Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  
 


KIT hírlevél: 2023/12., márc. 22.

A lapszám szerkesztője: Mikulás Gábor

Hírek

Tematikus chatbot! Helyismereti gyűjteményre, bármilyen tartalmú szaktájékoztatásra!
Innováció nélkül vészelték át az utóbbi 25 évet a könyvtári katalógusok. Ezek kellenének...
A felhasználó dönt a könyv megvásárlásáról vagy kölcsönzéséről - a Méliusz fejlesztése
Esély a bérlőknek - könyvtárak segítik a kilakoltatás előtt álló használókat
Szegénységből küszöbfélelem - a rászorulók alacsony könyvtárhasználatának egyik oka
Alkotói tér Gödöllőn - tevékenységeivel közösségeket fejlesztenek
Hol a könyvtár? Alkotói tér az USA állami főiskoláin, egyetemein (olvasóink szavazatára)
Repair café - közösségi szerelőműhely (videóval)
Hallgatók konzultálnak hallgatókkal - szívesebben fordulnak hozzájuk, mint könyvtároshoz
Sokszínűségben a lehetőség
Könyvtárosok munkaelégedettsége (felmérés) - ha tehetnék, ismét könyvtárosok lennének-e? (olvasóink szavazatára)
Búcsúzik a könyvtár éléről Rakonczás Szilvia - a könyvszeretet számított
Kinyit a Központi Könyvtár Győrben
Könyvtári KisÖKOs: szemléletformáló programsorozat indult Pécsett
Könyvtár 2.0 - A komlóiak segítségét kéri a József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény
Megkérdeztük: Kíváncsi vagy-e az MKE vezetőségi jelöltek szakmai elképzeléseire?
Podacastot indított az OSZK
Ilyenek voltak a krízisidők Szegeden - könyvtári tevékenységek
Olvasás papíron és képernyőn: előnyök, hátrányok
Kinek, mire, milyen korláttal érdemes használnia? - MI chat-alkalmazások
Márkaismertség erősítése - 4 pontban

Analógiák

Ha nem látjuk a kapcsolatot munkánk és eredménye között - elkezdünk minőségbiztosítani?

Praktikus

Digital Clean Up - itt az idő digitális lábnyomunk optimalizálására

Információforrások

Elindult a Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének blogja a Papagenón


A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás,
másold a linket a archive.org keresőjébe.



Hírek

Tematikus chatbot! Helyismereti gyűjteményre, bármilyen tartalmú szaktájékoztatásra!FEL

Forradalmi kísérleti projektbe kezdett dr. Riskó Ágnes onkopszichológus és fia, a mesterséges intelligencia (MI)-dizájnnal is foglalkozó Csernák Bence. A nagy sikerű ChatGPT-n alapuló, Anna névre keresztelt, 95 nyelven beszélő chatszolgáltatástól a daganatos betegek és hozzátartozóik kaphatnak onkopszichológiai témákban segítséget.

"Amikor valakit daganatos betegséggel diagnosztizálnak, akkor nemcsak szakértelemre, orvosi vizsgálatokra, kezelésekre és tanácsokra van szükség, hanem az érintett személynek a lelki erejére és a hozzátartozói támogatására. Ahhoz pedig, hogy reagálni tudjanak egy ilyen helyzetre, információra van szükségük. Az informáltság a lelki megküzdés egyik legfontosabb összetevője. Ez a chatbot, akit Annának hívnak, csak úgynevezett pszichoszociális kérdésekkel foglalkozik, tehát nem onkológus, hanem pszichológusi és pszichiáteri tudással rendelkezik, így a lelki megküzdéssel kapcsolatos kérdésekre tud válaszolni" . mondja dr. Riskó Ágnes onkopszichológus, az Onkopszichológia Online nevű oldal tulajdonosa.

Kinézetre is hasonlóan működik egyébként, mint a ChatGPT: van egy chatablak, amibe beírhatjuk a kérdéseinket, Anna pedig pár pillanat múlva válaszol rá. Azonban van egy nagy különbség is közte és a híres-hírhedt chatbot között: míg a ChatGPT mindenféle átfogó információval rendelkezik, Annába kizárólag az onkopszichologia.hu-n megjelent írások és dr. Riskó Ágnes könyvei és tanulmányai vannak betáplálva, amiket más szakemberek lektoráltak. Tehát nem egy általános szakmai tudásból dolgozik a chatbot, hanem kizárólag azokból, amikről Riskó Ágnes tudja, hogy ellenőrzött információ. "Ez egy nagyon érzékeny etikai kérdés. Itt nincs helye semmiféle improvizációnak, megalapozatlan kijelentésnek" - hangsúlyozza az onkopszichológus.
"Az a forradalmi benne, hogy bárki könnyedén és szinte korlátlanul tudhat meg neki kellő információkat, nem kell több száz cikket, oldalt átolvasnia." Fontos továbbá, hogy nem helyettesít semmilyen szakembert, sem pszichológust, sem pszichiátert!

Kapcsolódó: Mire lehet jó a GPT-4? A Morgan Stanley például tudásmenedzsert faragott az AI-ból link


Innováció nélkül vészelték át az utóbbi 25 évet a könyvtári katalógusok. Ezek kellenének...FEL

Ugyanaz a 3 keresőmező és néhány legördülő menü jelenik meg az olvasónak. Vajon ez annyira jó, hogy nem kell rajta változtatni? Ez a "tudományos" kereső akkor működik jól, ha pontosan tudom mit keresek. De nem segít, ha valami szórakoztató olvasmányt szeretnék találni. És abban sem segít, ha nem csak könyveket szeretnénk találni, hanem más dokumentumtípust is (vö.: link ). A Discovery rendszerek jellemzője, hogy katalóguson kívüli találatokat is tudnak adni. Keresnek a digitális könyvtárakban, az egyetemi archívumokban, előfizetett adatbázisokban, de sok forrás van még, ami kereshető lehetne. pl: opac.oszk.hu link .

De a Discovery sem segít akkor, ha nem tudom elég pontosan, mit is szeretnék. Ilyenkor a könyvtáros természetesen segít, ajánl valamit, de mit tegyünk, ha az olvasó nem jön be a könyvtárba? Csináljunk ajánlókat a katalógus mellett!? Igen ám, de a katalógusban konkrét kiadások találhatók, nem művek (melyek akár számtalan dokumentumban egyaránt fellelhetők), ajánlani pedig műveket szeretnénk.

Ennek a megoldására több kísérlet is történt, itthon a legismertebb a MokkaUp ami a MOKKA rekordjaiból csinált FRBR katalógust - kevés sikerrel. Vagy a Nemzeti Múzeum könyvtárának kísérlete, Mindkettő olasz segítséggel. Ma az Library of Congress is dolgozik ilyenen, ld.: Share VDE link , de az sem kiforrott rendszer. A ShareVDE és magyar kísérletek is azt mutatják, hogy katalogizálási gyakorlatunkon is változtatnunk kell, ha bibframe keresőt szeretnénk (azaz: olyan keresőt, ami a kapcsolt adatokon alapul, és az egyes művek rekordjai is megtalálhatók benne; vö.: link ). Ha nincs bibframe keresőnk, akkor is ajánlhatunk kiadványokat a kereső mellett, még ha nem is lesz tökéletes a rendszer. Ilyen ajánlón dolgozik az FSZEK is: discovery.fszek.hu link . Az ajánlók egy része automatikusan áll elő a rendszerben. Pl. "a leggyakrabban kölcsönzött", az "épp most kölcsönzött" stb., más részüket intellektuális munkával állítja elő a könyvtáros közösség. Ezek valamilyen aktualitáshoz, vagy élethelyzethez kötődnek. pl. milyen mesét olvassunk a gyereknek, ha válnak a szülei, vagy ha meghalt a nagymama.

Ez sem elég azonban, mert a Netflix-generáció hamar elveszti az érdeklődését és általában nem szán időt a kereső megtanulására, hogy ne menjenek máshová keresni, érdemes borítót és ismertetőt is megjeleníteni a keresőben (vö.: Könyvtári kereső, aminek használatát nem kell tanítani?! link ) Ezért a keresőben fontos a borító és a fülszöveg megjelenítése. Ahogyan a használók aktivitásának lehetősége is: ha értékelhet a keresőben, írhat véleményt, akkor legközelebb is inkább ebben a keresőben keres majd. Ezekből az látszik, hogy még sok teendők van a könyvtári keresőinkkel. (E gondolatok elhangzottak a Qulto szakmai napon az FSZEK-ben, 2023. febr. 2-án, Balázs László Róbert előadásában. A felvétel: link )

Régebbi hírforrás(ok): Netflix-ajánlások téma - másodszor: legyen élvezet a katalógushasználat link A felhasználó dönt a könyv megvásárlásáról vagy kölcsönzéséről - a Méliusz fejlesztése link Minőségnövekedés a katalógusban - könnyebb keresés, jobb találati arány link

A felhasználó dönt a könyv megvásárlásáról vagy kölcsönzéséről - a Méliusz fejlesztéseFEL

Az idei Qulto napon Kovács Béla Lóránt a debreceni Méliusz könyvtár igazgatója érdekes felhasználóközpontú szolgáltatást mutatott be. Mint kiderült: összenyitják a terjesztői és könyvtári adatbázisokat, az olvasó javasolhat könyvrendelést a könyvtárnak, de akár a könyvtáron keresztül magának vásárolhat is Debrecenben. Egyelőre a Líra Zrt a könyvpiaci partnerük. Praktikusan: a felhasználó dönt a könyv megvásárlásáról vagy kölcsönzéséről.

Számukra a növekvő felhasználói kreativitás, növekvő beszerzési forgalom a könyvtárak, felhasználók felé jelent hozzáadott értéket a szolgáltatás kapcsán.

Az igazgató számot adott arról, hogy nő a felnőtt felhasználók száma, miután úgy érzik, róluk szól a könyvtár. Gépi tanulással támogatott tartalom ajánlóval, kölcsönzőautomatával is segítik őket. A könyvtári IKR fejlesztések kapcsán elsődleges elvárásuk, hogy húzza be a rendszer az olvasót a könyvtárba különféle hasonló szolgáltatásokkal. Ennek kapcsán alapvető elvárás az is, hogy az olvasó igényét két kattintással kell kielégíteni. Végeredményként pedig megállapítható, hogy az egész könyvtárban elégedettebbek az olvasók, ha van valami, ami érdekessé teszi a könyvtárat.


Esély a bérlőknek - könyvtárak segítik a kilakoltatás előtt álló használókatFEL

A koronavírus-járvány okozta válságból való kilábalást segíti az Illinois-i Közegészségügyi Minisztériumnak a Gail Borden-i Közkönyvtári Körzettel (GBPLD) megkötött támogatási szerződése, amely a pandémia miatt nehézségekkel szembenéző embereket és az őket segítő közösségi és önkormányzati erőforrásokat kívánja összekötni egymással egy 415 ezer dolláros pályázati programon keresztül. Ebből részesült az a nyolcfős család is, ahol a szülők egyikének csökkent a munkaideje a járvány miatt, a másik pedig veszélyeztetett terhessége miatt nem tudott dolgozni, így jócskán elmaradtak a lakbérrel, és kilakoltatás fenyegette őket.

A könyvtárosok egy része habozik, ha jogi kérdésekről van szó, mert nem tud szakszerű tanácsot adni. Nekik Deborah Hamilton, a Helping library users with legal questions [Hogyan segítsünk a könyvtárhasználóknak jogi kérdésekben] című könyv szerzője azt tanácsolja, hogy a siker érdekében működjenek együtt a környékbeli jogi és lakásügyi szakemberekkel, és szorítkozzanak a segítségért fordulók továbbirányítására, hiszen a könyvtárosoknak sokkal inkább a megszerzendő információ forrásával szükséges tisztában lenniük, mintsem a tartalmával.

A minnesotai Hennepin Megyei Könyvtár (link HCL) workshopjai a Közép-minnesotai Jogi Szolgálat (CMLS) együttműködésével a bérlők jogairól, a kilakoltatási eljárások nyilvántartásokból való törléséről és a jogi ügyek intézésével kapcsolatos költségekről szólnak. A 2020 ősze óta havonta megtartott online foglalkozásokon alkalmanként körülbelül 20-25 ember vesz részt, s a szervezők, elmondásuk szerint, amíg látják rá az igényt, addig elkötelezetten folytatni is fogják a munkát. (Esély a bérlőknek - könyvtárak segítik a kilakoltatás előtt álló használókat; Biró B.)


Szegénységből küszöbfélelem - a rászorulók alacsony könyvtárhasználatának egyik okaFEL

Bár a szegények számára a könyvtár arányaiban nagyobb hasznot jelenthet, mint a tehetősek számára, mégis kisebb arányban használják ki lehetőségeit. Ennek vannak a könyvtári szolgáltatásra és a potenciális használókra visszavezethető okai. Mivel az utóbbi a könyvtár számára nem változtatható (azaz külső körülmény), az elsőre érdemes fókuszálni. Egyik lehetséges eszköz a könyvtári kommunikáció tudatos egyszerűsítése, ld. pl.: B1-es nyelvvizsga (nyelvismeret) szintjén szólítja meg a más anyanyelvűeket a könyvtár link . Az egyszerűbb nyelvezet használata csökkenti a küszöbfélelmet link . Nézzük az alábbi, iskolai analógiát! (MG) (Egy évvel ezelőtt írtuk.)

... a tartós hiány, a folyamatos lemondás a lelket sem kíméli. Az állandó megfosztottság és az állandó kirekesztettség félelemben, szorongásban, feszültségben tartja őket. "Mindez ismét egy, a megszokottól nagyon eltérő stratégiát eredményez. Valamennyien átélünk olykor stresszt, ebben, az egyébként élettani állapotban a tartalékainkat a probléma megoldására fordítjuk. S miután a helyzet így vagy úgy megoldódott, visszaáll az eredeti állapot. A lényeg, hogy átmeneti a felfokozottság. A generációs mélyszegénységben élőknél az előzőekben leírtak miatt azonban nem átmeneti, hanem állandósult állapot, egész életen át tartó a stressz, és így a problémamegoldó üzemmód is - magyarázza Czibere Ibolya. - És a gyerekek is ebbe nőnek bele, ezt tanulják meg, hogy állandóan készenlétben kell lenni, állandóan készen kell állni a vészhelyzet elhárítására. Se megállás, se kiszállás."
Ez az állandó stressz a megbélyegzettséggel megfejelve teljesen leépíti az önbizalmat, és törvényszerűen kudarcos énképet eredményez. "Ez a nagyon alacsony önértékelés nagyon furcsa válaszokra késztethet: látjuk, hogy ilyen nagyon tipikus reakció például a teljesen behódoló női magatartás. Vagy, hogy a szülő egyszerűen nem mer bemenni a gyereke iskolájába, fél, hogy nem fogja érteni, mi történik, mit mondanak neki, és általában nem fogja érteni az egész szituációt, fél az ezzel járó szégyentől. És rettegnek a megszégyenüléstől. Szegénységüket is szégyennek tarják, rejtegetni valónak. Akkor is, ha éppen segítséget, támogatást remélhetnének. Ráadásul zavarba jönnek, ha egy magasabb státuszú - vagy annak vélt - emberrel kell beszélniük, kétségbeesetten csak azt keresik, vajon mi lehet a helyes válasz, értsd, mit várnak el tőlük. Ráadásul azonnal hierarchiába, azaz alá-fölérendelt kapcsolatba rendezik magukat a résztvevőkkel."


Alkotói tér Gödöllőn - tevékenységeivel közösségeket fejlesztenekFEL

Az AlkotóTér bekerülése a könyvtári szolgáltatások közé nagyon egyszerűen magyarázható azzal, hogy a könyvtár egyébként is egy közösségi tér, ahol szabadon hozzáférhetnek az emberek a könyvekben és adatbázisokban lévő tudáshoz. Ezekhez a tényekhez könnyen kapcsolható egy olyan állandó helyiség, ahol nem csak az elméletnek jut tér, hanem azokat a dolgokat, melyeket az interneten vagy a helyben található szakirodalomban olvasnak, azt meg is tudják valósítani. Ezen kívül kiemelt cél a közösségépítő szerepe is - írja ismertetőjében a Gödöllői Városi Könyvtár link , ahol a közelmúltban avatták az AlkotóTér helyiségét (a vonatkozó képeket ld.: link ).

A könyvtár korábbi közösségépítő tevékenységére építve indult el a térben működő kisközösségek szervezése, megindult a klubélet link :
- 3 K klub: felolvasás és az olvasmányélmények megbeszélése mellett a most 10 klubtag együtt köt, most éppen egy jótékonysági célra készülő takarót.
- Zöld varroda: a látogatók által behozott, maradék anyagok felhasználásával készülnek a használati és dísztárgyak, ötleteket merítve a könyvtár könyveiből.
- Társasjáték klub: közel 100 társasjáték próbálható ki, havonta.
- 3D nyomtató és tervező klub: újabb kisközösséget létrehozva a mini kurzusok résztvevői képesek lesznek az önálló tervezésre és kivitelezésre. Iskolai, óvodai csoportok könyvtári órákra jöhetnek.
- Sütisütő forma kölcsönzés: 2021. Húsvét előtt indítottuk útjára a sütisütő formák, mint speciális dokumentumok kölcsönzését. Egyszerű sütögetéseket is szervezünk már.
- Lego: könyvtári órákon is használt eszközként klubot, könyvtári órát terveztünk az ajándékba kapott és folyamatos gyűjtés alatt álló lego készletre.
- Könyvkötészet: több könyvtári óra bevezetője tartalmazza a könyv történetét és felépítését, ezt most szemléletesen meg is tudjuk mutatni. Egy önkéntes vezetésével kisebb kötészeti munkákat is el lehet végezni (füzetkéket, noteszeket, stb.)

A könyvtár a jövőben tovább bővíti a tevékenységek és a kisközösségek körét.

Hírforrás: Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
2023. március 22.  • Továbbküldöm a hírt

Hol a könyvtár? Alkotói tér az USA állami főiskoláin, egyetemein (olvasóink szavazatára)FEL

Az USA felsőoktatási intézményeiben működő makerspace műhelyeket kutatta egy friss felmérés. A kutatók definíciója szerint: közösségi központok, ahol a tudományt és a mérnöki munkát a gyakorlatban is ki lehet próbálni, pl. építéssel, digitális és mechanikus módon. Ezen belül is inkább a hobbi barkácsolókra gondoltak. Lehetnek akár robotikával, 3D nyomtatással, fém- vagy famegmunkálással kísérletezők.
Maga a felmérés nem annyira friss, csak a megjelenése. 2018 szeptember és 2019 április közt végezték a felmérést.

A kutatók főként a weboldalakat tanulmányozták, majd eldönthető a kérdéseket tettek fel. A 784 vizsgált intézmény 27,3 százalékában található legalább 1 makerspace (214 intézményben 284 aktívan működő makerspace műhelyt találtak). További 35 makerspace indítása volt éppen folyamatban. Ezekkel együtt 31%-ra nő a műhellyel rendelkező intézmények száma.

A legtöbb aktív makerspace (110 db) az egyetemi könyvtáron belül üzemel. A második legnagyobb kategória 60 műhellyel a mérnöki tanszékekhez tartozik. Megtalálhatók még művészeti, számítástechnikai, oktatói csoportokkal összefüggésben, vagy diákszervezeteknél. A személyzet változó, egyesek képzett szakértőket alkalmaznak, mások diákokat.
Az egyetemi makerspace létrehozásának célja lehet az ösztöndíjasok támogatása, vagy az új technológiák bemutatása egy alkotókörnyezetben. Vannak, akik házi feladathoz, mások személyes projekthez, vagy akár vállalkozáshoz használják az iskolai alkotóműhelyeket. A legtöbb intézményben csak a diákok és az oktatók vehetik igénybe a helyet, de néhány egyetem megnyitja a kapukat szélesebb közönségnek.
Az oktatók főleg az eszközöket szokták itt bemutatni offline és online workshopokon. Leggyakoribb az eszközök közt a 3D nyomtató és a lézervágó. Lényeges különbség a nyilvános és középiskolai műhelyekkel szemben, hogy az egyetemi makerspace-ben a digitális gyártásra fókuszálnak. Megtalálható pl. fotószerkesztő, webfejlesztő, videóvágó, 3D modellező, hangfelvevő eszköz.
A kutatók szerint a feltárt adatok hasznosak lehetnek a tervezéshez, együttműködésekhez, a műhelyek áttervezéséhez. A kutatói munkát pedig érdemes lenne folytatni különböző intézménytípusokban, pl. múzeumok, privát egyetemek, community college-ok, és természetesen az Egyesült Államokon kívüli helyzetet is érdemes lenne vizsgálni. (ref.: Habók Lilla)


Repair café - közösségi szerelőműhely (videóval)FEL

A múlt héten szóltunk a közösségi szerelőműhely könyvtári lehetőségeiről: link . A témában kedvcsinálónak érdemes egy kis videófilmet is megnézni: link , mely e kb. 10 éves, holland gyökerű mozgalom eredetére is utal. Kis magyar ismertető róla: link és a mozgalom Facebook-oldala: link .

A kezdeményezés több soron is egyezik a könyvtárak fenntarthatósági céljait (SDG-k). Pl.:
- 1. A szegénység felszámolása, 10. Egyenlőtlenségek csökkentése (a javítás miatt nem kell új berendezésre költeni)
- 6. Tiszta víz és alapvető köztisztaság, 13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen, 14. Óceánok és tengerek védelme, 15. Szárazföldi ökoszisztémák védelme (kevesebb hulladék, kisebb környezetterhelés)
- 12. Felelős fogyasztás és termelés (kevesebb termék előállítása is elegendő)
- 17. Partnerség a célok eléréséért (a könyvtár ad kapcsolódási lehetőséget a javító szakemberek és a javítást igénylők között, jó esetben más könyvtári szolgáltatásra is ráirányítva a figyelmet). (MG)

Hírforrás: KIT-összeállítás
2023. március 22.  • Továbbküldöm a hírt
Régebbi hírforrás(ok): Közösségi szerelőműhely - joggal, könyvárban is (ha tényleg fontos a fenntarthatóság - az SDG-k) link

Hallgatók konzultálnak hallgatókkal - szívesebben fordulnak hozzájuk, mint könyvtároshozFEL

Ki a legjobb használóképző? Nemrég írtuk: Oktató tanítsa a könyvtárhasználatot, ne könyvtáros - tapasztalatok link . Az alábbi anyag pedig a hallgatók oktatásra való felkészítése mellett kardoskodik. (MG)

A tanulmány célja, hogy bemutassa egy kortárs kutatási konzultációs program kialakítását - hallgatói segítők alkalmazásával, akik minimális felügyelet mellett látják el a tájékoztató szolgálatot, magas színvonalú kutatási segítséget nyújtva alapképzésre járó hallgatótársaiknak -, továbbá felvázolja a program egyetemi és könyvtárosi támogatásának megteremtéséhez szükséges lépéseket.

Az első év utáni eredmények azt mutatják, hogy az alapképzésre járó hallgatók magas fokú jártassággal rendelkeznek a színvonalas tájékoztató szolgáltatások nyújtásában, amennyiben minőségi képzésben és támogatásban részesülnek. Ezen túlmenően az alsóbb éves hallgatók ma már egyenesen keresik a kortárs konzulenseket, hogy segítséget kérjenek olyan kutatási elemekkel kapcsolatban, mint a témaválasztás, a kulcsszavak kiválasztása az adatbázisokban való kereséshez és a megfelelő hivatkozás. A jól képzett kortárs kutatási konzulensek (Peer Research Consultants) értékes segítséget nyújtanak a könyvtárosoknak az elsőévesek íráskészség-kurzusain és a Kérdezd a könyvtárost! tájékoztató pultnál, illetve a társaiknak. A program lehetővé tette a könyvtárosok számára, hogy több kapcsolattartó tevékenységet végezzenek a szakterületükön.

Ha választhatnak, a hallgatók szívesebben fordulnak kortársaikhoz kutatási segítségért, mint hivatásos könyvtároshoz. Az, hogy a kortárs kutatási konzulensek számára a könyvtárosok képzést biztosítanak, hitelességet és bizalmat kölcsönöz a szolgáltatásnak, ami arra ösztönzi az alsóbb éves hallgatókat, hogy a kortárs kutatási konzulensekhez forduljanak segítségért. (Egy hallgatótársakkal való kutatási konzultációs program kidolgozása, gyakorlatba ültetése és fontossága az Észak-dakotai Egyetem Chester Fritz Könyvtárában; Autoref.)

Régebbi hírforrás(ok): Oktató tanítsa a könyvtárhasználatot, ne könyvtáros - tapasztalatok link

Sokszínűségben a lehetőségFEL

Németország 82 milliós lakosságából közel 19,3 millió fő rendelkezik migrációs háttérrel, és 10,8 millió ember él valamilyen komoly hátránnyal. A vallási közösségek száma meghaladja a 400-at, a népesség 7,45%-a vallja magát az LMBTQI közösséghez tartozónak. Ez a sokszínűség egyáltalán nem tükröződik az intézményekben és szervezetekben (az oktatásban, a politikában, a kulturális intézményekben), sem a közösség tagjaihoz való viszonyulásban. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 2006-ban született meg. A felmérések szerint a lakosság közel egyharmadát éri megkülönböztetés, közülük a leggyakrabban az etnikai hovatartozás miatt, és az esetek száma emelkedik. A diszkriminációban általában egyszerre több, egymást erősítő tényező kapcsolódik össze.

A hamburgi városi könyvtári hálózat 32 fiókkönyvtárból, két bibliobuszból és egy központi könyvtárból áll. Azt a célt tűzték ki, hogy a város minden közössége számára nyílt fórumot biztosítsanak, és munkatársaik összetételében is tükrözzék a társadalom sokszínűségét. A nyitást három területen valósítják meg: a személyzet, a programok és a közönség tekintetében (3P: Personal, Programm, Publikum).

A közkönyvtárakban a sokszínűség már ma is sokkal jobban érvényesül, mint a színházakban vagy a múzeumokba, mert ingyenesen használhatók, nincs fogyasztási kötelezettség és vonzóak a szolgáltatások is; ezért jó példái a harmadik helyeknek. A közkönyvtárak a sokszínűséget tűzik zászlajukra, és fellépnek a rasszizmus és a megkülönböztetés minden formája ellen. (Hegyközi I.)


Könyvtárosok munkaelégedettsége (felmérés) - ha tehetnék, ismét könyvtárosok lennének-e? (olvasóink szavazatára)FEL

A Library Journal (LJ) és a School Library Journal (SLJ) szerkesztősége 2022 októberében közkönyvtárakban, iskolai és felsőoktatási könyvtárakban mérte fel, hogy a könyvtári dolgozók mit szeretnek, s mit nem a munkájukban, illetve általában a könyvtárosságban. Jelentősen csökkent a munkával való elégedettség: 2012-ben még 70%-uk volt elégedett, 2022-ben már csupán 56% mondta ugyanezt. A felmérésre összesen 2034 válasz jött 1133 nyilvános, 511 iskolai, 353 felsőoktatási és 37 egyéb típusú könyvtár dolgozóitól. A válaszadók átlagosan 8,2 éve dolgoznak mostani pozíciójukban és 14,4 éve könyvtári területen. Átlagéletkoruk 46 év. Noha a válaszadók 77%-a újra ezt a pályát választaná, illetve 78% ajánlaná azt - bár a legtöbben fenntartásokkal - egy főiskolára kerülő fiatalnak, azonban e zömmel pozitív statisztikák ellenére az elégedetlenség is megfigyelhető, melynek fő okai az alábbiakban foglalható össze:

1. Alacsony fizetések: ez a leggyakoribb válasz a köz- és felsőoktatási könyvtárakban. Egy pennsylvaniai felsőoktatási könyvtáros megjegyezte: a szüleitől függetlenül nem tudna megélni a jelenlegi fizetéséből.
2. A megfelelő személyzet hiánya: egy kaliforniai könyvtáros írta, hogy a rossz vezetés és a világjárvány miatt sok tapasztalt embert vesztettek el. A szolgáltatási pontokon helyt kellett állni.
3. Egyenlőtlenségek (szakterület változása, stressz, személyes konfliktusok)
4. A tisztelet (elismerés) hiánya

A könyvtárospályát újra választók száma a felsőoktatási könyvtárakban dolgozók 68%-ától az iskolai könyvtárakban dolgozók 81%-áig terjed. A mostani munkájukkal elégedetleneknek csak 36%-a lenne újra könyvtáros. A megkérdezettek 52%-a más területen végzett munka után döntött úgy, hogy könyvtáros lesz, de a felsőoktatási könyvtárak esetében ez az arány csak 41%. Jelenlegi munkahelyével e pályamódosítók 58%-a elégedett. A munkájukkal elégedettek 81%-a maradna a nyugdíjig a szakmájában.

A könyvtárosi munkával való általános elégedettség másik tesztje megkérdezte a könyvtárosokat, vajon ajánlanák-e ezt a pályát egy főiskolát választó fiatalnak? Jó szívvel ajánlaná 22%, fenntartásokkal 56%, valószínűleg nem 17% és biztosan nem 5%. Jacquie Owens, a Baldwinsville Public Library (New York, USA) felnőtt / közönségszolgálati könyvtárosa szerint fontos, hogy a fiatalok megértsék, hogy nem lesznek milliomosok, de az emberek segítésében kielégítő karriert futhatnak be. Egy felsőoktatási könyvtáros szerint a legjobb a változatosság, mindig újat lehet tanulni. A túl sok teendőnek hála, sohasem unalmas. (Ref.: Szabó Eszter)


Búcsúzik a könyvtár éléről Rakonczás Szilvia - a könyvszeretet számítottFEL

Kereken tíz évig vezette a Békés Megyei Könyvtárat, a könyvek mellett töltött 43 esztendő után április 1-jétől nyugdíjba vonul. Rakonczás Szilviával az évtizedes ismeretségünkből kifolyólag tegeződve beszélgettünk.
- Egy egész életben aktív ember könnyen elfogadja, hogy egyszer csak nyugdíjas lesz?
- Remélem. Évekkel ezelőtt már elterveztem, hogy 65 évesen megyek nyugdíjba, akkor végre ingyen utazhatok... Aztán majd lehet, hogy május 1-jén - amikor már egy hónapja nem dolgozom - rájövök, hogy ez mégsem olyan, mint ahogy elgondoltam.
- Azt tudom, hogy édesapád pedagógus volt.
- A szüleim mindketten tanyasi tanítók voltak. Nem voltam óvodás; és amíg ők tanítottak, én is beültem az iskolapadba.
- Akkor idő előtt megtanultál olvasni.
- Dehogy. Nem tudtam semmivel sem többet, mint a többiek.
- Ó... pedig annyira bíztam benne, hogy majd azt hallom: "Már egészen pici koromban imádtam a könyveket...".
- Nem tudom? Néhány leporelló verseire, képeire máig emlékszem. De könyvekre inkább akkortól, amikor már tudtam olvasni.


Kinyit a Központi Könyvtár GyőrbenFEL

Egy több mint féléves projekt zárul le a napokban, hiszen március 21-én, 13 órától hivatalosan is átadják az olvasóközönségnek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér központi épületét a Herman Ottó utcában. A panelházak között található ikonikus, piros téglás épület a tavalyi év során belülről már teljesen megújult, ideje volt, hogy kívülről is azt a 21. századi intézményt tükrözze, amely tevékenységét és színvonalát illetően már régóta jellemzi a győri könyvtárat.

Közel 300 millió forintból valósult meg az energetikai és esztétikai felújítás, amelynek köszönhetően minimális energiafelhasználással tud majd üzemelni a jövőben a Központi Könyvtár.

A munkálatok miatti bezárás ütemtervét úgy alakították ki, hogy az a lehető legkisebb mértékben zavarja a könyvtár mindennapjait. A fő kölcsönzési pont a Kisfaludy Károly Könyvtár lett, de a változás nem csak az olvasókat érintette. Az intézmény népes dolgozói tábora is összebútorozott az elmúlt hónapokra, a felújítás és az ideiglenes energetikai nyitvatartás csökkentése miatt. Szerencsére, mint mindig, ebből is a lehető legjobbat hozta ki az intézmény. A szoros "együttélésnek" köszönhetően felgyorsult az olyan olvasóbarát újítások kidolgozása és megvalósítása, mint a Könyvfutár szolgáltatás vagy a hamarosan üzembe kerülő könyvkölcsönző automata.

A mostani külső felújítás során a tervezésnél elsősorban a környezettudatosságot és a fenntarthatóságot tartották szem előtt. A jövőben korszerű nyílászárók, épületszigetelés és napelemrendszer gondoskodik majd arról, hogy a legminimálisabb energiafelhasználással üzemeljen a Központi Könyvtár.


Könyvtári KisÖKOs: szemléletformáló programsorozat indult PécsettFEL

A Csorba Győző Könyvtár link kiemelt céljai közé tartozik az ökológiai gondolkodás, a környezettudatosság népszerűsítése, az ezekkel kapcsolatos érzékenyítés, illetve hogy a szemléletformáló tudásanyag széles körben, állományuk dokumentumai által is elérhető legyen. Ennek érdekében indult márciusban a Könyvtári KisÖKOs programsorozat, melynek során ismeretterjesztő előadásokra, felnőtt- és gyermekkönyv-bemutatókra, családi programokra, illetve egy filmvetítésre is várják az érdeklődő olvasókat. A Könyvtári KisÖKOs programsorozat folyamán hazai és helyi szakértők tolmácsolásával kívánják felhívni a figyelmet a környezet- és természettudatosságra, a fenntartható fejlődés lehetőségeire és fontosságára.

A Könyvtári KisÖKOs tervezett programjai:
- Az erdő finom - könyvbemutató beszélgetés Várvizi Péter séffel és Bózsó Gyula erdésszel
- A permakultúra alapjai - beszélgetés Farkas Krisztina permakultúra tervező és -oktatóval
- Volt egyszer egy vadvízország - filmbemutató, majd beszélgetés az alkotóval, Szendőfi Balázs Pro Natura-díjas természetfilm rendezővel
- Méhek - mézről mindenkinek - interaktív gyerekfoglalkozás May Gábor méhésszel, az OMME Baranya megyei méhészeti szaktanácsadójával
- Vadon-vasárnap - ehető vadnövény felfedező kirándulás Németh Bia vezetésével
- Szobanövény csere-bere - hozzál és vigyél, vagy fogadj örökbe egy szobanövényt!


Könyvtár 2.0 - A komlóiak segítségét kéri a József Attila Városi Könyvtár és Muzeális GyűjteményFEL

Jóllehet a József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény teljes felújítása még javában tart, de már készülnek az újranyitásra. Az elmúlt években több részletben jelentősen megújult helytörténeti kiállítást további új elemekkel bővítenék, amelyek beszerzéséhez a komlóiak segítségét kérik.

A megújuló kiállításban egy Komló mezőgazdasági életét és gazdálkodását bemutató termet rendeznének be - közölte az internetes közösségi oldalán az intézmény. A bányászat fellendülése előtt ugyanis a falu kifejezetten agrártelepülésnek számított, ezért a korabeli mezőgazdaság aspektusainak bemutatása fontos részét képezi Komló történetének.

A meglévő gyűjtemény számos olyan tárgyi emléket őriz, amelyet be tudnak mutatni a tervezett kiállításban, de lehetőség szerint szeretné az intézmény kiegészíteni a gyűjteményét, hogy ezzel is minél gazdagabb legyen a tárlat, ezért arra kérik a komlóiakat, hogy aki rendelkezik olyan mezőgazdasághoz kapcsolódó tárg­gyal, amely már nincs használatban, vagy a régi komlói mezőgazdasági tevékenységeket megörökítő fotókkal, ajánlja fel azokat a múzeum számára. Az intézménnyel a kapcsolat e-mailen és telefonon is felvehető.


Megkérdeztük: Kíváncsi vagy-e az MKE vezetőségi jelöltek szakmai elképzeléseire?FEL

A reprezentatív válaszok megoszlása:
20 - Naná, alap, de nem hiszem, hogy megosztják
10 - Naná, meg fogják osztani
2 - Nem érdekes; a nevek garanciát jelentenek
4 - Nem érdekesek a programok, aligha lehet változás
1 - Nem; aligha tudnak programot készíteni
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
Az adatok szerint a válaszadók több mint 80%-a kíváncsi a jelöltek elképzeléseire, annak ellenére, hogy a programok megosztása eddig nem voltak a folyamat része. A vonatkozó diagramot ld.: link . (Érdekes kérdés, hogy vajon észreveszi-e az MKE a szakmabeliek nyilvánosság iránti igényét, várható-e megújulás, illetve diskurzus a teendőkről, vagy marad az eddigi módon. (MG)


Podacastot indított az OSZKFEL

Egyenként 50 perces podcast-sorozatot indított az Országos Széchényi Könyvtár. Így még könnyebben megtudható, hogy mit szeretne közölni magáról a nemzeti könyvtár. Mint blogjukon írják:
- Az OSZK első pilot podcastjában Sudár Annamária tanár, előadóművész, webszerkesztő, a nemzeti könyvtár online és offline tartalmainak egyik gazdája és Rózsa Dávid informatikus könyvtáros, kulturális szakértő, a nemzeti könyvtár főigazgatója beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzserrel, a könyvtár webes tartalompakolójával. - A podcast az Apple- és a Google-alkalmazásban, a Spotifyon, összesen hat helyen hallgatható az interneten.

A befogadó kényelmét szolgálja, hogy a blogon "tartalomjegyzéket" közölnek így könnyebben kiválaszthatók az egyes témarészletek.


Ilyenek voltak a krízisidők Szegeden - könyvtári tevékenységekFEL

Mit tehet a könyvtáros, ha nem engedheti be az épületbe az olvasókat? A szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban az interneten elérhető szolgáltatásokon kívül is új ötleteket találták ki erre. Először a koronavírus-járvány alatt sikerült az épületen kívül megoldani a könyvkölcsönzést. Az olvasók könyvcsomagokat rendelhettek meg, amit a munkatársak készítettek elő, és a megrendelő az épületen kívül vehette át a küldeményt. ... tavaly pedig üzembe helyeztek egy könyvátvevő automatát, ami napi 24 órában használható.

A járvány alatt a könyvtárosok videókat készítettek, meséket olvastak fel, bemutatták a helyismereti gyűjteményt, vagy éppen gyakorlati bemutatóval adtak tanácsot ahhoz, hogyan kell egy sérült könyvet megjavítani. A járvány után az olvasók lassan, fokozatosan tértek vissza a személyes könyvtári látogatásokhoz és a rendezvényekhez, azután most a téli zárlat újabb akadályt hozott. A hosszú szünetre számítva tavaly december elején, még a téli zárás előtt megnövelték az egy olvasó által kölcsönözhető könyvek számát. Ez bő két hét alatt 36 ezer kötet kikérését eredményezte, miközben Szeged 160 ezer fős város. Az energiatakarékosság miatt a most véget ért télen a könyvtár összes hálózati egysége három hétig volt zárva. Ezután január 9-én kinyitották a tizenháromból három, korábban épületgépészetileg korszerűsített fiókkönyvtárukat, miközben a legnagyobb, a legtöbb energiát fogyasztó Dóm téri központ március 3-ig zárva maradt.

Szeged külső városrészei között nagy a távolság, ezért kialakítottak 7 átmeneti könyvkölcsönző pontot. Ilyen működött például édességboltban és családi vállalkozás irodájában is, továbbá a vasútállomáson és a Nemzetiségek Házában is kikölcsönözhették, illetve visszavihették a könyveket az olvasók. A Magyar Kultúra Napját is a vasútállomáson ünnepelték meg.

A téli zárlat két hónapja alatt 20 ezer könyvet vittek vissza, és 17 ezret kölcsönöztek ki, majd március elején, a nyitás utáni két napon több mint 12 ezret adtak vissza. Összehasonlításul: a korlátozások nélküli időszakokban havonta mintegy 28 ezer kötetet visznek haza az olvasók a könyvtár teljes hálózatából.


Olvasás papíron és képernyőn: előnyök, hátrányokFEL

Egy történet megértésének és beépülésének szintje kedvezőtlenebb volt a képernyőről olvasók csoportjában, mint a papírról olvasókéban. A papírról olvasás ellenben növeli a megértést, és támogatja a komplikáltabb, összetettebb szövegek befogadását. Azok az iskolások és felsőoktatási hallgatók, akik elsősorban képernyőről olvasnak, hátrányba kerülnek a szövegértésben. Az információk áradatához való könnyű hozzáférés pedig végeredményben unottá teszi a diákokat.

A 2019-es PISA-eredmények szoros kapcsolatot mutattak a fiatalok olvasási szokásai és a szövegértés romlása között. Hollandiai, németországi és oroszországi - könyvtári kölcsönzési számokra, könyvpiaci statisztikákra és önbevallásos felmérésekre alapozó - kutatások szerint jelentősen visszaesett a könyvolvasás aránya a társadalomban.
Egyes optimista hangvételű tanulmányok szerint a digitális környezet ösztönzően hat a rosszul teljesítő diákokra, mert az e-könyvek és az applikációk biztosította visszajelzések fontos szerepet játszanak érdeklődésük fenntartásában. Úgy tűnik, a digitális technológia használatának felgyorsulása tovább mélyíti a globális digitális megosztottságot. ... Létezik mentális/kognitív szakadék is, például az alacsonyabb jövedelmű családokból érkező tanulók esetében. Ők jellemzően több időt töltenek videójátékokkal, tévénézéssel, elektronikai eszközökkel, mint jobb anyagi helyzetben levő társaik, és ez részben magyarázhatja rosszabb tanulmányi eredményüket.

A tudósok és a gyakorlati szakemberek véleménye a hagyományos és a digitális olvasás jövőjét illetően meglehetősen ellentmondásos. Annyi bizonyosnak látszik, hogy mindkét forma gyakorlására szükség van, méghozzá olyan módon, hogy kiegészítsék egymás pozitív tulajdonságait és hatásait. (Olvasás papíron és képernyőn: előnyök, hátrányok és a digitális szakadék; Fazokas E.)


Kinek, mire, milyen korláttal érdemes használnia? - MI chat-alkalmazásokFEL

Kovács Bálint, a Starschema data science szakértője: - Figyelni kell rá, hogy
- az ember ne gondolkodás nélkül hagyatkozzon az eredményekre - mondja, hangsúlyozva azt is, hogy nyelvi modellekről van szó, tehát nem feltétlenül igazak vagy helyesek az információk, amikkel dolgozik. Ezért egyelőre fontos, hogy a felhasználó mindig értelmezze és felülvizsgálja az eredményt.
- A generatív eszközök másik veszélye az lehet, hogy ha egy megoldás túl jól működik, akkor az ember ellustulhat, és nem fejleszti magát tovább, mert a gép "úgyis kódol helyette".

Takács Gábor, a Széchenyi Egyetem docense, a Cujo AI egykori chief data scientistje: - Az adattudós szerint a generatív modellek azokon a területeken válthatnak ki sok feladatot a jövőben, ahol a gördülékeny fogalmazás a lényeg, nem maga az ötlet, például a marketingszöveg-írásban. A felhasználó kérhet a robottól tíz változatot, majd némi finomhangolás után a saját igényeinek megfelelően pontosíthatja az eredményt. Tehát ugyan bizonyos típusú munkákat el tud végezni egy eszköz, de fontos, hogy az ember el tudja magyarázni a chatbotnak, hogy mi nem tetszett neki az első változatban, mit szeretne, szükséges a tiszta fogalmazás. - ... a felhasználóknak meg kell érteniük, mire való elsődlegesen az eszköz, és figyelembe venni, hogy ha a Google-ön, vagy az interneten keresünk, akkor is belebotlunk valótlan, vagy irreleváns információkba.

Szabados Levente, a Neuron Solutions vezető tanácsadója: - ... már futnak be az első fejlesztői tapasztalatok a GitHubba épített Copilot kódkiegészítővel kapcsolatban, a jelenlegi becslések szerint a senior fejlesztők kódjának körülbelül 40 százaléka akár automatán generálható is lehet, ami komoly érték. Ezek főleg azok a részek, amelyek sematikusak, és fejlesztői szempontból unalmasak, de muszáj megírni őket. Ám mint kiderült, pont a juniorok számára nem ajánlott, mivel őket megkísértheti a gondolat, hogy a létrehozott szép kód biztos jó.

Kovács Bálint, a Starschema data science szakértője: - Ha a nyelvi modellnek nincs információja valamiről, akkor is próbál válaszolni, méghozzá elég terjedelmesen. Az eredmények minőségét adott témákhoz kapcsolódó, megbízható forrásból összeállított szakmai tudásbázisok felépítésével lehetne javítani, vagy akár egy felügyelőmodellt mellérakni, ami képes lenne meghatározni, mekkora a valószínűsége egy adott állítás igazságtartalmának. Tehát: hogy egy mindig csak igazat állító modell készüljön, nem hiszem, hogy megtörténhet? - véli a Starschema adattudósa.


Márkaismertség erősítése - 4 pontbanFEL

A márkaismertség kialakításának négy fontos összetevője:
- az üzenetek átadása rendszeresen és amilyen gyakran csak lehetséges
- egységes üzenetek és hangnem
- konzisztens márka (logó és színek) használata;
- a weboldal figyelembevétele a márkaépítéshez.
A könyvtár honlapja sokaknak az első benyomást jelenti az intézményről, így az oldalon való navigációból, az oldal kinézetéből és a tartalom frissességéből azt is leszűrik, hogy mennyire könnyen használható, mennyire megközelíthető és mennyire megbízható a könyvtár.

A marketingfeladatok hatékonyabb elvégzése érdekében fontos a szervezeten belül zajló projektek folyamatos nyomon követése. Ahhoz, hogy a munka gördülékenyebben haladjon, ahol lehet, sablonokat érdemes készíteni. Az adatvezérelt döntések meghozatalához különféle adatok gyűjtése szükséges: ilyenek a könyvtári szolgáltatás- és weboldalhasználati adatok vagy a közösségimédia-mérőszámok. Az összegyűjtött információk különböző platformokon, csatornákon is felhasználhatók.

(A cikkben példa:) Az Ohio Állami Egyetem Egészségtudományi Könyvtárának marketing- és kommunikációs koordinátora tanulmányában öt pontba szedve mutat be - elsősorban felsőoktatási könyvtárak marketingfelelősei számára - márkaépítési (branding) stratégiákat. (Könyvtári márkaépítés: öt stratégia egyedül dolgozó marketingfelelősök számára; ref.: Békésiné B. N.)




Analógiák

Ha nem látjuk a kapcsolatot munkánk és eredménye között - elkezdünk minőségbiztosítani?FEL

Sok ismeretterjesztő tv-műsor a munkát egzotikus ismeretlen-ként mutatja be, pl. nehéz fizikai munka egy halászhajón (egy filmsorozatban az USA-ban). Miközben - ezzel szemben - sokunk olyan munkát végez, amely inkább szürreális, mint valóságos. Az irodai munkában gyakran nehéz a tettek kézzelfogható eredményét látni. Pontosan mit is értünk el egy munkanap végén? Zavarossá válik az ok-okozati láncolat. Megfoghatatlanná válik az egyéni cselekvés tapasztalata. Nem véletlenül érzik veszélyeztetettnek magukat a középvezetők. Ha nincsenek tapintható, egyértelmű jelek (mint például egy asztalosműhelyben, ahol egyértelmű: hány darab, ilyen széles, ilyen szögben dől, ilyen megmunkálta felülete), akkor nem tudjuk, hol tartunk tevékenységünkben. Minden csak az értelmezés kérdése. Ezért a menedzserek figyelmét gyakran az köti le, hogy mit gondolnak róluk. Ami miatt a munkahely paranoid hellyé válhat. Nem meglepő, hogy sokan érzik abszurdnak saját fehérgalléros munkájukat. - Fejtegeti TED-előadásában Matt Crawford.




Praktikus

Digital Clean Up - itt az idő digitális lábnyomunk optimalizálására FEL

A német zöldkönyvtári szövetség, a Netzwerk Grüne Bibliothek link a minap osztotta meg KIT által már többször idézett Alsószászországi Könyvtárellátó Vállalat posztját a Digital CleanUp Day napjára. Ugyan a napja márc. 18-a már elmúlt, a javasolt tevékenységek továbbra is aktuálisak, elgondolkodtatóak...

- Gondoljuk át a rutincselekvéseinket: kerüljük az "OK", "Köszönöm" stb.tartalmú e-maileket, és csökkentsük a széndioxid-lábnyomunkat.
- Mondjunk le a hírlevélszolgáltatásokról (feltehetően a már szükségtelenekről - a szerk.) és a levelezőlistákról
- Tisztítsuk meg az okostelefonjainkat a felesleges applikációktól, képektől és videóktól.
- Produkáljunk kevesebb "Fast Content" tartalmakat, tudatosság vezéreljen a képek, videók készítésekor.
- Tisztítsuk meg a számítógépeinket (laptopot, tabletet, ipad-et) és levelezési fiókokat, majd véglegesen töröljük a szükségtelen fájlokat.
Digitálisan is lehetséges a környezetvédelem és a saját széndioxid-lábnyomunk csökkentése. Digital CleanUp Day március 18-án lesz, vegyetek részt rajta, takarítsátok ki az e-mailfiókjaitokat, és gondoljátok újra az internetezési szokásaitokat! A korlátlan adathasználatunk rengeteg energiát emészt fel, és főleg fosszilis energiákat használ fel. Egypár tippet találtok az alábbi linkről a kampányoldalon: link (ford.: Vincze Anett)




Információforrások

Elindult a Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének blogja a PapagenónFEL

Ha szóba kerül, mi a magyar zene, a legtöbb embernek először a népzene jut eszébe. Másodjára Bartók és Kodály neve. Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerzővel beszélgettünk arról, hogy mi teszi magyarrá a magyar zenét, egyáltalán létezik-e specifikusan magyar zenei nyelv. Ezzel a bejegyzéssel / podcasttal indítjuk útjára a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének blogját a Papageno portálon.

Sokan nem is gondolják, milyen gazdag a magyar zenei örökség, az elmúlt évszázadokban hány nagy tehetségű magyar komponista tevékenykedett. Könyvtárunkban nemrég ért véget egy ötrészes koncertsorozat, amely arra vállalkozott, hogy rávilágítson a régi és a kortárs magyar komponisták munkássága közötti folyamatosságra. A sorozatban volt zongoraest, többféle hangszer-összeállítású kamarakoncert, dalest, és olyan remek művészek érkeztek hozzánk, mint például Balázs János, Lakatos György, Szabó Marcell, Onczay Zoltán, Kertesi Ingrid vagy a Somogyi Quartett tagjai.

A koncertek házigazdája Madarász Iván volt, akit a sorozathoz kapcsolódva rávettünk egy kis beszélgetésre is. Megkérdeztük, mit gondol, van-e specifikusan magyar zenei nyelv, és ha igen, hogyan lehet jellemezni. Valóban a népzenéhez kapcsolódás határozza meg a magyar zenét? Hogyan alakult a magyar zenei stílus története, és a globalizált világban milyen jövőt jósolhatunk neki? - Madarász Iván zenetörténeti anekdotákat és személyes emlékeket is felidézve válaszolt. Eloszlatta az illúziót, hogy a magyar népzene lenne egy ma felnövekvő magyar kisgyerek zenei anyanyelve. Inkább olyan tiszteletre méltó nyelv ez, amit érdemes megismerni és elsajátítani. Szó esik a beszélgetésben arról is, hogy a nemzeti és a nemzeteken átívelő ugyanannak az éremnek két oldala: egyik sem rendelhető a másik fölé.




legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

A heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását.

A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel.




Hírlevélről

A hírlevél hetente (júliusban, augusztusban kéthetente), térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Közel 28.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1000 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x%-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.
Adatkezelési tájékoztató

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról