minimalista templombelső. Óriási hodály. És van egy 200 fős színháztermünk, ami kicsi. De én a hodályban akartam dolgozni; mert sok minden odavaló. És az volt a válasz, hogy hodályban nem dolgozunk tehát, ott nincsenek programok, hanem jönnek-mennek az emberek.
- De hát zárás után ott áll a hodály [mondtam]. Például lehetne csinálni nagyon híres emberrel... Ha idehívsz 800 embert, nem férnek be a 200 fős termünkbe.
- Nem; azt nem lehet, mert nincs rá engedély. Mondom: nézzük meg a papírokat!
- '64-ben volt egy döntés, hogy ott 400 embernél nem lehet több.
- Az is több, mint 200... De kérdezzük meg, hogy hol tartunk most ebben a számban. Két héten belül kiderült, hogy már 700-nál tartunk, és most például, jövő pénteken Rebecca Solnit nevű zseniális öko-filozófusnővel ott leszünk. 900 ember kért belépési lehetőséget. Tele lesz az egész. Úgy néz ki, mint egy amfiteátrum: körben székek, középen egy nagy színpad. Jó nagy visszhang, de azt megtanultuk idomítani.
Ez nagy győzelem volt... Az első este, amikor ezt megcsináltam, ott volt az egész vezetőség; annyira izgultak. Iszonyatosan jól nézett ki, és tele volt az egész.
Áttörés is volt: megnyertük ezt a csatát. Talán tudod azt is, hogy mit csinálsz.

Orsós László Jakab vendég lesz az MKE tatabányai vándorgyűlése KIT-műhelyében. Gyere, hallgasd meg!

Magyarország kifejezetten atomizált társadalom. Az atomizáltság ugyanis inkább arra utal, hogy hiányoznak a kollektív cselekvés feltételei, és emiatt nem egy nagyobb közösség áll a gondolkodásunk középpontjában, legfeljebb a legközelebbi kapcsolatainkban van esélye valamiféle szolidaritásnak. Lehetünk úgy is atomizáltak, hogy egyébként találkozunk rokonokkal és barátokkal, csak éppen ha az erőforrásokon kell osztozkodni, akkor a szűkösségük miatt ezen a körön bent tartjuk őket.

Miért fontos az izoláltsággal foglalkozni? Gregor Anikó, az ELTE szociológusa szerint erre a kérdésre kitűnő példa a rendszerváltás. Az akkori gazdasági válság és a megugró munkanélküliség nemcsak azért vezetett alkoholizmushoz, korai halálozásokhoz és az öngyilkosságok számának emelkedéséhez, mert anyagilag lehetetlenültek el emberek, hanem azért is, mert a munkahelyi kapcsolataik elvesztésével magányossá váltak, és a munkahelyi közösségekkel együtt információs és mentális erőforrásaik egy része is elveszett.

Mit lehet tenni? Gregor szerint ha szeretnénk nemcsak anyagi értelemben jól élni, érdemes megnézni azt, hogyan születnek meg azok a viszonyaink, amikért sokszor magunkat tesszük felelőssé: a háztartási viszonyok és az izoláltság nem csak az érintetteken múlik. Sőt, sokkal inkább múlik azon, hogy milyen rendszerben élünk, és azon, hogy miként próbál segíteni az állam abban, hogy ne legyünk magányosak, és a családi közegünkben is tudjunk viszonylagos egyenlőségben élni.

Egy óriási, 33 600 darabból álló puzzle kirakását tervezik a hónap végén Székelyudvarhelyen, a 48 órás esemény zárásaként a legtöbb emberből megalkotott puzzle-darab világrekordját is szeretnék megdönteni.

A 2023-as esztendőt a játék évének nyilvánította a székelyudvarhelyi önkormányzat, az idei programkínálat részeként június 30. és július 2. között nem mindennapi megmozdulással készül a városi könyvtár és a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA).

A Kiraklak a könyvtárban! - címmel meghirdetett eseményre elsősorban az udvarhelyi és udvarhelyszéki puzzle-rajongókat várják a könyvtár link előtti térre, ahol egy 33 600 darabos óriás puzzle kirakásába kapcsolódhatnak be.

A részletekről Balogh Csenge (SZKA), a könyvtár részéről pedig Szőcs Endre igazgató és Szabó Károly elmondták, hogy a puzzle kirakása 48 órát át, turnusokban zajlik.

"Bátran állíthatjuk, hogy ez a rendezvény valódi összetartó erőt teremt, hiszen a résztvevők közös erőfeszítéseivel a több tízezres darabszámú puzzle végül eggyé áll össze, megörökítve az összefogás és a közösség erejét" - vallják a szervezők.

Hollandia lakosságának (17,2 millió) durván egynegyede alulképzett. (egy éve írtuk)
- 2,5 millió embernek vannak gondjai a szövegértéssel (többségük Hollandiában született!)
- 2 millió az alacsony státuszú munkavállaló
- 3,8 millióan alulműveltek az egészségügyi ismeretek és gyakorlat szempontjából
- 1,4 millió fő bajlódik a digitális eszközökkel (főként idősebbek illetve bevándorlók)
- 1,7 milliónyi ember szembesül napi pénzügyi problémákkal
- 1 millió embernek alacsony az önbecsülése (főként alacsony végzettségűek illetve 65 év felettiek)
... mutatta be célcsoportját Lies Petersen kommunikációs tanácsadó, aki az Oefenen.nl link (magyarul: gyakorlás.nl) portált készítő szervezet nevében adott elő az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Információbrókerek Egyesülete közös konferenciáján. A portál felnőtteknek segít alapvető készségeik fejlesztésében.

A főként könyvtárakban elérhető Oefenen.nl felnőttképzési portálra való belépéskor először egy felhasználói fiókot kell nyitni. Ebben segítenek a könyvtárak, ami abban is szerencsés, mert a küszöbfélelemmel rendelkezők támogatást kapnak. Illetve az önkéntesek vagy segédkönyvtárosok figyelemmel tudják kísérni a felhasználók szokásait, testre szabott segítséget nyújtva.

Minden program rövid videóval indít. Emellett mindegyikükben sok vizuális, grafikai elem könnyíti a befogadást. Ezeket hanggal és szöveggel mondott kérdések és feladatok követik. Vannak nyomtatott anyagok is, például munkafüzetek, könyvek, amelyeket a könyvtárak biztosítanak az érdeklődőknek. Azaz: online mellett offline is kínálják a tananyagot.

Három olyan program van, amely a pénzügyi számolási készségek fejlesztését segíti.
1. Számold meg a pénzed - bepillantás a pénzügyekbe
2. Költségvetéstervező a háztartáshoz
3. Pénz és a matematika - gyakorlati segítség a fizetéshez, árengedmények és megtakarítások kiszámításához.

Ramon, a "példaember" gyakornoki program keretében talált takarítóként állást. Nyelvi és számolási készségei gyengék voltak. Nehéz volt számára, hogy kiszámolja azt, hogy elegendő pénzt kap-e vissza a vásárlásokkor. Munkáltatója segített a képzésében (tehát az Oefenen nem csak könyvtárban érhető el). Ramonnak egy rövid képzés segítségével sikerült megerősítenie az önbizalmát.

A könyvtárnak a témában két célcsoport felé kell megfelelnie.
Munkatársai irányában:
1. a HR felségterülete, mint a munkatársak jólléte; ugyanis nehéz jól szolgáltatni magukat rosszul érző munkatársakkal;
2. a marketing területe, azaz a használók jólléte. A SEXI modell értelmében bele tartozik:
- az érzékenyítés - informálás: a helyi hűsölési lehetőségek (pl. a könyvtárban link ), a hőség kezelési lehetőségei, hiszen az élettani hatások például nem mindenki számára egyértelműek. Mindkét fentebb említett célcsoport figyelmét felhívhatjuk a hőséggel kapcsolatos összefüggésekre, cselekvési lehetőségekre. A könyvtár kommunikációs felületein közölhetjük ezeket az információkat (pl. ilyen és hasonló cikkek továbbadása: link );
- példaadás: a könyvtár szó szerint lehet "cool" (magyarul: hűvös, menő), legalábbis saját lehetőségei szerint. Ha hűvös helyet tud biztosítani a rekkenő hőségben, hirdetheti e szolgáltatását, felkészülve arra, hogy olyan emberek jöhetnek így a könyvtárba, akik egyébként nem jönnek be. Ez egyrészt felkészülés a könyvtához nem szokott emberekkel való méltányos kommunikációra, másrész tervek arra, hogy hogyan lehet az alkalmat kihasználni arra, hogy - a könyvtár küldetése értelmében - új használókat nyerjünk általuk;
- információ: senki sem tájékozott alapértelemben a témában. A hőséggel kapcsolatos érzékenyítés alapja a vonatkozó információ gyűjtése. Ennek két ága kínálkozik: egy általánosabb, amely praktikusan minden könyvtárban azonos, például a hőség kellemetlen élettani hatásainak mérséklése. A másik terület helyben értelmezhető: melyek a településen hőség esetén nyitva tartó hűvös helyek, melyek a vízhasználat helyi rendelkezései stb.

Az együttműködés lehetősége: ha egy könyvtár elkészíti saját tervét és megosztja, más könyvtárnak már nem kell nulláról kezdeni a munkát, elég adaptálni a máshol megfogalmazott ötleteket, eljárásokat, illetve a helyi viszonyokra kitalálni a hiányzókat. Talán ez, az együttműködés - a legnehezebb. (MG)

'Újra divat lett a könyvkölcsönzés - fellendülőben a hazai könyvtárak forgalma' - Visszatértek az olvasók a könyvtárakba, ismét a pandémia előtti számokat közelíti a látogatottság - ez derül ki az Országos Széchényi Könyvtár gyorsjelentéséből [részletesen ld.: link ]. Rózsa Dávid főigazgató szerint hatalmas az igény a hagyományos, nyomtatott könyvekre, és ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy egy év alatt csaknem 30 százalékkal nőtt a kölcsönzések száma.

Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete (OSZK KI) január 17. és május 20. között folytatott országos adatgyűjtést a magyarországi könyvtárakra vonatkozóan. A Kulturális Statisztikai Adatgyűjtő Rendszerben végzett felmérés körülbelül négyezer könyvtár adatait gyűjti össze. A könyvtáraknak látogatottsági és használati, a szakkönyvtáraknak pedig még tudományos teljesítményt is mérő adatsorokat kellett kitölteniük, amelyeket az év további részében az Országos Széchényi Könyvtárban működő intézet munkatársai összesítenek és dolgoznak fel.

Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának tájékoztatása szerint az idei az első olyan év, amikor nem várták meg az őszt, hogy már a végleges adatok birtokában adjanak számot az előző évről, hanem már júniusban közzétették a gyorsjelentést. "Egyértelműek azok a trendek, amelyek az elmúlt években (2021 és 2022-ben) megmutatkoznak, jelesül, hogy a pandémia által megtört könyvtári látogatottsági adatsorok újból megközelíthetők" - fogalmazott Rózsa Dávid.

Alföldi gimnazistaként, 14 évesen találkozott először kormánypárti mémekkel, pár évvel később már havi fizetésért gyártotta őket. A Lakmusz videóinterjúja.
"Kiállunk Orbán Viktor mellett", "Liberális sivalkodók", -"Bojkottáld a liberális médiát" - csak pár példa a rengeteg Facebook-oldal közül, ahonnan a 2018-as választás környékén napi szinten áradtak a kormánypártot magasztaló és az ellenzéket ekéző mémek.

Több tízezer követőjük szemében lelkes, amatőr rajongói oldalaknak tűnhettek, valójában azonban kormánypárti útmutatás alapján, pénzért kerültek ki posztok ezekre a felületekre - derül ki abból a történetből, amelyet egy huszonéves fiatal osztott meg velünk. (Lakmusz)

"Döbbenetes: a Nyugat újabb háborút robbantana ki a magyar határon?" A kormányzati propagandaportál, az Origo már hétvégi hírének címében is azt a moszkvai sugalmazást közvetíti, mely szerint a már folyó orosz-ukrán háború nem Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hanem a nyugati országoknak a műve. A hírt elolvasva persze kiderül, hogy az egy az egyben az Izvesztyija írásának fordítása, mindenféle kontroll nélkül elfogadva az orosz külügyminisztérium szóvivőjének állítását, amely szerint "a Szerbia és Koszovó közötti feszült helyzetben az Egyesült Államok és az Európai Unió csak súlyosbítja a szembenállást ahelyett, hogy a megbékélést támogatná".
Mintha a tények nem is számítanának; kritika nélkül veszi át a Kremlben legyártott orosz propagandát a Rogán-művek megannyi orgánuma. Az erre költött milliárdoknak meg is van a hatásuk: egyre többen vevők itthon is a putyini - és ennek nyomán: orbáni - világmagyarázatra. (HVG)

Amerikában is el vannak ájulva a budapesti atlétikai vb-től címmel jelent meg lelkesítő cikk tegnap az Origón. A probléma csak az, hogy a lap egy olyan anyagra hivatkozva írja ezt, amiért a magyar szervezőcég fizetett, és amely pr-anyagként jelent meg a CNN által dedikált tartalmak oldalán - szúrta ki a 444.hu. Magyarán az amerikai szerzőnek vagy a CNN stábjának nem sok köze van a pozitív szöveghez. (Kreatív)

11. - Munkaügyi létszámadatok link szerint 2015 és 2021 között 1506 fővel foglalkoztatnak kevesebb embert a könyvtárak. A közkönyvtári létszámnak kb. 1/3-a a szakkönyvtári. A könyvtári közalkalmazottak létszáma kb. 1/6-ára csökkent. Tanulságos, hogy míg a könyvtárosok aránya csökken könyvtári foglalkoztatottak között, az informatikusok és rendezvényszervezők száma növekszik (8. ábra).

12. - Könyvtári pénzügyek link diagramjai szerint a könyvtárak egyre több pénzből gazdálkodnak. Némi gond azonban, hogy nincsenek az inflációs hatást korrigáló kimutatások. A tisztánlátást az sem segíti, hogy pl. a személyi juttatások közkönyvtár / nemzeti könyvtár / szakkönyvtár bontásban (inflációs hatással együtt) láthatók. Sokkal érdekesebb lenne, ha a kimutatás pl. az egy főre jutó adatokat mutatná.

A legutóbbi rész a sorozatban: link

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
14 - Inkább látszattevékenységeket végeznek
4 - Egyértelmű, hogy mit jelent
18 - Újból és újból át kell közösen gondolni, mit is jelent.
A kapott adatokból úgy tűnik, a "Zöld könyvtár" fogalma - dacára annak, hogy több magyar könyvtár is nemzetközi kitüntetést kapott - nem világos a könyvtári közösség számára sem. Ilyen szempontból nem meglepő a látszattevékenységre való erőteljes utalás sem. Ezért érdemes beszélni, vitatkozni a témáról, pláne annak tudatában, hogy a társadalom egészében is számos kérdés él a "zöld" dolgok mibenlétéről. A különbség azonban az, hogy a könyvtárosok professzionális információszolgáltatók, tehát feladatuk a társadalom egészének információs szolgálata is.
A vonatkozó diagramot ld.: ...
(MG)

A magyar helyzet áttekintése után a Reuters a digitális hírmédiát vizsgáló 2023-as jelentésének nemzetközi tanulságai közül is kimazsoláztunk néhány érdekességet.

Még mindig mindent visz a social feedeken terjedő rövid videó.
Az, hogy a Facebook rengeteget veszített a jelentőségéből és értékéből, már mindenkinek világos, és remélhetőleg Mark Zuckerbergnek is. A felület hírforrásként mára kevésbé meghatározó lett, mint korábban: az oly sok változást hozó 2016-os évben még 42 százalék jelölte meg hírforrásként a Facebookot, mára ez a szám 28 százalékra csökkent.

Az egyik erős indok jól ismert: a videóalapú tartalmak sokkal erősebben befolyásolják a fiatal fogyasztókat, akik így inkább átpártoltak a Youtube és a TikTok felületeire. Érdekes még, hogy a Twitter eddig mintha megúszta volna azt az őrültködést, amibe Elon Musk belerángatta: a felület használata stabil maradt a legtöbb országban, míg a követőnek beharangozott Mastodon egyelőre megmaradt kisközösségi játszótérnek.

Lássunk még néhány tiktokos adatot:
- a TikTok a leggyorsabban növekvő platform
- a 18-24 évesek közül 44 százalék használja a felületet (ebből 20 százalék fogyaszt rajta híreket is)
- a legtöbben Ázsiában, Dél-Amerikában és Afrikában használnak TikTokot, a felület különösen népszerű Peruban (30 százalék), Thaiföldön (30 százalék) és Kenyában (29 százalék)
- a TikTok, Snapchat és Instagram felhasználói hírek esetén is jobban figyelnek az influenszerekre, mint a médiumokra vagy újságírókra - ez a trend ellentétben áll az olyan régi, idősebb közönség által használt platformokkal, mint a Facebook vagy a Twitter, ahol még mindig inkább a hivatalos híroldalakat követik az emberek.

A tervezési (design) modellek alapelvei a következő fázisokra vezethetők vissza: elemzés, tervezés, fejlesztés, megvalósítás, értékelés (Analysis, Design, Development, Implementation, Evaluation - ADDIE).
Az igényfelmérések nemcsak az igényeket azonosítják, hanem azt a szakadékot is feltárják, amely a könyvtár jelenlegi és vágyott állapota között tátong. Ezt a szakadékot cselekvési tervekkel lehet áthidalni. A szerző az igényfelmérés kidolgozására és elvégzésére ugyanazt a hat lépést ajánlja egy széles körű és egy szűkebb területet vizsgáló felmérés esetén is.

1. A probléma azonosítása, azaz a kérdésfeltevés.
Mi az, amit meg akarunk tudni? Milyen információk lennének hasznosak a közösség jobb megismeréséhez?
Az egyes területek feltérképezéséhez feltehetjük többek között az alábbi kérdéseket:
Milyen a település jelenlegi demográfiai összetétele?
Hogyan szeretnek a tizenévesek információt kapni?
Milyenek a település gazdasági kilátásai?
A felhasználók hogyan választanak olvasmányt?
Milyen technológiát vásároljon a könyvtár a következő évben? Milyen hozzáférési akadályokkal kell szembenéznie a közösségnek?
Ha egy kérdéskör túl tág, akkor érdemes több kérdésre bontani.

2. Át kell gondolni, hogyan szerezzük meg a válaszokat, azaz milyen adatgyűjtő eszközöket használjunk.
A szerző a teljesség igénye nélkül öt általánosan használt adatgyűjtési eszközt sorol fel: nyers adatok, felmérés, megfigyelés, interjú, fókuszcsoport, kiegészítve azok meghatározásával és használati példákkal.
A nyers adatok mindig mennyiségi (számszerű) adatok, amelyek segítenek meghatározni a közösség összetételét, célcsoportokat azonosítani, rámutatni olyan igényekre, amelyek megnőttek valamilyen létező szolgáltatás iránt, vagy azonosítani azokat a területeket, ahol a kínálat és a kereslet nem találkozik. Nyers adat lehet például a kölcsönzési statisztika, a rendezvények látogatottsága, a demográfiai információk, valamint az iskolai eredmények.

3. Adatgyűjtési terv kidolgozása. (folyt. és a további pontok: a forrásinken.)
(Igényfelmérési terv kidolgozása: gyakorlati útmutató közkönyvtárak számára; ref.: Juhász R.)

A könyvtárban a különféle funkciók és emberi igények eltérő kényelmi lehetőségeket kívánnak. A Hamburgi Városi Könyvtárban link készített fényképek segítségével mutatjuk
- a gyorstájékozódás álló munkaállomásait,
- a tartósabb használói cselekvésekre szabott ülő, gépes és nem gépes munkaállomásokat,
- a könyvtáros tájékoztató funkciójának megfelelő, az álló használóval szemben elhelyezett székeket,
- az állva végzett automatikus kölcsönzés asztalait,
- a folyóiratolvasás kisasztalait.
A fotókat ld.: link

E könyvtárban - a látogatás időpontjában legalábbis - nem volt olyan leülési lehetőség, mely az épületem kívül, szabad levegőn lett volna, illetve kényelmes fotelek, amely a hosszasabb, kényelmesebb tartózkodásra biztattak volna. (MG)

Lübeck közkönyvtárának első írásos említése 1622-ből való, s bár már 1616-ban is voltak polcai és katalógusa a Bibliothecae Publicae-nek - azaz már több éve működött -, a könyvtár 2022-ben ünnepli fennállásának 400. évfordulóját. Az első latin nyelvű könyvtárhasználati szabályzat még mindig a Scharbausaalban található, ahol a könyvtárat megalapították. (Ez a helyiség - egykor ferences hálóterem - ma is a központi könyvtár része a Hundestraßén; ezenfelül a Szent Katalin-templom egy részét szintén használja ma is a könyvtár, noha sohasem volt felekezeti intézmény.) A működés első évtizedeinek csak kevés írásos nyoma maradt, de a harmincéves háború utáni története már jól dokumentált.

A könyvtárat csaknem háromszáz évig a város 1531 óta működő gimnáziumának alrektorai működtették, de sosem volt iskolai könyvtár. Bár első szabályzata olvasójának tekint "mindenkit, aki rajong a tudományért", nem volt olyan tudományos városi könyvtár, mint a mainzi. A célja az volt, hogy minden lübeckinek "szilárd általános műveltséget és tudást adjon a legtöbb szakterületen". 1756 óta kötelespéldányjoggal bír: ez a tartomány (Schleswig-Holstein) könyvtári törvényében is szerepel, amely kimondja, hogy a könyvtár "tudományos városi könyvtárként regionális könyvtári funkciókat lát el, fenntartója a város", de a mindennapi szóhasználatban városi könyvtárnak hívják. 1937-ig Lübeck szabad városának állami könyvtára is volt - ezt tükrözi a több mint 600 000 kötetes raktári állomány, amely 2021-től új helyiségekbe költözött. Az évszázadok során több funkciója is volt (levéltár, múzeum), és kizárólag férfiak vezették (fejenként átlagosan 13 évig voltak hivatalban).

Jelenleg a 215 000 lakosú település közkönyvtára link , de a tartomány könyvtáros-egyesületében a tudományos könyvtárakat képviseli, és a regionális könyvtárak munkacsoportjának is tagja; régi állományának digitalizálása éppúgy feladata, mint a zenei könyvtári anyag feltárása vagy interaktív hangoskönyvek szolgáltatása a gyermekkönyvtárban. A Böse Alapítvány támogatásának köszönhetően a jogtudományok területén egy intézeti könyvtár nívójával vetekszik, ami miatt szívesen használják a joghallgatók is. (Lübeck Hanza-város Könyvtára 400 éves - kitekintés a jövőre a történelmi örökség kihívásaival; ref.: Murányi L.)

Guernicától a Kilimandzsáróig, vagyis világunk bélyegeken címmel nyílt kiállítás hétfőn a Halis-könyvtárban. A kivételes gyűjtemény Gelencsér Gábor nyugalmazott újságírótól, angoltanártól származik, az anyagot jó barátja és támogatója, Kalmár Anikó állította össze.

A gyűjtő, Gelencsér Gábor az öt asztalon látható emlékek között rövid tárlatvezetést tartott. Elmondta, hogy a kiállítás a filatélia [bélyeggyűjtés, a szerk.] minden ágát felöleli a művészettől a természeten át a történelemig. Nem kizárólag bélyeget láthat a bibliotékába látogató, bélyegképek, érmés borítékok és úgynevezett kis ívek is feltűnnek a tárlaton.

"Az ókor hét csodáját például egy képben elhelyezett bélyegek színesítik, melyek az adott tematikához illeszkednek" - mesélte.
Ugyanígy látható Mózes tízparancsolata, a kínai építészet csodái, vagy éppen Winston Churchill brit politikus, egykori miniszterelnök élete. A könyvtár ehhez különféle könyveket és kiadványokat társított, így téve izgalmasabbá, informatívabbá a tárlatot. A másik műfaj az olyan boríték, amelyen az adott ország bélyegblokkja, egy életkép és bankjegye látható. Az úgynevezett kis ívek szintén rendkívül érdekesek, bár ugyanolyan bélyegek láthatók összekapcsolva, mégis együtt alkotnak egy komplett egységet. A gyűjtők ebben a formában kedvelik, különösen izgalmas Madagaszkáré, mely ország mindegyik kihalt állatának szentelt egy kis ívet.

"Könyvelvonási tünetei" voltak az olvasóknak, de szerencsére öt hét után kinyitott a kaposvári Takáts Gyula Könyvtár.
"Az elmúlt időszakban azért voltunk zárva, mert belső villanyszerelési munkák zajlottak, olyan új intelligens lámpák lettek felszerelve, amelyek érzékelik a természetese fényt és ez alapján üzemelnek" - mondta Rázsits Veronika, a könyvtár igazgatója, majd hozzátette, hogy a csaknem száz milliós beruházás részeként június végéig a könyvtár épületét szigetelik, festik, valamint a földszinten az irodákban, kamarateremben is cserélik a lámpákat.

"A munkálatok alatt a könyvtárosok a földszintre költöztették a helytörténeti részleget, a közszolgálati tér pedig az első emeleten kapott helyet" - folytatta beszámolót az igazgató. Rázsits Veronika elmondta, hogy sok olvasójuk már nagyon várta az újranyitást, "mert az egyik anyuka úgy fogalmazott, hogy már "elvonási tüneteik" voltak, és számítunk a következő napokban, főleg a hét első felében a nagyobb forgalomra" emelte ki az igazgató.
Csütörtökönként foglalkozásokkal készülnek a gyerekeknek: lesznek bábos előadások és kézműves foglalkozások egyaránt. A nyár folyamán öt alkalommal Simon Erika babaklubjába várják a legkisebbeket és szüleiket.

Az egymás iránti szolidaritást olyan példamutatóan "intézményesítette" az alig háromszáz lelkes Ipolytölgyes polgármestere, hogy arra még külföldön is felfigyeltek.

Úgy kezdődött, hogy a közmunkások időnként kölcsönkérték a talicskát, a kéziszerszámokat, a létrát, a betonkeverőt - mondja a falut 9 éve irányító polgármester. Az akkori képviselő-testület nem nézte ezt jó szemmel. "Mi lesz, ha elromlik, ha nem hozzák vissza, ki lesz a felelős, ha ne adj' isten baleset lesz, meg egyébként is, nem ez a dolgunk, felelőtlenség volna" - sorakoztak az ellenérvek. "Én viszont azt gondoltam, miért ne kérhetnék kölcsön az emberek az eszközöket, hiszen az önkormányzat vagyona a lakosság vagyona, mi csak kezeljük." ... Régebben minden faluban működött a lakosok közötti szolidaritás, amibe a kölcsönadás is beletartozott, de ez ma már egyre kevésbé egyértelmű.

"Abban kell segíteni a lakosságnak, amiben képesek vagyunk, és ami közösségben gazdaságosabban megoldható, mint egyénenként" - adta meg saját kérdésére a választ a polgármester. Bővítette hát a kölcsönözhető eszközök körét, hogy ne csak a szegényebbek, hanem mindenki megtalálja azt, amit nem engedhet meg magának, illetve pazarlás lenne birtokolnia. "Ha több helyen működne hasonló szolgáltatás, jóval kevesebb eszközt kellene gyártani, kevésbé kellene kizsákmányolni a Földet. Amíg a nap süt, energia lesz a Földön, de nyersanyag nem érkezik kívülről" - ad globális olvasatot a projektnek.

"Ha tönkremegy, megjavítjuk, jobb, ha használatban megy tönkre, mint ha az idő fölemészti" - nyugtatgatta annak idején a szkeptikusokat a polgármester. De az eszközök nem fogytak, inkább szaporodnak, mert egyre többen hozzák be a használaton kívüli dolgaikat. Otthon feleslegessé vált kerekesszék, mankó, járókeret sorakozik a raktárban a gyermekülések mellett.

A ChatGPT nem csinálja meg helyetted a munkádat, és nem is tökéletes, viszont időt spórol a használójának. A Super Library Marketing összegyűjtött néhány példát és angol nyelvű parancsot a generatív MI asszisztens használatához (link ).

Néhány általános érvényű tanács:
- Legyél annyira konkrét, amennyire csak lehet, pl. ha bizonyos hosszúságú szöveget szeretnél, akkor írd le, pontosan jelezd.
- Fogalmazz közvetlen módon, mintha csak beszélgetnél valakivel.
- A kiadott parancs előtt kérd meg a ChatGPT-t, hogy vegyen fel egy adott szerepet, pl. viselkedj úgy, mint egy közösségi média szakértő.
- Ha vannak példák arra, hogy milyen tartalmakat szeretnél, amilyeneket a ChatGPT generáljon, add meg azokat.
- Ha nem vagy elégedett a gép által generált válasszal, kérheted, hogy próbálkozzon újra. Ha úgy tűnik, hogy elakadt, írd be a "Folytasd" kifejezést, és folytatni fogja. Pontosabb válaszok generálásához visszajelzést is adhatsz neki.

Néhány példa, hogy mire lehet használni a ChatGPT képességeit:
- Levél és blogbejegyzés készítés, pl. a Bibliotech Könyvtár ilyen levelet íratott a felhasználóinak: link
- Videóban elmondott szövegek megírása előre a ChatGPT-vel (scriptek).
- Közösségi média bejegyzések készítése akár úgy, hogy a ChatGPT csak az ötletet adja, amit a könyvtáros átfogalmaz. Például egy könyves webinárium beharangozójaként készült: link - a szerző elárulja, hogy ez a legkevesebb aktivitást generáló bejegyzés az oldalán. Talán azért, mert nem teljesen a saját stílusát tükrözi.
- Blogbejegyzésekhez ötletek merítése, pl. hogyan győznéd meg a felhasználókat, hogy támogassák a könyvtárat?
- Szlogenek megfogalmazása könyves kiállításokhoz.
- Bejelentés készítése új tréningekhez.
- E-mail tárgyához javaslat írása.
- Adatelemzés megadott adatok alapján. Például adható ilyen parancs: "Küldtem egy e-mailt 2 516 embernek. Az e-mail 56%-os nyitási arányt és 13%-os kattintási arányt ért el. 10 ember kölcsönzött könyveket az e-mailben látottak alapján, és 14-en jelentkeztek programokra. Ez jó eredmény?" - erre a ChatGPT részletes elemzést adott.

A felsorolt példákból is látszik, hogy a ChatGPT nem tökéletes, nem mindig ad elsőre jó eredményt, vagy nem a megfelelő stílust használja, viszont jó kiindulópontként szolgál az ötleteléshez, többek közt ha szövegezési tippeket szeretnénk kérni valakitől. Nem kell ugyanakkor minden egyes javaslatát elfogadni. (ref.: Habók Lilla)

A U.S. Book Show link az Amerikai Könyvkereskedők Szövetségének éves konferenciájaként indult az 1940-es évek végén. A 21. századra az eseménynek új neve lett, az Amerikai Könyvexpó (BookExpo America), és a könyvtárosok is fontos szerepet kaptak. Az eseménydús, háromnapos kongresszus helyszíne szinte mindig a New York-i Javits Center volt. A világjárvány miatt 2020-ban véget ért a rendezvény. Ekkor a Publishers Weekly mentette meg: létrehozta a U.S. Book Show-t, mint helyettesítő virtuális eseményt.
A virtuális találkozóból 2023. május 22-25-én 4 napos hibrid program lett. Az első és az utolsó napon virtuális események voltak, a középső kettőn pedig mind virtuális, mind személyes programokra került sor a New York Egyetemen (NYU). A kiállítóterem idén csak virtuális volt, de az üléseken gazdag kínálatból lehetett válogatni. Az első nap erősen a könyvtárakra fókuszált. Témák:
- Könyvtiltások Amerikában;
- Rugalmas tartalom-hozzáférési modellek és más eszközök kihasználása több olvasó bevonása érdekében;
- Új egyensúly megtalálása a fizikai könyvek és az e-könyvek között, az e-könyvek beszerzésére vonatkozó törvénykezés;
- Ibram X. Kendi, a Bostoni Egyetem Andrew W. Mellon bölcsészprofesszora és a How to Be an Antiracist (Hogyan legyünk antirasszisták) című könyv szerzője záróbeszéde stb.

A 4. (virtuális) napon a szerkesztők népszerűsítették a számukra legizgalmasabb könyveket. Megjegyzés: az ismertetett cikk írója ezekből is kiemel néhányat, ill. utal a trendekre, pl. Andrew Yang, egykori elnökjelölt társszerzőként írt egy politikai thrillert a demokrácia haláláról 2024-ben Az utolsó választás címmel. A memoárokban vezető trendnek tűnik a mentális problémákkal való megküzdés megtanulása. (Ref.: Szabó Eszter)

A könyvtárak egyik feladata a kritikus írás-olvasás készségeinek erősítése. Így elengedhetetlen a manipuláció eszközeinek azonosítása, megértése, illetve elhárítása. Bányász Péter: A lélektani hadműveletek fontos célja, hogy megkérdőjelezzük a valóságot c. interjú-podcastja taglalta az orosz dezinformáció eszközeit:
- A nyugat alkonya narratíva (az orosz föderáció védi meg Európát)
- Feszültség szítása az EU-s tagállamok között
- A valóságba, tudományba, demokratikus intézményrendszerbe vetett hit megingatása
- A demokratikus(abb) világban egymással szemben álló felek együttes támogatása és radikalizálása - konfliktus élezése reményében.
Mert "ha nem hiszünk semmiben, akkor elkezdünk mindenben hinni" - a különféle összeesküvés elméletek egy paradigmában egyesülnek.
Eszköz továbbá a (kiber)támadások kiszervezése, vagy imázsépítés céljával a támadásokra hivatkozás.

A propaganda mételyének mérséklésére legfőbb eszköz az oktatás - akkor is, ha igen lassú vele eredményeket elérni. Minél fiatalabb korban, az általános iskolában kezdve. Akár olyan példával, hogy holnap dolgozat lesz - mondta Marika. A kritikus gondolkodás keretén belül Falyuna Nóra ajánlása: az emberek beoltása az álhírekkel szemben. Azok, akik el tudják magyarázni másoknak, hogy mi miért álhír, megnövelik saját álhír-elhárító késéségeik eredményességét.

Megjelent a Reuters idei jelentése a digitális hírmédia fogyasztási szokásairól. A kutatásban 46 piac 93 ezernél több válaszadója vett részt. A Reuters globális elemzése kiemelte a TikTokon, Instán és Youtube-on terjedő videóalapú hírösszetétel egyre fontosabb szerepét, ami a globális dél országaiban lett különösen jelentős, míg az olyan öregebb behemótok, mint a Facebook, folyamatosan veszítenek a befolyásukból. A Reuters régiónként és országonként is foglalkozik a hírmédia állapotával, a magyar jelentésen Szakács Judit és Bognár Éva, a CEU munkatársai dolgoztak. Az ő elemzésük legfontosabb megállapításait foglaltuk össze.

2022: megszűnő fideszes lapok, erősödő social, és a külföldi ügynök dollármédia. - A tavalyi brutális NER-győzelem után, a begyűrűző infláció következményeként több kormányzati médiumnál indultak leépítések vagy bezárások. A propagandaminisztériumban valószínűleg belátták, hogy vissza lehet venni a tempóból, pláne, mert így még spórolni is lehet. Ezekre a mozgásokra hivatkoztunk tavaly némi eufemizmussal a kormányzati média választások utáni racionalizálásaként:
olyan ismert print márkák szűntek meg, mint a Világgazdaság, a Figyelő vagy a Ripost;
megvette az állam a Nemzeti Sportot (a kormány újabban még masszív előfizetővé is előlépett);
az Origo és a 888 összeolvadt;
a Magyar Hírlapnak is megszűnt a print kiadása;
a Pesti TV pedig összeesett.
Több más, nem a kormányhoz vagy a KESMA-birodalomhoz tartozó médium is megszűnt: a 168 Óra és a Pesti Hírlap is lecsökkentette, majd beszüntette a print kiadásait; megszűnt az Azonnali.hu. Azért épültek is dolgok: az RTL és a TV2 is új online streaming platformot indított (RTL+, TV2 Play Premium).

2022-ben 17 776 könyvet, illetve füzetet adtak ki Magyarországon, ami meghaladta a 2021-es és 2020-as kiadványszámokat. Ezek 65,2 százaléka magyar szerző műve volt. A példányszámok is jelentősen emelkedtek a tavalyi évben, 43 millió 898 ezer példányt nyomtattak, 11,4 százalékkal többet mint 2021-ben. A kiadott könyvek 91,5 százaléka magyar nyelvű, de angolul, németül, franciául, sőt lengyel, norvég, finn, ógörög vagy ruszin nyelven is adtak ki könyveket tavaly. Az irodalmi témájú kötetek teszik ki a kiadványok csaknem felét.

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a kiadott művek száma és példányszáma is meghaladta tavaly a 2021-es évi eredményeket. A 2022-ben kiadott 17 776 könyv és füzet 3,5 százalékkal több, mint 2021-ben, és 17,3 százalékkal több, mint 2020-ban. A példányszámok még nagyobb arányban nőttek, egy év alatt 11,4 százalékkal, a két évvel korábbi adatokhoz képest pedig 36,2 százalékkal. A magyar szerzők művei az összes kiadott mű 65,2 százalékát adták, angol nyelven a kiadványok 2,1 százaléka jelent meg.